Délmagyarország, 1987. február (77. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

Herid, l'J87. február 3. 3 Felújított kaktuszház Korszerűen felújítóit környezetbe került az ország legnagyobb kaktuszgyűjteménye a debreceni Kossuth I.ajos Tudományegyetem botanikus kertjében. A ma már jelentős természettudományi értéket képező gyűjteményt 27 éve alapították, és abban' csaknem 2 ezer (¡00 faj, mintegy 15 ezer példánya látható. Csak azok a fajok hiányoznak, mellek méretüknél fogva üvegházban nem tarthatók. A csupa üveg építmény három hajójában az egymáshoz hasonló klimaigcnyü kaktuszok kerültek egy csoportba Tanácskozás az innovációról A kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának meg gy o rs i tásá v a 1 f ogl a I kozó tanácskozás kezdődött hétfőn Gödöllőn. A négynapos konferencia vitaindító előadásában Adóm Antal, az Ipari Minisztérium műszaki .fejlesztési főosztályának helyettes vezetője egyebek kőzött azt hangsúlyozta, hogy hazánkban általában nincs hiány a gazdaság fejlesztéséhez szükséges ötletekben, megoldatlan viszont az életrevaló ölletek, találmányok gyors gyakorlati hasznosítása. Az úgynevezett innovációs parkokról van szó, amelyek egyfajta szolgáltatóházként működnek, s általában a létrehozótól a * piacig egyengetik a szellemi alkotás útját. Eddig kettő innovációs park kialakítása kezdődött meg. Az elsőt Szegeden rendezik be 183 millió forint költséggel, a Biotechnológiai Ipari Nagylabor néven, a Jó. zsef Attila Tudományegyetem, a környékbeli inari vállalatok, mezőgazdasági üzemek részvételével. A másodiknak a gazdája a Budapesti Műszaki Egvetem lesz Rövidesen további négy hasonló intézmény létrehozásának előkészítése is befejeződik. (MTI) Ruhagyári fazon Miért? Nem kevesebbről volt szó, mint a vállalat idei gazdasági programja. Tudván azt, hogy tavaly igen nagy erőfeszítések árán sikerült a 96 százalékos tervteljesítés, nem csoda, ha a bizalmiak, főbizalmiak szinte kivétel nélkül nagyon konkrétan, élesen fogalmaztak. Tavaly a korábbi évhez viszonyítva 26 százalékkal nőtt a túlórák száma. A „tűzoltómunka" megkövetelte többször a napi 12 órás műsza,kokat, a rendkívüli akciókat. Ezzel időnként párosult a gazdaságtalan termelés is. A vállalati szakszervezeti bizottság titkára határozottan kérte, tervszerű és tudatos legyen az idei termelésNem fogják a Szegcdi Ruhagyár történetébe korszakalkotó eseményként bejegyezni a közelmúltban tartott bizalmiak testületi ülését. Nem születtek eget verő ötletek, elképzelések. Mégis tisztes tanácskozás volt. lényegre törő beszédet tanulnunk kell. (A külsőségekről — talpraesettség, a hallgatóság meggyőzése szavakA vállalati pártbizottság titkára, némi derültséget keltve, elmondta, hogy „az éves terv ne legyen guruló program, amit nem érünk utol". A napi, a heti, a havi... terveket teljesíteni kell. A több órás tanácskozáson, gondoljuk, ki-ki magára vette, ami rá tartozik. Ügy tűnik, „odalent" az emberek akarnak jól dolgozni, és vállalják időnként az áldozatokat is. Mit remélhetünk? Olyasmit, hogy a szakszervezeti kai, gesztusokkal — már csatornákon át gyorsan felnem is beszélünk.) És az ki- színre kerülnek a gondok, derült, hogy a bizalmiak vé- Kedves tisztségviselők, ne leménye a dolgozók vélemé- fogják be se a szemüket, se nye. Az ülést követő napok- a fülüket, de a szájukat ban vagy éjszaka a szak- se! Évkezdet és munkabér szervezeti tisztségviselőknek It. E. irányítás. Jó volna már egy összegezniük kellett a vehónappal előre látni a dol- leményeket. Egyszerűbb legozóknak, hogy milyen feladat vár rájuk. A szervezés, az előkészítés azonban vezetői feladat. A vezetők ne végrehajtók legyenek, hanem alkotó elmék. Próbálják befolyásolni a körülményeket, a régi helyett kezdeményezzék az újat. És ha túl sok az eszkimó és kevés a fóka, azt is észre kell venni. Harcos, változásokat sürgető vélemények uralták az ülést. Hál' Istennek, olvad a jég — lélegzik fel az ember. Közel hatvanan ültünk a teremben. Szinte valaménnyi hozzászóló úg,y hát papírra vetni a gondolatokat. Milyen megjegyzések hangzottak el? A dolgozók nem kapják meg időben és folyamatosan a szabványokat. Az alapanyagok minősége nem mindig felel meg a követelményeknek. Ha rosszul dolgozunk, nem érdemes túlórázni. Tüzetesebben át kellene nézni a termelési tanácskozások anyagát a vezetőknek, mert azokon az emberek elmondják a véleményüket, a gondjaikat. Ha azoknak foganatja is lenne! Előfordul, hogy a tanulóknak nem tudnak a V

aló.igaz: nem fogadta osztatlan lelkesedés ama bizonyos december 2-ai kormányajánlást. az alapbérek emelésének kívánatos elhalasztásáról. Vannak — nem laikusok, vállalati szakemberek —, akik azt kérdezik: ugyan miként egyeztethető össze ez a „kvázi" bérstop a régóta és napjainkban egyre gyakrabban hangoztatott vállalati önállósággal. Mások azon spekulálnak, hogy az általában teljesítményfedezet nélküli béremeléseket végrehajtó vállalatokat ugyan ki és mi akadályozza meg abban, hogy majd áprilistól tegyék azt, amit egyébként januárban tettek volna? Megint mások arra hivatkoznak, hogy a felelősen gazdálkodó vállalatok felelősen gondolkodó vezetői eddig sem osztogatták januárbon, februárban nyakra-főre a pénzeket, hanem rendre megvárták az egész esztendő gazdasági eredményeiről tudósító vállalati mérleg elkészültét: nem hiába mondás manapság is: ha április — akkor béremelés. A SZOT illetékes titkára többször is kijelentette a nyilvánosság előtt: a szakszervezetek hosszú hetekig vitatták az ajánlással kapcsolatos kormányelképzelés helyességét, míg végül is belátták, hogy nem kerülhető ki az ajánlás közzététele. S vannak, persze, akik az ilyenkor szokásos túlbuzgóságukban valóban szabályos bérstoppá változtatták azt, ami sem jogi értelemben, de lényegét tekintve sem bérstoprendelet. Tudok munkahelyről, ahol megtagadták céljutalmak kifizetését, mondván, hogy most bérslop van, s vannak szakmák, ahol az év elején szokásos — nem automatikus, hanem rendkívüli, ám éppen ezért az anyagi ösztönzés szempontjából hatásos — „feljebb sorolásokat" áprilisra halasztották — helyesen —, de azzal, hogy azok nem visszamenőleges hatályúak, csakis áprilistól érvényesek. Sok a zavar, sok a félreértés, nagy a kapkodás, és persze — mindennek következményeként — nagy ellenkezés. Ügy látszik, eljutottunk odáig, hogy egy egyszerű, világosan, érthetően fogalmazott, minden olvasni tudó ember számára könnyen követhető, pár soros ajánlás — ha úgy tetszik, figyelmeztetés — az érintettek számára felfoghatatlan és emészthetetlen. Eljutottunk odáig, hogy még a laikusok körében is — akik persze leginkább érintettek — az a szent meggyőződés: a kormány most elrendelte a bérstopot., de akkor ez miért nem párosul árstoppal? E sorok írója már többször, több publikációban ->- ám be kell látnia, hogy minden eredmény nélkül — megpróbálta tisztázni a vaskos félreértést: a december 2án megjeleni lapok nem arról tudósítottak, hogy a kormány bérstopot rendelt el. Az akkori közleményből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy áprilisig is emelkedhetnek a teljesítménybérek, hogy igenis kifizethetők az esedékes prémiumok, s persze, az évi. nyereségből való részesedés is, Vagyis, az alapbéreken kívül a kormányajánlás — vagy mondjuk így: kérés, figyelmeztetés? — a munkahelyi keresetek egyéb, és nem lényegtelen elemeit nem érinti. Akkor tehát még egyszer; nem központilag elrendelt bérstop, de azért komoly és mindenképpen megszívlelendő figyelmeztetés. Azért talán nem árt fölvillantani e kormányajánlás indítékait jelző tényeket. Senki nem vitathatja, hogy a felelősen gazdálkodó vállalatok felelősen gondolkodó vezetői mindig is az aktuális gazdasági események ismeretében emelték a béreket. Megvárták ezzel az éves mérlegek elkészültét, őket tehát jottányit sem érinti a szóban forgó ajánlás. De az is tudnivaló, hogy e felelősen gazdálkodók vannak kevesebben. Például: 19H5 végen, az esztendő utolsó hónapjaiban, az ipari átlagbérek 23 százalékkal, az építőipari átlagbérek pedig 14 százalékkal növekedtek. Ezek a számok egyértelműen jelzik, hogy a vállalatok nagy többsége a maradék pénzeket az utolsó pillanatban és villámgyorsan szétosztotta; e bérezési gyakorlatnak ugyan miféle ösztönző hatása lehet? Ám maradt e sajátságos „ösztönzési" gyakorlat, mert például tavaly, január és szeptember között, kerek 8 százalékkal emelkedtek az átlagbérek, s nem az a baj, hogy ez jóval több, mint amivel a tervezők az év elején számoltak, hanem az, hogy ez a bérnövekmény messze nincs arányban a gazdaság teljesítményével. Valószínűleg azért sem, mert a tavalyi esztendő is a már hosszú évek óta szokásos béremelési kampánnyal kezdődött, még mielőtt kiderült volna, hogy hol és menynyi pénz lesz, ha egyáltalán lesz, az alapbérek emelésére? Márpedig az egyszer elhatározott bérnövekményt vállalni és rendre fizetni kell, akkor is, ha a mérlegek végül is kedvezőtlen gazdasági eredményekről tanúskodnak, s fizetni kell akkor is, ha a munkáltató vállalat év közben kerül nehéz helyzetbe. H

át ennyi az alapbéremelések elhalasztásával kapcsolatos kormányállásfoglalás (ajánlás) háttere, de azért ne feledjük: figyelmeztet ez az ajánlás még valamire: nevezetesen arra. hogy nem oktalanok a keresetszabályozás megújításával kapcsolatos szakmai viták. E viták közös lényege, hogy a mai és a már régóta próbált módszerekkel aligha érhető el a kívánatos cél: a vásárlóerő és az árualap közötti egyensúly, miközben az erőteljesen differenciált anyagi ösztönzés egyre határozottabban deklarált gazdaságpolitikai alapelv. Ez a — mindenkori keresetszabályozástól elvárhaló — két alapkövetelmény sehogy sem hajlandó összhangba kerülni, s feltehetően nem a dolgok természete, sokkal inkább a szabályozás felemássága miatt. Vérles Csaba KlSZ-bizottsági ülés Rz IH-ról - őszintén Kezd neve lenni a szegedi ifjúsági háznak. Színvonalasabbak a programok, a fiatalok mind több rétege talál itt kellemes elfoglaltságot. Ezek a vélemények a tegnapi városi KlSZ-bizottsági ülésen hangzottak el, melyen napirendre került az ifjúsági ház taóalyi munkája. kezdte, „megbeszéltük lent tematikának megfelelő munaz üzemben", véleménye a volt"... Igaz, a „a kollégák Ütő vetkező kát adni. Mi lesz így az utánpótlással? Jobb munkabizalmiak szervezéssel elkerülhető tijbbsége olvasta a hozzászólását. Minek tudhatjuk be ezt? A demokratizmust, a lenne a kapkodás, az idegeskedés, és nem utolsósorban a minőségromlás. Rugalmas munkarend Számítógépre bízták aszá- mikor fejezi be a munkamítógépgyár dolgozóinak napot. A törzsmunkaida — munkaidő-nyilvántartását - -—='-Videoton tabi üzemegységében. A blokkolóórát terminálokkal váltották fel, s a gép a személyi mágneskártyák alapján azonosítja a munkába érkező, illetve az üzemből távozó alkalmazottakat. Nem öncélú technikai újdonságról, hanem egy rugalmas munkaidőrendszer fontos előfeltételéről van szó, amit az anyavállalatnál szerzett kedvező tapasztalatok alapján vezettek be a Somogy megyei gyáregységben. Egyelőre száz dolgozó bizonyos határok közt maga döntheti el, mikor kezdi és amikor mindenkinek a helyén kell lennie — 8-tól 13 óráig tart, a fennmaradó résszel viszont ki-ki szabadon gazdálkodhat, ha öszszességében ledolgozza a havi, illetve a negyedévi kötelező munkaidőt A rugalmas munkarend a dolgozók és a vállalat szempontjából egyaránt előnyös. Az emberek könnyebben intézhetik ügyes-bajos dolgaikat. A rugalmas munkaidő előnyeit sok más vállalatnál éppen a hagyományos nyilvántartás bonyolultsága miatt nem tudják kihasználni. bevált. A ház igazgatóhelyettese. Nemes Nagy Antal által készített beszámolóhoz annyit fűzött hozzá, nem csökkent az intézménynek nyújtott állami támogatás. és a tetőbeázást az hanem építők hamarosan megszünorientá- tetik. Rózsa János azt hiányolta, hogy kevés a dolgozó fiataloknak szóló program. Násztor József úgy ítéli meg, az IH-ban mindig találni érdekes elfoglaltságokat. Kiemelkedően jók a a Az apropót többek között az is adta, hogy az IH 1986 áprilisától a városi KISZbizottság irányítása alatt áll. Amint azt Tóth Tamás, a KISZ-bizottság első titkára elmondta, nem direkt eszközökkel élnek tartalmi, politikai Lásra törekednek. Ennek nyomán például a házban tavaly T(ini tanya néven rendezvényeket tartottak, közhasznú tanfolyamokat indítottak, és megrendezték a csuládosok és fiatalok napját. Az első titkár arra ^gyermekíoglalkozúsok, hívta fel még a figyelmet, hogy az ifjúsági házban lassú a szemléletváltás. Juhász Pál, a városi tanács vb művelődési osztályának helyettes vezetője propagandamunka viszont javításra szorul. A testület ezt követően meghallgatta és elfogadta a városi KISZ-bizottság idei költségvetési tervét. A forelmondtn. hogy jól együtt radalnú ifjúsági napok 1987. tudnak működni az ifjúsági évi programja ugyancsak házzal, a KISZ-lrányitás is napirendre került. MHSZ—Medosz megállapodás Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Honvédelmi Szövetség és a Mezőgazdasági, Erdészeti es Vízügyi Dolgozók Szakszervezete. A megállapodás érteimébert tovább fejlődik az MHSZ és a Medosz együttműködése. A többi között kiemelt figyelmet fordítanak az ifjúság körében folyó honvédelmi agitációs és propagandamunkára, a honvédelmi nevelésre és oktatásra, a szabadidős és versenysport-tevékenységre, valamint közös rendezvények szervezésére. Az együttműködési megállapodás a két fél közötti rendszeres tapasztalatcserékről is intézkedik. Uj termékeket is készítenek A termelést ösztönző központi intézkedések nyomán növekszik a baromfiállomány és több alapanyaghoz jutnak a feldolgozó üzemek. Az elmúlt időszakban nőtt az export is. A Baromfitermelök Egyesülésében elmondották: az egyesülés 47 tagvállalata közül a 19 feldolgozó üzem tavaly 445 ezer tonna élő baromfit vásárolt és dolgozott fel, ami. csaknem 60 ezer tonnával több a előző évinél. A belföldi értékesítést 7 százalékkal növelték; 135 ezer tonna húst és baromfiterméket adtak a fogyasztóknak. A feldolgozó üzemek, a választék bővítésére csaknem 20 új termék gyártását kezdték meg 1986bon; megjelent az üzletekben a parajos baromfipárizsi, a szentesi esemegekolfihúst — bontott és darabolt csirkét, pulykát, libát és kacsát — adtak el. Ez a mennyiség valamivel kevesebb mint 1985-ben, .ám a feldolgozó üzemek több, jobb minőségű, magasabb feldolgozottságú terméket adtak. Így az egyesülés tagvállalatainak devizabevétele 2—2,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az idén további új termékkel jelentkezik a baromfiipar. Befejező szakaszukhoz érkeztek a fóliás pulykasonka-t a fóliás kakassonka- és a különféle baromfikonzerv-készitményekkel folytatott kísérletek. A hazai fogyasztók által megkedvelt néhány áruféleséget a külpiacon is bemutatnak. A baromfi-feldolgozók 1987-ben a tavalyit jelentőbász, a hortobágyi pulyka- sen, 30—35 ezer tonnával kolbász, a baranyai pulykamell, a kiskunhalasi kakaskolbász, míg a libamájtermékek családja pürével, parféval, illetve a máj szeletelt változatával gyarapodott. Az egyesülés tagvállalatai — a külkereskedelem közvetítésével — tavaly több mint 190 ezer tonna vágott baromfit értékesítettek külföldön, 18 százalékkal többet mint 1985-ben. Több mint kétszeresére növelték a rubelelszámolású exportot, az áru nagy részét a Szovjetunióba szállították,. A konvertibilis piacokon mintegy 106 ezer tonna barommeghaladó mennyiségű, oszszesen mintegy 480 ezer tonna élő baromfi felvásárlására készültek fel. A háztáji termelést integráló nagyüzemekkel, az Áfészekkel, valamint a szakcsoportokkal január közepéig csirkenevelésre 90, pulykatartásra 80, míg a víziszárnyasok átvételére több mint 60 százalékban megkötötték az 1987-re tervezett szerződéseket. A baromfi-feldolgozókból az év eddig eltelt időszakában máris lu e/.er tonna baromfihúst és -terméket küldtek exportra (MTI)