Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-17 / 14. szám
H181 fó, VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK _ f» A 77. évfolyam, 14. szám 1987. január 17., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSAGANAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Szakszervezetek és a környezetvédelem A SZOT és az OKTH vezetőinek megbeszélése A Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal képviselői Nagy Sándornak, a SZOT titkárának és Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az OKTH elnökének vezetésével pénteken megbeszélést folytattak a környezetvédelem Időszerű kérdéseiről, a SZOT és az OKTH további együttműködésének konkrét tennivalóiról. A SZOT és az OKTH vezetői megállapították, hogy a környezetvédelmi tevékenység eredményesebbé vált; ehhez az utóbbi években egyre növekvő mértékben járulnak hozzá a szervezett dolgozók és a szakszervezeti aktivisták is. A SZOT és az OKTH vezetői megállapodtak abban, hogy folytatják és elmélyítik együttműködésüket. A SZOT képviselői jelezték, hogy a szakszervezeti tagság széles körét foglalkoztató környezetvédelmi kérdésekben a szakszervezetek határozottabban kívánnak élni jelző, kezdeményező, javaslattevő lehetőségeikkel, állásfoglalások kialakításával. Az OKTH vezetői a szakszervezetek ez irányú lépéseit indokoltnak és kívánatosnak tartják. A szakszervezetek a jól bevált akciók szervezése mellett részt vesznek a „Szebb, jobb, emberibb környezetért" országos pályázat meghirdetésében, a „Környezetvédelmi mintamunkahelyek" rendszerének kialakításában, az egészségmegőrzés társadalmi programja környezetvédelmi céljainak kialakításában és megvalósításában. Hozzájárulnak a dolgozók, a szakszervezeti aktivisták környezetvédelmi ismereteinek, társadalmi aktivitásának növeléséhez, a környezetvédelmet szolgáló munkahelyi kultúra és magatartás fejlesztéséhez. (MTI) Fűtőmű Lipcsében 9f Karácsony óta Lipcse egyik lakótelepén a Dél-magyarországi Tervező Vállalatnál kidolgozott elképzelések alapján megépített fűtőmű teremt meleget a lakásokban. Pontosabban a fűtőmű első ütemének egy része, amelyet azért kellett mielőbb üzembe állítani, mert a régi kazánok csak plusz öt fokig bfrták az iramot. S ugye, az NDK-ban is hideg a tél... A Délterv NDK-beli kapcsolatai nem újkeletűek — az ottani „beruházási piacon" már eddig is sikerrel szerepeltek a szegedi tervezők. Van-e ebben a fűtőműtervezési megbízásban része annak a ténynek, hogy.Gerhard Maas gépészmérnök a Délterv munkatársa már régóta? — kérdeztük Csonka Zoltán távhőellátási szakfőmérnököt és Németh Gyula irányító tervezőt, a vendégtervező trió tagjait. A kérdésben rejtett sejtés igazolódott... S még valami: azon az áron is érdemes a hazai tervezési igények csökkentésével külhoni munkát vállalni, hogy az NDK-ban szokásos tervezési díjak alacsonyabbak a mieinknél. De ez még csak hagyján! A követelmények szigorúbbak, a megrendelők igényesebbek, a határidők szorosak és komolyan veendők, mások a szabványok és előírások. Szóval annak a tervezőnek, aki egy ilyen lipcsei, végső kiépítettségében 24 ezer lakást ellátóvárosi fűtőmű tervezésére adja a fejét, eleve birtokában kell lennie a „tanulópénznek". A feladat szokatlan voltát egyetlen összehasonlító adattal jellemezhetjük: Szeged összes fűtőműve kevesebb lakásba juttat meleget, mint ez az egyetlen lipcsei. S ráadásul nem is gázfűtéses — hiszen az NDK-beli szénkészletekre tekintettel szenes üzemmódra tervezték —, e fűtésnem összes környezetvédelmi (és még vasúti szállítási, szénkezelési, koromés pernyeleválasztási) velejárójával együtt. „Az az igazság, hogy a gázfűtés kicsit el is kényelmesíti a hazai gépészeket. Ezért igazi erőpróba volt számunkra ez a távtervezés." Az NDK-ban mások a tervezésmetodikai szokások. A Déltervvel kapcsolatban álló, országos hatáskörű, hőerőműveket építő berlini cég választja ki a berendezéseket, adja meg az alaprajzot, s erre a bázisra kell a tervezőnek gondolatban fölépítenie az egész konstrukciót; Mindvégig a kivitelező megbízottjaiként, tehát legközvetlenebb partnereként. Csoda-e hát, hogy a szegediek 1984 nyara, a tervezés kezdete óta havonta legalább egyszer a helyszínen győződnek meg a munkák előrehaladtáról, s hogy a közbeeső hetekben a telefon nélkülözhetetlen munkaeszközükké válik? A karácsonyi sikeres indítás hírét is telefonon kapták — munka közben. Ugyanis most tervezik a második ötemét a lipcsei fűtőműnek, annak a számítógépes csőstatikai programnak a felhasználásával, amelyet a német partnertől vettek át, s alkalmaznak tavaly óta a hazai tervezési gyakorlatban Is már. P. K. lavul az időjárás okozta helyzet Az operatív bizottság Ülése Pénteken a reggeli órákban ismét tanácskozott a Tárcaközi Koordinációs Operatív Bizottság. A testület megállapította, hogy péntek reggelre tovább javultak a közlekedési viszonyok az országban, a közúti igazgatóságok, az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek dolgozói, a katonák és a lakosság jelentős része fegyelmezetten, áldozatkészen, lelkiismeretesen dolgozott az utak, vasútvonalak megtisztításán. Kilenc kivételével sikerült valamennyi alsóbbrendű utat járhatóvá tenni. Mindössze két megyében — Veszprémben és Fejérben — van járhatatlan út. Az ónos eső lassítja a közlekedést, ugyanis különösen a hegyvidéki utak igen síkosak. A Bakonyban és az ÉszakiKözéphegység egyes részein köd nehezíti az. autózást, a látótávolság 50—100 méterre csökkent. A fővárosban is normalizálódott a helyzet, a tömegközlekedésben nem volt fennakadás. Péntekre virradó éjszaka több mint négyezren takarították az utakat, 550 mellékutcát tettek járhatóvá. A parkoló gépkocsik több helyen akadályozzák az úttisztítást, ezért kérik az autósokat, hogy a szűk utcákban lehetőleg csak az egyik oldalon parkoljanak. A vonatok menetrend szerint járnak A MAV-igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a kedvezőbbre fordult időjárás lehetővé tette, hogy vasárnap 0 órától valamennyi személyszállító vonat közlekedjen, és a személy-, a gyorsés expresszvonat a menetrend szerint jár. A MAV a kedvezőre fordult idő miatt a pár nappal korábban meghirdetett áruforgalmi korlátozást - tegnap megszüntette. A vasútigazgatóság kéri a vállalatokat és üzemeket, hogy elmaradt szállításaikat lehetőleg már most, a hét végén, szombaton és vasárnap is pótolják, ezzel is mérsékeljék a jövő hétre várható nagyobb forgalmat. Egyúttal arra is felszólítja az iparvágánytulajdonosokat, hogy a síneket a hótól takarítsák meg. így lehetővé teszik, hogy a vasút a részükre érkező kocsikat beállíthassa. Homok a közutakra Csongrád megyében sót és homokot szórtak a jeges utakra a gépek. Összesen több mint 500 tonna homok és 252 tonna só került az ónos esőtől jégpáncéllal fedett legfontosabb közutakra. HajAtkelés latyakban a Kossuth Lajos sugárúton, a postaigazgatóságnál nalban minden vonat és Volán-buszjárat elindult a megye helységeiből. Szegeden zavartalanul közlekednek a trolik és villamosok. Az algyői probán-bután gázpalacktöltő telepen éjszaka 7000 palackot raktak teherautókra, és a szállítmányokat reggel indították útnak a cseretelepekre. Segítség a határőrségtől is Tegnap, pénteken délután a kiskunhalasi határőrség parancsnokságról — amelyhez egyébként Csongrád megye is tartozik — telefonhívást kaptunk, amelyben közölték, hogy az elmúlt napok zord időjárásában az egyenruhások milyen segítséget nyújtottak szűkebb pátriánk lakosságának. Megtudtuk, Üjszentivánon és környékén egyedülálló idős emberekhez juttatták el a szükséges élelmiszert, gyógyszert, és segítettek a favágásban is. A nagykéri területen több tanyát szabadítottak ki a hó fogságából, hogy az ott élőkhöz eljusson a mindennapi „betevő falat". A röszkei őrs pedig a terepjáróját bocsátotta a körzeti orvos rendelkezésére, hogy elérkezzék oda, ahová várják. Nem bátorság — életveszély! miI -T:. ;;®f I fífc-i? í i i *yS§JL m Somogyi Károlyné felvétele Többen Is szóltak, hogy lábnyomok láthatók a Tisza jegén. Tegnap délután már gyerekeket ls láttunk, akik a déli napon olvadozó jégen sétáltak. Sajnos, néhány régebbi tragédiára még emlékszünk, ezért kérjük a szülőket, pedagógusokat, figyelmeztessék a gyerekeket a veszélyre. Felvételünk a Felső Tisza part előtt készült. Kényei meskedők Lírai meghatódottság vesz rajtam erőt és dühöngök. v Idős asszony próbál átmenni a Széchenyi tér egyik oldaláról a másikra. Térdig gázol a hóban, lében, mocsokban, Nem, részletezem a körülményeket, de mindenki sejtheti, hiszen valamennyien átéljük, átéltük, nehéz az átkelés, kínlódni kell. Elégedetlenek a járókelők, én bosszankodom mór egy hete. Maximálisan 30 centiméter hó esett Szegeden, ami télen normális mennyiség. Az illetékesek szerint a hó hirtelen jött, bár ők felkészültek. Ám a hirtelenség bénitólag hatott. Annyira, hogy egy hét után is nehéz közlekedni a Belváros egyes részein gyalogosan* Az állami intézmények és az állami lakóházak egy része előtt letaposva még most is ott a hó, a latyak. Panaszkodnak a lakótelepeken élők is, nehéz a járdát taposni. Nem tudom, hány házmestere van az IKV-nak, de havat lapátolni közülük mutatóban csak néhányat láttam. Nem tudom, hányan dolgoznak az intézményekben, de sok cég előtt életveszélyes közlekedni. Rendkívüli helyzet volt az ország nagy részén, de nem így Szegeden. Ahogy gyorsan meg lehetett tisztítani a járdákat a hótömegtől a magánházak előtt, úgy lehetett volna rendet tenni az állami tulajdon előtt is. Hogy miért késlekedtünk, nem tudom. Kényelemből, lustaságból, tunyaságból...? Visszaemlékezve a hatvanas évekre, az volt az utolsó időszak, amikor szép, kiadós hó esett. Érdekes módon, akkor egy-két nap alatt rendbe hozták a várost. Igaz, a hatóságok nagyobb szigorral jártak el a hanyag házfelügyelőkkel szemben. Ez a lehetőség most is fennált volna. A hét közepén Zsombón jártam, s elcsodálkoztam a renden, tisztaságon. A tanyákhoz vezető utakat is megtisztították. Féltették, óvták a tanyai öregeket a helyi szakszövetkezet traktorosai, ezért a gépekre hódúró lapátokat szereltek. És elindultak, amikor kellett. Ha szükség volt, felkeltek hajnali 2-kor, vagy dolgozni mentek este 8-kor. Háza előtt mindenki ellapátolta a havat, s ez a titka a tisztaságnak. Pedig Zsombón nem készültek a télre, csak mindenki tette a dolgát... Ügy látszik, mi, városiak, nagyon elkényelmesedtünk. H. M. «