Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-09 / 57. szám

7 Ilctfő, 1987. március 9. Értékeitek az MHSZ-repülősök Bensőséges hangulatú ösz­szejövetel színhelye volt szombaton délután a Csong­rád Megyei Tanács Oktatási és Továbbképzési Intézete, ahol éves közgyűlését tartot­ta a Vörös Csillag Érdem­renddel kitüntetett Magyar Monvedeimi Szövetség Csongrád Megyei Repülő­klubja. Az eseményt Bartha László, a megyei pártbizott­ság titkára, 3 klub elnöke nyitotta meg. A közgyűlésen ott volt Liszkay Gyula alez­redes főpilóta, az MHSZ re­pülőfőnök-helyettese, aki fel­szólalásában megemlítette, a repülöklubok elsődleges fel­adata a repülős tisztiiskolák utánpótlásának biztosítása, amiben a szegediek az or­szágban a legjobb munkát végezték; sportrepülésben a 22 klub között a legjobb vi­dékinek járó címet is elhódí­tották! Hangsúlyozta, az 57 éves múltra visszatekintő szegedi klub még soha nem ért el olyan jó eredményeket, mint tavaly. Az ünnepségen többek között megjelent Ju­ratovics Aladár, az NKFV üzemigazgatója, országgyűlé­si képviselő, Jákó Gyula mérnök-alezredes, a szegedi helyőrség parancsnoka és Palotai Jenő, az MHSZ me­gyei titkára. Az elmúlt évben végzettek­ről, az eredményekről Csikós József klubtitkár számolt be, a továbbiakban pedig a rá­juk váró feladatokat, tenni­valókat vázolta. A hozzászó­lásokat és válaszadásokat követően elismerések, jutal­mak átadására került sor. A honvédelmi miniszter külön­böző kitüntetéseit a követke­zők kapták: A Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatát id. Tombácz Jenő és Mihók Jó­zsef vehette át. Honvédelmi Érdemérem — a mozgalom­ban eltöltött évek után ad­ható különböző fokozata — kitüntetésben részesült Ka­kuszi József, id. Tombácz Je­nő, Bartos Tibor, Osváth Gá­bor, Simon Ferenc, Györfi Tibor, Mihók József, Horváth József, ifj. Tombácz Jenő, Bokor András és Pongrácz Lajosné. Az MHSZ Kiváló Munká­ért Érdemérem ezüst fokoza­tát Magyari Béla alhadnagy és Varga Ferenc, bronz foko­zatát Molnár Géza, Balázs Gábor, valamint Ambrus Sándor kapta. Több szocialista brigád és a klub munkáját más-más formában segítők jutalom­ban részesültek. Vízilabda MNK A legjobb nyolc között a szegediek Tetemes, 7 gólos előny­nyel várta a szombati, ha­zai környezetben sorra ke­rülő visszavágót a Szeol-Dé­lép SE OB l-es vízilabda­csapata. Ellenfele, a tehet­séges fiatalok alkotta KSI csupán abban reménykedhe­tett, felszabadult játékkal próbálja majd megnehezíte­ni a szegediek dolgát. Nos, ez az első két negyedben így is történt, mert a ha­zaiak kényelmesen, olykor könnyelműsködve pólóztak. A folytatásban az állandóan cserélő, egyre jobban fáradó fővárosiaknak csak felvil­lanásaik voltak, mindazok ellenére, hogy az utolsó já­tékrészben szoros eredmény alakult ki. A Szeol-Délép SE végül gond nélkül, 32-18-as gól­különbséggel jutott az MNK legjobb 8 csapata közé. Szeol-Délép SE—KSI 17-10 (2-3, 4-1, 5-1, 6-5). Újszege­di Sportuszoda, 200 néző. Vezette: Domby, Tibai. Szeol-Délép SE: Bük — Cseri 1, Tóth I. 1, Török 2, Lengyel 4, Éles 1, Dömsödi 3, Vajda 5, Bozsó, Rigó, Csernus, Megyeri Edző: Pozsgay Zsolt. KSI: Károlyi — Németh, Horváth 1, Péter 2, Kal­tenbach 2, Szabó L. 1, Kon­rád 1, Medveczki 2, Kovács P. 1, Müller, Varga Zs., Be­galla, Tóth G. Edző: Dö­mötör Zoltán. Gól — emberelőnyből: 1/1, ill. 6/3. Négyméteresböl: 0/0. Kosárlabda NB I. Könnyű győzelem A 7—14. helyért küzdő Szeol-Délép SE NB l-es női kosárlabdacsapata itthon kezdte meg a rájátszást. A szegediek az egykor szebb napokat megért DVTK együttesét fogadták. Nem sok időnek kellett eltelnie ahhoz,, hogy bebizonyosod­jon: nagy a tudásbeli kü­lönbség a két csapat kö­zött. A kék-fehér-fekejék megerőltetés nélkül, de azt is hozzá kell tenni, igen sok hibával játszva érték el pontjaikat. A diósgyőriektől alig láttunk épkézláb meg­mozdulást. Fordulás után — a hazaiak jóvoltából — ki­egyenlítetté vált a küzde­lem. A szegediek, bár köny­nyű győzelmükhöz egy pil­lanatig sem férhetett két­ség, kapkodtak, rohantak, érthetetlenül pontatlanok voltak. Közönségcsalogató­nak ennél — még szeré­nyebb képességű ellenféllel szemben is — több kell... Szeol-Délép SE—DVTK 80-54 (42-16). Női mérkőzés. Újszegedi Sportcsarnok, 200 néző. Vezette: Pajor-Gyulai, rasztó (14). Csere: Kamenik Görgényi. (2). Bánszky (6), Oláh (5). Szeol-Délép SE: Berkó Edző: Pungor Miklós. (2), Tarczy (11), BALÁZSIK A DVTK legjobb dobói: A. (17), ZSEMBERI (23), Ve- Dézsi (18), Aronné (16). Röplabda NB /. A Szeol-Délép sikere Szeol-Délép SE—Csepel SC 3:1 (—10, 10, 12," 12) Férfimérkőzés. Lila iskola, 200 néző. Vezette: Szabó, Zach. Szeol-Délép SE: NUSSER, MEDVE, Huszta, Arany, Barta, MELKVI. Csere: RÁCZ, Hulmann, Petre, Petheő, Magyar, Polgár. Ed­ző: Nyári Sándor. Rangadót játszott a B csoportban a szegedi csapat, és jó mérkőzésen nyert. Pe­dig nem úgy indult az első játszma, ahogy azt vártuk. A Csepel alaposan elhúzott (8:1) és simának tűnt szá­mára a szett hozása. Ekkor lépett csereként pályára Rácz és Hulmann, és si­került velük a fölzárkózás. A 35. perc végén mégis a Csepelé lett az első játsz­ma. A folytatásban már csak az egyenlítésekre tel­lett a vendégek erejéből, de a végén Magyar három jó nyitásával szemben nem volt ellenszere. A harmadik játszmában végig vezetett a szegedi csapat. Egy-két ki­sebb megingás és rossz nyi­tás ugyan felhozta az el­lenfelet, de azért minden rendben volt. A fináléban már 13:2 (!)-re is vezetett a hazai csapat, amikor a cse­peli percek következtek, és szoros lett a befejező játsz­ma. A szegedi csapat meg­érdemelten nyerte a rang­adót. Aki élete felét börtönben élte le — Meséljen az életéről! — Pesten, a Valériatele­pen nőttem föl, tudja, mi az? — Tudom. — Anyám nyomorék volt, apám elhagyott bennünket, szóval, az utca nevelt, nem csoda, hogy csavargó lettem. Ez olyan környék volt, ahol a 9-10 éves lányok egy mo­zijegyért bármit megtettek a férfiaknak. Nem hibáztatok persze senkit, hisz mind a négy testvérem normális ember lett, pedig ugyanott nőttek föl, ők is a kukából szedték össze a penészes ke­nyeret, mint én. — Mikor volt először ösz­szeütközése a törvénnyel? — Tizennégy éves korom­ban, 1960-ban elhatároztam, hogy disszidálok, s nekiir*­dultam a határnak. Egy Sopron melletti faluban kap­tak el, egy évet töltöttem emiatt Aszódon, a fiatalko­rúak javítóintézetében. — Nem sokáig volt ezután szabadon. — A tizenhatodik szüle­tésnapomon egy haverommal loptunk egy láda sört. Hat hónapot kaptam 1 — Súlyos testi sértés a kö­vetkező „állomás". — Volt egy lány, nagyon szerelmes voltam bele, de megcsalt. Egyszer megláttam az utcán, úgy gondoltam, megint az új pasihoz megy, bedühödtem, fejbe vágtam háromszor egy kővel. Kide­rült, hogy nem is az én csa­jom volt, összetévesztettem valakivel. Két évet kaptam. — Baracskáról szabadult... — Nem kedvezménnyel, mert odabent is nagy pofám volt. Ekkorra viszont eldur­vultam, a normális emberi kapcsolatokban semmi örö­möt nem találtam, ha nem úgy viselkedtek velem a nők, ahogy én akartam, be­léjük rúgtam, megpofoztam őket. Odáig fajult a dolog, hogy aztán nemi erőszakért hat évet kaptam. — E hat év után sem so­káig volt szabadon. — Egy kurvával álltam össze, olyan megfontolásból, hogy pont olyan alpári al­kat, mint én, csak lesz va­lami jó a kapcsolatunkból. Nem lett. Sőt még jobban elvadultam. Ha összevesz­tünk, kimentem az utcára, elkaptam egy védtelen nőt, megerőszakoltam. megver­tem, elvettem a pénzét, és ilyenkor nyugodtam meg. Hat ilyen eset miatt tíz év­re íté'.tek, a bíróságon még randalíroztam, ezért plusz megbüntettek. — Mit „randalírozott"? — Üvöltöztem, hogy „akasszatok föl!" — meg ilyeneket, ezért plusz meg­büntettek. — Mennyit töltött le végül? — Majdnem tizenkét évet, tek, mikor megtudták, hogy itt Szegeden. börtönviselt vagyok. — Változtatott magán va­lamit ez a súlyos büntetés? — Elhatároztam, hogy megjavulok. Próbálgattam az akaraterőmet, például olyan dolgokban, mint a ta­nulás. Leérettségiztem, az­tán, megint csak magam ki­próbálására, leszoktam a do­hányzásról, nem ettem he­tekig. Bebizonyítottam, hogy tudok magamnak parancsol­ni. Közben ugyanilyen okból elvittem a balhét más he­lyett. Többek közt emiatt ti­zenegy fegyelmi ügyem volt a tizenkét év alatt, igaz, ti­zennégy jutalom meliett. — Az utolsó évet a Do­rozsmai úti átnevelőben töl­tötte, ugye? — Nem. Én, mint „különö­sen veszélyes" bűnöző, úgy­nevezett belső átnevelőben voltam. — 1985 karácsonyán sza­badult. Mit csinált ezután? — Ügy döntöttem, hogy teljesen új környezetet vá­lasztok, új életet kezdek, így maradtam Szegeden. Az át­nevelőben megismerkedtem egy sráccal, aki levelezett egy szegedi nővel. A srác éppen szabadságon volt, amikor szabadultam, értem jött, elvitt a levelezőpartne­réhez. Amikor a barátom visszament a börtönbe, én ott maradtam Editnél — mert így hívták a lányt. Először nem volt köztünk semmi, aztán sokat beszélgettünk, segítettem az anyagi gond­jait megoldani, megszeret­tem a gyerekeit is, végül fe­leségül vettem. Sokat dol­goztam, és jól kerestem, bár két munkahelyről is kitet­— Akkor miért keveredett újra ilyen lopási ügybe? — Nézze, én addig nem tudtam, mi az, hogy emberi szeretet. Nekem egy család­nak nem nevezhető valami, és a börtön volt addig az életem, s hogy ez megvál­tozott, Editnek köszönhet­tem. Érte bármit megtettem volna, s ezeket a cuccokat is azért hoztam el a nyitott autóból, mert azt akartam, hogy ő jólöltözött legyen Örömet akartam szerezn neki, mindenáron. A 40 éves Kárpáti Ferenc (Szeged, Vértói út 5.) eddigi életéből 19 évet töltött bör­tönben. Utolsó — szegedi — börtönbüntetését letöltve a városban ragadt, s bár meg­nősült, teljesen megváltozni nem tudott. Az első adandó alkalommal (hogy adandó, ezt fontos hangsúlyozni, hisz a nyitott autó csábításának nem tudott ellenállni) kirá­molt harmincezer forint ér­tékű ruhaneműt, sífelszere­lést égy gépkocsiból. Ügyé­nek vizsgálata — előzetes le­tartóztatás mellett — folyik. — Mit vár a továbbiaktól? — Semmi jót. Ha tud­nám, hogy ez a család meg­maradna nekem, akkor ki­bírnám, ami vár rám. Ha nem, akkor nem lesz már belőlem ember, Ez az egy év persze akkor is megérte. Ennyit éltem a negyvenből. Balogh Tamás Szakfordítás — tolmácsolás A Minisztertanács 24 1986. (VI. 26.) számú rendelete szerint szakfordítást, ille­tőleg tolmácsolást munkavi­szonyon kívül, díjazás el­lenében, hivatásszerűen az végezhet, aki szakfordítói, illetőleg tolmácsigazolvány­nyal rendelkezik. A megyei tanács vb igazgatási osztá­lyától kapott tájékoztatás szerint, noha az eddig ki­adott tolmácsigazolványokat múlt év végéig ki kellett volna cserélni, eddig nem sokan kérték ezt. Mivel a megyében, s főleg Szegeden, sokan lehetnek, akiknek a figyelmét elkerülte az idé­zett kormányrendelet, s a régi igazolványukat érvé­nyesnek tudják, tanácsol­juk: keressék föl a tanácsok illetékes előadóit. Vetőméretü Desiré burgonya eladó Érdeklődni lehet: munkanapokon A FORRASKÜTI HALADAS MGTSZ HŰTŐHÁZÁNÁL 7—16 óra között. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, borkombinátok, konzervgyárak, FIGYELEM! Szénsavmentes üdítőitalait, borait csomagolja a Colorplast Kisszövetkezet ún. bag in box rendszerű csomagolóeszközébe. A termék 5 litertől — 230 liter befogadóképességű hagyományos és aszeptikus kivitelben készül. A töltéshez félautomata gépet lízingelünk, kölcsönözünk, eladunk. Érdeklődés esetén megbízottunk személyesen felkeresi Önöket. Címünk: Budapest, XIII. Szabolcs u. l/A. Telefon: 409-101. /V Sportruházati VÁSÁR Ahol MÉTA, ott sport, mozgás, lendület. Kiemelt ajánlatunk: SPORTCIPŐK! Gazdag áruválasztékkal várja kedves vásárlóit sportosztályunk. SZEGED NAGYÁRUHÁZ Szövetkezet rövid határidőre vállal kőműves, hidegburkoló, lakatos, központifűtés-, víz-, gázszerelés, szobafestés-mázolás-tapétázás, ácsmun­kákat közületek és magánszemélyek részére. Érdeklődni: Szeged-Kiskundorozsma, Bölcs utca 30. Telefon: 61-327. FELSZERELVE: Típustól függően* 1520 Ft-tól ELADÁSRA: Típustól függően: 1200 Ft-tól ONOHOROG 6771 SZEGED SZOREG. SZERB U. 176. •62- 55-055

Next

/
Oldalképek
Tartalom