Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-13 / 61. szám

Péntek, 1987. március 13. ff Siker Nizzában A híres nizzai világfeszti- lét (a belépők árát) jóté­válon immár másodszor kony célokra fordítják, s képviselték Magyarorszá- amelyen következésképp a g'l szegedi' művészeti együt- ,,felső tízezer" tapsolt a dél­tesek. A karnevál magyar alföldi táncoknak. A 3-as vendégei, a Szeged Tánc- tévéprogram önálló műsort együttes és az erre az al- is sugárzott a szegedi tán­kalcmra megalakult cigány- rosekról. zenekar tagjai élménydús köröni három ih.et utan tegnap- b ...... e'.őtt érkeztek haza. A tán- kapcsolatok erositeserol is ro.«ok és a zenészek megle- tárgyaltak a Papp Gyula hetősen zsúfolt programot tanácselnök vezette küldött­bonyolítottak: kétszer is , tagjai. Papp Gyula ta­íolleptek a „viragcsatanak . BJ . nevezett, tengerparti, tavasz- Okozott Nizza polgarmes­iinneplős monstre fölvonu- terével, s megállapodtak, láion, háromszor szerepel- hogy a két város egyes in­tek az esti-éjszakai vidám tózményei közötti konkrét ¡utcai karneválokon. Ezein , , , .... kívül színházakban és szó- kapcsolatokat a jovoben is a rekozóhelyeken látta-hallot­ta őket a világ minden tá­jai ól összesereglett közön- HungarHotels, sép. A népművészetet a képviselői szegediek képviselték abban a nagyszabású gálaműsor­támogatják. Az ipari vásár, kereskedelmi kamara, a a színház nizzai tárgyaló­partnereikkel megegyeztek például ,,vendéglátó napok" tan, melyet az Akropolisz cseréjében, az egymás ipari ... , , vasarain való kölcsönös 7 ezer 500 nezot befogado r6szvéteiben. A szegedi t-irrr.ében, világsztárok rész- színház meghívást kapott a vételével rendeztek, s ame- Hegedűs a háztetőn című lyet 30 ország .egyenesben k»*»«.««. ^ Sflrda neyű „karneválok karneválján" együttes júliusban jön Sze­Arr.anda Lear konferiált), gedre, s ugyanebben a ihó­ök adtak műsort a francia napban vendégeskedik a a . ... , riviéra fővárosában a mak­vöröskereszt reg.onal.s el- 1<osházi általános iskola noksege altal rendezett kon- francia nyelvet tanuló diák­certen is, amelynek bevéte- jamak csoportja. televíziója produkcióval hat nizzai , előadásra. A Ciamada Nis­közvetített. CE C/M.w„ ottan, néptánc_ Néprajzi tárlat A Győr-Sopron Megyei Múzeumi Szervezet az idén ismét közös kiállítást rendez a szomszédos Ausztriában lévő Eisenstadti Landesmu­seummal. Ezúttal a nyugat­dunántúli magyar, horvát és német nemzetiségi néprajzi gyűjtemények legértékeseDb darabjait mutatják be előbb Ausztriában, majd hazánk­ban. A győri, a soproni és a mosonmagyaróvári múzeu­mokban már megkezdték a Schlainingban június köze­pén nyíló közös tárlat anya­gának válogatását. A tervek szerint egyebek között az ér­deklődők elé tárnak egy Szarvkőről a XX. század elejéről származó teljes hor­vát szobaberendezést. to­vábbá magyar lakásbelsőket, magyar, horvát és német viseleteket és az otthonokat díszítő textíliákat. A közös múzeumi kutatá­sok és tárlatok már eddig is jelentős eredményeket hoz­tak: jól szolgálták a két nép kulturális örökségének meg­ismerését, a kapcsolatok erő­sítését. Az idei közös kiál­lítás anyagát október köze­péig tekinthetik meg az ér­deklődők az ausztriai Schlai­ningban, október 16-tól pe­dig a győri Xantus János Múzeum képtára ad otthont az érdekesnek ígérkező nép­rajzi tárlatnak. (MTI) Segítség Tápénak Ha én egy Medici lennék.. Az idei filmszemlén sokkal jobb volt a termés, mint a tavalyin. Hosszú hónapok (évek?) óta ez az egyetlen szívderítő szó, amit az ember hallhat: már az az ember, aki még nem szokott le teljesen róla, hogy vigyázó szemeit a művészeti élet megmaradt hadállásaira, össztüzeket szen­vedett frontpontjaira vesse. Harc? Ügy bizony. Igaz, nem va­lami nagy tűzerejű, nem lehengerlöen erőteljes, inkább keserves, már-már kétségbeesett. De mégis tapasztalni: harc folyik a teljes elhallgatás ellen, a múzsák egyértelmű és kétségbevonhatatlan háttérbe szorulása ellen. • belső késztetésnek, kihívás­nak. Ha megvan a maga szabta világa, a saját érték­törvényei — nem léphet ki köréből, meg nem értetten is, elkülönülten is, szemben az árral is, csinálja, amire hivatott. Am. ha mindez így igaz, ne másítsuk meg! Ne mondjuk, hogy mi tanultunk", nem mint a francia királyok. .. ,, , , . . . ...... . ,, - , . Ne mondjuk, hogy mi lát­Mondjuk ki: a mindent el- jelzeseve a valosagos tenden- juk a művészetek történeté­borító kultúrszeméttel szem- ciáknak. A képzőművészek bői, az emberiség fölhalmo­ben, amolyan lehetséges vé- azt mondják: „közművelödé- zott tudásából, hogy pont ar­dekezésként, valamint a pénz si tárlat" (uramisten, hova ra a valódi értékre a szuve­kitartó hiányában a művé- csúszott le?, hova lett a hite- rén művészetre van a legna­szetpolitika pillanatnyilag az Ie ennek a néhány éve ko- gyobb szükségünk — ember­úgynevezett tömegműfajok moly tartalmúnak hitt szó- mivoltunk megtartásához Es mellett voksol. S még ezekért nak: közművelődés?). Az akkor sose kerülünk — hi­is harcolni kell, hát még az "'ók: „magánkiadás". A fii- vatalosok — olyan helyzetbe úgynevezett magas kultúrá- mesék ..közönségfilmet", a hogy valóságos követelésára­ért, az elit művészetért. Bár színháziak „közönségdara- datöt kelljen hárítanunk, a magunk szótárában nem bot". a zenészek „klasszi- Művészek követelésnek létezik tömeg- és elitkultú- kust" emlegetnek, s valója- hangzó jogos panaszait, ar­ra. Felfogásunk szerint mű- ban azt értik: az embereknek ról. hogy nem ezt ígértük, ei­vészeti érték létezik, és — "cm kell az én szuverén vilá- lenkezőleg. Eppenhogy támo­nem érték. Mű, és — nem gom, a véremmel, verejté- gatást az újnak, a bátor mű. A „fogyasztók" táborá- kémmel létrehozott mai ér- egyéni útnak, mert tudjuk, nak nagysága szerinti kü- ték, az én személyes hozzá- az találkozik'valahol a kü­lönbségtételre mintha még- járulásom ahhoz a nélkülöz- zösségével. Akkor mondjuk is szükség lenne. Miért? hetetlen folyamatossághoz, azt, hogy pénz egy szál se Nem valószínű, hogy más- amelyet az emberiség kultúr- tehát boldogul ion" ki miként ként viszonylagos nyugalom története jelent. Az keli ne- tud, piacon. A konjunktúra­és életre alkalmas viszonyok kik. ami elandalítja, kikap- lovag is, meg az előzmények teremtődnek e szóban forgó csolja őket, ami nem ingerel logikájától szabadulni képte­fronton, csak akkor, ha a ve- a másságával, nem igényel jen saját törvényű művész reségtudatos. tépázott had- gondolkodást cs a beleérző­fiak, a művészek és még in- képesség működtetését. Ami kább a művek, egyre több és megnyugtat és nem ami fel­több. más frontokon elfog- kavar, ami arról biztosít, lalt ember rokonszenvét, hogy minden úgy jó. ahogy megértését, támogató figyel- van, harmónia ez, és nem magukénak, diszharmónia. mét tudhatják Magyarán: csak ha az egész társadalom illetékes lenne valódi értekükön mérni, an­nak megfelelően kezelni a művészeteket. A népművelés ereje még mindig a rendszeres ráha­tásban van, a csoportok, együttesek és klubok szerepe semmit nem csökkent, in­kább nőtt, de ki hajlandó rendszeresen, csapatostul bemenni egy agyonnyúzott, lerongyolódott házba? Rá­adásul minél tovább halasz­tanák a rendbehozást, annál többe kerülne, amikor ép­pen kicsi pénz sincsen. Társadalmi munkát szer­veztek az utóbbi időkben Gyálaréten, Mihályteleken, Dorozsmán, Szőregen, és most kalapálják helyre a tá­pai művelődési házat is. Nem akarunk ködösíteni, Nem nagy találmány, a kényszerűség hozta magával, dc a szegediek is rákaptak a társadal­mi munkára. Inkább ta­lán a városhoz csatlako­zott községek. Annyi pénzük nincsen, hogy űj ruhába öltöztessék művelődési házaikat, azt viszont tudják, ha hagyják tovább romlani őket, annak sc lesz ked­ve bemenni, aki eddig szívesen kereste föl. föl az együttesek. Akkor is érdemes megcsinálni, ha egyszer-egyszer közbeszól majd az eső. Sokévi tapasz­talat alapján, igen ritkán fordul elő. Azt is tudja mindenki, minden fölújításnak és min­den apró bővítésnek is van­nak pénzben kifejezhető költségei is. A településfej­lesztési hozzájárulás a födő-., zet rá. Említettük az előbb, szer­vezni kell az ilyen nekibuz­dulásokat. Figyelniük kell, hogy egy-egy munka befeje­zése után azonnal indulhas­son a másik. A föstés után a sziszolás, csiszolás után a lakkozás. Azt állítják Tá­pén, legföljebb két és fél sék is a házat, bár nagyon nagy szükség lenne rá, de mindenki tudja, a társadal- kicsi és lényeges változtatá­mi munkának nálunk két sok azért történnek. Kicsi a változata van. Az egyiknél színpad, de ha a függönyét két kell" rá, hogy a műve ki-ki fölajánlja munkáját, és legalább fél méterrel előbb- ^¿ési ház régi díszeinél is megy segíteni, amikor rá- re hozzák, már nyernek ve- elegánsabban fogadhassa új­ér, fizetség nélkül; a másik- le. Vállalták, mindig el le- ra vendégeit. het majd húzni a függönyt, és visszahúzni is. Eddig alig hogy föl ne mondta volna a szol­gálatot. Üj körfüggönyről is nál ki-ki vállalata közremű­ködését kínálja föl, úgyszin­tén térítés nélkül. Lehet, ,, .. hogy ez a második gyanús- esett meg szereples. nak hangzik, hiszen itt leg­többször nem az dolgozik. Horváth Dezső is. De nem mondjuk. Alde­mokráciából? Szeméremből? Mert nem szeretjük beismer­ni vereségeinket? Tévedése­inket? Támogatjuk inkább a „tömegműfajokat" A most és itt „fogyaszthatót". Lehet, hogy mégis olyanok va­gyunk, mint ama felejtős franciák azokon a régi tró­nokon? Ha én egy Medici A művészeknek igazuk van. A közönséget azonban még sohasem sikerült levál­tani, tehát azoknak a kis­mestereknek is igazuk van, Vágyálom? Nos, arról va- akik megcsinálják a közmű- lennék, vagy csak „állambá­lószínűleg jobb idejében le- velődési tárlatot, a közön- esi", huszáros gesztussal bi­beszélni magunkat, hogy a ségfilmet és a többit. Amire zony a piacon háttérbe szo­magas kultúra — bármiféle a piacon kereslet muattkozik, rultaknak adnám a pénzemet forradalom során, vagy anél- azt meg kell termelni. Csak (már ami megmaradt ugye­kul, lassan, csendben — tő- egy itt a bökkenő. Micsoda bár, miután „hasznos" doi­megeké lesz. Százados, meg fölbillent piaci viszonyok gaimat finanszíroztam). Mert még annál is régebbi emberi- azok, amelyekben a dotáció tudnám, hogy a „belső ve­ségtapasztalatok szerint: bi- is arra a termékre jut, mi zérlés" nagy dolog, de élni zony kevesgké. De nem is az enélkul is vevőre lel, kelen- nemigen lehet belőle. Legföl­az alternatíva, hogy akkor dő, értékén fölül is eladható? jebb alkotni, mindenki javá­viszont a nem érték; a giccs, Ha a hivatalos kultúrpoliti- ra. S ez „megérné" nekünk, a kívül-belül ócska lom, az ka a „tömegműfajokat" tá- nem? Az a piac meg hadd mogatja, ki dotálja az elitet? polarizálódjon, a saját törvé­A nélkülözhetetlen kísérlete- n>'ei .s.zerint'. A™ig csak nem jo a szép kor. álművészet a tömegeké. In­kább valószínűleg a „jól megcsinált dolog" hódit a mester-, vagy a kismester­munka lesz kelendő, fo­gyasztható és támogatandó — a szélesebb sávon. S a kes­kenyebben: a mű. Szinte minden egyes mű­vészeti szövetség berkeiben sűrűn emlegetettnek — s nem takargatott dühös lené­zéssel — bizonyos szavak, melyek a kommersz elhara­zőt, az öntörvényűén a ma­ga útján haladót? Hogy lapozzuk fel a mű­vészetek történetét? Hogy szegényen is lehet alkotni olyan műveket, melyekért az utókor tisztelete és hálája kijár? Melyeket meg nem ér­tés kísért akkor, s miket a tömegmüfajok között talá­lunk ma? Igaz. A „belülről vezérelt" művész úgysem te­el melyben az egész társadalom illetékes lesz valódi értékükön mérni a művészeteket. Sulyok Erzsébet pózásával váltak divatossá, het mást, engedelmeskedik e aki az ajánlatot tette, aki beszélnek, amelvik teljesen ha cégének tevékenykedne, szakadozik az se mindun­Sokoldalú együttműködési lalan. Sajnos, kicsik az ab­megállapodások tartják élet- iakok, és igen magasan van­bó" fndutnalf Skf,Íkho'gyS leg- legelemibb éltetőnktől, az oxigéntől fosz­tódik meg, aki beül a néző­térre. Valamilyen lenyúló is meg lehet oldani. Hirtelen lökésekkel terjed a nem füstölők mozgalma, többször ugyanannak a vál­lalatnak a dolgozói használ­ják az épületet, amelyik a munkát adja rá. Mind a két nyitogatóval ta"lán ezt változatra van példa, sot igen sokszor egybekapcso­lódik a kettő. A társadalmi vezetőség , ., egyik ülésén indítványozta azt tervezik, kiírjak majd, valaki Tápén, bűn lenne to- ebben a, házban "elTV do" vább halasztani, és fölaján- hanyzunk, kerjuk, ön se lotta mindjárt, miben tud- gy^tson rá. Igen fontos é­nának ők segíteni. Csatla- P*S-_ az oxigéntől fáradt le­koztak hozzá ketten-hárman, vego, ha bagofusttel dusul de kiderült, így is kevesen meg veszelyesebb, es sokkal lennének. Szervezni kezdték kellemetlenebb. Benne tan­- amióta nem tudunk ma- colni. énekelni, karatézni gyárul, inkább koordinálás- ezerszeresen az. Azt terve­nak mondják. Az olajosok a Zlk- lakodalmakra is ugy színpadot vállalták, a hajó- adJál< ma^d ,k°>csö" * ha" javítók a nagytermet festet- zat; hogF kikötik bent rá­ték ki, és csiszolták újra a gyújtani nem szabad. Hogy parkettát, a festékgyár hat- mennyivel tovább marad így van kiló lakkot adott a pad- tiszta, viselve válik el. lózatra, a háziipari fiatalok Központi témává lépett a takarítást, az egyik böl- elő az is, hogy legyen vég­csőde asszonyai a függő- re ennek a háznak is olyan nyök mosását, varrását. Az illemhelye, hogy ne kifor­építőszövetkezet ingyen ad- dúlni akarjon azonnal, aki ta az állványait a festéshez, belép. Hatalmas tartályt ás­az ingatlankezelő a csiszoló- tak be a földbe, és talán , . i _ hamarosan elkeszul a folso gepeket, ugyancsak ingyen. része -s Erös az (géret> az Arra ugyan nem gondol- idei Misa-búcsún már az hattak, hogy egyúttal bővít- udvari színpadon léphetnek Pedagógiai és pszichológiai tanulmányok Újabb kiadvány A meg Görgey Melinda közelmúltban jelent kintő tudományos kutatás és nevelés előtt álló felada­JATE pedagógiai és eredményeiről ad tájékozta- tok megoldásához a pszicho­pszichológiai tanszékeinek tást. Huszonnégy Csongrád lógiának „fokozatosan önálló újabb kiadványa, az Acta megyei középiskolában vég- tudományos diszciplínává" Paedagogica et Psychologica zett felméréseket. kell fejlődnie. A középisko­28. kötete. Csirikné Czachesz Erzsé- lai tanulók pályaválasztási Ágoston György és Drien bet összetett nyelvi kijelen- elképzeléseinek érzelmi sajá­Károly 4 kísérleti 5 évfo- tések nyelvi-logikai értelme- tosságai című munkában lyamú, iskolarendszerű tech- zésének empirikus vizsgálata Zakar András és Helembai nikusképzés előzményei és 10—17 éves tanulóknál, című Kornélia részletesen elemzik tapasztalatai című tanul- munkájában felhívja a fi- a pályaválasztási folyamat mányban a kísérleti szakkö- gyeimet arra. hogy a nyelvi- érzelmi összetevőit, zépiskolákban harmadik éve logikai műveletrendszer eb­folyó technikusképzés ta- ben a korban gyakorlatilag pasztalatait foglalják össze, nem fejlődik. Ügy tűnik, Rámutatnak arra, hogy az hogy az iskola jelenlegi esz­új iskolarendszerben techni- közei és módszerei 10 éves kusi oklevelet szérző fiata- kor után e tekintetben nem lok általános műveltségben hatékonyak, direktebb fej­és szakmai-elméleti tudás- lesztés szükséges. Vidákovich ban magasabb szintre jut- Tibor Az íráskészség vizsgá­hatnak el, mint akik tanfo- latának néhány mérésmeto­lyamon készülnek fel a mi- dikai problémája című dol­nősítő vizsgára. Koncz János gozatában az íráskészség ér­dolgozatában (Az oktatásügy tékelésének lehetséges szem­es pedagógusképzés Svédor- pontjait veszi számba. Duró szágban az 1960-as évek vé- Lajos A felsőoktatás korsze­géig) egészen a kezdetektől rűsítésének pszichológiai pontos adatok bemutatásával problémái című tanulmányá. és elemzésével követi nyo- ban a felsőoktatás pszicho­mon. a svéd oktatásügy és lógiai kérdéseinek vázlatos pedagógusképzés különböző felsorolásán kívül értékeli a fejlődési szakaszait. Kékes főbb törekvéseket, fejlődési Szabó Mihály Középiskolai irányokat, s megjelöli a tanulók iskolán kívüli társas megoldásra váró feladatokat kapcsolatainak szinterei cí- is. Hangsúlyozza, hogy az mű tanulmánya egy körülte- egyetemi és főiskolai oktatás Szép magyar beszédért Március 11-én, szerdán rendezték Szegeden a Szép Magyar Beszéd verseny vá­rosi fordulóját. A szakisko­lák és szakmunkásképzők kategóriájában első helyezést ért el Ganz Henriett (tanára Palásthy Pálné), a gépíró és gvorsíró iskola tanulója. Má­sodik helyezett: Kiss Attila, a 500. sz. szakmunkásképző intézet diákja, tanára Ötvös Sándor. A gimnáziumok és szakközépiskolák kategóriá­jában Békési Anna győzött, tanára: Galbács Zoltánné, a második helyezett örhelyi Edina lett. tanára. Kovács Józsefné. Mindketten a Rad­nóti Miklós Gimnázium nö­vendékei. E négy tanuló fog­ja képviselni a város közép­iskoláit az országos verse­nyen Győrben, április 24— 26-án. Könyvújdonságok Az Európa Könyvkiadó pul. Ez felsorolta azokat az mintegy 270 kötet megjelen- értékes világirodalmi mú­tetését tervezi az idén. A veket, amelyek iránt fo­könyvműhely folytatja nép- kozódott az olvasók érdek­szerű sorozatainak kiadását; lődése, s jó néhány, ma­közöttük négy mű közre- gyárul eddig még nem kö­adásával tizedik évfolyamát zölt könyvre hívta fel a fi­kezdi meg A világirodalom gyeimet. A könyvterjesztők remekei sorozat. A régebben javaslatára több év után megjelentetett művek új- újra elindítják a nyelvtanu­bóli kiadásának tervezésé- lást segítő, kétnyelvű Janus­hez az Országos Széchényi sorozatukat. Az első két Könyvtár Könyvtártudomá- kötetben F^anz Kafka- és nyí és Módszertani Központ- Ernest Hemingway-elbesze­jának felmérését vették ala- léseket adnak közre

Next

/
Oldalképek
Tartalom