Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-06 / 287. szám

2 Szombat, ,1986. december 13. Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának 1987. évi gazdaságpolitikai programja (Folytatás az 1. oldalról.) — a gazdaságos export (ezen belül elsősorban a nem rubelelszámolású kivitelj bővítése továbbra is kiemelt feladat. A kivitel növekedési üteme a termelés növekedését meghaladó legyen. A tőkés exportját viszszaiejiesztu, szinten tartó ágazatoxat, vállalatokat indokolt kiemelten vizsgálni és segíteni. A veszteségesen exportáló vállalatok esetében konkrétan meg kell határozni, hol lehetséges a hatékonyság, az exportgazdaságosság javítása, illetve hol szükséges a támogatás azonnali leépítésével a visszafejlesztést gyorsítani. A Kereskedelmi Kamara Dél-alföldi Bizottsága a bankszerveKKel közösen tegyen javaslatot az indokolt struktúraváltásra; sajátos eszközeikkel támogassák a végrehajtást. Megyei szinten áttekintjük a konvertibilis exportárualapot bővítő központi programok megyei érvényesülésének, a megvalósult kapacitások müködesének tapasztalatait, meghatározva a további feladatukat. A vállalatirányítás, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek testületei — érdekképviselet) szerveikkel együttműködve — vállaljanak nagyobb szerepet az exportfeladatok teljesítésében. Igényeljék, hogy az általuk képviselt területen nagyobb számban csatlakozzanak az exportbővítő pályázatokhoz. Az érintett testületek, a helyi párt- és szakszervezetekkel együttműködve,, a gazdasági vezetők tevékenységének minősítése, anyagi elismerése során egyik fontos szempontként a tevékenység eredményességét vegyék figyelembe, — az importgazdálkodásra a területi pártszervek — különösen Szegeden es Hódmezővásárhelyen — fordítsanak nagyobb figyelmet. Vizsgálataik során tárják fel azokat a területeket, ahol az importanyag-felhasználás nincs kellő összhangban az azonos relációjú exporttal. Kezdeményezzék az importhelyettesítést és -csökkentést, főként a könnyű- és gépiparban, valamint egyes vegyipari szervezeteknél. — a hatékonyság, jövedelemtermelőképesség javítása valamennyi népgazdasági ágban alapvető követelmény. A termelőkapacitások korszerűsítése, bővítése mellett fokozott figyelmet kell fordítani a gazdaságosan működtethető kapacitások jobb kihasználására, az eszközhatékonyság javítására, a munkatermelékenység növelésére. A területi pártszervek irányításával — a megyei koordináció mellett — készüljön el az ¡alacsony hatékonyságú, veszteséges tevékenységek, termékek felmérése, s annak alapján az év második felében a racionalizálási program. A veszteséges, alacsony hatékonyságú vállalatoknál konkrétan fel kell tárni a veszteségforrásokat. A kritikus helyzetben levő egységek racionalizálási programjainak végrehajtását (Délép, Hódiköt, a három közös vezetésű tsz és a Hódmezővásárhelyi Lenin Tsz) megyei és területi párttestületi üléseken célszerű áttekinteni. A gazdálkodás hatékonyságának, jövedelemtermelő képességének növelésére (anyag- és energiatakarékosság, egyéb költségcsökkentés, munkaerő hatékony foglalkoztatása stb.) . az export bővítésére, az import korlátozására, a gazdálkodás minőségi jegyeinek erősítésére az érintett szervezetek gazdasági vezetése dolgozzon ki komplex intézkedési tervet. A végrehajtást a városi pártszervek tekintsék át. A tartósan közepes színvonalon gazdálkodó vállalatoknál indokolt megvizsgálni, mely tényezők következtében nem sikerül eredményesebb gazdálkodást folytatni. Igen sok termelő egységnél a vezetés nem megfelelő színvonala, szubjektív tényezők képezik a továbblépést gátló szűk keresztmetszetet, melynek feloldása sürgető politikai és gazdasági feladat. A területi pártszervek, az üzemi pártbizottságok a tapasztalatokat a kádercseretervek elkészítésénél hasznosítsák, — a beruházások szolgálják a versenyképesség javítását, a technikai színvonal emelését. Kiemelt támogatást kapjon a szénhidrogén-kitermelés, valamint a feldolgozóipar és az élelmiszer-gazdaság beruházási tevékenysége. Fokozottan éljenez a termelő üzemek a lizing lehetőségével, a közös fejlesztésekkel. Vizsgálni szükséges a külföldi tőke bevonásának lehetőségét. Erre kedvezőek a kilátások az élelmiszer-gazdaságban, a világbanki pogramokhoz történő csatlakozással, KGST-relációban vegyes vállalati formában a kábel-, műszer- és mezőgépgyártás területén. A megyébe települt számítástechnikai szervezetek vizsgálják meg — a szövetkezeti ipar bázisát figyelembe véve — a közös részegység- és alkatrészgyártás lehetőségeit. A bioipar megyei megteremtésében a Kereskedelmi Kamara vállaljon aktív kezdeményező-, szervezőtevékenységet. . A biotechnikai részvénytársaság termelőbázisának megteremtését Szegeden, sokoldalúan támogassák. A központi programokhoz való csatlakozás bővüljön, a megyei neb átfogó vizsgálattal segítse feltárni a tartózkodó vállalati magatartás okait. Az építési beruházásoknál tovább kell fejleszteni a beruházó, a tervező é6 a kivitelező szervezetek közötti közös érdekeltségen alapuló együttműködést. A feleslegesen közbeiktatott szervezeteket szükséges felszámolni. A megyei tanács vállaljon kezdeményező és koordináló szerepet. A tervezővállalatok munkáját a komplex vállalkozást elősegítő formák kialakítása jellemezze. A Délép, a Csomiép, az SZMMV készítsen gazdaságracionalizálási programot. A fejlesztésre fordítható pénzeszközök ésszerű összpontosítása segítse az infrastruktúra továbbfejlesztését is. A jövő évben 2600-2700 darab új lakás megépítésével számolhatunk. Az új lakások 71 százaléka városodban, ezen belül 42 százaléka Szegeden létesül. Biztosítani kell a fiatal házasok, a többgyermekes családok lakásvásárlásának támogatását, lakásigényeik kielégítésének elsőbbségét. A különböző pénzügyi források egyesítésének új megoldási formáit a tanácsok dolgozzák ki. Atervezett kereskedelmi hálózatfejlesztésen túl — az országos hatáskörű szervek anyagi támogatásával — folytatódjon a városi peremkerületek és a kistelepülések bolthálózatának rekonstrukciója. Az idegenforgalom feltételeinek hosszú távú bővítése érdekében — a megyei tanács és a Mészöv koordinálásával, a helyi és az országos szervek bevonásával — átfogó, az egész megyét érintő program készüljön a gyógyvíz hasznosítására. Az oktatási, az egészségügyi és a kulturális célú beruházásokra kiemelt figyelem irányuljon (például: a szegedi 24 tantermes középiskola, óvodák, a 410 ágyas klinikai tömb, az ópusztaszeri nemzeti emlékpark főépületének II. üteme, a Móra Ferenc Múzeum felújítása). A közlekedési hálózat fejlesztéseként a Csongrád—Szentes—Hódmezővásárhely közötti vasúti pályaszakasz felújítása, valamint a 47. számú közút Szeged—Algyő közötti szakasza bővítésének előkészítése kiemelt célkitűzés. A szegedi személygépkocsi-értékesítés feltételeinek bővítését segíteni szükséges. Szentes és körzete távbeszélő-rendszerének jövőbeni automatizálását biztosító fejlesztés ütemesen folytatódjon. — a tudomány és gyakorlat kapcsolatának további elmélyítése szükséges. A biotechnológiai kutatások eredményeinek szélesebb körű gyakorlati alkalmazása, a bioipar megyében történő meghonosítása érdekében indokolt létrehozni gazdasági egyesülést. A szervezőmunkát a Csongrád Megyei Tanács segítse, és abba kapcsolódjon be a termelőszövetkezetek megyei érdekképviseleti szerve, valamint az állami gazdaságok szakszolgálati állomása. Folytatódjon a homoki gazdálkodásnak a közelmúltban a Gabonatermesztési Kutatóintézetben megindult kutatása, melynek eredményeit a gyakorlat széles körben hasznosítsa. Gyorsuljon fel a számítástechnikai rendszerek alkalmazása megyénk gazdaságában. A mezőgazdasági nagyüzemek területi érdekképviseleti szerve sokoldalúan támogassa az elmaradás felszámolását. O

A lakosság életkörülményeinek további javítása érdekében az alapellátás még színvonalasabb bzitositása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az olcsóbb áruk folyamatos kínálatára. Ezt a kereskedelmi szervezetek szerződéssel biztosítsák, s követeljék meg annak betartását. A vendéglátásban indokolt bővíteni a közétkeztetést, és javítani színvonalát, a környezeti kulturáltságot. A határ menti árucsere-forgalom, a termeltetés, a helyi árualap-beszerzés elsősorban a hiánycikkek pótlására irányuljon, és segítse elő az ésszerű importgazdálkodást. A piaci egyensúly további közelítése érdekében az átlagosnál hatékonyabban dolgozó nagykereskedelmi vállalatok (Vidia, Röviköt) fokozzák kezdeményezőszerepüket az új formák (például: kereskedőház létrehozása) elterjesztésében. A kereskedelem — az ellátás, a hatékonyság javítását, a szervezet racionalizálását szem előtt tartva — törekedjen további együttműködések létrehozására. A Fogyasztók Csongrád Megyei Tanácsa vizsgálja meg a társulásos formák elterjedését akadályozó tényezőket. A kereskedelmi- és vendéglő tóiparitanuló-képzésben teremtsék meg annak lehetőségét, hogy a tanulók már az oktatás során kerüljenek közvetlen kapcsolatba a fogyasztókkal. A tanácsok — a Kiosz és a Kisosz szervező, irányító. befolyásoló érdekképviseleti munkájára támaszkodva — segítsék a szolgáltatások terén meglevő hiányosságok felszámolását (kistelepülések, peremkerületek ellátatlansága). Kiemelt feladatként kezeljék a szakma szerinti kedvezőbb összetétel kialakítását. A fogyasztói érdekvédelem javítása az érdekeltségi rendszer korszerűsítését igényli. mely alapján a fogyasztói megkárosítás visszaszorítása, színvonalasabb, jobb minőségű, a szocialista erkölcshöz igazodó igénykielégítés biztosítható. Növekedjen az árellenőrzés hatékonysága. O

A megye gazdasága teljesítményének emelése, az életkörülmények javítása csak fegyelmezettebb, jobban szervezett munkával, a feltételekhez történő rugalmasabb alkalmazkodással, a helyi adottságok legteljesebb kiaknázásával érhető el: — a racionális létszámgazdálkodás, a munkaidőalap védelme érdekében számos üzemen belüli és azon kívüli intézkedés meghozatala szükséges. A munkaidőalappal való hatékony gazdálkodás legfőbb előfeltétele a gazdaságon belüli munkafolyamatok jó szervezettsége legyen. A munka- és technológiai fegyelem javítása, a termelő- és improduktív létszám arányának kedvező módosítása a továbblépés fontos feltétele. Célszerű megvizsgálni a nem termelő területeken a munkaerőlekötés mértékét. A Kereskedelmi kamara Dél-alföldi Bizottsága támogassa a korszerű szervezési eljárások elterjesztését, tárja fel a tartózkodó vállalati magatartás okait. Készüljön fel a csődeljárás előkészítéséhez kapcsolódó feladatok elvégzésére; az érdekvédelmi tevékenység egyeztetésére, a szakszerű értékelésre. Tegyen javaslatot a fizetőképesség megteremtésének lehetséges módozataira. Az alacsony hatékonyságú területek racionalizálási programjai figyelembevételével vizsgálni kell a létszám-átcsoportosítások lehetőségét, a munkaerő-mobilitást segítő átképzést, valamint az elhelyezkedési támogatás igénybevételének lehetőségét, a többszakmás képzés, továbbképzés fejlesztését. A feladatokhoz rugalmasan illeszkedő munkarend kialakulása gyorsuljon meg. A munkaidőalap védelmét szolgáló egyéb intézkedések közül kiemelkedik a munkahelyről történő eltávozás megszigorítása, illetve a távolmaradás következetes szankcionálása, az üzemen belüli alkoholfogyasztás felszámolása. A megyei tanács komplexen értékelje a munkaidőalap javítására tett szervezési, szervezeti és adminisztratív intézkedések eredményességét. — a vállalatok közötti kapcsolatok javítása alapvető követelmény. A szerződéseknek érvényt kell szerezni. A szerződéses feltételeket (pénzügyi, határidő, minőség, mennyiség, ár) megszegők szigorú felelősségre vonását kell kezdeményezni. A minőség javitása érdekében a minőség-ellenőrzés korszerűsítése is szükséges. Javuljon a piacfeltáró, marketingtevékenység, amely alapozza meg a termékszerkezet gyorsabb korszerűsítését. Az új termékek segítsék elő a jövedelmtermelő képesség javítását. A tapasztalatokat a területi pártszervek — sajátosságaik figyelembevételével — testületi ülésen elemezzék. Történjenek további konkrét lépések a végtermék-érdekeltség szélesítése irányába. A zöldség- és gyümölcstermelés, -felvásárlás, -feldolgozás, -értékesítés összhangjának javitása koordináltabb, vertikális szemléletű együttműködést igényel a részt vevő egységektől. A Zöldért, a konzervipar és a termelői érdekképviselet tegyen összehangolt lépéseket a helyzet normalizálására. — az üzem- és munkaszervezés, az üzemi szervezet korszerűsítése folytatódjon. A személyes anyagi érdekeltség fokozását biztosító módszerek szélesítésével egyidejűleg, el kelF érni, hogy a bérek csak a teljesítménnyel összhangban növekedjenek. A munkáskollektívák kapjanak nagyobb szerepet a differenciált bérezés alkalmazásában, a bértömeg-gazdálkodás által kiváltott ésszerűbb foglalkoztatás véleményezésében. Szükséges a normarendszer szélesebb körű alkalmazása, illetve a normakövetelmények üzemi felülvizsgálata. A PM Ellenőrzési Igazgatósága témavizsgálat keretében adjon számot e folyamatról. A vállalati irányítás demokratikus fórumai érdemben segítsék a hosszú távú gazdasági érdekek érvényesítését. A társadalmi tulajdon védelme kapjon nagyobb hangsúlyt a vezetői tevékenységben. A jogpolitikai elvek következetesebb és hatékonyabb alkalmazása szükséges. A vállalati belső érdekeltség tökéletesítéséhez az MTESZ és a Közgazdasági Társaság Csangrád Megyei Szervezete elvi-módszertani tudományos segítséget adjon. A megyében folyó üzemi szervezetfejlesztési intézkedéseket a Kereskedelmi Kamara Dél-., földi Bizottsága vizsgálja felül. A hatékony módszerek mind szélesebb körű < lterjesztését a szövetkezeti érdekképviseie'i szervek sokoldalúan segítsék. ösztönözzék. Az új vállalatirányítási formákra áttért szervezetek és az 1987-től önálló gazdálkodást folytató Szegedi Szalámigyár és Húskombinát munkájára kiemelt figyelem irányuljon. — a megyei adottságok jobb kihasználása érdekében folytatjuk a földgázprogramot. Továbbra is alapvető követelménynek tekintjük a termálenergia hasznosításában rejlő lehetőségek maximális kihasználását. Szorgalmazzuk — a helyi alapanyagok magasabb fokú feldolgozását szem előtt tartva — az élelmiszergazdaság továbbfejlesztését (fajlagos hozamok javitása, korszerű agrotechnikai eljárások kiterjedtebb alkalmazása, széles körű csatlakozás világbanki programokhoz stb ). A termelési biztonság fokozása érdekében — a közelmúltban elkészült megyei öntözésfejlesztési programra alapozva — bővüljön a mezőgazdasági üzemek öntözőkapacitása. A megyei tanács a program megvalósítását — a Teszöv közreműködésével — segítse és ellenőrizze. Törekedni kell arra, hogy a növekvő állatállomány takarmányszükségletét megyén belüli termelésből biztosítsuk. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének színvonalasabb nagyüzemi integrálása segítse elő a termelési szerkezet további korszerűsítését. A biomassza-feldolgozásban. színvonalasabb hasznosításában határozottabb előrelépés szükséges. A mezőgazdasági szövetkezetek érdekképviseleti szerve segítse az indokolatlan differenciáltság mérséklését, az élelmiszer-gazdaság fejlesztési céljainak teljesítését. A mezőgazdasági üzemek differenciálódására nagy hatást gyakorló mikrokörzeti együttműködés helyzetét tekintsék át a hódmezővásárhelyi, a kisteleki és a makói pártszervek, — a közgazdasági szabályozórendszerhez való jotb alkalmazkodással az adott lehetőségek maximális kihasználására törekedjenek a vállalatok. A piacfelügyelet munkájának hatékonyabbá tételéhez a megyei tanács a feszültségek feltárásával, jelzésével, elemzésekkel és javaslatokkal járuljon hozzá. Az inflációs folyamat fékezése megköt veteli, hogy a termelő és a forgalmazó vállalatok ne hárítsanak át olyan költségnövekedést, mely vonatkozásában a központi szervek a vállalatok költségtöbbletet kigazdálkodó magatartására számítanak. (A forintleértékelés importbeszerzési árat növelő hatását nem háríthatják át a fogyasztóra.) A bankrendszer átszervezése a pénzügyi területen is segítse a versenyhelyzet kibontakozását, a vállalkozó, ésszerű kockázatviselő, rugalmasabb pénzintézeti és vállalati magatartás gyorsabb térhódítását. — nagyobb figyelem irányuljon a munkaverseny-mozgalom szervezésére. hogy lendülete ne csökkenjen, jobban illeszkedjen gazdasági nehézségeink megoldásához. Az Odessza megyei szervezetekkel együttműködő vállalataink és szövetkezeteink (az szmt koordinációjával) a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára megyei kitekintésű versenyfelhívás alapján irányítsák a gazdálkodó szervezetek, a szocialista brigádok, az egyéni versenyzők figyelmét a kiemelt jelentőségű gazdaságpolitikai célokra, az 1987-es vállalati tervekhez való csatlakozásra. A gazdasági vezetők biztosítsák a versenyvállalások teljesítéséhez szükséges feltételeket, fejlesszék tovább — a helyi szakszervezettel együttműködve — az ösztönzési rendszert. At kell tekinteni a szakszervezetek, a KISZ és az érdekképviseleti szervek szocialista munkaversenyt támogató, koordináló tevékenységét, és meg kell határozni a további feladatokat. O

A megyei pártbizottság cselekvési programjában foglalt követelmények érvényesítésére — figyelemmel az MSZMP KB 1986. november 20-i határozatára — a párttagságtól, a megye' minden dolgozójától következetes munkát és a tennivalók állandó napirenden tartását igényli. Ennek érdekében: — a pártszervek az MSZMP KB 1986. november 20-i határozatával együtt dolgozzák fel a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai programját, és ezekre alapozva, határozzák meg saját tennivalójukat. A pártszervezetek a vállalati eredmények és az 1987. évi tervek ismeretében fogalmazzák meg konkrét, ellenőrizhető feladataikat. Az 1987-es év elején megszervezésre kerülő munkásgyűléseken támogassák a határozatok végrehajtását segítő politikai cselekvési egység megteremtését. Javasoljuk az állami társadalmi és tömegszervezeteknek, valamint tömegmozgalmaknak, hogy testületi ülésen dolgozzák fel a két határozatot. A háttérintézmények sokoldalú javaslatok kidolgozásával segítsék a meghatározott célok elérését, — a megyei pártbizottság és végrehajtó szervei 1987. évi munkatervét alapul véve, a pártszervek és -szervezetek, valamint célszerűen az állami, társadalmi és tömegszervezetek, -mozgalmak dolgozzák ki és saját munkatervükbe építsék be a határozatok végrehajtását segítő, szervező, mozgósító és ellenőrző inunka feladatait, — a tömegtájékoztatás készítsen tematikus programot a hatékonyságot és egyensúlyt javító vállalati intézkedések bemutatására. Ismertesse és népszerűsítse a munkaidőalap védelmére tett intézkedéseket, az állampolgári fegyelem javítását szolgáló kezdeményezéseket. MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA