Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-12 / 292. szám

r" Péntek, 1986. december 12. Áz ismeretterjesztés öt éve A TIT sokrétű kínálatából egyre kevesebben választják azokat az előadásokat, sorozatokat, tanfolyamokat, amelyek révén az általános műveltség fejleszthető. Az emberek. a hétköznapokban hasznosítható új ismeretek iránt érdeklődnek; azok a tanfolyamok a vonzók, amelyeken praktikus tudnivalókhoz lehet jutni, azonnal alkalmazható, hasznos ismeretekhez. A helyzetkép, amelyet 5 év tapasztalata alapján vázolt föl a TIT Szeged városi és városkörnyéki szervezet elnöksége, természetesen jóval összetettebb; a fönti megállapítás csak része, mindenesetre jelzi, hogy megváltozott körülmények között kell dolgozni az ismeretterjesztő társulatnak. A szegedi szervezet tegnapi közgyűlésén — amelyre eljött Antal András, a TtT-központi titkára, ott voltak a város párt- és tanácsi testületeinek képvis-elöi — M'unz Károly, a városi szervezet titkára ismertette az elnökség értékelését az elmúlt öt évi munkáról. Ebben az időszakban — részint a közigazgatási átszervezés nyomán — bővült a tevékenységi terület és taglétszám is. A szegedi szervezethez csatlakozott a „városkörnyék", a közeli települések 11 szervezete, illetve csoportja. Jelenleg 450-en vannak a TIT-tagok, főként a közgazdászok, mérnökök, számítástechnikai szakemberek, nyelvtanárok száma nőtt gyorsan. A szegedi nyelviskola népszerűsége nem csökken, ebben a pillanatban 2190-en tanulnak a 11 tagozaton, közöttük 610 óvodás, 500-an pedig vizsgára előkészítő intenzív tanfolyamra . járnak. Mindössze három éve foglalkozik a szegedi TIT a számítástechnikai ismeretterjesztéssel : vállalatoknál, speciális feladatokra eddig 35 tanfolyamon készülhettek föl szakemberek, körülbelül 400 ájtalános iskolás járt az úttörőházzal közösen szervezet tanfolyamokra, a JATE kibernetikai laboratóriumával együttműködésben rendezett számítástechnikai kurzusok közül pedig most zárult a tizedik. Mindezek mellett több más sikeres vállaLkozása is volt az elmúlt öt évben a városi szervezetnek, köztük a Royalban az irodalmi kávéház. Számos hobbiklub alakult, főként az elektronika, a videotechnika iránt érdeklődók csoportjaiból. A közgyűlésen megválasztották a 21 tagú új elnökséget; a Szeged városi és városkörnyéki TIT szervezet új elnöke Kovács László egyetemi tanár, az alelnökök: Puskás Albert főiskolai docens, és Rákos István egyetemi adjunktus. Ugyancsak megválasztották a megyei és az országos közgyűlések küldötteit. Városi szavalóverseny A Zrínyi általános iskola adott otthont a városi úttörőelnökség által szervezett szavalóversenynek, ahol két fordulón keresztül közel száz általános iskolás tanuló mutatta be tudását. A tegnapi döntőben a következő eredmények születtek. Arany oklevelet kapott Zádori Eszter (Rózsa Ferenc), Link Dániel (Dorozsma), Németh Attila (I. számú gyakorló) és Tyuroski Dóra (Gedó). Ezüst oklevelet nyert Erdős Kinga (I. számú gyakorló), Juhász Renáta (Tarján IV.), Bóka Jenő (Makkosháza), Siflis Emese (Tarján IV.), Berecz Andrea (Szirmai) és Galántai Rita (1. számú gyakorló). Brbnz oklevelet szerzett Árva Nóra (Béke u ), Megyesi Rita (Ságváritelep), Kiss Miléna (Mező Imre) és Nikolényi Gergely (Ságvári gyakorló). Az úttörő-konferencia küldöttei Ma utaznak Salgótarjánba December 12-től 14-ig Salgótarjánban tanácskoznak a gyermekmozgalom vezetői. A IX. úttörővezetői konferencia fő feladata a szabadabb tevékenységet, tóbb lehetőséget biztosító új alapszabály és szervezeti szar bályzat kialakítása. A végleges változatról (amelyben az elmúlt 3 év tapasztalatai is summázódnak) e tanácskozás dönt. Csongrád megyéből, a megyei konferencián elhangzott és elfogadott javaslat alapján, 14 Iványi Józscfnc küldött képviseli majd megbízó közösségeit. Közülük rr.ost kettőt mutatunk be. Két évtizede kezdte pedagóguspályáját Iványi Józsefné. Tanítónőként a legkisebbekkel foglalkozik, nagy szeretettel. Kisdobosvezető. 1978 óta a megyei úttörőelnökség tagja, és a kisdobosszakbizottság vezetője. 1982től az országos bizottság tagja is. Mint a Béke Utcai Altalános Iskola tanítónője, nap mint nap találkozik a gyerekekkel. így aztán jól ismeri a korosztály sajátosságait. Rövid találkozásunk során sok mindenről beszélt, és ha alkalma lesz, a konferencián is ezekről szól. — A kisdobos-korosztály életkoránál fogva is nagyon fogékony az újra. Játék, tanulás közben már kisiskolásként csodálkozik a világra. Így aztán ez az időszak alapozó munka a javából. Ilyenkor kell megtanítani őket az önálló munkára, és ekkor lehet a közösségi munkán keresztül, szinte észrevétlenül, a mozgalmi munkára is. A gyerekek most szerezhetik meg a bátorságot, biztonságot, itt, a közösségi munkában, amely az egyéni képességeket is fejleszti. Ezért aztán széles választási lehetőséget kell biztosítani számukra. A mai 7-8 éves gyerekek többet tudnak a világról, mint a 10-20 évvel ezelőttiek, de várják a biztonságot nyújtó kézfogást, a felnőttek segítségét, hogy el tudjanak igazodni az egyre táguló világukban. * Küldött-társa Valcz Gyuláné, a Tarján, 3. Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese. A mozgalmi munkát középiskolásként, majd egyetemi tanulmányai során ifivezetőként ismerte meg. Hat évig úttörőcsapatot vezetett, és 1982 óta a városi szakági bizottság vezetője. A városi úttörőelnökség és — ez év novembere óta — a Magyar Úttörők Országos Tanácsának tagja. A nagyobbak vezetőjeként, az úttörőmozgalom jelenlegi feladatairól kérdeztem. — Az uttörökorosztály nevelési lehetőségeit itt már konkrét mozgalmi feladatokkal bővülnek. Nagyon fontos az „indítás", az erkölcsi, világnézeti, társadalmi háttér (család, iskola, közösség), azok a motivációk, amelyek végigvezethetők a kék nyakkendőtől a vörösig, majd az ifjúsági szövetség tagságáig. Mi szükséges, ehhez a felelősségteljes munkához? Az érzelmi ráhatás, az egészséges versenyszellem kialakítása, példaképek állítása, és nagyon fontos az, hogy testreszabott, a gyermek képességeihez illő, saját választása szerinti, önálló feladatokat kapjon. Természetesen nem lehet és nem szabad különválasztani a pedagógusmunkát a mozgalmi munkától. Felelősségünk teljes embert kíván. * A tanácskozás plenáris és szekcióülései biztosítani fogják, hogy az úttörövezetők, Valcz Gyulánc a másfél millió kisdobos és úttörő képviseletében tanácskozó ötszáz küldött, ezekről beszélnek majd. Teszik ezt azért, hogy egy nyitottab, demokratikusabb, a gyermekek igényeihez jobban igazodó mozgalom nevelje őszinte, nyílt, becsületes felnőttekké gyermekeinket. * Ma reggel elutazik a Csongrád megye gyermekmozgalmát képviselő küldöttek csoportja Salgótarjánba, az úttörővezetők IX. országos konferenciájára. A küldöttek: dr. Demeter Attiláné (Szentes), Iványi Józsefné (Szeged), Kalapisné Kovács Ágnes (Hódmezővásárhely), (Kovács Attila (Csongrád), Lengyel István (Makó), ördögh né Gárgyán Mária (Mórahalom), Soós Mária (Mártély), Szabó Ágnes (Szeged), Takács Pál (Szentes), Tisza Jánosné (Kistelek), Valcz Gyuláné (Szeged), Váriné Feró Mária (Szeged), Vizi Edit (Makó). Zeleiné Horváth Sára (Szeged), Czakó János Megszépült a Pepi-kert Befejeződött a szarvasi Pepi-kert felújítása. Ennek során kiépült az arborétumot érintő Holt-Körös partja, megújultak az ország legnagyobb élöfa-gyűjteményének épületei, köztük a növényház is. A rekonstrukcióra költött 30 millió forintból 12 milliót fordítottak a partvédelmi munkákra; ez volt a legégetőbb feladat, ugyanis a vízparti értékes öreg fák alól a Körös kimosta a talajt, s a fák sorra kidőltek. A Bolza család által a múlt században létrehozott szarvasi Pepi-kert 82 hektáron terül el, s mintegy ezerháromszáz fajta fa- és cserjekülönlegességnek ad otthont. Az 1943 óta természetvédelmi területként óvott arborétum jelenleg a kertészeti egyetemhez tartozik, s 1985 óta az egyetem kutatóintézeteként működik. A megszépült és megújult Pepi-kert önállóan gazdálkodva dísznövénytermesztéssel, szaporítóanyag értékesítésével is foglalkozik. A szarvasi arborétumban nevelték többek között a Ferihegy 2. repülőteret díszítő növényeket. (MTI) Sikeres műsor-forró hangulatban A budapestiek után először a szegedieknek jutott eszébe, hogy a nemes szándékú, rák elleni alapítvány kasszáját gazdagítandó, művészi műsorra invitálja a lakosságot. A városi Vöröskereszt, a KISZ, a népfront, az szmt, az ifjúsági ház ötletét és szervezömunkáját szerdán este a reméltnél is nagyobb siker koronázta. Az ifjúsági ház zsúfolásig megtelt termében nem is jutott mindenkinek ülőhely, de az állni kénytelen nézők is — megfeledkezve a kényelmetlenségről — lelkes tapssal jutalmazták az önzetlen odaadással föllépö művészek teljesítményét. Korosztálytól függetlenül nagy tetszést aratott a Molnár Dixieland játéka, a Canticum együttes éneke, s az est forró hangulatáért, a műsor különleges atmoszférájáért dicséret illeti a házigazdákat, Fodor Zsókát és Kaszás Gézát, a Szegedi Nemzeti Színház két művészét is. Amint Pásztiné Mészáros Etm, a Vöröskereszt városi titkára elmondta: a rendezvény több mint 900 nézője 47 ezer forinttal gyarapította a szegedi alapítvány csekkszámláján levő összeget. Az eddigi 650 ezer forinttal és 200 ezer forintos egyéni befizetéssel együtt így jelenleg csaknem 900 ezer forint gyűlt össze a mozgó onkológiai rendelőre. Az Afit szakemberei már dolgoznak a Volán által fölajánlott autóbusz átalakításán, s hamarosan időszerű lesz a műszerek beszerzése is. Egyre közelebb hát a nap, amikor feltűnik Szeged utcáin, s a megye félreeső településein is a megelőzés, a fölvilágosítás szempontjából oly nélkülözhetetlen szűrőbusz. A rákellenes alapítvány városi koordinációs bizottságának tervei szerint januártól arra is lesz lehetőség, hogy a Vöröskereszt újszegedi helyiségében rendszeresen találkozhassanak a rákbetegek addigra megszervezendő klubjának tagjai. Az országos és a szegedi alapítvány ügye szép példája annak, miként lehet célt érni a szándék és a tettek összhangjával, miként lehet összefognia sok embernek — az emberért. Ch. A. Zenei naptár Koncertcsokor A hét első fele gazdag koncertkínálattal kecsegtette a zenekedvelőket. Immár nemcsak a filharmónia az egyedüli hangvensenyszervező. Mások is, igen örvendetes módon, részt vállalnak eme nehéz feladatból, mint például a TIT Csongrád Megyei Szervezete, s a Magyar Zeneművészek Szövetségének dél-magyarországi csoportja, akik valóságos zenei életmentésre vállalkoztak: a filharmónia gondozásában megszűnt egyetemi és főiskolai bérleti hangversenysorozatot keltették új életre. A pompás karácsonyi meglepetésszámba menő Padovai Kamarazenekar vendégszereplését pedig a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének égisze alatt működő Kaleidoszkóp műsoriToda szervezte — az Olasz Intézetnek s a JATE olasz tanszékének támogatásával — valóban a „legyen a zene mindenkié" attitűddel, ugyanis még olyan — a komoly zene számára szokatlan — helyen is, mint a főposta bejárata. plakáttal hívták fel a figyelmet. Nem is eredménytelenül, mert telt ház volt a Tisza Szálló nagytermében, a viszonylag rövid időtartamú előzetes reklámozás ellenére. Szerdán pedig a filharmónia kamarabérletj hangversenyére került sor, szintén a Tiszában, Az egyetemi és főiskolai berlet novemberben indult ciklusa a francia zenével ismertet meg, a barokktól napjainkig. A sorozat első hangversenyén a szombathelyi Capella Savaria mutatkozott be. A tehetséges fiatal együttes a barokk muzsika úgynevezett Historikus, azaz korhű előadásának interpretálására esküdött föl. Hangszereiken, melyek a" k-ofabelp instrumentumok kópiái, kimunkált technikával, alaposan, átgondoltan, igen muzikálisan s izgalmasan játszottak. A hétfői koncert a francia romantika jegyében fogant. CcSar Franck szonátáját gordonkán és zongorán Sin Katalin és Bódás Péter szó'aitatta meg. Érett, kiforrott, érzelemgazdag interpretáció volt. Sin Katalin csellózásának simogató, telten zengő. őszinte, s tiszta hangja, értelmes, ízes frazeálása, s Bódás érzékeny társasmuzsikálása mindig lebilincselő. Sinkó György úgyszintén élményteli percekkel ajándékozott meg. Akár a Massenet-Elégiára, akár a BerliozVillanellára, vagy Gounod Faustjából a Rondóra gondolunk. emlékezetes marad szuggesztív, mély emberi erzéseket feltáró előadása, karaktermintázó képessége. Masopust Péter pedig Saint Saens-töl a slágerszámba menő, édes dallamosságot s virtuozitást egyesítő Rondo capricciosót adta elő. A kiművelt értelmű, s kiművelt szívű ifjúság ideálját segítené realizálni ez az értékes és színvonalas koncertsorozat. Hol maradt hát a szépre, s értelmes dolgokra nyitott ifjúság? Vagy csak olyan kevés van Szegeden, mint ahányan ezen az estén ültek a zeneművészeti főiskolán? Nem hinném. Az előadóművészekben s a műsorban pedig nincs hiba. Az Orchestra da Camara di Padova e del Veneto Olaszország három legjobb zenekarának egyike. A nemzetközileg elismert együttes a padovai szimfonikusok muzsikusai, s 1982 óta működnek úgy. mint a padovai zenekar vonós kamaraegyüttese, a fenti néven. Hangszereik legtöbbje régi olasz mestermunka, s elsősorban az olasz barokk szerzők, például Albinoni, Tartini, Vivaldi műveit részesitik előnyben müsorválasztásuknál. Mint a társulat szimpatikus és szerény vezető muzsikusa, Piero Toso mondta, ez a zene a vérükben van. Meggyőzödtünk róla, igy igaz. Ami az első pillanatban bámulatra késztet, az a ritka szép zenekari hangszín, a különleges zamatű, édes, behízelgő, egészségesen telt hangzás, áradó, napfénytüzű elapadhatatlan dalolókedv. Eleven ragyogású hangszínük asszociációra késztet. A velencei festőiskola hasonlíthatatlan szépségű lángoló vöröseit, aranyzöldjeit. fényes kékjeit idézik fel. Tobzódó reneszánsz megújulás, méztorkú arioso, ami felzendül hangszereikből. Nem gondolnak a napjainkban divatossá vált/ügynevezett historikus előadásmóddal, de mégis hiteles és őszinte a zenei tolmácsolás. Ez is zenei beszéd a javából. Lélegzik, gesztikulál, de igazi énekbeszéd, s ugyanakkor bel canto, érzéki, boldog dalolás. Tarlini e-moll hegedükoncertjét Lidia Kantardjieva szólaltatta meg varázslatos szépséggel. Mondanivalója gazdag, lebilincselően színes, mély és olyan finom, érzékeny, illanó szépségek megszólaltatására képes, amelyet talán csak a női lélek tud felfedezni, s ilyen megejtően kifejezni. Tökéletes technikája s hangszine segítségével az est legszebb pllanataihoz járult hozza. Vivaldi G-dűr szimfóniájának s Pachelbél D-dúr kánonjának tolmácsolásakor a fenti erények mellett az eszményien homogén unisonók, s leheletfinom pianók gazdagították a zenekar rendkívüli szépségű előadásmódját. Bach d-moll Concerto két hegedűre, vonósokra és csembalóra című művének megszólaltatásában domináns élményt a két szólista, s az együttes érzelemgazdag, árnyalt, dinamikus párbeszéde jelentett. Igaz ugyan, hogy az észak-európai, vagy a német zenej hagyományok szerint racionálisabbnak, intellektuálisabb fogan tatásűnak, absztraháltabbnak szoktuk-meg a Bach-interpretációkat. mint itt hallottuk, ahol inkább az áradó olasz temperamentum, s a dallam érzéki szépségének elvezete kapott hangsúlyt. Am ez mit sern vont le a hallottak értékéből. Mert azon lehet ugyan vitatkozni, hogy miként adekvátabb e mű előadásmódja, de azon nem, hogy ez a tolmácsolás szívből jövő és gyönyörű volt. A Bartók Vonósnégyes (Komlós Péter, Hargitai Géza, Németh Géza, Mező László) nem először járt már Szegeden. Pompás technikai felkészültségük, tökéletesen összecsiszolt játékuk, mély muzikalitásuk nem újdonság számunkra. Vonzó és érdekes műsort hoz.tak. Debussy vonósnégyese, Weiner Pásztorai fantázia és fúga (op. 23) és Ravel F-dúr vonósnégyese egyaránt zenei ínyencségek, ritkábban hallható művek. Előadásuk mindvégig magas színvonalú s kiegyenlített volt. Pontosan érezték és valósították meg valamennyi kompozíció stílusbeli finomságát, sajátos követelményeit. Virtuozitásból csúcsteljesítményként értékelhetjük például a Weiner-mű utolsó tételét. vagy a Ravel-kompozíció briliánsán megoldott, paratlan ritmikájú, kirobbanó örömet sugárzó zárótételét. Berényi Bogáta