Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-06 / 4. szám

Kedd, 1987. január ü. 3 Munkásgyűlés Újszegeden Az első önálló lépések Tegnap, hétfőn délután munkásgyűlést tartottak a Hungarohemp Üjszegedi Szövőipari Vállalatnál. Lapunkban már részletesen beszámoltunk arról a szevezeti átalakulásról, amelyben az KSZV eddigi hat gyárából január elsejével önálló tröszti vállalatok alakultak. A tegnap, megtartott munkásgyűlésen Frányó József, igazgató is elsősorban a váltás, változtatás után kialakult elvárásokról, lehetőségekről, az önállóság első lépéseiről tájékoztatta a vállalat ezer dolgozóját. Mint mondta, az átszervezéssel közelebb korültek a felhasználókhoz, a vevőhöz, ez lehetővé teszi az igényekhez való gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást, ugyanakkor a piac igényeinek megfelelően nemcsak többet, hanem jobban, korszerűbbet is kell gyártaniuk a jövőben. Az idén 1,7 milliárd forint árbevételi tervre vállalkozott az üjszegedi gyár. A belföldi felhasználásra szánt termékek mellett, jelentős szerepe van ebben az exportra gyártott cikkeknek is. Már tavaly jelentősen „megugrott" a Szovjetunióba kiszállított ponyvák mennyisége: 1,5 millió négyzetméterrel többet exportáltak a tervezettnél. Az idén összesen 6 millió négyzetméter növekedés várható a tőkés export területén is. Üjdonság az a zimbabwei megrendelés, amelyet december 8-án nyert el a vállalat, S még abban a hónapban közel 40 ezer négyzetméter árut ki is szállítottak. 1987-ben folyamatosan 530 ezer négyzetmétert •készítenek még ennek a megrendelőnek. A tőkés export növekedésében 30-50 százalékos „felfutást" terveznek az idén Legnagyobb tőkés megrendelőnek az idén is a nyugatnémet és holland partnerek bizonyulnak. Idei újdonság az is, hogy a tröszt, illetve a vállalat igyekszik más hazai üzemekkel kooperálva megvalósítani fejlesztési elképzeléseit. A Taurus Gumiipari Vállalattal közösen a heveder szövetgyártás korszerűsítésére új szövőgépeket helyeznek üzembe még az idén. A program az import anyagok jelentős kiváltása mellett tőkés többletexportot is eredményez majd az újszegedieknek. Ugyancsak jelentős devizamegtakaritást eredményezhet az a vállalkozásuk is, amely saját kézbe veszi a pamutfonalgyártás jelentős részét. Az eddig nagyrészt külföldről beszerzett pamutfonal helyett, ezentúl hazai alapanyagból helyben készítenek majd pamutcérnát. A számítások szerint ez a 1012 milliós megtakarítást jelent évente. Fontos feladatként fogalmazódott meg, hogy újabb létszám- és anyagtakarékossági megoldásokat kell keresni a vállalatnál. A tervek szerint csökkenő létszám mellett, a brigádok vállalkozó szellemének erősítésével, jelentősen fokozható a termelés, s így az országos 2 százalékos bérfejlesztési elképzelések mellett, ennek duplájára is számíthatnak az itt dolgozók. R. G. Keresztszülők kerestetnek Abban, hogy ,,A jó bornak nem kell cégér", az ösi bölcsesség szerint, szinte mindenki egyetért. Nem értenek egyet, s tán nem is akarnak egyetérteni azonban abban, hogy amelyik portékának arra szüksége van, annak milyen ilegyen a cégére. Eddig többnyire — kinek tetszett, kinek nem — mégis a gazda döntjjft, s olyan ,yplt a cégtábla, az üáetnév, amilyet ő akart. A „minek nevezzelek" ugyan egyre többször jutott eszünkbe erről az akaratról az utóbbi időkben, a magánkereskedések és vállalkozások háza táján barangolva, de hat az üzletüknek „fantasztikus és modern" nevet adó gazdák elölt eddig majdhogynem csődöt mondott minősítő nyelvérzékünk. Az akarat meg a józan ész (ez esetben nyelvi kötelezettségeink) azonban nem árt, ha tekintettel vannak egymásra, és ezzel a magyarságra és magyarosságra. S ha e-z a tekintet elsiklana a másik mellett, lényeglátásra kell szorítani. Mégha parancsszóval is. Mégha olyannal is, hogy rendeletbe tétetjük: a gazda akarta cégérnek olyannak kéül lennie, minőt engedélyeznek is. Mégpedig az 1986. október l-jén hatályba lépett belkereskedelmi törvénymódosítás szellemében. Miszerint: „ .. . az üzlet elnevezésének utalnia kell annak szakjellegére, az olt vásárolható árukra, szolgáltatásokra (üzletkör). Az üzlet elnevezésében — a nemzetiség által is lakott településeket kivéve — csak magyar, illetőleg meghonosodott idegen szavak szerepelhetnek." S hogy így is legyen, arra tavaly október 11-étől hatályos miniszteri rendeletek, illetve azoknak végrehajtói, a tanácsi kereskedelmi szakigazgatási szervek ügyelnek. Ezek kötelesek megtiltani a jogszabályba (de még inkább a nyelvérzékbe!) ütközö üzleti elnevezések használatát. Az új rendelkezés szerint a már működő üzletek működési engedélyének módosítását a kereskedőknek idén szeptember 30-áig kell kérniük. Az előírásoknak meg nem felelő feliratokat pedig március 30-áig kell kicserélni. Vagyis hát a gazdáknak mielőbb jó cégért kell kitalálniuk — méghozzá magyarul! Félretéve az idegen szavakat, s vele az „európai divat" követését. Lemondva például az angolmániáról — ami nyelvészek megállapításai szerint Európában sehol sem olyan erős, mint nálunk. Az amerikai hatásra beépülő, még a megfelelő magyar szavakat is kiszorító divatos anglicizmusok mellőzését szorgalmazva, azoknak mármár saját kultúránkat lebecsülő majmolását végre megfékezve, új. magyaros divatot kell teremteni! Rádöbbenve végre arra, hogy a betolakodó idegen szavakkal szembe kellene állítani a magyart. Félretéve a kényelmességünket, törni a fejünket a megfelelő magyar fordításon, a mi nyelvünkön kifejező szón. Gondolva arra, hogy idővel minden átvett idegen szó alapszóvá válik, összetevője lesz a nyelvi kultúrának, s vele a nemzeti kultúrának. (S meddig mérhető vajon a magyar nemzeti kultúra, s vele önbecsülésünk anglicizmusokkal?!) Fordítási készségre, fantáziára, fejtörésre késztet a nyelvtisztítás cégérét hordozó rendelet, mely bizonynyal sok-sok üzlet „átkeresztelését" követeli. Megnő (bárcsak megnőne!) a becsülete, s később bizonnyal az üzleti haszna is a jó keresztszülőknek, a fejüket eredményesen törő, kifejező nevel találó, vagy találtató cégtulajdonosoknak és üzletvezetőknek, kiknek boltja előtt ezután nem töri naponta a fejét több száz vásárló azon, hogy mit találni az idegen nyelvű cégér mögött. Aminek megváltoztatása persze nem is olyan egyszerű, egyik napról a másikra megoldható feladat. Érthető a kereskedői elégedetlenség amiatt, hogy a hangzatos idegen nevekkel nyomtatott reklámszatyrok, naptárak, szórólapok, reklámtáblák igen sokszor tízezrekbe kerülnek, s ez a „kampány" az új néven futó üzlet gazdájának nemigen térül meg. S pénzbe, időbe kerül az új nevet futtató reklámhadjárat is. Ami azért — ha jó a név, ha jó a cégér — megtérülő befektetés lesz. Merthogy — bevalljuk, vagy nem, de így ilehet — szívesebben megy a vásárló olyan boltba, aminek nevét ki tudja mondani (netán meg tudja jegyezni, s másnak is ajánlani!), aminek kifejező cégéréből kiderítheti, hogy mit kap mögötte. S ha a jó cégér mögött még „vevőfogó üzletembert", jó kereskedelmi morált is talál, a vásárlónak az a legjobb reklám! Az a kereskedő, akinek ilyesmi van a cégtábla alatt, az új néven is hamar népszerűvé teheti üzletét. Annak nem kell a következő hónapokban boltja elnevezéséről vitatkoznia sem a tanács szakigazgatási szerveivei, sem a kereskedelmi nyelvtisztító mozgalom felett „védnökséget" vállaló központi szervvel, a Hazafias Népfront beszéd- és magatartás-kultúrával foglalkozó bizottságával. S nem kell ilyesféle vitákban küLföldi példákra hivatkozni. Főleg nem olyanokra, akik elfelejtik, hogy a külhoni példákban a jobb cégérek mögött ott van ám a megfelelő áru, meg a kereskedői magatartás és színvonal js. Aminek híján csak szegénységi bizonyítványt állíthatunk ki boltjainkról (mégha idegen nyelven teszszük. sem lészen felemelő). Pedig most itt lenne a jó alkalom: a névváltoztatásokat szentesítő keresztlevelekkel, az új cégérekkel új kereskedelmi illemtant is „hatályba léptethetnénk" — minden külön rendelet nélkül. Szabó Magdolna Ötezer garnitúra A Dunaújvárosi Fogyasz tási és Beszerző iMunkásszö vetkezet megkötötte az új esztendő első exportszerző dését; eszerint az NSZK-be li TEKA-cégnek 5 ezer garni túra kertibútort szállítanak 10 millió forint értékben. / modern vonalú, összecsukha tó asztalokat, székeket a szö vetkezet bedolgozóhálózata készíti el. Elosztás o munko szerint Nagyon egyszerű volt a tétel, amikor ezt először tanultam, majd tanítottam: „Mindenki képességei szerint dolgozzék, és mindenkinek munkája szerint fizessenek". A szocializmusban az értékalkotó munka az, amelynek alapján a társadalom tagjait minősíteni kell. Amennyi munkát, értéket adott a társadalomnak valamely formában, annyit kap vissza más formában — idéztük Marxot. Vagyis, mindenki annyit fogyaszthat a közösen létrehozott javakból, amennyi — legalábbis arányaiban — megfelel az általa végzett munka mennyiségének és minőségének. A kommunizmusban — olvastuk Lenintől is — a munka már annyira az ember lelki szükséglete lesz, a termelékenység pedig olyan magas lesz, hogy a fogyasztási cikkek nagy bőségben állnak majd rendelkezésre. Itt már a „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint" elv érvényesíthető. Kommunista munkán — a szó szoros és szigorúbb értelmében — a társadalom érdekében kifejtett ingyenas munkát értettük. A kommunista munka önkéntes munka, norma nélküli, díjazási feltétel nélküli munka, az egészséges szervezet fizikai és lelki szükségleteként végzett tevékenység. De ettől ma még távol állunk. Most még van munkadíj, és ennek szigorúan igazodnia kell a végzett munka mennyiségéhez, minőségéhez, a munkás szakképzettségéhez és a munkaleltételekhez. Mert még nincs termékbőség. És nem mindenki szeret dolgozni. Aki szeret, az is többnyire szivasebben dolgozna mást és máshol. Szorosan kapcsoltuk a munka szerinti elosztást az anyagi érdekeltség elvéhez és a termelékenység folyamatos növelésének elvéhez. Állítottuk, hogy a munka szerinti elosztás a termelés fejlődésének, a munka társadalmi termelékenysége emelésének legfontosabb eszköze. Ezzel lehet a legjobban összehozni a társadalmi és az egyéni érdeket. Hogyan fest a gyakorlatban? Most már tudjuk, hogy a bérezést, a bérpolitikát, a keresetszabályozást túl sok követelménnyel, funkcióval lerholtük. Az embereket más is ösztönzi, nemcsak a magasabb kereseti lehetőség. A fiatalok már idegenkednek a nehéz, az egészségre ártalmas, a monoton, a többműszakos munkahelyektől, még ha azok esetleg túl is vannak fizetve. Sokat számít a munkahelyi légkör, a lakóhelytől való távolság, a munka szépsége, kellemessége, alkotástartalma. Azt is beláttuk, hogy a munka termelékenysége elsősorban nem attól nő, ha azt jobban megfizetjük, hanem attól, ha azt jobban megszervezték. Előbb kell létrehozni a folyamatos munka- és anyagellátást, biztosítani az anyagok, gépek, műszerek, szerszámok kifogástalan minőségét, s ezzel párosulhat egy ösztönző bérezés. A hiba ne legyen fogható gépre, szerszámra, anyagra; a teljesítménykiesésért ne legyen okolható a szervezetlenség. A munka szerinti elosztás elvenek érvényesülési területe jelentősen kiterjedt, s közben a szocialista szektorban ereje csökkent. Az itt kapott bér, az itt alkaU mázott bérrendszer a munkavállalók egyre csökkenő hányada számára biztosítja a családjuk megélhetésének egyedüli alapját. A munkabér jelentősége az elmúlt évtizedben csökkent és továbbra is csökkenőben van. A munka szerinti elosztást az emberek inkább érvényesülni látják a különmunkáknál, mint a főfoglalkozású főmunkaidőben. Sokan már nem is idegeskednek amialt, hogy főmunkahelyükön másoknál száz forinttal kevesebb béremelést kapnak. hiszen ezt különmunkában egy óra alatt megkeresik. Majd ha sikerül helyreállítani a főmunkaidő becsületét, kiderül, hogy nem a munkást, nem a jelenlétet kell fizetni, hanem a munkát, a tényleges teljesítményt. Nem szabad azért aggódni, (hogy egyesek kiemelkedően sokat keresnek, hiszen náluk sem magasabb a művelet- vagy termékegységre , jutó bériköltség, mint másnál, tehát nincsenek túlfizetve. Inkább azok vannak túlfizetve, akiknél a teljesítményegységre jutó bér magas, még akkor is, ha a borítékban levő pénzük csak közepes. A munka szerinti elosztás törvényét szolgálja a vállalatvezetés és a szakszerInfluenzahelyzet Az elmúlt héten 7492 új influenzás megbetegedést észleltek a fővárosban, 40 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző héten. A csökkenés az iskolai szünet és az év végi ünnepek miatt következett be — állapították meg a szakemberek a fővárosi influenzabizottság hétfői ülésén. Az elmúlt napokban a szövődményes esetek száma is lényegesen kevesebb, mindössze 22 volt, haláleset nem fordult elő. A betegség változatlanul a csecsemőket és a fiatal felnőtteket érinti leginkább, s legkevesebben a 60 év felettiek közül betegedtek meg. A bizottság korlátozó intézkedés bevezetését nem tartja szükségesnek. (MTI) vezet, amikor a becsületesen dolgozó többség érdekeit megvédi a folyamatosan érdeksértő — lusta, selejtgyártó, fegyelmezetlen — kisebbséggel szemben; nem hagyja, hogy az alacsony teljesítményű kisebbség kizsákmányolja a piagas teljesítményű többséget. A kereseti arányok jelenleg már nem annyira az egyéni teljesítmények, mint inkább a munkás és a munkakörülmények eltéréseit tükrözik. A korábbinál sokkal inkább meg kell fizetni napjainkban a nehéz, egészségre ártalmas munkát, a többműszakos beosztást, egyes munkakörök társadalmi lenézettségét. Sok a bérben a2 ellensúlyozó, ellentételező elem, a taszító hatásokat ellensúlyozó bérrész. Függ persze a kereset az egyéni mérhető teljesítménytől és óraszámtól is. Kicsit bonyolultabb lett a munka szerinti elosztás elve, mint megfogalmazása idején. Mi is ludasak vagyunk abban, hogy a könynyebb érthetőség taníthatóság kedvéért — függetlenül az élet mind bonyolultabbá válásától — a klasszikus tételeket még tovább egyszerűsítettük. Amikor pedig az ideológiai tételt tartalmilag gazdagítani, korszerűsíteni kellett volna, ettől a lépéstől idegenkedtünk, eszméink formálását halogattuk. Most kell ezt a feladatot — amennyire lehetséges, felgyorsítva — teljesítenünk. Pirityi Ottó Külkereskedelmi társaság Külkereskedelmi társaságot hozott létre az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat és a Mogürt Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat. Az erről szóló megállapodást hétfőn írták alá. A két vállalat között eddig is szoros volt a kapcsolat, hiszen a Mogürt által importált haszongépjármüveket, alkatrészeket az Autóker forgalmazta. Az elmúlt évben a Mogürt 28,5 milliárd forint értékű importjának csaknem 35 százalékát az Autóker értékesítette. A társaság létrehozásával várhatóan javulni fog az ellátás, mert egy helyütt bonyolódik a kül- és belkereskedelmi munka, kiküszöbölhetők Lesznek a párhuzamosságok, s növekszik a munka hatékonysága. A közös iroda eredményében — illetve esetleges veszteségében — a két szerződő vállalat osztozik 50-50 százalékban. Az aláírt szerződés öt évre szól. Tároló a rózsáknak Somogyi Károlyné felvétele Korszerű tárolót épít Szőrcgcn a virág-dísznövény áfész. A kétszintes hűtőtároló több mint 8 millió forintba kerül. Az alsó szin^ a talajfelszín alatt 5 méter mélyen lesz, ahol jól lehet majd tárolni az exportra kerülő rózsatöveket. Franeiaországba és Hollandiába az elmúlt évben egymilliónál több rózsát szállítottak, ami 35 millió forintot eredményezett i