Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

3 Szombat, 1987. február 21. Szendvicspanelek A Skálabau Ipari Szolgáltató Gyáregysége Szentendrén mintegy három éve készít úgynevezett szcndvicspaneloUat a könnyűszerkezetes építkezésekhez. A 12 fős kollektíva által előállított oldalfalakból és tetőclemckből ipari, me­zőgazdasági létesítmények emelhetők. A korszerű építő­anyagból, amelyet kemény poliuretánból gyártanak, mint­cg'./ 22 ezer négyzetméter készül évente Iparunk ma és holnap A Közgazdasági Társaság megyei szervezetének ipari szakosztálya tegnapi előadó­ülésén az ipar helyzetéről és a távlati kilátásokról tar­tott előadást Auth Henrik, az Ipari Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese. Be­vezetőjében röviden vázolta, hogy az elmúlt években mi­lyen okok vezettek oda, hogy ^z ipar| termelés megtor­pant, s miért nem sikerült tavaly ismét növekedési pá­lyára állítani a gazdaságot. A világos, reális diagnózis elengedhetetlen a kibonta­kozáshoz — hangsúlyozta az előadó. Az élénkülés fon­tos eleme a szelektív ipar­fejlesztés minél előbbi meg­valósítása. A szabályzóváltozások fon­tos fejezete kezdődik jövő­re. Az új adórendszer be­vezetésével megváltozik a költségvetés és a vállalatok kapcsolata. Ezzel párhuza­mosan meg kell szűnnie an­nak a helytelen magatartás­nak, hogy a jól gazdálko­dóktól elvitt jövedelmekkel a gyöngéket, a nem haté­konyakat támogassák. Védelmünk a piacon Az új év el.ső hónapjai a számvetés, illetve a terve­zés ideje. Felmérni mit, ho­gyan és mennyit tettünk, teljesítettük az elmúlt esz­tendőben és kijelölni a so­ros év feladatait. Ezt az összegző, értékelő és előre­tekintő munkát végezte el tegnapi, keddi ülésén egy jogszabályokat. Tanácskozott a Fogyasztók Megyei Tanácsa igen aktív társadalmi szer­vezet, a Fogyasztók Megyei Tanácsa, amelynek elnöke Kopasz Józsefné először a múlt év Országos fogyasztói mérlegéről szólt. Azokról a vizsgálatokról, amelyeket a Fogyasztók Országos Taná­csa gazdasági bizottsága végzett. Az első nagy felmérés so­rán a minőséget, az árakat, a piaci versenyt vizsgálták a FOT szakemberei. Megál­lapították, hogy a legtöbb piacra dobott új minősége néhány hónap után romlik. Sokszor kerül a régi áru új névvel a bol­tokba — a minőség válto­zatlanul hagyásával — pusztán az áremelés indo­kolttá tétele okán. Ugyan­akkor eltűnnek a régi, ol­csó(bb) termékek. Az ellátásnál egyik leg­égetőbb gond: kevés (és drága) a diabetikus készít­mény, illetve a korszerű táplálkozást lehetővé tevő élelmiszer. Ezekből a kiste­lepülésekre. peremkerületek­be jószerivel még mutatóba sem kerül. E vizsgálat ta­pasztalatai alapján készült ajánlását, javaslatát a FOT elküldte az illetékes minisz­tériumoknak az ellátás mi­előbbi jobbítása érdekében. A vendéglátástól — egyes éttermek, gyorsbüfék szer­ződéses üzemeltetésbe adá­sával — azt várták, hogy olcsóbban jobbat kínál a fogyasztóknak. Ehelyett ezek­ből az étkezdékből is eltűn­tek cz olcsó jó falatok. A tartós fogyasztási cik­kek választéka ugyan egyre bővül, kevesebb a hiánycikk, de ezeknek az áruknak a többségét az átlagfizetésből élők nem vagy csak igen nehezen képesek megfizetni. E kulcsfontosságú terüle­tek alapos vizsgálatán kívül a FOT számos más fogyasz­tói panaszt is próbált orvo­solni, főleg a tisztességtelen gazdasági tevékenység visz­szaszoritása érdekében. A FOT gazdasági bizottsá­ga tavaly decemberi hatá­rozata a következőket rög­zíti: lehetőséget kell bizto­sítani a kistelepüléseken a kisiparosok, szolgáltatók adókedvezményének beve­zetésére, a lakásszavatosság jelenlegi módszerét módosí­tani a kötelező jótállás kő- kek árának alakulásával, telezővé tételével, és ki kell általában a ruházati ellátás­dolgozni a tisztességtelen sal és a két biztosító tár­árképzés-gazdálkodás elleni s£Lság tevékenységével. A ta­pasztalatokat, a fogyasztók sérelmeit, panaszait, a vizs­gálatok által feltárt hiá­nyosságokat minden e«etben az arra illetékes intézmé­nyeknek, vállalatoknak to­v*áhították. Munkájuk nem hiábavaló, hiszen az illeté­kesek többséee hal'aat jel­zéseikre, és mind több eset­ben és területen intézkedik a jobbítás szándékával. A Fogyasztók Megyei Ta­nácsának tegnapi ülése, az idei év munkatervének meg­vitatásával zárult, melyet Csada László elnökhelyettes terjesztett elő. K. K. Az országon, helyzetkép áttekintése után a Fogyasz­tók Csongrád Megyei Taná­csanak múlt évi munkáját az elnök foglalta össze. Két fontos érdekvédelmi terü­letre irányította a figyelmet: az egészségügyi alapellátás gondjaira és az árszínvonal, árképzés problémáira. Ezen kívül megvizsgálta a bútor­ellátás. a lakásépítés, a dia­betikusétel- és gyógyvízel­látás, a tömegközlekedés, az uj üzemeltetésű boltok áru­kínálatának helyzetét. Fog­lalkozott a ruházati termé­Híre szólít a munka? Kis hibából ne legyen nagy medve — Az, hogy a régit köves­se az új, mire szólítja a munka a brigádot? — Csak úgy lehet értékes közös munkánk, ha a tár­érdekében védnökséget vál­laltunk a granulált paprika 142 és 454 grammos csoma­— Valami olyat képviselnek, s nyújtanak egymásnak és a vállalatnak, amire nagy szükség van napjainkban. Az együvétartozás érzése fogja össze a röszkei, mórahalmi, zá­kányszéki és domaszéki bejárókat a szegediekkel, a ta­pasztal t szakikat a fiatalokkal — vagyis a Május 1. szo­cialista brigád tagjait olyan közösséggé, melyre méltán le- sak jobbításával együtt a hetünk büszkék — mondja Koncsek Erika, a Szegedi Pap- gazdasági, a műszaki tevé­rikafeldolgozó Vállalat versenyfelelöse. kenység javítására, a ter­mékskála bővítésére is vál­Lehet-e, szabad-e megkü- a paprikás szakma saját lalkozunk. Az elmúlt évben lönböztetni egyik vagy má- emberének tekintse őket, „yoic újítási javaslatot sik üzem munkásait? Én azt nem szükséges, hogy szegedi nyújtottunk be. Részben a hiszem, igen. Nemcsak lehet, lakosok legyenek. Nem a minőség részben a munka­hanem kell is. Ha valaki lakóhely teszi a jó paprika-. vec]el'mi' körülmények javí­megérdemli a tiszteletet, molnárt, hanem olyan em- fására Az export növelése akkor a vállalat 44 szociális- béri, mondhatni munkás­ta brigádjának 621 tagja a tulajdonság, amely a per­központi gyárban, a külön- cek végtelenül hosszú, lanc- ^ 11B „,„„.„­bö*° íeleP,hf>'ek^n valóban, szerű sorozatán keresztül ér- lású változatának gyártá­S ha kozuluk is kitűnik va- íelődik meg. Hogy az érle- *a felett Az éietnek ez a lamelyik kollektíva hát is- les időszaka lerövidüljön, malmi színtere sem nélkü­mnki)^ uT^J^u ,JU ? abban segit a ^ocial.sta lözheti az emberi tényezőt, makkal, kituntetesekkel. Va- közösség. Régen, az őrle- his;,en -- üi csak iey yaló­jon a Május 1. brigád tagjai ménnyel teli, a fiatalembe- S L büszkén viselik a három év- rek derekét, lábát erősítő Való igaBz> hogy a malmot vei ezelőtt elnyert, a Nem- zsákok cipeiése, a lépcsőjá- sem csak a gépek jelentik, a rás jelentette az első szak- hengerszékes, a kőpáros őr­mai lepéseket. Most hogyan löberendezések, meg a tech­induLnak az ujak meghodi- noiógiai ianc. Ez is, mint) tani a molnármesterséget? minden üzemrész a vállalat­— A többség az iskolalép- nál: egyéniség. Megismétel­csők, padok koptatásával hetetlen múlttal, — amely­kezdi. Vannak olyanok, ben az 1950-es és 1960-as akik a konzervipar más évek jelentették a nagy üg­ykor" meVkezdőd^ ^^ szakismeretével ér- yás' időszakát - és csak. a nagy dolog, amit emelt szin- kéznek, mint en magam is neki ^ — mondja Soós Sándor, — vovel. S ebben a jovooen a gyakorlati munká- Május 1. brigád tagjai érde­val, a molnárképző tanfo- kelteknek tartják magukat, lyam elvegzésével válnak — Nem mondhatunk le paprikamolnárokká. De érdekeltségünkről, ha ído­egyik-másik nekirugaszko- közben felhők takarják is dás is úgy indul, hogy én, megvalósult vállalásainkat mint brigádvezető, a pálya- — mondja a brigád vezető­kezdőket végigkalauzolom je. — Amit nem értünk el az üzemrészen, megmutatom 1985. évi munkánkkal, meg­a munkahelyet. Elmon­dom, mire vállalkoznak, ha múlt évi eredményeinkkel idejönnek dolgozni. Aki ismét pályázunk a " maga- dont, hogy eltogadja a t abb fokú elismerésre - fejlete eket, megkezdheti mondja Soós Sándor, a bri- e^nulni a szakma fogasait, gád jelenlegi vezetője. Ha ezekkel nem tud meg­barátkozni az újonc, elval­A paprikamolnárok szak- uak útjaink. Mert itt nem májára Szegeden mindig is ereszthet gyökeret a figyel­laz volt a jellemző, hogy metlenség, a lazaság, kis hi­egyik generáció úgy lépett bából könnyen lehet kárt szólít bennünket a másik nyomába, ahogyan okozó nagy medve. Az is ban a munka, nagyapákat követték a fiak, hirnévrontó lenne, ha nem az unokák nemzedéke, tgv törődnénk az utánpótlás­váltak a malmok embereivé. Sal, nem nevelnénk őket jó A Május 1. brigádnak mi- 5zakCmberekké. lyen szerepe van napjaink­ban abban, hogy a fiatalok Érezni lehet szavaiból, előbb vagy utóbb a válla- h°ey nem kapásból valaszol. zetközi Munkaverseny Élen­járó Brigádja címet? Mire emlékezteti őket ez a cím, amelyet a jó minőségű ex­portáru termelésével érde­meltek ki? — Arra, hogy ezzel egy állomáshoz érkeztünk Bez­dán József vezetésével. S ten igyekszünk folytatni „ . szakmai, a paprikamolnárok kf, _ hírnevének öregbítéséért. Tettünk és tesszük amit kellett, s amit tehettünk. .Például az 1985. évi mun­kánkkal úgy éreztük, meg­pályázhatjuk a Szakma Ki­váló Brigádja címet. Azt is örömmel vettük, hogy a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést kaptuk. Most el­kíséreljük a tavalyival. Két évvel ezelőtt gyenge termés volt a fűszerpaprikából, meg kellett dolgoznunk a minő­ségért, a hírnév megtartá­sáért. Tavaly jó alapanya­got kaptunk, most ez köte­lez bennünket a hírnév mű­velésére. Mi három műszak­ban dolgozunk, de egy em­berként cselekszünk. Erre napjaink­— Mint a vállalat elismert emberei, csak a mindennapi termelőmunkában jelesked­nek? — Jelen vagyunk minde­nütt a vállalati közéletben. Én párttisztségviselőként is lat tiszteletet érdemlő embe- Nagyon magabiztosan és tu- ^^^"vén^ Dezső reivé váljanak? Ahhoz, hogy dalosán jelenti ki, hogy az ^ezetí íőbíSt Hétköznapok Nem mindennapi? Kenyérügyben utóbb minden előbb- ca elejéről a közepéig haza- ha nem hallgatunk az okos tollforgató er, van ideje morfondírozni, szóra. Még néhány hét, s tán szakembernek érezheti ma­gát, annyit írunk, levelezünk erről a örökzöld témáról. Ha nincs elég, akkor azért ver­jük el a port, ha sok van és megszikkad, akkor azért. Legalább ilyen hálás téma, évről • évre megírni, meny­nyit pazarolunk nemzeti ele­delünkből. Illik alaposan meg is róni embertársainkai, becsüljék meg jobban a mindennapi betevőt! A pa­rancsra pazarlás módszerét azonban aligha állítottuk ed­dig pellengerre. Éppen itt az idejp. Elindul az ember a bolt­ba. már otthon jó előre fel­írja, miből mennyit vegyen. Szombat reggel nemhogy ko­sarat, de az eszét is alig ta­lálja a vásárló a zsúfolásig tömött boltban. Kicentizzük tuöusJ- a hát a kenyeret előre, fájna a annak, hogy Első eset, hogy „hivatalos" a zsíros kenyérre is rászo­szóra kell herdálni a kenye- kunk. Egészségesnek ugyan ret. A fél felét ugyanis hét- nem mondható, de legalább főre legfeljebb a konténer a szivünk nem fájdul belé, eszi meg. Ügy kell nekünk, ha ki kell dobni. Lyuk A garast szokták leszólni szalad az ember marka a azzal, hogy lyukas. Ebből az- pasztával, hogy öröm nézni, tán mindenki tudhatja, jobb, (Legalább nem mondhatják, ha nem is kapadozik utána, hogy nem tartom kézben a Lyukas cipőnek, pénztárcá- dolgokat!) nak sincs nagyobb becsüle te. A közmondásfaragók alig­ha ismerhették még keres­kedelmünk legeslegújabb öt­letét: a lyukas cipőpasztás . .... ,, .., . . magyarázata tálaltam. Hogy jovok es ah­erről eddig hoz' hogy elvárjam meg is nezze, ki is valogassa a ke­Igaz, már az üzletben ész­revettem, hogy csupa paszta a tubus oldala, de ebben iga­zán semmi csodálatost nem szívünk, ha a kukát kellene -mmiféle aranymondás nem ^¿Vl^kúaí kö"­etetni a maradékkal. Ne­zül a kettőt. Neki az a dol­ga, hogy eladjon. Nekem gyedkiló elég! Mégis kétszer Mielőtt bárki azt monda annyi lesz belőle, mire az ná, hogy annak a lyuknak meg, hogy megvegyem és ne ember hazaér. 0tt a helye, mert valahol be- finnyáskodjam — inkább — Ennek a félnek a felét le is kell tölteni, ki is kell örüljek, hogy kaptam. A csiz­kérem! nyomni azt a pasztát, azt mám végül is ragyog mint Nem úgy van az! A fél gyorsan lehűtöm. Ez a lyuk Salamoné, a kezem tele a az már fél, hová felezzük to- a tubüs oldalán van. Sőt, pasztával, és magamban már minden tubus oldalán. Nem csak azon morfondírozok, tudni, miféle túlcsiszolódott nincs-e még egy lyuk vala­elme álmodta oda, egy biz- hol? Mond"'!' g kereskede­tos: ez működik, a felső ke- lena háza táján is. vább! Ennyi van, ezt vigye — és már csomagolja is a ko­moly „rábeszélés" után a portékát a kereskedő. . Míg az ember a Retek ut- vésbé Ettől aztán úgy tele-R. G, olyan technológiai akadályt, szakszervezeti mint a légszállító berende- Czene Karoly tagja a valla­zést elzáró, lerakodó őrle- latJ tanacsnak- Van"ak;aklk mény, a szakmában „nagy ?. kulonbozo vetelkedokon medvének" nevezett dugó képviselik közössegünket, ¡képződését nem tűrhetik Ebben a szereposztásban a meg. Szóval nem nőheS fiatalok kozul Szalontai Ti­olyan nagyra a medve, bor<-a Seregelyes Imrere a hogy megszoruljon az alagút molnárképző iskola elveg­szájában és kárt okozzon. zese. Csizmeg Istvanra es Ezzel szemléltetően érzékel- Attilára a nephadsere­teti a szakma igényességét, g' szolgálat hárul. Masokra azt, hogy a vállalat emberei a ságváritelepi általanos ís­nem engedhetik meg egy koIa patronálasanak szép percre sem maguknak; a feladata. Valamennyiük ko­duruzsoló gépek altató mo­raja elringassa a figyelmet. Nem véletlen, hogy már alig van a brigád 33 tagja közül olyan, aki ne büszkélkedhet­ne valamilyen kiváló jel zös tennivalója, hogy mi­közben élednek az újabb gazdasági-társadalmi igé­nyek, mi jó minőségű pap­rikaőrleménnyel teli zsá­kokkal rakjuk ki ezek ki­vénnyel, kitüntetéssel. Az elégitésének a szegedi pap­időközben osztályvezetővé rika hírneve növelésének út­előrelépett Bezdán József, a ját. korábbi brigádvezető, Czene A Május 1. brigád példája Károly, és Vénusz Dezső az kedvcsináló és követésre Élelmiszeripar Kiváló Dol- méltó lehet mindazok szá­gozója kitüntetés birtokosai. A brigádban úgy vélik, ezt, az előrévivő csatornát sem zárhatja el a képletes nagy medve, az elődöket követni­ük kell az újaknak. mára, akik magukénak vall­ják a paprikamolnárok ön­becsülését, amelyet így fo­galmaznak meg: a vállalat emberei vagyunk. Nagy Pál Újabb faluházak Az országos hírű zalaszentlászlói faluház után újabb zalai községekben létesítenek hasonló célú intézményt. Bagodon és Bakon már épül a falu háza, a búcsúszent­lászlóinak pedig elkészültek a tervei, s hozzáfogtak a te­rületrendezéshez is. Az utóbbi településen különösen nagy szükség van rá, mert jelenleg nincs megfelelő otthona a kultúrának, a közösségi életnek. A Búcsúszentlászló központjában részben társadalmi összefogással felépítendő, több célú létesítmény csaknem 10 millió forintba kerül. Hasznos' alapterülete 632 négy­zetméter lesz. Földszintjén — a különböző társadalmi szer­vek helyiségei mellett ->- 800 személy befogadására alkal­mas nagytermet, bisztrót, tetőterében pedig könyvtárat, olvasótermet, játszó- és klubszobát alakítanak kí

Next

/
Oldalképek
Tartalom