Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-06 / 55. szám

5 Péntek, 1987. március 6. Á tanulók döntenek A lanulók és az iskolák igényeihez, adottságaihoz rugalmasabban alkalmazko­dó fakultációs rend lép élet­be ősztől a hazai gimnáziu­mokban. A csaknem egy év­tizede bevezetett fakultációs oktatás korszerűsítését szol­gáló változásokról a Műve­lődési Minisztériumban ad­tak tájékoztatást. Mint elmondták, az új tanévtől a tanulók immár maguk dönthetnek arról, hogy a kötelező alaptanter­vi tárgyak mellett részt akarnak-e venni az iskola által kínált fakultációs ok­tatásban. A tanulók pálya­választásának előkészítésére, a diákok egyén; érdeklődé­sének kielégítésére és ké­pességeik fejlesztésére ter­mészetesen a tanintézetek ezentúl is mindenhol szer­veznek majd elméleti, illet­ve gyakorlati fakultációs foglalkozásokat: ám a tanár, illetve a nevelőtestület a ta­nulót nem kötelezheti fa­kultatív tárgyak választásá­ra. Nagyobb lehetőség nyí­lik majd a tanulók számára a fakultációs csoportok kö­zötti mozgásra is: ezentúl ugyanis az első és második évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a harmadik osztály befejezése után js megváltoztathatják a tanult tárgyakat, illetve kimarad­Változások a gimnáziumi fakultációs oktatásban hatnak a csoportból. Azok­nak a harmadikos és negye­dikes tanulóknak, akik nem vesznek részt ilyen oktatás­ban, az iskola a felszabadu­ló órakeretben az irányított önképzés valamilyen formá­ját — könyvtári munkát, sporttevékenységet, vagy akár az alaptantervi gya­korlóórákban való részvé­telt — ajánlhatja, illetve korrepetálást, érettségi-elő­készítést tarthat. Lényeges változás ugyanakkor, hogy az új tanévben valamennyi gimnáziumban kötelező lesz a második idegen nyelv ta­nulása. A kötelező és fakultációs órák helyi arányát ősztől két változat közül alakíthat­ják ki az iskolák. Míg az egyik változatban a fakul­tációs órakeret nagyobb há­nyadát a 3—4. osztályban használhatják fel, a másik típusú óratervben ez ará­nyosan eloszlik a négy év­folyamon. Az együttes óra­szám azonban a jelenlegihez képest nem változik, s egyetlen évfolyamon sem haladhatja meg a heti 33 órát. Lehetőség nyílik arra is, hogy egy iskolán belül mindkettőt alkalmazhassák. A gimnázium saját fakul­tációs rendszeréről, tantár­gyi választékáról köteles tájékoztatni a 8. osztályos tanulókat, illetve saját di­ákjait. Tanév közben vi­szont a fakultatív tantár­gyak választéka nem váLtoz­hat. A jövőben nagyobb önál­lóságot élveznek maguk az iskolák ís a fakultációs ok­tatás, illetve ezek tantervei­nek kialakításában; ezen­túl a szakmai munkaközös­ségek által összeállított egyedi tantervek bevezeté­séről, alkalmazásáról, illet­ve az értékelés, osztályozás módjáról a nevelőtestület dönthet. Az új keretek lehetőséget adnak majd arra, hogy az iskolák egyre inkább ki­alakíthassák sajátos arcu­latukat, s a fakultáció be­tölthesse eredeti szerepét a tanulók képességeinek fej­lesztésében, a pályaválasz­tás, a munkába állás előse­gítésében. • s Onkizsákmányolás ? Dél körüli csúcsforgalom a szegedi Somogyi tejivóban. Csip-csup ételek. Egy kakaó, egy kávé, túrógombóc, két palacsinta, tejberizs ... A di­ákzseb ennyit bír el. A pult mögött idős nénik gépszerűen dolgoznak, kü­lönben nem haladna a sor. — Mennyiért tetszik itt dolgozni? — Nyugdíj mellett meg tu­dok keresni 2900—3200 forin­tot. Havonta 210 óra a pult­nál. Kell a pénz. A pénztáros hölgy, aki egyébként szakszervezeti bi­zalmi ís a szerződéses üzlet­ben, még szolgált néhány adalékkal, (őszintén beszél, ezért kéri nevének mellőzé­sét.) — Reggel hattól este nyol­cig tart a munkaidőnk. Min­den második nap szabad. Korábban két műszakban dolgoztunk tizenegy fő he­lyett tizenhatan. így gazda­ságosabb. Sokszor alig vár­juk a nap végét. Hosszú egy műszak, itt nincs megállás. Talpalni kell. — Akárhogy is számolom, naponta 14 órát dolgoznak. Megéri? — A fizetésem körülbelül tíz százalékkal nőtt, amióta szerződéses üzlet vagyunk. Tudom, heti negyvenkét óra helyett több mint ötvenet dolgozunk. Ezzel nincs arányban a jövedelmünk. De hát egyre nő a kispénzű fia­talok. nyugdíjasok száma. Ok járnának rosszul, ha emelnénk az árakat. Akkor marad az önkizsák­mányolás deficittel? Meg­tudtuk, a főnöknő akkor is kifizeti a munkaruha árát, ha az időnap előtt tönkre­megy. A tejivó dolgozói nem mernek betegek lenni, mert akkor a többiek nem bírnák átvenni még mások mun­katerületét is. Szombaton és vasárnap egyébként annyit keresnek, mint a hét egyéb napjain. (A hét végi mun­káért nem járnak pótlékok, szabadnapok.) * A Csongrád Megyei Ven­déglátó Vállalat Honvéd téri központjában vagyunk. Ve­lünk szemben Tasi Jánosné szb-titkár. — Hogyan tudják védeni a szerződéses üzletekben dol­gozók érdekeit? — Ehhez ismerni kellene a helyzetüket.. Faggatózással nem sokra megyünk. Ugy tűnik, a portájukon minden rendben van. A dolgozók nem jönnek be hozzánk pa­naszkodni A többletjövede­... azt hiszem, vala­mennyiünkkel megesik az ilyesmi. A másodál­lások, a gmk-k, a ma­szekolások korántsem emberkímélő szanató­riumok. A szerződéses üzletekbe szintén nem pihenni járnak be a dolgozók. Ki parancsol­hat megálljt a hajszá­ban, a hajtásban? lem miatt a hajszoltságot is vállalják. Az viszont feltűnő, hogy igen sokan rokkant nyugdíjasként fejezik be vendéglátó pályafutásukat. Idetartozik az idős emberek egyharmada. A nagy strapa felőrli a szerződéses üzletek­ben dolgozók jó részét. — Ugy hallottam, a KPVDSZ a fentiek tudatá­ban próbál lépni. — A központi vezetősé­günk elhatározta, hogy lét­rehoz egy országos bizottsá­got a gondok megismerésére, orvoslására. Nem tudom, lesznek-e kézzel fogható eredmények. Miközben azon meditálok, rendelkezéssel vagy éppen jó szóval rá lehet-e venni vala­kit arra. hogy kevesebbet dolgozzon, ne zsigerelje ki magát, Nyíri Ferenc igazga­tóhelyettes ajtaja előtt me­gyek el. Bekopogok. — Kíváncsi a vélemé­nyemre? A szerződéses üzle­tek iskolapéldái a munkain­tenzitás fokozásának. A je­lenlegi gazdasági helyzetben, arpikor csak minimális bér­emelésre van lehetőségünk, talán még erkölcsi alapunk sincs arra, hogy egységeink­ben ellenőrizzük, ki, mennyit dolgozik. A leterheltséget egyébként is nehéz bizonyí­tani. A másfél-kétszeres munkaintenzitás-növekedés rövid távon jó az egyénnek, de vajon évtizedeken át le­het-e ezt bírni. A fiatalok azért hajtanak, mert kell a pénz, az idősebbek a maga­sabb nyugdíj reményében hajszolják magukat. Nézze, az is tény, hogy a szerződé­ses üzletekben csökken a táppénzes napok száma, ez­zel ellentétes tendencia fi­gyelhető meg a szoros elszá­molású üzletekben. Ügy gon­dolom, a szakszervezet egye­dül, önmagában nem tartóz­tathat fel különböző folya­matokat, így az önkizsákmá­nyolást is csak nehezen Kék-fekete söröző Tarján­ban. Az italpult mögött Pus­kás Lászlóné üzletvezető-he­lyettes. — Két nap hosszúzunk, az­tán két nap szabad. Délelőtt kilenctől éjjel 23 óráig bent vagyunk. Fiatalok vagyunk, már megszoktuk. Tavaly nem voltunk szabadságon. Az üz­let körül forog minden gon^ dolatunk. Havi 220 órát dol­gozunk. Kezdetben többen elmentek a sörözőből más­hova munkát vállalni. Két­ségtelen, itt nagy állóképes­ségre, teherbírásra van szük­ség. — Meddig akarjál:, tudják ilyen intenzitással végezni a vendéglösködést? Erre már a férj, az üzlet­vezető válaszol: — Amíg fiatalok vagyunk, és megszerezzük a létszük­ségletünkhöz szükséges java­kat. Ebből a munkakörből nem lehet elmenni nyugdíj­ba. Nagyon embernyűvő fog­lalkozás. — Mit szólna, ha az szb­titkáruk egy szép napon ide­állítana, és azt mondaná, vi­gyázz az egészségedre, hol­naptól kevesebbet dolgozz? — Lehet, arra sem jutna időm, hogy ezen elgondol­kodjam ... Bodzsár Erzsébet Megkülönböztetés helyett E mlékezetes eset: az egyik Szeged környéki kocsmában kétfelé osz­tották a poharakat. Az egyik cso­portba tartozókat jól láthatóan „megbé­lyegezték", megkülönböztetendő a jel nél­küliektől. Amiből is következik, hogy a küszöböt átlépő vendégeket is kétféle osz­tályba sorolták: cigányokra és nem cigá­nyokra. A barna bőrűek csak pöttyes po­hárból ihatták a fröccsöt... A kocsmáros, sajátos módon, önkénye­sen módosította a magyar alkotmányt, szerencsére, nem sokáig. De talán félre is értett valamit, ha ugyan gondolkodott raj­ta: ennek a tradíciókkal és sajátos kul­túrával rendelkező etnikai csoportnak nem méltóságukat sértő megkülönbözte­tésre, hanem megkülönböztetett figyelem­re, megkülönböztetett segítségre van szük­sége. Ebből az „össznépi" feladatból pél­dásan veszi ki részét itt, Szegeden a Vö­röskereszt. Először is mindent megtettek, hogy megismerjék a városban és környé­kén élő cigányságot. Alapos fölmérést vé­geztek életmódjukról, megjelölve azokat a pontokat, ahol éppen a Vöröskereszt i,gyógymódja" lehet az egyedül üdvözítő. Szegeden mintegy 1500 cigány él, egy­harmaduk — a putrik fölszámolása után — már telepeken. Jóllehet, a korábbi ál­lapotokhoz képest előrelépést jelent a Bú­za utcai házsor fölépítése, mégis tény, hogy a legelmaradottabb, a társadalomba beilleszkedni' nem képes emberek élnek ott, és a móravárosi, valamint a repülő­téri telepen. A városban szétszórva, igen rossz körülmények között laknak csak­nem 150-en. Körülbelül ezerre tehető azonban azok­nak a száma, akik integrálódtak, elve­gyültek a város lakói között, és jó élet­körülményeket teremtettek maguknak. Kifejezetten jómódúak közé tartozik 10­15 százalékuk, közülük sokan a hagyomá­nyos cigánymesterségekkel keresik kenye­rüket, meg annál is többet. A zenészek, kereskedők mellett azonban ott vannak azok is. akik főként ügyeskedéssel igye­keznek boldogulni. A munkaképes korúak 87 százaléka aktív dolgozó, zömmel fizi­kai munkát végeznek. Szegeden a város­gazdálkodási vállalat, a Defág, a textil­művek és a KSZV alkalmazza őket. E ré­teg életmódja, magatartása általában nem okoz a magyar lakosságétól eltérő gon­dokat. A vöröskeresztesek főként a hátrányos helyzetű cigány lakosság mindennapjai­ba igyekeznek betekintést nyerni, és per­sze, ahol tudnak, segíteni is. Vigyázó sze­müket elsősorban a telepeken élőkre, az onnan elköltözőkre vetik. Nincs könnyű dolguk, hiszen olyan családokról van szó, amelyek fittyet hánynak a társadalmi együttélés szabályainak, állampolgári ma­eatprtásuk gyakran kifogásolható. Családi állapotuk rendezetlen, az együttélésben egyáltalán nem tisztelik a házasság szent­ségét. és sok közöttük a bűnöző — fel­pH-,tr>v garmadáját adva egyéb hatósá­goknak, intézményeknek is. A három telep közül a „góc", a legzsú­foltabb Búza utcai. Itt 224-en élnek, az egy szoba, konyhás lakásokban olykor 10­en, 15-en. A komfort nélküli hajlékokban gond a szennyvízelvezetés, s ha belép az ember ezekbe a lakásokba, az elé táruló kép a spejz hiányáról árulkodik: minden­felé — nem éppen higiénikus körülmé­nyek között — élelem. Reményt keltő azonban, hogv néhol van rádió, és itt-ott helyet szorítottak a tévének is. A három telepen a munkaképes korú férfiak 70, a nők 55 százaléka áll munka­viszonyban. Műveltségi szintjükre sötét árnyékot vet az a tény, hogy sajnos még mindig sokan — 71-en — nem ismerik a betűket. A jövőre nézve némi biztatás: a Cserepes soron élő kisgyerekek mindegyi­ke jár óvodába, a Búza utcából is a több­ség, az iskolát pedig 82 százalékuk láto­gatja. örvendetesnek mondható, hogy az utóbbi években egyre többen végzik el a nyolc osztályt, gyarapodik azoknak a szá­ma, akik középfokú képzésben részesülr nek, vagy kitartó tanulással szakmát sze­reznek. A megkülönböztetett figyelem­nek, s nem az elszigetelődéshez vezető megkülönböztetésnek a jele, hogy a kü­lönböző korú cigánygyerekeket ma már az általános magyar intézményhálózat óvodáiban, iskoláiban nevelik — egyedül Dorozsmán működik még a cigányóvoda. Hogy mi mindenben tudnak szinte pó­tolhatatlan segítséget nyújtani a cigány családoknak a vöröskeresztesek? A put­rikból kétségtelenül kedvezőbb életkörül­mények közé került cigányok megszokott életmódjukon aligha képesek változtatni egyik napról a másikra. Meg kell tanítani őket saját maguk és környezetük tisztán tartására, a helyes táplálkozásra, a csa­ládtervezésre, ugyanakkor némi „ráhatás" nélkül aligha sikerül mindenkit elcsalni a szűrővizsgálatokra vagy a védőoltásra. Be­vált módszere az egészségnevelésnek, hogy a vöröskeresztesek egy-egy Búza ut­cai család vendégeként beszélgetnek el a fölnőttekkel a kulturált életmódról. Ugyancsak a dorozsmaiak érdeme, hogv főzőtanfolyamon igyekeztek elsajátíttatni az ételek elkészítésének módját, a helyes étkezési szokásokat. Vállalták a vöröske­resztesek, fölkutatják a terhes kismamá­kat, hogy időben ügyelhessen rájuk az egészségügyi hálózat. Elérték azt is. hogy többen részt vettek a 4 előadásból álló, babaváróknak szervezett tanfolyamon. Ti­zennégy tagú vöröskeresztes brigád ala­kult, amely a rászoruló cigányok gondo­zására vállalkozott. Emellett természete­sen rendszeres a felvilágosítás az óvodák­ban, iskolákban, üzemekben. A helyi Vö­röskereszt érdeme az is, hogy megszer­vezték a gyermekek rendszeres, heti tisz­tasági ellenőrzését, fürdetésüket, az alkal­mankénti adományozások mellett az éven­te egy alkalommal megtartott ruhaosztási akcióval elérik, hogy minden gyerek az időjárásnak megfelelően öltözhessen. Si­keresen működik Dorozsmán a cigány­klub, amely a szórakoztatás, felvilágosítás mellett a közösségi normák elsajátítását is célul tűzte ki. új hagyományok is szü­letőben vannak itt: különös érzelmi és nevelő hatásuk van a sok szeretettel meg­rendezett gyermeknapoknak és a karácso­ny' ünnepeknek. Sok gondot okoz mégis az a tény, hogy sainos mindennek ellenére növekszik kö­rükben a bűnelkövetők száma, különösen a fiatalok, a gyermekkorúak nem tudnak ellent állni a csábításnak. A kiszabadul­tak patronálásában, utógondozásában is segítséget nyújtanak az aktivisták, ha a hivatásos oártfogók fölkérik erre őket. N em ígér gyors, látványos sikert ez a sokrétű, sok türelmet. megértő emberszeretetet igénylő munka. Megrögzött hagyományokkal, évszázados hátrányokkal veszi föl a harcot, aki erre vállalkozik. Az elvetett mag azonban egyszer csak ismét termést hoz. Gondol­juk 'csak meg. micsoda energiák, nemze­dékeken átívelő, közös erőfeszítések búj­hatnak mee a puszta számok mögött is: a szegedi ciRánvok közül 90-en szakmun­kás-bizonyítvánvt szereztek, 30-an közép­iskolát végeztek, tizenepv közöttük a diplomás, és öten járnak jelenleg fölső­fokú oktatási intézménybe. Chikán Ágnes Diáksikerek — versenyeken Az országos középiskolai tanulmányi versenyt min­den tanévben nagy érdeklő­dés kíséri. Jól szerepeltek a szegedi diákok. A megye középiskoláiból 124 tanuló jutott be a második fordu­lóba, s ebből 103 a szegedi. Az első forduló eredménye­it már értékelték az Orszá­gos Pedagógiai Intézetben, s jó teljesítményük alapján a szegedi tanulók közül a következők jutottak be a rangos második fordulóba: Kémia I. kategória: Her­czeg Zita, Zsurka Gábor, Tomka Nóra, Bélteki Gusz­táv (Radnóti gimnázium), Hansel Miklós, Hegyi Zol­tán, Zs. Tóth Endre, Szemes Ildikó, Palatínus Szilvia (Ságvári gimnázium). Kémia II. kategória: Albert Sarol­ta, Aranyos Attila, Hauser Krisztina, Hegedűs Sándor, Kovács Judit, Tasi Zsuzsan­na, Vass Márton, Aradi Il­dikó, Ferincz István, Herpai Zoltán, Karancsi Tamás, Szabó Attila, Wéber Csaba (Radnóti gimnázium) Matematika I. kategória: Bozóki Jenő, Dabis Gábor, Szűcs Róbert, Tóth Zoltán (Déri szakközépiskola), Ju­hász Ildikó (közgazdasági szakközépiskola). Matemati­ka II. kategória: Komlósi Péter (Ságvári gimnázium). Matematika III. kategória: Venetiáner Péter (Ságvári gimnázium), Bordás Ferenc, Fodor Zsolt, Szalma Csaba (Radnóti gimnázium). Mate­matika IV. kategória: Ko­csis György, Lipták László, Matievics István (Ságvári gimnázium). Biológia: Csonka Erika, Márton Anita, Lőrincz Zsu­zsanna, Szabó Andrea, Csaj­bók Éva, Tóth Zsuzsanna, Veszelovszky Edina, Gyur­kovits Zita, Szederkényi Ju­dit, Batczkó István, Tamás Éva (Ságvári gimnázium), Bélteki Gusztáv József, Nagy Emese, Kiss Irén, Ma­gony Sándor, Tordai Sán­dor, Bozó Andrea, Dévai Edit, Homoki Lajos, Viczián Csaba, Zsurka Gábor, Böhm Mónika, Dékány György, Török Tamás, Füzesi Gábor, Szabó Zsuzsanna, Hódi Ve­ronika, Maglóczki József, Mari Zoltán, Jászberényi Miklós, Czene Anikó, Ko­vács Tibor, Papp Tibor, Szőke Csaba, Szendrényi Gabriella, Hégely Sándor, Lengyel Gábor, Tóth Edit, Kókai Károly, Szabó Lász­ló, Dunai Attila, Szántó Hajnalka, Szabó Lajos, Stá­jer Anette, Henédi Gábor, Mészáros Anikó, Nagy Éva, Kiss Brigitta, Rung Katalin, Klivényi Péter. Sipos Lász­ló, Marton Péter, Császár Ágota, Boda Beáta, Szántó Gergely, Albert Sarolta, Aranyos Attila, Tóth Ildikó (Radnóti gimnázium). Fizika 1. kategória: Szűcs Róbert, Bozóki Jenő, Tápai Jenő (Déri szakközépiskola). Fizika II—III. kategória: Boros Péter, Szalma Csaba, Fodor Zsolt, Jászberényi Miklós (Radnóti gimnázi­um), Lipták László (Ságvá­ri gimnázium), Szarvas Ró­bert László (Tömörkény gimnázium) Magyar— csehszlovák találkozó Tegnap, csütörtökön Sze­geden, a HNF székházában csehszlovák vendégeket fo­gadott és látott vendégül Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titká­ra. Zlatica Funkovával, a Szlovák Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságának titkárá­val és Petr Tyc nagykövet­ségi attaséval, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóhelyettesé­vel folytatott baráti beszél­getésen a megyei titkár rö­vid áttekintést adott Csong­rád megye településszerkeze­téről, az itt jellemző ipari, mezőgazdasági, tudományos és kulturális tevékenységek­ről, valamint társadalmi és szociális körülményeinkről. Majd szólt a népfrontbizott­ságokban végzett munkáról, annak sajátosságairól, és vá­laszolt a felmerült kérdések­re. A csehszlovák vendégek még a délelőtt folyamán to­vábbutaztak Makóra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom