Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-13 / 87. szám
Hétfő, 1987. április 13. 5 Tanyai Sanyika Az én anyám olyan könyveket olvasott, amilyenek már nincsenek is. Az emberek valamikor vízben bugyborékoltak, akkor a vízbe pusztultak bele, most1 meg cigarettáznak, és a tűz áltat vesznek el, meg hogy okosságc^által pusztul ki az emberiség. Már az űrbe is fölmennek! Az utolsó idők jele az lesz, hogy sok lesz az iker, és a nők üvegtalpú papucsban járnak. Ügy elvesz a nép majd, aláfér egy malomkőnek. Majd megcsókolik azt, amit emberi kéz alkotott, olyan kevés marad belőle. Még a Matuska Szilvesztert is olvasta az én anyukám. Kovács Sándorne mondja ezeket Ásotthalam egyik legsivárabb határában. Tizéves-forma fiú is hallgatja, az unoka, Mityók Sanyi. Süt az értelem és a kíváncsiság az arcáról. Lehetetlen nem észrevenni, pedig még meg se szólalt. Ilyen okos gyereket teremne ez a po&za homok? Amikor a körbeforgó ¡kutya rákezdett vicsorgó táncára, ő jött leghamarabb, férfiasan nyújtotta a kezét, de hátrébb is lépett, ahogy a többiek is odaértek. Tucat kérdéssel igyekszem ráterelni a figyelmet: — Mi leszel, ha nagy leszel? — Villanyszerelő — de ezt nem ő mondja, hanem a nagyanyja. Ritkán kérdezhetik őt is, azért vág közbe, meg ki tudna jobb feleletet adni ilyen együgyű kérdésre, ha nem a nagymama. — Látom, villany már van hozzá. — Azért is gondoltunk rá. hogy akkor legalább megtanulja, hogyan kell vele bán-/ ni. Tessék megnézni azt ott, a sarokban! Ügyes kis tartóban két zseblámpa ióg a falon, mindegyikhez kicsi lámpa tartozik, és külön kapcsolója is van a kettőnek. Ha fölébred éjjel, és meg akarja nézni, hány az óra, nem kell kikecmeregnie a kuckóbóL, csak fölkattintja az egyiket, aztán lekattintja. Amelyikhez éppen kedve van. Miért nem az igazi villanyt vezette oda? Azért, mert neki ahhoz még nem szabad hczzányúlnia, meg azért is, mert takarékosan vezették be annakidején, csak annyit tettek bele a házba, amenynyi föltétlenül kell. Pördül a Sanyika, szuperautóját és szupermozdonyát hozza elő. Elemre jár mindegyik, régóta megvan, de még a dobozuk a garázs most is. Leteszi a földre a meseautót, a fölötte lebegő fehér labdácskát is helyére teszi, és figyeli most is, hogyan tapogatja ki az akadályokat. Nekilendül a villanymozdony is, és tolja maga előtt, ami eléje kerül. Nagymama inti csak, ne soLázár Mihály felvitele kat járassa őket, mert kimerül az elem. összeszedi, dobozba teszi. Mindene az iskola. Amikor téli hóban, mínusz tizenöt fokban egy óráig kellett várnia a 'buszra, addig várta, és amikor úgyse jött, elindult gyalog. Ahol a busz nem tud* menni, a gyerek még mehet. Késett ugyan, de legalább megtudta, mi van föladva leckére. Öt kilométer oda, öt vissza, nem kényes pesti gyerek fj, hogy szünetet rendeljenek el a ¡kedvéért. Dolgozni pedig kiváltképpen szeret. A család inkább -arra inti, nyugodjon már, mert megárt. Ahol az esze és a keze .mozoghat, az mind jöhet. Indulunk ki a kertbe, hogy külön birtokát föltekintsük, de előbb meg kell állnunk, mert akkora doboz van fóliából a bejáratnál, amekkorába éppen belefér. Ajtót nyit, polc is van benne. A polcon kalapács, kés és biciklilánc, a fal mellett kis doboz, nagy doboz. Sanyi birodalma ez a pótszoba, itt mindent ki lehet találni. Tulipánt termel most a kertjében, és másfajta virágot. Nem sokat, csak annyit, hogy neki is legyen. Jönnek nemsokára a böjti szelek, — a szegedi eső —, biztosan kitakarják a tulipánt a hagyma tövéig, de így szokott ez lenni. Nagyapja most fordította a kert földjét, de már olyan, mintha porcukorral szórták volna be. A szellő itt nern azon látszik, hogy mozgatja a falevelet, hanem azon, hogy viszi a homokot. A jj kertésznek mégis kell egy különbejáratú simító. Szemetestartály pedálja volt valamikor, betonvasat eszkábált hozzá, a vasra csövet húzott, madzaggal a kiskocsi után köti, és úgy simítja el a friss ásást. Játék is, munka is, lelemény is. Két játékkocsi van összekapcsolva, mintha vonat lenne, és tűzrevaló fával van megrakva. Hajdani babakocsija kerekeire gyümölcsládát szereltek, az lesz a vonat eleje, mert abba fér a legtöbb fa. Pótolni kell, ami a télen elfogyott. Minden mozdulatán látszik, jól érzi itt magát. Igaz, messzire kell mennie, hogy játszótársakra találjon, el is .megy, ha teheti, de legjobban itthon szeret lenni. Nézheti, hogyan verekszenek a gólyák a fészeknek föltett autókerékért — és végül mégis otthagyják, mert a többi tanyai gyerek elriogatják őket —, a méregzsák kutya is úgy bújik a hóna alá, mintha kezesbárány lenne. Négy fölnőtt között lubickol a szeretetben. Ha ezután is szereti az iskolát, bármi lehet belőle. Ha a bölcs megfontolást ezután is össze tudja kapcsolni a fürge észjárással, övé a világ. És hatvan év múlva elmondhatja, mit mesélt a ¡nagyanyja a dédmama olvasmányairól, amikor hálom idegen jött be a tanyába. Talán nem kell malomkő alá szorulnia, és külön megcsókolnia, ha emberkéz alkotmányára rátalál. Rajtatok is ¡múlik, Mityók Sanyika, hogy a gólyák is megmaradjanak, meg az emberek is, és a tulipán is virágozzék. Hogy ne pusztuljon okossága által az emberiség, ahogy a könyv jövendölte, inkább kerekedjék. Horváth Dezső Megemlékezés 1945. április 11-én a buchenwaldi náci koncentrációs tábor foglyainak egy csoportja, a kommunisták vezetésével, fegyveres harcban cselekvésképtelenné tette az SS-őrséget, s felszabadította a tábort, megmentve ezzel saját és 22 ezer társának életét. Az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének (FIR) határozata alapján április 11-e valamennyi volt náci koncentrációs tábor felszabadulásának jelképes napja. Ebből az alkalomból vasárnap ünnepséget rendezett a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) Nácizmus Üldözöttéi Bizottsága (NUB) a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. r Az Eden vermei A költészet napja alkalmából Dobai Péter költői estjét rendezik meg a Royal irodalmi kávéházban. A József Attila-díjas írót főként regényei (Csontmolnürok, Tartozó élet, Vadon) és filmforgatókönyvei (Mephisto, Redl ezredes) alapján ismeri a nagyközönség. A költő Dobai — szükségszerűen kisebb körben — legalább olyan népszerű. Eddig négy verseskötete jelent meg: Kilovaglás egy őszi erődből (1973), Egy arc módosulásai (1976), Hanyatt (1978) és Az Éden vermei (1985). Jövőre adja ki a Magvető a Vitorlák emléke című ciklusát, melyből az áprilisi Tiszatájban is olvashatók részletek. Az esten e begy 1 könyv legjellegzetesebb, legjobb versei hangzanak el — Janisch Éva és Kovács Zsolt színművészek előadásában. Dobai költészete rendkívülien egységes hangú. Az alaphangot a legelső szerelem élménye, története adja meg. Erről „szólt" ¡második kötete, az Egy arc módosulásai. Legutóbbi kötete is ezé a legelső szerelemé, melyet azonosíthatunk a címben szereplő Édennel. A vermek pedig igen tágan értelmezhető, ¡melybe beleérthetök Dobai életének tényei, élményei — a verstárgyai: Katalin, az első szerelme, az (azóta eltelt) évek, a tenger, a szavak, a fényképek ... Dobai lírája látszólag elégikus-nosztalgikus hangvételű. „Szerelemből nem kellett volna második, Uram, / elég lett volna az első, legelső, úgy és ahogyan!" — így hangzik a kötetnyitó vers első két sora. Itt Dobai nem csupán valaminek a visszahozhatalan " elmúlását írja (vagy „siratja el"), hanem az élet(e) alakításának lehetőségét is kutatja. Ilyen soraiban az első kötet radikális hangvételére ismerhetünk, mely nyíltan vállalja a rokonságot a rilkei „Változtasd meg élted!" felszólítással. E radikalizmusnak 'határozott gondolati alapja van — Marx szerint: „Radikálisnak lenni annyit jelent, mint a dolgokat gyökerükben ragadni meg és a dolgok gyökere maga az ember." Dobai pedig a .művészet feladatát abban látja: „a lehető legtöbbet tenni az emberért". Az esten költészetéről és a szerelemről beszélget Dobai Péterrel: Zsoldos Sándor Van egy pici kislány Jánossal Győrben mutatkoztunk be egymásnak vagy kéj évvel ezelőtt. Onnan hazafelé rnajd 6 órás a vonatút, jutott idő a beszélgetésre. Azért közben Pesten még beugrottunk Liska Tibor gazdász délutánjára. A véletlen találkozáskor János annyi érdekeset mesélt otthonteremtéséről, próbálkozásairól, hogy elhatároztam: egyszer Szegeden is megkeresem. Bakay Nándor utca. Kertes családi ház, nagy szoba. A konvektorban még csendesen duruzsol a gázláng. Elsősorban a legkisebb Oláhleány — egy nővére van — kedvéért, aki csendesen szunyókál a kiságyban, majd az anyukája maga mellé teszi a franciaágyra. Egy hónapos a csöppség. Oláh Jancsi feleségét, Marikát, csak most ismertem meg. — Ragaszkodtatok ahhoz, hogy panellakásba nem költöztök? — Kifejezetten. Amikor idekerültünk, kaptunk volna a kilencedik emeleten két és félszobás lakást. Arról lemondtunk. Itt még akkor víz és gáz sem volt. Mi tettük ezt a lakást komfortossá. Az alapterület kisebb, de az ajtó előtt a kert. így egy kicsit közelebb érezzük magunkat a természethez. — Apropó: kert. Az a kukorica itt termett, amiről első beszélgetésünkkor hallottam. Főtt kukorica lett belőle és a szabadtérin adtad el. — ígv van. Az induláskor mindenféle jövedelemkiegéViszont a közgazdásztudomány talonban Itt van a Cuki, az alvilágból — egyelőre stukker nélkül, viszont gipszben. Kiss, az intellektuel, még szemüvegmentesen, ami viszont K. Müllernek van, pedig majd nem lesz. Márton, a vidéki, most is csapkodja a térdét, de még nem azért... És persze a Méltóságos, a legkényelmesebb karosszékben. Nézegetik magukat, rajzolt képmásukat; ízlelgetik, kóstolgatják, szemlélgetik „az új bőrt". Meg a szavakat, amiket kapnak, s melyeknek a saját szavaikká Ikell lenniük. És akkor hol vannak még a gesztusok, az arcok, mozdulatok, a gondolatok. * Nyilván sokan kitalálták: föntiek Görgey Gábor; Komámasszony hol a stukker? cimű darabjának szereplői. Cuki ezúttal Kaszás Géza (a Don Carlos bemutatója előtti balesete „¡nyomát", a járógipszet ma veszik le a lábáról); K. Müller: Kovács Zsolt; Kiss: Jakab Tamás; Márton: Bácskai János, és a Méltóságos: Király Levente. Olvasópróba, pénteken a kisszínház társalgójában. Jelen van még a díszletés jelmeztervező, Molnár ha rendez Zsuzsa, s a rajzai a színpadról, a ruhákról. És itt a szerző, Görgey Gábor, a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője, és: a „Stukker" — rendezője. * — Rendeztem már, ugyanezt a darabot, csak nem itthon, hanem az NSZK-beli Erlangenben, 1983-ban. Hogy milyen volt? Érdekes. Nem egyszerűen azért, mert a saját szövegemmel szembesültem; idegen közegben kellett megértetnem magamat, a szereplőimet. Ügy tetszett, sikerült, a szakma és a közönség jól fogadta. Harmincöt éve része az életemnek a színház világa, alighanem a legfontosabb része. Ügy gondolom, jól ismerem. Ezért mertem igent mondani a szegedi színház vezetőinek, s vállaltam most a rendezést. Jó hangulatban, oldott légkörben szeretnék próbálni. Amolyan „előbemutatót" terveznek júniusban, majd a következő szezonban „játsszák ki". Jövőre lesz 20 éve, hogy a Thália Színházban bemutatták ezt a Görgey-darabot. Egy év múlva Sepsiszentgyörgyön, aztán Miskolcon került színre. A rádiós feldolgozásban Latinovits volt Kiss, az intellektuel. .. Huszti Péter rendezte a Magyar Színkörben, rnajd a Játékszínben, JVfe«.sárossal, Szabó Gyulával, Márton Andrással, Verebes Istvánnal, Gáti Oszkárral. Tavaly tavasszal Klagenfurtban is bemutatták. * — Az írószövetségben, mint a drámaírói tagozat titkára kezdeményezte, hogy a színázak teremtsenek szoros kapcsolatot egy-egy íróval; ösztöndíjat adjanak, vagy dramaturgként, irodalmi vezetökent foglalkoztassák. — Az volt a célom, hogy megszűnjön végre a most tapasztalható idegenség, a két szomszédvár típusú viszony. Mert színházi életünk egyik anomáliája, hogy az írók nem élnek a színházi közegben, nincsenek háziszerzök. Következésként a drámaíró magányos, fuldoklik, mint oxigénhiányban, s nem tud, vagy csak roppant energiaveszteségek árán tud előadható, jó darabot írni. Hiányzik a várakozó közeg, ami inspirál a munkára és konkrét ötleteket is ad. Kiment a divatból az is, hogy színészekre írjanak szerepeket, pedig értelmes, hálás dolog, magam kipróbáltam, Mensárossal. Pécsi Ildikóval, Körmendi Jánossal. * Előkerülnek a gépelt példányok. a szerző-rendező: átéléssel olvas. „Ez nem társalgási darab, az improvizálási lehetőség kevés, a szövegek tudniillik finom mechanizmussal, pontosan kapcsolódnak egymáshoz. Vagyis: olyan 80 százalékos szövegtudást kérek az első alkalomra. Addig fölösleges is próbálnunk, legközelebb 22-én találkozunk," S. E. szítéssel próbálkoztunk. A kezdő egyetemi oktatói fizetést, ha összeadjuk a ¡kezdő vállalati közgazdászéval, akkor abból még élni csak lehet, de a lakásra költeni nem. Amikor napi gondjaink voltak bérmunkát végeztünk. Paprikát szedtünk és hasonlókat. Ezután következett a saját ¡termesztés. Mostanában inkább a szakma felé orientálódtunk. Ebben a pillanatban itt vannak számomra a legjobb lehetőségek. — Közben neked nem változott az alaptevékenységed. Kezdettől a JATE politikai gazdaságtan tanszékének az oktatója vagy Marika pedig többször cserélt munkahelyet. — Legutóbb a Volántól nem anyagi okok ¡miatt jöttem el. A munkahelyi hangulattal is elégedett voltam. Csak úgy éreztem, ahhoz a ¡munkához nem kell diploma. Az Állami Biztosítótól jöttem gyedre. A két biztosító szétválása előtt csak megismerkedtem a szakmával, a szétválás és a szakemberek pótlása sok energiát emésztett; amikor újra lendületet kapott a munka, érkezett a (pici, el kellett jönnöm. — Van lehetőség a gyed idején a munkahelyi ügyeket követni? — Remélem. Az Állami Biztosítónál korábban volt egy belső kiadvány: a gyestájékoztató. S van a jól bevált módszer. Bemegyek a munkahelyre és nemcsak a gyermeket mutatom meg a kollégáknak, hanem hazahozok anyagokat tanulmányozásra. — Jancsi, te a kandidátusi értekezésedet készíted és közben a Vidiánál a gazdálkodást segitő kutatásokat is végzel. Könnyű ilyen vállalati jelkéréshez jutni egy elsősorban a gazdálkodás elméletével foglalkozó oktatónak? — Véleményem szerint jelenleg a vállalatokat semmi sem kényszeríti a szűk keresztmetszetek és a szervezetlenségek feltárására. Csak akkor ¡kapunk munkát, ha ambiciózus vezetőkkel sikerül találkoznunk. A helyzet egy kicsit hasonlít ahhoz a példázathoz, amelyben a plébános elküldi a kántort a faluba a 'misebort összegyűjteni. Az egyházfi minden gazdához betér. Hordójába mindenütt töltenek egy korsóval. Végül a saját részét is beönti. Mjegy a paphoz vissza. Csapra ütik a hordót, ám abban cseppnyi bor sincs, csak tiszta víz. Mindenki egy-egy liter vizet adott, abban a hiszemben, hogy az ¡majd a többiek bora között fel sem tűnik. Ma csak .néhány kis cégnél van igazán kemény költséggazdálkodás. — Hat éve dolgoztok. Terveitek? Marika? — Én kihasználom a gyedet. — János? — Sok minden forog a fejemben. Először is befejezem a dolgozatomat, amelyet a jövedelemelosztás és a teljesítmények hazai kapcsolatáról írok. Természetesen továbbra is szeretném az egyetemi tanévek alatt öszszegyűlt ismereteimet és oktatói tapasztalataimat egy kicsit a gazdasági gyakorlati munkában is kipróbálni. Most egy iskolaszövetkezetről ¡gondolkodom, tárgyalok a Meszöwel., így kerülhetek talán döntéshozó helyzetbe. Vannak más gondolataim is. Azt hiszem, több oktatótársam nevében mondhatom, .hogyha a gazdaság érdemben igényelné az ismereteinket, nem ilyen kispályán fociznánk. Talán nem elbizakodottság, hogy ismereteink felhasználásával forintban mérhető hasznot is hozhatnánk a megye, esetleg a régió gazdaságának. Lenne 'mit mondanunk néhány döntés előkészítésében. — A magánéletben? — Szülői segítséggel eljutottunk oda, hogy viszonylag kényelmesen lakunk. Félautomata a háztartásunk. Van egy Trabantunk. A minőségi változtatás 'lehet a célunk. A minap a nagyobbik kislányunk azt kérdezte: Apa! Tudod, mi a legjobb ebben a lakásban? Aztán válaszolt is: Az, hogy van egy pici kislány ... B. I. Elhunyt Váradi Hédi A Művelődési Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Nemzeti Színház igazgatósága és társulata megrendülten tudatja, hogy Váradi Hédi (Kossuth-díjas kiváló művész, a Nemzeti Színház tagja súlyos betegség következtében szombaton elhunyt. Temetéséről később intézkednek. i