Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

H181 fó, VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK _ f» A 77. évfolyam, 14. szám 1987. január 17., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSAGANAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Szakszervezetek és a környezetvédelem A SZOT és az OKTH vezetőinek megbeszélése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, valamint az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal kép­viselői Nagy Sándornak, a SZOT titkárának és Ábra­hám Kálmán államtitkár­nak, az OKTH elnökének ve­zetésével pénteken megbe­szélést folytattak a környe­zetvédelem Időszerű kérdé­seiről, a SZOT és az OKTH további együttműködésének konkrét tennivalóiról. A SZOT és az OKTH ve­zetői megállapították, hogy a környezetvédelmi tevé­kenység eredményesebbé vált; ehhez az utóbbi évek­ben egyre növekvő mérték­ben járulnak hozzá a szer­vezett dolgozók és a szak­szervezeti aktivisták is. A SZOT és az OKTH vezetői megállapodtak abban, hogy folytatják és elmélyítik együttműködésüket. A SZOT képviselői jelez­ték, hogy a szakszervezeti tagság széles körét foglal­koztató környezetvédelmi kérdésekben a szakszerveze­tek határozottabban kíván­nak élni jelző, kezdeménye­ző, javaslattevő lehetősé­geikkel, állásfoglalások ki­alakításával. Az OKTH ve­zetői a szakszervezetek ez irányú lépéseit indokoltnak és kívánatosnak tartják. A szakszervezetek a jól bevált akciók szervezése mellett részt vesznek a „Szebb, jobb, emberibb környezetért" or­szágos pályázat meghirdeté­sében, a „Környezetvédelmi mintamunkahelyek" rend­szerének kialakításában, az egészségmegőrzés társadal­mi programja környezetvé­delmi céljainak kialakításá­ban és megvalósításában. Hozzájárulnak a dolgozók, a szakszervezeti aktivisták környezetvédelmi ismeretei­nek, társadalmi aktivitásá­nak növeléséhez, a környe­zetvédelmet szolgáló mun­kahelyi kultúra és magatar­tás fejlesztéséhez. (MTI) Fűtőmű Lipcsében 9f Karácsony óta Lipcse egyik lakótelepén a Dél-magyaror­szági Tervező Vállalatnál ki­dolgozott elképzelések alap­ján megépített fűtőmű te­remt meleget a lakásokban. Pontosabban a fűtőmű első ütemének egy része, ame­lyet azért kellett mielőbb üzembe állítani, mert a régi kazánok csak plusz öt fokig bfrták az iramot. S ugye, az NDK-ban is hideg a tél... A Délterv NDK-beli kap­csolatai nem újkeletűek — az ottani „beruházási pia­con" már eddig is sikerrel szerepeltek a szegedi terve­zők. Van-e ebben a fűtőmű­tervezési megbízásban része annak a ténynek, hogy.Ger­hard Maas gépészmérnök a Délterv munkatársa már régóta? — kérdeztük Csonka Zoltán távhőellátási szakfő­mérnököt és Németh Gyula irányító tervezőt, a vendég­tervező trió tagjait. A kérdésben rejtett sejtés igazolódott... S még vala­mi: azon az áron is érde­mes a hazai tervezési igé­nyek csökkentésével külhoni munkát vállalni, hogy az NDK-ban szokásos tervezési díjak alacsonyabbak a mie­inknél. De ez még csak hagyján! A követelmények szigorúbbak, a megrendelők igényesebbek, a határidők szorosak és komolyan veen­dők, mások a szabványok és előírások. Szóval annak a tervezőnek, aki egy ilyen lipcsei, végső kiépítettségé­ben 24 ezer lakást ellátóvá­rosi fűtőmű tervezésére adja a fejét, eleve birtokában kell lennie a „tanulópénznek". A feladat szokatlan voltát egyetlen összehasonlító adat­tal jellemezhetjük: Szeged összes fűtőműve kevesebb lakásba juttat meleget, mint ez az egyetlen lipcsei. S rá­adásul nem is gázfűtéses — hiszen az NDK-beli szén­készletekre tekintettel szenes üzemmódra tervezték —, e fűtésnem összes környezet­védelmi (és még vasúti szál­lítási, szénkezelési, korom­és pernyeleválasztási) vele­járójával együtt. „Az az igaz­ság, hogy a gázfűtés kicsit el is kényelmesíti a hazai gépészeket. Ezért igazi erő­próba volt számunkra ez a távtervezés." Az NDK-ban mások a ter­vezésmetodikai szokások. A Déltervvel kapcsolatban álló, országos hatáskörű, hőerő­műveket építő berlini cég választja ki a berendezése­ket, adja meg az alaprajzot, s erre a bázisra kell a ter­vezőnek gondolatban fölépí­tenie az egész konstrukciót; Mindvégig a kivitelező meg­bízottjaiként, tehát legköz­vetlenebb partnereként. Cso­da-e hát, hogy a szegediek 1984 nyara, a tervezés kez­dete óta havonta legalább egyszer a helyszínen győződ­nek meg a munkák előreha­ladtáról, s hogy a közbeeső hetekben a telefon nélkü­lözhetetlen munkaeszközük­ké válik? A karácsonyi sikeres in­dítás hírét is telefonon kap­ták — munka közben. Ugyanis most tervezik a má­sodik ötemét a lipcsei fűtő­műnek, annak a számítógé­pes csőstatikai programnak a felhasználásával, amelyet a német partnertől vettek át, s alkalmaznak tavaly óta a ha­zai tervezési gyakorlatban Is már. P. K. lavul az időjárás okozta helyzet Az operatív bizottság Ülése Pénteken a reggeli órák­ban ismét tanácskozott a Tárcaközi Koordinációs Ope­ratív Bizottság. A testület megállapította, hogy péntek reggelre tovább javultak a közlekedési viszonyok az or­szágban, a közúti igazgató­ságok, az üzemek, vállala­tok, termelőszövetkezetek dolgozói, a katonák és a la­kosság jelentős része fegyel­mezetten, áldozatkészen, lel­kiismeretesen dolgozott az utak, vasútvonalak megtisz­tításán. Kilenc kivételével sikerült valamennyi alsóbb­rendű utat járhatóvá tenni. Mindössze két megyében — Veszprémben és Fejérben — van járhatatlan út. Az ónos eső lassítja a közlekedést, ugyanis különösen a hegy­vidéki utak igen síkosak. A Bakonyban és az Északi­Középhegység egyes részein köd nehezíti az. autózást, a látótávolság 50—100 méterre csökkent. A fővárosban is normali­zálódott a helyzet, a tömeg­közlekedésben nem volt fennakadás. Péntekre virra­dó éjszaka több mint négy­ezren takarították az utakat, 550 mellékutcát tettek jár­hatóvá. A parkoló gépkocsik több helyen akadályozzák az úttisztítást, ezért kérik az autósokat, hogy a szűk ut­cákban lehetőleg csak az egyik oldalon parkoljanak. A vonatok menetrend szerint járnak A MAV-igazgatóságtól ka­pott tájékoztatás szerint a kedvezőbbre fordult időjárás lehetővé tette, hogy vasár­nap 0 órától valamennyi sze­mélyszállító vonat közleked­jen, és a személy-, a gyors­és expresszvonat a menet­rend szerint jár. A MAV a kedvezőre for­dult idő miatt a pár nappal korábban meghirdetett áru­forgalmi korlátozást - tegnap megszüntette. A vasútigazga­tóság kéri a vállalatokat és üzemeket, hogy elmaradt szállításaikat lehetőleg már most, a hét végén, szomba­ton és vasárnap is pótol­ják, ezzel is mérsékeljék a jövő hétre várható nagyobb forgalmat. Egyúttal arra is felszólítja az iparvágány­tulajdonosokat, hogy a síne­ket a hótól takarítsák meg. így lehetővé teszik, hogy a vasút a részükre érkező ko­csikat beállíthassa. Homok a közutakra Csongrád megyében sót és homokot szórtak a jeges utakra a gépek. Összesen több mint 500 tonna homok és 252 tonna só került az ónos esőtől jégpáncéllal fedett legfontosabb közutakra. Haj­Atkelés latyakban a Kossuth Lajos sugárúton, a postaigazgatóságnál nalban minden vonat és Vo­lán-buszjárat elindult a me­gye helységeiből. Szegeden zavartalanul közlekednek a trolik és villamosok. Az al­győi probán-bután gázpa­lacktöltő telepen éjszaka 7000 palackot raktak teher­autókra, és a szállítmányo­kat reggel indították útnak a cseretelepekre. Segítség a határőrségtől is Tegnap, pénteken délután a kiskunhalasi határőrség parancsnokságról — amely­hez egyébként Csongrád me­gye is tartozik — telefonhí­vást kaptunk, amelyben kö­zölték, hogy az elmúlt napok zord időjárásában az egyen­ruhások milyen segítséget nyújtottak szűkebb pátriánk lakosságának. Megtudtuk, Üjszentivánon és környékén egyedülálló idős emberek­hez juttatták el a szükséges élelmiszert, gyógyszert, és segítettek a favágásban is. A nagykéri területen több tanyát szabadítottak ki a hó fogságából, hogy az ott élők­höz eljusson a mindennapi „betevő falat". A röszkei őrs pedig a terepjáróját bo­csátotta a körzeti orvos ren­delkezésére, hogy elérkezzék oda, ahová várják. Nem bátorság — életveszély! miI -T:. ;;®f I fífc-i? í i i *yS§JL m Somogyi Károlyné felvétele Többen Is szóltak, hogy lábnyomok láthatók a Tisza jegén. Tegnap délután már gyerekeket ls láttunk, akik a déli napon olvadozó jégen sétáltak. Sajnos, néhány ré­gebbi tragédiára még emlékszünk, ezért kérjük a szülő­ket, pedagógusokat, figyelmeztessék a gyerekeket a ve­szélyre. Felvételünk a Felső Tisza part előtt készült. Kényei meskedők Lírai meghatódottság vesz rajtam erőt és dühöngök. v Idős asszony próbál átmen­ni a Széchenyi tér egyik oldaláról a má­sikra. Térdig gázol a hóban, lében, mo­csokban, Nem, részletezem a körülménye­ket, de mindenki sejtheti, hiszen vala­mennyien átéljük, átéltük, nehéz az átke­lés, kínlódni kell. Elégedetlenek a járó­kelők, én bosszankodom mór egy hete. Maximálisan 30 centiméter hó esett Sze­geden, ami télen normális mennyiség. Az illetékesek szerint a hó hirtelen jött, bár ők felkészültek. Ám a hirtelenség béni­tólag hatott. Annyira, hogy egy hét után is nehéz közlekedni a Belváros egyes ré­szein gyalogosan* Az állami intézmények és az állami lakóházak egy része előtt letaposva még most is ott a hó, a latyak. Panaszkodnak a lakótelepeken élők is, ne­héz a járdát taposni. Nem tudom, hány házmestere van az IKV-nak, de havat lapátolni közülük mu­tatóban csak néhányat láttam. Nem tu­dom, hányan dolgoznak az intézmények­ben, de sok cég előtt életveszélyes közle­kedni. Rendkívüli helyzet volt az ország nagy részén, de nem így Szegeden. Ahogy gyorsan meg lehetett tisztítani a járdákat a hótömegtől a magánházak előtt, úgy le­hetett volna rendet tenni az állami tu­lajdon előtt is. Hogy miért késlekedtünk, nem tudom. Kényelemből, lustaságból, tu­nyaságból...? Visszaemlékezve a hatva­nas évekre, az volt az utolsó időszak, amikor szép, kiadós hó esett. Érdekes módon, akkor egy-két nap alatt rendbe hozták a várost. Igaz, a hatóságok na­gyobb szigorral jártak el a hanyag ház­felügyelőkkel szemben. Ez a lehetőség most is fennált volna. A hét közepén Zsombón jártam, s el­csodálkoztam a renden, tisztaságon. A ta­nyákhoz vezető utakat is megtisztították. Féltették, óvták a tanyai öregeket a helyi szakszövetkezet traktorosai, ezért a gé­pekre hódúró lapátokat szereltek. És el­indultak, amikor kellett. Ha szükség volt, felkeltek hajnali 2-kor, vagy dolgozni mentek este 8-kor. Háza előtt mindenki ellapátolta a havat, s ez a titka a tiszta­ságnak. Pedig Zsombón nem készültek a télre, csak mindenki tette a dolgát... Ügy látszik, mi, városiak, nagyon el­kényelmesedtünk. H. M. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom