Délmagyarország, 1987. január (77. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-16 / 13. szám

2 Péntek, 1987. január 16. Kádár János látogatása (Folytatás az 1. oldalról.) technológiai módszerek be­vezetését, továbbá külföldi szellemi termékek megvá­sárlását. A támogatások túl­nyomó többségét közvetle­nül a vállalatok használják fel. A kutatóintézetek, az egyetemek is erőteljesen igénylik a központosított műszaki fejlesztési alapból való .részesedést. Odor Géza, a nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője tájékoztatást adott a nemzetközi tudományos­műszaki együttműködésről. Elmondta, hogy a magyar— szovjet együttműködés ke­retében a különböző szerve­zetek az elmúlt évben 150 új berendezést, 30 új anyagfaj­tát, 60 új, illetve továbbfej­lesztett technológiát dolgoz­tok ki. Ismertette a KGST­togországok tudományos­műszaki fejlődése komplex programja megvalósításának első tapasztalatait. Szólt a fejlett tőkés országokkal kö­tött kormányközi egyezmé­nyek és a multinacionális vállalatokkal létrejött meg­állapodások keretében vég­zett munkáról is. A bensőséges hangulatú beszélgetésen szót kért a párt főtitkára is. — Az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkáját termé­szetesen ismerjük, tevékeny­ségét figyelemmel kísérjük, s önmagukért beszélnek az élet minden területén, a gaz­daság minden ágában testet öltő szellemi erőfeszítései, eredményeik is. Am a sze­mélyes találkozások, mint ez a mpstani beszélgetés is, semmivel sem pótolhatók, teljesebbé teszik a különbö­ző jelentésekből kirajzolódó képet — mondotta, majd ar­ról beszélt, hogy mostaná­ban gyakran hangzik el — amolyan kulcsszóként is — a műszaki fejlesztés. Beszé­lünk új fejlesztési irányok meghatározásáról, új techni­kák hazai bevezetéséről, mindarról, ami ezzel össze­függésben jól szolgálhatja gazdasági terveink megvaló­sítását. Feladataink, gondjaink jól ismertek, de ismert a kive­zető út is: alapos és felelős­ségteljes tanácskozáson je­lölte meg az elmúlt év no­vemberében pártunk Köz­ponti Bizottsága. Majd egy hónapra rá e testület abban is állást foglalt, milyen teen­dők várnak ránk a műszaki fejlődés gyorsításéban, a tu­dományos kutatás eredmé­nyességének fokozásában. S ami a legfontosabb: a Köz­ponti Bizottság megerősítet­te, hogy a párt XIII. kong­resszusán kitűzött céljain­kat, a VII. ötéves tervben körvonalazott gazdasági programunkat nem adjuk fel! Megvalósításukért ke­ményen kell dolgoznunk. Ne­héz esztendőket hagytunk magunk mögött, de vannak még mozgósítható tartalé­kaink. Nagy erő rejlik a dolgozó emberek céltudatos összefogásában, az új, felelős hozzáállás, közszellem ki­alakításában. Sürgető teendőink elvég­zésében fontos feladat vár a műszaki értelmiségre, talán ezért is esik ma több szó ró­luk, mint a humán értelmi­ségről. Ügy hozta a fejlődés, hogy ma a korszerű műsza­ki kultúra kibontakoztatása és elterjesztése került elő­térbe, s vele szükségszerűen a kutató, a fejlesztő, a ter­melést irányító mérnök. Ha kimagasló eredményeket pro­dukáló gyárakat, üzemeket emlegetünk példaként, akkor azokat soroljuk, ahol a mű­szaki fejlesztés nemzetközi mércével is mérhető színvo­nalát jól átgondolt tudomá­nyos kutatás alapozta meg, olyanokat, ahol nem maradt papíron a határozat: a gaz­dálkodás minden területén differenciálni kell. s az em­bereket érdekeltté, még ér­dekeltebbé kell tenni a ter­melésben.. Kádár János ezek után a gazdaság irányításáról szólt. Hangsúlyozta, hogy szocia­lista tervgazdálkodást foly­tatunk, a piaci törvények fi­gyelembevételével. Mert ahol árutermelés folyik, ott van áru, ár, bér, piac. Refor­munk nem különleges ma­gyar bölcsesség szüleménye, egyszerűen volt erőnk szem­benézni a valósággal, s volt bátorságunk a változtatások­hoz. Feladataink ma sem ki­sebbek, mint korábban — hangsúlyozta, a párt főtitká­ra —, most is építhetünk az emberekre, az újat, jobbat akarókra. Az értelmes em­ber dolgozni, alkotni akar, csak legyenek világos célok, jól körülhatárolt, kellően megválasztott feladatok. S ha ilyenek vannak — már­pedig vannak — akkor lesz­nek végrehajtók is, olyan emberek, akik, nemcsak a jövedelemért dolgoznak. A párt főtitkára ezek­után arról szólt, hogy az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság az el­múlt negyedszázadban jól sáfárkodott a rábízott köz­ponti műszaki fejlesztési alappal. Amikor a Központi Bizottság tavaly december­ben a műszaki fejlődés gyor­sításáról döntött, még na­gyobb teendőket szabott meg az OMFB számára is. Bizo­nyos vagyok abban — mon­dotta Kádár János —, hogy az OMFB a most kezdődő új kutatási-fejlesztési terv vég­rehajtása során is eredmé­nyesen dolgozik friajd. Ga­rancia rá szakembereinek 25 év alatt felhalmozott tudása, hasznosítható tapajjztalata. — Az imént egy másfajta hozzáállást, másfajta szem­lélet szükségességét említet­tem. Hogy ez elérhető, arról éppen ezekben a napokban bizonyosodhattunk meg — említette a párt főtitkára. — Közlekedést, termelést, nor­mális életet bénító erővel zúdult ránk a hó, s a rend­kívüli időjárás okozta ne­hézségek leküzdésére jósze­rivel hívó szó nélkül, egy­szerre mozdult az ország. Huszonnégy órás szolgálat­ban dolgoztak az utak meg­tisztításán az emberek, kato­nák, rendőrök, munkásőrök. Példák sokaságát lehetne említeni a közlekedésben, a szállításban dolgozók helyt­állására is. Csak elismeréssel lehet szólni a munkásokról, s mindazokról, akik, ha kel­lett, gyalog indultak a gyár­ba, az üzembe, a munkahe­lyükre, mert tudták, szük­ség van rájuk. S nem egy olyan kollektíva akadt, mint az Ikarus székesfehérvári gyára, ahol már azt fontol­gatták, hogy a termelésből kiesett négy napot az első 4 szabadnapjukon pótolják. Ez a magatartás és nem a so­pánkodás, a tétlenül pa­rancsra várás fog bennünket előrevinni, ebben bízhatunk. A Központi Bizottság, a kor­mány nagyra értékeli azt a munkát, amelyet vezetők és beosztottak, kollektívák és az egyes emberek e rendkí­vüli körülmények között, a téllel is megküzdve végeztek — mondotta végezetül Kádár János. (MTI) H kormányszóvivő tájékoztatója Áprilistól Szovjet csapatkivonások Hongóliából £ Moszkva (MTI) A Szovjetunió ez évben április—június között kivon­ja Mongóliából az ideiglene­sen ott állomásozó szovjet haderő egy teljes gépesített lövész hadosztályát és né­hány más egységét — jelen­tette be Moszkvában csü­törtöki nemzetközi sajtóérte­kezletén Gennagyij Gera­szimov külügyminiszté­riumi szóvivő. A szovjet honvédelmi minisztérium er­ről kiadott közleményt is­mertetve elmondta: a csa­patkivonás a szovjet vezetés és a Mongol Népköztársaság kormánya közötti megegye­zés alapján történik. Mint a szóvivő rámutatott, Mihail Gorbacsov tavaly jú­lius 2B-i vlagyivosztoki be­szédében már kilátásba he­lyezte, hogy a mongol fél­lel közösen meg fogják vizs­gálni, milyen lehetőségek vannak a Mongóliában ál­lomásozó szovjet csapatok jelentős részének kivonásá­ra. A mongol vezetés néhány nap múlva üdvözölte ezt a kezdeményezést, mint amely előmozdítja az ázsiai poli­tikai légkör javulását, és hasznára válik a térség or­szágai közötti jószomszédi kapcsolatoknak. A két ál­lam közös elhatározásából kerül sor a most bejelentett intézkedésre. Geraszimov hangoztatta: a Szovjetunió tettekkel igazolja, hogy a vlagyivosztoki beszéd szelle­mében következetesen törek­szik az ázsiai biztonság szi­lárdítására, arra, hogy Ázsia és a Csendes-óceán térségé­ben javuljon az általános helyzet. A szovjet külügyi szóvivő a sajtóértekezleten röviden megemlékezett Mihail Gor­bacsov tavaly január 15-i nyilatkozatának első évfor­dulójáról is. Megállapította, hogy £ nyilatkozat, amely át­fogó programot hirdetett meg a nukleáris fegyverek­től mentes világ megterem­tésére, az atomfegyver-arze­nál fokozatos, de történelmi­leg mégis rövid időszakban végbemenő felszámolására és minden más tömegpusztító fegyver megsemmisítésére, a jelenkor nagy fontosságú po­litikai okmányává vált. A Szovjetunió e program meg­valósítását egész sor jelen­tős gyakorlati kezdeménye­zéssel igyekezett szorgal­mazni, amelyek közül ki­emelkedett a reykjavíki szovjet—amerikai találkozó megtartására tett javaslata. Gennagyij Geraszimov idéz­te Gorbacsov főtitkárt, aki szerint Reykjavík az általá­nos nukleáris leszerelés ügyét minden eddiginél ma­gasabb szintre emelte. A Szovjetunió az idei eszten­dőben is következetesen és állhatatosan küzdeni akar azért, hogy nagyszabású bé­keprogramja valóra váljék, és az újfajta politikai gon­dolkodásmód, amelyet a ja­nuár 15-i nyilatkozat és a többi szovjet kezdeményezés képvisel, mindenütt utat törjön magának — jelentet­te. ki Geraszimov. Az ülést követő kormány­szóvivői tájékoztatóján Bá­nyász Rezső külön is szólt a zord tél okozta nehézségek­ről, és a leküzdésükben ta­núsított helytállásról. Hang­súlyozta: a kormány úgy ítélte meg, hogy a rendkí­vüli helyzetben létrehozott országos Tárcaközi Koordi­nációs Operatív Bizottság és a megyei, illetve a fővárosi koordinációs bizottságok hasznos, jó munkát végez­tek. Helyesen mérték fel a közlekedésben, az egészség­ügyben, az ellátásban, az energiahelyzetben kialakult viszonyokat, és gyorsan, ha­tékonyan intézkedtek. így le­hetségessé vált, hogy űrrá le­gyünk az előre nem látott nehézségeken is. Külön ki­emelte: köszönettel tarto­zunk azoknak — a közleke­dés és a szállítás, a keres­kedelem, a szolgáltatások dolgozóinak —, akik az el­múlt napokban kemény, hő­sies munkát végeztek. Utalt fegyveres erőink és testüle­teink, és a szovjet hadsereg alakulatai katonáinak helyt­állására, segítségére. — Most úgy tűnik — mondotta —, lélegzethez ju­tottunk, bár nem kizárt, hogy a tél újból támad. De most, az élet, a javak men­tése, a közlekedés teljes be­indítása után egyre inkább arra van szükség, hogy a termelésben sürgősen bepó­toljuk a lemaradásokat mind a hazai piac, mind az ex­port részére. Ha pedig újabb havazásoknak, fagyoknak né­zünk elébe, akkor az is szükséges, hogy a lakosságot még több önkéntes mun­kára szólítsuk fel, hiszen ilyenkor nagy haszna van az öntevékeny cselekvőkészség­nek. Az első, még e témához kapcsolódó kérdés az ener­giaellátíis kilátásairól érdek­lődött (Magyar Hírlap). A szóvivő elmondotta, hogy a kormány mostani ülésén úgy értékelte: energiaellátásunk kiegyensúlyozott, jelenleg korlátozásra nincs szükség, az áram- és a gázellátás za­vartalan. Ugyanakkor hoz­záfűzte: a csütörtök reggeli ónos eső néhány helyen el­szakította az elektromos ve­zetékeket, s ez áramkimara­dást okozott, ám mindenütt nagy erőkkel dolgoznak a hibák kijavításán. A tüzelő­anyag-telepeken elegendő szén és tűzifa áll a lakosság rendelkezésére. Az Ipari Mi­nisztérium megfelelő intéz­kedéseket dolgozott ki arra az esetre is, ha tovább tá­madna a tél, és súlyosabb nehézségek adódnának. A kormányban a személyi változások nyomán megvál­tozott munkaköri felosztás­ról, valamint a kormánybi­zottságok feladatköréről el­hangzott kérdésekre (Nép­szabadság, Magyar Rádió) válaszolva elmondotta: a Minisztertanács Maróthy Lászlót, a Minisztertanács elnökhelyettesét a Tudo­mánypolitikai Bizottság, va­lamint az Állami és Kos­suth-dij Bizottság elnöki tiszte alól, Marjai Józsefet, a Minisztertanács elnökhe­lyettesét a Gazdasági Bi­zottság elnöki tiszte alól fel­mentette. Egyidejűleg Ma­róthy Lászlót az Állami Tervbizottság elnökévé, Be­recz Frigyest, a Miniszterta­nács elnökhelyettesét, a Gaz­daságfelügyeleti Bizottság el­nökévé nevezte ki. Csehák Juditot, a Minisztertanács elnökhelyettesét a Tudo­mánypolitikai Bizottság, va­lamint az Állami és Kos­suth-dij Bizottság elnökévé, Marjai Józsefet pedig a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Bizottságának el­nökévé nevezte ki. A Hon­védelmi Bizottság elnöke to­vábbra is Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Bányász Rezső rámuta­tott, hogy a kormányzati te­vékenység folyamatos kor­szerűsítésének alapvető cél­ja a vezetés hatékonyságá­nak növelése. Különösen fontos, hogy a Miniszterta­nács munkája a gazdaság szervezésében tovább fejlőd­jön és erősödjön. Ezt szol­gálják az új kormánybizott­ságok létrehozására, illetve a munka jobb megszervezésére tett intézkedések. A bizott­ságok létrehozásával erősíte­ni kívánják a kormány tes­tületi szerepét; még határo­zottabban aláhúzni, hogy a bizottságok tevékenysége el­sősorban a minisztertanácsi döntések előkészítését szol­gálja. Emellett a bizottságok véleményező, döntés-előké­szítő jellegének határozot­tabb kidomborításával fo­kozottabban érvényesül a miniszteri felelősség. A bi­zottságok közötti munka­megosztás pedig azt ered­ményezi, hogy hatékonyabb lehet az egyes testületek munkája, egyúttal például több figyelmet kapnak az ál­landóan növekvő nemzetkö­zi gazdasági feladatok is. Üjra szabályozta a kor­mány az Állami Tervbizott­ság feladatait. E szerint a testület feladata egyebek kö­zött a gazdaságpolitikai, va­lamint a népgazdasági ter­vekre vonatkozó javaslatok véleményezése, döntésre elő­készítése a Minisztertanács részére. Állást foglal a kor­mányzati döntést igénylő fej­lesztési, beruházási javasla­tok ügyében. A bizottság tagjai a kormány elnökhe­lyettesei, a pénzügyminisz­ter, az ipari és a mezőgaz­dasági miniszter, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az OMFB elnöke és az Orszá­gos Tervhivatal államtitká­ra. Munkájában többek kö­zött részt vesz a dolgozók érdekképviseleti szervének, a SZOT-nak a vezető képvise­lője is. A Gazdaságfelügyeleti Bi­zottság — amely nevében is jobban kifejezi a kormány és a gazdálkodó szervek kö­zötti új viszonyt — figye­lemmel kíséri a népgazdasá­gi terv és a költségvetés teljesítését, legfőbb feladatai között van a gazdaságszer­vezés, a terv megvalósulá­sának útjában álló akadá­lyok elhárítása. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának létrehozását az indokolja, hogy e kapcsolatok egyre nagyobb szerepet játszanak a magyar népgazdaságban. A testület feladatai három pil­léren nyugszanak: a KGST­ben betöltött szerepük és lehetőségeink további elem­zése, az elvi irányítás e te­rületen ; a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok vizsgála­ta; a nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervekkel kö­tendő megállapodások elő­készítése. Továbbra is ké­szen állunk arra, hogy köl­csönösen előnyös megállapo­dásokat kössünk, itthon és külföldön közös vállalatokat hozzunk létre, s a kormány számít arra is, hogy az új bizottság tevékenysége nyo­mán javul majd vállalataink és az ország külpiaci tevé­kenysége — tette hozzá a Külön kitért arra. hogy valamely bizottság határo­zatai csak a Minisztertanács jóváhagyásával válnak ha­tályossá, kivéve, ha a kor­mány külön döntéssel va­lamely kérdésben erre az érintett bizottságot felhatal­mazza. E testületek tehát nem helyettesíthetik a kor­mányt, s nem csökkentik sem a miniszterek felelős­ségét. sem a vállalatok és a szövetkezetek törvényben rögzített önállóságát. A SZATYMAZI ÁFÉSZ felvételre keres kereskedelmi-vendéglátóipari szakágazat­vezetőt és munkaügyi vezetőt. Áfész-gyakorlattal rendelkezőket előnyben részesít­jük. — Jelentkezni lehet: Szatymaz, Felszabadulás utca 5. Szám alatt. Szegeden csak egy helyen, az Északi városrészben, Express ABC­áruházunkban ÉJSZAKA IS VÁSÁROLHAT! Hétfőtől péntekig. 21.30 órától reggel 5 óráig. Találkozzunk mindennap, itt még éjszaka is. Szovjet-amerikai tárgyalások m Genf (TASZSZ) Genfben csütörtökön a küldöttségvezetők találkozójá­val megkezdődött a nukleáris és űrfegyverzetről folyó szovjet—amerikai tárgyalások 7. fordulója. A szovjet kül­döttséget Julij Voroncov első külügyminiszter-helyettes, az amerikait Max Kampelman, a külügyminiszter különta­nácsadója vezeti. Julij Voroncov a TASZSZ tudósítójának elmondta: a most kezdődő tárgyalási forduló legfontosabb feladata az, hogy haladást érjenek el a nukleáris és ürfegyverzetek­kel kapcsolatos összes kérdés gyakorlati megoldása terén

Next

/
Oldalképek
Tartalom