Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-26 / 48. szám

2 Csütörtök, 1987. február 19. Hungária Életjáradék­kötvény A Hungária Biztosító új szolgáltatást vezetett be és­pedig az életjáradék-köt­vényt. Ezt ezer, öt-, tíz-, öt­ven- és százezer forint ér­tékben (évente 12 százalékos kamattal köthetik meg). A kötvény titkos. Kérhető, hogy a jogosult neve és sze­mélyi adatai sehol sem sze­repeljenek. A tulajdonos eldöntheti azt is, hogy a kötvény érté­két visszakéri vagy járadékra módosítja. Álljon itt példá­nak: a tízezer forintos köt­vény, ha azt az idén vásá­rolják, 2028-ban 160 ezer 226 forintot ér. Ha járadékra módosítják, azt lehet meg­határozott vagy élethosszig •tartó időre kérni. A köt­vény átruházható, járadékra jogosultnak pedig bárki megnevezhető. Ha a szerződő fél a jára­dékfolyósítás kezdete előtt meghal és ha járadékra megjelölt valakit. akkor minden jog a nevezettet ille­ti, ha ilyen nincs, akkor pe­dig az örököst. Jogi személyeknek azért érdemes kötvényt váltani, mert azt hűségjutalomként adhatja legjobb dolgozóinak. Ezt is példával érzékeltetjük. A tízezer forintos kötvény után 15 év múlva havonta 797 forint járadékot fizet a Hungária Biztosító. Munkás­skanzen Munkásskanzen felállítását tervezik Pécsett. A népi mű­emlékek skanzenjének min­tájára egy hajdani lakóépü­letet kívánnak helyreállíta­ni és az egykori munkás­életmód eredeti tárgyaival •berendezni. Erre a célra a derfli- vagy dörfli-házként emlegetett épületet sze­melték ki a helytörténészek. Az 1860-as években épült L-alakú, emeletes ház jel­legzetes régi proletár bér­kaszárnya, fából ácsolt kör­folyosójáról körülbelül har­minc szoba-konyhás lakás nyílik, közös használatú árnyékszékekkel. II politikai tudomány úttörője Vajon lehetséges-e valami­féle rendszert felfedezni az emberek nem szűnő szörnyű tetteiben? Netán ennek a szisztémának ismeretében uralkodni is lehet fölöttük? Alkalmasint mindez tanítha­tó lenne? Bizonyára sokan törekedtek ilyen tudásra, bár megszerzése keveseknek sikerült, ha egyáltalán va­lakinek is. Igaz, az emberi­ség koronként újraértékeli történelmét s ennek az újra­gondolásnak nyomán új meg új diktátorok támadnak s ők talán birtokolták az áhított uralkodnitudást. Az emberi lélek különös bugyrába vi­lágitana a gondolkodás, ha ezen valóságos hatalombir­toklók személyiségét kutat­ná. Ugyan miért kell az egyiknek oly megátalkodot­tan a korona, a marsallbot, az uralkodás bódító máko­nya s miért képtelen a má­sik még csak nemet monda­ni is? Szerencsére Machiavelli őrizkedett az álmodóktól, számára a minden*- a maga akarata alá gyűrő fejedelem adottságként létezett, így nem is a miértjét kutatta; uralkodásának hogyan ja volt az érdekes. Az a módszer, amely igenis megmutatkozik a válogatás nélkül elköve­tett szörnyűségek mögött, ha kellően éles és kutató tekin­tet veti rá sugarát. Machia­velli korának talán legjelen­tősebb szörnyetegét, száza­doktól nem elhomályosított zsarnokát figyelhette közel­ről sőt választhatta elemzése tárgyául, Cesare Borgiát. Antalffy György a tudós tá­jékozottságával igyekszik megmutatni a Borgiák eme gyöngyszemének valóságos rémtett-méreteit, ám még így is marad bőséggel ele­gendő. ö tehát a modell, akinek tetteit igenis értelem és nem önmagáért való ke­gyetlenkedés vezérli, mert mint politikus, hosszú távla­tokra tekint. Machiavelli azt kutatja munkássága során, mi tesz egy kormányzatot erőssé, mi biztosítja a politikai szabad­ság fenntartását, miképppen lehet a politikai hatalmat a legkönnyebben megszerezni s utána folyton-folyvást megtartani. Eme nehéz kér­Antalffy György: Machiavelli és az állam tudománya dések megválaszolásához bi­zonyítékul, fogódzóul, teó­riáihoz a történelmet idézte. Egy hajdan volt világbiro­dalom kései fiához mérten, segítségül a római múlthoz, nagy elődeinek tetteit elkö­vető személyekhez, hősökhöz fordult. Ily nézetből tekint­ve méltóságot kapnak a ka­landorok, felmagasodnak a köznapi zsarnokok. Lám, mi­re képes az emelkedett szemléletű értelmiségi, akár­ha öt évszázaddal is meg­előzve fonnyadt utódait. az egészen új birodal­makban az új fejedelem könnyebben vagy nehezeb­ben tartja meg a hatalmát attól függően, hogy a hódító mennyire tehetséges. És mi­vel az esemény, amelynek során magánszemélyből feje­delem lett, vírust vagy sze­rencsét kíván, a két dolog valamelyike részint könnyít a dolgán." Bölcs szavak vagy csak bölcselkedők? Ítéletet a történelem mond. de azt meg nem könnyű leolvasni. Hiszen a hatalom különle­gesen kényes mutatványokat igényel s mögöttük felfedez­ni az igazi mozgatót — ez értő elmét kíván. Melléke­sen megjegyezve, a hatalom ritkán szívlelte titkainak még oly tanító célzatú ki­fürkészését is. Ezt a tapasz­talást Machiavellinek is meg kellett szenvednie egy oly szokványos börtön mélyén, melynek falán a tetűk. mint lepkék lapultak... És még­sem adta fel, a politika szenvedélyesen érdekelte, ta­lán mert benne az embert vélte felismerni, annak ál­landóságát ezernyi álarc mögött is. Antalffy professzor idézi egy kutató véleményét, aki szerint Machiavelli úgy te­kintett a politikai harcokra, mint egyfajta sakkjátékra s ennek szabályait elemezte tekintet nélkül arra, hogy kik a játékosok: arisztokra­ták, vagy republikánusok, barbárok vagy olaszok, legi­tim uralkodók vagy trónbi­torlók. Politikai tapasztala­ta arra tanította, hogy poli­tikai játékot nem lehet meg­tévesztés, csalás, árulás vagy szószegés nélkül játszani. Vajon miként vélekedjünk erről? Helyeseljünk, buzgón bólogatva hogy igen, a poli­tika legalábbis űri huncut­ság. jobb attól távolra ma­radni, fejfájós közelségét el­kerülni? Vagy ellenkezőleg, felháborodott kard-ki-kard csatakiáltással rohamozni a gaz rágalmazót, aki lám rosszat mondott? Mostani magamhoz leginkább a re­ménykedés áll közel, bizoda­lom oly korban, melyben gyakorolható a gyengéd for­radalom. Egyébként a re­ménykedésre maga Machia­velli ad bátorítást, amikor a politikus úgy határozza meg aki „olyan orvos, hogy kigyógyíthatja az államot a rossz nedvek okozta betegsé­gekből." Ha a politikus erre valóban képes, akkor nincs is okunk csüggedésre. Biza­kodjunk, hogy az emberi ha­ladás útja erre visz mind­annyiunkat. A könyv szerzője száza­dunk nagy gondolkodóját és kényszerű börtönlakóját, A. Gramscit idézve mondja, hogy Machiavelli volt talán az első, aki úgy vélte, hogy a politika önálló tevékeny­ség, amelynek megvannak a ma^ga elvei és törvényei. Ezek afféle felismerések nyomán keletkezett szabá­lyok. amelyek tanulhatók, miképppen Machiavelli által taníthatók. Napjaink felfo­kozott érdeklődése' á politika iránt bizonyára nem csök­kenti, sőt erősíti a figyelmet Machiavelli életműve iránt. A szegedi tudós könyve tu­dományos erényeit túl, ol­vasmányos stílusával is vonzza a történelmi ese­mények és személyiségek iránt érdeklődő olvasókat, (Közgazdasági és Jogi Kiadó) Tráser László Mi? Hol? Mikor? Alig ocsúdtunk fel az ÉS NAGY GENERACIÓ-vi tá­jából. Hát igen, mi, har­mincasok csak kullogunk a a fényes nemzedékek után. Kutya rossz érzés. Egyik költő kortársunk, Zalán Ti­bor arctalannak nevezett bennünket. Ez sem túl hí­zelgő. Reménytelen hely­zetünkhöz pedig újabb adalékkal szolgált egy ká­véházi este, melyen a nagy generáció néhány szegedi reprezentásával találkoz­tunk. A márványasztallapon juice, vörösbor, konyak, fél kiló cigarettavég. Mi miért nem estünk hasra az Óriáscsecsemötől? Lany­ha szemináriumi fogadta­tás, megtanultuk, hogy ex­presszionista-dadaista, az­az szeretni sikk, hivatkoz­ni rá elegáns. Ennyi. Ti­zennégy-tizenöt évesek vagyunk, amikor Paál Isti — a nagy generáció tagjai így hívják egymás között — szenzációs előadást pro­dukál Szegeden. A szerző, Déry Tibor ekkor fogadja szívébe a szegedi színját­szókat. Hallgatóként mi futotta belőlünk? Esti viták az egyetemen Andrejevről, Bunyinról, Mandelstamról. Az utolsó évben, 1977-ben pedig Steinbeck Egerek és emberek-je mutattatott be. Mérsékelt évfolyamsiker, és utána nagy csönd. Ugyanez előtte. Amikor 1973-ban a Petőfi-rockot zengte az ország, mí feke­te szerelésben, fekete lé­lekkel — reménytelennek sejtettük a felnőttséget — Nemzedékkesergő? Babits Fekete országát, Jó­zsef Attila Tömegét dra­matizáltuk. És persze bo­moltunk a popfesztivál ze­néjéért. Ennyi. Kényelmes, sült galamb­ra váró nemzedék? Nem tud igazán se örülni, se dühöngeni? Képtelen lel­kesedni, kiröhögi a világ­megváltókat. Mindenből egy kicsit? Egy csipet mar­xizmus, katolicizmus, Nagyvilágkultúra, némi idegen nyelv ... Ügy közé­pen szépen elvagyunk. Nem harcolunk, nem ki­abálunk, nem heveske­dünk, persze messze áll tőlünk az elégedettség is. Akarunk is valamit meg nem is. Nemrég alaposan elszégyellhettem magam. A NYOLCTIZENÖTÖ­SÖK próbáltak a Tisza­parton. A homokhegy tete­jén, Prospero, Ariel. Gyárt­ják az aktákat. Gondolko­dó fiatalemberek. Egy tí­zessel járunk előttük. Shakespeare Viharja Sze­geden. Aztán ifj. Horváth István-napok. Mi lesz ve­lünk, arctalanok? Az ügye­sebbek zsenialitásukat fennen hirdetve bekönyör­gik magukat ide s oda. Az isten se mossa le róluk a NAGY TEHETSÉGET. És a luftballon száll ... A di­vatos zengzeményektől egyre magasabbra, Nekünk nem volt pinee­mosókonyhónk, ahol gitá­roztunk, szaxofonoztunk. Miközben bátyáink — a nagy generáció tagjai — Rolling Stones-dalokat dobhártyaszaggatóan ját­szottak, bennünket elirá­nyítottak az Ifjú Zenebará­tok hangversenyeire. Meg népdalokat tanultunk tu­catjával. Nekünk nem volt JBeatlesünk, Presleynk se. Kodály-módszer, énekkar az igen. Kíváncsi lennék, mennyien lettünk zeneba­rátok! Elsötétül a kávéház, vi­deóról nézzük az Angyalo­kat, így hívták hajdan Sze­geden a Vági László-féle zenekart. Valami polbeatet játszanak. Szenvedélye­sek. Klasszak a képsorok, viszik az embert. Van mondandójuk, üzennek. Utálják a sznobságot. a fenn költséget, a prüdériát. Bennünk van-e ennek egy szikrája is? Hol találsz ma a város­ban ilyen társaságot? És költőt, aki a zenédhez szö­veket ír. Anna Frankról vagy másról. Mit tesz a ve­lünk egykorú poéta bará­tom? Miután megjelent az első kötete, úgy döntött sz ... a világ, és elmegy pénzt keresni. Annyira el­ment, hogy 2 éve egy sort se írt le. Kocsit vett, gaz­dálkodott, kereskedik és természetesen végtelenül utálja magát. Mindig meg­állapodunk, ezentúl dolgo­zik. Veress Miklós mondta azon az estén, hogy bárhol dolgozott, mindig igyeke­zett hasznosnak érezni ma­gát. Akár költőként a bel­politikai újságírásban is. Megintcsak feltámad ben­nünk az irigység. Mi ugye, mindig elégedetlenek va­gyunk a helyzetünkkel? Mondogatjuk, kesergünk és természetesen karba tesszük a kezünk. Megta­lálnak bennünket a felada­tok, de az embert vonzza-e a feladat. Nem meditálunk. Várunk. Ennyi. A kávéházi csendben fel­kapom a fejem a RENE­SZÁNSZ EMBERRE. De szép is lenne! Túlhaladni önmagunkat, megőrizni fo­gékonyságunkat, és ha le­het, műveljük „kertjein­ket", tegyük érdemessé az életünket. A világot pró­báljuk elsajátítani, kife­jezni. Pfuj, micsoda nagy szavak! De azért mégis­csak meg kellene próbálni. Egyik nagy generációs ismerősöm több konyak után henceg: — Felfaltuk az egyete­met, a professzorokat, sis­tergett az agyunk, lobog­tunk ... Mi mennyi kiváló koponya vagyunk! Ha jól meggondolom, úgy tizenöt-húsz év múlva ilyesmivel mi is be tudjuk csapni önmagunkat. Az öt­let nem rossz, kényelmet­lennek sem mondható. Rá­fekszünk a hullámokra, és visz a víz. Nem kellene mégis meg­próbálni valamit? A kul­logás, az arctalanság el­len .., Bodzsár Erzsébet 1987. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: EDINA A Nap kel 6 óra 32 perckor, és nyugszik 17 Ara 23 perckor. A Hold kel 6 Ara 9 perckor, és nyugszik 15 Ara 15 perckor. VIZALLAS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 441 cm (áradA). HETVENÖT ÉVES Vinczo István (sz. 1912) állami díjas matematikus, c. egyetemi tanár, Szegeden született, itt vé­gezte az egyetemet is. Emléke­it a Somogyi Könyvtári Műhely Vallomások Szegedről elmü kü­lönszámában irta meg. A való­színűségelméletét és a matema­tikai statisztika kutatója, az MTA Matematikai Kutatóintéze­tének tudományos tanacsadója. HETVEN ÉVE született Szauder József (1917— 1975) állami díjas irodalomtörté­nész, kritikus, 1961 és 1965 közt a József Attila Tudományegye­tem magyar irodalomtörténeti tanszékének vezető tanara. 1970­től a római egyetem vendégpro­fesszora. A fölvilágosodás és a reformkor magyar irodalmának, valamint az olasz és a magyar irodalom kölcsönhatásának volt kiváló kutatója. NAGYSZlNHAZ Este 7 órakor: Don Carlos (bérlctszünet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. há­romnegyed 6 és 8 órakor: Fo­gadjunk! (színes, m. b. olasz filmvígjáték), délután fél 4 óra­kor: Hannibál tanár ur (ma­gyar film). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Aranyfej (színes magyar film), negyed 6, fél 8 órakor: Vakvilágban (színes magyar film). Szabadság: fél 4, háromne­gyed 6 órakor: A birodalom visszavág (színes m. b. amerikai tudományos-fantasztikus film. III. helyár!) 8 órakor: Veszélyes nyom (színes, m. b. jugoszláv kalandfilm). Kisköríissy halászcsárda: dél­után 4 és este 8 órakor: Kettős gázlók (szines hopgkongl akció­film). Éva presszó: este 8 órakor: Murphy háborúja (színes angol film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ES UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeli Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. kórház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon regge' fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 örátöl reggel 7 őrálg, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az Ojszegedl Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22­355. Egyéb napokon a Fül-Orr­Gége Klinika tart ügyeletet. (Szeged. Lenin krt. 111.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. I—S. Telefon: 14­420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 17.30: A gyermekkor utolsó nyara — gyerekeknek 18.00: Művelődési műsor 18.40: Vetélkedő 19.00: Tv-kalenddrlum 19.10: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Politikai magazin 21.05: Könnyűzenei műsor 22.15: Tv-napló 22.35: Tv-galérla 23.05: Hirek O.IVIDEK 16.45: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: A gyermekkor utolsó nyara 18.00: Újvidéki képeslapok 18.30: Ember és idö 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó magyarul 20.00: Európa Kupa — kosárlabda­mérkőzés — Zadar—Real 21.30: Hirek 21.35: Játékfilm Rádió KOSSUTH 8.20: Tóth Benedek írása 8.30: Nathan Mllstein hegedül 9.14: Huszka Jenő dal­játékaiból 10.05: Zenei fogalom zenei élmény 10.35: Labirintus 10.50: Fuvósátiratok 11.11: Nóták 11.33: Cserebogár, sárga cserebogár ... — 0, 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Intermikroíon 13.00: Lortzing operáiból 13.40: Favágók 14.10: A magyar széppróza századal — (Ism.) 14.25: Zenei Tükör 15.00: Kedves csirkefogók — John Steinbeck regénye 16.05: Révkalauz 17.00: Könyvszemle 17.30: „Régi szokás szerint . .." 18.05: A Stúdió 11 játszik 19.15: Rádiószínház — Pesti emberek — Mesterházi Lajos rádiójátéka 21.23: Babos Károly nótáiból 21.30: Februártól októberig 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Julián Bream Dowland­műveket játszik lanton Jegyzet Zenekari muzsika 03 Tévé BUDAPEST 1. 9.05: Tv-torna 9.10: Teledoktor 9.20: Európa bölcsője: Hellasz — (ism.) 10.15: Farsangi é) — (ism.) 11.35: Képújság 16.55: Hírek 17.05: Noé bárkája — spanyol rövidfilm 17.30: ToronyOra — 12. 18.05: Tv-börze 18.15: Tclcsport 18.40: Képújság 18.50: Esti mese 19.30: Híradó 1. 20.05: Mentők — csehszlovák tv-filmsorozat — 9, 21.05: Hfrháttér 21.50: Unokáink sem fogják látni 22.30: Hiradó 3. BUDAPEST 2, 17.55: Képújság 18.00: Pannon Krónika 19.00: Tv-torna 19.05: A Wayne Shorter Quartet a „Pori Jazz 1988" fesztiválon 19.45: Ot évszázad festészete — (ism.) 20.00; Ráez Aladár-cimbalom­verseny — gálaműsor 21.05: Híradó 2. 21.25: Hubay Miklós: Római karnevál — Katarzis két részben — 14 éven felülieknek! 22.50: összefoglaló a téli Univursiadéról 23.20: Képújság BELGRÁD 1, 16.45: Magyar nyelvű tv-napló 17.10: Krónika 22.50 23.00 0.15: — 4.20: Éjfél után... PETŐFI 8.05: A „Kormorán folk and roll" cimű nagylemezről 8.20: A Szabó család — (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Palcsó Sándor operett­dalokat énekel 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Párbeszéd a versmondásról 14.50: Aki hallja, adja át... 15.05: Tudományos könyvespolc 15.10: Oneraslágerek — (ism.) 15.45: Törvénykönyv — (ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban 17.08: Bolgár dzsessz­felvételek böl 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelöknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.10: Kabarécsütörtök 22.20: Ráadás Elvis Presley összes felvételeihez — 2. 23.20: — 0.14: Verbunkosok, nóták 0.15: — 4.20: Éjfél után ... 3. MŰSOR 8.12: Elisabeth Schwarzkopf énekel 8.30: A Budapesti Ragtime Band játszik 9.00: Magyarán szólva — (ism.) 9.15: Kamarazene 9.49: Felhívjuk a figyelmet! 9.54: Händel: Jephta — oratórium Közben: 11.00: Szabó Lőrinc és Illyés Gyula verse — (ism.) 13.05: Hírek, érvek, vélemények — (ism.) 13.35: Robert Holl két Schubert­hangversenye — 2. 14.55: Pophullám 15.37: Megtervezett véletlenek — (ism.) 16.00: Balettzene operákból 17.00: Diákfélóra 17.30: Csajkovszkij: Francesca da Rimínl — szimfonikus fantázia 17.55: Fúvós fórum 18.30: In limba materna — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokról 19.05: Rádió­hangversenyekről 19.35: Arany János verse 19.40: Együttesek muzsikálnak — 4. Közben: Kb. 20.25: Külföldi tudósoké a szó Kb. 20.40: Deveesert Gábor verse — (ism.) Kb. 21.30: Hangszerszólók 22.05: Napiaink zenéje — Philip Glass: Satyagraha — ftárom­felvonásoa opera — II- III. (elvonás

Next

/
Oldalképek
Tartalom