Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-11 / 291. szám

4 Csütörtök, 1986. december 11. MIP HOL? MIKOR? Újvidéki történész emlékei Magyarországon alig is­mert, érdekes könyv megírá­sának és a dokumentumok gyűjtésének körülményeit is­mertette a közelmúltban a Hazafias Népfront szegedi városi bizottságának székhá­zában Vladislav Rotbart új­vidéki történész. A könyv szerzője, aki 1941-től 1944-ig, mint diák és a Jugoszláv If­júkommpnisták Szövetségé­nek egyik harcosa, elitéltként maga is raboskodott a szege­di Csillag börtönben. A könyv a Csillag börtön­ben fogva tartott bácskai és magyarországi kommunisták, ellenállók és harcosok vi­szontagságait, a börtönön be­lüli szervezkedéseiket és a börtönben végzett politikai munkát ismerteti. A könyv címéül a szerző a vele együtt raboskodó Erdős László bu­dapesti kommunista munkás­költő Csillag börtönről irott versének zárósorát választot­ta: „Ne feledd el régi bará­tod." A politikai foglyok között a bácskai szerbek csoportja volt a legnépesebb, akik fe­lett úgy ítélkeztek a legkü­lönfélébb rendes és rendkí­vüli bíróságok, hogy a vád­lottak az egész procedúrából egy szót' sem értettek, így még védekezni sem tudtak az ellenük felhozott vádak­kal kapcsolatban. Szép szám­mal voltak a foglyok között magyarok, szlovákok, ruszi­nok és egyéb nemzetiségek fiai. A politikai foglyok között nem voltak olyan torzsalko­dások és verekedések, mint ami a köztörvényes bűnözők között szokásos. A szerző le­írja, hogy börtönőrök is kü­lönbözően viselkedtek a poli­Könyv a Csillag börtönről tikai foglyokkal. Volt, aki szabadjára engedte kegyet­lenkedő hajlamait, de volt aki ott és úgy segített rajtuk, ahogy tudott. Például Birkás József, akiről a szerző a könyvében megbecsüléssel emlékezik, mert amit csak megtehetett, azt mindent megtett a foglyok érdekében, minden ellenszolgáltatás nél­kül. A szerző a beszélgetés során elmondta, hogy a fel­szabadulás után. az anyag­gyűjtő körútja során megke­reste ezt az emberséges bör­tönőrt, aki cipész szakmun­kás volt, de annak idején a szakmájában nem tudott el­helyezkedni, így kényszerű­ségből lett börtönőr. Amikor a szerző őt megtalálta. Bir­kás József Balatonmárián volt a cipészszövetkezet el­nöke. Vladislav Rotbart a köny­vében tisztelettel emlékezik a börtön görögkeleti és izrae­lita papjára, akik a foglyok­nak istentisztelet ideje alatt zavartalan lehetőséget bizto­sították a szervezkedésre, az írásos anyagaik kicserélésé­re. Megkülönböztetett tiszte­lettel szól a börtön tanítójá­ról, Imre Andrásról, aki úgy igyekezett segíteni rajtuk, hogy mindannyiójukat írás­tudatlannak nyilvánította. Télen, amikor odakint 25—30 fok körüli hideg volt, a fűtet­len zárkákban didergő fog­lyokat berendelte a fűtött tanterembe, és órákon át ok­tatta őket a zsinórírásra. A tanfolyam után vizsgál is tar­tott, hogy addig is meleg he­lyen legyenek a foglyok. A beszélgetés alkalmával emlí­tette a szerző, hogy a tanító a cenzúrát megkerülve ki­csempészte a foglyok levele­it. A foglyok hozzátartozóitól a címére érkező élelmet be­csempészte a foglyoknak. A könyvben több helyen említés történik azokról a sorozóbizottságokról. ame­lyek a foglyok közül a mun­kaszolgálatos alakulatok ré­szére tartottak sorozásokat. A legrosszabb egészségi állapot­ban levőket is munkaszolgá­latra alkalmasnak nyilvání­tották. Ezek közül rendkívül kevés az, aki a háború végét megérte. Legtöbbjük odave­szett az orosz télben, az ak­na- és hómezőkön. A könyv nagyon értékes politikai munka, és egyben forrás értékű anyag is. Tar­talmazza a Csillag börtön időrendi krónikáját a fonto­sabb eseményekkel, valamint külön fejezetben, 752 ember rövid életrajzát, akik a fa­sisztákkal vívott harcuk és ellenállásuk miatt 1941 és 1944 között a Csillag börtön foglyai voltak. Kár, hogy ebből a könyv­ből Magyarországon csak elvétve akad néhány pél­dány. Jó lenne, ha az illeté­kes könyvkiadók és könyv­terjesztők felfigyelnének er­re a műre, felvennék a kap­csolatot az újvidéki Fórum könyvkiadóval, hogy a ma­gyarországi olvasók is meg­ismerkedhessenek ezzel az értékes politikai munkával. Berkes Akos Kotsis Nagy Margit szobrai Kivételes helyzet olyan tárlatról tudósítani, amelyről a Tv Galériája jóvoltából föltehetően számos szegedi újságolvasó személyes be­nyomásokkal, vizuális em­lékképekkel rendelkezik. Így megengedhető talán az, hogy Kotsis Nagy Margit szobrá­sz! munkásságából elsősor­ban a tanulságokat és a lát­vány értelmezéséből megfo­galmazható összefüggéseket villantsam fel, s kerülhessem a konkrét hivatkozásokat, példákat. Kotsis Nagy Margit a het­venes évek utolján a teljes ismeretlenségből kért és ka­pott bebocsáttatást a hazai művésztársadalomba, mikor Erdélyből jött és Szegeden telepedett le. Szobrászi mű­ködése — minden értékelhe­tő előzmény nélkül — már a hazai viszonyok között bontakozott ki, abban a drá­maiságban, szimbolizmusban, szellemi, érzelmi indíttatás­sal, ami ma is legfőbb jel­lemzője szobrainak. E jegyek alapján még hasonlíthatna más szobrászokhoz is, de senkihez nem viszonyíthatok művei. Szobrainak drámai­sága több szálon eredeztet­hető: éppúgy benne fog­laltatik a kisebbségben élő magyarok sorsközösségében eltöltött évtizedek élmény­anyaga, mint mai korunk létbizonytalanságának ké­zenfekvő lecsapódása. Fi­guráinak megformálását nép­rajzi, népéletbeli motívumok szintúgy befolyásolják, mint szimbolikus indíttatású szán­dékok, amelyek egy olyan karakterű figuratípus kiala­kítására irányulnak, amely mind teljesebb értékűen al­kalmas mindig gondolati in­díttatású szobrászi közlen­dőinek közvetítésére. Témái, címadásai sugallnak ugyan bizonyos epikusságot, de a művek látványosan cáfolják ezt azzal, hogy gyakorta mo­delleznek közösségi vagy egyéni sorshelyzeteket, ele­ve a magánélet szféráin kí­vül eső szenvedéseket, meg­alázottságokat, felülemelke­déseket. Vagyis hát Kotsis Margit terrakottába, bronz­ba, alumínium-és betonönt­vényekbe teremtett világa egyedülálló karakterrel, rit­ka mélységű gondolatokkal, közösségi problémákkal ter­helt szobrászi életmű. Sajátos Kotsis Nagy Mar­git működése abban a te­kintetben is, hogy a szobrá­szat szakmai részét szinte teljes egészében saját erőből, önképzéssel tanulta-fedezte föl. Plasztikái ezért nélkü­löznek minden, professzio­nista szobrászatra jellemző ismérvet. Ö a hályogkovács merészségével formázza fi­gurába, térbe, élményeit, gondolatait. Szobrászi ki­bontakozása emiatt és kései pályára érkezése miatt is el­lentétes irányú, legtöbb pá­lyatársához viszonyítva. Ö pontosan tudja, mit akar. Kotsis Nagy Margit mű­vészete a látottakból ítélve és a leírtakból következtetve nem ígérhet könnyű felül­emelkedést annak, aki a lát­ványon túli, jelentésbeli ré­tegeket feszegeti a maga számára szobraiban, ö rit­kán föllelhető alkotói beál­lítottság megtestesítője, azé az alkotóé, aki annak a kö­zösségnek küldetését teljesí­ti, akikkel születése, sorsa, tehetségének kibontakozása összeköti. Ez a kimeríthetet­len, gazdag kútfő tárult föl kiállításán a Vigadóban és a televízió korlátlan nyilvá­nossága révén számolatla­nul sok családban. Ideje fölfedeznünk! Itt él közöttünk, Szegeden. Tóth Attila Legkorszerűbb módszerrel Megkezdődtek az előké­születek a szarvasmarha­tenyésztés legkorszerűbb módszerének, az embrióát­ültetésnek a bevezetésére a Szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezetben. A laboratóriumot, az eljá­ráshoz szükséges más he­lyiségeket és az istállókat a közös gazdaság ludányhalá­szi telepén alakítják ki. Az első mesterséges megtermé­kenyítésre márciusban kerül sor, az első embrióátültetést április végén hajtják végre. A világszerte terjedő új eljárás révén a tenyésztők előre .kiszámíthatóan a leg­jobb szülőktől átörökített tulajdonságú utódokat nyer­hetik. Ez jelentős eredmé­nyeket ígér mind a tej-, mind a húshozamú állo­mányban. További előny, hogy míg a hagyományos tenyésztéssel egy tehén évente általában egy borjú ellésére képes, az átültetés­hez egy tenyészállattól éven­te akár húsz embrió is nyerhető. A szécsényi termelőszö­vetkezet szakemberei a mo­dern tenyésztési módszer ki­dolgozásánál a hazai tudo­mányos és gyakorlati ered­ményekre támaszkodhatnak, de felhasználják a legjobb külföldi tapasztalatokat is. (MTI) Tengeri farm A Fehér-tengerben, a Csupinszkaja Guba egyik öblében (a Szovjetunió európai területének északi része) kísérleti gazdaságot létesítettek ehető fekete­kagyló-tenyésztésre. Ezt az északi féltekén lévő tenge­rek partmenti övezetében előfofdulő kagylót" mindig nagy becsben tartották. A húsa mikroelemekben gaz­dag, értékes élelmiszer. A Szovjet Tudományos Akadémia Állattani Intéze­tének fehér-tengeri bioló­giai állomásán dolgozó tu­dósok egyszerű technológiát ajánlottak a kagylók köny­nyű tutajra felfüggesztett táptalajon való tenyésztésé­re. Ennek révén lehetővé válik, hogy a berendezést szükség szerint a legkedve­zőbb helyre vigyék, s ezzel az ehető feketekagyló ellen­sége, a tengeri csillag elleni harc problémája is megol­dódik. A tudósok által a tengeri farmon elért nagy kagyló­termés bebizonyította, hogy gazdaságilag előnyös dolog­ról van szó, amelyhez nincs szükség nagy befektetések­Szülési szabadság baiaszülés esetéa •M Gyermekem hét és fél hónapos terhesség ntán császárral szülelett. írja Sz. Gy.-né szegcdi olva­sónk, s így a rendelet­ben előírt 28 napot a szülés előtt nem tudtam igénybe venni. Gyerme­kemet koraszülöttként a kórházban gondozzák. A szülési szabadságomat a gyermek hazaérkezése után szeretném igénybe venni. Problémám az, hogy amíg gyermekem a koraszülött osztályon van, addig kaphatok-c táppénzt, és ha igen, mi­lyen címen? Mit mond erről a jogszabály? A szülési szabadság az 1985. szeptember 1. napjával hatályba lepett rendelkezé­sek szerint 168 nap. Ebből 28 napot valóban a szülés vár­ható időpontja előtt kell igénybe venni. Koraszülés esetére azonban a rendelet eltérő intézkedést tartalmaz. Eszerint, ha a szülés a vár­ható időpontot megelőző 28 nap előtt következett be, a terhességi-gyermekágyi se­gélyt a szülés napjától kez­dődően 168 napra kell folyó­sítani. Ebben az esetben te­hát a szülési szabadság tel­jes egészében megilleti az anyát; meg kell kapnia utó­lag azt a 28 napot is, amelyet egyéb esetben csak a szülés előtt lehet kiadni. A rendelkezések szerint abban az esetben, ha a biz­tosított nő újszülött gyerme­két koraszülöttként intézet­ben gondozzák, a szülő nő választhat, hogy a szülés napját követően a terhességi­gyermekágyi segélyezést folytatólag kívánja igénybe venni, vagy azt megszakítja, és akkor veszi igénybe, ami­kor gyermekét az intézetből elbocsátották. Ezzel kapcso­latos rendelkezések szerint a kórházban ápolás alatt álló, egyévesnél fiatalabb gyerme­két szoptató, illetőleg az anyatejet a kórházba rend­szeresen behordó anya ke­resőképtelenségét az erre a célra rendszeresített nyom­tatvány kiállításával igazol­ja. A keresőképtelenséget ez esetben a körzeti (körzeti gyermek) orvosnak nem kell külön igazolnia. Olvasónk esetében, ha gyermekéhez szoptatás vagy anyatej behordása miatt na­ponta bejár a kórházba, úgy az esetben arra az időre szoptatási táppénzre jogo­sult. Ha gyermekét az inté­zetből hazaviszi, akkor pe­dig igénybe veheti a terhes­ségi-gyermekágyi segélyt 168 napig. Abban az esetben, ha gyermekét nem tudja szop­tatni és anyatejet sem tud részére bevinni és a terhes­ségi-gyermekágyi segélye­zést megszakítja, akkor kér­heti a szülésből eredő kere­sőképtelenség alapján a táppénz folyósítását amíg a keresőképtelensége fennáll, és amikor a gyermekét a kórházból kihozza, akkor pe­dig a terhességi-gyermekágyi segélyt veheti igénybe. Dr. V. M. 1986. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: ARPAD A Nap kel 7 óra 21 perckor, ós nyugszik IS óra 51 perrkor. A Hold krl 13 óra 14 perckor, ós nyugszik 2 óra 19 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 72 cm (apadó). SZÁZHARMINC EVE született Georglj Plehanov (1856 —1918) orosz banyamérnök, hí­vatásos forradalmár, az orosz és a nemzetközt munkásmozgalom kiemelkedő személyisége. 1889­ben részt vett a II. Internacio­nálé megalakításában. 1898-ban Leninnel együtt részt vett az OSZDMP létrehozásában, de kés söbb a mensevlkekhez csatlako­zott. Filozófiai munkásságát Le­nin nagyra értékelte. NYOLCVANÉVES B. I. Diop (sz. 1906) szenegáli diplomata, író és költő. A „nég­ritude" mozgalom egyik vezető­je. Francia nyelven ír. Költésze­tével nemzetközi elismerést ví­vott ki. KISSZf NHAZ Este 8 órakor: A hab (Egyete­mi, főiskolai 2. bérlet). KLUBSZ1NPAD Este 8 órakor: Az őrült és az apáca (bérletszünet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Forró fagylalt (színes, m. b. angol film. III. helyár!), dél­után fél 4, háromnegyed 6 óra­kor: Kislány a városból (színes szovjet ifjúsági film). 8 órakor: A fehér törzsfőnök (színes, m. b. amerikai film. II. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: A vörös szív lovagja (szí­nes, m. b. lengyel rajzmese­film). negyed 6, fél 8 órakor: Szemünk fénye (m. b. olasz film. II. helyár!). Szabadság: fél 4. háromne­gyed 6 és 8 órakor: Forró fagy­lalt (szines. m. b. angol film. II. helyár!). Kískőrössy halászcsárda: (vi­deomozi) este 10 órakor: A sokk (szines francia krimi). Eva presszó: (Oskola u„ vi­deomozl) este 9 órakor: Bank­rablás vadnyugaton (színes olasz westernfilm). Kék Csillag: (videomozi) este 8 órakor: A fétkezu bokszoló (szines hongkongi karatefilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ES UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.), uroló­giai felvételi ügyeletet a II. Kór­ház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. L szám alatt. Telefon: 10-100 GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Le­nin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben törté­nik a sürgős esetek orvosi ellá­tása. GYERMEK FÜLL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az Üjszegedi Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22­655. Egyéb napokon a FUl-Orr­Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14­420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. Efflí/J 17.45: Műsor gyerekeknek 18.15: Nobel-dijak '86 18.45: Tv-kalendárlum 18.55: Vetélkedő 19.15: Riport 19.30: Tv-napló 20.00: Politikai magazin Zl.in: szórakoziato műsor 22.15: Tv-napló BELGRÁD 2. 18.30: Zágrábi körkép 19.00: Ifjúsági műsor 19.30: Tv-napló 20.00: Apák és fiúk — filmsorozat 20.55: Hirek 21.05: Művészeti est ÜJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekműsor 18.15: Ismeretterjesztő műsor 18.45: Dok.-müsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó magyarul 20.00: A szerencsétlen Kaflna színházi előadás ESKxl KOSSÜTH 8.30: Dinu Lipatti játszik 9.38: Muzsikáló természet 9.45: Nefelejcs 10.05: Diákfélora 10.35: Haydn: Nyolc kis darab zenélő órara 10.46: Boccaccio — részletek Suppé operettjéből 11.35: Valami történt — Joseph Heller regénye 12.45: Intermlkrofon 13.00: Régi híres előadó­művészek felvételeiből 13.40: Felkavart állóvíz 14.10: A magyar széppróza századai — (Ism.) 14.25: Olasz muzsika 15.00: Lapozgató — román Irodalmi folyóiratokban 15.30: Verbunkosok, katonadalok 16.05: Révkalauz 17.00: Ardi Liives színháza — Ház a kanyarban L7.47: A Magyar Rádió és Televizió énekkara énekel 19.15: Puccini: Bohémélet — négyfelvonásos opera Korda jtlyOrgy .énekel Mühelyfőnokök Tiz perc külpolitika Nóták Az alkohol Csembalómüvészek — 15. .21.214 21.40: 22.20: 22.30: 23.02 : 23.12: 0.15: — 4.20: Éjfél után . .. 9.15: 9.20: 10.15: n 11.05: 16.30: 16.35: 16.45: 17.10: 17.50: 18.00: 19.05: 19.10: 19.30: 20.05: 2L10: 22.15: 22.50 : 23.00: 17.30: 18.00: 18.35: 18.45: 19.10: 20.00: 20.50: 21.00: 21.25: 22.35: BUDAPEST 1. Tv-torna Zene — Tánc — Zene — a Szegedi és az Újvidéki Televizió-stúdió műsora — (ism.) A Madigan-expedició yomában — (ism.) Képújság Hírek Tv-borze Toronyóra — 2. Tizen Túliak Tarsasága Képújság Uj Reflektor Magazin Tv-torna Esti mese Híradó ön jelólt! Panoráma Korniss — portréfilm Híradó 3. Himnusz BUDAPEST 2. Zseb-tv — (ism.) Pedagógusok fóruma Képújság Telesport Berlioz: Te Deum — NSZK film Felnőttek óvodája — dok.-müsor Tollaslabda rúgdosás — kínai rövidfilm Híradó 2. A Zvjgiyl — jugoszláv tv-komédla Képújság BELGRÁD 1. PETŐFI 8.05: Magyarádi Jenő nótáiból 8.20: A Szabó család — (ism.) 8.50: Tiz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Fúvós muzsika 12.26: Néhány szó zene közben 12.31: A Népművészet Mesterei 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Lelátó 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek — — (ism.) 15.45: Törvénykönyv — (Ism.) 16.00: „Sztárok a gyermekekért" 17.08: Részletek Phil Upchurch — „Szabad és könnyű" elmü új dzsesz­lemezéröl 17.30: Segíthetünk? 18.30: Slágerlista 19.05: „Régi dal a zongorán" 20.00: Reklámparádé 20.03: A Poptarlsznya dalaiból 21.05: Csak ne konkrétan! 21.35: Népdalkörök pódiuma — (ism.) 22.00: A Segíthetünk? — melléklete 23.20: Válogatás John Martyn legjobb dalaiból 0.03: — 0.14: A Minnesotai Egyetem fúvószenekarának felvételeiből 0.15: — 4.Z0: Éjfél után 17.00: Magyar nyelvű tv-napló .17 25' Krónika 3. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva — (ism.) 9.23: Az Egri Honvéd Helyőrség zenekara játszik 0 40: Romantikus operákból 10.30: Népdalkórusok 10.46: Kovács Lóránt fuvolázik. Sebestyén János cscmbalózik. Mező László gordonkázik 11.27: A Bécsi és a Berlini Filharmonikus Zenekar játszik 13.05: Háttérbeszélgetés — (ism.) 13.35: Fra Dlavolo — részletek Auber operájából 14.25: Kórusainknak ajánljuk 14.48: Pophullám 15.47: Szimfonikus zene 17.00: Diákfelóra 17.30; Magyar zeneszerzők 18.07: Holnap közvetítjük — a Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye 18.30: In limba materna — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokról 19,05: Atokföldje — Elint költeménye 19.55: A zenész es az altamíérli 20,5ü: Népdalfeldolgozások 21.20: A kamarazene kedvelőinek 22 14 Napjaink zeneje

Next

/
Oldalképek
Tartalom