Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-29 / 24. szám

2 Csütörtök, 1987. január 29.. Befejeződött az SZKP KB ülése (Folytatás az 1. oldalról.) nek minősítette „a káderpolitika komoly megújítását". E téren az elsőrendű feladat, hogy „biztosítsák a vezető káderek állományának friss erőkkel való állandó, folyamatos kiegészítését". A résztvevők javasolták, hogy több dolgozót és kolhozparasztot, nöt, fiatalt, s jó szervezőkészséggel rendelkező pártonkivülieket is állítsanak vezető posztokra. A káderek értékelésének döntő kritériumává az átalakításhoz való viszonyukat kell tenni. A határozat rámutat, hogy a kádermunkában szigorúan végre kell hajtani a nemzetiségi politika követelményeit. „Mindenben, ami a nemzetek közötti kapcsolatok fejlesztését érinti, különös tapintatot és körültekintést kell tanúsítani" — mutat rá a dokumentum. A határozat nagy teret szentel a vezetők erkölcsi, etikai arculatának. A plénum sürgette, hogy haladéktalanul szabaduljanak meg törleszkedöktől, a karrieristáktól, a konjuktúralovagoktól, mindazoktól, akik nyerészkedéssel, iszákossággal, erkölcsi torzulásokkal kompromittálják a párttag, a szovjet vezető nevet. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma kötelezte az összes pártbizottságot: „határozottan szálljanak szembe minden olyan kísérlettel — származzon az bárkitől —, amellyel megpróbálják mentesíteni a felelősségrevonástól azokat a vezetőket, akik kompromittálták az ügyet é.s besározták magukat". A határozat konkrétan megfogalmazza a gazdasági vezetők, a jogvédő szervezetek, a külpolitikai és más intézmények munkatársai, az ideológiai munkások és a művészi értelmiség előtt álló feladatokat. . A fegyveres erök kádereivel kapcsolatban a határozat hangsúlyozza, hogy „a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor az Egyesült Államok militarista imaperialista körei igyekeznek a katonai egyensúlyt felborítani és nukleáris előnyre szert tenni, szükséges a gazdasági potenciál gyors növelése, országunk védelmi képességének sokoldalú erősítése, az ország védelmi képességének és a fegyveres erők harckészségének megfelelő szinten tartása, az állandó éberség". Az SZKP Központi Bizottságának plénuma kifejezte meggyőződését, hogy „a gazdaságban. a szovjet társadalom szociális és szellemi szférájában végbemenő átalakulások még szélesebb körűvé és mélyrehatóbbá válnak". „A dolgozók legszélesebb rétegeinek tömörítése, kezdeményezőkészségük és energiájuk mozgósítása a szocializmus kimeríthetetlen lehetőségeinek hasznosítására, a megújhodás é.s. a gyorsítás irányvonalának megvalósítására — ez ma az SZKP politikai küldetése" — hangsúlyozza a határozat. A plénum visszhangja Az NSZK hírközlése vezető témaként foglalkozik Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a Központi Bizottság ülésén mondott beszédével. Az újságok — polgári liberális, radikális, mérsékelten vagy erősen konzervatív beállítottságuknak megfelelően — rokonszenvvel elemezték a főtitkári beszédet, illetőleg tárgyilagos szakszerüségggel, esetenként a reformok kibontakozásával szembeni kételyekkel idézték Gorbacsov szavait. A lapok a párttisztségek viselőinek és az állami szervek képviselőinek megválasztásával kapcsolatos újszerű javaslatot állították érdeklődésük középpontjába. A Ruhr-vidék ipari központjában megjelenő Wcstdeutsche Allgemeine Zeitung. az NSZK legnagyobb példányszámú napilapja a cimoldalas beszédismertetésen kívül, külön hírmagyarázatot és a beszédből vett bő idézeteket tartalmazó történelmi visszapillantást kózól a Szovjetunió belső életének alakulásáról. Az írások fő mondanivalója az. hogy a szovjet pártvezetó a társadalmi változások elörelenditése céljából nemcsak mélyreható bírálatnak vetette alá a hetvenes évek végének és a nyolcvanas évek elejének viszonyait, tobb pártfunkcionárius súlyos károkat okozó, méltatlan magatartását. hanem megvizsgálta a szocializmus elméleti kérdéseivel foglalkozo szovjet tudomány fogyatékosságait, igy az elméleti tevékenységben az új eszmékkel szemben tapasztalt közömbösség eredőit is. A Ruhr-vidéki lap nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy Gorbacsov szóvá tette: a szovjet társadalomban visszahúzó erők hátráltatják a nép alkotó energiáinak felszabadítását a politika és a termelőmunka területén. A befolyásos Süddeutsche Zeitung első oldalas sajtóanyagként kezeli moszkvai tudósítójának az SZKP KB üléséről szóló jelentésé', amely már címében is kiemeli a választási rendszer reformjának a jelentőséget, a többes jelölést, illetve a pártonkívüliek bevonását a döntéshozatali rendszerbe. Az újság igen jelentősnek tartja Gorbacsovnak azt a javaslalát, hogy 1988-ban hívjanak össze országos pártkonferenciát, ilyen pártkonferenciát 1941 óta először rendeznének a Szovjetunióban. Gorbacsov beszéde azt is jelzi, hogy a főtitkár az előző években elhangzott állásfoglalasoktól eltérően értelmezi a káderkérdést — jegyzi meg a Süddeutsche Zeitung. A Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Frankfurter Rundschau korAnentárjában azt irja, hogy Mihail Gorbacsov reformjavaslatai egybecsengenek azoknak a .szovjet embereknek, párttagoknak az elvárásaival és reményeivel, akik szintén terhesnek érezték az elmúlt időszak társadalmi gyakorlatának több vonatkozását. Ebben megnyilvánul a fótitkárnak az a tulajdonsága is, amelyet az újság közvetlenül a néphez való fordulásnak nevez. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung ugyancsak első oldalon közöl ismertetést Gorbacsov beszédéről. é.s szerkesztőségi jegyzetében bátor előretörésnek minősíti a Gorbacsov által felvázolt választási reformot. A szintén nagy példányszámú. erősen konzervatív irányvonalú napilap, a Die Welt. ez alkalommal is hangot ad kételyeinek, de tárgyilagosan ismerteti Gorbacsov javaslatait, és hírmagyarázatában kifejti: • „a Szovjetunióban vitathatatlanul ismét érdekes idők járnak." Az SZKP KB keddi tanácskozásán, előadói beszédben elhangzott javaslatokból a titkos szavazást és a több jelölt állításának lehetőségét illető elképzelések nagy visszhangra találtak, egyértelmű elismerést arattak az olasz sajtóban. Az olasz televízió szerint mindez azt bizonyítja, hogy a megújulási folyamat a Szovjetunióban folytatódik. Nagy jelentőséget tulajdonit a Moszkvából érkezett híreknek a L'Unitá. az olasz kommunisták orgánuma. A lap interjú keretében megszólaltatja Achille Occhettót, az OKP titkárságának koordinátorát. Occhetto azt tekintette alapvető újdonságnak, hogy Gorbacsov most már az ellenőrzés „objektív garanciáinak" a problémáját is felveti. Occhetto ugyanakkor óvatosságot is tanúsított válaszaiban, megjegyezve, hogy végleges ítéletet majd csak akkor lehet mondani a szovjet folyamatokról, amikor „az élet hozzáigazodik a kijelentésekhez". A jugoszláv sajtó szerdán kivételesen nagy jelentőségű nemzetközi eseményként foglalkozott az SZKP KB plénumával. A Politika c. belgrádi lap munkatársa azt emelte ki, hogy a főtitkári beszámoló rendkívül őszintén, é.s nyíltan foglalkozott minden kérdéssel. Megállapította: ez is azt tanúsítja, hogy a szovjet politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és ideológiai életben erősödnek a pozitív tendenciák. Az El Pais-cimű spanyol napilap egyebek között fontosnak tekinti azt a megállapítást. hogy párton kívüli tehetséges állampolgárok is nagyobb eséllyel pályázhassanak felelős, vezető tisztségekbe a Szovjetunióban. „Fontos mérföldkőnek", „korszakos jelentőségűnek" minősítik a brit tömegtájékoztatási eszközök Mihail Gorbacsov beszédét. Az SZKP KB üléséről beszámolva a rádió- és tévéállomások híradásaikban vezető helyen kommentálták a beszédet, kiemelve, hogy az elmúlt évek „kritikus elemzése és a pártvezetők titkos szavazás útján való megválasztására é.s rendszeres beszámoltatására vonatkozó javaslatok teljesen hitelessé teszik az új szovjet vezetés gazdasági é.s társadalmi reformterveit". A The Times moszkvai tudósítója „a sztálini korszakot lezáró pártkongresszushoz" hasonlítja az SZKP KB mostani ülésének jelentőségét, úgy vélve, hogv „szovjet pártfórumon az 1917-es' forradalom óta nem hangzottak el ilyen radikális változtatásokat előrevetítő javaslatok.'" A Financial Times első oldalán közölt moszkvai tudósításában „kulcsfontosságúnak" minősíti a pártfunkcionáriusok többjelöltes választására vonatkozó javaslatot. Reagan programbeszéde Uj gondolatok nélkül Bár röviden szólt arról, hogy leszerelési megállapodásokra törekszik a Szovjetunióval, határozottan kijelentette, hogy ennek érdekében nem hajlandó feladni az űrfegyverkezést, megvétóz minden olyan kongreszszusi határozatot, amely „aláássa az Egyesült Államok nemzetbiztonságát" és mindenfajta előrehaladást „felelősségteljesebb szovjet magatartástól" tett függővé. Reagan, aki csaknem két hónap óta nem állt a nyilvánosság elé, és eddig mélységesen hallgatott az Iránnal ío'ytatott titkos alku és a nicaraguai kontráknak törvénybeütközőén teljesített fegyverszállítások botrányáról, igen röviden foglalkozott csak ezzel, és továbbra sem tett eleget annak a követelésnek, hogy elismerje saját, hibáját. Bár kijelentette. hogy „történtek súlyos hibák" .az akció végrehajtása során, azt mondotta, „nem tekinti hibának, hogy kapcsolatot kívántak teremteni egy stratégiailag fontos országgal, vagy, hogy életeket akartak megmenteni". „Semmiképpen sem volt rossz döntés, hogy megkíséreltük megszerezni a barbár fogságban tartott honfitársainak számára a szabadságot" — mondotta. „Kockázatot vállaltam magamra az Iránnal kapcsolatos akciónk kapcsán. Ez nem sikerült, s ezért vállalom a teljes felelősséget" — mondotta, kijelentve. hogy a hibákat kivizsgálják. és minden szükséges akciót megtesznek. Az elnök ugyanakkor azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak „előre kell néznie" é.s „nem szabad megengedni. hogy pártpolitikai meggondolások meggyengítsék". Reagan fenyegető hangon kijelentette, hogy „az Egyesült Államok nem marad tétlen, ha a Közép-Keleten fenyegetik érdekeit, vagy barátait", és „nem enged a terrorista zsarolásnak". Reagan kétpárti támoga • tást követelt politikájának a most már mindkét házban demokrata többségű kongresszustól. Külpolitikai célkitűzései között első helyen emiitette meg a katonai költségvetés és a külföldi segélyprogram elfogadtatását Ennek alátámasztására azt. állította, hogy a Szovjetunió „1970 óta ötszázmilliárd dollárral többet fordított katonai erejére, mint az Egyesült Államok", és „120 ezer főnyi harcoló alakulatot és 15 ezer katonai tanácsadót tart Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában". Nem tartalmazott új gondolatokat Reagan elnöknek a kongresszus két háza előtt kedden este elmondott programbeszéde. Az „Unió helyzetéről" szóló elnöki üzene.t ismét sürgette a több mint 300 milliárd dolláros katonai költségvetés elfogadását, amelyet Reagan azzal indokolt, hogy a Szovjetunió „világszerte ki akarja terjeszteni hatalmát". Az elnök követelte, hogy a kongresszus szavazza meg a nicaraguai ellenforradalmárok támogatását, együttérzéséről biztosította az afganisztáni kormányellenes erőket. Bizonygatta, hogy „konstruktívabb viszonyra" törekszik a Szovjetunióval, de feltételül szabta, hogy „a szovjetek az egész világon felelősségteljesebb magatartást tanúsítsanak ". Ismét hitet tett a csillagháborús program megvalósítása mellett. Tavaly októberben Izlandon „megvolt egy pillanatra" a megegyezés lehetősége — mondotta —, „de ezt a szovjetek tönkretették, mert meg akarták bénítani hadászati védelmi kezdeményezésünket. Ezt nem enrtdlem meg akkor, s nem engedem meg sem most. sem a jövőben. A hadászati védelmi kezdeményezés előre fog haladni" — mondotta. Azt ls kijelentette, hogy „vétót emel minden olyan kongresszusi döntés ellen, amely csökkenti az Egyesült Államok tárgyalási ösztönzőit" ,,A jó megállapodások eléré' séhez nem az az út vezet, ha amerikai törvényekbe iktatjuk a szovjet tárgyalási álláspontot" — mohdotia, v'alva azokra a törvényjavaslatokra, amelyek a SALT-szerződések megtartását. illetve a nukleáris fegyverkísérletek moratóriumát sürgetik. Az amerikai elnök ismét hevesen támadta Nicaraguát, egyebek között azzal vádolva a sandinista kormányt, hogy „a szubverziót terjeszt; a térségben". „Támogatjuk a diplomáciai erőfeszítéseket, de azok sohasem lesznek eredményesek, ha a sandinisták megnyerik háborújukat a nicaraguai nép ellen" — mondotta, az ellenforradalmárokat minősítve ezzel a „nicaraguai népnek". Közölte: ha a kongresszus egyes tagjai „nem törődnek történelmi kötelezettségükkel", vagyis a kontrák katonai.támogatásával, a maga részéről továbbra is „minden KONZULTÁCIÓ A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterhelyettesei január 26—27-én Moszkvában munkatalálkozót tartottak, amelyet szeles körű véleménycserét folytattak az ázsiai — csendes-óceáni térség békéjével és biztonságával összefüggő kérdésekről. A résztvevőkkel megbeszélést folytatott Julij Voroncov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. A munkatalálkozón magyar részről Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes vett részt. TANÁCSKOZÁS A PARLAMENTBEN Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága — Nyers Rezső elnökletével — ülést tartott szerdán a Parlamentben. A testület megvitatta az új vállalatirányítási formák tapasztalatait a kül- és belkereskedelemben, illetve a kereskedelmi és munkahelyi vendéglátás helyzetéről, továbbfejlesztésének irányairól tárgyalt. ELŐKÉSZÜLETEK AZ ŰRUTAZÁSRA A Szovjetunió bajkonuri űrrepülőterén befejezésük( Rádiótelex hoz közelednek a Szojuz TM—2 űrhajó felbocsátásának előkészületei. Ez két úrhajóst szállít majd a tavaly február óta Föld körüli pályán keringő Mir tudományos űrállomásra. Az újabb kozmikus repülésre Jurij Romanyenkót és Alekszandr Lavejkint jelölték ki, s jelenleg mindketten a befejező gyakorlatokat végzik, illetve átesnek a végső orvosi vizsgálatokon. A Mir-állomás a szovjet űrkutatás egyik legújabb eszköze. Nagy teljesítményű, sokrétűen használható kozmikus laboratórium ez, amelynek hat dokkoló és átszálló nyílásához a legkülönfélébb űrjárművek kapcsolódhatnak. Az idén az űrállomáson igen bőséges tudományos programot szándékoznak lebonyolítani. SZABADON BOCSÁTÁS A nicaraguai hatóságok kedden szabadon bocsátották Sam Hallt, a tavaly decemberben Managua közelében elfogott amerikai kémet. Javier Chamorro belügyminiszter-helyettes Managuában közölte, hogy a döntést emberiességi megfontolásokból hozták. Sam Hall ugyanis pszichiátriai kezelésre szorul. Az orvosok megállapították, hogy személyisége kiegyensúlyozatlan, és fennállt annak a lehetősége, hogy öngyilkosságot követ el. Sam Hall a bejelentés szerint szerdán Managuából az Egyesűit Államokba utazik. AZ ALLAMCSINYKLSÉRLETROL Corazón Aquino a Fülöpszigetek államfője kedden, az országában lezajlott államcsínykísérletet követő rendkívüli kormányülés után közölte: kormánya ura a helyzetnek. Fidel Ramos, a fegyveres erők vezérkari főnöke ugyanakkor bejelentette: utasította a kormányerőket, hogy véglegesen számolják fel a lázadást. A Marcoshoz, a tavaly megbuktatott elnökhöz hű puccsisták egyelőre megszállva tartják a „7-es csatorna" elnevezésű tévéállomás munilai épületét, amely az utolsó főhadiszállásuk olyan törekvés ellen küzdeni fog, amely megfosztaná őket az életfontosságú támogatástól". Ugyancsak méltátta az afganisztáni kormányellenes erőket, kijelentve, az Egyesült Államok „kész támogatni egy politikai mégelriást", de ennek „biztosítania kell a szovjet csapatok gyors kivonását". Programja belpolitikai részében az elnök a roosevelti időkből származó szociálpolitikai intézkedések „reformját", a költségvetés kiegyensúlyozását sürgette, beleértve a munkások átképzését, kilátásba helyezve olyan társadalombiztosítási rendszer megteremtését is, amely lehetővé tenné a tartós és súlyos károsodással iáró betegségek idejére is a költségek térítését. Sürgette az iskolai oktatás színvonalának emelését is, de a legfontosabb iskolai „reformként" azt szorgalmazta, hogy tegyék lehetővé az imádság bevezetését az állami iskolákban. Beszéde jelentős részében az elnök intézkedéseket követelt az amerikai gazdaság versenyképességének növelésére. s közölte, hogy erről különböző törvénytervezeteket kívánnak előterjeszteni. Ugyanakkor igyekezett lebeszélni a kongresszust arról, hogy törvényeket hozzon kereskedelmi korlátozásokról. Jelezte, hogy ehelyett a kormány tervezetét, akarja elfogadtatni a „még nem engedett kereskedelmi gyakorlat" elleni lépésekről. Reagan beszédét jó előre úgy harangozták be, mint kormánya programját elnöksége hátralevő két évére. Ehhez képest igen kevés új gondolatot vetett fel a „versenyképesség" növelésének jelszaván kívül, s erről is jelezte. hogy ezt nem állami támogatással akarja megvalósítani. Az elnök, aki két hónap után először állt a nyilvánosság elé nagyobb politikai állásfoglalással, egyetlen szóval sem szólt az iráni kapcsolat nicaraguai kiágazásáról, és ezúttal is igen röviden intézte el az elmúlt időszak legsúlyosabb politikai következményekkel fenyegető botrányát. Bár támogatást kért a demokrata többségű kongresszustól, belpolitikai programja általában olyan elemeket tartalmazott, amelyek ellentétesek a demokraták célkitűzéseivel. Ezt mutatta, hogy miközben az elnököt saját pártjának tagjai nagy ünneplésben részesítették, a beszéd egyes részeit a demokraták nem tapsolták meg, republikánus kollégáikkal ellentétben ülve maradtak. Reagannek a kongresszusban elmondott beszédei idején ez először fordult elő. A demokrata párt véleményét a két ház vezetői: Róbert Byrd, a szenátus demokrata pártcsoportjának vezetője és Jim Wright, a képviselőház elnöke fejtette ki az elnöki beszédet követő televíziós nyilatkozatban. Byrd határozottan kifogásolta a kormányzatnak az „iráni kapcsolat" ügyében tanúsított magatartását. Követelte, hogy Reagan tárja fel az ügy minden öszszefüggését és ki jelentette, ez a feltétele annak, hogy sikerüljön a bizalmat helyreállítani mind belföldön, mind külföldön a kormányzat iránt. A szenátor külpolitikai kérdésekkel foglalkozva ugyan kijelentette, hogy a demokrata párt is „erős védelmet" akar. és „olyan szerződéseket kíván, amelyek megfelelően biztosítják az ország érdekeit", ám sürgette, hogy Reagan lépjen előre a leszerelés terén, és bírálta a kormány latin-amerikai politikáját. Bár mindkét demokrata politikus együttműködést kínált Reagannek. egyértelműen ramutattuk, hogy ennek feltételei lesznek.