Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

3 Szombat, 1987. január 17. i « Alapító munkásörök A kiképzési munkatárs Két év a nyugdíjig, 40 éves párttagság, 30 év a munkásőrségben. Számok, és ami a számok mögött van? A történet, Kovács Antal, a KSZV munkaügyi előadójának története, ő is az elsők kőzött fogott fegyvert a néphatalom megvédésére. Hogy is kezdődött? Volt egyszer egy fiatalember Deszken, akinek édesapja a felszabadulás után a község első párttitkára volt. Otthon gyerekfejjel hallotta: néphatalom, munkásosztály, parasztság, szövetkezés. 1948-ban önként vállalta a katonai szolgálatot. Hadnagyként szerelt le, 1955—56-ban függetlenített pártmunkás. 1957 márciusában megérkezik a hír Deszkre ls, megkezdődhet a munkásőrség szervezése. Mint pártmunkás és katonaviselt ember, azonnal tudja, hogy ott a helye, A miért kérdésre egyszerű a válasza: „Hogy megvédjük magunkat. hogy hitet tegyünk a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány mellett. Az én pártomat képviselem, azt a pártot, amelyben őszinte meggyőződéssel hittem és hiszek, Huszonhét évesen a falugyűlésen is felszólaltam, amikor arról folyt a vita, maradjon, vagy szűnjön meg a földművesszövetkezet. Elmondtam, még egyszer nem adhatjuk kl a kezünkből azt, amit már egyszer megszereztünk! Meggyőztem őket!" 195B-tól 1970-ig a TiszaMaros Szögi Vízgazdálkodási Társulás vezető adminisztrátoraként dolgozott. Majd a KSZV — Szegedre költözött családjával együtt, Mint munkásőr, még Deszken raj-, szakasz-, a 60-as években századparancsnok. 1972-ben kerül a Móra Ferenc egységtörzsbe. A párt fontos társadalmi megbízatást ad számára, kiképzési munkatárs lett. Erről a feladatról így beszél: „A leendő munkásőrök féléves kiképzésben részesülnek, mielőtt esküt tesznek. Ekkor, ezalatt szerzik meg azt a politikai, szakmai alapokat, amelyek fontos elemei az egységkiképzésnek, a tényleges társadalmi szolgálat ellátásához." És hogy mi változott az eltelt 30 év alatt? Kezdetben sok volt a munkásőrök között a gazdasági, állami vezető. A konszolidációval, a gazdasági munka előtérbe kerülésével ma már kevesebben vállalják közülük, és ez természetes. Mindenkinek saját munkaterületén kell megvívni harcát a közös cél érdekében. Emlékei között erősen él az 1970-ben, a Tisza-völgyet fenyegető árvízkor a töltéseken végzett egy hónapos szolgálat. A család segítségével ezt a feladatot is sikeresen oldották meg. Befejezésül megkérdeztem, melyik kitüntetésére a legbüszkébb? A válasz: „Mindegyikre, de talán az 1987-ben kapott Haza Szolgálatáért Érdemrendre, mert ez volt az első, és a „30 éves Szolgálatért Érdemrendre", amelyet legutóbb Január 10én,' - az egységgyűlésünkön vehettem át." Cz. J. Készül az új földtörvény A földre vonatkozó Jogszabályok, s azok módosításai ma már szinte áttekinthetetlenek. Am már készül az új kódex, megjárta a társadalmi fórumokat, s a törvény tervezetét megtárgyalta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Hamarosan a Minisztertanács elé kerül, majd az Országgyűlés tavaszi ülésszakán válik törvénnyé, ha a képviselők elfogadják. — A törvénytervezet bevezető rendelkezései között egy lényeges újdonságról feltétlenül érdemes szólni — mondja Jójárt László, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal osztályvezetője. — Ezután a föld rendeltetése számít majd, s nem az. hogy hol fekszik, bel-, kül- vagy éppen zártkertben. Ha tehát termőföldről beszélünk, akkor bárhol is fekszik, a termőföldre vonatkozó Jogszabályok az érvényesek. — Változnak-e az állami földre vonatkozó szabályok? — Az állami föld továbbra is egységes és oszthatatlan, s csak állami vagy társadalmi szervezet kezelheti. Am az új törvény által megvalósulna az állami és a szövetkezeti föld egyenrangúsága. Tehát a földtulajdon kölcsönösen átruházhatóvá válik. Eddig ugVanls csak a szövetkezeti földből lehetett állami, most ez fordítva Is igaz lesz. — A mezőgazdasági szövetkezeteknek leginkább az okoz gondot, hogy évek óta használt állami földek tulajdonjogát nem szerezhetik meg, s igy azt bármikor, kártérítés nélkül visszavehetik tőlük. — Valóban, ez is rendezésre váró gond volt. s az új törvény szerint ezután majd megválthatják az általuk használt állami földet. Egyetlen korlátozást ismerünk el, ha arra a földdarabra a rendezési terv, vagy a helyi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján a tanács 10 éven belül igényt tart. És a tsz-nek arra is lesz lehetősége, hogy a tanácsi kezelésben levő állami földeket átvegve. — A tartós földhasználatra vonatkozó szabályok is sok vitára adtak okot, holott cz a forma egyre népszerűbbé válik. — Az a szabály ezután Egyenrangú az állami és szövetkezeti tulajdon sem változik, hogy a föld építkezés céljára, vagy gazdasági tevékenységre adható tartós használatba. Eddig úgy volt, hogy az építmény tulajdonjogával együtt a tartós földhasználatot átruházhatta a mindenkori tulajdonos. Ezután a gazdasági tevékenység céljára használatba vett főidet is átadhatja az ültetvénnyel, növényekkel együtt. És eddig az is sok bonyodalmat okozott, hogy ki adhat engedélyt a tartós használatban álló földön létesített építmény bővítéséhez, újabb épületek emeléséhez, ha azt nem a tulajdonos, hanem a fia, rokona kívánja megtenni. Egyébként a tanács lett volna az engedélyező, tehát aki tartós használatba adta a földet, de sokszor meg sem kérdezték, vagy csak utólag, amikor már állt a ház. Ezután a tartós földhasználó maga engedélyezheti az építést, s az ugyancsak bejegyeztetheti magát. Ugyancsak sok problémát okozott, hogy a tsz csak a tagjának, alkalmazottjának adhatott földet tartós használatba, így ha a férj ebbe a körbe tartozott, s a feleség nem, akkor nem jegyezhették be- őket a tartós használatba vett földön létesített épületre tulajdonostársként. A törvény szerint ezután erre is mód nyílik. — Régóta vitatott a földtulajdonra, tehát a telek-, lakás- és üdülőszerzésre érvényes jogszabály... — A szerzés mértéke továbbra is korlátozott, de több körülmény megítélése változik. Eddig például, ha valaki a megengedett mértéken felül földet örökölt, akkor a régit vagy az újat el kellett adnia. Ezután viszont meghatározott mértékig megtartható lesz a többlettulajdon, tehát a lakás, üdülőtelek, termőföld, ha az nem a tulajdonszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértésével, hanem i öröklés, örökbefogadás, vagy házasságkötés által került a család tulajdonába. Ha tehát mindkét házasulandónak Nem sikerült megegyezni Kinek járt rosszul az órája ? A Szegedi Orás-, Ékszerész*, Könnyűfém Kisszövetkezet az év elején felmondta órajavító részlegét, mert kellő jövedelmezőség híján nem tarthatta fenn tovább. Az áremelésre vonatkozó kérelmet az árhatóságok visszautasították, ezután a szövetkezet az üzletekben dolgozóknak ajánlotta fel a műhelyeket, akik ezentúl kisiparosként folytatják tovább ezt a szolgáltatást. A megrendelő mindebből anynyit érzékelhet, hogy a korábbinál vaskosabb összeget kénytelen fizetni, ha órája meghibásodik. A szövetkezet érvel — A szövetkezetet 1951ben az órások alapították — kezdi a beszélgetést Lengyel István elnök. — Később bővült a tevékenységünk ékszergyártással és alumíniumöntéssel. Ma már a termelés 80 százalékát az ékszerészek hozzák. — Milyen volt az órások részesedése a munkából, és a nyereségből? — A 140 milliós évi árbevételből 105 milliót az ékszerrészleg, 33—34 milliót az öntöde hozott, és csak 700 ezret produkált az órajavítás. Nyeresége azonban ennek a tevékenységnek az elmúlt két esztendőben már nem is volt. tatni. Ugyanakkor a szövetkezet másik két részlegében 8—6 és fél ezer körül alakult tavaly az átlagkereset. S bár az órások jövedelme a kimutatott fizetésnél minden bizonnyal jóval magasabb volt, mégis bizonytalan egzisztenciának számított órát javítani. Ebben az üzemelési formában ugyanis már nem számított bűnnek, ha valaki „saját zsebre" vállalt javítást. Csakhogy a bevétel az üzletek önfenntartására sem volt elegendő. A szövetkezet mindenesetre „sportszerűen" szeretett volna eljárni tagjaival. Felajánlotta, hogy megvehetik a benne dolgozók a műhelyeket. Négyezer forintot kért négyzetméterenként a belvárosi üzletekért, ami igencsak méltányosnak tűnik. Csakhogy. — Az üzletek bérleti díját az IKV januártól az eddigi 570 forint helyett 2300ra emelte — mondja Gyúró József órás. — És a rezsiórabér hogyan változott? — Hatvanötről kilencvenöt forintra emelhettük fel. — Csökkent a forgalom? — Ügy tűnik, igen. A kvarcórákat nemigen javíttatják, inkább újat vesznek, ha meghibásodik. Az elemcserét is elvégzik a tulajdonosok maguk. — Jobban jártak azzal, hogy kisiparosok lettek? — Húsz évet „húztam le" a szövetkezetben. Szívesen maradtam volna. Ezentúl az emelkedő rezsiköltségek és a csökkenő forgalom között teljesen magunkra maradtunk. Amit nyertünk a réven, előbb-utóbb elmegy a vámon. van lakása, akkor azt nem köteles ezután eladni. — A társadalmi vitákon többen is nagyobb védelmet kértek a földnek, hogy mindenkori tulajdonosa ne szipolyozhassa ki, az ne veszítsen az értékéből... — Eredeti szándékunk szerint is nagyobb hangsúlyt, kap a földvédelem, s a társadalmi fórumok csak megerősítettek bennünket abban, hogy jó úton járunk. Jóval szigorúbb jogszabályok védik majd a földet. A művelési ágat — az indokod körben — változatlanul csak hatósági engedély birtokában lehet megváltoztatni, tehát a Jó minőségű szántóból nem csinálhatnak máról holnapra legelőt. Ha más célra használták a földet, s az a tevékenység megszűnik, akkor kötelesek a földet újraművelésre alkalmassá tenni. S azt a földet sem lehet műveletlenül hagyni, ahol egyébként majd házat vagy mást épít a tulajdonos. Az építkezés kezdetéig azt is művelni kell. És természetesen azok a vállalatok, amelyek ipari, közlekedési vagy más célra földet vonnak el, kötelesek az után járulékot fizetni. Azok pedig, akik tevékenységükkel rontják a föld minőségét, bírságot fizetnek majd. Ezek a pénzek a központi földvédelmi alapba kerülnek, s ebből kívánjuk finanszírozni a rekultivációs és meliorációs munkákat. Dalia László „Az órajavítási díjtételek emelését az ipari osztály nem tartja indokoltnak. A kisszövetkezet gazdasági mutatói évről évre dlnami— Mi okozta, hogy „eltartottak" lettek az órások a szövetkezeten belül? — Utoljára hat évvel ezelőtt változtak ennek a szolgáltató tevékenységnek az árai. Akkor álltunk át a 64 forintos rezsiórabérre. Ebs , , . ... . i bői kellett volna kigazdál- Hd VI SSZdIOttek kodni mindent. Sajnos, nem sikerült. Az országos kisipari voltld . . . átlag tudomásom szerint 100 —130 forint óránként. — Ügy tudom, kérték a rezsiórabér felemelését...!. — De nem jártunk sikerrel. A városi tanács ipari osztálya nem tartotta indokoltnak kérésünket. — Ezért „árusították" ki az üzleteket? — Elsősorban ezért. De az is fontos szempont volt, hogy a szövetkezeten belül is egyre többen méltatlankodtak, hogy az órások nem járulnak hozzá a közös eredményhez. Két éve kisszövetkezet lettünk. A létszám korlátozott. A fejlesztéseket a másik két területen képzeltük el, mert ezek nagyobb nyereséget, a tagságnak pedig jobb jövedelmet jelentenek. kusan emelkednek. Amenynyiben a kisszövetkezet nem áll el áremelési szándékától, forduljon az Országos Anyag- és Arhivatalhoz" — írja válaszlevelében a szövetkezet kérelmére a városi tanács 1985. június 4-én. — Miért ez a merev elutasítás? — Szóban már többször megkerestek bennünket a szövetkezettől — mondja Csonka Miklós, az ipari osztály vezetője. — Tavaly januárban nem tudtunk dűlőre jutni. Abban maradtunk, egy hónap múlva ismét keressenek meg bennünket. Nem jöttek. Ezután küldtük ki ezt a levelet. — Mit kértek? — Az órajavítási tarifa 22,6 százalékos emelését, az ékszerjavítási díjtételek 75 —78 százalékos emelését. — Mi volt az elutasítás alapja? — Megvizsgáltuk, összehasonlítottuk, hogy az állami cégek mennyiért vállalják ugyanezt, hogy az arányos árat meg tudjuk határozni. Kiderült, hogy a szövetkezet már addig is közel ötven százalékkal többért vállalta ugyanazt. — A kisipari árnál viszont jóval alacsonyabban! — Ez is igaz. Valójában mi hajlandóak lettünk volna tárgyalni az áremelésről, egy szerényebb korrekciót indokoltnak tartottunk volna. Ha visszajöttek volna, bizonyára megegyezünk. Hiszen a szövetkezet nyereséges volt. A többi tevékenység változatlanul „eltarthatta" volna az órásokat. — A tagoknak nem ez volt a véleményük. — Nekik is igazuk van. De a szolgáltatások többsége nem túlzottan nyereséges, senki sem szívesen foglalkozik velük. Ez is igaz. Lehet, hogy csak néhány órát kellene megigazítani? S akkor talán egyformán iárna a megrendelőé. a szolgáltatóé és a hivatalé. Rafai Gábor — Hány üzletet adtak el? — Nyolc órásüzletünk volt Szegeden. Kettőt már korábban becsuktunk, hatot adtunk el az elmúlt év végéig. Ami bejött a réven, elmegy a vámon... Az órásüzletek néhány esztendeje átalánydíjas elszámolási rendszerben dolgoztak. Azaz bizonyos előre vállalt összeget be kellett fizetni a szövetkezet kasszájába az üzletben dolgozóknak, a többi a saját hasznuk, fizetségük volt. Akadt olyan szakember, aki 35 éves gyakorlattal mindössze 2800 forintos fizetést tudott felmuMirelitkülönlegességek Gumin fut a villamos Moszkvában befejezték az új konstrukciójú villamospályák első szakaszának építését. Ezeken a pályákon gumipárnára rakják a síneket. A számítások szerint ezzel felére csökken a zajszint. A moszkvai városi közlekedés szakemberei úgy vélik, hogy ágazatuk jövőjét a síneken haladó elektromos közlekedési eszközök fogják meghatározni. Ennek egyszerű okai vannak: először, az ilyen közlekedés nem szennyezi a környezetet, másodszor pedig megszervezése automatizálható. Ezért a moszkvai városi közlekedés fejlesztési tervei jelentős mértékben a villamoshálózat bővítésére irányulnak. Az Ipar mindenekelőtt a zöldségfélékből növeli a készleteket. Az áru beszerzésére a szerződéseket termelőpartnereikkel jórészt már megkötötték. A hűtőüzemeket 54 állandó mezőgazdasági nagyüzemi partner szolgálja kl az idén is, mellettük azonban — a korábbinál nagyobb mértékben —« a kistermelők áruját is fogadják, a téeszek, illetve az áfészek közreműködésével. Ai kistermelők adják 1987-ben a feldolgozott gyümölcsnek több mint a felét, a zöldségféléknek mintegy 10 százalékát. A termelők ösztönzésére az ipar a tavalyihoz képest, átlagosan 3-4 százalékkal émelte a termelői árakat. Mindenekelőtt a legkelendőbb kertészeti termékekért kapnak többet a gazdaságok, kistermelők; közöttük olyan cikkek vannak, amelyek keresettek a világpiacon, mivel egynémelyikük igazi csemegének, különlegességnek számit. A hagyományos cikkek mellett jó piaca van külföldön a zöld spárgának, ennek termelését az idén meghá-, romszorozzák. Újdonság a mini kukorica, ezt főleg a skandináv piacra szánják. A megrendeléseknek megfelelően, hozzálátnak az úgynevezett korongrépa fagyasztásához — ezt a hagyományostól eltérő formában, korong alakúra szeletelik —, és kínálják majd a mini rélpát is, amely alig kisujjnyi hoszszúságú. E termékek közül többet is lényegesen kedvezőbb feltételekkel lehet értékesíteni külföldön, mint például a málnát, amely különben a hűtőipar egyik legkeresettebb cikke. A hűtőiparban folytatódik a rekonstrukció, és több üzemben korszerű gépeket, berendezéseket szerelnek fel. Székesfehérvárott befejeződik a 300 millió forintba kerülő üzembővítés, korszerűsítés. A győri és a bajai hűtőház rekonstrukciója az idén is munkát ad, Az ipar új elosztóhűtőház építését tervezi a fővárosban, a régi létesítmény ugyanis elavult, felújítására — jelenlegi formájában — nincs lehetőség. A gépészeti újdonságok közül javítja az értékesítési lehetőségeket a dunakeszi üzem új brokkolivonala, valamint a békéscsabai hűtőház komplett spárgafeldolgozó gépsora. Korszerű csomagológépeket is beszereznek, ezekkel oéldául a kisebb adagú készítmények arányát növelik, alkalmazkodva a fogyasztói igényekhez. Automata mérlegeket szereznek be, ezekkel a szabványok minden eddiginél pontosabb betartását érik el. A hűtőipar tavaly gázkromatográfot vásárolt a termékek vegyelemzésének gyorsítására, a készüléket az idén különböző berendezésekkel egészítik ki. A magyar hűtőipar üzemei 1987-ben a keresletnek megfelelően látják el a belkereskedelmet áruval. Űj cikkek egész sorával jelentkeznek. mindenekelőtt a tésztafélék választékát bővítik. Ilyen lesz például a Ravioli — a hússal töltött tésztaféle —, továbbá a milánói makaróni, a császármozsa és az újabb házias rétesek. (MT3) < «