Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-18 / 65. szám

Péntek, 1987. március 13. ff Megkomponált hangszerek Azt hihetnénk, hogy csak a zeneműveket kell kompo­nálni. De nem így van' A Szegedi Hanflszergyár Le­ányvállalatnál mindeneset­"re a hangszereket is meg­tervezik. Iskolai hegedűk, csellók kerülnek ki a ter­vezőasztalról és a műhe­lyekből. A szegedi hangsze­rek többsége külföldön ta­lál vevőre. Elsősorban az igényes, versenyhangszereket kei esik. Schmidt Andrea felvétele Változtasson életmódján — klubban Mostanában egyre többször hallunk riasztó híreket egész­ségi állapotunkról. A statisz­tikák szerint: elhíztunk. A túlsúly, a rossz táplálkozás pedig úgy vonzza a betegsé­geket, mint mágnes a vasat. A mozgást, a sportot ajánl­ják ellene legtöbbször, de ez önmagában még nem igazán orvosság. Hiába kocogunk, úszunk kilométereket, ha utána még alaposabban meg­pakoljuk a gyomrunkat. A Csongrád Megyei Művelődé­si Központ, a Köjál egész­ségnevelési osztálya és a No­vember 7. Művelődési Ház most ezen a gondon úgy igyekszik segíteni, hogy hasz­nos, gyakorlati tanácsokkal kívánja ellátni azokat, akik maguk szeretnék egészsége­sebbé alakítani életmódju­kat, táplálkozási szokásaikat. Egy csapásra persze ettől még nem változnak meg (túl) táplálkozási szokásaink, de a helyesebb életmód iránt fogékony érdeklődőknek ezentúl nem magukra utal­va kell kísérletezniük. Az odesszavárosi klubban (Újszeged, Szolgáltató sor 3.) ugyanis szakemberek segít­ségével sajátíthatják el a „reforméletmód" alapelemeit a jelentkezők. Nem egyszerű gasztronómiai tanácsadás­nak szánták a klubot a szer­vezők, szélesebb körű szem­léletformálásra szeretnének vállalkozni. A jó receptek mellett az újszerű konyha megvalósításához természe­tesen megfelelő alapanyag is kell. Ügy tűnik itt ezzel sem lesz gond. A budapesti Na­túra Gt. országos klubhálóza­tot szeretne kiépíteni, így hamar találkozott elképzelé­se az újszegediekével. A tár­saság vállalja, hogy a részt­vevők számára biztosítja a szükséges anyagokat. A ta­nácsadáson kívül kirándulá­sok, pszichológiai előadások és mentálhigiénés foglalko­zások is helyet kapnak a programban. A szervezők ugyanis vallják, hogy nem­csak testi, de lelki egyensúly­ra is szükség van a helyes életmód kialakításához. Akik pedig rászánják magukat, hogy egészségük érdekében megreformálják életüket, azok holnap, csütörtökön es­te 6 órakor találkozhatnak első alkalommal Újszegeden. Technikatörténeti tanácskozás A természettudományok és a technika fejlődése Közép­Európában 1918 és 1938 kö­zött címmel nemzetközi ta­nácskozás kezdődött kedden Budapesten, az MTESZ szék­házában. A négynapos kon­ferencián 13 ország több mint félszáz szakembere vitatja meg — az MTESZ Tudo­mány- és Technikatörténeti Bizottsága szervezésében — e korszak tudományos és műszaki eredményeit. Szabadváry Ferenc, az Or­szágos Műszaki Múzeum fő­igazgatója megnyitójában utalt arra, hogy ez a tanács­kozás sorrendben a harma­dik, amely Közép-Európa tu­dományos fejlődésének elem­zésére vállalkozik. A koráb­bi két alkalommal az 1700­tól 1918-ig terjedő időszak természet- és a műszaki tu­dományos haladását tekintet­ték át. A mostani konferen­cia ugyan rövidebb, de az európai kontinens fejlődésé­ben meghatározó korszakkal Fiatal dalosok találkozója A KISZ Központi Bizott­sága és több más testület június 18—20. között Székes­fehérváron rendezi meg a fiatal dalosok tizenötödik ta­lálkozóját. Nevezni lehet ki­zárólag, olyan amatőröknek, akik nem rendelkeznek ál­landó ORI, illetve Filharmó­nia működési engedéllyel. Együttesenként, szólistánként legfeljebb tízperces komplett műsorösszeállítással lehet nevezni saját szerzeményű dalokkal, feldolgozásokkal, megzenésített versekkel, a népzenét alkotó módon fel­használó szerzeményekkel, városi népzenével, illetve mai dalokkal. A felsoroltak nem vonatkoznak már meg­írt zenei művek, dalok nép­zene változatlan reproduká­lására. A rendezők kérik, (hogy a nevezéshez mellékel­jék a jelentkezők a dalok szövegét is. A rockzenekarok az Országos Amatőr Pop­rock Találkozóra nevezze­nek! A legjobbak pénzjuta­lomban részesülnek és a Ma­gyar Rádió felvételt készít velük. A nevezési lapok és a dalszövegek beküldési határ­ideje 1987. május 1. Cím: Országos Közművelődési Központ Tánc és Zenei Osz­tály, 1251. Budapest, Corvin tér 8. Még egy megjegyzés a Móra-vers vitához A Délmagyarország már­cius 14-i számában a körtöl­tésen elhelyezett emléktárgy szövegébe néhány hiba csú­szott. Szőke Tiszának helyett Szőke Tiszánk olvasandó, valamint a dátumban 12-diki helyett 12-i. A vésett szöveg nem egye­zik a Móra által írt verssel, ezt tudjuk. Súlyos prozódiai hibái is mutatják, hogy Mó­ra nem így irta le. Csongor Győző birtokában van az eredeti szöveg, amelyet volt szíves tudomásunkra hozni, és amely így hangzik: Petresi töltésen szilajon áttörve a gátat, Ránk e helyen szabadultak az ár hullámparipái. Földi harag multán kisütött az égi szivárvány, S szőke Tiszánk örökös békét kote szép Szegedünkkel. Lakner Károly foglalkozik, hiszen Közép­Európa történelmében az X. világháborút követően gyö­keres fordulat történt. Szólt arról is, hogy a két világháború között hazánk jeles tudományos eredmé­nyekkel büszkélkedhetett. Magyarországon ezekben az években készültek el az első motoros tengerjáró hajók, a Kandó-féle villamos mozdo­nyok, megkezdődött az elekt­romos tömegcikkek és a rá­diók gyártása. E korszak ta­lálmánya a Fonó-féle sugár­hajtómű, valamint a Sklenár János konstruálta gömbdu­gattyús csillagmotor. A ma­gyar szakemberek hozzájá­rultak a repülés történetének gazdagításához is. Újdonság­nak számított az a dízeles sínbusz, amely 1934-ben kez­dett el közlekedni Budapest és Bécs között. Már ebben az időszakban is fejlett volt a hazai tehergépkocsi-gyártás, s ha kevesen is emlékeznek már rá, de népszerű kisautók is készültek hazánkban. A rendezvényen előadást tartott Bátyai Jenő is. A sze­gedi matematikakutatás tör­ténetét ismertette meg a hallgatókkal. Harminc éve bontotr zászlót a KISZ A legjobb tradíciók fölelevenítése 1966-ban kezdődött el az a gyűjtő- és feltáró munka, amely alapul szolgált tanul­mányok megjelenéséhez, tu­dományos felolvasó • ülések témájához. A kétéves neki­buzdulás ezután alábbha­gyott, nem volt, aki össze­fogja ezt a fontos munkát. 1978-ban az eredeti célki­tűzések meghagyásával, új lendülettel folytatódott az ifjúságmozgalmi kutatás, amelynek alapja a politikai képzési központ átadása, ahol a tartalmi munkát szervezetileg is biztosítot­ták. A KISZ felismerte, hogy egyedül a teljesség igényével nem tudja felvál­lalni a tudományos kutató­kat, intézményeket, szak­embereket igénylő munkát. Cél a tudományos hiteles­ség, amely utat mutathat a mozgalom számára. Ehhez a munkához adott segítsé­get a levéltár, a sajtó, a visszaemlékezések sora, és az ezzel kapcsolatos tárgyi dokumentumok gyűjtése. Erről beszélgettem Hegyi Andrással, a történettudo­mányok kandidátusával, a Csongrád Megye; Ifjúság­mozgalmi Történeti Tanács elnökével. Nemcsak a már­ciusi események miatt, ha­nem a 21-érí 30 éve újjá­szerveződött ifjúsági szövet­ség megalakulásának tisz­teletére megjelenő kötet szerkesztőjével. — Büszkén vallhatjuk, hogy az országban egyedül mi rendelkezünk a 20 ezer­nél is többet számláló ifjú­ságmozgalom történelmi dokumentumgyűjtemény­nyel, amely természetesen még ma sem teljes, és nem lezárt. Az is biztos, hogy a mozgalom bizonyos szaka­szainak — például az öt­venes évek eseményei — egyre nagyobb igénnyel a hiteles, árnyalt és objektív történetkutatással útmuta­tót adhatunk a minket kö­vetőknek is. — Az 1982-ben a KISZ megalakulásának 25. évfor­dulójára kiadott első kötet óta milyen kutatómunkát végeztek, és mik ezek ered­ményei? — Az említett kötet a kevésbé új anyagok egy csokorba való gyűjtését tet­te lehetővé, elsősorban a már meglevő, vagy az ak­kor írt tanulmányokra épül­ve, valamint kisebb kötete­ket adtunk ki. elméleti kon­ferenciákat és a politikai képzést segítve. Jelentős dokumentumnak tartjuk, hogy az úttörőmozgatom 40. évfordulójára 1986-ban megjelenhetett a gyermek­szervezet krónikája, és kez­detektől fogva dolgoztunk a közel ezer oldalas most megjelenő Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád me­Minden tömegmozgal­mi szervezet, így a Ma­gyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség is kere­si helyét a társadalmi mozgásokban, áramla­tokban. fgy érthető, hogy évtizedek óta igény a kutató-, feltáró­munka, amelynek ered­ménye lehet a jövőbeni feladatok meghatározá­sa. Keresni és megtalál­ni azokat a gyökereket, melyek táplálhatják és kapaszkodóul szolgál­hatnak az eljövendők­höz. gyében című válogatott do­kumentumgyűjteményen, mely több mint egy évszá­zadot ölel fel 1874-től 1986­ig. — A könyv megjelenése éppen a zászlóbontás nap­ján adja a kérdést, miért fontos ez kutatók, ifjúság­mozgalmi vezetők, a moz­galomban dolgozó fiatalok számára? — A válasz egyértelmű. Amikor arról beszélünk, hogy megalakult és műkö­dik az egységes ifjúsági szö­vetség, egy cél érdekében, a szocializmus építéséért, akkor a mai helyzet, a tár­sadalmi mozgások inkább az egyén; teljesítményeket és értékeket hozzák előtér­be. Az ifjúságmozgalmak történetének utóbbi 100 évében megfigyelhető egy bizonyos vezérfonal, amely a műit század utolsó harma­dától a XX. század utolsó harmadáig tart. Az akkori politikai helyzet először a dolgozó-, majd a paraszt­fiatalokat mozgatta meg, végül ehhez csatlakoztak az értelmiségi réteg fiataljai. Minden esetben felmerült az egységes ifjúsági szövet­ség gondolata. 1957-ben a politika úgy döntött, hogy a KIMSZ, a Madisz pozitív törekvéseit összefogva ala­kuljon meg a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség. Az igazsághoz az is hozzá­tartozik, hogy ugyan a kü­lönböző határozatokban, in­tézkedésekben szerepelt a rétegmunka, ennek ellenére a hetvenes évekig ez csak formális volt. Manapság is­mét felszínre kerültek ezek a kérdések, s jól működ­nek bizonyos érdeklődési körök szerinti diákmozgal­mak, vagy a nemrég meg­alakult szakszervezeti ifjú­sági tanácsok. — A történelmi tapaszta­latok szerint a meglevő társadalmi mozgások, az if­júság életkori sajátosságai­nak figyelembevétele nél­kül igazán nem lehet haté­kony mozgalmi tevékenysé­get folytatni. Mi a helyzet ma? — Ez a dolog visszaka­nyarodik az eredeti kérdés­hez, miszerint mi a felada­tunk. Az, hogy kutatásaink eredményeit összegezve, az ifjúsági mozgalom kontrol­lálhatja saját magát, szem­bekerülve azok hiányossá­gaival. A legjobb tradíció­kat kell, hogy felelevenítse, összhangban a ma társadal­mi-gazdasági feladataival, a közösségi érdek értékeinek elismerésével, hogy a jelent­kező individuális folyama­tok lelassuljanak, illetve megszűnjenek. A Hegyi András szerkesz­tette kötet szűkebb stábja 12 emberrel tovább dolgo­zik. Munkájukat eddig is több mint 50 levéltáros, könyvtáros, muzeológus, if­júsági vezető segítette. Egy szakasz lezárult, de újabb tanulmányköteteket, s (leg­közelebb az egyetem; moz­galmakat feldolgozó publi­káció jelenik meg. Es hogy mi a sorsa a már említett, 20 ezer darabból álló do­kumentumgyűjtemény­nek? Ifjűságmozgalmi ve­télkedők, kiállítások, tudo­mányos tanácskozások kéz­zelfogható, szemmel látható bizonyítékai lesznek. A kö­tet diagnózist ad, s nem gyógymódot a hibák kijaví­tására. Lényege, hogy a múlt tanulságaiból okulva a jelen problémáit, gondja­it segítse. Az ezer oldal és négyszáz fotódokumentum­mal illusztrált gyűjtemény méltó születésnapi ajándék. Czakó János Elhunyt Engi István Életének 86. évében el­hunyt Engi István, a mun­kásmozgalom régi harcosa. Engi István 1901-ben szü­letett Kübekházán. Az elemi iskola négy osztályának el­végzése után papucsos szak­mát tanult. A harmincas években bekapcsolódott a munkásmozgalomba is. 1936­tól a bőripari dolgozók szak­szervezetének tagja, a pa­pucsipari munkások műhely­bizalmijaként szervezte a sztráikmozgalmat. Szintén 1936-ban lépett be a szociál­demokrata pártba. Különö­sen a választások idején végzett agitációs tevékeny­ségben tűnt ki, de aktív részt vállalt a párt lapjá­nak, a Népszavának terjesz­tésében is. Szeged felszabadulását kö­vetően a polgárőrség tagja­ként vett részt a háború utáni konszolidált élet meg­teremtésében, majd a rend­őrség kötelékébe lépett. In­nen vonult nyugállományba is 1958-ban. Nyugdíjazását követően is aktív pártmun­kát végzett, a lakóbizottsá­gok szervezésében vett részt. Életútját többször is ma­gas kitüntetésekkel ismerték el. Megkapta a Szocialista Hazáért Érdemérmet és a Szolgálati Érdemérem külön­böző fokozataival jutalmaz­ták. Engi István temetéséről később történik intézkedés. MSZMP Szeged Városi Bizottsága Cikkünk visszhangja Információ az információáramlásról A Délmagyarország hétfői, március 16-ai számá­ban jelent meg Információáramlás: elégtelen címmel írásunk a retek nitráttartalmával kapcsolatos prob­lémákról. Említettük anyagunkban a Röszkei Kossuth Tsz elnökének nyilatkozatát is, amit viszont pontat­lanul tettünk. Molnár Albert elnök eljuttatta szer­kesztőségünkbe levelét a téesz vezetőségének állás­pontjáról, amely szerint termelőszövetkezetük a mai napig nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy a retek esetében a nitrit- és a nitráttartalom milyen határértéknek kell, hogy megfeleljen. (A Szegedi Üj Élet Tsz részére több méter telexet küldött a Zöl­dért. Vajon miért nem kopogta a gép ezeket az in­formációkat Röszkén?) A mi megjegyzésünk az üggyel kapcsolatban leg­följebb annyi lehet: valóban gondok vannak nálunk az információáramlással, ha egy termelő nem tud ar­ról, hogy a külföldi piacokon árujának milyen para­métereknek kell megfelelnie. Ezt írtuk különben hét­fői cikkünkben, amelyben viszont tévesen szerepel­tettük a szövetkezet elnökének álláspontját. Különben az elnök levele azzal a kitétellel zá­rul, hogy: „Szövetkezetünk a megfelelő intéz­kedést megtette." Vagyis, szerződéses partnereinek, vevőinek jelezte, hogy a lekötött mennyiségű retek rendelkezésükre áll. Egyelőre a szállítás szünetel. Alapvető gazdasági érdeknek tűnik hát, termelő, a külkereskedő, a népgazdaság szempontjából egyaránt, a helyzet mihamarabbi, megnyugtató tisztázása, ren­dezése. Mihamarabbi, annál is inkább, mert mi, s a termelő és a kereskedő még csak várhatnánk. De a retek...?

Next

/
Oldalképek
Tartalom