Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-06 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJA}, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 31. szám 1987. február 6., pcntck A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Gazdasági körkép '86 Lassú növekedés Ismét jelentkezünk az elkö­szönt gazdasági évet össze­foglaló körképünkkel. A forma most egy kicsit más, mint korábban. Előfordulhat, hogy egy-egy adattól — je­lentéktelen mértékben — el­tér majd a végleges vállala­ti mérlegben szereplő szám­sor. Most először három szö­vetkezet mutatóit is bevon­tuk körképünkbe. Szegeden olyan jelentős ez a terület, hogy egy ilyen elemzésben.— legalább jelzésszerűen — mindenképpen jelen kell lennie. S még egy újdonság: minden alkalommal egy-egy kérdésre kérünk választ a JATE politikai gazdaságtan tanszékének oktatóitól. Ezzel szeretnénk bemutatni, ho­gyan látják az elméleti szak­emberek a gyakorlat visszás­ságait, a gondok mérséklésé­nek lehetőségeit. Víz oz olajban Az 1986. évi népgazdasági terv fő célkitűzése volt a magyar- gazdaság növekedési pályára való vezénylése, és ezzel párhuzamosan egy erő­teljes dinamizálás megindí­tása. A KSH közelmúltban nyilvánosságra hozott jelen­téséből és más különböző elemzésekből tudjuk, hogy ezt a célt még csak megkö­zelíteni sem sikerült, összes­ségében Szeged gazdaságá­ban sem más a helyzet. Ha azonban táblázatunk adatait végigböngésszük, megálla­píthatjuk, igencsak differen­ciált a kép. (Árbevételek in­dexét kértük adatszolgálta­tóinktól, azért mert — véle­ményünk szerint — az elért árnövekedés is egyfajta tel­jesítményt tükröz. Koránt­sem állítjuk, hogy idehaza magasabb árakat csak érté­kesebb termékkel, a piacon lehet elérni. Az engedélye­zett áremelésekben, a belső elszámolási árak alakulásá­ban még igen sok tényező szerepet játszik. Több mint egy „félautomatikusan" mű­ködő gazdaságban elfogadha­tó lenne.) A Szeged környéki szén­hidrogénipar nem hibáztat­ható látszólag „csúnya" in­dexei miatt. Az itteni olaj­mező kitermelésének koros életszakaszába lépett. Már' lényegesen kevesebb az új kutatási pont, a feltárásra vár ró lelőhely. A meglevő olaj­és gázkutak hozamai csök­kennek, gond a vizesedés és a nyomáscsökkenés. Az NKFV szegedi üzemének ár­bevételét az olaj világpiaci árának zuhanása is sújtotta. Dollárbevételük csak a 70 százaléka volt az 1 évvel ko­rábbinak. — Melyek a legfőbb akadályai a magyar gazda­ság dinamizálásának? Sallai Miklós adjunktus: — A gazdaság dinamizálása elválaszthatatlan a gazdasági növekedéstől. Az utóbbi tíz évben alapvető­en az egyensúly megteremtését erőltettük, a növeke­déssel szemben. Több ország példája igazolja, hogy restrikciós politikával dinamizálni nem lehet. Első­sorban a vállalatok lehetnek a dinamizálás pillérei, azonban forrásaikat túlzott mértékben központosítják, emiatt korlátozottan érvényesül a vállalati önállóság, a fejlesztéshez nem marad vállalati erőforrás. Aka­dálya a dinamizálásnak a termelőeszközök elöregedé­se, alacsony műszaki fejlettségi szint, a kis hatékony­ság és a gyenge munkatermelékenység, a kevés mű­szakszám. Még a meglevő műszaki potenciált sem használjuk ki teljesen, munkaszervezés, irányítási, megfelelő szakmai képzettség hiánya miatt. Továbblépést a dinamizálásban csak a prioritások megváltoztatásával lehetséges, mégpedig úgy, hogy a növekedés kapjon elsődleges szerepet, számolva a le­hetséges egyensúlyi feszültségekkel is. A gazdaság­politikában érvényesíteni kellene a szelektivitást, fel­számolni a gazdaságtalan termelést, még akkor is, ha átmenetileg feszültséget okoz a foglalkoztatásban. A már többször határozatba foglalt termelési szerkezet­változtatást következetesen végig kell csinálni. Tovább kell erősíteni az irányítási, vezetési rend­szert, amely magába foglalja az irányító és irányí­tott szervezetek munkamegosztásának a tisztázását, a vállalati önállóság és felelősség fokozását. A vállalati vezetésben feltétlenül kerüljön előtérbe a menedzser típusú vezetés, bátrabban éljünk a vezetők cseréjével és a fiatalítással. Szalámi: vékony szeletek Az élelmiszer-ipari válla­latok — jórészt — elmarad­tak még a korábbi teljesít­ményüktől is. Kár lenne en­nek az okát kizárólag az aszály miatti alacsonyabb termésekben keresni. A DéT Alföldi Pincegazdaság na­gyon nagy piaeproblémákkal küzdött. Export lehetőségei­nek leszűkülésén túl a hazai boltokban megjelent import borokkal is versenyeznie kel­lett termékeinek. Az üdítő­ital keresletének növekedése csak kicsit csökkentette a visszaesést. A Szalámigyár árbevételének 420 milliós visszaesésében nem a hús­árak világpiacon bekövetke­zett újabb csökkenése ját­szotta a főszerepet. Alap­anyaghiánnyal küzdöttek egész évben. Üj vágósoruk üzembe állítása, pontos mű­ködésének elérése is a szá­mítottnál hosszabb időt vett igénybe. Persze, az év elején a magyar húsárukkal szem­ben a csernobili atomerőmű­baleset miatt életbeléptetett nyugati importstop sem ked­vezett az árbevétel alakulá­sának. Az európai színvona­lú vágósor ma is 70 száza­lékos kapacitással üzemel. Pedig egy beruházás értéke a kihasználtságától is függ. Hát még a megtérülése... A Konzervgyár jó felvá­sárlási politikája segített az eredményességben. Tradi­cionálisan jók a kapcsolatok például pritamin paprikánál a szatymazi téesszel, a zöld­borsó-termeltetésben pedig Békés megyei gazdaságokkal. Tubusos termékeikből még többet tudtak volna gyárta­ni és eladni, ha van elegen­dő csomagolóanyag. A Paprikafeldolgozó Vál­lalat még mindig érzi a pap­rikahiányos éveket. Akkor a belföldi ellátás érdekében kivonult a nyugati piacok egy részéről. Ide visszatérni pedig nem egyszerű feladat. Közben belföldön is igen­csak megszaporodott a házi őrlés, ami a vállalat konku­renciájává nőtte ki magát. A vállalat véleménye: „Nem rendel a belker ..." Talán valamennyit a gyár piaci munkáján is lehetne javíta­ni. A reklám, marketing sze­repe a gazdaság fejlődésével párhuzamosan nő. Ezen a te­rületen keresni kellene az új formákat. A Tejipari Vállalat belföl­di piacait bővítette, A krém­fehér sajttal kapcsolatos ex­portálmok után pedig nem esett jól az ébredés. A Sze­gedi Sütőipari Vállalat sú­lya — egy kicsit a Csongrád Megyei Sütőipari Vállalat rovására — hő az ellátásban. Tovább emelkedett a fo­gyasztók igényessége a ke­nyér iránt. Méginkább a drá­gább, többféle adalékkal ké­szülő kenyeret keresik. A Gabonaipari Vállalat az utóbbi időszak legrosszabb évét zárta. Sajnos, Szeged élelmiszer­iparában a dinamizálásnak ráérhető jeleit még most is hiába kerestük. Tarka-barka A Taurus szegedi gyárában nem. pánikot okozott — az olajárefcés miatti — a töm­lő iránti keresletcsökkenés. Árbevételüket más termé­kekkel pótolni tudták, de igencsak érezték az extra nyereség elmaradását, amit csakis az olajtömlő eladásá­ból érhettek volna el. Vannak vállalatok, ahol a saját teljesítményen kívül az év végi mutatók alakulásá­ban döntően közrejátszanak külső körülmények. A Buda­lakk szegedi gyárában a sze­kér futása döntően függ a beérkező importalapanyag mennyiségétől. A Textilmü­vekben elismerik, jól sike­rült évükben a jó saját telje­sítményen kívül szerepe volt annak is, hogy a Budaprint belső elszámoló árai most a gyár számára előnyösen ala­kultak. S a Deíag árbevéte­lének, nyereségének dina­mikus növekedésében jelen­tősen segített a fa termelői árának évközbeni emelése. A Kábelgyár azért maradt el 1 évvel korábbi termelési értéke mögött, mert a kisebb anyagértékű hírközlő kábe­lekre kapott több megrende­lést és csökkent a több anya­got követelő, építkezések­hez használt kábelek iránti érdeklődés. Az Ikarus Szege­di Leányvállalata figyelem­reméltó növekedést ért el. S termelésében jó arányt kép­viselnek az új termékek is. Az Autófer piacpolitikája el­ismerést érdemel. Ügy tűnik, a több lábon állás politikája nekik biztonságot ad. Az építőipar sikeres egy­sége Szegeden az Építőipari Szövetkezet. Megbízhatósá­guk, haláridőtartásuk az összességében kevesebb meg­rendelőből is elegendőt csa­logatott be hozzájuk. Felújí­tó munkájukra kevés pa­nasz volt, és ez nagy szó eb­ben az ágazatban. Az elmúlt évben építésben a „nagyvál­lalkozásuk" a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Topo­lya sori tornacsarnoka volt. Itt is tartották a feltételeket. Ügy tűnik, a Szegedi Magas­és Mélyépítő Vállalat a tisz­tes megkapaszkodás útjára állt. A Délépnél az éveken keresztül maga előtt tolt gondlömeg okozott csatta­nást. A hitegetés időszaka végleg lejárt. Az eltussolás sem vihető tovább. Szeged gazdaságának legnagyobb kérdése lett, hogy a város egyik legnagyobb gazdálko­dó egységének nem késő-e csak megkezdenie a vissza­kapaszkodást? Bőié István— Rafai Gábor— Tóth Szeles István Szegedi vállalatok árbevételének alakulása 1986-ban Változás Árbevétel (1985 = 100 0/o) (millió Ft) Kőolajkutató szegedi üzeme 98,5 1 320 NKFV szegedi üzeme 92,3 27 147 Konzervgyár 123,0 1 832 Malomipari vállalat 89.1 2 574 Paprikafeldolgozó 111.4 1 343 Pincegazdaság 97,2» 684 Sütőipar (megyei) 102,3 354 Sütőipar (városi) 109,4 184 Szalámigyár 93,4 6 024 Tejipari vállalat 100,0 2 117 Budalakk szegedi gyára 111.6 663 Taurus szegcdi gyára 109,3 2 256 Mcdikémia Isz 111,0 - 472 Ncokorn Isz 126.0 17 Autófer 109,0 292 Ikarus leányvállalat 115,8 636 Kábelgyár 95,5 1567 Kéziszerszámgyár 107,5 191 Öntöde 104,5 281 Hungaro 99,5 2 7G6 Minő szegedi gyára 102.6 277 Pannónia szegedi gyára 90,8 232 Ruhagyár 100,5 995 Textilművek 103,5 1272 Defag 108,0 900 Gyufagyár 117,0 162 Nyomda 110,0 200 Dél ép 92,5 2 312 SZESZ 103,3 348 SZMMV 105,0 268 Föld körüli pályán a Szojuz TM-2 A Szovjetunió bajkonuri űrrepülőtercröl helyi 1 1 < szerint pénteken, a kora haj­nali órákban felbocsátották a Szajuz TM—2 űrhajót, ^amelynek személyzete .lurij Runianyenko paranesnokból és Alekszandr Lavejkin fe­délzeti mérnökből áll. Az újabb szovjet űrhajó a Mir tudományos űrállomás felé tart, amely tavaly febru­ár 20. óta kering Föld körüli pályáján. A Szojuz TM—2 a program szerint két nap múlva kapcsolódik majd hozzá, és az űrhajósok át­szállnak az állomásra, hogy ott hónapokra „tanyát ver­jenek". Már az űrhajó elindítása előtt, január 18-án a Mir-ál­lomáshoz kapcsolódott egy Progressz típusú teherszállí­tó űrhajó a későbbi állomás­lakóknak szükséges többmá­zsányi holmival és élelmi­szerrel. Romanyenko és La­vejkin számára mindjárt az űrállomásra érkezés után bő­ven akad majd tennivaló: ki kell rakodniuk a Progressz szállítmányát, majd fel kell készülniük a modul fogadá­sára. Azután megkezdhetik tudományos munkájukat, de júliusban további külön programjuk lesz: nyolc na­pon át az állomáson együtt fognak dolgozni az első szov­jet—szír nemzetközi űruta­zás két résztvevőjével. Szegeden és Gödöllőn J Biotechnológiai beruházások Az OMFB és több minisz­térium támogatásával az idén országszerte több új biotechnológiai beruházást fejeznek be, illetve kezde­nek meg. Ezek a VII. ötéves terv biotechnológiai prog­ramjához kapcsolódnak, amely tizenegy közvetlen ter­melési célú, és öt, a későbbi tennivalókat megalapozó feladatokat tartalmaz. A beruházásokkal azt segítik, hogy a kutatási eredmények minél előbb hasznosuljanak a termelésben. A két legjelentősebb bio­••'•lósiai nagyberuházás kivitelezését ebben az évben Gödöllőn és Szegeden kez­dik meg. Gödöllőn április­ban látnak hozzá a télmil­liárd forintos költséggel lé­tesülő mezőgazdasági bio­technológiai kutató- és ok­tatóközpont építéséhez. A 6000 négyzetméter alapterü­letű, több laboratóriumot magába foglaló intézmény­ben több mint félszáz ku­tató dolgozik majd a mező­gazdaság számára űj bio­technológiai eljárások. ki­fejlesztésén. Szegeden a Magyar Tudo­mányos Akadémia biológiai központjához kapcsolódik az ú] biotechnológiai kutató­park, amelynek 200 millió Jforintos beruházását meg­kezdték. 1989-ben készül el az új létesítmény, ahol a biológiai központban elért alapkutatási eredmények alapján elsősorban a gyógy­szeripar számára fejleszte­nek majd ki fermentációs ^technológiákat és űj gyógy­szergyártási eljárásokat. A biotechnológiai eredmé­nyek gyal^orlati alkalmazá­sát segíti elő a Budapesti Kertészeti Egyetem épüle­tében a közelmúltban át­adott nemzetközi mikrobio­lógiai génbank. Itt a bioló­giai eljárásokhoz nélkülöz­hetetlen, már szabadalmaz­tatott mikroorganizmusokat el lehet helyezni megőrzés­re. A génbankban máris többezer szövettenyészetet tárolnak. A Meriklon Gazdasági Társaság nemzetközileg is elismert sejt- és szövette­nyésztési technológiája alap­ján az országban hjit űj laboratóriumot létesítenek. Módszerükkel egy növényből több százezer, teljesen azo­nos tulajdonságú testvér­növényt lehet előállítani. A hagyományosnál lényegesen gyorsabban és kevesebb munkával termelik a palán­tákat. A társaság tavaly csaknem 200 000 dollár ér­tékben exportált burgonya-, szőlő-, virág- és különböző keleti növényszaporító anya­gokat. Az idén egymillió dollár értékű növényi sza­porítóanyag előállítására és szállítására kötöttek szerző­dést. A növekvő igények kielé­gítésére hozták létre a hat új laboratóriumot, amelyek szövetkezetek, állami gazda­ságok és egyéb vállalatok beruházásában épülnek. A Meriklon öt évig alapanyag­gal látja el a laboratóriu­mokat, átadja a technológi­át és értékesíti a palántá­kat. A hat laboratórium közül az első a Sárszentmi­hályi Állami Gazdaságban létesült, s itt már megkezd­ték a szaporítóanyagok elő­állítását. Befejezéséhez kö­zeledik a Putnoki Egyetér­tés Termelőszövetkezet, a Miskolci Patyolat Vállalat 'és a Domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet beruházá­sában épülő egy-egy labo­ratórium is, ezeket március végén adják át. NépfronfkiildSfftség utazott Kinába Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára vezetésével a Kínai Népi Politikai Ta­nácskozó Testület Országos Bizottsága meghívására csü­törtökön népfrontdelegáció utazott Pekingbe. A kül­döttség búcsúztatásánál a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Zhu Ankang, a Kí­nai Népköztársaság buda­pesti nagykövete. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom