Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

119 Iu'dd, 1987. február 17. Képernyő Játékok Csak üllők a képernyő, előtt, mintha odaszögezve. És gyönyörködöm. Miben? Hát a ruhákban! Elragadtatásom két héttel ezelőtt volt a csúcsponton. Nem a mükorcsolyázónők fiitterei és alig-tütüi keltették föl a figyelmemet — a szarajevói közvetítések óráit megspóroltam magamnak. (Hosszú évek tapasztalatai ailapján, melyek lényege: ha már mindenképpen képtelen vagyok megjegyezni, mi a különbség a ritzberger és a dupla axel között, kár belém, nézze, aki érti...) Hanem a magyar tévéjátékok szereplőinek ruhái! Hogy miért? Háztáji oknyomozásom oda vezetett, hogy 1. ki vagyok éheztetve, hosszú hónapjaim teltek magyar tévéjátékok nélkül, „kosztümösét" meg még annál is régebben láttam; 2. Mialkovszky Erzsébet, Wieber Marianne, Vidák Györgyi — kitűnő jelmeztervezők, Bachmann Gábor és Götz Béla — fantasztikusan gazdag képzeletű, érzékeny és korrekt díszlettervezők, s ezúttal a gyártás is kitett magáért, időt, fáradságot, pénzt nem kímélve fölhajtatott, elkészíttetett minden kellék, amelyek látványa megindította az operatőröket, és szebbnél szebb enteriőröket meg ruharészleteket fényképeztek. „Vizuális típus" lévén, látom sorsomat: már rég elfelejtem, miféle ősi (pre)krimifonalak szövődtek egymásba Maár Gyula filmjében, E. T. A. Hoffmann Scuderi kisasszonyának tévéváltozatában — de a kép, melyen Temessy Hédi (a címszereplő) szolid vert csipkékben öly finom bájjal helyet foglalt a csodálatos pohárszék mellett, fölkattintotta (eltartott kisujj!) egy fantasztikus, föl•kattintható tetejű, ódon, metszett borkiöntő fedelét, és cseppnyi vereset töltött magának az észveszejtően élegáns-karcsú talpasba ... Ezt a képet őrizni fogom. •Az ördög talizmánjai című film összességében felejthető — ám egy-két képe (tudnék még sorolni) bizonnyal beugrik majd, s vigaszul szolgál, szépségvágyunk kielégítetlenségének eljövendő idején. S majdnem így vagyotk Málnay Levente Noel Coicard-játékával, mely a Földi kacaj címet viselte, s az előbbinél újkoribb, modern kényelem kellékeit, meg a mai divatruhákat ! vonultatta föl (Moór Marianna, Kováts Adél, Tóth Enikő vonalain). Bámulltam, s még azt is megértettem, miért Sinkovits Imréhez vonzódnak oly ellenállhatatlanul ezek a pompás eleganciájú, csodaszép nők, holott kézre esne nekik — Lukács Sándor is ... Nos, a Sinkovitsnak, ha jól emlékszem, húsznál több háziköntöse volt, egyik szebb, mint a másik, ki tud ennek ellenállni? A múlt héten aztán a magyaros ruha következett — ríaumann Péteren. Először a Máz című Juhász István—Mihályfy Sándorjátékban a neurotikus gyárigazgatók egyen-szürkéskék öltönyei, melyeket a zoknik és nyakkendők összecsengései alakítottak finoman egyedivé. Majd szombaton, I. Lipót őrült ruhakollekcióit viselte Haumann oldott természetességgel — szemben Tordy Géza és Sunyovszky Szilvia dús aranyrátétes „magyaroschaivalí" Boldizsár Miklós ,/komitragédiája (Szőnyi G. Sándor rendezte) a Wesselényi-öszszeesküvés utáni lehetetlen korszakban játszódott, amikor is hősnek lenni kilátástalan vállalkozás, csakúgy, mint opportunistának, mert ez, és a hasonló korok egyedül arra jók, hogy egy dilis hatalmas fejeket csapkodjon lefelé — miután eljátssza velük kisded játékait. Hogy azt mondja: valld be, bűnös vagy; valld be, ártatlan vagy, bűnös csak a másik, az elvtársad; jó kisfiú, mindent bevallott, lehet akasztani. Visszatérve még egy pillanatig a Mázra: a „színdidaktika" esetének fennforgására gyanakodtam, mert az élvezetesen játszó Garas Dezső, mint a becsületes, szakmáját mindenek fölött szerető és értő ma""ar szakmunkás (festékkeverő!) modellje egyre-másra vörös festékeket kevert ki a keverővel, s a termék költői rendetlenségű foltokban ékítette kék munkászubbonyát, örömmel jelentem, valószínűleg tévedtem. Mostanra megnyugodtam, s megnyugtathatom a kedves olvasót is: mind e föntiek két hoszszú tanulóhét zabolátlan lecsapódásai, s többé nem fordulhat elő, hogy recenzióm ennyire képies-kosztümös legyen. Nyilván rájöttek már: az új színestévé-tulajdonosok betegségébe estem, életemben élőször, s remény van rá, utoljára. Tudniillik; Starsky és Hutch láttán, vasárnap este, a szín-kép fertőzés két hétig tartó betegségéből való kigyógyulásomat konstatálhattam. Ezt már színesben is éppúgy untam, mint korábban fekete-fehérben ... Sulyok Erzsébet n megye művészeti életéről A Csongrád Megyei Tanács mellett működő Művészeti Tanácsadó Testület tegnapi ülésén Rákos Istvánná, a megyei tanács vb művelődési osztályvezetője vitaanyagot terjesztett elő — a megye művészeti életéről és a fejlesztés feladatairól. A téma a közeljövőben kerül megvitatásra a tanács végrehajtó bizottságának ülésén is. A tegnapi beszámoló a jelenlegi helyzet vizsgálatára, a problémák feltárására és a lehetséges megoldásokra összpontosított. A nagy hagyományú szegedi művészeti intézmények és műhelyeit közül a színház, a szabadtéri, a Tiszafái tartalmi és szervezeti megújulásának kérdéseivel is foglalkozott a testület. A színházban a tárgyi feltételek kiteljesedésével kedvező helyzet teremtődött a minőségi fejlesztésre, az igényes és korszerű színjátékkultúra meggyökereztetésére. A szabadtérin az utóbbi évek műsorpolitikai tendenciái, valamint a megújított irányítás jelent garanciát a megmerevedett műsorstruktúra, vallamint a hullámzó előadás-színvonal megszüntetésére, a szervezeti formák korszerűsítésére. A Tiszatáj új profiljának kialakításával megváltozott a szerkesztőség eddigi rendszere és összetétele. A kinevezett főszerkesztőnek s az öttagú szerkesztőbizottságnak a munkáját jelenleg egy főállású munkatárs és öt tisztéletdíjas rovatvezető segíti. A szerkesztőség erőfeszítéseket tesz a folyóirat mielőbbi újraindítására, tartalmi koncepciójának részletes ' kimunkálására, az 1987-es lapterv elkészítésére, a folyamatos megjelenéshez szükséges kapcsolatok kialakítására. A mintegy 10-15 éves múllttal rendelkező műhelyek közül a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Kincskereső szerkesztősége, a Weiner Leó Kamarazenekar munkájával is foglalkozott a testület, valamint a művészeti szövetség területi szervezeteinek, s a nem intézményi keretek között dolgozó alkotóknak érdemeivé! és gondjaival is. Végül megtárgyalták a tömegkommunikációs fórumok szerepét a művészeti értékek kiválasztásában, közkinccsé tételében, a közvélemény orientálásában. Mai polihisztorok Többször fölmerült, Dankó Pista örökségével jól sáfárkodik-e Szeged. Hogy a régi Hungáriánál álló szobráról legendák keringenek, s a hegedűjét időről időre megcsonkítják, lassan közhelyszámba megy, mindenki tud róla. Sírja a Belvárosi temetőben; szellemét még az ószínház falai őrizhették, ahol annak idején játszották népszínműveit. A jeles nótaköltő emlékének adózott — Csongor Győző kutatásai alapján — a Szegedről elszármazott Csemer Géza, kétrészes Eltörött a hegedűm című játékában, melynek befejező epizódját a múlt hétfőn sugározták, a Petőfi adón. A „dal Petőfijének" lobogó, szenvedélyes élete elevenedett meg, olyan neves művészek közreműködésével, Titkos értelmű Ördögh Szilveszter regénye Ordögh Szilveszter első könyve, A csikó című elbeszéléskötet 1973-ban jelent meg, és sikert, elismerést kapott érte. Aztán múltak az évek, s az újabb könyvekre kevesebb figyelem esett. Ördögh Szilveszter útja nem volt látványos, az írói műhelymunka azonban egyre pontosabb lett. Jó kritikatcat kapott már a Lázár békéje című regénye, 1985-ben, s most bizonyára a Titkos értelmű rózsa is sikert arat. A két regény egyébként szorosan összetartozik, voltaképpen ikerregények. Az előbbiben Fekete Lázár életútjával ismerkedhetünk meg, a másodikban feleségéével, született Hajnal Etelkáéval. S talán egy harmadik könyvben maja egyetemet végzett fiuk, Illés életútja kerül a középpontba. A két regény osszeiarlozik, mégis mindegyik megáll önmagában, bar együtt többet jelentenek. A litkos értelmű rózsa egyetlen nap története, nagycsütörtök estéjétől, nagypéntek estéjéig, ae ebben a huszonnégy órában egy egész élet benne van. Etelka már idősödő asszony, 55 éves, s élete holtpontra jutott. Falusi gazdalány, akinek életét a paraszti munka töltötte ki, bár néhány eve a téesz tésztaüzemében dolgozik. Férje a téeszszervezéskor bejáró munkás lett, az évek során elhidegültek egymástól, egy éve el is váltak. Fiuk elidegenedett a szülőktől, s a válás után az anya marta el otthonról, mert mindig lánynyal jött haza látogatóba- Az asszony egy végigdolgozott élet után teljesen egyedül marad. Keresi élete értelmét, keresi a maga „békéjét", de nem találja. Családja széthullott, a munka elvesztette célképzetét. Rádöbben, hogy ő soha nem volt boldog, legfeljebb régen, akkor is percekre. Hitét is elveszti, számára „meghalt az Isten". Kételyeit, kérdéseit a falusi plébánosnak gyónja meg, de segíteni az se tud rajta. Sőt, a pap is elveszti hitét, s épp azzal indul a történet, hogy a pap elhagyja hivatását és a falut. Ez ér leli meg az asszony elhatározását: ha már boldog nem lehet, akkor befejezi az életét, öngyilkos lesz. Nem akar megbolondulni, nem akarja, hogy tovább gyötörjék a rémisztő álmok, a látomások. Az előző regényből tudjuk, hogy ugyanezen az éjszakán történnek megmagyarázha tatlan dolgok Lázárral is: éj szaka a buszmegállóban egy padon üldögél, s az őt igazoltatni akaró rendőrt egy üveggel fejbe vágja, súlyosan megsebzi, s így börtönbe kerül. Amikor volt felesége haláláról értesül, rádöbben, hogy ő „ölte meg" az aszszonyt. A Titkos értelmű rózsa egy asszony sorsát mutatja be, megdöbbentő lélektani hitelességgel. Ordögh Szilveszter mindent tud arról a világról, amelyet megír. Regé nye az elmúlt év kiemelkedő irodalmi eseménye. (Magvető Kiadó, 1986.) Vasy Géza Emlékezés Sohajda Antalra Kilencven éve, 1897. február 18-án született Szegeden Sohajda Antal, akinek aktív munkásmozgalmi tevékenysége ugyan Baja városhoz kapcsolódik, de városunk szülötte, és életének utolsó évtizedében újból itt lakott, amíg tudott, dolgozott. Munkáscsaládban született, nehéz körülmények között nőtt fel. Villanyszerelő tanonc, majd segéd Szegeden. 1915-ben a család Bajára költözött és segédként a Bajai Gázgyárban dolgozik bevonulásáig. 1915 októberétől katona, majd 1916 végétől hadiüzembe helyezik, és itt dolgozik a háború befejezéséig. Az első világháború után 1919 februárjától 1922 nyaráig a bajai Viktória Hengermalomban, 1922 nyarától 1923 májusáig a bajai Posztó- és Takarógyárban dolgozik. A munkásmozgalomba 1919-ben Baján kapcsolódik be. Ekkortól tagja a helyi vasasok szervezetének, rendszeres látogatója a munkásotthonnak. A forradalmai; lendülete osztályharcos munkássá nevelte és az ellenforradalmi rendszer idején már harcos agitátor. Sztrájk szervezése miatt bocsátották el munkahelyéről 1923 májusában. Ettől kezdve feketelistára kerül és csak rövid ideig kap munkát. Közben bérmozgalmak szervezője, részese a helyi munkásotthon birtoklásáért vívott küzdelemnek. az országgyűlési képviselőválasztások agitációs tevékenységének. Mivel tartósan nem kap munkát 1926-tól kisiparosként tevékenykedig 1944-ig. Ekkor sem tétlenkedik a mozgalomban. 1928-ban három elvtársával községi képviselőnek választják, bekerül a társadalombiztosítási önkormányzatba is. Egyik szervezője az 1Ü3U. szeptember 1-jei bajai tüntetősétának. 1931-ben — a helyi munkásotthonban tartott rendezvényekért — 3 heti fogházbüntetésre ítélik. A II. világháború idején elvtársaival együtt a moszkvai rádióadások rendszeres hallgatója, terjesztője. 1944 márciusát követően Ricsére internálják, s miután hazaengedik, rendőri felügyelet alá kerül. Baja felszabadulása után részt vesz az MKP helyi szervezetének, továbbá a nemzeti bizottságnak a létrehozásában. Ez utóbbiban a kommunista pártot képviseli, titkári tisztet tölt be. Egyben a nemzeti bizottság kezdeményezésére megjelent újságnak felelős szerkesztője is. 1947-től 1960 októberéig a Bajai Áramszolgáltató Vállalatnál személyzetis, majd termelési felelős. Az üzemi pártvezetőségnek mindvégig tagja. Az ellenforradalmat követően részt vesz a párt újjászervezésében. Nyugdíjasként a bajai V. sz. körzetben, továbbá 1972-től — Szegedre költözésüktől — a helyi kerületi alapszervezetben propagandista, vezetőségi tag. •Munkásmozgalmi tevékenységét és párttagságát 1919-től ismerték el. Kiemel kedő munkásmozgalmi és gazdasági tevékenységéért, a Munka Érdemérem (1956), a Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), a Munka Érdemrend arany fokozata (1969), a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) és a Szocialista Magyarországért Érdemrend (1982) kitüntetésekben részesült. Sohajda Antal születésének 90. évfordulója alkal mából holnap, szerdán délután fél 3 órakor az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és Szeged város tanácsa koszorúzást rendez a Belvárosi temetőben levő sírjánál. mint Velenczey István, Inke László, Lukács Sándor, a főszereplő Nemcsák Károly, s a szintén Szegedről nemrég indult Csonka Ibolya. Hírlik, Dankó Pista kultuszának hamarosan hódol a város is, nyárra a szabadtéri játékok igazgatósága ugyanezt a Csemer Gézát kérte fel nagyszabású műsor összeállítására, az újszegedi szabadtéri színpadra. Szeretné ön tudni, a tudós- avagy a művésztípusba tartozik-e? Nos, a válaszhoz mindössze agyműködését szükséges megvizsgálni! Ha alkotó, szellemes, kötetlen egyéniség, úgy a jobb, ha pedig fegyelmezett, öntudatos, racionális — minden bizonynyal a bal agyféltekéje aktívabb. A legújabb kutatások, osztott agykísérletek mutatták ki a két félteke funkcionális különbözőségét. Ilyen alapon sorolhatók csoportokba az emberek: a művész nagyvonalúan, teljességében fogja fel a valóságot — ezért a jobb félteke felelős. A tudós, a „balos", pedig felbontja azt, holt részletekkel operál, majd újra összerakja az egészet. Meglepő felfedezés, hogy mintegy 3 ezer évvel ezelőttig a jobb, a „művészi félteke" dominált, ezért érezték úgy az emberek: nem maguk döntenek, felsőbb hang szólal meg bennük. Döntő fordulatnak számit a bal féltekére való áttérés. Ma már ez uralkodik, sőt, ha egyszerre észlelnek valamit, egyenesen elnyomja a másik „fél" impulzusait. Rádiófigyelő Egyre nehezebb összeegyeztetni a kettőt: igen kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy egyformán magas színvonalon foglalkoznak a művészettel és tudománnyal. Szinte felsorolhatni a szerény számú klasszikus példát, Leonardótól Pavlovig. Utódaikat mutatta be a Szerpentin című rádiós magazin vasárnap délután. Benkó Sándort például, a népszerű dixielandegyüttes vezetőjét, ki amellett, hogy profi muzsikus, klarinétművész, elektromérnök is, oktató a műszaki egyetemen. Oláh Andor szentendrei főorvos verseket ír, festeget, vallással, filozófiával foglalkozik, kötetei jelentek meg. Csapó Károly Liszt-díjas énekművész pedig egyben számítógép-szakértő is. Mindannyian vallják: nem aprózzák szét magukat. „Tökéletesedő emberek", akik önmagukat tartják fő művüknek. Valóban: a művésznek is szüksége van gondolkodói erényekre, a tudósnak is egységes látásmódra. Betegsége századunknak a szakbarbárság. Mindenki egy-egy szakmára igyekszik hangolódni, abban nagyot alkotni. Hogy manapság oly kevés a polihisztor — talán nemcsak agyféltekék kérdése. Varjú Erika Közművelődési kapcsolatok Tovább bővülnek a közművelődési kapcsolatok Zala megye, valamint a vele határos jugoszláviai terület, Lendva és környéke között. Folytatódnak a már bevált rendezvények, a népművészeti és képzőművészeti kiállításcserék, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház lendvai és környékbeli vendégszereplései, Zalában az idén is megrendezik a lendvai magyar óvónők, pedagógusok anyanyelvi és módszertani továbbképzését, s iró-olvasó találkozókat tartanak szlovéniai magyar, illetve zalai alkotók részvételével. Üj kezdeményezésként ezután nem Lentiben, hanem — a teljesebb élmény érdekében — Zalaegerszegen láthatják a Hevesi Sándor Színház produkcióit a lendvai területről — a vendéglátók anyagi támogatásával — átránduló magyarok. Több község művészeti csoportjainak, pávaküreinek cseret'ellépése is helyet kapott a programban. Szlovéniai magyarokat látnak vendégül a Zalában megrendezendő szakmai (színjátszó és rendezői, gyermek-néptánc) tanfolyamokon, s költségeiket is fedezik. A zalai koreográfusok, pávakörvezetők pedig rendszeresen segítik majd a kinti magyar csoportok tevékenységét. (MTI) Megelőzés A balatonfüredi MÁV Szanatóriumban ez év eleje óta megelőzési programot kezdtek az infarktus veszélyének felderítésére és elkerülésére. Ennek keretében azokat a vasutas dolgozókat vizsgálják meg, akiknél a háromévenkénti egészségügyi szűréseken szivműködési és keringési zavarokat észlelnek. Háromnapos vizsgálatsorozat alapján döntenek az esetleges további kezelésről, valamint arról, hogy szükség van-e a páciensnek valamilyen gyógyszer szedésére.