Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

6 Iu'dd, 1987. február 17. ]ól kezdtek a súlyemelők fi Hég ma is sportolok !" Mondja: a hetvenéves Vágvölgyi Ferenc SPORT Asztalitenisz Kalmár Tamás ezüst­és bronzérmes Hagyományosan a legné­pesebb hazai asztalitenisz­verseny az újonc, serdülő és ifjúsági Budapest-bajnokság. Azért is rangos esemény ez, mert a fiataloknak ezen a vetélkedőn kell megszerez­niük a jogot, az országos bajnokságon való indulásra. A korosztályok közel 200 résztvevője között ott voltak a Szeol-Délép SE reménysé­gei is. Közülük a serdülök szerepeltek a legeredménye­sebben. Bérdi, Sándor és Dobó közvetlenül a főtáblá­ra jutásért szenvedtek vere­séget. A főtáblára került Vér a későbbi bajnok Bátor­jitól kapott ki, ugyancsak a bajnokkal szemben maradt alul Gera (23;21, 22;20!) a legjobb nyolc közé jutásért. Kalmár Zsolt csak az elő­döntőben talált legyőzőjére, így a 3. helyen végzett. Pá­rosban Gcra győri partneré­vel a dobogóért küzdhetett, míg a Kalmár T., Pagonyi (Bp. Spartacus) kettős ezüst­érmesként végzett. Az újon­cok között DobiT (9-16.), az ifjúságiaknál Ágoston (17-32.) voJt a legeredménye­sebb. Az újonc lánvok mezőnvé­ben Rózsa Mária (Sz. Tö­megsport SE) az 5—8. he­lyen végzett. Csongrád megye egyéni súlyemelő bajnokságán 60 versenyző mérte össze ere­jét. Az idénykezdet .színvo­nalas párharcokat és ki­emelkedő eredményeket ho­zott. A Szeol-Délép SE súlyemelői közül kiemelke­dett a mezőnyből a felnőtt Illés János, az ifjúsági Gaj­da Zoltán, Szél Tibor, Hor­váth Attila, a serdülő Gajda Péter és Szalma Péter tel­jesítménye. Eredmények. Felnőttek: 75 kg: 3. Juhász M. 207,5 82,5 kg: 3. Szili I. 200 kg. 90 kg: 1 Kuesora P. 290 kg., 2. Ocskó A. (SZVSE) 250. 100 kg: 1 Illés J. 325 kg. Junior B korcsoport. 82,5 kg: 1. Szőke A. 207,5. 110 kg: 1. Mészáros Cs. (SZVSE) 187,5. Junior A korcsoport. 67.5 kg: 1. Magda A. (SZVSE) 180 kg. Cselgáncs Ifjúsági korcsoport. 56 kg: 1. Markovics T. 144,5. 60 kg: 1. Gajda Z. 217,5, 2. Szél T., 197,5. 67,5 kg: 1. Horváth A. 240 kg. 75 kg: 1. Fodor I. (SZVSE) 200 kg, 2. Mányai B. 190 kg. 82,5 kg: 1. Kopasz F. 185. +100 kg: 1. Tihanyi Z. 237,5. Serdülő korcsoport. 48 kg: 1. Gajda P. 878 pont, 3. Far­kas I. 343. 56 kg: 1. Papdi F. 466. 60 kg: 2. Veszprémi Cs. 639. 64 kg: 1. Szalma P. 745. 75 kg: 1. Hegedűs A. 425 p. Úttörő korcsoport. 40 kg: 1. Dobó T. 394 pont, 2. Tari Cs. 159. 44 kg: 1. Hajdú G. 471. 48 kg: 2. Tóth F. (SZVSE) 456 p. 56 kg: 1. Vass I. 592, 2. Baráth T. 257. 64 kg: 1. Rescsik Z. 173. 67,5 kg: 1 Kukovecz A. 325., 2. Avar A. (SZVSE) 77. + 75 kg: 1. Metál A. (SZVSE) 195 pont. Szegedi sikerek A Szeol-Délép SE cselgán­csozó! közül a serdülők Egerben léptek tatamira a .Dobó Kupa serdülőverse­nyen, melyen 26 csapat 352 sportolója mérte össze tudá­sát. Krajkó Gyula edző ta­nítványai az alábbi helyezé­seket érték el. Eredmények: 44 kg (48 induló): 3. Sza­bó Csaba. 52 kg (38): 1. Far­kas Attila. 60 kg (34): 2. Szabad Gábor. +68 kg (18): 3. Csiszér Rómeó, 5. Sági Zsolt. * A BHSE Budapesten ren­dezte meg az ifjúsági II. korcsoportos cselgáncso/.ók Magyar Népköztársasági Ku­pa küzdelmét. A Szeol-Dé­lép SE versenyzői közül. az 57 kg-os súlycsoportban Földvári László kitűnő ver­senyzéssel első helyen vég­zett. Nahóczky Endre (57 kg), Szalai László (68 kg) és Asztalos László (+83 kg) ötödik. Lelkes Béla és Ber­kes Attila pedig hetedik lett. * A Szeol-Délép SE női cselgáncsozói közül a Mis­kolcon rendezett ifi II. rang­sorversenyen Szentesi Szil­via (44 kg) második, Laukó Hajnalka (+61 kg) pedig az előkelő harmadik helyen végzett. Hol tart ma az óvodai testnevelés? Sokan különféleképpen vé­lekednek arról, vajon eleget mozognak-e az óvodások. A szülők rendszerint a kisgye­rekek feltűnő mozgásigényé­ből indulnak ki, és hajlamo­sak számonkérni az óvodán, hogy ezt megfelelően leve­zesse. Milyen tárgyi feltételek állnak ehhez rendelkezésre, es az óvodai pedagógusok miként vélekednek a testne­velés szerepéről a kicsik fej­lődésében — erről kérdezte dr. Pereszlényi Évát, a bu­dapesti óvodák szakfelügye­lőjét Szűcs Gábor, az MTI munkatársa. — Az óvodás korcsoport­ban már levonult a demog­ráfiai hullám, a fővárosbán megszűnt a zsúfoltság. A tornaszobák felszabadultak és ismét eredeti rendelteté­sük szerint használhatók. Budapesten az óvodák fele 1971 után épült, s ezek mind­egyikében már a tervezésnél gondoskodtak tornaszobáról. Az óvodák másik felét fel­újították, s ahol csak lehető­ség volt rá, ezekben is ki­alakítottak ilven termeket. Minden óvodában van úgy­nevezett greiswaldl fal, az a pad-létra kombináció, ame­lyen a kicsik alkatához al­kalmazkodó kúszó. mászó, csimpaszkodó gyakorlatokat lehet végezni. A gyakorla­toknak az apróságok termé­szetes mozgására kell épül­niük, és az a cél, hogv kiala­kuljanak az alapvető kész­ségek és a reflexek helyes működtetése. Az óvodai napirend menv­nyl Időt enged a lestnevelés foglalkoz.ásokra? — Az óvodák a gverekek harmonikus fellödését igye­keznek előmozdítani. Ebbe a testi, a szellemi és a szociá­lis egészség envaránt bele­tnrtozlk. Abból indulnak ki, hogy a gyerekek mozgásigé­nye valóban nngy. pontosab­4r..i a felnőttekhez képest rendkívül gyorsan regenerá­lódnak — ezért tűnnek „ki­meríthetetlennek". Ám rend­kívül rosszul tűrik a kötött­ségeket és a monoton terhe­lest. Ezért a napi program sok . időt hagy a szabad já­tékra, mert közben — mint jól megfigyelhető — a gye­rekek saját igényeik szerint megállás nélkül mozognak. A 20-39 perces testnevelés foglalkozás rendszerint heti egy alkalommal szerepel az óvodai „órarendben". Ugyan­így heti egy mese-vers, számtan, környezetismeret és ének-zene foglalkozás szere­pel a középső és a nagycso­portosok programjában. — Ügy gondolom, ez így helyes. Hogy kicsit eltúloz­zam, egv 4-6 éves gyereket 3 hét alatt akár kínaiul is meg lehet tanítani, ám a szülök és a nevelök felelőssége, hogy ebben a korban még ne érje őket semmilyen egyoldalú hatás, mert minden ilyesmi valahol visszaüt. Nyilvánvaló, hogy már az óvodás gyerekek sem egyfor­ma adottságúak. A testneve­lés foglalkozások gyakorlatai mennyiben ügyességfejlesz­tő és mennyiben korrekciós jellegűek? — Az a célunk, hogy a ket­tő között igyekezzünk kü­lönbséget tenni. Sajnos, a gyerekek nem elhanyagolha­tó része már kisebb fejlődési rendellenessegekkel küsz­ködik. Hogy a legelemibbet említsem, legtöbb a lúdtal­pas. de sokan gerincproblé­mákkal bajlódnak. Az utób­bi időben arra törekszünk, hogy pontosan feltérképez­zük n tényleges helyzetet, s már sok helyen képzett gyógytornászok tartanak fog­lalkozást azoknak a gyere­keknek, akiknek erre szük­ségük vnn. Es azok a gyerekek, akik jó felépítésűek, s szüleik az óvodainál több mozgáslehe­tőséget szeretnének biztosí­tani nekik? — Szerencsére egyre több iskola tornatermében, és né­hány művelődési házban is szerveznek úgynevezett ovis­tornákat. Ezeket minden óvodában ajánlják a szülők­nek. Az óvodák kebelén be­lül azonban a jövőben, sem kívánunk ezeknek otthont adni, mert ellenezzük a ki­válogatást és az -esélyegyen­lőtlenséget, azt, hogy azok n gyerekek előnyt élvezzenek, akiknek a szülei vállalják az anyagi áldozatot. Néhány szocialista ország­ban a nagycsoportos óvodá­sok megtanulnak úszni. Ma­gyarországon ilyen kísérle­tekkel csak elvétve lehet ta­lálkozni. Vannak-e tervek ennek kiterjesztésére? — Szerintem, amíg az is­kolás korosztálynak sem biz­tosithatók a rendszeres és általános úszásoktatásnak a feltételei, addig utópia az óvodás korosztály számára ezt igényelni. A budapesti XIII. kerületben egy ideig sikerült minden nagycsopor­tost megtanítani úszni. Kü­lönböző nehézségek miatt azonban az idén ezt már a vízhezszoktatásra kellett re­dukálni. Egyelőre csak né­hány vállalat és intézmény tudja biztosítani, hogy a gyerekeket autóbusszal szál­lítsák az uszodákba. Gyakran hangsúlyozzák, hogy a sport fejleszti a küz­dőképességet. az akaraterőt, s a mostanában sokat emle­getett versenyszellemet. En­nek miiven helyet szánnak az óvodás korosztálynál? — Az óvodás korban pe­dagógiailag helytelen az egyéni versenyeztetés. A csapatküzdelmek azonban nagyon jól szolgálják a gye­rekek szociális érzékének fejlődését, megtanulnak egy­másért küzdeni, szurkolni, megismerik a közösen elért siker örömét. A régi szegedi labdarúgó­kat bemutató sorozatban többnyire a SZAK, a Bástya és a Szeged FC egykori ki­váló játékosairól irtunk. Pe­dig az 1899-ben alapított SZAK mellett a mai Szeol­Délép SE-nek egy másik jogelődje is létezett: a KEAC! Jóllehet, a Kitartás Egyetemi Atlétikai Klub so­na.->em szerepelt az élvonal­ban, óm több tucatnyi já­tékost adott a magyar főis­kolai válogatottakba, bizo­nyítva ezzel, hogy az egyete­mi Képzés igenis összegyez­tethetó az élsport magas Kö­vetelményeivel! A lenueK együttes művelődéséhez „csak" Kellő akaraterő és el­szántság szükséges. A KEAC fekete-fehér színeiben már a harmincas, negyvenes évek­ben sportoltak ilyen egyéni­ségek. Közéjük tartozott Vágvölgyi Ferenc is, aki az idén ünnepelhette 70. szüle­tésnapját. Az idős sportem­ber ugyan hosszú ideje már. hogy Baján él, ám gyakran látogat el Szegedre, ahol élete legszebb és későbbi pá­lyája szempontjából a leg­fontosabb időszakát töltötte. Néhány hete egyik közös ismerősünknél találkoztunk, ahol életéről, sportpálya­futásáról, és különösen a szegedi vonatkozású emlé­kekről faggattam. — Nemrég múltam 70 éves, de amióta az eszemet tudom, mindig sportoltam — kezdte visszaemlékezését. — Az akkori időktől elválaszt­hatatlan grundfoci melleit mar kisiskolásként atletizál­tam és 16 éves koromtól kezdve Buján, a varos atlé­tikai bajnokságán minden olyan futószámot megnyer­tem, amelyen elindulhattam. Száz méteren például 11,2 mp volt a legjobb eredmé­nyem, ami akkoriban na­gyon jó teljesítménynek száiTritTrtt" Érettségi után 1936-ban a magunkfajta fia­talok elég nehezen jutottak munkához, ezért számított főnyeremenynek, hogy fut­ballistaként váltókezelői ál­lást kaptam a Pécsi Vasutas Sportkörétől. Akkori fizeté­sem 123 pengő volt és ezért csak futballoznom, illetve edzenem kellett. — Hogyan került Szeged­re? — Két év múlva az ottho­niak rábeszélésére beirat­koztam az orvosegyetemre, így 1938 szeptemberében kezdhettem el tanulmányai­mat a Tisza-partján. Persze, a tanulás mellett a sporto­lásra is jutott idő, egy isko­kai mérkőzés után dr. Tóth László a szegediek korábbi főiskolai világbajnoka, a nagy hírű KEAC szellemi ve­zére odajött hozzám és be­léptetett a fekete-fehérek labdarúgó-szakosztályába. Így lettem igazolt szegedi futballista, de egy főiskolai futóversenyt megnyerve, mint atléta is rendszeresen szerepllem. Akkori'ban Bu­dapesten és más vidéki vá­rosokban több országos fu­tóversenyen képviseltem klubom színeit — sikerrel. De futballistaként is rend­szeresen szerepeltem a KEAC-ban. Először még csak a tartalékcsupatban, 1942-től viszont már állandó tagja voltam a KEAC első csapatának, ahol összesen több mint száz mérkőzést játszottam. — De akkor már nem KEAC volt az egyetemi klub neve... — Valóban. 1941 tavaszán ugyanis a Kolozsvárra visz­szatérö jogtudományi karral együtt a KEAC szintén visz­szakerült eredeti színhelyé­re, s Szegeden a KEAC-ból lett Szegedi Egyetemi Atlé­tikai Club működött tovább, Sajnos, az akkori SZEAC mar nem volt az igazi.,. Az egyesület nagyon rosszul állt anyagilag és az utazá­sokhoz, étkeztetésekhez úgy kelleti a pénzt összekol­dulni. Ilyen körülmények között az egyetemi sportkör napjai meg voltak számlál­va (föl is oszlott egy időre), hogy aztán a felszabadulást követően megújulva, — fő­ként az ötvenes, hatvanas években — igazi fénykorát élje a SZEAC! A Tisza-parti klubból — tanulmányaim befejezése után — a bezdá­ni egyesülethez kerültem, ám ott csak egyszer játsz­ihattam, mivel a háború ese­ményei többet már nem en­gedélyeztek ... — Mikor fejezte be aktív sportpályafutását? — Meg ma is sportolok! Ami a futballt illeti, 37 éves koromig voltam igazolt já­jékos. A sportot viszont ké­sőbb sem hagytam abba, az ötvenes évek közepén pél­dául Bács-Kiskun megye úszóbajnokságán ezüstérmes leltem 100 méteres mell­úszásban. Majd a bajai sakk-kör csapatával nyer­tünk többször megyei baj­nokságot, de még napjaink­ban sem hagytam fol a rend­szeres sporttevékenységgel. Szívből kívánom minden mai fiatalnak, hogy még het „ikssael" a hala mögött is olyan lelkesen kocogjon, mint ahogy mostanában én teszem! — Orrost hivatásáról még nem esett szó ... — Örök halával tartozom Szegednek, az egyetemnek, hogv beteljesülhetett régi vágyam; orvos lehettem. A gyógyítás mellett legna­gyobb feladatnak mindig is <i betegségek megelőzését tartottam, s ennek egyik legfőbb fegyvere a sport! Az egészséges életre való ne­velés az idők folyamán a szenvedélyemmé vált, s így orvosi munkámban döntő szerepet kapott a rendszeres testedzés megszerettetése, a tömegsport fokozott népsze­rűsítése. A múltban rendre ez. motiválta leginkább mun­kámat, de a jelent vagy a jövőt, sem tudnám már másképp elképzelni... S ami még idetartozik. Vágvölgyi Ferenc ma, 70 évesen is Baja városának, valamint 17 környékbeli községnek a sportorvosa. Az injekciók mellett változatlan hévvel oltja be a fiatulokba a sport szeretetét, tanítja meg őket emberségre, kitar­tásra és önfegyelemre. Vitos György Röplabda NB II. Á cseresor is megfelelt A Szegedi Építők-Sparta­cus NB II-es női röplabda­csapata a tavaszi idény má­sodik mérkőzését is hazai pályán játszotta. A vendég­látók könnyed játékkal, va­lamennyi cseréjüket szere­peltetve, biztosan vágtak vissza ősszel elszenvedett, fájó vereségükért. Sz. Épitök-Spartacus— Ferroglóbus SE 3:0 (10, 9, 12). Női mérkőzés. Szeged. Vezette: Vigh, Markovics. Sz. Epitök-Spa rtacus: Bez­dán, JUHASZ, Nagy, KO­VÁCS, Csókás), Simon. Cse­re: Vas, Háez, Balázsik, Il­lés, Edző: Ducsai Géza. Az egyetemi és főiskolai kupa keretében mn, ked­den délután 4 órakor a Ság­vári E. Altalános Iskola tor­natermében férfimérkőzés lesz. A JATE csapata az Sz. Tanárképzővel játszik. Az első mérkőzést a főiskolások nyerték 3:1-re. Kosárlabda NB II. Szegedi győzelmek Szegedi TK—Kiskunfél­egyházi Vasas 89-52 (42-30). Női mérkőzés. Szeged. Szegedi TK: Agócs (14), Csonka (26), Sárközi (18), ördög (15), Vastagh (12). Csere: Galsi (4), Gyarmati (—). Rácz (—). Edző: Vér László. A közepes iramú mérkőzé­sen a helyenként lelkesen játszó vendégek ellen köny­nyedén nyertek a főiskolá­sok. Sz. Postás—Karcagi SK 159-62 (73-22). Férfimérkö­zés. Szeged. Vezette: Szil­vássy, Csuta. Sz. Postás: Csanády (27). Elekes (8), Konc/. (25), Fedor (30), Zombor (16). Csere: Velcsov (—), Schneiker (22), Erményi (2), Meleg (19), Csordás (10). Edző: Mustos T. János. A csoport utolsó lielye­zettje ellen kosárcsúccsal győztek a postások. Totónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 7. heti totónyeremények az illeték levonása után a kö­vetkezők: 13 plusz I találatos szel­vény 3 darab, nyereményük egyenként 1 596 150 forint. 13 találatos szelvény 4 da­rab, nyereményük egyenként 897 834 forint. ' 12 találatos szelvény 329 darab, nyereményük egyen­ként 12 735 forint. 11 találatos szelvény 4824 darab, nyereményük egyen­ként 908 "foriint. 10 találatos szelvény 38 ezer 835 darab. nyeremé­nyük egyenként 162 forint. A közölt adatok nem vég­legesek. Közlemények Hirdetmény! A Szeged Megyei Városi Tanácsnak a házadéról szóló 1/19H7, sz. rendeletét koz­szemléro tétel utján kihirdetem. A tanácsrendelet 19U7, febr. 14-től i'H-álg n Szeged Megyei Városi Tanács V. li. Hivatalának ügy­félszolgálati Irodájában (Szeged, Szeehenyl tér 11.), valamint a lakóterületi ügyfélszolgálatoknál a hivatalos órák alatt lehet meg­tekinteni. A tanácsrendelet 19H7. március 1. napján lép hatályba Vb-titkár. x Egyetemi és főiskolai Intenzív felvételi előkészítőket Indítunk levelező úton: magyar, történe­lem, matematika, fizika, bioló­gia, komia, földrajz, pszlcholó­gia. angol es német tárgyakból! Sok les/t és feladat! Kérjen tá­jékoztatót! Címünk: Pallos kel­vételi Előkészítő Munkaközösség. Budapest, IV., I'f.; 12«., 1364. x

Next

/
Oldalképek
Tartalom