Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-16 / 13. szám

2 Péntek, 1987. január 16. Körültekintő intézkedésekkel Nagy figyelemmel és ér­deklődéssel olvasom a „Csa­ládépítés és társadalom" cí­mű vitacikkhez érkező sok érdekes hozzászólást — bi­zonyára sokak — óhajával: bárcsak foganatja lenne! Engedjék meg, hogy ehhez egy-két gondolattal magam is hozzászólhassak: Többen kifogásolták már a házadórendelet 80, illetve 100 négyzetlriéteres terület­alapérték meghatározását. Magam ezt helyesnek tar­tom, de kifogásolom azt, hogy a imég egy évet sem élt, idevágó 83/1985. (XII. 30.) PM. sz rendelet 4. pa­ragrafus (2) bekezdését, amely Így szól: „A házadó alapjának megállapításánál figyelmen kívül kell hagy­ni: a) a lakóépület főzőhelyi­ségét, ' b) az egészségügyi helyi­séget, c) a tárolóhelyiséget, d) a közlekedőhelyiséget." Az új jogszabályalkotás­nál — a 35/1086 (X. 2.) PM. rendeletnél — megváltoztat­ták, és a teljes lakás-alap­területet veszik figyelembe. Ez visszalépés az 1071. évi szabályozáshoz! Felvethető akkor a kérdés, vajon a most is érvényes friss sza­bályozás kapkodva, meg­gondolatlanul készült-e el er­re az évre, avagy a jövő év­től érvényes rendelet e té­telnél nem volt körültekin­tő a jogszabály? Ez a példa is igazolja, hogy szükség van az országos jelentőségű, az egész tánsadalmat érintő kérdések szabályozásánál a széles körű társadalmi elő­készítésre, a minden rész­letre kiterjedő kérdés meg­vitatására. Több fórumon rendszere­sen hallunk, olvasunk a női munkavállalók félmüszakos, illetve egyéb részidejű fog­lalkoztatásának társadalmi szükségességéről. Ez már országos társadalmi igény, mégis nem érthető, hogy miért nem lépünk ebben? Elfogadott központi prog­ram a családvédelem meg­erősítése, ennek jelentős se­gítője lenne — különösen a kisgyerekes anyák ese­tében — a női munkaerő részidős foglalkoztatásának bevezetése valamennyi mun­kahelyen. Szerintem megér­tő hozzáállással ez megva­lósítható lenne. De ehhez központi intézkedés kell. A napokban olvastam lap­jukban, hogy a szalámigyár Maros utcai üzlete 18 mil­lióba került! Hihetetlen! Ilyen összegből többszintes házat .lehetne építeni, nem. kevés lakásigény kielégíté­sével. De miért volt ehhez szükség a tanács 5 milliós hozzájárulására? Olyan jól állunk már, hogy például szociális célú gondjaink már nincsenek?! A közpénz ilyen célú felhasználása ne­kem nem szimpatikus! lfita Lapunk 1986. november 1-jei számában Családépi­tés és társadalom címmel vitaindító cikket közöltünk napjaink egyik legégetőbb, mindannyiunkat érintő kér­déséről. Folyamatosan közöljük a témával kapcsolatos hozzászólásokat, s továbbra is várjuk olvasóink írásait. * A vitához eddig hozzászóltak: Szabó Lászlóné. Áb­rahám lllésné (november 12.), Laczkóné Albertus Mar­git, Szűcs Péter (november 19.), B. A., Tóth Péter (no­vember 24.), Söszler Gertrúd, Pokorny Gáborné (no­vember 27.js Mesterházy Akos, Bozóki Andrásné (de­cember 1.), Szabó G. Mária, Bálint Imre (december 5.), Erényi Lajos, N. S.-né, Csányi László (december 10.), Onozóné Szögi Éva, O. J.-né (december 13.), N. F.-né, Sz. N.-né (december 16.), Csorba Tibor, Tóth Istvánná (december 19.), Pető Zoltán (december 23.), N. M. (de­cember 29.), Egy tanár (január 6.), Bozóki Andrásné, Sárosi Erzsébet, Valenti Anikó (január 13). Mi? Hol? Mikor? Sz. I.-né II Krisztus pénze se elég N. F.-né és Tóth Istvánné sorait olvasva bátorságot vettem és írok, mivel látom, hogy nézetemmel nem va­gyok egyedül. Vajon miért elégedetle­nek a mai fiatalok? Először is az állam és a nők a fe­lelősek mindenért, amióta megadták a nőknek az egyenjogúságot. A mai gye­rekeket már úgy nevelték, hogy csak kapni, és min­denáron csak kapni akar­nak. Az óvodás kortól már megkezdődik a ballagás, és ki tudja, még hányszor is­métlődik az iskola elvégzé­séig. Akkora vigasságot csapnak, hogy mi valami­kor lakodalmat nem csinál­tunk nagyobbat, de ez csak mind az ajándékért van, és szinte versenyre megy, hogy ki ad értékesebbet. A mai nők úgy szülnek már, hogy megkapják a gyest, illetve az állam tartja őket, nem dolgoznak, csak kiöltözve a babakocsit tologatják, ke­zükben a füstölgő cigaret­tával. és bizony, sok már a pohárhoz is nyúl unalmá­ban és tétlenségében. Miért kapnak ennyi támogatást? Miért nem vállalnak olyan munkát, amelyet gyerek mellett is meg lehet csinál­ni, mi valamikor szántóföl­deken hurcolva, neveltük gyerekeinket. Nagy probléma nekik a lakás. Szerintem ilyen köny­nyen nem jutott soha la­káshoz senki, mint a mai fiatalok. Csinálnak a szü­lők nagy lakodalmat, össze­gyűlik rengeteg nászaján­dék, amiből el tud Indulni, felveszi a különböző kölcsö­nöket, na de még ezek után zsarolják a szülőket is. és még ami a legbosszantóbb, gyerekenként kapnak 40 ezer forintot, melyet soha nem kell visszafizetniük. Régen, ha 10 gyereket szült Is egy anya, akkor sem Jut­látták lakáshoz, maga ere­jéből kellett, és sok-s'jk munkával megépíteni egy olyan viskót, amely nem nevezhető háznak, és rá­ment az egész élete, mire egy rendes házat tudott föl­húzni. A mostani fiatalok egy év alatt szeretnék meg­kapni a kacsalábon forgó díszes, szép berendezésű la­kást. Sok nőnek a Krisztus pénze sem lenne elég; kell nekik a drága, divatos hol­mi, a kirándulások. Sok pénz kellene ehhez, és ha férjük nem győzi munkával és ha szólni mer, akkor kö­vetkezik a válás. Legtöbb­ször persze a férjnek kell a lakásból távoznia, mert az anya a gyereket eszköznek használja fel, úgyis tudja, hogyha nála marad a gye­rek, az állam támogatja és hosszú ideig zsarolhatja a férjét a gyerektartásért. Itt is egy szigorúbb ítélettel le­hetne megakadályozni a vá­lást, nem kellene tartásdí­jat ítélni, akkor biztosan meg lehetne menteni sok házasságot. Minél magasabbra jut egy nő a ranglétrán, annál job­ban megfeledkezik a neve­lésről és a hitvesi hűségről. Ezt az erkölcstelen életmó­dot, amit a fiataloknak meg­engednek, szerintem már csak a hitoktatással és az erkölcstannal, amit annak idején eltiltottak, lehetne enyhíteni. Most ismét köte­lezővé kellene tenni az is­kolákban, hogy rávezetnék a gyerekeket ismét a szere­tet, a' tisztességes életmód fontosságára, é> időben fel­készítenék a rendes anya­ságra. Akkor talán nem is lenne annyi fiatal bűnöző. Sok fiataltól lehet hallani, hogy míg sitten van, addig sem kell dolgozni.- Ha a tör­vény szigorúbb büntetést szabna ki, például halálért halált, a betörésért hosszú éveket, és ezt mutatnák be a Kék fényben, biztosan so­kaq meggondolnák, hogy mikor követnek el bűncse­lekményt. Sem panaszkodni, sem kérni nem akarok, hisz ez mindig távol állt tőlem, csak az igazságtalanság fáj nagyon. Amikor a demokrá­cia megkezdődött, azt mond­ták, hogy egyenlőség lesz, bizony én ezt nem tapasz­talom. Már hatvanéves le­szek, és még mindig nem kapok nyugdíjat. A fiatal, ha két gyereke van, otthon marad hat évig, és tartja az állam, utána, ha dolgozik is, meg nem is, 55 éves korban nyugdíjba megy, holott még bírna dolgozni. Kötelezővé tették 1072-ben a szakszö­vetkezeti dolgozóknak is a •nyugdíjalap fizetését, és megállapítottak egy magas korhatárt: a férfi 70, a nő 65 éves korában kaphat csak nyugdíjat. Mi már ezt nem érjük meg. A férjem már sajnos meghalt, én még csak özvegyi nyugdíjat sem kaptam, mert azt mond­ták, én nem dolgoztam. Kér­dem én: miért nem ismerik el, ha valaki .látástól vaku­lásig dolgozik, gyereket ne­velt, háztartást vezetett, sok jószággal kínlódott? Majd csak én is 65 éves korban kapok nyugdíjat, ha meg­érem. Engem is többféle be­tegség kínoz, műtétem is volt már, ezek után dolgoz­ni nem bírok úgy, mint ed­dig. Azért fizetnem kell az adót, a nyugdíjjárulékot, meg még élni is kellene. Az orvos is, és a gyógy­szer is sokba kerül. Hiába mondják, hogy ingyenes a gyógykezelés, bizony ez nem így van, mert a férjem be­tegsége alatt szomorúan ta­pasztaltam, hogy ha a borí­ték nem került az orvosok zsebébe, nem sokat törődtek a beteggel. Saját betegsé­gemnél is ez a tapasztala­tom, a körzeti orvos sem szívesen írja fel a gyógy­szert, ha nem kap valamit. Ezt a sok mindent már nem tudom fizetni. Eddig csak türelmesen vártam, hogy egyszer majd ránk is figyel­nek, és olyan intézkedést hoznak, hogy legalább 5 évet a mi éveinkből is visz­szavesznek, de bizony, ed­dig még mindig csak azt hallom, hogy a fiatalok helyzetén segítenek. Ha an­nak idején ezt a nyugdíjjá­rulékot nem kényszerítik ránk, félreraktuk volna azt a pénzt, most legalább vol­na mihez nyúlni. Az ál!am könnven fizeti ebből a kis­mamáitat, hisz úgyis tudja, nekünk már nemigen kell nyugdíjat fizetni... Megkö­szönnénk, ha mirajtunk is segítenének, és egy igazsá­gosabb rendeletet hoznának. Cs. Gy.-né Keresik Ferencre emlékezünk Száz évvel ezelőtt, január 16-án egy kis, Heves megyei településen született. Az ele­mi iskola után szakmát ta­nult, s mint asztalossegéd szabadult fel, 18 éves korá­ban. Hatvanban egy magán­műhelyben kezdett el dolgoz­ni, s itt került kapcsolatba a munkásmozgalommal is. 1005-ben lett tagja a Ma­gyarországi Famunkások Or­szágos Szövetsége helyi cso­portjának. Az osztályharcos küzdelmek megújulásának időszaka volt ez. Az esemé­nyek és a résztvevők köl­csönhatása érvényesült Ker­esik Ferenc esetében is. Ugyancsak 1005-ben munka­helyi szakszervezet és sztrájkszervezés miatt 3 hó­napi börtönre ítélték és ki­tiltották Heves megyéből. Sok viszontagság után, 1906­ban, Budapesten talált mun­kalehetőséget. A tízes évek­ben több pesti üzemben és gyárban dolgozott, 1916-tól a Viktória Bútorgyár munka­társaként. Ez idő alatt is cse­lekvő részese volt a mozga­lomnak: 1914—18-ban az új­jászervezett újpesti famun­kás szakszervezeti csoport elnökeként, továbbá a Viktó­ria Bútorgyár főbizalmija­ként tevékenykedett. A pol­gári demokratikus forrada­lom időszakában rövid ideig rendőrként szolgált. 1919-ben lett az MSZDP tagja. A Tanácsköztársaság ide­jén meggyőződéssel vállalta a proletárhatalom ügyét. Munkahelyén, a bútorgyár­ban egyik létrehozója volt a gyári munkásszázadnak. A proletárdiktatúra megdönté­sét követően. 1919 őszén, az üldöztetés elől Szegedre jött és itt telepedett le. Mivel szerepelt a feketelistán, se­hol sem alkalmazták. Ezért 1020 és 1925 között önálló kisiparosként, mad különbö­ző helyeken dolgozott. Több­ször volt munkanélküli A mozgalommal nem sza­kadt meg a kapcsolata. Agi­tált, röpiratot terjesztett, részt vett a választási munkában. Vezetőségi tagként is 'tevé­kenykedett az MSZDP-ben és 1928-tól a Magyarországi Famunkások Szövetsége sze­gedi csoportéban. 1930 janu­árjában a famunkás csoport egyik képviselőjeként részt vett az Építőipari Munkás­Blokk Bizottság létrehozásá­ban. Szeged felszabadulása után részt vett a demokratikus rendőrség létrehozásában, s a rókusi 4. sz. őrszoba pa­rancsnoka volt 1946-ig. Ezt követően a szőregi petróle­umgyár rendőrparancsnoki tisztét látta el. A gyár meg­szűnte után a Szegedi Erdő­gazdaságnál, majd 1953-tól 1955-ig a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Üzemben dolgozott. Innen ment nyug­díjba 1955-ben. A társadalo­mért végzett önzetlen mun­kája azonban nem ért véget. A nehéz napokban helyt­állt. s részt vett a párt új­jászervezésében. Munkásmozgalmi tevé­kenységét és áldozatos mun­káját a Tanácsköztársasági Emlékérem, a Munka Ér­demrend. a Szocialista Ha­záért Érdemrend, a Munka Érdemrend arany fokozata és a Felszabadulási Jubile­umi Emlékérem kitünteté­sekkel ismerték el. Elkötelezett életútja 1971 májusában szakadt még, Születésének centenáriumán a munkásosztály ügyének odaadó és önzetlen szolgála­túra emlékezünk. Kormányos András Keresik Ferenc születésé­nek századik évfordulója al­kalmából az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és e vá­rosi tanács január 16-án 15 órakor koszorúzást ünnepsé­get rendez a Belvárost te­mető kolumbárlumában. 1987. JANUÁR 1«., PÉNTEK — NÉVNAP: GUSZTÁV A Nap kel 7 óra 21 perckor, és nyugszik 16 óra 20 perckor. A Hold kel 17 óra 32 perckor, és nyugszik 8 óra 40 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 6S cm ((áradó). HUSZONÖT ÉVE halt meg Ivan Mestrovic <1883— 1962) horvát szobrászművész, a modern monumentális szobrá­szat Jelentős alakja. HATVANÉVES Szabady József (sz. 1927) Liszt­dijas operaénekes, tenor, 1970 óta a Szegedi Nemzeti Szinház magánénekese. HATVANÉVES Hantos János (sz. 1927) politi­kus, 1973 óta a Magyar Vörös­kereszt főtitkára. NAGYSZ1NHAZ Este 7 órakor: Aida (Bérlet­szíinet). KISSZfNHAZ Délután 4 órakor: Üri muri (Bérletszünot). Este 8 órakor: Üri muri (Bér­letszünet) — Békéscsabai Jókai Szinház vendégjátéka. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után (él 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: A nlndzsa szinre lép (színes amerikai kalandfilm. V. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: negyed 6 és fel 8 órakor: A nlndzsa szinre lép (színes ame­rikai kalandfilm. V. helyár!). Szabadság: délután fél 4 óra­kor: Valahol Európában (ma­gyar film), háromnegyed 6 és 8 órakor: Forrongás (színes. m. b. venezuelai film). Klskörössy halászcsárda (vt­deomozi): délután 4 és este ( órakor: Forgószél kisasszony (színes hongkongi karate(llm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (13/S7-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOG1AI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyekét a II. kórház (Tolbu­hln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Se­bészeti Klinika (Pécsi u. 4), urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szombB­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Le­•ln krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben törté­nik a sürgős esetek orvosi ellá­tása. GYERMEK FÜL-OKR-GÉGESZETI ÜGYELET Minden kedden es csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától deli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az ÜJszegedl Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 87.). Telefon; 22­855. Egyéb napokon a Fül-Orr­Gége Klinika tart Ugyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Tele­lőn: 21-122 FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 8 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1-3. Telefon: 14­420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 21.05 22.00 22.15 22.35 19.00 19.30 20.00 21.30 21.45 22.05 16.45 17.30 18.00 19.00 19.15 19.30 20.00 21.05 22.00 Titkos reladaton — filmsorozat Kis koncert Tv-napló Kulturális magazin BELGRÁD 2. Zágrábi körkép Tv-napló Dokumentumest Tegnap, ma, holnap Egy szerző, egy film Az Ushcr ház bukása amerikai játékfilm ÜJ VIDÉK Híradó magyarul és szerbhorvátul Gyermekműsor Tv-magazin Ma Rajzfilm Hiradó magyarul Julio Iglcsias Titkos küldetés — amerikai tv-film­sorozat Hiradó szerb­horvátul Rádió Tévé BUDAPEST 1. 9.45: Tv-torna 9.50: Lottósorsolás 10.00: A siketfajd fészke — tv-játék — (ism.) 11.40: Mozgató 11.45: Képújság 15.55: Hármas csatorna J7.00: Hírek 17.05: Három nap tv-műsora . 17.10: Nyugdíjasok műsora 18.00: Ablak 19.00: Álljunk meg egy szóra! 19.10: Esil mese 19.30: Hiradó l. 20.05: Kakaskodó kakasfogó — francia film 21.30: Bernarda Alba háza — tv-játék 23.03: Híradó 3. 23.15: Himnusz BUDAPEST 2. 17.35: Képújság 17.40: A Tenkes kapitánya — 2. — (Ism.) 18.03: Fény és mosoly — Ifjúsági tv-Jaték - (Ism.) 19.05: Tv-torna 19.10: Tarsak — csehszlovák rajzfilm — (Ism.) 19,13: Beethoven: VII. szimfónia — francia film - (Ism.) 20.00: A Május-sziget lakói — angol Ismeretterjesztő film 20.30: száz híres festmény — (ism.) 21.00: Híradó 2. 21.20: cMcl<tun-dfJ l'JBO 22,20: Képújság BELGRÁD 1. 10.43: Magyar nyelvű tv-napló 17,00: Krónika 17,30; Gyerekeknek 18.08: Művelődési müoor 18,40: Vetélkedő 10.00; Tv-kalendárium 19.10; Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Könnyüzonei műsor 8.20 8.50 9.28 9.33 9.53 10.09 11.00 11.45 12.30 12.45 12.53 14.10 15.00 15.30 16.05: 16.45: 17.00 17.30; 19.15: 19.35 : 20.00 : 20.53 : 21.30: 22.20: 22.30: 23.00: 0.10: 0.15: 4.20: 8.05: 8.50: 9.05: 12.10: 12.25: 12.30: 13.05 : 14.00: 17.08 : 17.30: 18.30: 19.50: 20.00 : 21.05: 22.15: 23.20 24.00 0.14 0.15 4.20: 8.12 9.12: 10.09 11.04 12.45: 13.05 : 14.19 15.19 17.00: 17.30: 18.00: 18.45: 19.45: 20.00 : 21.06 22.12: KOSSUTH Környezetünk hálójában — (Ism.) Az Állami Népi Együttes felvételeiből Vajda János versel — (Ism.) VtdCkl óvodások énekelnek Lottósorsolás Zenekari muzsika Gondolat TroeJuk: A vásár — fúvószenekari poéma KI nyer ma — Tatán? Könyvszemle A zene ls összeköt,.. Ez a divat? Erről beszéltünk . .. Haydn: Tavaszkórus — az Évszakok cimii oratóriumból Széltoló — folytatásos kalandok gyerekeknek Beszélgessünk . .. Téglák és emberek Idősebbek hullám­hosszán — (Ism.) Vendégségben Ádám Jenő népdal­feldolgozásaiból •Opera­müvészlemck Könnyűzene Pro és kontra Tiz perc külpolitika Kié a téesz? A kamarazene kedvelőinek Himnusz EJ fél után . .. PETŐFI Ziehrer müveiből Tiz pere külpolitika — (ism.) Napközben A su/Color együttes felvételeiből Edes anyanyelvünk — (ism.) Népi muzsika Popzene sztereóban Péntektől péntekig Fiatalok popzenei felvételeiből Ötödik sebesség Fiataloknak! Egészségünkért! Nótakedvelöknek Senki többet? — harmadszor! Látogatás a múltunkban Most érkezett : Régi fűvószene EJ fél után ... 3. MŰSOR Kamaramuzsika Zenekari muzsika Csak fiataloknak! — (Ism.) HSndel: L. Allegro ed il Pcnsieroso — oratórium Nagy mesterek indulóiból Rndlókompozieió Tóth Árpad verseiből — (Ism.) Kamarazene Operatórténeti érdekességek — 12. — Giordano: A guny­vaesora — négy- ~ felvonásos opera Nyltnlkék — (ism.) Zenekari muzsika Beethoven összes zongoraszonátája — 2. Közben: Kb. Könyvszemle — (Ism.) Kb. llangszerszólók Kb. A Rádiószínház bemutatója — Reménytelenek — zatan Tibor hangjátéka UJ lemezeinkből Muszorgszki) operáiból Fehér, kendermagos, sárga és kopasz nyakú naposcsibe kedvezményes áron kapható Nagyobb mennyiséget díjtalanul házhoz szállítunk. Szeged. Marx téri piac. Baromfi sor, kek pavilon. NYITVA: mindennap délelőtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom