Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-24 / 70. szám

77. évfolyam, 70. szám 1987. március 24., kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A ¡MAGYAR SZOCIALISTA ¡MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI RIZOTTSÁGÁNÁK LÁPJÁ Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ára : 1.S0 forint Kétszáz perc a mezítlábas menyasszonyért | A tanácselnöki ¡szemle tapasztalatai A tanácsi munkában azt a módszert, hogy az elnök — a megvizsgálandó ágazat felelőseinek, az adott terü­leten működő vállalatok vezetőinek társaságában, fö­lösleges szócséplésekre időt nem fecsérelve, a proble­matikussá vált kérdéseket a legilletékesebbnek fölté­ve — a helyszíneken tájé­kozódik az ügyek állásáról, tanácselnöki szemlének ne­vezik. Tegnap, hétfőn dél­élőtt alkalmunk volt két­száz percen át tagja lenni Papp Gyula tanácselnök kíséretének, mely a város­üzemeltetés legégetőbb gondjait tekintette át. Rö­vidre fogva tudósítói mon­dandónkat, hadd hozakod­junk elő egy hasonlattal, olyan most a város, mint a szépen felöltöztetett meny­asszony. Az elmúlt évek­ben látványosan megszépült a város 'képe, ha a szem­magasságnál följebb tekin­tünk. Ám, ha lesütjük a szemünket, s az orrunk elé is nézünk, észrevesszük: fe­hér cipőre már nem futot­ta az asszonyjelöltnek, a csipkefodrok alól mindun­talan kivillan benőtt kör­mű, sárossá vált, mezítelen lába. A teljesség igénye nél­kül: jártunk a színház kör­nyékén, ahol a parkolási nehézségek — bármily kép­telennek tűnik — a dísz­burkolat tönkremenésével fenyegetnek, hiszen a jár­művezetők átjáróköznek te­kintik az egyébként hangu­latos Wesselényi utcai pi­henőteret. Már a szabadtéri „üzemre" előre gondolva, Dóm-kömyéki sörkert- és nyilvánosillemhely-telepí­tési, pavilonállítási kérdé­sekben kért az elnök szak­mai véleményeket s útban a Honvéd térre, megoldási javaslatot az IKV-tól és a városgazdálkodási vállalat­tól, hogy a kukák ne vál­janak dicstelen utcabúto­rokká. Afféle lelki fröccs, mint amilyet a szemle résztvevői a Vadkerti téren kaotak a nyílt csatorna rendezetlen­sége miatt, mostanában nem lesz ritkaság. Hogy a nád kiirtását, a csatornapart rendezését a környék lakói­ra kellene hárítani, az hoz­záértők szakmai és anyagi segítsége nélkül aligha el­fogadható megoldás. Mint ahogy nem lehet tétlenül nézni — így summázhat­nánk a tanácselnök véle­ményét —, hogy a város legkülönfélébb helyein, de sohasem eldugott zugaiban (például a pválai kiskertek szomszédságában, közel a Tiszához is) illegális sze­métlerakóhelyek, folyékony, sőt, újabban veszélyes hul­ladékok gyűjtő- és ürítőhe­lyei alakulnak ki. Használt fóliadarabok és bedöglött cementtel telj zsákok min­dig lesznek ugyan, de kerí­téssel körülvett hellyel, a •rendszeres elszállítás ígére­tével „megkínált" polgár is nagyobb fegyelemre, s né­mi többletútra kényszerít­hető talán. S mindjárt meg­érdemeltebbnek érzi a hely­színi bírságot is az az au­tós, aki a zifldsávban áll, ha az legalább a füves tér­ség látszatát • keltj benne... Soroljunk-e példákat? Csak kettőt engedjenek meg: a Rózsa Ferenc su­gárúti új kerékpárutat az úttesttől emelt szegelyü sáv választja el. Ha ebben so­sem nó fű, bokor, virág, igaza nincs ugyan, de fele­lőtlensége sem akkora a fél kerekkel „bélegyalogló" autósnak, mint elsőre gon­dolnánk. Vagy ott a Sza­badkai út, a Cserepes sor, a Vám tér, azaz a varos egyik kapuja! A gazdátlannak látszó terület, az út széle szinte vonzza a szemetet. Odavonzhatná a területtu­lajdonos termelőszövetke­zetiek figyelmét is. Az elnöki szemle részt­vevőinek figyelmébe pedig az ajánltatott, hogy a tél végi mocsok, ha időben nem gyűjtetik össze, sós porfelhőbe borítja az első száraz héten a várost! Akár seprőgéppel és nagy telje­sítményű mosóberendezés­sel, vagy kézi erővel, de inkább mindkettővel, ele­gendő kapacitást kell terem­tenie a városgazdálkodási vállalatnak, az útburkola­tok szélén összetömörődött sár, homok eltávolítására záros határidőn belüil haté­kony technológiát, s mun­káskezet kell találniuk. Móravárosban, a Vásár­helyi Pál utcában járva ir­ta e sorok írója a noteszá­ba, hogy „a telephelyek ve­zetőit kérjük fel, rendezzék a kerítések melletti senki földjét is". E felhívást min­den bizonnyal teljesítik majd, de engedtessék meg, hogy halkan megkérdjük: felkérő levél nélkül, magá­ra valamit is adó kóllektí­vának nehezére esne kita­karítani az útszéli keskeny földsávot? roggyant burkolata, a Hont Ferenc utcai trolivégállo­más szavatossági hibái ügyében, a városszerte „dí­szelgő" felvonulási barak­kok esetében a szakhatósá­gi jogok viszonylag egysze­rűen érvényesítnetők. De mi lesz azokkal a hanyag­ságból, gazdátlanságból ere­deztethető bajainkkal, ame­lyekre nem egy elnöki szemlén kellene a figyelmet felhívni, s amelyekre ilyen­kor nem jut már ¡dó? Föl­adatott a lecke a tanács területpolitikai munkatár­sainak éppen úgy. mint a városüzemeltetésben közre­működő vállalatoknak, s a társadalmi munkára mozgó­sító szervezeteknek. Való­színűleg ez a tegnap dél­előtti, nem turisztikai célú „városnézés" legfőbb ta­pasztalata. A menyasszony lábára való cipőt egyébként a tu­dósító egy helyen látott. Zöld volt, friss és harsogó. A Marx tér nyugati olda­lán található, az út menti fák tövében, a szegélykövek között. A börtön előtt, nem­rég kikelt fű képében. Va­lószínűleg nem a szél hord­ta oda a magot. Sosem gondoltam volna, hogy egy­szer azt az intézményt tar­tom majd követendő példá­nak. Pálfy Katalin Fejlesztések az Porcelángyárban Háromszázmillió forintos beruházással fejlesztik a hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyárat; a jelentős összeget öt gyáregysége kö­zül a legnagyobb dollárex­portot eredményező szaniter­gyárra és az edénygyárra fordítják. 'Az előbbire, vagyis az egészségügyi, fürdőszobai berendezéseket készítő gyár­ra 220 milliót költenek. Eb­ből a mosdókagylókat, WC­kagylókat gyártó futószalag helyett az egyéni felelősség­nek tágabb teret nyújtó ön­tőpadokat szerelnék fel. Egy-egy ilyen — különféle modern szerszámmal, mun­kaeszközzel ellátott — pa­don 38 kagyló teljes öntési folyamatát egy dolgozó vég­zi el, az előkészítéstől az öntésen át a tisztításig. Ez jóval kvalifikáltabb tevé­kenységet igényel, mint a futószalag mellett dolgozó­nak jutó egy-egy részműve­let; ugyanakkor kiküszöbö­lik a munka fárasztó egy­hangúságát. Az edénygyárra fordított 80 millió forintos fejlesztés­sel — a magas tüzű dekór­égetés, a mázolás tökéletesí­tésével — ugyancsak jobban exportálható terméket kí­vánnak előállítani; az üzem konvertibilis elszámolású piacokra irányuló exportját 50 százalékkal emelik. (MTI) A kollektív szerződések vitája vállalatoknál Országszerte zajlik a vál- a vállalat, illetve hol tapasz­talati kollektív szerződések talhatók gondok. vitája. A munkahelyi veze­tőknek a szakszervezeti szer­vekkel történt egyeztetést követően március végéig kell beszámolniuk a dolgo­zóknak a kollektív szerződé­sek múlt évi végrehajtásá­ról. A tapasztatatok megvi­tatása alapján döntenek az­után az esetleges módosítá­sokról. A beszámolók elké­szítéséhez és a vállalati kol­lektív szerződések idei mó­dosításához az Állami Bér­és Munkaügyi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közösen irányelve­ket adott ki. A beszámolóknak tartal­mazniuk kell, hogy a kollek­tív szerződések lényeges, a dolgozók munkaviszonyát, munkavégzését érintő leg­fontosabb előírásai hogyan teljesültek. Helyes, ha a vál­lalati vezetők egyúttal arról is számot adnak, hogy a kol­lektív szerződések miként segítették a gazdálkodást, milyen eredményeket ért el A kollektív szerződések módosításának tervezetét április végéig kell elkészíte­niük a gazdasági vezetőknek és a helyi szakszervezeti szerveknek közösen, amit majd ugyancsak megvitat­nak a dolgozókkal. Az irány­elvek felhívják a figyelmet arra, hogy mivel a szakszer­vezetek előre megkapják a beszámolót, ahol lehet, ott annak véleményezésével együtt készüljenek fel az esetleges módosító javasla­taikra. Így a tervezett mó­dosítást már a beszámolóval együtt megvitathatják a dol­gozókkal. A módosító javaslatok ki­dolgozása előtt célszerű a kollektív szerződések vala­mennyi előírását felülvizs­gálni, mert a tapasztalatok szerint még mindig előfor­dul, hogy azok bizonyos kér­déseket jogellenesen szabá­lyoznak. A jogszabályoknak ellentmondó előírásokat tö­rölni kell. Szerdán Ülést tart a megyei tanács Holnap, szerdán 9 órai kezdettel Szegeden ülést tart a Csongrád Megyei Tanács. Napirenden szerepel az 1986. évi tanácsi gazdálkodás tapasztalatairól, a tanács ipari, keres­kedelmi és szolgáltató bizottságának munkájáról és a me­gyei neb tevékenységéről szóló beszámoló. A ülésen jóvá­hagyják a megyei népi ellenőrzési bizottság idei vizsgá­lati tervét is. A tanácsülés nyilvános. De hogy nagyobb hord­erejű ügyekről sem feled­kezzünk meg azért: az épü­lő Fészek áruház és a Szaty­mazi utcai lakóházak közti üres terület, vagy a túlol­dalon, a majdani buszpá­ilyaudvar mellett még fönn­maradó rész sorsa, a szán­kózódomb víz felőli olda­lán az erózió pusztítása, e domb gazdátlansága nem­csak hogy szóba került teg­nap, de az érdemi megol­dásra határidő is kiszaba­tott. Egyébként, ha az ol­vasó idáig követett, észre­veheti : már új lakótelepe­ink gondjai következnek. A parkolóhiány talán még mérsékeltebb, de már a be­építetlen területek gazten­gere felfokozott tempójú intézkedéssorozatot követel, így összegezhetnénk a hal­lottakat, s ehhez hangulat­festésül hadd idézzünk csak egy mondatot: „Az* érde­keltségnek a városért érzett felelősséggel kell párosul­nia!" Apropó, felelősség! A Makkosházi körút meg Bontás és építés Bontják az öreg házakat a Kossuth Lajos sugárút rókusi szakaszán, új lakóházaknak készítik elő a terepet. Sok gondot okozott az építőknek is a hosszú, hideg tél, s az idő javulásával gyorsulnak az építkezések is. A Délép „Csapajev" szocialista brigádjának Somogyi Károlyné felvitelei tagjai megkezdték az új lakónegyedet ki­szolgáló s zen nyesatorna-f övezetek építését a I'uskás utcában, folyamatosan haladnak a földmunkával és a csöfektetéssel. Felvéte­leink a bontás és építés egyes mozzanatairól készültek. í «

Next

/
Oldalképek
Tartalom