Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

magazin Látószög(mérő) 16-tól 23-ig Szombat, 1987. február 21. 33 i» ti m Arról, hogy milyen a mai fiatalok morálja, értékrendje, életvitele ahány felnőtt véleményezi, annyiféle a vélekedés, a meg- és elitélés. Sötéten láttató tévhitek és aggodalmat hessentő illúziók — s közöttük úgy középtájon kevesek tisztább képe. Azoké, akik magukat az érintetteket szokták kérdezni, beszélgettetni, (sőt, nevelni!) az erkölcsről, az értékről és életmódról. Az övékéhez hasonló, reális megitélésből kellene több, hogy felmérhessük, hányadán is állunk és hol mi ar tennivalónk — nekünk, felnőttekn :k is! íme ehhez egy kis minta (ami ha nem is elég egzakt, nem is elég reprezentatív, de jellemző). „Látószögmérő" beszélgetőtársak: Nagy András, 16 éves, a Kőrössy szakközépiskola diákja (szülei kisiparosok, havi zsebpénze 400 forint, kollégiumban lakik); ifj. Csíkos Sándor, 22 éves, a posta szállítási üzemének sofőrje (eredeti szakképzettsége: fűtésszerelő, szülei munkások, havi fizetése 4200 forint, szülei lakásában lakik); Lódi Edit, 19 éves, szülei üzletében besegítő családtag (szakképzettsége nincs, szülei kiskereskedők, havi pénze 8—10 ezer forint, hitelmentes saját öröklakásban él); ifj. Csíkosné Kovács Gabriella 23 éves, a Kenderipari Tröszt adatrögzítője (szakképzettsége: vendéglátóipari szakmunkás, édesanyja fodrász, nevelőapja fotós, havi fizetése 3200 forint, férje szüleinek lakásában lakik). Buda hévizei 7 DM „Valamikor nagyon régen, amikor még a budai hegyeket rengeteg erdők borították, amikor a Vérmező helyén tó állt, a Vár- és a Gellérthegyet az Ördögárok zuhogó vize szelte ketté, a melegforrások a hegyek tetején bugyogtak ki a földből" -r- írja a krónikás. Mivel a hőforrások mind a budai oldalon fakadtak, ide, a Duna jobb partjára települtek a kelták, a rómaiak. (A legrégibb római fürdő romjai még állnak Aquincumban.) A törökök is fürdői miatt kedvelték meg annyira Budát. Egész sereg új fürdőt emeltettek, a meglévőket bővítették. (A fürdőzés szokása keletről terjedt el Európában. A közös gőzfürdőket a franciák és az angolok a mai napig török fürdőnek nevezik. Valamennyi keleti vallás .előírja a tisztálkodást, de különösen az iszlám fordít erre nagy figyelmet. Mohamed próféta azt mondta: „a tisztaság fele a hitnek" — a hívőknek minden ima előtt kezüket, arcukat, olykor egész testüket meg kellett mosniuk. Nem csoda, hogy mindenütt fürdőket emeltek.) Budapest fürdőépületeinek jelentős része műemléki védettség alatt áll. Legrégibb ma is álló fürdőépületeink a török korban épültek. A „legfiatalabb" védett fürdőépület a Gellért fürdő. Ezt az időszakot fogja át, az építészeti sajátosságok bemutatásával a Budapesti Műemléki Felügyelőség Műemléki fürdőépületek Budapesten című kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban. Fővárosunk csaknem valamennyi fürdőjének van török vonatkozása. Budapest fürdőkben'a világ egyik leggazdagabb városa. Hévizei, ásványi sókat tartalmazó gyógyvizei, messze földön híresek. Egy-egy forráscsoportra több fürdő épült. Mint a Császár és a Lukács vagy a gellérthegyi csoporthoz tartozó Gellért, Rudas és Imre (Rác) fürdő. A Lukács fürdő helyén a török időben a Barat Dergeminen fürdő állt. A régi épület 1699-ben tűzvész áldozata lett. A mai fürdőt Hild József emelte, de három nagy restaurálás során az eredeti klasszicizáló épületek más jelleget kaptak. A Lukács fürdőtől északra a Császár fürdő patinás épületei emelkednek. Ez is Hild József alkotása — a múlt század negyvenes éveiből. Mátyás király, Szolimán szultán és Szokoli Musztafa pasa építtette, bővíttette a fürdőt. 1570-ben Veli bég fürdője olyan híres volt, hogy Mohamed Ben Bajazid török író is megénekelte. A két fürdő egymással összefüggő területén 10 hőforrás fakad. Szemben a Lukács és Császár fürdővel az eredeti, zöldkupolás törökfürdő és a Musztafa pasa által ásatott Malom tó, melynek vízililiomait Kitaibel Pál, a kiváló természettudós ültette. A Gellért tér alatti forráscsoport 40 fokos meszes, kéntartalmú és radioaktív hévize a legrégibb idők óta ismert. A mai Gellért helyén a Sáros fürdőnek nevezett tó mellett élt egykor a legendás hírű Szent István remete, akinek prédikációi, csodái — és a csodás hatású gyógyvíz — sok beteget gyógyítottak meg. A törökök is használták a díszes — akkori nevén — Acsik Ilidzse fürdőt. S amikor 1686-ban a Sáros fürdő épp úgy, mint az összes többi fürdő kincstári tulajdonba került, I. Lipót császár személyi orvosának ajándékozta. A tizennyolcadik század elején Buda városa megvette a fürdőt, s 1809-ben egy árverésen eladta. A magánkézbe került fürdő mellé szállót, éttermet építettek, s parkosították a környéket. A főváros csak 1901-ben vásárolta meg Gellértet, s Stark Izidor, Sebestyén Arthur és Hegedús Ármin tervei alapján megépítették a gyógyfürdőt és a gyógyszállót. Az impozáns szálló vendégei a hallal összekapcsolt gobelintermen keresztül közelíthették meg a fürdőt. A csarnok legszebb ékessége a diszüvegezésú ablak, amelynek színes képei Arany eposzából, a Buda halálából vett jeleneteket ábrázolják. Később építették a hullámfürdőt a parkban, s a téli kert helyére a pezsgőfürdőt, szétnyitható tetővel. A medencét alulról világítani lehet, és sűrített levegővel pezsegtetik a vizet. A Rudas még ma is fővárosunk egyik építészeti és történeti nevezetessége (bár most éppen életveszély miatt zárva van). Nyolcoszlopos kupolája, mecsetszerű nagyterme hiánytalan eredetiségében mutatja a török építkezés nagyszerűségét. Musztafa, aki hét évtizedig volt budai pasa, 1556ban építtette. Ekkor Musztafa fürdő volt. Mai nevét az épület sarkán álló magas rúdról kapta, amely mint árbocos zászló, fontos szerepet játszott a hajóhídon való átkelésben. Á hídőr magasról leste a hajókat, s amikor megpillantotta, felhúzta a jelzőzászlót a rúdra. A révészek erre a jelre kinyitották a pesti Vigadót és a Döbrentei teret összekötő hajóhidat, és átengedték a hajót. Az Imre (Rác) fürdő Mátyás király uralkodása idején már állott. A királyi várpalotával boltozatos folyosó kötötte össze. A hagyomány szerint a fürdő mellett lakott Budán jártában Casanova. S a fürdőben keresett vigasztalást, amikor a tabáni vendéglős, Koszties bárddal fenyegetve kergette el lányától. A török időkben Kücsük Ilidzse néven emlegetett fürdőt 1860-ban Ybl Miklós bővítette tovább. A második világháborúban súlyosan megsérült épület ma újból a főváros nevezetes látnivalói közé tartozik. A fürdőkultúra iránt a múlt század közepe óta újból megnőtt az érdeklődés. Az első margitszigeti hévizkutat 1866 és 67-ben tárta fel Zsigmondy Vilmos. Egy évvel később a Városligetben 970 méter mélységig fúrt hévízért. Munkájával elkészülve azt írja: „A városligeti artézi kút tizedfél évi fáradtságos munka után elkészült. Az általam elért eredmények mind technikai, mind geológiai szempontból felette fontos lévén, kötelességemnek ismertem mindkét iránybani tapasztalataimat egybegyűjtve a tudományos világgal megismertetni". Ma Budapest gyógyfürdői túlzsúfoltak. Ha csak a hazai betegeket akarnánk megfelelően ellátni, akkor is két újabb gyógyfürdőre lenne szükség! Pedig a fürdőzés újból reneszánszát éli! KÁDÁR MÁRTA MORALIZÁLÁS — Mi jut eszébe, ha azt hallja: erkölcs? Nagy András: — Az erkölcshöz tartozó dolgok, az írott és íratlan szabályai az emberi kapcsolatoknak. A magatartás, az illemszabályok. Ifj. Csíkos Sándor: — Az erkölcstelenség. Lódi Edit: — Unom, ha prédikálnak róla. Ifj. Csíkosné Kovács Gabriella: — Az írott és íratlan szabályok betartása, illetve be nem tartása. S mint mindenkinek, a szexuális erkölcstelenség. — Mit jelent az, hogy valaki erkölcsös? N. A.: — Hogy úgy él, hogy betartja a szabályokat, nincs olyan cselekedete, amivel azok ellen tenne. Azt, hogy tisztességes, nem bánt és nem károsít meg másokat. Cs. S.: — Ha bizonyos társadalmi normákon belül élek, az már egy bizonyos fajta erkölcsösség. L. E.: —- Az öregek szerint azt, hogy valaki mindig tisztességes és hűséges. Szerintem manapság így nemigen lehet élni. Aki így próbál, az élhetetlen. Kimarad a jóból. Cs. K. G.: — Erköjcsös az, aki emberhez méltóan él és gondolkodik. — Soroljon és rangsoroljon erkölcsi értékeket! N. A.: — Szerelem, törvénytisztelet, becsületes élet, jó család, barátság, célkitűzés elérése akaraterővel és munkával, idősebbek tisztelete, a szerető megbecsülése. Elítélendő, ha valaki másokon keresztül akar felfelé jutni, ha törtető. Cs. S.: — Elvhúség, következetesség, ÉRTÉKÍTÉLET — Az érték szóról mi jut eszébe? N. A.: — Az érték lehet anyagi és lehetnek az élet értékei, maga az élet is. Cs. S.: — Anyagi és szellemi értékek. Ház, autó, műveltség, egy jó kapcsolat. L. E.: — Az, hogy valami sokat ér, ha eladjuk sok pénzt adnak érte. Mondjuk az aranyékszer az örök érték. A ház, a jó kqpsi, a balatoni villa meg ilyenek. Cs. K. G.: — Emberi értékek, tulajdonságok, szellemi tudás, műveltség, anyagi javak, muzeális érték, régiség. — Mit jelent ön szerint az, hogy valami értékes? N. A.: — Azaz értékes, ami hasznos számunkra. Amiért tettünk valamit. Ami körülvesz bennünket és jó nekünk. Cs. S.: — Amiért tenni kell valamit, az már érték. L. E.: — Az az értékes, amiben sok pénz van. Cs. K. G.: — Értékes mindaz, amit önerőből szerez az ember, megdolgozik érte, legyen az tudás vagy pénzbeli érték. Soroljon anyagi és szellemi értékeket! N. A.: — Ház, autó, magnó, videó. Érték a jó, könnyű, gondmentes élet. A jó család. Érték az, hogy szeressék az embert vagy ha szeretek valakit, ha jó élményeim vannak. Szellemi érték ha megold az ember egy feladatot. Cs. S.: — Anyagiak: videó, számítógép, kocsi. Szellemiek: megbecsülés, megbocsátásra való készség, igazságérzet, az érzelmi értékek. L.E.: — Érték a pénz, ha jól forgatják. Az arany és a drágakövek. A kertes családi ház, ami mindennel modernül be van rendezve, a nyaraló. A nyugati kocsi, mondjuk egy Ford. Szellemi érték az, ha valaki okos. Ha van érzéke az üzlethez. Szerintem az is értékes, aki jópofa, szórakoztató becsületesség, őszinteség, önképzés, önfeláldozás. Negatívak: a bizalmatlanság, a bűnöző életmód, az alkoholizmus, mások kihasználása. L. E.: — Ha valaki olyan,1 hogy össze lehet vele férni. Kedves. Lehet vele egyezkedni. Tud józanul gondolkozni, számítani. Az viszont nem jó, ha valaki túl önző és nem lehet vele szót érteni. Szerintem embere és helyzete válogatja, hogy mikor mi a rangsor, idomulni kell. Cs. K. G.: — Megértés, szeretet, becsületesség, türelem, hűség, igazságérzet. Negatívok: a csalárdság, a bizalmatlanság, a becstelenség, az utálat. — Megítélése szerint milyen erkölcsi jellemzők közölt él? N. A.: — Élünk is meg nem is az erkölcsi normák szerint. Vannak hiányosságok például a családon belül, a partnerkapcsolatokban. Nem érdeklődünk megfelelően a másik iránt.. Sokan nem tisztelik eléggé az öregebbeket. Az emberek többsége betartja a törvényeket. Nem mi vagyunk a legrosszabbak, de lehetnénk jobbak is. A kevésbé fontos szabályok kezdenek elmosódni és ez nem jó. Cs. S.: — Átlagos az életkoromhoz, a társadalom normáihoz és anyagi helyzetemhez képest. L. E.: — Nem hiszem, hogy ezen gondolkodni, lelkizni kellene. Amíg az érdekeimbe és a magánéletembe nem taposnak bele, nem érdekel a mások erkölcse. Cs. K. G.: — Normálisnak mondható, bár van ami ellen és amiért küzdenem kell. Cs. K. G.: — Anyagi érték minden, ami a kényelmemet, a megélhetésemet szolgálja. A szellemi érték lehet érzelmi (szeretet, barátság, hűség) és lehet tudásbeli (műveltség, intelligencia). — Milyen értékek fontosak? N. A.: — Az emberi értékek fontosak, az, hogy a környezetében jól érezze magát valaki. Fontos a plusz produkció, az okosság is, amit elismernek. A jó zene, a film és a könyv. A jó anyagi körülmények, amik az igényeimnek megfelelnek. Cs. S.: — Legfontosabb a szellemi érték, de nagy szerepe van az anyagi javaknak is a mai társadalomban. L. E.: —- Az fontos, ami a gondtalan, jó életemet szolgálja, ami annak az alapja, amiből hasznom van. Kevésbé értékes az, ami nem tartozik a jóléthez, az nekem nem fontos. Cs. K. G.: — Értékesebbek az emberi tulajdonságok, amennyiben azok jók. Legfontosabbak: szeretet, barátság, elvhúség, kitartás, küzdeni vágyás. Kevésbé fontosak az anyagi javak, mert mint tudjuk a szerencse forgandó. — Milyen értékekkel szeretne rendelkezni? N. A.: — Csak azt túzöm ki célul, amit a legfontosabbnak tartok. Például az anyagi biztonsághoz kellőkkel, lakással, autóval, hi-fi toronnyal. Szeretném a nekem fontos, érdekes könyveket is megszerezni. Olyan értékeket akarok, amit majd a gyerekemnek is értékek lehetnek. Szeretnék teremteni egy jó családot, olyat mint amiben most is élek. Cs. S.: — Sok szellemi és majdnem annyi anyagi értékkel. L. E.: — Jó lenne egy menő új autó. Önálló üzletet szeretnék, ami annyit hoz, hogy mindent megvehessek belőle, amit csak akarok és úgy élhessek, ahogy akarok. Cs. K. G.: — Szorgalom, türelem. És nem ilyen naivnak, hiszékenynek lenni. ÉLETMÓD — Hogyan él? N. A.: — Hétközben hat órakor kelünk, fél kettő-fél háromig iskola, négy órától este hétig tanulás a kollégiumban. Vacsora után leköt a kollégiumi rádióstúdió kezelése vagy tévét nézünk. Pénteken este hazautazom Makóra, hétvégén otthon tanulgatok, összejövünk a nagyobb családdal, pihenek, elnézek a barátokhoz, jókat eszek, esetleg bejövök Szegedre diszkóba. Sokat hallgatok zenét, szeretek sportolni, olvasni, elmélkedni. Cs. S.: — Hajnali három és hat óra között kelek — ez naponta változó — a munkaidőm délután egy és este nyolc között ér véget. Ha van időm délután olvasok, barátokkal sörözünk vagy a feleségemmel megbeszéljük a problémákat és a teendőket. Hétvégén — ha nem dolgozom — pihenünk, szórakozunk vagy az anyósoméknál töltjük a napot. L. E.: — Amikor ébredek — úgy kilenc körül — kelek, eszem, piperézek. Kocsival benézek az anyuékhoz az üzletbe. Ha van kedvem két-három órát ottmaradok. Délután és este a haverokkal vagyok, dumálunk, tévézünk, videózunk, eljárunk diszkóba, bulizunk. Cs. K. G.: — Reggel négykor kelek, öttöl hatig másodállásban takarítok az irodákban. A főmunkámmal fél három és négy óra között végzek, hazajövök. Elvégzem itthon a napi házimunkát, azután a férjemmel beszélgetünk, olvasunk, összejövünk a barátokkal, moziba járunk, este tíz körül fekszem le. — Miért így él? N. A.: — Ezt teszik lehetővé a körülményeim. És ezért is, mert ez adódik az egyéniségemből. Cs. S.: — Ezt engedhetem meg magamnak és egyenlőre ez megfelel. L. E.: — A mi köreinkben más srácok, lányok is így élnek. Cs. K. G.: — Jelen pillanatban ez a legjobb módja az időbeosztásnak, a körülmények csak ezt teszik lehetővé. Spórolni kell a lakásra és a jó munkalehetőségek között sem dúskálunk. — Akar-e változtatni az életmódján? N. A.: — Elégedett vagyok a mostanival, apróbb dolgokban szeretnék csak változtatni. Például aktívan vízilabdáznék, jó lenne jobban tanulni, igényesebben öltözködni és jó könyveket olvasni. Cs. S.: — Szeretnék idővel változtatni rajta. Jobb munkakörülményekre vágyom, saját otthonra, több szabadidőre és pénzre. Ha ez így összejönne, kiegyensúlyozottabbnak érezném magam. L. E.: — Ez nekem most így jó. Változtatni a férjhezmenéssel akarok, ha megfelelő parti összejön. Egy hozzám hasonlóan szituált férjet szeretnék, menő kéglit, villát, külföldi utazásokat. Cs. K. G.: — Tartalmasabb életet szeretnék, de most minden időnket leköti a pénzkeresés, a kuporgatás. Talán ha lesz lakásunk akkor más lesz... — Hogyan akar élni felnőttként s vane ehhez a környezetében „mintája"? N. A.: — Hasonlóan akarok élni, mint a szüleim, harmonikus családban. Jó anyagi körülmények között, két gyerekkel és nagyon jó feleséggel, közgazdasági munkát végezve. Érzelmi élményekben gazdag életet szeretnék, inkább szegényebben, de boldogan és optimistán. Cs. S.: — Komolyságom mellett szeretnék „örök bohém" maradni, mert ez megkímél sok kellemetlen perctől, gondtól. Nyugodt családi életet szeretnék és saját otthont végre. Környezeti mintám nincs. L. £.: — Üzletasszonyként. Gond nélkül és jól, hogy mindenre legyen lehetőségem. A szüleim életmódja nem rossz, de én nem akarok annyit se dolgozni, mint ők. Ügyesebb befektetésekkel jobban, lezserebben lehet élni. Cs. K. G.: — Szeretnék anyagi biztonságban élni, sok gyerekkel körülvéve. Sokat kirándulni és a családomnak élni, kiegyensúlyozottan. Olyan nagy igény a boldogság? Mintám a nagyszülőim, akikkel évekig éltem és akik 48 évig éltek a legnagyobb egyetértésben és szeretetben. SZABÓ MAGDOLNA