Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-12 / 9. szám

75 Csütörtök, 1987. január 15. A hét ... kétségtelenül az volt, amelyik az el­múlt csütörtökön jelent meg a lapokban. Arról tájékoztatta az országot-világot, hogy leveleket kapnak a. szülök. Méghozzá ..program" keretében, melynek neve is van: „Szülői levelek", s amellyel a gyer­gondozáshoz és -neveléshez kíván se­gítséget nyújtani — az Állami Ifjúsági riport Hivatal, meg az Országos Egész­ségnevelési Intézet. Az első levelet a ter­hestanácsadáson adjak át a kismamák­nak; ebben „ismertetik a leendő anya sziilői teendőit, ajánlják: a család már a gyermekvárás időszakában beszélgessen az újszülött érkezéséről". Fantasztikus ötlet, nemde? Nekem az tetszik benne legjobban, hogy szinte kor­látlanul továbbfejleszthető. Egyelőre ugyan csak a gvermek hároméves koráig tervezik a levelezést a szülőkkel, mit ér­teni vélek, hisz sokak szerint az első há­rom évben minden eldől; márpedig, ha az e célra létesített munkacsoport jeles szak­értőinek (gyermekorvosok, védőnők, peda­gógusok, pszichológusok és népmüvelök) tanácsai szerint nevelődik az a gyermek — szép jövőnk biztosítottnak látszik. Am — szerintem — a szocializáció további szakaszaira is érdemes figyelni! Vagy például, az iskolakezdés, az smafu? A kis- és nagy kamasz kor? A banda ve­szély? Hiszen ilyenkor szoknak rá a do­hányzásra. az alkoholra, egyéb drogokra. Meg kiábrándulnak, szembefordulnak a felnőtt társadalommal, nem tanulnak meg dolgozni — és a többi... Gondoljuk meg! Ha a leveleket további 15 évig küldöz­getnék, nyilvánvalóan mindezt kiküszö­bölhetnénk. És akkor, még nem beszéltünk a levél­program egyéb üdvös társadalompolitikai hatásairól. A föntebb sorolt jótanács­gyárosok most egytől egyig rosszul fize­tett értelmiségiek. Am levelezői minősé­gükben honorárium jár nekik — vagyis, óriási lépést teszünk végre a szellemi munka anyagi megbecsülése terén. A Ma­gyar Posta a rettentő forgalom révén leg­alább akkora tőkét lesz képes fölhalmoz­ni, hogy minden igénylőnek ... Nem mon­dom meg, mit juttathat, mert ez esetleg veszélyeztetne a későbbiekben a levél­programokat. Hogy mi lesz, ha nem születik kívána­tos számú gyermek? Nem probléma, az első leveleket a házasságkötő-termekben kell átadni! De ne kicsinyeskedjünk, az akciókat a családi élet terrénumán kívül is meg lehet — mit lehet, meg kell! — szervezni. Ramatyul megy a munka a gyárban? Kapjon levelet az igazgató! Nem tud eladni a kereskedő? Levelet ne­ki! Csődtömeg a téesz? Nem jól mos a Patyolat? Nem tanít az iskola? Lébecol a kutató? Nincs áru a boltban? Levelet, levelet, levelet. Végtére, szakértője min­dennek van nálunk, tehát mindenkinek juttatható jó tanács! És máris rendben lesznek a dolgok. Ha mégsem, levelet kap a kormány! Aztán a Jóisten! Ámen. Sulyok Erzsébet Pszichológián innen — logikán túl „Ne izguljatok!" A pszichológiai tanszéken, is. Aktuális gazdaságpoliti­tizenöten angol—orosz sza- kai kérdésekre nem tudnak kos elsőévesek. Az erősebb választ adni. Hiába hivatko­nemet egyetlen szál legény zunk a televízióban bemuta­képviseli. Néhányan már vé- tott természetföldrajzi so­geztek, élményeiket mesélik, rozatokra, a Deltára, vagy a Kaiser Sára és Szölősy Edi- Heti Világgazdaságra. Nem na a logika vizsgán túl vár- követik a napról napra vál­nak bebocsátásra. Egy szőke tozó eseményeket, pedig kel­lány szinte kirobbantja az lene." ajtót. Az öröme határtalan és érthető, jeles került az in­dexbe. Rögtön körülveszik, és mesél. „Képzeljétek, a té­telről csak néhány fontos konkrétumot mondtam, majd saját véleményemmel folytattam. Talán ezért is kaptam jelest. Ne izgulja­tok!" Sára és Eri ina még egyszer átfutja a tételeket. Közben kérdéseimre is válaszolnak, figyelve az ajtót. „Elsőéve­sek lévén az első vizsgaidő­szakot éljük. Az érettségi vizsgával tudjuk összeha­Folyoson hallottam diá­koktól egy anekdotát. Az ás­vány- és kőzettanból vizsgá­zó belép. Az asztalon hatal­mas doboz kis rekeszekkel, bennünk csillogó, villogó, vagy opáloson fénylő ásvá­nyok gyűjteménye. A vizs­gáztató egyet találomra ke­zébe vesz, feldobja és az a gravitációs törvénye szerint tételeket, a leadott előadá­saimat. Visszaemlékszem a hallgatók féléves munkájá­ra, a szemináriumon, folyo­sói beszélgetéseken elhang­zott véleményekre. — Gondol-e rá néha, hogy néhány évvel ezelőtt a „ba­rikád" másik oldalán volt? — Minden esetben. Jól is­merem mindkét oldalát. Minden diákért meg kell harcolni, újra meg újra. Ez nem minden esetben sike­rül. Szeretem azt a vizsgá­zót, aki megtanulja az anya­got, de személyes vélemé­nyével is kiegészíti azt. An­nak pedig kifejezetten örü­lök — biztos nem vagyok 99 Űf éve lakom a bankban 99 A címben leírt kijelentés­ben semmi képletes nincs. Aki fél évtizede a bank épü­letében lakik, nem más, mint Horváth Gyula, az MNB Csongrád megyei igazgatója. Pénteken este, munkaidő után kértem beszélgetésre. — Biztonságban érzi magát a saját lakásában? — Magyarországon az el­múlt időszakban sajnos gya­korivá vált a pénzintézetek elleni támadás. Az MNB épülete ellen ilyen nem for­dult elő. Nálunk — a nagy­ságrend miatt is — nagy a biztonság. Ez komoly műsze­rekre alapozott. A bűnözök általában nyitva tartási idő alatt lámadtak. Az MNB-nél ez is nehéz dolog lenne. Zá­rás után pedig szinte elkép­zelhetetlen. öt éve lakom bent a bankban, de soha nem volt szorongásom. — Soha nem csengett köz­ben a riasztó? — De igen. Tavaly volt egv-két rossz éjszakám. Vi­har volt. Valószínűleg meg­mozgatta az ajtókat. Így be­kapcsolt a riasztó. Jöttek a rendőrök, készültséggel. Ne­kem pedig fürdőköpenyben ki kellett nyitnom a bankot. Feljöttünk a trezor előterébe. Megnéztük az ablakokat is. S megállapítottuk: nem ha­tolt be senki. — Az MNB megyei igazga­tói valamennyien az irodájuk közvetlen szomszédságában laknak? — Nem. Csak körülbelül az ötven százalékuknak van ilyen helyen a lakása. — Az elmúlt hét volt az új magyar bankrendszer első hete. Ez mennyi újdonságot hozott önnek? — Sok tekintetben egyedi és érdekes volt az elmúlt hét. Az MNB megyei szervezeté­ben korábban 221-en dolgoz­tak, most 47-en vagyunk. Ez kétségtelenül presztízsvesztés is. Ma én megsértődtem vol­na, hogy ez a változás bekö­vetkezett, lett volna módom elmenni a bankból. Soha nem voltam annak híve, hogy egy változásra a nyúlcipö felhú­zásával reagáljak. Ennek a kis csapatnak a jegybanknál igen komoly, sokoldalú fel­adata lesz. Várhatóan sokkal inkább tudunk összpontosíta­ni a megyében dolgozó üzleti bankok hitelezési, betétgyűj­tési tevékenységének közgaz­dasági elemzésére. Nagyon szeretnénk az információs munkánkat magasabb szint­re emelni Pihenőidőben — Milyen rendhagyó fel­adatai voltak az elmúlt hé­ten? — Költözködtünk. Osztozni kellett az üzleti bankkal az epületen. Még kisebb válto­zások a következő időszakban is lesznek. Február közepére várhatóan minden elrende­ződik. öt munkatársunkat az üzleti bank szerette volna magának megnyerni. Végül nálunk maradtak, saját sza­bad választásuk alapján. — ön a Szeol-Délép ba­ráti körének az elnöke. A sportegyesület elnökségének tagja. Nehezen elképzelhető, Iwgy 1987-ben NB l-es foci­csapata lesz Szegednek. Ez a tény nem keseriti el? — Én már a bajnokság kezdete előtt sem tartoztam azok közé az optimisták kö­zé, akik úgy érezték, most mindenképpen feljut a csa­pat. A legutóbbi elnökségi ülésen is azt mondtam, négy­öt fiatalt kell beépíteni, au­gusztusban Takó is leszerel, ha a két-három már most meghatározó játékost az ed­diginél jobb teljesitményrt, serkentjük, akkor a követke­ző évadban feljuthatunk, meg is kapaszkodhatunk és később célul tűzhetjük ki a 10—12. hely megtartását. — Ezeket a terveket meg­zavarhatja-e a legnagyobb bázisvállalat gazdasági vál­sága ? — Sajnos, igen. Már most vannak gondjaink. Decem­berben már kérni kellett tá­mogatóinkat, hogy utalják át az idei apanázst. Nem volt pénze az egyesületnek, pedig most is versenyidőszak van. Január elsejével bizonyos anyagi támogatások meg­szűntek. Egészen bizonyos, hogy most a Délép kevesebb figyelmet és pénzt tud fordí­tani a sport támogatására. — Elképzelhetö-e a győri­hez vagy a zalaegerszegihez hasonló szakosztálycsökken­tés? — Elnökségi tagként erről felelőtlenség lenne nyilatkoz­nom. Szóba került már tes­tületi üléseken, hogy sok a mostani 14 szakosztály. Az anyagi lehetőségek szűkülése biztos arra fogja késztetni az egyesület vezetését, hogy szelektáljon. Ennek két alap­ja lehet: a sikertelenség és a tömegbázis hiánya. A kivá­lóan szereplő, de kevés né­zőt vonzó tekéseket például hiba lenne meneszteni. Ok az egyesület ázsióját orszá­gosan is növelik. — Hogyan lehetne több tá­mogatót szerezni? — Van erről saját vélemé­nyem. S mint elnökségi tag, most nem leszek fegyelme­zett. Nem máról holnapra, de Szeged TE-nek vagy Sze­ged AC-nak kellene nevezni ezt az egyesületet. Ebben a névbon minden bázisvállalat benne foglaltatna. — A Délép vezérigazgatói posztjára kiirt pályázat a napokban zárult le. Az ez­zel kapcsolatos szóbeszédben az ön neve is előfordult. — Nem pályáztam. 48 éves vagyok. Mindennemű szóbe­széddel ellentétben szeret­nék továbbra is bankos ma­radni. A következő években elképzelhető a jegybanki há­lózat bizonyos koncentrálása. Talán majd abban a helyzet­ben is lesz megfelelő mun­kám itt. Megtiszteltetés ez az új feladat is. Szívesen men­nék innen nyugdíjba. B. I. getés — a „majd a vizsgán" — nem látszik rajtuk. Sze­visszahul) tenyerébe. Ez az egyedül —, ha egy-egy tétel idő éppen elegendő a jól fel- kapcsán felmerült problé­készült földrajz szakos ta- .. . ., . .. ,. nárjelölt számára, hogy mat m'nel lobb d'™nz,o­meghatározza: az ásvány ban latja es lattatja, így a (nem kő) a földtörténet me- közösség, kommunikáció, sonlítani a mostanit, persze lyik korszakában, milyen szociológia, pedagógia, tár­hátra van még hét félév, körülmények között képző- sadalom aspektusából, számtalan vizsgával együtt s|kerü, márjs _ vizsgáztató székéből Igv tapasztalatokról meg " igazán nem beszélhetünk. Az lehet készülni az utóvizsga- az eltelt 7 évben sok min­biztos, hogy a pszichológia- ra. dent lapasztalt, hallott és Iá­ból tanultakat fel tudjuk Bagdi tanár úr mosolyog, tott. Egy-két jó sztorit elme­használni majd az elkövet- arra kérdésemre hoR sélne befejezésül? kezendokben A felevben . .. többször elhangzott fenye- törlenet igaz-e, így valaszol: — Az egyik meg friss el­„Az anekdota egyik fele mény. A hallgató semmit igaz, mégpedig az, hogy az sem tudott. Végső elkesere­rintük a jó vizsgázás félté- ásvány- és kőzettant is meg désemben egy mentő kérdést tele a biztos alapokon álló kell tanulni!" tettem fel, amely így szólt: tudás, a helyzetfelismerés. A népmüvelés tanszéken is a Népszabadság napi- vagy A földrajz tanszéken dél nagy a sürgés-forgás. Vizs- hetilap? A válasz: nem tü­körül már nyugalom honol, gázok jönnek, mennek, ha- dum! A megérdemelt elégte­A folyosón még érezni a lasztás, betegség, nem tudok len után magamban elgon­csata utáni csend forró, jönni és még sok minden, dolkodtam és mentegettem a füstfelhös lehelletét. A taná- Egy hallgató jön, egész cso- vizsgázót. Nem igaz, hogy ri szobában Bagdi Sándor és portja indexével a hóna nem tudta, talán valami szá­Orkonyi Ede tanár urak a alatt. Vizsga helyett aláírás? momra érthetetlen dacból délelőtti vizsgák tapasztala- — kérdezem. „Nem. A fél- vágta rá a kérdésemre a la­tait beszélik meg pihenés- éves munkánk alapján zárt- kónikus választ, hogy meg­képpen, fáradtan. " Hallga- helyi dolgozatot írtunk, és mutassa, ő a vizsgázó! A tom őket. az alapján T. Kiss Tamás, a másik nagyon régi történet. „A "vizsgaidőszak a hallga- tanszék oktatója megaján- Először vizsgáztattam. A tókra és oktatókra is nehéz lotta a jegyeket. Az arány: a hallgató bejött, és amikor feladatot ró. Nekünk is ké- csoportunkból ketten a jobb közel fél óra múltán az alá­szülni kell óráról órára, jegy érdekében, vagy remé- írt indexszel kifelé ment — vizsgáról vizsgára. Amikora nyében vizsgázni szeretné- talán Sikeres' teljesítményé­diákok vizsgáznak, mi is nek." tői megrészegülve — zavará­vizsgázunk. Kevés a konzul-1 T. Kiss Tamástól kérde- ban belülről kopogtatva tá­lációkra fordítható idő, a zem: izgul-e, tanár úr? vozott az ajtón. A követke­tanszék technikai feltételei, — Nem, mert készülök. A ző vizsgázó hallva, hogy be­segéd- és módszertani anya- vizsganapokon gyalog jövök gai sem a megfelelő szinvo- be a tanszékre, kis mellék­nalúak. Jó néhány általános utcákon, kerülve villamost, iskola jobban fel van szerel- buszt, a forgalmat. Nem pett be, láthatóan olyan gon­ve, mint a tanszék. A hallga- mindegy nekem sem, hogy dolatokkal: itt még minden lók többsége felkészült, de milyen hangulatban érke- megtörténhet... vannak siralmas pillanatok zem meg. Végiggondolom a Czakó János lülről jön a kopogás, reszket­ve, hófehéren, enyhe zöld foltokkal, halálra válva lé­Mielőtt házhoz jönne a sötétség... l mmeges díszkivilágítás Hetvenezer szegedi fo- — Azt, hogy legalább he- Decemberben 276 fogyasztó lenne egyszerűbb csekkel fi­gyasztó tiibb mint 500 ezer tente egyszer olvassák le ma- a felszólítások ellenére sem zettetni? MWh villamos energiát fo- guk az óra állását, akkor egyenlítette ki tartozását. — Néhány környező köz­gyasztott el az elmúlt esz- látják, mennyit fogyasztottak — Az ünnepek miatt, most ségben már a takarékszö­tendőben. Hogy sok-e ez, eddig! A fogyasztók is ki egy kicsit elnézőbbek vol- vetkezetekben lehet fizetni, vagy kevés? Az országos át- tudják számítani, mennyivel tunk, január 5-ig sehol nem Hosszú távon nem jó megol­lagnál mindenesetre több. Az tartoznak. Szegeden egy kWh kapcsoltuk ki az áramot. Idö- dás a díjbeszedői rendszer, összes fogyasztás ötödét a villamos energia 1 forint 45 közben 23-an rendezték a Sok nyugdíjas azonban még lakosság égeti, fűti, melegíti fillérbe kerül. számlát, 80 fogyasztó a hely- most is ehhez ragaszkodik. el. Így aztán valamilyen mó- — Mivel lehet könnyen be- színen megjelenő szerelők­nél fizetett, 173 mérőórát pe­dig kénytelenek voltunk ki­don mindenki kapcsolatba csapódni? kerül a Démász szegedi — A hőelőállító készülé­üzemigazgatóságával. Éppen kekkel. A villanykályhával, a kapcsolni, ezért azt vallják az itteniek, vasalóval. De a hűtőgépek is — Mennyibe hogy a város minden lakosa nagy meglepetést tudnak ügyfelük, ezért olyan szol- okozni. Sokan télen is indo­gáltatást szeretnének nyújta- kolatlanul a maximumon já­ni, amivel mindenki elége- ratják ezeket, ha megnéznék, dett. A szolgáltatással való- hogy mennyire pörgeti az ban igv is van, a gondok órát, bizonyára lejjebb állj­akkor kezdődnek, amikor a tanák. számlával megjelennek a — Nem vagyunk takaré­kosak? — Nem bizony. Esténként nézze meg a lakótelepi há­zak ablakait. Díszkivilágítást lát a legtöbb helyen. Abban a szobában is égetik a vil­lanyt, ahol órákig nem is tartózkodnak. — A kiküldött felszólítok nem éppen „udvariasak"! — Országos nyomtatványt kézbesítünk. Valóban lehetne „finomabb" a szöveg. — A türelmi idő is rövid. Nyolc, illetve három nap. Ha valaki nyaralni megy, meg­dijbeszedök . . . — Vannak, akik nem hi­szik el, hogy ennyit fogyasz­tottak! — kezdi a beszélge­tést Kovács János üzem­igazgató. — Elképzelhető, hogy rossz lehet a mérőóra? kerül a fo­gyasztónak egy ilyen ki-be kapcsolás? — Száz forintjába. A mi költségünk azonban ennél eshet, hogy kikapcsolják az lényegesen több, mivel eze- ávemot, mire megjön. ket a szerelőket, gépkocsikat _ Az átutalási számlánál a hálózat karbantartásától és a tervezett új befizetési kell elvonnunk. formáknál ezt a határidőt — A szegediek mennyivel megnyújtjuk majd. tartoztak decemberben a _ Milyen jó tanácsot adna Démásznak? a fogyasztóknak? — Százháromezer 501 fo- _ mí azt szoktuk mon­rinttal. dani. hogy a legértékesebb Tizenkét díjbeszedő tevé- energia az, ami nem fogy el. kenykedik a városban. Saj- Magyarul, a lehetőségekhez — Átlagosan mekkora az nos, nem mindenkit találnak képest, legyenek takaréko­— Lehetetlen! A reklamá- egy lakásra jutó számla? otthon napközben. Így kö- sabbak. Ez az ő zsebüknek lók többsége a minimális fá- _ Évente 1700 kWh-t fo- rülbelül csak a fogyasztók is előnyös. Nem ártana elol­radságot sem veszi, hogy el- gyászt el egy szegedi család, fele tudja a helyszínen ki- vásni legalább egyszer azt a lenőrizze menetközben saját ez a kéthavonkénti számlát egyenlíteni a számlát. Tizen- tájékoztatót, ami a számlák fogyasztásai. Ezek államilag figyelembe véve 410 forint, ötezren átutalási betétszám- hátulján van. Es sűrűbben hitelesített készülékek, plom­ba is védi őket. — Mit tanácsol az elége­detlen fogyasztóknak' — Van ennél lényegesen magasabb is? — Akadt már 97 ezer fo­rintos számla is Iával fizetnek, a maradék 15 ellenőrizzék saját fogyaszta­ezer pedig itt az irodában, sukat, sok vitát megelőzhc­az ülő pénzbeszedőknél tünk így. egyenlíti ki a számlát. Nem Rafai Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom