Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

4 II Szombat, 1987. február 14. fl családbetegség és gyógyítása A Dclmagyarország „Családépités és társadalom'' vitarovatában megjelent írásokban a családok és a gyermekek mai helyzetéről meglehetősen sötét és ellentmondásos kép rajzolódott ki. Mindez sajnos a valóságnak meg is felel. Bizonyos, hogy világméretű jelenségről van szó, amelynek a hatása alól, az eddigi nem csekély erőfeszítések ellenére, a mi társadalmunk sem tudott mentesülni. Igazuk van azoknak, akik okként többek között a lakáshiányt, az anyagi helyzetet, a rohanó életformát jt|IOIIK meg. Látni kell azonban, hogy a kép nem kedvezoob oiyan házaspároknál sem. ahol a lakás megoldott, anyagi gondok nincsenek, sőt. A baj gyökerei sokkal mélyebbek annál, hogy sem ilyen egyszerű lenne a magyarázat. Amellett, hogy természetesen én is saját általános élettapasztalatom alapján közelítem meg a kérdést, szakmámnál fogva szeretném azt biológiai szempontból is megvilágítani. A természetben minden élő szervezet legalapvetőbb tulajdonsága, hogy szaporodik, élete folytatásáról gondoskodik mindenáron, akár a saját élete feláldozása árán is. Ez sz.ükségképp jellemző az emberre is. Ha mindez elhalványulóban, vagy egyenesen kihalóban van. akkor ennek a torzulásnak szükségképpen mélyreható biológiai okai is vannak. Mint orvos engem elsősorban a társadalom „családbetegségének" gyógyítása érdekel. Biztos recept ezen a téren alig képzelhető el, legjobb esetben is csak némi reményekre jogosító kísérletekről lehet szó. A megoldás érdekében szükséges erőfeszítések mértékének arányban kell lennie a kérdés súlyosságával, azzal, hogy valósággal a lét-nemjét kérdésével állunk szemben. Így a megoldás nem lehet más; mind egyéni, mind társadalmi szinten a család és gyermek ügyét minden más elébe, az első helyre kell tenni. A további teendő ezután tehát három síkon, éspedig: az egyén, a társadalom' szempontjából, valamint biológiai vonatkozásban vázolható. Teendők a családban Egyéni szempontból meg kell értenünk, hogy a házasság még nem család. A magyar szóhasználat jól jellemzi a család fogalmát, amennyiben nyelvünkben a család értelme egyet jelent. a gyerekkel. A mi viszonyaink között jelenleg mint leglényegesebb akadályozó tényező a gyermekvállalásban az anyagiak, a jólét hajszolása jelölhető meg. Ugyancsak lényeges akadályozó körülmény az életpálya, a „karrier", még akkor is, ha a minden elismerést megérdemlő hivatásról is van szó. Mindezek tiszteletre méltó törekvések lehetnek, de a család és gyermek nélkül mindez teljesen értelmetlen, céltalan. Alapvetően számba kell vennünk, hogy utódok nevelése, saját életünk folytatásának biztosítása az ember legtermészetesebb vágyainak beteljesülése, méghozzá annál inkább, minél több gyermeke van. Egy gyermek — hacsak, a bairáti családok gyermekközössége ezt nem pótolja számára — nem lehet maradéktalanul kiegyensúlyozott. Aligha lehet elkerülni, hogf/ az ilyen egyedülálló gyermekből akár önmaga körül forgó, önző, akár csalódott ember ne legyen. Ügy tűnik, éppen a meglevő egy vagy két gyermek érdekében nem vállalnak a szülők több evermeket, hogy neki (nekik) mindene meglegyen, öt (őket) aztán minden lehetseges ,,jó"-val elhalmozzák. Ez a magatartás pont annyira hibás, mint azé a kisgyereké, aki az új, vagy újabb kistestvérére féltékeny. Számára a testvérek együttese valójában olyan nélkülözhetetlen közeg, amely a szélesebb közösségben való helytálláshoz, az önálló életre való egészséges felkészüléshez szükséges. Az e nélkül felnövő gyermek mindenképpen hátrányban van a többivei szemben. A társadalom feladatai A társadalmi téren lehetséges tennivalókról eddig már ügyszólván minden szóba került, és az elhangzott javaslatokkal csak egyet lehet érteni. Véleményem szerint ugyanakkor nemcsak ilyen vagy olyan téren kellene többet adni a többgyerekes családoknak, hanem a család és a gyermekek ügyét itt is minden megoldandó feladat elé sorolva, a középpontba kellene állítani. A közvéleményt oly erősen befolyásoló televízióban a gyerekekkel szinte nem is találkozunk, ha csak az egyébként kedves életbiztosítási és pelenkahirdetésekben nem. De a közelmúltban a rádióban, televízióban, a sajtóban éppen elég sok jajszó esett — az öröm helyett — az átmenetileg nagyobb számban született gyermekek révén keletkezett „demográfiai hullám" gondjairól. Természetesen a fiataloknak szükségük van lakásra. De megfelelő lakás birtokában is célszerű lenne a kisbaba érkezésekor pár hónapra valamelyik szülőhöz odaköltözniük. Lakással nem rendelkező, fiatal házasok esetén a szülők is könnyebben egyetértenének gyermekeik velük maradásával, sőt unokáik vállalásával is, ha a kétgyermekes csatád számára szükséges lakáskiutalás automatikusan soron kívüli járandóság lenne. Nagyon sok múlik azon, hogy a munkahelyen közvetlen vezetők hogy tekintenek a gyermeket vállaló anyákra. Emiatt ügyszólván minden asszony szorong. Módot kellene találniuk arra, hogy a kisgyermekes anyák egymásfél óra munkaidő-kedvezményben részeszülhessenek. Véleményem szerint, ez igen sok helyen nagyobb nehézség nélkül megvalósítható lenne, különösen, ha a többi dolgozó az ebből adódó kis többletmunka hiánytalan elvégzését felajánlaná. Bevallom (némi adminisztratív trükkel) saját munkahelyemen, bizonyos munkakörökben ezt rendszeresítettük. S ha a család, a gyermekek ügye csakugyan kritikusan fontos kérdése a társadalomnak, nem lehetne-e a várandós és kisgyermekes anyákat a reprodukciós kor 8-10 évének időszakára (teljes fizetéssel és megfelelő családi pótlékkal) teljes mértékben a munkától függetleníteni? A kiesett munkaerőhöz a forrás a nyugdíjas időszak lehetne. Elsősorban az érintett asszony számolna azzal, hogy legalábbis az igénybe vett idő egy részével, később kezdődne számára a nyugdíjazás. Későbbre tolódna számára a pálya-, az önmegvalósítás időszaka is. Harminc-harminckét éves kor ehhez még egyáltalán nem késő, mint ahogy számos példa van arra, hogy egyes asszonyok gyermekeik nagyobb korában kezdve pályájukat, képességeik kibontakoztatásával, kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a munka terén is. Persze, a többi kiesett munkaerőt a többieknek, elsősorban a férfiaknak kellene pótolniuk. Nagyon sok tennivaló van a családdal kapcsolatos közvélemény formálása terén is. Fő feladatuk az újságíróknak, a rádió-, tele vízióműsor ok íróinak, a szerkesztőknek, torvabbá az íróknak, költőknek, képzőművészeknek van. Társadalmi téren nagyon sok múlik rajtunk, egészségügyi dolgozókon. Nem mindegy, hogy a tiinácsadó orvosa, védőnője, miként fogadja a korai terhességgel jelentkező asszonyt, a gyermekorvos milyen kapcsolatot alakít ki az újszülött érkezésekor a szülőkkel. Óvatosan kell eljárnunk még az egészségügyi felvilágosítás terén is. Meg ha egyébként természetesen a legjobb szándékkal tesszük is azt. A magzat rendellenességeinek, a szülés veszélyeinek túlzott hangoztatása, rettegéssé változtathatja az egyéni élet egyébként joggal legszebb reményekre jogosító időszakát. Biológiai eszközök Vita Lapunk 1986. november 1-jei szamában Családépités és társadalom cimmcl vitaindító cikket közöltünk napjaink egyik legégetőbb, mindannyiunkat érintő kérdéséről. Folyamatosan közöljük a témával kapcsolatos hozzászólásokat. * A vitához eddig hozzászóltak: Szabó Lászlóné, Ábrahám Illésné (november 12.), Laczkóné Albertus Margit, Szűcs Péter (november 19.) B. A., Tóth Péter (november 24.), Söszler Gertrúd, Pokorny Gáborné (november 27.), Mesterházy Akos, Bozóki Andrásné (december 1.), Szabó G. Mária, Bálint Imre (december 5), Erényi Lajos, N. S.-né, Csányi László (december 10,), Onozóné Szögi Éva, O. J.-né (december 13.), N. F.-né; Sz. N.-né (december 16.), Csorba Tibor, Tóth Istvánné (december 19), Pető Zoltán (december 23), N. M. (december 29 ). Egy tanár (január •>.), Bozóki Andrásné, Sáro.si Erzsébet, Valenti Anikó (január 13), Sz. I.-né. Cs. Gy.-né (január 16.), Varró Mátyásné, R. .1. (január 20.), ördög Deák Zoltánné, Egy pályaelhagyó, Papdi Jánosné, T. K. (január 22.). H. A., Varga J. József (január 27.). M. J., V.-né Horváth Zsuzsa, „Egy elkeseredett anya", (január 30). Biológiai téren az újabb ismeretek tulajdonképpen igen régi, mondhatni ősi eredetűek, a természetben általában érvényesülő és az emberre is érvényes viselkedéstannal kapcsolatosak. A lényeget igen egyszerűen úgy lehetne összefoglalni, hogy az embernek a rá jellemző magatartása kialakulásához bizonyos élményekben kell részesülnie, különben személyisége többé-kevésbé deviáns módon fejlődik. Lényeges körülmény aztán ezen a téren az, hogy az életnek vannak ilyen — élmények szempontjából — rendkívül fogékony szakaszai. Ilyen ezen belül a gyermekkor, egészen felfokozott érzékenységgel a születés utáni első percek és órák, majd az egész csecsemőkor. Ez annál is inkább érthető; mivel ezek az élmények elsősorban szülővel való érzelmi összefonódás reakcióját váltják ki a kisgyermekben, a gyermek ápolásában részt vevő apa: is közvetlen kapcsolatba kerülhet a kisgyermekkel. Hasonló érzékeny korszak később a serdülőkor, amikor szintén nem nélkülözheti a gyermek a szülők megértő, szerető közelségét. Világos, hogy az ezen új ismeretekből adódó gyakorlati teendő nagy jelentőségű program a terhesség koraszakától a gyermek f'illéséig. aminek a széles körű érvényesítése az egészségügyi dolgozok feladat), u mindennek elsősorban a szú lökön, a családokon, és azon belül főképpen az édesanyán keresztül kell érvényesülnie. A jelenlegi gondok bizonyára kapcsolatban vannak azzal, hogy a még érvényben lévő szokások mindezt sok tekintetben nem eléggé segítik elő, illetve egyenesen akadályozhatják. Sok meg gondolás szól amellett, hogy a mostani reprodukciós korban levő generáció „családbetegségében" lényeges tényező lehet, hogy ezek a felnőttek kiskorukban nerri részesülhettek eléggé ilyen élményanyagban. Még ha ez az elképzelés igaz is.^tz emberiség hosszú történetében egy generációt ért hátrány mégsem okozhatott olyan mélyreható változásokat, hogy a mostani gyermekvállíilók ne válhassanak ugyanúgy érzelmi világukat teljesen betöltő szülőkké, mint elődeik voltak. S hogy az ehhez szükséges élményanyagban zavartalanul részesülhessenek, ehhez tudatosan meg kell adnunk minden segítséget. Boila Domokos HAZASSAG Varga Béla Zsolt és Dobai Gabriella Mária, Szerdahelyi István és Szendrei Eva Márta, Máté Tamás és Steiner Ágnes Anikó, Molnár József Imre és Szlavjanszkaja Valerija. Bodor Gábor és Hamza Eva Irén. Tóth István és Farkas Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Gyuris Lászlónak és Bakó Katalinnak Tamás, Bodó Csaba Imrének és Volford Mariannának Csaba, Jóljárt Lászlónak és Makra Zsuzsannának Zoltán, Juhász Vilmosnak és Farkas Irénnek Andrea Irén, Jenei Lászlónak és Rózsa Juditnak Judit, Papp Jánosnak és Horváth Ildikónak János Zoltán, Banóczkl Sándornak és Farkas Editnek Orsolya. Závodszki Istvánnak és Snyehola Editnek Dániel. Farkas Sándornak és Csűri Erzsébetnek Balázs. Németh László Szilveszternek és Dobák Ilonának Szilvia, Kordás Lajosnak és Bódi Ilona Máriának Lajos Gábor. Gera Istvánnak és Hódi Margit Annának István János, Petrovics Kálmánnak ex Tejes Edit Jullannanak Málé. Kiss Istvánnak és Gombos Maria Magdolnanak Csaba. Mészáros Istvánnak és Király Veronika Évának István. Kalmar Zsoltnak és Pap Klárának Zsanett, Dobos István Lajosnak és Családi események Horváth Tündének Adrienn. Gajdács Kálmánnak es Kónya Arankának Róbert Kálmán, Hetényi Dezső Zoltánnak és Vida Eva Katalinnak Dezső Zsolt, Szántó Istvánnak és Molnár Ildikónak Petra. Kiss Ferencnek és Császár Anikó Magdolnának Szilvia Anikó, Heitmár Róbertnek és Elekes Erzsébet Eszternek Roland Róbert, Santa Lászlónak és Varga Magdolna Ibolyának Edit, Barlhelme Zoltánnak és Arvai Erzsébetnek Ágota, Mangó Istvánnak és zádori Erzsébet Angélanak István. Kocsis Ferencnek és Tóth Helga Zsuzsannának Zsuzsanna Helga, Bálint Imre Józsefnek és Lippai Margitnak Csilla. dr. Laluska Pálnak és Ritz Juditnak Zsuzsa Szabina, Bozóki Imre Györgynek és Zsíros Maria Annának Andrea Eva. Huszár Lászlónak és Varga Olgának Eva. Sztuparitv Józsefnek és Papp Eva Lujzának Zoltán, Szentes-Bíró Dénesnek és Mihály Eszternek Nóra Katalin, Körmendi Istvánnak és Széli Gizellának Balázs, Darabos Zoltán Józsefnek és Kecskeméti Máriának Ágnes Marta. Jakó Csaba Istvánnak és Kis Magdolna Évának Nóra Ágnes. Arany Lászlónak és Szabó Katalinnak László Levente. Szűcs Lajosnak és Bárdos Anikó Sárának Tímea nevű gyermeke született. HALAI.OZAS Marton Ilona. Császár Istvánné Szécsi Julianna. Bakai János. Almasi Géza, ördög Géza László. Sebők János, Kaszap Istvánné Dobay Klára Erzsébet. Tanács Imre, Józsa Sándor, Gyarmati Imréné Török Mária. Lengyel Istvánné Szikszer Ilona, Masir Balázsné Tóth Katalin. Fehér Martonné Rácz Anna. Török József. Szabó Mihály. Simon János. Szabó Istvánné Kovács Etelka, Kéri József, Gaskó Béla. Virág Istvánné Tokai Ilona, Koncsek Ferenc. Fodor Gézqné Lindenberger Margit Erzsébet. Kopasz Mihályné Kispál Hona Etel, Krisztin-Németn Mátyás. Tasnádi Mihály, Gál Anna. Szögi A>-on. Hajdú Lászlóné Lörincz Etelka, Hetényi Miklós, Nagy Béla. Raczkó Jánosné Szatmári Teréz. Vari Sándorné Kovács Rozália, Bozóki Mihályné Pálóez Etelka. Gábor Jozscíné Budai Zsuzsanna. Ncmelh József, Sztankovics Mihály. Illés Ferenc László, Gyenes Jánosné Bíró Anna. Papp Román Ernő meghaltak. űr Mi? Hol? Mikor? 1987. FEBRUÁR 3„ KEDD — NÉVNAP: BALAZS A Nap kel 7 óra 9 perckor, és nyugszik ifi óra 47 perckor. A Ilold kel 9 óra 24 perekor, és nyugszik 23 óra 3 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 73 em (apadó). KÉTSZ AZIIARMINO ÉVE született Kttatbcl Pál (1757—1BI7) botanikus, polihisztor, természettudós, egyetemi tanár. SZÁZÖTVEN ÉVE született Széchenyi Bela <1837— 1918) földrajzi és geológiai kutató, akadémikus, gróf Széchenyi István íia. Szinte az egész világot bejárta. Legérdekesebb expedíciója a Tibeti-fennsíkot szegélyező hegyláncok föltérképezése volt. Ennek alapján fedezte föl később Svon Hédin a Trans-bimalaya hegyvonulatát. HETVENÖT ÉVE született Erdélyi Elek (1912— 1969) Kossuth-díjas geodéta mérnök. 1945-bon Csongrád megyében részt vett a földosztásban. 1948-tól a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat vezetője, 1989-tól a Baromfiipari Országos Vállalat igazgató főmérnöke. Nagy szerepe volt a hazai élelmiszer-feldolgozó ipar műszaki szinvonalanak fejlesztésében. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt in órakor: Leopárd kommandó (színes olasz kalandfilm. II. helyár!), délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor. Szeretet-áradat (színes amerikai film). Fáklya: délután háromnegyed 3, negyed 6 és fél 8 órakor: Hóbortos népség, I. rész (színes botswanai filmvígjáték, III. helyár:). Szabadság: délután fél 4. hárojnnegyed 6 és 8 órakor: Leopárd kommandó (színes olasz kalandfilm. II. helyár!). Kiskörüssy halászcsárda (videomozi): délután 4 és este 8 órakor: A háború isteneinek fürdője (színes hongkongi akciófilm) . Filmtéka': délután 6 órakor: Nyirfaliget (lengyel film). Éva presszó (videomozi): este 8 órakor: Leé Khan sorsa (színes hongkongi karatcfilm). UGYFLETF.S GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13257-es.) Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOC.IAI FELVETELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. kórház (Tolbubin sqt. 57.) yeszi fel. sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.). urológiai felvételi ügyeletet a II. körház tárt: ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnöttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. I. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-OR K-G EGF.SZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 órá-.g. szombatonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az Üjszegedl Gyermekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22-653. Egyéb napokon a FülOrr-Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 21.93: 22.93: 16.43: 16.50 18.00: 19.00: 19.23: 19.39: 29.09: 29.43: 21.93: 21.29: 21.23: 22.53: 16.45: 17.10: 17.30: 18.00: 18.40: 19.00: 19.10: 19.30: 20.09: 20.05: 21.09: 22.15: 22.49: 23.25: 18.45: 19.30: 29.00: 29.45: 21.05: 16.45: 17.30: 18.00: 18.30: 19.00: 19.15: 19.30: 20.05: 21.00: 21.50: Stúdió '87 • Híradó 3. BUDAPEST 2. Képújság Alpesi sí-vb — férfi és női szuperóriás müleslklás Dél-alföldi Magazin — a szegedi körzeti stúdió műsora Edenl kertek — 5. — (ism.) Tv-lorna Angol nyelvleeke (M)érlék — gazdaságpolitikai magazin Magányosan — (ism.) Híradó 2. Betúreklám Vízrebocsátás — román tv-tilm Képújság BELGRÁD 1. Magyar nyelvű tv-napló Krónika Gyerekeknek Művelődési műsor Vetélkedő Tv-kalendárium Rajzfilm Tv-napló Lottóhúzás Drágakő a koronában — filmsorozat Kontakt magazin T.v-napló Könnyűzenei műsor Hire'k BELGRÁD 2. Zágrábi Korkép Tv-napló Komoly zenei műsor Tegnap, ma. holnap Művészeti est ÚJVIDÉK Híradó magyarul és szcrbhorválul Gyermekeknek Bemutatjuk . .. Testnevelés Információs magazin Rajzfilm Híradó 2.. magyarul Drágakő a koronában — angol tv-filmsorozat Egy gazdag no — tv-filmsorozat lliradó 2.. szerbhorvátul Rádió 8.20 9.44 10.05 10.24 111.36 12.30 12.45 13.50 14.11) 14.25 14.30 15.00 15.19: 16.03 16.30: 17.00: 17.30: 17.45: 19.15: 20.15 21.30 22.20 22.30 22.52 23.02 0.10 0.15 4.20 KOSSUTH Társalgó Purrcll-niuzsika — gyerekeknek Éneklő ifjúság Nóták A Rádió Dalszínháza: Tavasz — Lehár Ferenc operettje A kelletlen leány — Veres Péter regénye — 14. Ki nyer ma? Nagy mesterek — világhírű előadóművészek Kodály: Kállai kellős Magyarán szólva . .. Orvosi tanácsok Dzsesszmelódiak Elő világirodalom Nóták Versfogó Képek és jelképek Tér — idő Beszélni nehéz .,, A Szabó család . . . Pándl Pálra emlyOkezünk Szimfonikus miniatűrök Mire elég a hiány Tíz porc külpolitika Uj Melódialemezeinkből Antal Gábor írása operaest IRmnusz eT» » leve Eifél után PETŐFI 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tiz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.00: Hírek nemeiül, oroszul és angolul 12.10: Báli hangulat — fúvószenei válogatás 12.30: Népdalkörok énekelnek 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Körhinta 15.03: Maros Eva hárfázik. Geiger György trombitán BUDAPEST 1. játszik 9.05 Tv-torna 15.20: Könyvről könyvért 9.10: Iskola-lv 15.30: Csúcsforgalom 10.05 Delta — (ism.) 17.30: Válasz 10.30: A tenger — tv-film-18.3(1: Talpalávaló sorozat — 1. — (ism.) 19.05 Csak fiataloknak! , 11.30: Mozgató 20.00 Operctthistúriak — 8. U.40: Képújság 29.52: Filmzene 17.00: Hírek 21.05: Történet a szerelemről és 17.05: Tv-börze a halálról — Illés Endre 17.15: 3 nap tv-műsora kisregénye.— 2. 17.20: Mi legyek? 21.24: Koncz Zsuzsa, az Illés 18.99: Kalendárium 1987 zenekar 1964—1973 kőzött 18.50Képújság készült felvételei — i. 19.05Mini Stúdió '87 22.20 — 19.10: Esti mese 0.14: Zeneküzelbcn 19.30: Híradó 1. a hallgató 20.05 Mentők — csehszlovák 0.15: — tv-filmsorozat — 2. 4.20: Éjfél után ... Közlemények Egyetemi és főiskolai intenzív felvételi előkészítőket indítunk levelező úton: magyar, történelem. matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, pszichológia, angol és német tárgyakból! Sok teszt és feladat! Kérjen tájékoztatót! Címűnk: Pallas Felvételi Előkészítő Munkaközösség Budapest. 4.. Pf.: 126. (1364). •logataiifolyanwindui a November 7. Művelődési llazban (Újszeged, Odesszai krt. 42., telefon: 17-781) 1987. február lB-án, szerdán. 17 és 19 órai kezdettel. Tanfolyami dij: dolgozóknak 500 Ft, nyugdíjasoknak. diákoknak, gyesen lévőknek 250 Ft. 16 hétre. Jelentkezni: a helyszínen lehet, munkanapokon, 10—18 óráig. Tanfolyamvezetö: Kártyikné Elka. Joga = kiegyensúlyozottság, életerő, egészség! x A Postás Művelődési Ház üj helyén — Csanádi u. 9. —. február hónaptól balett-eiökés/itii tanfolyamot ¡miit. Koglaiko/.a-ok pénteki napokon, 16—17 uruig. Késztetés felvilágosítást hellotol pentekig, de. 10—lZ-ig és 16—18 oraig a helyszínen, vagy az 54-050-es távbeszélő hívószámon. 4 A