Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-26 / 48. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Gazdasági körkép '86 abszolút mutáló? Egy hatrészes sorozat végén keressük azt a gazdasági mutatót, amely leginkább alkalmas egy gazdasági év összegzését szemléltetően segíteni. Kínálja magát a vállalati eredmény, Csakhogy gondoljunk bele, mennyi torzítással méri, minősiti ez a mutató a legtöbb vállalat gazdálkodását. Szeged sajátos gazdasági arculatából adódóan jó néhány gazdálkodó egységtől ezt az értéket meg sem kaphattuk. Ezeknél a vállailati központ más városban van. A kisebb egységre jutó részt ki sem számítják, avagy az itt végzett munkától függetlenül alakulnak a visszaosztáskor ebben a rubrikában a számjegyek értékei. A legfelsőbb gazdasági irányítás által régóta deklarált elhatározás a központi támogatási rendszer leépítése. Csakhogy a gyakorlat szövevényes terepén ebből alig valami valósult meg. Ilyen körülmények között természetesen csak minimális energia jut a termékszerkezet megújítására, a költségek fillérről fillérre való ésszerű nyirbálására. A tartósan nyereséges vállalatokat oly régóta sújtja óriási mértékű elvonás, hogy most már fáradni látszanak. A megtermelt eredménynek oly kis hányada marad meg saját, szabad rendelkezésre, hogy az már nem lehet eléggé ösztönző újabb belső tartalék energiák felszabadítására. Mindennek ellenére — úgy gondoljuk —, hogy a szegedi gazdaságban több, mint figyelmeztető jel az a •tény, hogy 1985-höz képest túl sok vállalatnál csökkent az eredmény abszolút mértékben is. Nem lehet vigasztaló, hogy az általunk vizsgált 30 gazdasági egység közül valójában egyetlenegy veszteséges. A Delép „mínusza" minden előzetesen becsült értéknél magasabb lett az év végi mérleg összeállításánál. Innen már lefelé igen gyors az út, és csak lassú visszakapaszkodás az elképzelhető. Megújulás: elhalasztva Azoknál a vállalatoknál, ahol jelentós mértékben sikerült egy év alatt növelni a nyereséget, a forrás többnyire a termelés mennyiségi emelése volt. A Szegedi Konzervgyár kiugróan jó mutatójában is nagyobb része van annak, hogy folyamatosan volt alapanyaguk, ezért kapacitásukat ki tudták használni, mint annak, hogy néhány újdonságot — magasabb nyereséghányaddal — a piacra küldtek. Az Ikarusnál az új termékek nagyobb nyereségtartalma lényeges tényezőként van jelen a tisztes nyereségemelkedésben. A gyufagyárban js jövedelmezőbbek az új termékek a régieknél, azonban a nyereség kiugró emelkedését döntően a váratlanul beérkezett külföldi megrendeléseknek köszönhetik. A Szegedi Nyomdánál hasonló esetben nem sokat tudnának kezdeni a lehetőséggel, Itt mér szinte mindent determinál — Mit változtatna a jelenlegi adórendszeren azért, hogy valóban azok a vállalatok fejlődjenek, amelyek jó árat tudnak elérni a piacon termékeikkel? Égető Emese, docens: — A versenyképes vállalatok elvileg maguk teremtik meg további fejlődésük feltételeit. Abban, hogy ez gyakorlatilag még sincs így, kétségtelenül nagy szerepe van a költségvetési politikának. Az már korábban gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy az általános növekedési kényszer és a szelektív restrikció politikája — tehát az, hogy mindenki növekedjen, csak a nem elég hatékony vagy más okból viszszafejlesztésre ítélt vállalatok ne — nem éri el a kívánt célt. Ha jelenleg ennek a fordítottjával kísérletezünk — azaz az általános restrikció körülményei között a szelektív fejlődés politikáját folytatjuk — méghozzá ugyanazon eszközökkel, akkor nagyon valószínű, hogy ugyanarra az eredményre jutunk. Különösen akkor, ha a támogatások csökkentése nem jár együtt az elvonások csökkentésével. A megoldás: a hatékony munkával elért eredményt a költségvetés kevésbé vonja el. Vagyis a versenyképes termékkel elért extrajövedelmet ne vonja el az adórendszer semmilyen címen, továbbá ne módosítsa a költség- és jövedelemarányokat, mert ellenkező esetben nem a piachoz való alkalmazkodásra ösztönöz, hanem éppen hamis követelményeket közvetít a vállalatok felé. Végül az elvonási (adó) rendszernek sokkal stabilabbnak kellene lenni, mint az elmúlt időszakban, volt. A hosszú távú célokat nem szabadna alárendelni a költségvetés rövid távú, sokszor pillanatnyi érdekeinek. az elavult technológia és a hely szorító szűkössége. A korábbi év nyereségszintjét sikerült tartani a kábelgyárban és a Taurus szegedi gyárában. Méghozzá hasonló körülmények között. A rosszabbul iövedelmező termékek felé tolódtak el megrendeléseik, de azokból akkora volt az igény és a termelés, hogy több munkával elérhetővé vált legalább az eredmény egy évvel korábbi mértékének reprodukálása. Jó néhány látványos visszaesésben nem kis — gyakran döntő — szerepe volt a világpiaci ármozgásoknak. Mindenekelőtt jlyen az olajár zuhanása okozta nyereség-visszaesés azNKFV, szegedi üzemében. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kevesebbet kapott vissza a tröszttől az exportja után, mint 1985ben. A Szegedi Ruhagyárat kellemetlenül érintette a dollár árfolyamának léggömbszerű kipukkadása. A sütőipari vállalatok szerencséje, hogy a fogyasztási szerkezet az újabb ármegáUapítású, nagyobb nyereségtartalmú termékek felé tolódott el. Puha költségek A vállalatoktól hallott gyakori panasz, hogy költségeiket az árakban csak hosszas várakozási idő után tudják érvényesíteni. Ez a tény mutatja, hogy a magyar gazdaságban még ma is sokkal inkább az önköltség típusú árképzés dominál, mintsem az ertek körül mozgó, piaccentrikus ármegállapítás. Különösen így van ez, minél messzebbre kerülünk a fogyasztói áraktól, vagyis a termelői árak körében. A költségtakarékosságban nem sikerült a kívánt mértékben előrejutni, de néhány jó példát azért sorolhatunk. Sok forintot sikerült megőrizni a Csongrád Megyei Sütőipari Vállalat kaszszájában azzal, hogy az olajtüzelésről a gázfűtésre tértek át. Az Ikarus szegedi leányvállalata anyagbeszerzései nok egy részével ismét az anyavállalatot bízta meg. így — közvetve — megint megrendelővé vált, ós kevésbé van kiszolgáltatva a háttéripar főként kisebb partnereket sújtó szállítási ingadozásainak. Már az idei évre sokat vár a vállalatok közötti új kapcsolatrendszertől a költséggazdálkodásban a Hungarohemp. A tejipari vállalat az idén a szállítási útvonalak racionalizálásától vár jelentós megtakarításokat. Az élelmiszeripari vállalatok nyereséghányaduk lényeges emelkedését várják — talán joggal — az 1988. január elsejétől bevezetendő hozzáadottérték-adótól. Export: kontra Népgazdaságunk másik fő feladata — a növekedési pályára állítás mellett — külgazdasági egyensúlyunk őrzése. Ez pedig — adósságállományunk ismeretében — csakis kivitelünk fokozásával képzelhető el. Ezen a területen a szegedi vállalatokra is jellemző volt a könnyebb ellenállás felé való kitérés. A szocialista országokba nagyobb volt a kiviteli kedv. A kudarc oka — a gyenge gazdasági teljesítményeken túl — a megfelelő ösztönzés hiánya. Egyértelműen emiatt nem próbálkozott tovább nyugati eladásokkal a Medikémia. Az arab országok fizetési nehézségei közrejátszottak a tejipari vállalatnak ós a Szegedi Ruhagyárnak a tervezett kiviteli értéktől való lemaradásában. A Paprikafeldolgozó Vállalatnál tények bizonyították, hogy szebb, praktikusabb, korszerűbb csomagolással a legkeményebb piacokon is könnyebb boldogulni. A legnagyobb exportsikert Szegeden talán a Pannónia gyára mondhatja magáénak. Több mint negyven százalékkal tudta növelni a konvertibilis valutával fizető piacra küldött kabátjai számát. Furcsa ellentmondás, hogy ebből a sikerből dolgozói keveset profitáltak. Nem érezték a fizetésükön, hogy kezük munkájának eredménye vevőre talál a szőrmék legigényesebb piacán is. A pincegazdaság a Monimpexnek ajánlgatja borait. Ügy érzik, némelyik alföldi bor már igencsak állná a „márkákkal" a versenyt. Ennyit a szegedi ipar, építőipar, élelmiszeripar 1986-os évéről. Végezetül hadd írjuk le kívánságunkat: jó lenne, ha 1988. februárjában kevesebb keserű mondat kerülne a Délmagyarország gazdasági körképébe! Bőié István Rafai Gábor Tóth Szeles István Szegedi vállalatok éves eredményének alakulása 1986-ban Változás Eredmény (1985=100%) (millió Ft) Kőolajkutató szegedi üzeme ...X ,,, NKFV szegedi üzeme 34.6 989.0 Konzervgyár 174.8 97.0 Malomipar 48.8 30.0 Paprikafeldolgozó 109,2 125,0 Pincegazdaság 68,9 153 Sütőipari Vállalat (megyei) 109,2 18.8 Sütőipari Vállalat (szegcdi) 69,3 10.0 Szalámigyár 55,8 98.0 Tejipari Vállalat 64.1 14.0 Budalakk ... X ... Taurus 100.0 725.0 Medikémia 113.9 63.0 Neokor 41.0 0,7 Autófer 114.0 34,4 Ikarus 104.2 106,0 Kábelgyár 100,0 285.0 Kéziszerszámgyár 111.8 22,7 öntöde 87,6 21,0 Hungarohemp 82,1 200,0 Mino 103,1 27,9 Pannónia ...X • • • Ruhagyár 75,6 773 Textilművek 188,1 80,4 Defag 130,0 82,5 Gyufagyár 146,9 18,5 Nyomda 116,0 32,5 Délép ... XX —333,7 SZÉSZ 119,4 48,5 SZMMV ... XX 7.5 x Ezeket a mutatókat külön a szegedi üzemre nem számítják ki. xx Volt, illetve jelenlegi veszteség miatt nincs értékes szám ebben a rovatban. Hazánkba érkezett a JKSZ küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán hazánkba érkezett a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttsége Milanko Renovicának, a JKSZ Központi Bizottsága Elnöksége elnökének vezetésével. A delegáció tagja Marko Orlandics, a JKSZ KB Elnökségének tagjai, Sztaniszlav Sztojanovics, a JKSZ KB Elnöksége végrehajtó titkára. Fogadásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Kádár János, az MSZMP főtitkára, Szúrós Mátyás, a KB titkára, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelenvolt Györké Sándor, hazánk jugoszláviai, valamint Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Losonczi Pál fogadta Lord Hailshamet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országházban fogadta Lord Hailsham of St. Marylebonet, a brit Parlament Lordok Házának elnökét, aki a magyar Országgyűlés meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a két ország, a két törvényhozó testület kapcsolatait, ezek továbbfejlesztésének lehetőségeit, s véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Az eszmecserén részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Jelen volt Leonard Vincent Appleyard NagyBritannia budapesti nagykövete. Tárgyalásait befejezve, a kora délutáni órákban Lord Hailsham elutazott hazánkból. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alti! nöke búcsúztatta, jelen volt Leonard Vincent Appleyard. Á tavalyi gazdálkodásról Az építő-, fa- és építőanyagipar tavalyi gazdálkodásának' mérlegét és a legfontosabb idei tennivalókat tekintette át szerdai ülésén az épitők szakszervezetének központi vezetősége. Az előtterjesztett közös minisztériumi és szakszervezeti jelentéshez Somogyi László építésügyi ós várasfej lesztési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Megállapította, hogy az építőipar a nagyberuházásokon, a kommunális építkezéseken és egyéb területeken is teljesítette tavalyi tervét, s a lakásépítésben a budapesti nehézségek, késések ellenére összességében sikeres évet zárt. Az ágazati vállalatok gazdálkodásában is fejlődés tapasztalható A tervező és beruházó vállalatok között nincsen egyetlen veszteséges, vagy alaphiányos szervezet sem, bár a jövőre nézve gondot okoz, hogy a világ egyes térségei-, ben — főleg Afrikában — leszűkültek a szellemiexport-vállalkozás lehetőségei. Az építőanyag-ipari vállalatok gondoskodtak az építkezések kiegyensúlyozott ellátásáról, s gazdálkodasukban sincsenek nagyobb problémák, hiszen a nyereség-előirányzatokat mindenütt túlteljesítették, A jövőben — főleg a műszaki fejlesztésben — várhatóan sok gondot okoz az erőforrások szűkössége, Ezért a miniszteri-) um az lanyagipar szerkezetének átalakítására, korszerűsítésére olyan átfogó koncepciót dolgozott ki, amely segil*r»'ot nyújt a kedvező változások gazdasági feltételeinek megteremtéséhez. Ar építőiparban továbbra is pondok vannak a korábban is nehézségekkel küszködő néhány nagy vállalatnál, veszteségük növekedett. A Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat például tartozásait akkor sem tudná rendezni, ha minden vagyonát eladná. A .megoldást az jelenti, hogy miután a vállalat kimondta megszűnését, kérésének megfelelően csatlakozhatott a székesfehérvári testvérszervezethez. Az Alba Regia Állami Építőipari Vallalat vállalati tanácsülése most ügy döntött, hogy befogadja a veszprémieket Ez a döntés lehetővé teszi a Veszprémi dolgozók további foglalkoztatásának konkrét megoldását A változás azonban egyes munkakörök — főleg az adminisztratív létszám — leépítésével isi jár. A székesfehérvári gazdasági és szakszervezeti vezetők humánus intézkedésekkel torekednek az emberi problémák megnyugtató intézésére. A 43-as Állami Építőipari Vállalat ki tud lábalni nehézségeiből. ha további ingatlanokat értékesít es likviditási gondjainak megoldása érdekében előleget kaphat lakásépítési munkáira Ugyancsak nehéz helyzetben van a Dél-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. és kisebb veszteség, alaphiány rendezése vár a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalatra is. Ugyanakkor az építőipari vállalatok túlnyomó része jelentős eredményeket értei, jól gazdálkodott és a teljesítmények növelésével megalapozta a tervezettet meghaladó bérfejlesztést is. A vállalatok idei programjából kitűnik, hogy elképzeléseik jól alátámasztják a pépgazdaságí tervet.