Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-23 / 45. szám

Ilélfö, 1987. február 23. 3 Kiállítás és fórum „Újszegedre terveztük" címmel ma, hétfőn délután 2 órakor kiállítás nyílik a Délterv munkáiból a No­vember 7. Művelődési Ház­ban. A bemutatott tervek, makettek, térképek mellett három alkalommal építésze­ti, városrendezési fórum­mal is várják az érdeklődő­ket. Holnap, kedden este 6 órakor Újszeged csatornázá­sának terveiről Bukovinszky Tamás, a Délterv tervezője és Kovács Gábor, a Víz- és Csatornamű Vállalat főmér­nöke tájékoztatja az érdek­lődőket. A kiállítás csütörtö­kön estig, naponta 10-től 18 óráig várja a látogatókat. Küldöttség Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésé­vel szombaton szakszerveze­ti küldöttség utazott Moszk­vába a szovjet szakszerveze­tek XVIII. kongresszusára. Az elutazásnál jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete is. (MTI) II méhészet is mesterség Méhészek, méhek, mez ¿gr' * y»; * , Í ^¡mtn é Szokatlan a fülnek, hogy a méhi»zet a mezőgazdaság része. Az pedig, és jogosan az. Gondoljunk csak arra, amikor a kis rovarok szor­goskodnak a gyümölcsfák virágain, a lucerna- vagy a napraforgótáblákon. Gyűj­tögetésükkel. felbecsülhetet­len értéket teremtenek, hi­szen termőre porozzák a kultúrákat. Sokat tehetnének a mező­gazdasági nagyüzemek an­nak érdekében, hogy az in­gyen dolgozó „rabszolgákat" még több munkára fogják. Néhol a téeszek megteszik azt, hogy igyen kiszállít­ják a kaptárakat a külön­böző táblákhoz, de ez saj­nos még nem általános. Csongrád megyében közel hétszáz méhészt tartanak nyilván, akik tíz áfésznál tömörülnek szakcsoportokba. Sok év átlagában évente 50 vagon mézet termelnek, ami 20—25 millió forintot hoz. Beleszámít ebbe a méhé­szeti melléktermék — pro­polisz, virágpor, viasz — is. Az exportált termékek ér­téke hazánkban 14—16 mil­lió dollár. Ha még hozzá­számítjuk a beporzással el­ért több gyümölcsöt és más terményt, vitathatatlan a méhészet gazdasági jelentő­sége. A méhészeket leginkább a Hungaronektár Vállalat segíti a termelésben és az értékesítésben egyaránt. A jó gazda télen cukorral eteti a családokat, hiszen amit a „bogarak" gyűjtöget­nek, azt elveszik tőlük. A méhészek a cukrot is ked­vezményesen kapják. Segít a Hungaijonektár úgy is, hogy a vándorlás során fel­merült fuvarköltségekből 20 —30 százalékot visszatérít. A méhészkedéshez szükséges termelőeszközök vásárlására, korszerűsítésére felvett köl­csön kamatából a méhész csak 2 százalékot fizet. A Hungaronektár mellett más cégek is jelentkeztek már felvásárlásra, úgy, hogy a pörgetésnél néhány forin­tot ráígérnek a méz kilón­kénti árára. Ez amolyan „kalózkodás". Elvárható az, ha féláron vesznek méhé­szeti termékeket, akkor se­gítsék iá a termelést anya­giakkal. A Mészöv méhészeti szak­titkára, Juhász Vendel el­mondta, hogy sajnos, öreg­szik a szakma. Ez a fog­lalatosság csak „másodállás" szintjén létezik, pedig kí­vánatos lenne, ha főfoglal­kozásban is vállalnák a fia­talok ezt a szép munkát. EM&H* > 1 v~ ••.. . ­Gyenes Kalman felvtetelei Ügy lehetne elérni, "ha a méhész válogathatna a kü­lönböző nyugdíjjárulék­összegek között, és így, ha többet fizet, akkor jelentős nyugdijat kaphatna. Bizo­nyos intézkedésekkel pró­bálkoznak már a szakembe­rek. Kívánatos lenne a mé­hész kistermelőt úgy elis­merni, mint például egy kőműves kisiparost. Jelen­leg havi 850 forintot fizet­nek a méhészek nyugdíj­alapra, de ez kevés, hiszen tíz év múlva csak néhány ezer forint lesz igy a nyug­díjuk. Érdekes tudni még azt, hogy a méhászkedés nem csupán hasznos időtöltés. A méhész ezermester is. A termelöberendezések meg­építése, rendszeres karban­tartása több szakma alapos ismeretét követeli meg. Az évtizedek óta méhészkedők szinte féltett kincsként őr­zik kaptáraikat, szerszámai­kat. Az idősödő mesterek berögzött szokása, hogy a hosszú tapasztalatok során kialakult-kifinomodott , méh­lakásokat" maguk készítik, hogy azokat javítgatják. Általában ügyes kezű asz­talosnak is kell lennie, de a lemezlakatos és a gépla­katos mesterséghez is érte­nek. Gondoljuk csak el: egy pompázó akácerdő kö­zepén meg kell reparálni a véletlenül meghibásodott pörgetőt, az elromlott mér­leget. Bármilyen furcsa, de »igaz: a szakácskodást is tudni kell. Egyértelmű, hi­szen hetekig nem élhetnek kenyéren és vízen. Nem árt, •ha tudnak jármüvet vezetni és javítani. Tóth József, az algyői mé­hészdinasztia egyik utolsó képviselője. Túl a hetvenen is kitűnő egészsegnek ör­vend. Ügy mondta: — Már nagyapám is mé­hészkedett. Magam az apám­tól örököltem a mestersé­get több mint ötven éve. — Kicsattan az egészség­től... — A „bogaraimnak" kö­szönhetem. Naphosszat köz­tük vagyok, átnézem a kap­tárakat, télen etetem őket, nyáron itatom valamennyit. Ezek olyan állatok; hogy velük csak nyugodtan, tü­relmesen lehet foglalkozni, különben mérgesek tudnak lenni. — Tehát a fél évszázad alatt a méhek nyugalma ön­re kényszerítette a türelmet. Pontosan. Azt mondta ki­csattanok az egészségtől. Hál' istennek. Örökké a szabadban, a friss levegőn vagyok. Amikor vándorolok, előbb Sándorfalván szívom magamba az akácillatot, ütána Karancsberénybe köl­tözünk újabb mélező lege­lőre. Csodálatos ózondús erdőben töltöm az időmet. Igaz, sok munkával — Utánpótlásról gondos­kodott? — En is és a gyerekem is. Zsolti talán az apjánál, Józsi fiamnál jobban érti a szak­mát. A kisunokám ügye­sebb ... — Kívánhatok hosszú, egészséges életet? — Megköszönöm, az egész család nevében. Acs S. Sándor ELFOGOTT TERRORISTÁK A francia rendőrség szom­bat este letartóztatta az Ac­tion Directe, a legismertebb francia terrorista szervezet két alapítóját, és velük együtt két másik vezérét. A letartóztatottak rejtekhelyén nagy mennyiségű lőszert, pénzt, dokumentumot talál­tak. A zsákmányolt doku­mentumok alapján folyik a kutatás további személyek után. Ez a tökéletes rendőri akció a Chirac-kormány első igazi sikere a terrorizmus el­leni hadjáratban, s a bel­ügyminisztérium a letartóz­tatásokat külön közlemény­ben adta hírül. Az AD-vezé­rek búvó helye Orleans-tól 20 km-re, egy félre eső ta­nyaház volt. Szombat este a rendőrség elit alakulatának a különítménye itt fogta el Jean-Marc Rouillan-t és Nathalie Menignon-t, az AD alapítóit, s velük együtt Joelle Aubron-t és Georges Cipriani-t. A két fiatal férfi és a két no nem tanúsított ellenállást. Korszakhatár; 1988. január 1. Mennyit adóznak a vállalatok és a dolgozók? Már hónapok óta — sajtóban, rádióban és televízió­ban — fel-felbukkannak a hírek a hozzáadottérték-adó és a személyijövedelem-adó közelgő bevezetéséről. Sokféle szóbeszéd van forgalomban. A minap a Híradóban az egyik miniszterelnök-helyettes az adóformaváltás jelentőségét az 1968-as reform bevezetéséhrz hasonlította. Azóta naponta kérdezték tőlem is, mit tudok a várható változásokról. Mivel ezzel kapcsolatos információim szinte csak hézagok­ból álltak, felvilágosításért Horváth Gyulához, a PM El­lenőrzési Főigazgatóság Csongrád megyei igazgatójához fordultam. Még mielőtt az első kérdésemet feltehettem volna, beszélgetőtársam a következőket mondta: — Nehogy jogszabályis­mertetést vagy tervezetbe való beavatkozást várjon tőlem. Ilyen pontos keret ma még nem létezik. A ki­dolgozás munkája kellős kö­zepén tart. Még többféle al­ternatíva közül zajlanak vi­ták. Ezek közül hol az egyik, hol a másik erősödik meg, illetve halványul el. A hoz­záadott érlékadórendszerből már jobban kezdenek a kör­vonalak kirajzolódni, a sze­mélyi jövedelemadó kidolgo­zottsága még nincs ilyen mélységű, véleményem sze­rint. — Mi a hozzáadott érték­adó? — A pontos közgazdasági definíciónál talán többet mond egy példa. Egy válla­lat továbbfeldolgozásra vá­sárol deszkát. Ennek az ér­téke 100 forint. A hozzáadott értékadó 20 százalékos. Te­hát ebből a 100 forintból 20­at a deszka előkészítője adó­ként kifizetett. Aki a desz­kát továbbfeldolgozásra megvette ezt a 20 forintot megkapja a költségvetéstől. Elkészült a deszkából a kisszék. Enne az ára 200 fo­rin. Ezután 40 forint adó esedékes. De a továbbfeldol­gozó adóegyenlege azért­csak 20 forint lett. — Véletlen, hogy az új adó mértékeként a 20 száza­lékot említette? — Nem egészen. A leg­több terméknél várhatóan ekkora lesz az adó százalé­ka. Elképzelések szerint egyes termékcsoportoknál a csökkentett — talán 10 szá­zalékos — adókulcsot alkal­mazzák majd. Nagyon kivé­teles esetekben előfordulhat, hogy teljesen elengedik ezt az adót. — Jelenlegi — kissé zi­lált — adórendszerünkben alapvető gond a normativi­tás hiánya. A kiskapukat keresni nem kell, szinte kí­nálják magukat. — Egyszerűen az új adó­rendszer nem lehet nem normatív. Csakis a kor­mányzat dönthet az eltérő mértékekről. — Mennyi ideig lehet változatlan a hozzáadott ér­szabályzók miatti tervezhe­tetlenségre. — Sok igazságuk van. A gyakori változások miatt nem egyszerű munka a stra­tégiai tervezés. Ráadásul gyakran a rendeletek szöve­gezése sem egyértelmű. Az bizonyos, hogy öt évig a hozzáadott értékadóban mérvadó változás nem lesz. De azt szeretném hangsú­lyozni, hogy nem csodaszer az úi adó. Sőt, általa az el­vonás sem lesz kevesebb. A Költségvetés egyes bevételei­ről való lemondást jelenlegi helyzetében nem engedheti meg. De talán az sem kevés, hogy a vállalatok hosszú távra biztosan tudják az el­vonás nagyságrendjét, s egy­öntetűbb. világosabb lesz az adórendszer. A Vagyonadó valószínűleg megszűnik, a nyereségadó várhatóan csök­ken, de továbbra is lesz forgalmi adó és árkiegészítés is lesz. A terhek a jövő év elejétől azonosak lesznek az egyes vállalatoknál. A jól prosperáló cégek nagyon valószínűen jól járnak az adóforma változásával, az alacsony hatékonyságú, el­avult termékeket gyártó ter­melőegységek- pedig az elő­zetes számítások szerint igencsak nehéz helyzetbe kerülnek. Igy ez az adó se­gítheti az igen várt és kí­vánt szerkezetváltást. — Lesz-e bérfék az új rendszerben? — Ügy tűnik, erről az esz­közről nem mondhat le a legfelső .gazdasági-pénzügyi irányítás. Erre mutatnak az elmúlt évi tapasztalatok is. Aki javítja a hatékonyságot, nagyobb exportot ér el, min­denképen több teret kap a béremelésben. — Nem magyar találmány ez az adózási rendszer. A Közös Piac országainak többsége bevezette már. A váltás azonban mindenütt árváltozásokkal járt. — Nálunk is várható, az árak mozgása. A termelői árak 5-8 százalékkal csök­kenhetnek, ennél nagyobb mértékű lehet a fogyasztói árak növekedése. Az adóvál­tozás okozta árnövekedés fe­dezetét a munkavállalók tékadó? A vállalatok — ér- mindenképpen megkapják. zésem szerint joggal — sokat Ennek formájáról még több panaszkodnak az ingatag elképzelés van. Cv Rádiótelex KAZAH KB-ÜLÉS A Kazah KP Központi Bi­zottsága szombati ülésén há­rom tagját felmentette testü­leti tagsága alól, egyiküket pedig kizárta a pártból. Párt-, a gazdasági és az er­kölcsi normák megsértése miatt felmentették tisztségé­ből Vlagyimir Kadirbajevet, a kazah szakszervezetek ve­zetőjét, valamint Szejlhan Akkozijevet, a dzsambuli te­rületi tanács elnökét. Egyben mindkettőjüket kizárták a központi bizottság tagjainak sorából. Gyüszetaj Bakezsa­novot, a Kazah KP KB ko­rábbi első titkárának ta­nácsadóját kizárták a párt­ból, protekció, a személyi kérdésekbe való alaptalan beavatkozás miatt. Bakezsa­nov rokonait és ismerőseit juttatta különböző vezető beosztásokhoz. SZIKEK BEJRÚTBAN Hat napi utcai harc után, vasárnap nyugalomra éb­redt a libanoni főváros, mi­után megkezdték bevonulá­sukat Bejrút nyugati felébe a szír csapatok. Szíria egy 3500 fős, páncélos dandárt, s egy 450 fős, lövész zászló­aljat vezényelt Nyugat-Bej­rútba, a síita Amal milícia és a baloldali csapatok szétvá­lasztására. A beavatkozást Libanon mohamedán vezetői kérték péntek este, a szír fővárosban, a keresztény po­litikusok pedig elítélik a lé­pést. AIDS-KONFERENCIA A modern kor ijesztő be­tegsége, az AIDS, világszerte legalább 100 ezer beteget sújt, vírusának hordozói ugyanakkor 5 és 10 millió között lehetnek — állapítot­ták meg azon 'a nemzetközi AlDS-konferencián, amelyet az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) felkérésére To­kióban rendeztek meg a hé­ten. Ez volt az első nemzet­— Agas-bogas árarányaink rendeződése megoldható-e? — Feltétlenül korszerűbb lesz az árszerkezetünk. Az egész gazdaság követeli, hogy az árak az érték kö­rül alakuljanak, ettől csak a kereslet és a kínálat térít­hetné ol őket. — Változik-e az adószer­vezet? — Egységes adószervezet létrehozása indokolt. Célra­vezető lehet az egységes adóapparátus kialakítása. Szeretnénk az állampolgári gondolkodásban előrelépést elérni, javítani az adómorált. A hozzáadott értékadóval és a személyi jövedelemadóval egv intézmény foglalkozik majd. — Mit lehet tudni a sze­mélyi jövedelemadóról? — Elv: valamennyi jöve­delem bekerüljön az adózás­ba. — Hazánkban a személyi jövedelmek ellenőrzése nem tűnik egyszerű feladatnak. Eléggé problémás területnek tűnik... — Az állami, szövetkezeti dolgozók, intézmények alkal­mazottainak jövedelmi nyil­vántartásával nem lesz gond. De alapvetően az adó meg­állapítása egyéni bevallás alapján történik majd. Az esetleges ..füllentőket" — én bizom benne — más terüle­teken is le tudjuk majd leplezni. — Hallhatnánk valamit az adó mértékéről? — Pontos adatokat még korai lenne' várni. Egészen bizonyosan lesz egy adó­mentes sáv. Ennek felső határa a létminimum körül alakulhat. Még különböző elképzelésekről hallani. Na­gyon valószínűnek látszik, hogy a kulcsok 20 és dO szá­zalék között Lesznek. Sávon­ként emelkednek majd. Hat­van százaléknál nagyobb adókulcs bevezetése nem cél­szerű, mert az egyértelműen teljesítmény visszatartáshoz — esetleg társadalmi kárhoz — vezet a legmagasabb jö­vedelmű rétegnél. A pontos sávhatárok és mértékek a kidolgozás utolsó szakaszá­ban dőlnek el. — Mí lesz a nyugdíjak­kal? — Ezek után egészen bi­zonyosan nem kell adót fi­zetni. Vitatott a nyugdíjasok munkával szerzett többletjö­vedelmének megítélése. Itt zárul a Horváth Gyu­lával készített beszélgetés. A következő napokban, hetek­bek újabb információk nyil­vánosságra hozatala várható az új adórendszerről, amely minden valószínűség szerint a következő év első napjától lép életbe. Bőié István közi tanácskozás, amelyet a betegség okainak és megelő­zése lehetőségeinek vizsgála­tára hívtak össze. A szakér­tők elemzése szerint, a be­tegek 48 százaléka már az első, 75 százaléka a második, és 92 százaléka a harmadik évre meghal. TŐKÉS PÉNZÜGYI CSŰCS A tőkés világ hat gazda­ságilag legerősebb országó­nak pénzügyminiszterei és központi bankjainak kor­mányzói megállapodtak ab­ban, hogy szoros együttmű­ködéssel fenntartják a mos­tanra kialakult valutaárfo­lyamokat, mert lényeges módosításra nem látnak okot. Ez a megállapodás a vasárnapi párizsi tanácsko­zás fő eredménye — jólle­het, a résztvevők nem kö­zölték, mekkora ingadozá­sokat tartanak még elvisel­hetőnek, és azt sem, milyen formában fogják megakadá­lyozni a dollár további ár­folyamesését. A csúcs végez­tével minden résztvevő elé­gedetten nyilatkozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom