Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

4 Szombat, 1987. február 7. Vizsgára hangolva Divat és igény manapság a nyelvtanulás és a nyelvtudás. Se szeri, se száma a legkülönfélébb, hangzatos nevü és címkéjű tanfolyamoknak és magániskoláknak, s ez az iskolaj nyelvtanulás hiányosságait is jelzi. Tövisfalvi Bálint orosz— angol szakos nyelvtanár: — Mióta foglalkozik nyelvtanítással? — 1955 óta, amióta az orosz szakot elvégeztem. Huszonöt éve angolt is oktatok. Régen irodalomcentrikus volt a nyelvoktatás, széles elméleti alapozással. Nem nyelvtanárokat, hanem nyelvészeket képeztek, akik tanítottak is, illetve tanári diplomát kaptak. — Mi a siker — vagy ha az általános és középiskolai nyelvtanítás problémáira gondolunk — a kudarc oka? — A tanár személye a döntő. Az a pedagógus eredményes, aki hatni tud a növendékekre. Ki kell építeni egy elérhető célokra épülő motivációs rendszert, ami lendítő erőt jelent a sokszor évekig tartó munkában. Het] 3-4 óra a nyelvtanulásra — sok más, időigényes tárgy mellett — nagyon kevés. Ez az oka a nem kielegitő szintű orosztudásnak is — általában. Mert aki például a Szovjetunióba megy tanulni, annak 1 év is elég a megbízható szintű tudáshoz. — Az angol ma favorizált nyelv; miéTt? — Az angolt a tudomány eszperantójának lehet nevezni. A világon megjelenő tudományos munkáknak majdnem a fele orosz, a másik fele angol nyelvű. A tudományos életben még a hagyományosan előkelő helyet elfoglaló német is háttérbe szorult, a franciáról, olaszról nem is beszélve. Talán a spanyol védekezik a legszívósabban. — Mennyit kell(ene) tanulni ahhoz, hogy valaki tényleg tudjon, mondjuk, arigolul? — Körülbelül 900 órát kell ráfordítani, és nem szabad a tanulást nagyon szétaprózni. — Mi a véleménye a mostanában divatos technikai eszközökről? — Az első helyre a hallás utáni megértést teszem, a beszéddel együtt. Akár a turista-, akár a konferencia-, vagy szakemberszintet nézzük — ezt kell a legjobban tudn.. Az írás-olvasás csak azután jön. A magyar kiadású tankönyvek hibája éppen az, hogy túl hosszúnak tűnik az idő a beszédig. A kazetták, szalagok csak segítséget adnak, de nem ez az egyedül üdvözítő módszer, hanem a naponkénti, legalább 10 perces foglalkozás. Az illető országba pedig akkor kell kimenni, ha már jól bírja az ember a nyelvet. A „célország" a legtöbbünknek — egyelőre — a nyelvi óra. Bár rengetegen utaznak külföldre, mintha óriási jelbeszédkongresszus ¿enne mindenütt, a közvetítő eszköz a „mutszperantó". Hogy ez ne így legyen, az ellen a nyelvi géemkák is sokat tesznek. Nacsády PéFilmjeink külföldön Több mint száz nemzetközi fesztiválon szerepeltek magyar filmek az elmúlt esztendőben, s több filmhéten vetítettek tematikus vagy retrospektiv összeállítást hazai alkotásokból. Rangos fesztiválokon sikerrel versenyeztek a trófeákért játékfilmjeink és rövidebb animációs alkotásaink egyaránt. Ez utóbbiak közül az Auguszta rajzfilmsorozat darabjai szerezték a legtöbb elismerést: Chicagóban és Hamiltonban az első díj, Nyugat-Berlinben az Ezüst Medve-dij, Stuttgartban pedig a „legötletesebb film" díjának elnyerésével öregbítették a magyar rajzfilm nemzetközi hírnevét. A játékfilmek sorában Gyarmathy Lívia Vakvilágban című filmje Karlovy Vary-ban. András Ferenc A nagy generáció cimu munkája a San Sebastian-i fesztiválon kapta meg a zsűri különdíját. Ez utóbbi film Chicagóban a legjobb forgatókönyvnek járó Aranyplakettet is elnyerte. A múlt évi salernói fesztivál nagydiját Szabó László Sortűz egy fekete bivalyért címú filmje hozta el. A Redi ezredest, Szabó István nagysikerű filmjét a Brit Film. és Tévéakadémia találta az év legjobb külföldi alkotásának. Két magyar filmrendező életművét jutalmazták oklevéllel, illetve különdíjjal: Makk Károly filmalkotói munkásságát Figueira da Foz-ban (Portugália) értékelték kitüntetéssel, a tragikusan elhunyt Bódy Gábor emlékének Nyugat-Berlinben tisztelgett elismeréssel a Nemzetközi Filmkritikus Szövetség, a FIPRESCI. Modellező úttörők térné Pálfi Ágnes nyelvtanár: — Mióta él a csoportjuk? — 1984 szeptemberében alakult meg a Jelky András nyelvoktató géemká. Tagjai : Kiss-Dózsai András angol, Balázs Gábor angol— orosz, Horpácsy Andrásné német—magyar szakos tanár és jómagam. Angolfrancia szakot végeztem a JATE-n. — Milyen nyelveket oktatnak és hogyan? — Angolt, németet, franciát és oroszt. Tanfolyamaink szeptemberben indulnak. December közepéig megy a munka, utána februárban kezdünk és május végéig tanítunk. Az első félév 3, a második. 4 hónapos. Nyolc csoport angolt, négy németet, és három franciát tanul Létszámuk egyenként maximum 8-14 fő. Külföldi könyvekből tanítunk. — Miért? Nem jók a magyarok? — A külföldiek életszagúbbak, nincs bennük hiba, a rövidebb olvasmányok emészthetőbbek. jobb a kiállításuk is. — Kik és miért járnak nyelvet tanulni? — A legtöbben 15—35 évesek, egyre több a diák. ök már idejében felismerték, hogy a nyelvtanulás és a tudás inkább eszköz, mint cél későbbi pályájukon. Nekik már nem lesz leküzdhetetlennek tűnő akadály egy nyelvvizsga — mondjuk egy doktori cím megszerzéséhez. Sajnos kevés felnőtt tudja vállalni, hogy a heti kétszer két órát délutánonként 5—7-ig végigdolgozza, plusz még otthon heti 10 órát, tanuljon. Segítünk tesztfeladatokkal, gyakorlással és próbavizsgákkal is. — Gyermekcsoportjuk nincs? — Eddig még nem indítottunk. Más módszert, más tankönyvet, más motivációt igényelne. Középiskolásokkal foglalkoztunk a nyári táborban. Kétegyházán, Gyulától néhány kilométerre, az Almási-kastélyban. Bentlakásos Volt, napi 6 órát szigorúan a nyelvvel foglalkoztak, váltott tanárokkal. A gyerekek elfáradtak a végére, de sokat tanultak. A 4 ezer 500 forint térítést is szívesen vállalták, részletekben is lehetett fizetni. Az idén már német és francia csoport is indul az angol mellett. Rozsnyai Jenő A szabadidő tartalmas eltöltésének egy igen sok türelmet és kitartast igénylő módját választották azok a kisdobosok. akik hetenként találkoznak a József Attila (Jttörőház modellező szakkörében. Rendszeres munkával egy év alatt öltenek formát a kézült alól kikerülő, különböző méretű motoros és vitorlás hajómodellek Műsorajánlat Tévesen jelent meg tegnapi számunkban a PÉCSI BALETT NAGYSZlNHÁZBELI VENDÉGSZEREPLÉSÉNEK időpontja. Az együttes ma, szombaton este 7 órakor mutatja be A BALETT-TEREM FANTOMJA című öszszeállítását. A KÖRHINTA című magyar filmet vetítik videón nyugdíjasoknak ma, szombaton délután 3-tól a Juhász Gyula Művelődési Központnak a Dugonics moziban (Kossuth Lajos sugárút 53.) levő nyugdijasklubjában. TÁNCHÁZ lesz holnap, vasárnap este 7 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Központban. Közreműködik: a Kaláris együttes. TÉLI NÉPSZOKÁSOK címmel kínálja soron következő programját a SZEGEDI IRODALMI KÁVÉHÁZ: február 9-én, hétfőn este 6 órától Juhász Antal néprajzkutató beszél a téli ünnepkör hagyományairól a Royalban, közreműködik Felföldi László néprajzkutató, valamint a Móra Ferenc Múzeum néprajzi szakköre, Fodor Ferenc vezetésével. A Magyar Zeneművész Szövetség dél-magyarországi csoportja és a TIT megyei szervezete által szervezett egyetemi-főiskolai hangversenybérlet-sorozat harmadik koncertjeként (az eredetileg meghirdetett, Debussy művészete című hangversenyt március 23-án tartják meg) a Soros Alapítvány támogatásával megalakult CREATIVE ART ENSEMBLE lép föl február 9-én, hétfőn este fél 8-kor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának Lenin körút 79. sz. alatti koncerttermében. A csoport nemzetközi hírnévnek örvendő zeneművészekből, ráadásul látszólag különböző műfajok képviselőiből állt össze, akik fő céljuknak épp a zenei határok kiszélesítését tekintik. Megtalálni közöttük a Vukán György nevével fémjelzett Super Trio tagjait éppúgy, mint a világ legjelesebb fúvós kamarazenei versenyének nagydíjával rendelkező Budapest Bross Quintett tagjait, és a híres Lakatos „Ablakos" Dezsőt is — az Egyesült Államokból. A Soros Alapítványból szerveződött koncerteken a Magyar Rádió — saját kiadású lemezük alapján rögzített — felvételéből készített hangversenynyel mutatkozik be a 29 tagú társulat. A BALÁZS BÉLA STÚDIÓ filmklubja Wahorn András Jégkrémbalett és Janisch Attila Lélegzetvisszafojtva című alkotásait mutatja be az érdeklődőknek február 9-én, hétfőn délután 5 órakor az Ifjúsági Házban. SPANYOLORSZÁGRÓL tart előadást Gimesiné Dudás Irén február 9-én, hétfőn este 6 órától a Juhász Gyula Művelődési Központban. A DÉL-ALFÖLDI MAGAZIN soron következő adásában, február 10-én, kedden este 6-tól a 2-es programban a nézők többek között körülnézhetnek — rekonstrukció után — a szalámigyárban, megismerkedhetnek a ésátalji népfőiskolával, s különböző híreket, tudósításokat láthatnak a Dél-Alföldről. A szegedi CANTICUM KAMARAKÓRUS ÉNEKEL február 11-én, szerdán este fél 6-tól Gyüdi Sándor vezényletével a rádió 3. műsorában. Móra emléke Szatymázon Vasárnap lesz 55 éve, hogy elhunyt Móra Ferenc. Ennek emlékére közöljük ezt az írást. Móra Ferenc szívesen és gyakran időzött Szatymazon. Meghatotta az őszinte, szívből jövő, családias fogadtatás. önfeledt napokat, heteket töltött az egyszerű parasztemberek között, akik a divatot, lenézést csak hírből ismerték, a vendéglátók örömével lesték a félegyházi tájszólással beszélő tekintetes úrnak még a gondolatát is. Naponként feladhatta családi körében rangosabb barátait. Város, falu, tanya összeölelkezett számára az alpári högyben. Sokat tréfálkozott, szivarozott és dalolt. Reggelenként egy-két korty pálinkát ivott felkelés után. Kávét, vajat, szalonnát, rozskenyeret reggelizett. Dobálózott a vas emelővel, majd szólította Fazekas Etel cselédet. — Etel, legyen szíves, hozza az asztalt — s közben hóna alá fogta irományait. Miután kitetette az asztalt, a karosszéket az öreg diófa alá. megszűnt körülötte az emberi zaj és mozgás. Mindenki tudta, hogy alkot, ír, ilyenkor nem szabad zavarni. Délig dolgozott. Ebéd után gyermekével együtt a lepkefogóval kergették a pillangókat. Máskor órákat sétáltak a réteken, tarlókon. Endrényi Lajos nyomdász kommendálta a szobát a Móra családnak Tápai István (Hangya Pista bácsi) és felesége, Széli Vera (Veron ángyó) házában. Ha levél érkezett, a címzés így szólt: Móra Ferencnek, Szatymaz, Veron ángyó nyaralója. A Szatymaz, I. kerület 13. számú házban 1908-tól 1912Magyarország képekben A hazánk életét, a 80-as évek Magyarországának hétköznapjait, életmódját, településeinek jelenkori arculatát dokumentáló fotók készítésére és gyűjtésére indított tarsadalmi akcióját ez év végéig meghosszabbította a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A HNF Országos Tanácsa az Üj Magyar Központi Levéltárral együttműködve egységes szempontokat dolgozott ki, amelynek nyomán tudományos értékű gyűjtemény jöhetne létre: információkat közölve az 1980-as évek Magyarországának építészeti kultúrájáról, ízlésvilágáról, életmódjáról és műveltségi szintjéről is Ezek figyelembevételével már több községből érkezett jelentős forrásértékű anyag a gyűjtemény őrzésével megbízott Üj Magyar Központi Levéltárba, így a többi között például Taktaszada, Csávoly, Taktaharkány, Kópháza. Lakócsa, Szentbordás és Potony községek készítették el mintaszerűen lakóhelyük képi dokumentálását. Utcánként azonos léptékben félvételt készítettek minden épületről, a faluképben betöltött funkciójára való tekintet nélkül. Az Üj Magyar Központi Levéltár továbbra is varja a felhívásban közzétetteknek megfelelő fotódokumentációs anyagokat. ig szinte minden nyáron két hónapot töltött, családostul. A Móra és a Szigethy család az egymással szemközti két szobában lakott. A konyhát közösen használták, ott aludtak a cselédlányok is. A gangon ebédeltek, vendégeskedtek. A háztartást Móráné vezette. Egyszerűségében is ragyogott a tisztaságtól a két szoba (padozott). Nagjy összeget fizettek egy nyárra, több mázsa búza árát. Ágyneműt, főző- és étkező-edényeket Móráék vittek. Jól és sokat főzött Móráné, szinte a prédaságig. Hentestől vett húst a nyaralás ideje alatt nem ettek. Veron ángyó, a tanyai kofa mindent beszerzett. Tehenet fejt, sok aprójószágot tartott, de mindenkinek árult sót, élesztőt, cukrot, bort, pálinkát, háztartási cikkeket. Minden héten kétszer ment a kocsi áruért a városba, hogy a nyaralók hiányt ne szenvedjenek. Nyáron különösen nagy haszonnal dolgozott Veron ángyó. Ha vendégek érkezését várta Móráné, így szólt: — Drága csillagos egem! Verka néni! Nekem kellene öt pár csirke, nem bánnám, ha esetleg tíz pár lenne. — Hónap hozom — nyugtatta a mama. Hangya Pali, Pista bácsi nevelt fia volt a mindenes. Móra Ferenc legtöbbször Palit szólította, s küldte vele Pista bácsinak a bort, a szivart. Amikor Pali fejte a tehenet, a kis Panka ott állt az istállóajtónál. Alig szűrte el a tejet, egy findzsával mindjárt megivott úgy, melegen a gyerek. Móráék nemcsak egymást maeázták, hanem a vendéglátókat, a cselédeket is. Kedves, őszinte, tiszteletteljes megszólítással fordultak mindig mindenkihez. — Ugyan, Pali, legyen szíves, hozzon fel a pincéből öt liter "bort! — Hideg vacsorának való lesz-e Verka néni? — Pista bácsi, rágyújt-e kend egy finánclábszárra? Móra Ferenc sűrűn kínálta Pista bácsit borral, szivarral, aki mindig elfogadta, de talán sose köszöntő meg. Az ilyesmiért nem neheztelt az öregre, hisz kárpótlásul sokat tanult tőle a népéletröl, a népi szóhasználatról, népi hiedelmekről. Igazán bizalmas Móra Ferenc csak Pisla bácsihoz volt, s akkor mindig kendnek szólította. Vasárnaponként együtt mentek a templomba, s az írónak feltűnt, hogy Pista bácsi csak a menyecskéknek az arcát figyelte. Kérdezte aztán hét közben többször is. — Mögnézte-é a mönyecskék szömeit kend? Választ ilyen kérdésekre nem kapott. Pista bácsi gyakorta emlegette Móra röndös, szép bajuszát és deresedő, nagy haját. Beszélgetés közben akaratlanul is oktatták egymást. Móra Ferenc a nép gondolat- és kifejezésgazdagságát szívta magába, a házigazdák a történelmet. Palinak csak érdekes volt egy eset, Móra Ferencnek tanulságos. „— Lént vótunk az öreg tatáva a Feketén, a Fehér tóra dűt véggé a főd. Kocsivá vótunk, nagyon mögáztunk. Nagy fölleg gyütt a falu felű, égy-két szöm jég is vót. Otthon a sok vendég a gangrű figyete érkösztünket. Fogom ki a lovakat." — Megázott-e, Pali? — hangzott a kérdés az írótól az üdvözlés után. — Jócskán — sietve vágtam rá. — Szép volt, hogy bírt a lovakkal — fonta Móra a beszéd fonalát. — Hajtottam, mint hat bolond. „Belenevetött szavamra Móra a vendégökke égyütt." — Jeget kaptak-e? — Nem sokat, de a is elég vót. Amarra jó everte a vendégöt. Az urak összenéztek, el is fordultak. Én nem értem rá velük többet diskurálni. Bevezettem a lovakat, de gyütt ám Móra Ferenc utánam, s oktatni kezdett. — Pali, nem jól felelt, a vendégek lésértődtek. — Én nem vétöttem sénklnek. Nem is akartam, csak kimondtam, azaz kibuggyant a számon. Én így tanútam a szülémtű. Hogy az urak gondolatába nem ügy illött, mint az enyémbe, nem töhettem rúla. Másnap Móra Ferenc magához hívott, és kérdezte, de komolyan. — Pali, maga hogy érti azt, hogy jól elverte a vendéget a jég? Látszott, megnyugodott a tekintetes úr a magyarázatomtól. Máskor, ha beborult az ég, sötét fellegek gyűltek, Móráné tréfásan kérdezte: — Ugyan, elveri-e a vendégeket? Jezerniczky Akos, Magay vizsgálóbíró, Pongrátz Albert, Dettre János volt a vendég, s itták a bort éppen, amit Móra Ferencnek fehér lovakkal hoztak Félegyházáról. Móra Ferenc több elbeszélésének az alakjait Hangya Pista bácsiról formálta. Több művét a szatymazi diófa alatt írta. Iluszka Lajos