Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-11 / 59. szám

Szerda, 1987. március 11. 3 Méröautomaták exportra A Mikroelektronikai Vállalat mintegy négy éve gyárt mcrőautomatákat a katalógus integrált áramkörök ellenőrzéséhez. A fejlesztés eredményeként most gyorsabb, robottal is összekapcsolható, úgynevezett leomat 125-ös mérőautomata készült el. Teljesítményére jellemző, hogy 20 mHzes, amely másodpercenként 20 millió funkcionális mcrcs elvégzésérc képes. A vállalat 300 fős kollektívája egymilliárd forint termelési értéket állít elő Ipargazdasági tudományos konferencia Kedden a Magyar Tudományos Akadémián megkezdte munkáját az ipari vállalatok helyzetéről és fejlődési lehetőségeiről rendezett tudományos konferencia. A kétnapos tanácskozást az MTA Ipargazdasági Bizottsága, valamint Ipar-és Vállalatgazdaság-kutató Intézete rendezte. Az eszmecserén több mint 400 tudományos kutató és gyakorlati szakember vitatja meg, hogy az ipar miként alkalmazkodhat jobban a szerkezetváltás, a minőség- és termelékenységjavítása követeimenyeihez. A konferenciát Láng István, az MTA főtitkára nyitotta meg, majd Medgyessy Péter pénzügyminiszter tartott előadást a pénzügyi rendszer fejlesztéséről. Elemezte a gazdaságpolitika, az irányítás és a pénzügyi szabályozás elmúlt időszakban szerzett tapasztalatait, ismertette az adóreformtól várt hatásokat, valamint szólt néhány olyan Intézkedésről, amelynek 1987. évi bevezetése a kormányzat napirendjén szerepel. Föld, ház, út A földről szóló törvény javaslatát — amelyet várhatóan a Parlament tavaszi ülésszakán terjesztenek a törvényhozó testület elé — kedden az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága tárgyalta meg előzetesen. Az Országházban Képviselők törvényjavaslati vitája kétszáz más — különféle Horváth Ferenc (Zala meszintű — jogszabály rendezte gye), Koltay Nándorné ezeket a témákat. Ez utóbbi- (Veszprém megye), Szilágyi ak részben már el is avultak, Gábor (Hajdú-Bihar megye), tartott ugyanakkor szinte áttekint- a bizottság titkára, Koltai munkaülésen bevezetőjében hetetlenné váltak nemhogy Imre (Pest megye) és Boro.-j *""'" —az állampolgárok, de még a sos László (Budapest). Aljogalkalmazók számára is. talában egyetértésüket fejezAz új törvény elfogadásával ték ki a törvényjavaslat szelegyidejűleg valamennyi ko- lemével és szabályozási forrábbi szabályozást hatályon máival, de több részletkérkívül helyezik, egységesítik désben szövegezési pontosía földről szóló teljes jog- tásokat is kezdeményeztek. Szolid munkanélküliség ? S

okan és már jó ideje mondogatják, Egészen más kérdés, hogy vajon meddig hogy bizony nem ártana valami kis tűrhető el — és egyáltalán: eltűrhető-e — „szolid" munkanélküliség, afféle a „kapun belüli" munkanélküliség? Ha minimumra korlátozott tartaléksereg, ki- valóban komolyan vesszük, a hatékonyzarólag fegyelmezési megfontolásokból. S sággal kapcsolatban meghirdetett elveket, e nézet hívei mintha igazolva látnák ma- akkor ennek előbb-utóbb el kell vezetnie gukat, mert hogy mostanság érkeznek — igaz: csak szórványosan — a hírek, amelyek szerint nemcsak a munkavállalók, de a munkáltatók is megpróbálják befolyásolni a munkaerőpiaci állapotokat. Most már csak két dolog tisztázandó: egyfelől az, hogy néhány vállalat néhány száz — vagy még ennél is kevesebb — munkavállalót érintő racionalizálási akcióiból a haszontalan üzemrészek vagy éppen egész üzemek, vállalatok fölszámolásához. Ha valóban a versenyhelyzet élénkítésére törekszünk, akkor ennek is oda kell vezetnie, hogy a piacon nem érvényesülő vállalat kíméletlenül elbukik, csődbe kerül. Ha valóban „rákapcsolunk" az üzemés munkaszervezésre, akkor törvényszerűen el kell jutni a felesleges munkahelyek következtethetünk-e a hazai munkanélkü- ezreihez és a felesleges emberek tízezreiliség reális veszélyeire; illetve az is tisztázandó, hogy a „fegyelmezési okokból" munkanélküliség-hívők ugyan miként képzelik el azt a bizonyos „szolid", „éppen hogy csak" munkanélküliséget? S legfőképpen: hogyan érvényesítenék ennek állítólagos fegyelmező erejét akkor, amikor a vállalatok munkaerőéhsége manapság is csillapíthatatlan, s amikor a munkaerőmozgás kezdeményezői változatlanul és szinte kizárólag a munkavállalók, még akkci is, ha nagy ritkán a munkáltatók is kezdeményezőkként lépnek fel. Mindehhez tudni kell: nálunk a teljes foglalkoztatás fenntartása állami, kormányzati garancia ugyan, de azért — s ennek tudatosítására számtalan különleges módszer kínálkozik — ez ügyben a vállalatoknak is vannak tennivalóik. S ők persze nem ellenkeznek, mert ez ügyben is jobb a békesség. No már most: ha valamelyik vállalat nagy nehezen elszánja hez. S nekik bizony meg kell majd barátkozniuk, no nem a munkanélküliség, csakis a munkahely-változtatás gondolatával. A saját érdekükben is ... No, de miért e kérdéssorozat — mondhatná bárki —, ha egyszer most már szo kásos jelenség, hogy az ipari létszám tervidőszakról tervidőszakra jelentős mértékben — százezres nagyságrendekkel — csökken. És senki nem maradt munka nélkül. Legtöbbjüket felszívta a szolgáltató ágazat — ahol még mindig kínzó a munkaerőhiány —, s persze a nagyipar egyre hangosabban panaszkodik a kisvállalkozások munkaerő-elszívó hatása miatt is. És mindez még mindig nem a tervszerűen befolyásolt, központilag kezdeményezett, inkább csak a spontán kezdeményezésű mozgások eredményeként. Csakhogy e spontán mozgás gazdaságfejlesztő sikerében most már aligha bízhatunk. És hát ezért, hogy az államStadinger István (Budapest), a bizottság elnöke azzal érzékeltette a születőben levő törvény jelentőségét, hogy a nemzeti vagyonunk egyötödét kitevő földvagyon tulajdonjogi, illetve használati kérdéseH országos ügynek anyagot. A törvényjavaslat Bizakodva szóltak arról — jellemző vonásai között em- miként vita-összefoglalójálítette a miniszterhelyettes, ban Stadingér István mottdhogy a három tulajdoni for- ta —, hogy a formálódó törma — állami, szövetkézéti, vényi rendelkezések Jótékony személyi tulajdon — között hatással lesznek a földek úgy teremt szabadabb „moz- gazdaságosabb hasznosításágási" lehetőségeket, hogy ra, a lakóterületek kialükitáváltozatlanul elsőrendű ma- sával kapcsolatban pedig rad az állami tulajdon — an- jobb lehetőségeket teremtenak egységes és oszthatatlan nek a lakásépítéshez, a lavolta —, az állami vállalato- káshoz jutáshoz. (MTI) kell tekinteni. Hiszen — tette hozzá — alapvető társadalmi érdek az ésszerű gazdálkodás a földdel, mint, a mezőgazdaság alapjával, és gyárak, lakótelepek, társasvagy családi házak, utak, csatornák létesítésére szolgáló területtel. A mezőgazdasági művelésű föld területi megóvását, minőségének védelmét összhangba kell hozni az ipar, a településfejlesztés, a vízgazdálkodás, a közkat és más állami szerveket, valamint a társadalmi szervezeteket ennek megfelelően magát a jelentősebbnek ítélhető létszám- igazgatás és a gazdaságirányítás a kíváracionalizálásra, elbocsátásra, akkor ez — natos célok irányába próbálja terelni a mint szokatlan jelenség — a közvéle- munkaerőmozgást, egyúttal megteremtve menyben kavar heves viharokat, vagy ép- ennek feltételeit is: az átképzési segélyt, pen kifejezett nyugtalansághoz vezet. És az újraelhelyezkedési támogatást, a megmáris kész a2 egyébként torz következ- hosszabbított felmondási időt és a többit, tetés: fölkészülhetünk a hazai munkanél- Tehát segítséget adva, de egyúttal — közküliségre. vetett módon — figyelmeztetve is: olyan Fölkészülhetünk? Hadd kerüljem meg a korban élünk, amikor az egyszer megkérdésre adandó választ némi kitérő ked- szerzett — és ugye, milyen könnyen megyéért: Magyarországon ugyanis van mun- szerzett? — munkahely nem jelent életre kanélküliség. Csak nem így hívjuk. „Lo- szólóan érvényes munkalehetőséget, mint kális foglalkoztatási feszültségekről" vagy ahogy a valamikor megszerzett — és gyaépp „strukturális gondokról" beszélünk, és korta jaj de elavult — szakismeret sem joggal, mert a jelenség valóban nem általánosítható. Az ország északkeleti részére és néhány más mikrokörzetre korlátozódik. Magyarországon — s ezt kevesen tudják — munkanélküli segély is van, csak éppen senki nem veszi igénybe, mert ugyan ki és miért élne e lehetőséggel? Az ÁBMH Munkaügyi Információs Központjának legutóbbi jelentése szerint ugyanis Magyarországon az elmúlt év végén több mint 80 ezer betöltetlen, tehát szabad munkahely volt, s alig nyolcezren kerestek maguknak megfelelő állást. És nem mellékes: az utóbbiak nyolcvan szájelent garanciát arra, hogy maradhatunk ott, ahol — netán éppen a kényelmességünk okán — maradni szeretnénk. E

gyébként milyen érdekes: egy korábbi vizsgálat szerint a megkérdezettek szinte valamennyien ellentétesnek tartják a munkanélküliséget a szocialista társadalom ideológiájával, ugyanakkor majdnem mindenki sürgeti a munkanélküliség gyakorlati megvalósítását. Mondván: ily' módon könnyebb lenne megszabadulni a lógósoktól, s könynyebb lenne megszilárdítani a munkafezaléka egv hónapon beíül elhelyezkedett, syelmet. A kormányzat nem így gondolTovábbá; Magyarországon az átlagos mű- kodik, mert úgy véli, hogy fel kell végre szakszám mindössze 1,2; miközben jelentős: készülni a hatékonyság követelményeinek műszakpótlékkal csábítják az embereket ervenyesitesere, de ezzel együtt meg kell a több műszakos munkahelyekre. Nem teiemteni a tervszerű és szervezett munmennek, s ők tudják, hogy miért nem, de knerő-átcsoportosítás feltételrendszerét, ha egyszer bármi okból is nem mennek, És ki tagadhatna: maris történték ez ugyakkor mégse aggódjunk olv kétségbeeset- ben nagyon jelentós intézkedesek. ten az esetleges munkanélküliség miatt. Vértes Csaba lekedés, s egyidejűleg a kör- az állami tulajdonban levő nyezetvédelem hasonlóan fontos érdekeivel is. Ezek a gondolatok a bizottsági vitában is visszatértek, miután a képviselők Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettés előterjesztésében megismerkedtek a törvényjavaslat kidolgozásának előzményeivel, főbb törekvéseivel, új rendelkezéseivel. A miniszterhelyettes ingatlanra vonatkozólag továbbra is kezelői jog illeti meg. Arról is szólt Petrik Ferenc, hogy a törvényjavaslat az eddigieknél is következetesebben deklarálja az állami és a szövetkezeti tulajdon „egyenjogúságát", szocialista tulajdoni jellegét. Változatlanul tovább él a tartós föld... . . „ „.,„. használat intézménye. A széelmondta, hogy a Magyar mélyituIajdon.szer/és koré. Népköztársaság, egyáltalán Magyarország történetében ez lesz az első önálló földtörvény. Törvénytárunkból ugyanis eddig hiányzott a földtulajdoni és földhasználati viszonyok törvényi sza bályozása; viszont legalább ben — föld, telek, lakás mér tékénél — maradnak, korlátozások, de lesznek bizonyos engedmények is. A vitában, amelybe több Szakértő is bekapcsolódott, a képviselők közül szót kért 0 bankrendszer és az élelmiszer-gazdaság Kedden a MÉM-ben Vóncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kereskedelmi bankok vezetőivel folytatott megbeszélést. A találkozón megállapították, hogy mivel a bankrendszer korszerűsítése következtében megváltoztak a gazdálkodók, így a mezőgazdasági, élelmiszeripari ás erdőgazdasági vállalatok hitelezési körülményei, ezért megújításra szorul a minisztérium és a bankok kapcsolatrendszere is. Megvitatták az ágazati fejlesztési célok megvalósítását segítő pénzintézeti üzletpolitika elveit és gyakorlatát. Áttekintették az agrárpolitika időszerű kérdéseit. és a mezőgazdaság világbanki programjainak finanszírozási feltételeit. Elemezték a kereskedelmi bankok szerepét a súlyosan eladósodott mezőgazdasági nagyüzemek hite'ierheinek mérséklésében Senki többet; először! Dobra vert maradék Hiába, miatt A „felállás" nem igazán a sikerült kihozni belőle, öt roki élelmiszerbolt, klasszikus versenytárgyalás- és fél hónap alatt ugrott így az árvíz, az időjárás ra emlékeztet: három bolt, meg a forgalom. Hogy miért túl rizikós. Vagy lehet Időkét pályázó. Igaz, a Csöng- csak most döntöttem, foly- ben nyitni, vagy nem! A rád Megyei Zöldért Vállalat tatom-e? A tavalyi forga- vállalt kötelezettségnek penovember végén már „túl- lomnövekedés után, az idén dig minden körülmények adott" tizenkét élelmiszer- már a befizetnivaló is több között eleget kell tenni. Inbolton és vendéglátó egysé- lesz. Mérlegeltem, megérl-e, kább nem kockáztatnak. Ha gen. Tegnap, kedden reggel- marad-e a befizetett húszon- hat hónapon belül lesz rá re már csak a maradék ju- kétezer forint után tisztes jelentkező, még Vihetik! tott. Az év végén lejárt haszon? Úgy tűnt, igen. A tárgyalás mindössze néugyanis egy ötéves ciklus, á Azért aludtam rá néhányut. hány percig tart. A levezető szerződéses üzemeltetésű — Végül is mire számít? megállapítja, hogy befizetegységeket most újra dobra — Hét-nyolcezres átlagke- ték a pályázók az ötezer fokellett verni a szabályok ér- reset azért kijön. Igaz, nem rint letétet. Természetesen a telmében. Az elmúlt alka- nyolcórai munkával, szom- személyi igazolványok is előlommal mindenesetre igazi bat-vasárnap is nyitva kell .kerülnek. Tizennyolc napon verseny volt: akadt olyan tartani, no meg a családot belül kötelesek megkötni a üzlet, ahol a kikiáltott áta- is bevonni olykor-ölykor. szerződést, különben ugrott lánydíjat száztízezer forint- Nézze, meggazdagodni nem a betét. ' lehet belőle, de tavalyról visszavárnak az üdülök. Presztízskérdés ez nekem tal verték fel. — Ma reggelig egy pályáA tárgyalás végén rövid „mérleget" készítünk. A vál t. ..«it „ „. „ rrt-'Azuzsftei UVÖ ez iiefteiu. -2ónk volt — mondja Tápüi c . ... . , lé íalat negyven kiskereskedelKáröly főosztályvezető —. CSÄK 02 laen !s iesyen..eleß „„„"¿„¿kai H«>nW a csak most jelentkezett Sodik. ma—• Miért ennyit? — Tavaly mi egységéből tizenhét a szerződéses, a többi zömmel Közben megérkezik a köz- itlht'Tt^^^Thoitó^ «»»an* ^HiríArthe,t n korabban veszteseges boltok, a dobra veres utan atlag ketsöröm — tavaly az volt sláger. gondolkodott Jegy2önŐ, elkezdődhet a versenytárgyalás. Vagyis, a tár- "nvére^aet"nrráu».«, Tr&ktor <2SK*£ BKASlS'ZSSt: SSS^TS^ szerboltba — kezdi Wahl letre nincs több pályázó, akGyörgyné, akiből az utolsó kor vetélkedni 6em lehet, pillanatban lett pályázó. — Senki többet: először! MaSzezon jellegű üzlet ez, má- rad a kikiáltott ár. Egy justól szeptember 30-ig kö- csongrádi zöldségboltért az telező a nyitva tartás. Két- előző vezetője jelentkezett, száznegyvenezres forgalom- természetesen elkelt a Trakmal vettem ét a boltot, hé- tor utcai bolt ls. Marad viromszázötvenezres átlagot szont a Csongrád, Körös-todekeltségre átállt élelmiszerüzleteknél az elmúlt években ötven-nyolcvan százalékkal is emelkedett a forgalom arányában a nyereség. Jobban odafigyelnek az ott dolgozók a költségekre, most már saját zsebükre megy. Rafai Gábor Munkaértékelés az MHSZ-nél A Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központja tavaly novemberben tíznapos ellenőrzést tartott Csongrád megyében, hogy értékelje az MHSZ-munkát. A vizsgálat eredményeinek összegzését ismertette a tegnap délelőtti apparátusi tanácskozásán Palotai Jenő alezredes, az MHSZ megyei titkára. Az ' értekezleten részt vett Bognár Ferenc ezredes, az MHSZ Országos Központ főtitkárának első helyettese és Bódí György, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Az ellenőrzést végző bizottság megállapította, hogy a/' MHSZ Csongrád megyei vezetősége, területi vezetősegei és klubjai megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek, munkájuk révén eredményesen járultak hozzá az elmúlt hét esztendőben — 1979-ben tartottak utoljára hasonló vizsgáin lot — a szövetség feladatainak végrehajtásához. Teljesítették a honvédelmi nevelési, képzési, sport- és mozgalmi célokat is.