Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-17 / 64. szám

4 Kedd, 1987. március 17. „Dóisások" sikere Az idén először vehettek részt általános iskolások is az országos olasz nyelvi di­áktalálkozón. A Szegedi Dó­zsa György Altalános Isko­lában három éve folyik olasz oktatás. Az elmúlt év szep­temberétől kezdve már az első osztályosok is napi fél­órában ismerkednek a nyelv­vel. A kétnapos találkozón Budapesten a dózsások nagy sikerrel szerepeltek: csopor­tos előadói kategóriában első és második helyezést, egyéni versmondásban első, egyéni prózamondásban második és harmadik helyezést szerez­tek. A találkozó gálaműso­rát az olasz televízió első csatornája rögzítette. A nyer­tes diákok Besenyi László, Erdei Krisztina, Lakatos Ad­rienn, Nagy Attila, Pásztor Katalin és Tóth Péter ötödik osztályos tanulók (felkészí­tő tanáruk Madarász Klára), Csányi Viktor, Kocsonyi Já­nos, Zánthó Edit, Molnár Krisztina, Nagy Edit és Si­mon Orsolya negyedik osz­tályosok (felkészítő tanáruk Szajbélyné Hegedús Gizel­la). A költő válasza Zalán Tibor krisztusi korba ért, 33 éves. 1974-ben mutatta be Ilia Mihály a Tiszatájban. Azóta sem for­dult elő, hogy az ország bármely folyóiratában egye­temista szerzőtől évente 3­4 alkalommal közölt volna verseket irodalmat szervező szerkesztő. Zalán bekövetel­te magát a Tiszatájba. Ugyanígy berontott az iro­dalmi közéletbe is vitairata, az Arctalan nemzedék ré­vén. „Hintalovas verse" a magyarországi késő — vagy ha tetszik: elkéső — avant­gárd zászlajára tűzetett. Rendkívüli tehetségét bizo­nyító első könyve — Föld­fogyatkozás (1980) — után 1984-ben két „második" kö­tettel jelentkezett. Az Alom a 403-as demokráciában cí­műben a versnyelv biztos beszélőjeként, az Opus N3: Kogában a versszerű fo­lyam, az automatikus szö­veg közvetítőjeként bizo­nyítja, hogy a költészetben új és új megállóhelyeket keres. Ügy tűnik, a vers és a szöveg állomásai között, va­lahol félúton „megpihenve" talált egymásra a modern elégia és az alapvetően elé­gikus költői lélek. A találó­Zalán Tibor: és néhány akvarell an akvarelleknek elnevezett versek születése idején mondta Zalán: „... most várom azt a csöndet, ahon­nan csak az fog hallatszani, amit mondok." Zalán soká­ig „kettős életet" élt. Igaz, az egyiket, a költővezért nem egyedül és nem önma­gától élte, a másikra pedig, a versben való megszólalás­ra már kevesebb figyelem irányult, mint a lendületes jelenségre. Ezért kellett a csönd, Zalán is érezte, hogy gyanúsan sokan szeretik. Nem a kimondottra, hanem a kimondhatóra összponto­sított inkább. És született egy érzékeny ciklus: és né­hány akvarell. „Nincsen számomra von­zása a szó szépségének, szá­momra csak a fogalmi szép létezik" — mondta egy in­terjúban Zalán. A szó szép­ségét nem tartja tehát lé­nyegesnek, mégis megszé­pülnek szavai az akvarel­lekben: „éjszakáim meg­áradt falai között vonulnak a rettegéstől / arctalan ko­mor katonák mennek csak Egy nagy szegedi Indiában Schwaiger Imre neve Bu­dapesten, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Mú­zemban fogalomnak számít. Az intézmény második ala­pítójának nevezik, hiszen a múzeum indiai gyűjteményé­nek — ez körülbelül kétezer tárgy — nagyobb része az ő ajándékozásának köszön­hető. De Indiában is az a hír járja — erről egy láto­gató számolt be a közelmúlt­ban —, hogy Schwaiger Im­re nagy lélek volt. Ahogy ők mondják, mahatma, ki­magasló, különös tiszteletben álló személy. Péter László irodalomtör­ténész jóvoltából a szegedi műgyűjtőről igen sok adatot tudunk meg. Többek között azt, hogy a Tisza-parti vá­rosban 1868-ban született, itt a kereskedelmi iskolában érettségizett, majd London­ba került. Innen az indiai Simlába vezetett az útja, ez­után Delhiben nyitott régi­ségkereskedést. Századunk első évtizedében már híres műkereskedő Indiában. Kal­kuttában 1908-ban revelá­cióként hatott a nepáli plasz­tikákból összeállított gyűjte­ménye. — Szülőföldjéhez mindvé­gig ragaszkodott — erről ta­lán a legilletékesebb, Fel­vinczi Takáts Marianne be­szél, aki a Hopp Ferenc Ke­let-ázsiai Művészeti Múzeum egykori igazgatójának a leá­nya. — Schwaiger Imrével apám igen jó barátságban volt. Meg is látogattuk Lon­donban 1927-ben. Magas, szikár, elegáns emberként él az emlékezetemben. Már a húszas évek elején örömmel támogatta a kelet-ázsiai mú­zeum alapításának gondola­tát. Ajándékai folyamatosan érkeztek. Magam is őrzök 162 tárgyról egy listát. Leve­lezésük ugyancsak előkerült apám hagyatékából. Még egy személyes emlék Schwaiger Imréről! Indiában ő maga termesztett búzavirágot, az ugyanis öltözetének elenged­hetetlen kelléke volt. Mindig kék virággal a gomblyuká­ban járt. Azt hiszem, ezzel talán egy kicsit demonstrál­ta magyarságát, szegediségét is. Apám őt felkereste 1936­ban Delhiben is. Itthon ára­dozott Schwaiger gyönyörű házáról, kertjéről, melyek azt sugallták, múzeumba top­pant az ember. A világhírűvé vált mű­gyűjtő 1939-ben felszámolta londoni üzletét, és kihívta Felvinczi Takáts Zoltánt, hogy válogassa ki a múzeum számára értékesnek ítélt da­rabokat. A négyládányi mű­kincs a második világhábo­rú kitörése miatt a londoni magyar nagykövetség bom­babiztos pincéjében várta a jobb időket. Schwaiger Imre három évtizeden át gyara­pította a Kelet-ázsiai Művé­szeti Múzeum gyűjteményét. Kitűnő ízlése, szakértelme kétségtelen. Halála 1940-ben következett be Űj-Delhiben. A múzeum indiai, hátsó­indiai anyagában kalauzunk Nagy Ildikó muzeológus. — Az indiai, nepáli, tibe­ti gyűjteményünk gazdagsá­ga Schwaiger Imre nagylel­kű adományainak köszönhe­tő. A keleti mentalitás egé­szen más, mint a miénk. Hallatlan nagy toleranciával rendelkezett, és az elsők kö­zött kezdte el gyűjteni a buddhista szobrokat, nepáli tárgyakat. Akár egy művé­szettörténész válogatta 'ki egy-egy korszak legjellem­zőbb tárgyi emlékeit. Ennek a kulturának a szimbólum­rendszere, ikonográfiája ugyancsak ismert volt szá­mára. Számos Buddha-ábrá­zolás található a gyűjtemé­nyében. Sokszor helleniszti­kus hatás érezhető a kulti­kus szobrokon. Érdekes ál­latmotívumokkal is találko­zunk. Az elefánt például Buddha születésének jelké­pe. Az oroszlán, magát Buddhát jelenti, India cí­merében is megtalálható. A hindu hitvilág istenei; Siva (a születést, az elmúlást, a változást személyesíti meg) Visnu (a világegyetemet fenntartó jóságos segítő is­tenség) ugyancsak megjelen­nek az ábrázolásokon. Is­tennőik, Parvati és Laksmi szintén fontos ihletői vol­tak az indiai művészetnek. Híres Siva kozmikus tánca, Visnu a végtelenség kígyó­ján fekszik. Motívumaik visszatérőek, lótusztrónus, gyöngyfüzér, életviz, kagyló­kürt, buzogány, hajfonatko­rona, kézidob. Gyűjtemé­nyünk további értékes részét alkotja a miniatúrafestészet, a lakk- és fémművesség, a szőnyegszövés. A Schwaiger­gyűjtemény lehetővé teszi, hogy enciklopédikusán be­mutathassuk India és Hátsó­India művészetét. Szegedről a múlt század végén elindult egy fiatalem­ber Indiába. Saját erejéből, tehetségéből már-már világ­hírt kovácsolt magának. Nagylelkű adományai nem­zeti kincsünk. Péter László idézett tanulmánya azzal zá­rul, módot kellene keresni Schwaiger Imre India-gyűj­teményének szegedi bemuta­tására. Véleményünk szerint nem ártana ezen gondolkod­ni. Addig is nyitva áll előt­tünk a Hopp Ferenc Kelet­ázsiai Művészeti Múzeum. Bodzsár Erzsébet mennek az éjszakák / men­nek a semmibe". Hasonló­képp: „egyedül heversz a halott parton a homok kék I lángjában elolvadnak a körülötted nyújtózkodó illa­tos / lánynyomok". Tragédiát ír, négy hőssel. Lévén alanyi költő, verssé lett önmaga a legfontosabb szereplő. A fenyegetett ér­zelmet és jövőt képviseli a társ és a gyermek. A tragi­kus szereplőket egy negye­dik igazgatja, a pusztulás. Mindez így nagyon száraz leírás, csupasz szerkezet. A világkép elemei, a veszen­dők mind szembetalálkoz­nak az éltető remény alig­alig megnevezett dolgaival, ugyanígy az idealizált múlt, a veszélyeztetett jelen és a tragédiát sejtető jövő is egymásba kapaszkodik: klasszikus elégiái helyzet születik. Zalán mondta: „szüntele­nül válaszadásra készülök, mert sokféle kihívásom van". Csak sejthetjük ezeket a ki­hívásokat: a költészetét, a személyes életét, a politiká­ét. A jó költő az élet kérdé­seire is úgy válaszol, hogy a létről beszél. Teheti, mert azonos alapokra épülnek fogalmai, hiszen határozott világnézet birtokosa. Zalán Tibor válaszai egyneműek. A szerelemről alkotott sza­vai ugyanolyan „színűek", mint amiket a gyermek jö­vőjéről formál. A szerelemről: „Időnk csak ennyi én már ezt is tudom egykor / tébolyultan szerettük egymást most megpróbálunk / nem szeret­ni többé, hajdani matracun­kat szétrágták a hamuszín / pofájú patkányok szerelmi nedveinket csontkeménnyé I szárította az elhagyott szo­bában sikoltozó huzat / nem a hajadat lobbanásait fo­gadja el majd az idő és / te is emlékezni fogsz éjsza­káidban váratlan fellángoló pálinkás / poharaimra". A jövőről: „sem házak sem / városok sem műemlékek sem kultúra sem semmilyen I élet sem múlt sem jelen / csak isten ki a teremtő végső nagy csöndben sírdo­gál fsa szétdúlt égben magára hagyottan verejté­kezik". A költészet — mint tud­juk — nem agitátorok és nem propagandisták műfa­ja. A vers mindig a lénye­get kívánja közvetíteni, avagy kifejezni. Természe­ténél fogva természetes tár­gya a halál. Ezért mélyen költői Zalán versvilága, ezért érzem fontosnak, hogy — a manírok elhagyásával — ezen a költői állomáson letáborozva alkosson, szenv­telenül nézve a nagy avant­gárd tehervagonokat... Dlusztus Imre HÁZASSÁG Ürögi Károly és Horváth Te­réz, Kiss József és Tóth Hona Erzsébet. Kamasz Gábor István és Holló Mária Éva. Simon Ist­ván és Tanács Erika. dr. Kovács Gyula és Gémes Erika, Duslk Attila és Sárközi Erika házas­ságot kötöttek. SZÜLETÉS Peták Lászlónak és Gál Zsu­zsanna Máriának Csaba Tamás. Csongrádi Gábornak és Leskó Etelkának Gábor, Farkas And­rásnak és Gárgyán Izabellának Krisztina Rozália, Viskl Tamás­nak és Krisztián Zsuzsanna Ol­gának Beáta, Okos Sándornak és Nógrádi Hermina Ibolyának Zsolt. Paparánszkl Gyulának és Ottlik Matildnak Eva, Ürmös Jánosnak és Vészi Erzsébetnek Edina, Koncz Józsefnek és Ha­lász Katalinnak Renáta, Baglyas Istvánnak és Zádori Ilonának Róbert, Kiss Józsefnek és Kor­dás Ilona Ibolyának Katalin, Kovács Károlynak és Mózes Évának Eva Bettina, Berta Lász­lónak és Szabados GabrieUa Sá­rának Vanda, Czirok Jánosnak és Molnár Zsuzsannának János, Terhes Jánosnak és Miklós Edit­nek Péter. BáUnt Attilának és Erki Mártának Alexandra Márta, Kónya István Tibornak és Ko­vács Erikának Endre, Dohány Tamás Ferencnek és Kothencz Zsuzsannának Ágnes Ilona, Far­kas Mihálynak és Tóth-Kása Má­riának Barbara, Fekete Ferenc­nek és Szász Erzsébetnek Ad­rienn, Fekete Tibornak és Mak­ra Zsuzsanna Saroltának Zsu­zsanna Helga, Szekulics Károly­Családi események nak és Juhász Ágnesnek Beáta Mária, Fehér Lászlónak és Kál­mán Edit Erzsébetnek Zoltán, Takács Dánielnek és Miklós Etelka Máriának Kitti. Körösi Tibornak és Dénesi Zsuzsanná­nak Csaba, Petkov Gábornak és Glóz Erzsébetnek Ágnes, Korom Mihály Józsefnek és Katona Er­zsébetnek Attila, Kiss Sándor­nak és Kucsora Mártának Ma­riann, Fodor Istvánnak és Balla Gyöngyinek Fiorella, Érben Ist­vánnak és öze Máriának Zsu­zsa. dr. Oláh Jánosnak és dr. Szántó Mária Erikának Anna­mária, Illés Jánosnak és Fülöp Gizella Katalinnak János. He­bók Imrének és Tóth Ildikónak Nikolett, Csontos Józsefnek és Pető Arankának Anikó, Tóth Andrásnak és Fehérvári Évá­nak Andrea Eva. Bitó Józsefnek és Sebők Eva Rozáliának Gab­riella, SOrföző Zoltánnak és Var­ga Mártanak Tamás, Lázár Ti­bor Imrének és Pálfi Ilonának Renáta. Kordás Ferencnek és Kormány Máriának Adrienn, Bénák Imrének és Bodó Máriá­nak Tünde, Kószó Istvánnak és Drenkovics Irén Máriának Dóra, Cseresznyés Károly Sándornak és Andó Ágnesnek Judit, Csá­szár Istvánnak és Surányi Rita Viktóriának Balázs. Harmath Pálnak és Lajos Évának Pál, Császár Illésnek és Kiss Rozá­liának Nikolett Beatrix, Zsikó Istvánnak és Kormányos Máriá­nak Mónika, Jani István Károly­nak és Dimovics Editnek Erika Etelka. Sóki Mátyásnak és Ku­binyi Máriának Beáta Mária ne­vű gyermeke született. HALÁLOZÁS Szitkai Mária, Takács Mihály, Hürkecz Mihályné Horváth Emí­lia, Remzső Lajos, Ördög Lajos­né Szabó Matild, Vass Zoltánná Farkas Mária, Rozgonyi Má­tyásné Nagy Julianna, Szélér Lászlóné Küzdi Olga, Solti Lász­ló, Kovács Tivadarné Megyesi Eva. Csala József. Horváth Fe­renc. Török Ferencné Nacsa Rozália, Lippai János, Szabó JáJ nos. Szalontai András. Kerényi József. Tóth András Mátyás, Gu­ti Mihályné Brágya Irma. Gyu­ris István, Pálinkás-Ruzsáli Ist­ván, Csaplár Angyalka Aranka, Masa Imre, Huszka József, La­pu Sándor. Király József, Szi­rovicza Mihálv, Terhes Anna, Zsíros Gyula Ferenc, Hajdú An­tal, Sosskó Lászlóné Bonoml Laura, Futó Ilona Magdolna. Jaksits Jánosné Csillag Piroska, Dobó Lajos, Vecsernyés Antal. Tóth Erzsébet Piroska, Koitál Gyuláné Kempl Mária, Kakuszl Ferenc Sándor. Csiszár György­né Juhász Mária, Magyar János, Patkó Mihály. Palócz Józsefné Vecsernyés Irén, Kruták And­rásné Bakacsi Márta Irén meg­haltak. Mi? Hol? Mikor? 1987, MÁRCIUS 17., KEDD — NÉVNAP; GERTRÜD A Nap kél 5 óra 55 perrkor, és nyugszik 17 óra 51 perekor, A Hold kel 20 óra |9 perekor, és nyugszik 6 óra 56 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél héttön plusz 92 cm (apadó). HETVEN ÉVE született Marton Endre (1917— 1979) Kossuth-díjas színész és rendező, kiváló művész. A Bu­dapesti Szlnészegycsület Iskolá­jában kapott rendezői diplomát 1941-ben A Vígszínház rendezője, egy évvel később főrendezője lett. 1949-ben a Nemzeti Szín­házhoz került, 1956 őta főrende­zője. 1949-től a Színművészeti Főiskola rendezői fótanszakának tanára is. 1971 és 1978 között a NemzeU Színház igazgatója. O keltette új életre Vörösmarty elfeledett drámáját, a Czillci és a Hunyadiakat, és Madách Mó­zesét a Nemzeti Színházban. HETVENÉVES Carlo Cassola (sz. 1917) olasz re­gényíró, a neorealista irodalom szerves képviselője. NYOLCVANÉVES Miki Takeo (sz. 1907) japán poli­tikus, a liberális demokrata párt vezetője, 1974-től 1983-ig minisz­terelnök. HATVAN ÉVE hunyt el Károlyi Lajos (1877— 1927), Szeged festője. KLUESZINPAD Este 8 órakor: Az őrült és az apáca (bérletszünet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Gyanús árnyak (színes ki­nai kalandfilm. III. helyár!), délután fél 4 órakor: Akit Bull­dózernek hívtak (színes, m. b. olasz filmvigjáték), háromne­gyed 6 és 8 órakor: Gyanús ár­nyak (színes kinai kalandfilm. III. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Mesék Pannóniából (szí­nes mesesorozat), negyed 6 és fél 8 órakor: Csók, anyu! (szí­nes magyar film). Szabadság: fél 4 órakor: Kék villám (színes, amerikai film. III. helyár!), háromnegyed 6 és 8 órakor: Banánhéjkeringó (szí­nes magyar film). Kiskőrössy halászcsárda: dél­után 4 és este 8 órakor: A há­rom testőr (színes francia ka­landfilm). Éva presszó: este 8 órakor: Hap ki do (színes hongkongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csalt stlrgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.), uroló­giai felvételi ügyeletet a II. kór­náz tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-109. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FUL-ORR-GEGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden é3 csütörtökön 19 órától reggel 7 örálg, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 örálg a gyermek fül-orr-gégé­szetl ügyelet az ÜJszegedl Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 87.). Telefon: 22­J55. Egyéb napokon a FUl-Orr­Gége Klinika tart ügyeletet. (Szeged, Lenin krt. 111.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—1. Telefon: 14­420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 20.00: Bemutatjuk a Szeretlek? Qulncy című portréfilmet — (Ism.) Híradó 2. Mükorcsolyázó-vb — gálaműsor Képújság 21.00 21.20 22.50! BELGRÁD I. 16.45: Magyar nyelvű tv-napló 17.10: Krónika 17.30: Gyerekeknek I8.no: Művelődési műsor 18.40: Vetélkedő 19.00: Tv-kalendárlum 19.10: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Lottó 20.05: Drágakő a koronában — filmsorozat 21.00: Kontakt magazin 22.15: Tv-napló ÜJVIDÉK 16.45: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyermekműsor 18.00: Bemutatjuk önöknek 18.30: Az egészség és az élet 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.05: Drágakő a koronában — angol film 20.55: Kosárlabda-mérkőzés — KEK-döntő 22.00: Hiradó szerb­horvátul Rádió KOSSUTH 8.20: Társalgó 9.44: Száll a madár ágról-ágra .. . 10.05: Éneklő Ifjúság 10.22: Richárd Strausg operáiból 11.23: Pesti nörabló — Krúdy Gyula regénye — 8. 12.30: KI nyer ma? 12.45: Muzsikáló természet 12.50: Évszázadok mesterművei 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Elő világirodalom — az NSZK irodalma 15.20: Népszerű operett­kettösök 16.05: A Nyitnikék postája 17.00: Alkalmi tudós­társaságok — S. 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család 19.15: Gondolat 20.00: Nótaest 20.45: Ferencsik János vezényel — 10. — Bach: Máté passió Közben: 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Tizszer tiz perc a turizmusról — 3. 23.50: A Lipcsei Rádió archaikus hangszeregyütteso Játszik 0.15: — 4.20: Éjfél után ... PETŐFI 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tiz perc külpolitika — (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Fűvósátlratok 12.29: ifj. Kállai Kiss Ernő népi zenekara Játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Sokféle 15.05: Tihanyi Gellért klarinétozik 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Kamasz-panasz 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Teljesítmények nyomában 20.30: Nyolc rádió nyolc dala 21.05: Tyi Uienspiegel — De Coster regénye — Ötödik kaland 21.38: Népdalkörök pódiuma — (ism.) 22.03: Tessék választani! — tánczenei bemutató hangverseny — L A mai dzsessz T» » leve 23.20 24.00: — 0.14: Virágénekek 0.15 4.20 BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: Iskola-tv 9.50: Tele-Lottó 10.00: Delta — (Ism.) 10.25: Mozgató 10.35: Egy szélhámos karrierje — 5. — (Ism.) 11.25: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Három nap tv-műsora 17.05: Suli Irodalom 18.00: Kalendárium 1987 18.50: Képújság 19.05: Minl-Studió '87 19.10: Esti mese 19.30: Híradó l. 20.05: A vörös grófnő — magyar film — l. 21.20: stúdió '87 22.20: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra 23.10: Hiradó 3. BUDAPEST 2. 17.55: Képújság 18.00: Dél-alföldi Magazin — a szegedi körzeti stüdló műsora 19,00: Edenl kertek — 11, — (ism.) 19.25: Tv-torna 19.30: Angol nyelvlecke 8.12: 9.39: 10.20: 11.20: 12.05: 12.45: 13.05: 13.55: 14.40: 15.05: 15.25: 16.00: 27.00: 17.30: 18.30: 19.05: 19.35: 20.30: 20,58: 21.28: 22.08: Éjfél után ... 3. MŰSOR Zenekari muzsika Kamarazene Töltsön egy órát kedvenceível Szimfonikus zene Énekeljenek a népek — 5. Intermikrofon — (ism.) Középkori klalandozások — 2. Magyar zeneszerzők Herma nn Prey Mozart-áriákat énekel Népdalkórusok Zenei Tükör Zenekari muzsika Iskolarádió A kamarazene kedvelőinek Na maternjem Jezlku ­a Magyar Rádió szerb­horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről In der Muttersprache ­a Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről Opera-művészlemezek Fiatalok a seregben Félóra népzene — t!j felvételeinkből — (ism.) Cliff Richárd összes felvétele Rádiószínház — Petőfi Sándor: Tigris és hiéna

Next

/
Oldalképek
Tartalom