Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-12 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMflGYARORSZAG 76. évfolyam, 292. szám 1986. december 12., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Területpolitika és társadalmi összefogás Tudósítás a szegedi tanács üléséről A Szeged Megyei Város Tanácsa tegnap Papp Gyula tanácselnök vezetésével ülést tartott. A tanácskozáson részt vettek a város országgyűlési képviselői is. A testület megvitatta és elfogadta Csonka István, a tanácselnök általános helyettese előterjesztésében az új formában végzett területpolitikai munka tapasztalatairól szóló beszámolót. Jóváhagyta az autójavító névváltoztatási kérelmét, a cég új neve: Szervo Autójavító Vállalat. Döntött a testület a tanácsrendelet-tervezetek előterjesztési határidejének módosításáról. A legutóbbi ülésen Alsóváros és Móraváros kereskedelmi alapellátása javítása, a bezárt kisüzletek kinyitása érdekében több tanácstag interpellált Akkor az Éliker vezetőjének válaszát a testület nem fogadta el. A tanács megbízta a termelési és ellátási bizottságot, hogy vizsgálja meg Móraváros és Alsóváros élelmiszer-alapellátásának helyzetét, és a kereskedelmi osztály, ha szükséges, kezdeményezzen üzemeltetői változást. A tegnapi ülésen erről a vizsgálatról számot adtak. Megállapítást nyert, hogy a Pásztor, a Sárkány utcai és a Hattyas sori bezárt üzletek magánházban kaptak helyet, a víz- és csatornarendszerük nem megoldott, fűtésük hagyományos. Alsóváros élelmiszer-alapellátását a Földműves utcai áruda és a Pásztor utcai üzlet kinyitásával rendezték. Móravároson, a Hajnal utcai 59. számú áruda megnyitása ugyancsak indokolt. A tanács kereskedelmi osztályának vezetője a Szegedi Eliker Vállalat igazgatójával megtekintette a bezárt boltokat, és megállapodtak abban, hogy a hat bezárt üzlet közül négy bolt kinyitása az alapellátás érdekében szükséges. Ezek a Földműves utcái 58. számú, a Hajnal utcai 59., a Pásztor utcai 72. és a Petőfi sugárúton levő 1. számú üzletek. A kereskedelmi osztály vezetője kérte az Éliker igazgatónőjét, hogy amennyiben saját erőből nem tudja a boltokat üzemeltetni, úgy mondjon le ezekről az üzletekről a Városellátó Közös Vállalat és a Tisza Füszért javára. Az Eliker az üzleteket megtartotta, és az árusítás érdekében intézkedéseket tett. A szegedi tanács Földi Gábort, az igazgatási osztály vezetőjét saját kérésére felmentette tisztsége alól. A testület elismerését fejezte ki, hogy az elmúlt 18 év alatt funkciójában eredményesen segítette a várospolitikai célok megvalósítását, a hatósági munkát. Földi Gábor a Délker gazdasági társulás vezetője lesz. Határozott a testület tanácsi informatikai intézmény létesítéséről, majd az ülés Király Dezső interpellációjával fejeződött be. A tanácstag Ságváritelep és Mihálytelek autóbusz-közlekedése megjavítása érdekében kért szót. E területpolitikai rendszer keretein belül a közérdekű bejelentések és javaslatok feldolgozását új alapokra helyezték. A jövőben arra kell törekedniük, hogy önálló munkát adjanak a lakó- és utcabizottságoknak, hiszen azok fontos társadalmi bázist jelentenek, és a lehetőségek nincsenek kihasználva. Uj fogalom a lakóterületi alap, amely a központok működésének gazdasági tevékenységét biztosító egyik pénzügyi forrása. Ez a fogalom a tanácstagi alapból keletkezett, aminek korábban az évi keretösszege 3 millió forint volt. A tanács ezt a keretet 25 millió forintra emelte, és így próbálja támogatni a lakosság önerős kezdeményezéseit. Az alapból pályázat útján lehet elnyerni a tanácsi támogatást. A tapasztalatok szerint a pályázati rendszer bevált, a kis ügyek megvalósulását is jól szolgálja. Dicséretes, hogy nagyobb arányú lett a lakosság önerős fejlesztése, s komoly értékű társadalmi munkát végeztek a helybeliek. A lakóterületi munka továbbfejlesztésével a társadalmi összefogást is új alapokra helyezték. Megállapítható, hogy a helybeliek érdekeivel találkozó és a közvetlen környezetüket befolyásoló, a fejlesztésekhez kapcsolódó — gázépítés, út-, járdaépítés — társadalmi munka végzésére jobban mozgósíthatók az emberek. Megfontolandó, hogy az ösztönzés érdekében a lakóterületi bizottságok között verseny legyen. Külön juttatásban részesülhetne az a városrész, ahol a legjelentősebb az összefogás. Annak ellenére, hogy jó irányban fejlődött ez a tevékenység, helyenként még ellentmondások találhatók, és a testület több határozatot hozott a munkamódszerek további tökéletesítésére. Vélemények, javaslatok Sikeres kezdeményezés Szegeden mindig fontosságának megfelelően kezelték a területpolitikai munkát. Az élet változásaihoz a közigazgatás rugalmasan alkalmazkodott. Több mint tíz évvel ezelőtt létrehozták a tanácskozási központokat, majd 1979-ben meghonosították a területpolitikai munkatársi rendszert, tavaly pedig egyedülálló módon továbbfejlesztették a területpolitikai tevékenységet. A szegedi kezdeményezés iránt országos érdeklődés nyilvánult meg. A területpolitikai munka hatékonysága érdekében a tanács rendeletet alkotott, amely az első félévi tapasztalatok alapján az idén júniusban lépett hatályba. A jogszabályok szabályozzák a lakóterületi központok rendszerét, az ott működő bizottságok feladatait és hatáskörét, a lakóterületi alap intézményét, valamint a területpolitikával kapcsolatos tanácsi szervezetrendszert. A közterületek rendje és tisztaságának védelme érdekében közterületfelügyeletet hoztak létre. A kezdeményezéseknek célja többek között a helyi érdekek összhangjának megteremtése, a lehetőségek feltárása, a társadalmi munka szervezése, a jobb közérzet biztosítása. Szükség volt a korábbi rendszer továbbfejlesztésére, új szervezetek létrehozására. Ezek a várospolitikai fórumok; a lakóterületi központok — korábban tanácskozási központok — és folyamatosan működő testületi szervei a lakóterületi bizottságok. Szegedet 14, egymástól természetes határokkal is jól elválasztható, ugyanakkor politikai és gazdasági egységet alkotó városrészre osztották fel. így jött létre 14 lakóterületi központ. A lakóterületi bizottságok a városrész tanácstagjaiból, a körzeti pártszervezetek, a népfront képviselőiből, a terület fontosabb gazdasági egységeinek, intézményeinek küldötteiből és a lakó utcabizottságok aktíváiból tevődik össze. Minden városrészhez tartozik egy-egy tanácsi szakigazgatási szerv, amely organizálja a munkát, és felel is az eredmények megvalósításáért. A bizottságon keresztül valamennyi tanácstag részt vesz Szeged sorsának alakításában. Túllépik a szűk választókerületi határokat, s így képviseleti munkájuk értéke növekszik. A testület értékelte a lakóterületi bizottságok feladatvégzését, és megállapította: mint várospolitikai fórumok, Jól funkcionálnak. A bizottságok elnökeinek többsége nagy tapasztalatokkal rendelkező, közéletben jártas személy. Legtöbb helyen jó együttműködést alakítottak ki az országgyűlési képviselőkkel is. A közelmúlt egyik legfontosabb programja a teho szervezése volt. Jelentősen közreműködtek a tanácstagi beszámolók megrendezésében, a lakó- és utcabizottságok újjáválasztásában. E téma napirendi vitájában először Katona Gyula kért szót. Dicsérte a tanács kezdeményezéseit, értékelte Móraváros területpolitikai munkáját. Azon a vidéken a csatornahálózat kiépítése az egyik fontos cél, amelyhez a testület támogatását kérte. Tóth Csaba a lakóterületi munka szőregi tapasztalatait ismertette. Megjegyezte, a tehót azért nem szavazták meg abban a körzetben, mert vonzó célt nem tudtak a lakosságnak megjelölni. Horváth András (szakmaközi bizottság titkára) elmondta, az üzemek, vállalatok támogatják a területpolitikai munkát. Azokban a körzetekben, ahol sok idős ember él, a vállalatok, intézmények többet segíthetnének a várospolitikai célok megvalósulása érdekében. Kulcsúmé Kiss Piroska rámutatott a lakóhelyi és szoc.ialista demokrácia kiteljesedésére. A körzetekben kiszélesedett a párbeszéd. Korábbi felszólalóhoz hasonlóan ő is szorgalmazta a vállalatok, intézmények segítségnyújtását. Török József javasolta a tanácstagoknak, aktívabban dolgozzanak a lakóterületi bizottságokban. Szóvá tette, lazul az állampolgári fegyelem. Tanácstagi körzetében Újszegeden, a toronyházban egyre nagyobb gondot okoz, hogy jó lakóközösségi élet alakuljon ki. Gulyás Andrásné elmondta, azt szeretné látni, ha a KISZ-es fiatalók is többet tennének a lakóterületért. Kritikával illette a városgondnokságot, pontatlan munkája miatt. Márta István a kőolajfeldolgozó vállalatot, az Ativiziget, a Mahartot és a háziipari szövetkezetet dicsérte, mert Tápén példamutatóan segítik a helybeliek társadalmi munkáját. Az idei összefogás eredménye; öt kilométer hosszú járda, és előrelépés az önerős útépítésben. Király Dezső kérte, a lakóterületi alapot differenciáltabban osszák fel, mert különbség van a városrészek fejlettségi szintjei között Vas József hangsúlyozta, jobban meg kell becsülni a területpolitikai munkatársakat, a közterületi felügyelőket pedig hatékonyabb tevékenységre biztatta. Virágh István körzetének kedvező tapasztalatait ismertette. Czuth Béla szorgalmazta; a lakóterületi bizottság időben kapjon tájékoztatást a körzetet érintő kérdésekben. Felszólalásában foglalkozott a 'közterület rendjével és a tisztasággal, néhány intézmény példamutatását emelte ki. Kovács Károlyné a 4. számú lakóterületi központ törekvéseiről adott képet. Kohósalakos út, járda épült és eredményes volt a fásítás is. A helybelieket hosszú időn keresztül foglalkoztatja a töltés oldalában a garázsépítés. Megnyugtató rendezése érdekében választási gyűlést tartottak a közelmúltban. Török László a belvárosi lakóterületi munka javítása érdekében kért szót. Dékány Géza több lehetőségét is felvázolta a testületi tevékenység kiteljesítésére. Farkas Katalin más társához hasonlóan a lakóterületi alap differenciáltabb felosztását szorgalmazta és elismeréssel szólt a lakó- és utcabizottsági tagok tevékenységéről. Tuza Klára (KISZ városi bizottság titkára) elmondta, ha a lakóterületi bizottságok megkeresik a KISZ-t, és kérik, a fiatalok segítik a helybeliek akcióit. Halászné Hetesi Erzsébet felvetette, érdemes lenne 3—5 percre korlátozni a felszólalásokat, így kevesebb lenne az ismétlés és pergőbbé válna a tanácskozás. A felvetésekre Csonka István és Papp Gyula válaszolt Harmincöt éves a TMTE Követelmények és igazodás Tegnap, csütörtökön a Technika Házában a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület Csongrád megyei csoportja megalakulásának 35. évfordulója tiszteletére a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-Alíöldi Bizottságával együtt vállalatpolitikai konzultációt tartott. A rendezvényen vitaindítót Cseh József, ipari miniszterhelyettes mondott. Hangsúlyozta, hogy a változó követelmények közepette is gazdaságunkban a fő irányok viszonylag változatlanok. A gazdaság dinamizálása, a konvertibilis export fejlesztése állandó cél. Nyilvánvaló, hogy a műszaki fejlesztésben, az eszközkihasználás javításában is sokat kellene tenni. Az idei terv az ipar teljesítményének 2,8 százalékos emelkedését írta elő. Az elmúlt hónapokban az összteljesítmény azonban tartósan 101 százalék körül alakult. Év végére sem haladja meg a növekedés a másfél százalékot. Növekvő a lemaradásunk a könnyűiparban Tubel elszámolású exportban, a sorozatos nem teljesítések miatt jövőre már egyes területeken a kontingensek csökkenésével is számolni kell. A dollár exportban 5,1 százalékos növekedés volt a cél. Év végéig az 5 százalékot megközelítheti az ország, de el nem érheti. Ez a látszatsiker csak a dollár leértékelés következménye. Ezen a területen forintban számított lemaradás 10—15 százalék. A következő évre a népgazdasági terv az ideihez hasonló célt tűz kl. Viszont a nem rubel elszámolású exportnak az ország fizetőképességének megőrzéséhez 8,1 százalékkal kellene emelkednie. * Cseh Józsefet tegnap hivatalában fogadta Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára. Megbeszélésükön egyebek között a megye könnyűiparának helyzetét tekintették át. A miniszterhelyettes ellátogatott a Szegedi Ruhagyárba is. Szakszervezeti aktívaülés Markánsabb érdekvédelmet Közeledik az év vége. Többek között ez késztette a szakszervezetek megyei tanácsát arra, hogy az szbtitkárok, az szmt-tagok, gazdasági vezetők számára aktívaülést rendezzen. Tegnap délután Szegeden, az szmt-székházban Halmos Csaba, a SZOT közgazdasági és életszínvonal politikai osztályának vezetője egyebek között a szakszervezetek jövő évi feladatairól beszélt. A szakszervezetek érdeke, hogy megvalósuljon a fö munkaidő becsülete, a munkafegyelem. Markánsabb érdekvédelmi munkára van szükség. A mindennapi kihívások a szakszervezetektől érdemi választ követelnek, ami sürgeti az új módszerek keresését is. A kemény, szigorú intézkedéseket úgy kell támogatni, hogy szem előtt maradjon a dolgozók létbiztonsága, foglalkoztatottsága és az árbiztonság is. A SZOT a jövő évre tervezett keresetszabályozást csak átmenetileg fogadta el. A tanács szorgalmaz továbbra is minimális bérfejlesztést és keresi a bérfeszültségek csökkentésének lehetőségeit. Tény, hogy eltorzultak a bérarányok, ami jelentősebb intézkedéseket követel. Azzal is számolni kell, nem tud elhelyezkedni több ezer pályakezdő fiatal, a betanított női munkaerők után sem kapkodnak a vállalatok. Ennek megfelelően a SZOT szorgalmazza az elhelyezkedési támogatások bevezetését. Továbbra is fő cél a jövő évi népgadasági terv egységes értelmezése, és markáns érdekvédelem a feladatok teljesítése mellett. Megalakult a Magyar Hitelbank Rt. Csütörtökön Budapesten megtartotta alakuló közgyűlését a Magyar Hitelbank Rt. Az ülésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Hetényi István pénzügyminiszter is. Az új kereskedelmi bank 9 milliárd forintos alaptőkével jött létre. Több mini 2800 ügyfél — szövetkezet, vállalat — számára biztosít teljes körű kereskedelmibanki szolgáltatásokat. A bank tulajdonképpen az MNB ipari hitel-főigazgatóságából jött létre, s budapesti, Szabadság téri központján kívül öt fővárosi kirendeltséggel és 23 vidéki irodával rendelkezik. Elsősorban az iparvállalatok finanszírozásába kapcsolódik be, de általános felhatalmazás alapján valamenynyi ágazat pénzellátásával, hitelezésével foglalkozhat. Az induló hitelállomány 180 milliárd forint. A pénzintézet vezérigazgatója és az igazgató tanács elnöke Demján Sándor. A bank főrészvényese az állam, az alaptőke több mint háromnegyede, 8,9 milliárd forint áLlami tulajdonban van, A többi részvényt — 2.1 milliárd forint értékben — vállalatok és szövetkezetek jegyezték. (MTI)