Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-05 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 77. évfolyam, 54. szám 19S7. március 5., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Ezután a vállalatnak el kell végeznie azokat a tennivalókat is. amelyeket korábban a tröszt intézett. Követelni kell a kereskedelmi mozgások és a piaci rezdülések alakulását. A fogyasztói igények teljes kielégítésére kell törekedni, s ez nem valami öncélú feladat. Természetesen maradnak olyan dolgok is, amelyeket a központi szerveknek. — a tröszt utódainak — kell rendezni, ettől függetlenül a teendők zöme rajtuk áll. vagy bukik. Ifa szükséges, termékváltást kell elindítani és alaposabban meg-kell ismerni a fogyasztók igényeit. — Hogyan — érdeklődtünk, — Közvetett és közvetlen módszerekkel. A közvetlen területre tartozik, hogy a Maros utcában saját üzletet nyitottunk. Van egy régi és jól bevált „tesztező" boltunk a szegedi Marx téren, de a Jókai utcában is boltot szeretnénk nyitni. Mondani sem kell, hogy ezekben az üzletekben a szegedi emberek kitűnően jeleznek nekünk. Ezenkívül a hazai és a nemzetközi vásárokon, kiállításokon is ott vagyunk. A nagy bemutatók, — így a BNV. a Szegedi Ipari Vásár, s egyéb lehetőségek — figyelemre méltó visszajelzéseket adnak számunkra. — Ez elegendő? — Sokszor mi is úgy érezzük, hogy a fogyasztói igények nem kerülnek el hozzánk olyan mértékben, mint ahogy azok a valóságban léteznek és megjelennek. Az úgynevezett érdekösszhang még hiányos az ipar és a kereskedelem között. Pedig hasznos volna. — Miért? — A mi célunkat kár lenne ködösíteni, azt szeretnénk, ha minél nagyobb nyereséget érhetnénk el. Minden anyagot, (alapanyagot) termékké kell földolgoznunk és eljuttatnunk a vásárlókhoz. Persze a fogyasztók igényeihez alkalmazkodva. Ha ez a kettős feladat találkozik, akkor már valami jó is született. A kereten belüli termékek és a melléktermékek értékesítése a feladatunk. — Keretgazdálkodás? Van még i'.yen? Vagy lesz is? — Igen. bizonyos területeken lesz keretgazdálkodás. Elsősorban húsellátás biztonsága miatt (csontos hús). Vannak kötelezettségek: belföldi és külföldi szállítás, továbbá konzervgyári felhasználás. Központi koordinációs szervezet rendezi az ügyeket. Hivatkozhatnánk az exportkötelezettségekre: néhány húsipari cég nem játszhat dolgaival, termékeivel. például a pápai dobozos sonka, vagy a magyar téli szalámi, közöttük a leghíresebb Pick szalámi. — Elnézést, úgy hallottam, hogy az önállóság egy jelentős konkurenciaharcot is elindít a hazai piacon. Példát említhetnék: a jónevű zalai húsipar elhozza majd termékeit a szegedi üzletekbe. Hogyan fogadják ezt a kihívást? — Igaz, hogy nagyobb lesz a verseny, de mi is fölkészülünk erre a kihívásra, szeretnénk vevőinket megtartani. Tehát meg inkább előtérbe kerül az a törekvés, hogy javítsunk a minőségen, bővítsük a termékek összeté— Ónálló lett a vállalat január eüiCJc.u.. Jelent ez az ön munkaköréhen? — kérdeztük Pataki Károlyt a szalámigyár termelési és kereskedelmi igazgatóját. — Hogy önálló lett a vállalat, az minden tekintetben nehezebb feladatokat jelent számomra Is, de a szalámigyár összes munkatársai számára. telét. A korszerű táplálkozási igényeket is szeretnénk mind jobban kielégíteni, sőt, még a korosztályok által támasztott követelményeket is „vesszük". — Mostanában sokat hallani a termelök és a termelőket kiszolgáló tenyésztők ütközéséről. Mi a helyzet az árakkal? — A leglényegesebb az, hogy olyan árak alakulnak kl, amelyek a tenyésztők kedvét inkább növeli, mint mérsékelné. Ez lényeges a belföldi és az export politikára is. Van kitűnő „alapanyag" a magyar területen. — Akkor nincs gond? — Nem is gondról van szó, inkább arról, hogy olyan szemléletet alakítsunk ki fokozatosan, hogy a mai vállalati célokat mindenki egységesen értelmezze, egyeztesse. A termelésnek azt kell produkálni amit a kereskedelem • óhajt, most az exportra is értem ezt a kívánalmat. Lényeges még, a szemléletbeli változás, Előtérbe kell kerülni (eddig sem volt idegen) az úgynevezett nyereségcentrikus gondolkodásmód megvalósulásának. — Ez mit jelent? — Nem jelent különösebben nagy dolgokat, mindöszsze azt, hogy kisebb költséggel állítsuk elő termékeinket és ezáltal nagyobb bevételhez jussunk. — Viszont vannak fixáras termékeink is. — Az igaz. de a vállalat egész stratégiája ebben a variációban tervez és „gon-t dolkodik". Az anyagokat olyan termékekben kell földolgoznunk, és értékesítenünk, amelyeket a fogyasztók keresnek és jó. áron meg is vásárolnak. Ami't az előbb mondani akartam, az azt jelenti, hogy takarékoskodnunk kell anyaggal, energiával és minden olyan ráfordításokkal, amelyek közrejátszanak termékeink árainál. Mondhatnám úgy is, hogy „minden fillért megrágni," hogy mire is megy el. — A gyártmányfejlesztés ezek szerint nagyon lényeges kérdés. — Így igaz. A gyártmányfejlesztés meghatározója lesz a jövőbeni útunknak. Új cikkeket kell kitalálni, létrehozni. Versenyképesnek kell lennünk a szegedi húsipari termékekkel. — Mennyi sertést, vagy más jószágot vásárol a szegedi szalámigyár, s mekkora mennyiségű a késztermékük? — Általában évente ötszáz és ötszázötven ezer darab sertést, huszonöt és huszonnyolc ezer darab szarvasmarhát vásárolunk a tenyésztőktől. Vannak piaci ingadozások e területen is. — A vevők mit találnak az üzletekben? — Az úgynevezett tőkehús-készítményekből 64006500 tonnát készítünk, s ezekből körülbelül százfélefajta termékünk van. A napi gyártásban 50-30 féleség fordul elő. A legnagyobb menynyiség az úgynevezett száraz áruk tétele: a két szalámigyárunkban 1100 tonna téli (Pick) szalámit gyártunk. A makói kolbászgyárban évente 1500 tonna finomság készül. — S hova kerülnek ezek a finomságok? — A termelés — vagyis a teli szalámi és a makói kolbász — hetven százaléka külországokban talál vevőre. A „vezértermék" vagyis a Pick-szalámi gyártása nagy odafigyelést kíván, minden tekintetben nemcsak azt kell figyelnünk, hogy legyen elegendő, hanem azt is, hogy megtartsuk kvalitásunkat. — Az önállóság egyben külpiacaikon is igényt követel. — Stimmel. A közvetlen vevőkapcsolatok, a külföldi vásárlók igényei ezt feltételezik. Ha piacon akarunk maradni a termékeink minőségét tartani kell. Rugalmasan alkalmazkodni a régi és új kereskedelmi partnereinkhez. — Ez mit jelent? — Mondhatom, hogy nehezebb megtartani a korábbi piacot, mint megszerezni egy újabbat. Csak jobb és eredményesebb gazdálkodással lehet talpon maradni. — Mondjon végezetül valami olyasmit, amely „szubjektív." — Az eredményességhez valami olyan is hozzátartozik, hogy a munkatársaim, velem együtt érezzék a „nyereség megszerzését", amely nőhet, ha mind szélesebb körben a vállalatnál bekövetkezik, az mindenki hasznára válik. Minden fillért meg kell becsülni, csak úgy lehet nyereségesen élnünk. S ezt a bérfejlesztéseknél az évközi jutalmazásoknál, a dolgozók jutalmazásainál. Közben ki tudjuk fizetni a bankoknál lévő adósságokat. Végül is mit mondhatok? Ha jobban dolgozunk, feltételt teremthetünk saját magunk jobb életéhez. Gazdagh István Felújítják a záhonyi Tisza-hidat Felújítják a nagyforgalmú és alapos javításra szoruló záhonyi Tisza-hidat, amelyen a Szovjetunióba irányuló közúti határforgalom zajlik. A munkákat az ukrán Útépítési Minisztérium végezteti el. A felújítás kezdetével, előreláthatóan március végén ideiglenesen lezárják a határállomást. A közúti forgalmat Csehszlovákián keresztül, a sátoraljaújhelyi és ungvári határátkelők irányában javasolják. A hídfelújítás miatti határlezárást a hazai szakaszon kihasználják a határállomás bővítésére, s a korszerűbb, gyorsabb vámkezelés érdekében külön sávokat alakítanak ki a személygépkocsik, autóbuszok és kamionok részére. A munkák összehangolásával a feladatok nagyságához képest viszonylag hamar, várhatóan augusztus végén nyitják meg ismét a határállomást. Korszerűsödő postai szolgáltatások A hagyományos postai szolgáltatásokról tájékozódott szerdán a budapesti Verseny utcai postaüzemben a HNF Országos Elnöksége mellett működő településpolitikai bizottság közlekedési és távközlési albizottsága. Magyarországon a postafiókokban a felvételi munkahelyeknek csupán 40 százaléka gépesített — hangzott el az ülésen. A következő évek sürgető feladata — a levél-, a csomag-, a pénzátvétel és -továbbítás gyorsítása érdekében — az automatikus díjmegállapító, elektronikus levél-, csomagmérlegek, érmeszámláló berendezések alkalmazása, a mikroszámítógépek szélesebb körű használata. A csomagküldésre használható egységdobozok bevezetésével közelebb kerültek a gépi csomagkezelés, a konténeres szállítás feltételeinek megteremtéséhez. A következő évek korszerűsítési programja keretében 28 körzetközponttal országos feldolgozó-hálózatot alakítanak ki, több helyen automatizált levél- és gépi csomagfeldolgozással. Az új automatizált levélfeldolgozó rendszert 1988—90-re vezetik be, s addigra a Toshiba levél feldolgozó gépet is modernebb váltja fel. Az ülésen többen szóltak arról, hogy csökkenteni kellene a készpénzforgalmat, már csak azért is, mert ennek mostani mértéke rendkívül sok felesleges munkát ad a postának. Jelentős javulást hozhatna a készpénz nélküli vásárlások kiterjesztése a lakosság körében. A memóriakártyás készpénzkímélő rendszer bevezetéséhez igen nagy konvertibilis import szükséges. A jelenlegi OTP-takarékcsekk kiállítása, ellenőrzése, beváltása azonban körülményes, ezért mindenképpen korszerűbb megoldást kell keresni. (MTI) Cél : az egészségesebb életmód A kereskedelmi tevékenységnek az egészségesebb életmód alakításában. a helytelen táplálkozás, a káros szenvedélyek visszaszorításában, a kedvezőbb életkörülmények megteremtésében betöltött szerepét vitatta meg — Nyers Rezső elnökletével — az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága szerdai ülésén a Parlamentben. A Belkereskedelmi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium együttes előterjesztése megállapítja: a kereskedelem jelentős szerepet tölthet be a társadalom egészségvédelmében, ha tudatosan ösztönzi a termelőket a korszerű táplálkozásnak, a kívánatos életvitelnek megfelelő áruk előállítására. Szóbeli kiegészítőjében Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes hangsúlyozta: miközben a kereskedelem általában igyekszik eleget tenni egészségvédelmi feladatainak, tevékenységében a szándékok és a lehetőségek nem mindig Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése találkoznak. A jelenlegi szabályozó rendszer ugyanis nincs tekintettel arra, hogy milyen társadalmi célokat szolgál egy-egy árufajta, illetve szolgáltatás. A termelők érdekeltsége az árakban jut kifejezésre, s az esetek többségében a korszerű cikkek drágábbak a hagyományos termékeknél. Ennek a tendenciának a megváltoztatása hosszabb távra szóló feladat. De már most, az adórendszer, az árrések, a gazdasági szabályozás korszerűsítésekor a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az egészséges életmóddal kapcsolatos társadalmi célok a kereskedelemben is jobban érvényesülhessenek. A siker érdekében a tennivalóknak a mainál eredményesebb öszszehangolására van szükség. Kábelfaló telefon Schmtdt Andrea felvétele A kábelgyárban is Igaz a tétel, csak akkor növelhetik teljesítményüket, ha olyan termékekből gyártanak többet, amelyek keresettek. Ha kevesebb fogy erősáramú kábelből, akkor a hírközlő kábeleket gyártó gépsorokat kell jobban kihasználni. Az idén 420-440 ezer érkilométer fut le a gépsoron a vazelin töltésű telefonvezetékekből Az általános társadalmi feladatok koordinálásával a tervek szerint az Egészségnevelési Intézetet és a Fogyasztók Országos Tanácsát bízták meg. A vitában felszólalók közül Polgárdi József (Pest megye) az anyagi források hiányára és a munkaerőgondokra hivatkozva, kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy képes-e az állami és szövetkezeti kereskedelem az egészséges életmód szolgálatában jelentősebb előrelépésre. Tóth Attiláné (Budapest) afelől érdeklődött, hogy a gyakorlatban miként valósul meg a bolti dolgozók anyagi érdekeltségének megszüntetése az égetett szeszes italok forgalmazásában. Balogh László (Békés megye) arra mutatott rá, hogy a kereskedelemben tevékenykedők táplálkozástudományi ismeretei nem kielégítőek. Hellner Károly (Budapest), ^ bizottság' titkára hangsúlyozta: az egészségnevelés programjának a megvalósítása nemcsak, sőt elsősorban nem központi döntéseken múlik. Hiányolta az Írásos előterjesztésből a munkahelyi, illetve az iskolai közétkeztetésre vonatkozó megállapításokat, mondván: ezeken a területeken az egészséges táplálkozás szempontjából különösen sok a tennivaló. Mag Pál (Csongrád megye) úgy vélekedett: nagyobb türelmet szükséges tanúsítani az évszázadok alatt kialakult táplálkozási szokások iránt. A kereskedelem valós lehetőségeiről szólva kifejtette: kevés a hűtőpult az üzletekben, a kisebb boltok a kedvezőbb árrés miatt iparcikkeket is árusítanak, s így csökkent az élelmiszer-választék.