Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-27 / 73. szám

10 Péntek, 1987. március 20. Kormányszóvivői tájékoztató — A Minisztertanács érté­kelte az idei népgazdasági terv időarányos teljesítését. Megállapította, hogy az 1985—86 évi kedvezőtlen tendenciák folytatódtak. A termelésben, a konvertibilis export növelésében, az im­porthelyettesítő cikkek elő­állításában a szükséges for­dulat még nem ment vég­be. Az ipari termelés az elő­ző év azonos időszakához képest 1,3 százalékkal, az élelmiszeriparral együtt 1,7 százalékkal emelkedett. A termelés a villamosenergia­iparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban jelen­tősebben, a bányászatban, a kohászatban és a gépipar­ban kismértékben nőtt, az építőanyag- és a könnyű­iparban csökkent. Az épí­tőipar teljesítménye — fő­leg a januári rendkívüli hi­deg miatt — az első két hó­napban csaknem 7 százalék­kal maradt el az előző évi­től. A mezőgazdaságban az őszi gabonák vetésterülete ugyan meghaladta az elő­irányzottat, azonban a veté­sek rendkívül hiányosan kel­tek ki; ezek pótlására kell törekedni. A kiskereskedelmi forga­lom megközelítette a tava­lyit. A rubelelszámolású ex­port az év első két hónap­jában folyóárakon, forint­ban 6 százalékkal nőtt, az import azonban 17 százalék­kal csökkent. A nem rubel­elszámolású kivitel folyó­áron 6 százalékkal csökkent, míg a behozatal 10 százalék­kal nőtt. Az idei népgazdasági terv végrehajtásának további megalapozása, s az időköz­ben tapasztalt kedvezőtlen tendenciák kivédése érde­kében ezért további intéz­kedésekre van szükség — hangsúlyozta a szóvivő. Elmondta, hogy a kor­mány az MSZMP Központi Bizottsága 1986. novemberi és decemberi határozatainak végrehajtására hozott átfo­gó akcióprogram alapján most újabb intézkedéseket, hozott. Ezek — a forint ko­rábbi leértékelésén, valamint a jövedelmező vállalatoknak adott adókedvezményekert túl — mindenekelőtt a tel­jesítmények növelését szol­gálják. A gazdaság problé­máit ugyanis elsősorban az egész népgazdaság hatékopy jövedelemtermelő képessé­gének fokozásával lehet és kell megoldani. Az intézkedések másik ré­sze az állami költségvetés kiadásainak mérséklését cé­lozza. Csókken a vállalatok­nak nyújtott támogatások mértéke, s ezáltal további megtakarításokra kerül sor. A költségvetési szerveknél csökken egyes állami beru­házások finanszírozása. A kormány elismerve a szelektív iparfejlesztésben elért kezdeti eredményeket — intézkedett arról, hogy egyes, a műszaki-technikai haladás élvonalába tartozó, újonnan beszerzett eszkö­zök gyorsított amortizációjá­nak elszámolásáról a vál­lalatok saját hatáskörben dönthessenek. — Egyébként a testület ál­lást foglalt a szigorú ár­politikai és hitelezési gya­korlat folytatása mellett. Va­lamennyi intézkedés lénye­ge a gazdaság jövedelemter­melő képességének növelése és a konvertibilis elszámo­lású export ösztönzése. Ter­mészetesen ezzel a kor­mány nem fejezi be az 1987. évi terv megvalósítását szer­vező munkáját, hanem a változó helyzetet figyelembe véve folyamatosan új intéz­kedéseket tesz majd — mondotta Bányász Rezső. Nyilatkozatában kitért ar­ra is, hogy a Miniszterta­nács a népgazdasági helyzet áttekintése keretében fog­lalkozott az idei bérfolya­matokkal. Megállapította, hogy az általános alapbér­emelések elhalasztásáról 1986 végén született meg­állapodás elérte a célját: a gazdálkodó szervezetek, ir'ézmények általában fe­A Minisztertanács ülé­sét követő tájékoztatón Bányász Rezső kor­mányszóvivői nyilatko­zatot tett a közlemény­ben elsőként szereplő témában. gyelmezetten alkalmazkod­tak az abban foglaltakhoz. — Április elsején végetér az az időtartam, amelyre vo­natkozóan az általános alap­béremelés elhalasztását a megállapodás szükségesnek tartotta. Nagyon fontos azonban, hogy a gazdálkodó szervezetek, intézmények ezt követően se távolodjanak el bérezési alapelveinktől. Er­re több ok miatt is fel kell hívni a figyelmet. Egyrészt a népgazdaság idei fejlődé­sének tényei, a továbbra sem kielégítő teljesítmé­nyek az eredeti elhatározá­sainknak megfelelő, mér­téktartó, szigorúan takaré­kos bérgazdálkodásra inte­nek; arra, hogy a munkál­tatók csak fokozatosan, az egyéni és kollektív teljesít­mény növekedéséhez igazo­dóan emeljék az alapbére­ket, kereseteket. Másrészt bizonyos jelek arra utal­nak, hogy a gazdálkodó szervezetek egy el nem ha­nyagolható része — mint­egy a három hónapos ha­lasztást „ellentételezve" — lökésszerűen, egyszerre, az ösztönzési szempontokat el­hanyagolva kíván jelentős bérfejlesztést végrehajtani. A takarékos bérgazdálkodás követelménye persze teljes mértékben vonatkozik a költségvetési szervekre is. A kormány a SZOT-tal együtt az év hátralevő ré­szében is mértéktartó és teljesítménycentrikus bér­gazdálkodásra szólítja fel a gazdálkodó szervezeteket és az intézményeket egyaránt — mondotta nyilatkozatát zárva a szóvivő. Még mindig e témához kapcsolódva, ám immár egy kérdésre válaszolva a szó­vivő közölte: a kormány mostani ülésén árkérdések­ben nem döntött. A tűzvédelem feladatairól szólva (a Népszabadság ér­deklpdésére) kifejtette: a kor­mányülésen lezajlott vitából kitűnt, hogy az elmúlt évek­ben növekvő számban tör­tént, s mind több kárt oko­zó tüzetesek többségét to­vábbra is az emberi ha­nyagság. a felelőtlenség, az állami és állampolgári fe­gyelem lazulása okozza. A kormány most ar­ról határozott, hogy a tűz­védelem oktatását, valamint anyagi, technikai ellátását egyaránt fejleszteni kell. A raktárosok leltárfelelős­ségének szigorítását kom­mentálva Bányász Rezső rámutatott, hogy az eddigi szabályozás nem védte elég hatékonyan a társadalmi tu­lajdont. Indokolatlanul ala­csony volt például az anyagi felelősség felső határa, szá­mos fontos kérdést csak a vállalati kollektív szerződé­sek szabályoztak, gyakran igen liberálisan, s olykor a hiányok feltárását követően elmaradt a felelősségre vo­nás. Ezért az utóbbi évek­ben számottevően nőtt a kimutatott leltárhiányok száma és összege. Az új rendelkezés szerint a jövő­ben a hiányért a raktár ve­zetője és helyettese 6 havi átlagkeresetéig, a beosztot­tak pedig 4 havi átlagkere­setükig felelnek. Ha a rak­táros csak egyedül kezeli az átvett anyagokat, akkor a hiány teljes összegéért fe­lel. Ezentúl azt a dolgozót is felelősségre lehet vonni, aki a leltározáskor már nincs a raktárban, de ko­rábban ott dolgozott. Az MTI tudósítója a Ba­laton környezet- és termé­szetvédelmi helyzetéről, az ezzel kapcsolatos intézkedé­selíről kérdezett, különös tekintettel a közelgő idegen­forgalmi idényre. A szóvivő válaszában élmondta: közös nemzeti kincsünk remélhető­leg évről évre javuló álla­potban várja a pihenni vá­gyókat, s utalt arra, hogy az ehhez szükséges anyagi forrásokon túl nagyon fontos a szemlélet változása e te­ületen is. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán megalkotott föld­törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szólva kö­zölte: a végrehajtási utasí­tások legalább egy hónappal a törvény szeptember 1-jei hatályba lépését megelőzően megjelennek. Sokakat fog­lalkoztat a tartós földhasz­nálat megszűnése. Akik ko­rábban kaptak ily módon építési telket és termőföldet, választhatnak majd, hogy kérik-e az ingatlan tulaj­donba adását, vagy tovább­ra is a tartós földhasznála­tot kívánják fenntartani. Ha az előbbi megoldást választ­ják, akkor vállalniuk kell, hogy megfizetik azt a kü­lönbözetet, amely a haszná­latba adás időpontjában a forgalmi érték és a hasz­nálatba vételi díj között fennállt; erről egyébként kü­lön rendelet fog intézkedni. S nyilvánvalóan lesznek, akik nem kérik a tulajdon­ba adást, ezért a kormány végrehajtási rendelete sza­bályozni fogja a fennmara­dó tartós földhasználattal kapcsolatos jogokat és kö­telezettségeket is — tájékoz­tatott a szóvivő. Egy kérdésre válaszolva megerősítette az adminiszt­ratív munkakörök átgondolt csökkentésének szükségessé­gét, ugyanakkor figyelmezte­tett, hogy helytelen szem­lélet improduktív munka­erőnek vélni mindazokat — például a tudósokat, a mű­vészeket —, akik nem köz­vetlenül fogyasztható ter­mékeket állítanak elő. Hang­súlyozta: gondosan kell ke­resnünk a nem termelő szféra reális méretre szo­rításának lehetőségeit, azt, hogy miként lehetne a mai­nál hatékonyabb, kisebb, korszerűbb, apparátusokkal dolgozni. Hozzátette, hogy az államhatalmi, az államigaz­gatási munka ésszerűbb megszervezéséről jelenleg egy kiterjedt, országos vizs­gálat folyik. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott be­számolókra utalva kijelen­tette, hogy a kormány fo­lyamatos szervezőtevékeny­séget végez a bűnözés visz­szaszorítására, a kedvezőtlen tendenciák mielőbbi megál­lítására. Hozzáfűzte azon­ban, hogy csak a család, az iskola, a munkahely, a ba­rátok, a társadalmi szervek és a bűnüldözésre létreho­zott állami szervek együt­tes munkája, tehát, a tár­sadalmi összefogás hozhat igazán eredményt. Külö­nösen fontos e közös fe­lelősségvállalás a fiatalok esetében, hiszen ijesztően emelkedik a fiatalkorú bűn­elkövetők száma. Egy kérdésre reagálva a szóvivő elmondotta, hogy a sajtótörvény életbe lépése óta eltelt egy esztendőben a korábbinál jóval gyakrabban vállaltak közszereplést a saj­tóban, rádióban és a televí­zióban a kormány tagjai, más vezető államigazgatási tisztviselők. Ugyanakkor el­ismerte, hogy egyesek mond­vacsinált okokra hivatkozva ma is megtagadják a sajtó képviselőitől a felvilágosí­tást; mint mondotta, a Tá­jékoztatási Hivatal fellép azok ellen, akik nem tesz­nek eleget tájékoztatási kö­telezettségüknek. (MTI) Közéleti napló KIM BOK SZIN BUDAPESTEN Czinege Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, a magyar—koreai gazdasági és tudományos­műszaki konzultatív kor­mányközi bizottság magyar tagozata elnökének meghí­vására csütörtökön Buda­pestre érkezett Kim Bok Szin, a Koreai NDK Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, a bizottság koreai társelnöke, hogy részt ve­gyen a bizottság VII. ülés­szakán. MEGBESZÉLÉS A KULTÚRÁRÓL Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes meghí­vására március 23—26. kö­zött jugoszláv küldöttség vett részt a magyar—jugo­szláv kulturális együttmű­ködési vegyes bizottság ha­todik ülésén, Vladiszlav Ra­dakovicsnak, a vajdasági tar­tományi kormány tagjának vezetésével. MONGOL PARTKÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására csütörtö­kön mongol pártküldöttség érkezett Budapestre Dem­csigin Molomdzsamcnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével. Hazánkba érkezett a bolgár miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról.) Délután az Országházban megkezdődtek a hivatalos magyar—bolgár kormányfői tárgyalások. A Lázár György vezette magyar tárgyalócso­port tagjai: Marjai József, Szabó Imre, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, Szerdahelyi Péter, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese és Gyovai Gyula. Georgi Atanaszov vezetésével Kiril Zarev, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Marij Ivanov, a külügyminiszter első he­lyettese, Ivan Tenev, az Elektronika Egyesülés elnö­ke, Marin Marinov kereske­delmi miniszterhelyettes, és Venelin Kocev ült a tárgya­lóasztalhoz. A szívélyes, nyílt, elvtársi légkörű megbeszéléseken a tárgyaló partnerek kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a két testvérpárt XIII. kong­resszusán elfogadott határo­zatok végrehajtásáról. Véle­ményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, különös tekintettel a kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó gazdasági kérdésekre. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a magyar— bolgár együttműködés, közös elveink és céljaink alapján, eredményesen fejlődik, s a kontaktusok bővítésére az élet minden területén továb­bi lehetőségek kínálkoznak. Ezzel összefüggésben méltat­tak Kádár János és Todor Zsivkov találkozóinak a két nép közötti barátság erősíté­sében betöltött szerepét. A gazdasági kapcsolatok hatékonyságát — állapítot­ták meg a partnerek — eredményesen szolgálja a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésének fő irá­nyait kijelölő dokumentum, amelyet 1983-ban a két kor­mányfő írt alá hazánkban. Rámutattak az 1986— 1990-re előirányzott 2,3 milliárd ru­beles árucsere-forgalom tel­jesítésének fontosságára. Ugyancsak lényeges feladat a gazdasági együttműködés* mechanizmusának tökélete­sítése; ennek korszerű for­mái — a szakosodás, a koo­peráció, a vállalatok, intéz­mények. tudományos szerve­zetek tartós, közvetlen kap­csolatának erősítése és a közös vállalatok alapítása — ugyanis elősegítik az árucse­re jelentős dinamizálását. A teljes nézetazonosság jegyében áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös figyelmet szentelve a Szovjetunió, va­lamint a Varsói Szerződés tagállamai fegyverzetkorlá­tozási és leszerelési kezde­ményezéseinek. Georgi Atanaszov hivata­los bulgáriai látogatásra hív­ta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívát köszönettel el­fogadta. A bolgár kormányfő ven­déglátója, Lázár György társaságában este megtekin­tette az Állami Operaház műsorát. Á vegyi fegyverek betiltásáról A Varsói Szerződés tagál­lamai a nemzetközi béke és az egyetemes biztonság megszilárdulásának, a lesze­relés megvalósításának érde­keiből kiindulva határozot­tan állást foglalnak a vegyi fegyverek betiltása, az ilyen fegyverek készletei és a gyártásukat szolgáló ipari bázis megsemmisítése mel­lett. A vegyi fegyverek teljes és mindenütt érvényes betil­tásáról folyó tárgyalások mielőbbi befejezése külpoli­tikájuk egyik fő célja. A szövetséges szocialista államok a maguk részéről a jövőben is minden tőlük tel­hetőt megtesznek a konven­ció mielőbbi megkötéséért. A szövetséges szocialista államok síkraszállnak egész Európának, Európa egy-egy térségének vegyi fegyve­rektől való mentesítéséért. Megerősítik: támogatják — mint jelentős hozzájárulást a vegyi fegyverek alkalma­zása veszélyének elhárítását célzó erőfeszítésekhez — az NDK és Csehszlovákia, Bul­gária és Románia arra vo­natkozó kezdeményezéseit, hogy hozzanak létre Európa középső részén, illetve a Bal­kánon olyan vegyifegyver­mentes övezeteket, ahol megtiltanák e fegyverek ki­fejlesztését, kipróbálását, előállítását, megszervezését és raktározását. A Varsói Szerződés tagál­lamai, elvi álláspontjukból kiindulva állást foglalnak amellett, hogy a konvenció­ból eredő kötelezettségeknek a résztvevő államok által történő teljesítéséről az el­lenőrzés — többek között nemzetközi ellenőrzés — legszigorúbb rendszerének létrehozásával gondoskodja­nak. Továbbra is készek ezen az alapon kölcsönösen elfogadható megoldásokat kidolgozni az arra vonatkozó kérdésekben, hogy biztosít­sák a konvenció minden fél által történő betartását, a résztvevők közötti bizalom erősítését. Attól a törekvéstől vezé­relve. hogy minél előbb ki­dolgozzák a vegyi fegyverek betiltásáról és felszámolásá­ról szóló konvenciót, és hogy mielőbb megteremtsék az ehhez szükséges feltételeket, az ülésen képviselt államok felhívnak minden államot arra, hogy .— tartózkodjék minden olyan lépéstől, amely megnehezíthetné köl­csönösen elfogadható megál­lapodások elérését a tárgya­lásokon, lassítaná azok me­netét; — ne gyártson olyan vegyi fegyvereket, beleértve e fegyver bináris és többkom­ponensű fajtáját, ne telepít­sen vegyi fegyvereket kül­földi területen, vonja ki őket azokról a külföldi terü­letekről, ahol már vannak, azok az államok pedig, ame­lyek területén nincsenek ve­gyi fegyverek, ne engedé­lyezzék telepítésüket. Ahhoz, hogy határozott előrehaladást érjünk el a vegyi fegyverek készleteinek felszámolására vonatkozó megállapodások felé, ma különösen szükséges, hogy a tárgyalások minden résztve­vője politikai akaratot, rea­lizmust és magas fokú fele­lősségérzetet tanúsítson. A Varsói Szerződés tag­államai nyomatékosan fel­hívják a NATO-országokat, a leszerelési értekezlet ösz­szes résztvevőjét: csatlakoz­zanak hozzájuk annak érde­kében, hogy közös erőfeszíté­sekkel elhárítsák a tárgyalá­sok útjából a még meglévő akadályokat, hogy még eb­ben az évben befejezzék a vegyi fegyverek betiltásáról szóló konvenció kidolgozá­sát, s így már a közeljövő­ben hozzálássanak a vegyi fegyverek és az ezek gyár­tását szolgáló ipari bázis tel­jes, mindenütt végbemenő felszámolásához. Az ülésen képviselt álla­mok úgy vélik, hogy az 1987-es év a vegyi fegyve­rek teljes és általános lesze­relése megkezdésének évévé válhat, és azzá kell válnia. Bush fogadta Szűrös Mátyást • Washington (MTI) Szűrös Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét, aki Dante Fascell, az amerikai képviselőház külügyi bi­zottsága elnökének meghívására tesz látogatást az Egyesült 'Államokban, csütörtökön Washingtonban fogadta Georgtt Bush, az Egyesült Államok alelnöke. A megbeszélésen meg­elégedéssel szóltak az államközi kapcsolatok fejlődéséről. Megállapitották ugyanakkor, hogy a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok fejlesztésében még nagy lehetősé­gek vannak. Közületek figyelmébe! Vidéken csak Szegeden, a Kossuth Lajos sugárút 73. szám alatti DELTA—VILLÉRT SZAKÜZLETBEN (telefon: 62/14-978) ELKISZ DIGITÁLIS MÉRŐMŰSZEREK nagy választékban. A helyszínen előrendelést is felveszünk ezekre a ter­mékekre. — Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig 7 órától 16 óráig, pénteken 7 órától 15 óráig, szom­baton zárva. — Várjuk kedves Vásárlóinkat! KERESKEDELMI VALLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom