Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-03 / 284. szám

1 S/crda, 1986. december 3. Számítógép kórházban, rendelőben Ma, szerdán zárul Szege- mint a fele orvos. Ez egyfaj­den a 13. alkalommal Számi- ta gát áttörését is jelenti, tástcchnikai és kibernetikai Hogy csak most, annak oka módszerek alkalmazása az az is lehet, hogy a legutóbbi orvostudományban és a bio- évekig az orvosi egyeteme­logiaoan címmel megrende- ken idehaza nem voLt számi­zett kollokvium. Győri Ist- tástechnikai képzés. Két év­vántól, a rendezvény elnöké- vei ezelőtt a SZOTE az őr­től megkérdeztük: szágban elsőként indított .. ,, _ ilyen irányú oktatást. Ezt a ~ M^kkor<j a magyar Untárgyat nyugodtan mond. egészségügy fogadókészségé a ha a hallgatóság szive. szamitasteehnikanak a -gyo- &pn fo(?adta Ma már 2 szá. gyitasban es az azzal össze- mitóge kabinetünk és 12 iuggo nyilvantartasban való darab Commodore számitó. felhasznalasara? gepünk van Hetente egy óra — Mi, amikor a fogadó- jut az elmélettel foglalkozó készségről beszélünk, általa- előadásokra és egy óra a ban az aktivan közreműködő gyakorlati próbálgatásra, orvost képzeljük magunk elé. Már klubunk is van. Ezt az Olyan embert, aki progra- egyetemisták saját szervezés­mokat ír vagy éppen a gépet mindenféle külső nyo­bütyköli. Pedig nem erre más nélkül hozták létre. Az van szükség elsősorban. Szé- ilyen irányú ismereteiket les körben azt kellene elérni, mind többen használják fel hogy gyógyítók és kutatók az újabban a mi egyetemiin­úgy használják a különböző kön is kötelező diplomamun­teljesítményű számítógépe- kák készítésénél. Jövőre in­ket, mint mondjuk a írógé- dul az ilyen irányú képzés a pet. Ezt pedig csak akkor gyógyszerészeknél is. A szá­várhatjuk, ha az orvosi mun- mítástechnika oktatását már kahelyeken legalább a mik- az ország más orvosi egye­rogépek ott lesznek. Tehát a temein is elkezdték. Bízom legnagyobb feladat szerintem benne, hogy a jövő magyar most odavinni ezeket a gé- orvosainak természetes vi­peket. szonya lesz a számítógépek­Biztató tény, hogy a kol- kel. lokvium résztvevőinek több B. I. A magyar sajtó ünnepe a munkásőrségben A közelgő magyar sajtó napja alkalmából ünnepsé­get tartottak kedden a mun­kásőrség országos parancs­nokságán. Borbély Sándor országos parancsnok ünne­pi parancsban méltatta a szocialista magyar sajtó je­lentőségét, majd kiemelkedő színvonalú alkotásaikért, publikációikért kollektív el­ismeréseket, illetve személyi­nívódíjakat, kitüntetéseket és jutalmakat adott át új­ságíróknak. Díszoklevelet és kitüntető plakettet kapott a Népszabadság, a Népszava és a Magyar Filmhíradó szer­kesztősége. Az országos pa­rancsnok idei nívódíját Sol­tész István, a Magyar Nem­zet főszerkesztője, Eck Gyu­la. a Szabad Föld főszer­kesztője, Kapusi Rózsa, a Magyar Rádió főmunkatár­sa, Féner Tamás fotóművész, a Képes 7 főszerkesztő-he­lyettese, Koncz István, a Népszabadság olvasószer­kesztője és Jávori Béla, a Somogyi Néplap főszerkesz­tője kapta. Tizennégy újság­író a Haza Szolgálatáért Ér­demérem kitüntetésben ré­szesült, többen jutalmat ve­hettek át. Á közéletiség szikrái Meredek lépcsők, nyitott változtatni. Az önálló tanú- mint Szeged fő szennyező tanteremajtók. Az asztalok lást próbáljuk szorgalmazni, forrásai, a veszélyes hulla­körül nyolc-tíz hallgató. Az * dékok kezelése . .. örülünk, szmt oktatási központjában Petőfi sugárút, az épületen hogy az szmt kezdeményezte vagyunk. Az információfele- a következő tábla: Fodor a klub létrejöttét, lősök Leichter Akos konzu- József Élelmiszeripari Szak- Tóth Lászlóné a tanterem­lensre figyelnek. középiskola. Itt valamennyi ben éppen az ivóvizkészle­— Tudnak olyan példát diák első évtől szakszerveze- tünk katasztrofális helyzeté­mondánk amikor egy igaz- ti tag. Nem csoda tehát, röl beszél, gató nem fogadta el a társ- hogy az szmt oktatási köz- — Megálljunk, baj lesz, pont „csápjai" idáig is elér- meg kell akadályozni a víz­nek. szennyezést! Önök az élel­Burg Kornélné, az iskola miszeriparban dolgoznak szerveket partnernek? Néhányan bólogatnak. — Ha engem kidobnak az majd. Sok múlik magukon. Megdöbbenek, te jó ' ég, ajtón, bemegyek az ablakon szb-titkara, tanara lelkesen — kezdi Miczok Elekné. aki beszel az szmt-sek kezde­a KSZV újszegedi gyárából menyezeserol. Tóth Laszlo- _ _ érkezett. — Egy vezetőnek ne' az oktatási központ évente kétezer embert oktat érzékenynek kell lenni az munkatársa ugyanis az isko­információkra Mi hiába ké- laban környezetvédelmi klu­szítünk hangulatjelentéseket, bot: vezet­ha azok valahol elakadna!/, és kozmetikázva kerülnek a nyilvánosság elé. A szakszervezeti tisztség­viselők — információfelelő­sök — öt hónapon át járnak foglalkozásokra. — Ügy küldtek bennün­ket, nem önszántunkból va­gyunk itt — szólal meg egy fiatalember. Bekapcsolódnak mások is. — Felfedezzük Marx és Engels eredeti gon­dolatait. Nem elég nekünk kint a gyárban fülelni, ori­entálni is kell a dolgozókat. Sőt időnként magyarázat is szükséges, — Ehhez kapnak itt vala­milyen segítséget? Debreezeni Gábor, a Kő­olaj- és Földgáztermelö Vál­lalat szegedi üzemének in­fósa mosolyog. — Többet, mint vártuk. Itt. a kötetlen beszélgetése­ken sikerül belátni a ku­lisszatitkokba. Sejtjük a mi­érteket is. A szakszervezeti iskola vezetőjét, Végh Gyulánét azt hiszem. mindig szervezés, egyeztetés, koordinálás köz­ben találnánk. Feltéve, ha nem tanít. — Az oktatási idő 1975-től folyamatosan csökken. Je­lenleg az alapképzésre négy és fel nap jut. Jelenleg hu­szonhét nappali tanfolya­munk van. Az idei tanévben a résztvevők szama megha­ladja a kétezret. — Általában csökken a tanulási vágy. Önök az el­lenkezőjéről számolnak be. Hogyan csinálják? — A tanév beindulása előtt mindig felmérjük az alapszervezeti igényeket'. Szerződésben rögzítjük is, hogy mit várnak el tőlünk, mit szeretnének. Az oktatás keretein szintén igyekeztünk a szakszervezeti iskola. Jo­gaink gyakorlására is tanít­gatnak, ha hagyjuk magun­— Ha a gyerekek a foglal- kat, és délutánonként, es­kozásokon némi környezet- ténként még pislákol ben­védelmi szemléletet szerez- nünk a közéletiség némi nek, már megérte a fárad- szikrája. — Hát pislákoljon! ságot a májusig tartó soro- — váltunk el az iskola veze­zat — kezdi a tanárnő. — tőjétől. Olyan témák szerepelnek, Bodzsár Erzsébet Pénteken ősbemutató Világszezon a nagyszínházban Alig egy hónapja ezeken a lentös alkotásnak hasábokon számoltunk be Azután: arról, hogy megkezdődtek a próbái Vámos Miklós Vi­tartják. valami igazán együttes jó néhány olyan munkának nevezhető, hát ez követelménynek aztán biztosan: húsz ember szcenikai kell a színre vitelkor meg- állandóan, mindvégig a szín­lágszezon című darabjának, felelni, amit csak az új szín- padon van, még tíz pedig fo­A Szegedre látogatott szer- ház tud maradéktalanul biz- lyamatosan ki-be mozog. tosítani. — Különleges sokra gondol:' — Részben akusztikai ter­mészetű, részben „klasszi­ző akkor elsősorban írói-al­kotói szempontok szerint formálhatott véleményt — most, a pénteki ősbemutató előtt viszont már a rende­zőé, Sándor Jánosé a szó. — Először föl kell idéz­nünk azt az időszakot, ami- majd az eső ... kor már elérhető közelség­be került a nagyszínházi Rendkívüli önfegyelem és megoldá- alázat kívántatik ... — E szerint főszereplőkről nem is lehet most beszélni? — Tulajdonképpen nem. A kus" színházi trükkökre, főszereplő a prózai társulat Például nyílt színen esik egésze, pontosabban az a (nagy) része, amely a darab­Nem azért mondom, de ban részt vesz. — Ittjártakor a szerző ar­ilyesmire pláne nem jobb nyitány. Akkoriban, vagyis lett volna a Kisszínház? Ott ról beszélt, hogy darabja vi­két évvel ezelőtt, nyilvános az esőt még csak rendezni lágunkat mutatja be egy sem kell, ha úgy adódik, jön strandon. Meg, hogy egyfaj­ta tragikus komédiával ál­mi lünk szembe ... — Reméljük, a nézők ne­Karinthy Feren- általunk elképzelt esőt. Jöj- vetni fognak, ám azt külön drámapályázatot hirdetett a Művelődési Minisztérium, magától. Szeged Város Tanácsa és a — Sajnos, ez igaz, színház, öt drámaírót hív- mégis jobban kedveljük az tunk meg, cet. Fekete Sándort, Bárány jön az csak végszóra! szeretnénk, hogy ez a neve­Tamást, Száraz Györgyöt és Egyébként a nagyszínházi tés a végén megfagyjon. Ez Vámos Miklóst. Minden produkcióban, elárulom, még a szokatlan stílus, bízunk meghívott szerző művét be- motorozni is fognak a szín- benne, segít elérni, hogy — mutatjuk, ebben az évadban padon. Ahol általában talpa- valódi világunkhoz hasonló­kerül, latnyi hely sem igen lesz ... an — egyszerre „optimista és — A Világszezon más ok- pesszimista strandot" lát­kettő már sorra is Karinthy: A leánykereske­dője után most a Világsze­zon. A darabról hirtelenjé- nak ígérkezik. A nagyszin ben csak annyit: elég meg- ház első prózai előadása. ból is nevezetes bemutató- hassanak a nézők. Hiszen ezen a strandon az elmúlt negyven esztendő fölöttünk — Ez a tény mérhetetlen elvonult torténeimét élhet­szorongással és várakozással jük meg. így, ezt láttatva lepetést fog okozni már a puszta tény is, hogy a nagy­színház pompázatos terében tölt el. Gyakorlatilag a pén- igyekezünk elgondolkodtatni a néző egy tengerparti plázst teki ősbemutató számít ezzel a bizonyos komikum­lát majd, ahol fürdőruhában majd az újjáépített színház mai. Hogy a világot azon a játszanak a színészek. igazi akusztikai megméreté- strandon úgy mutathassuk — Nem lenne hatásosabb sének is. Ebből a tényből pe- meg: igenis, itt vannak kö­ilyen látvány- és alapjelleg dig különleges szakmai kívá- zöttünk azok, akik megtisz­a jóval intimebb hangulatú nalmak következnek: más­tultan tovább tudnak halad­fajta színészi technika szúk- ni. A közönyösekkel, a tenni séges, az itteni játék „emel- nem akarókkal szemben, tebb", raffináltabb Kisszínházban? — A Világszezont minden­képpen a nagyszínházban kell bemutatni. Több okból hordozást, is: például, mert a darabot másfajta játékmodort téte­nemcsak a színház vezetői, lez föl. Különben a Világ­hanem a pályázatot elbíráló szezon még azért sem akár­más szakemberek is igen je- milyen vállalkozás, mert ha hang- Eközben szeretnénk nevetést tónust, hangerőt, is fakasztani, hiszen tudjuk, hogy a nevetés fegyver is, amely öli a közönyt, az ön­zést, a rosszat. D. L. Erőltetett menetben a színházi műszak A Don Pasquale bemuta- hívták katonának, Gregor repeltettük. Hogy alkalmas-e tóértékü felújításáról cseveg- József beteg volt), ezúttal kis.színházi előadásra vagy ve a színház igazgatójával, technikai megfontolásokból, sem, erről csak annyit, Va­Nagy Lászlóval, az is szóba Arról van szó, hogy a szín^ szy Viktor is játszotta itt került, milyen technikai gon- ház új helyzetében a dísz- valamikor régen, de készség­dokkal jár, nemcsak a nagv- letek és jelmezek igencsak gel elismerem, nemcsak ez a színházban, de a Kisszínház- megnövekedett kivitelezési darab, minden más ideális ban is a repertoár kiépítése, feladatainak műszaki gár- otthona a nagyszínház. Mi az új és a régi előadások te- dánk, jelenlegi létszámával, viszont a két épületben egy­lepítése. nem, vagy csak nehezen tud szerre gondolkodunk, s nem — A Donizetti premier rne0Íelelni- Ezért már a zártuk ki a kisszínházi ka­helvén amikor terveztük az Sc«í>e-bemutató is veszély- mara-operajátszás lehetősé­évadot; három egyfelvonásos be kerÜíl'ne^ héttel halasz- gét sem mikéit azt sem operát akartunk játszani, tan, is kellett, a k.v.te ezesi szögeztük le hogy a nagy­ami így másodszor maradt niunkakra tarsszinházak se- szinhazban kizarolag zenes el. Még tavaly,személyi okok Szeget kertuk am a deb- darabok menjenek. (Az ­, rpf-pniolt ViofiifrvtF omnlnfn a 11 :imnn111nk hncv amur miatt (Bodolay Gezat be­A marionettek Marion, kicsi Mária, ma­rionett — 1517-ben maryo­nete-nek írják —: a szó ere­dete, legalábbis Franciaor­szágban, kétségkívül a litur­giával való rokonságról ta- ­núskodik. És kapcsolatba niepzamlalhatatlanul sok válik, s mely — mint már nyegesek ebben a színjáték- mat, vagyis ennek az élet­ban, másrészt szólunk arról, nek, s vele a halálnak a hogyan használták fel egyes hatalmát is. Kísérlet arra, írók (Heinrich von Kleist: hogy az élet kivonhassa ma­gát a kövek sorsa alól, s hozható azokkal a színjáté- változataikról (a japán bun oly sokan és oly sokszor el­kokkal amelyeket a Szent- raku "rol> az amerikai Bread mondtak, — színjáték csu­irás ihletett meg annak elle- and PuPPet Theatreról, mely pán, ennek ellenére beismeri nére hogy egészen a VII a 60~as évektö1 kezdve mű- azt a többé-kevésbé tudatos, századig az egyház tiltotta k°dik. valamint a brechti mégis tehetetlen szándékot, az emberalakú0 szobrocskák színházról, mely a maszkot hogy megszabaduljon mtn­használatát, amelyek már az es f.. ™zga* ntmusat vesz, denfajta ideologiatol, leraz­ókori Kínában és Egyiptom- at tóle>; amelyek mind le- zon magarol minden háta ­il/Mt/iOftlr r\ <•„ i „ Ír. I „ Ir IVinr tFOrttfir O -» „ 1 „t ban megjelentek, az i. e. VI. században pedig Európában is elterjedtek. Egyébként ennek a szín- Ess,é a bábofcro!) vagy ren haznak a struktúrája és fej- dezök (E G. Craig, G. Báty) hogy az idő és a szavak ne lödese egyfajta beavatási és valamely dramatikus szöveg legyenek sem az. ami pusz­vallási elemet egyesit egy kitalált interpretálójaként tít, sem az, ami meghatároz, népies, profán elemmel, és vagy egy olyan gesztusművé- hanem épp ellenkezőleg: az, még ma is ez a leginkább szet alátámasztásaként, mely ami létrehoz és ami megsza­érzékelhetö: gondoljunk csak összefoglalja és meghaladja badít a beszédtől, és átemel a Laurent Mourguet által az artikulált nyelv vala- minket túl a dermesztően létrehozott lyoni Guignolra, mennyi konvencióját (Arta- üres fecsegéseken. A neve­vagy a nápolyi Pulcinellára, ud) — nos, akkor úgy tün- tésnek van meg ez a vigasz­a fehér ruhás úrfira, aki épp het, nagyjából -körül is jár- talás-funkciója, sőt a nevetés az ellentéte lehetne az idom- tuk a kérdést. És mégis: a talan. nagyszájú és veszeke- bábjáték azzal, hogy unalo­dős francia Polichinel'.e-nek mig ismert szituációkat is- minket, hogy mi magunk vagy a török Karagöznek. És mételget jobbára ember alakú is... csupán bábok vagyunk, ha szólunk egyrészt a bábok figurákat keltve életre, elhi- A marionettek című kiállí­mozgatási technikáiról, a fe- teti velünk, hogy mélyebben tást, amely a JATE-klubban lülről mozgatott ..pálcás" bá- veszünk részt az emberi nem tekinthető meg, holnap, csü­bukró] (ilyen például Guig- ama drámájában, hogy lát- törtökön este fél nol. a jávai wuvang-bábuk, hatja es tudhatja: akarata francia esten a Góleg), az alulról mozga- ellenére hogyan sodorja öt Jean Verdalle. tott attól a zavaros és zavaró ér­zéstől is megszabadíthat 7-kor. nyitja receniek befutott ajánlata álláspontunk, hogy amíg egy túl költséges volt, így saját adott műfaj lehetőségei nem géemkánkkal kellett dolgoz- kerülnek túlságosan veszély­tatni. A három egyfelvonásos be, akár kényszerből is tart­operára méltánytalanul rövid sunk előadásokat a Kisszín­... ., . . . házban. Ténykérdés továb­maradt volna- ezert nem bá, hogy máshová készült lehetett vállalni. S mint- repertoárdarabokat — idő­hogy felújítási .tervünkben és pénzhiány miatt — nem egyébként is szerepelt a Don tudjuk technikailag kiegészí­Pasouale az erre kalkulál teni Vonalkozik az Erkel Pdsquale, az erre kalkulal- operajának a Bánk bánnak ható háromhetes próbaidőt nagyszínházi előadásaira, elégségesnek találtuk. A da- melyeket szerényebb színpa­rab régen ment, nehezen di körülmények mellett is összeszedhető díszleteit Var- vállalnunk kell. Néhány év ga Mátyás segítségével sí- eltelik még ahhoz, hogy az került kiegészítenünk, le- dj helyzetben, a két szín­festetnünk, s mivel új sze- házépülethez illó és alkal­replők léptek be, többnek mas repertoárt ki tudjunk éreztük egyszeri felújításnál, alakítani, a bemutatóbérletben is sze- N. I. A Zenebarátok nagy sikerű koncertje Drezdában Számos magyar művész és Szűcs István énekelte, és a szegedi oratóriumkórus kőz- Délép Szegedi Zenebarátok reműködésével hatalmas sí- Kórusa működött közre. A kerrel adták elő vasárnap hangverseny egyetlen NDK­este Drezdában Liszt Ferenc beli közreműködője az al­Koronázási miséjét. tenburgi Félix Friedrich or­. _ , gonaművész volt. A na®í magyar zenekolto k . . közön_ 1866 67-ben _ komponalt ^ tartó tapssal nemzet, jellegű, himnikus kö8szönte a nagys£erü muvenek eloadasat Sándor zenQ. élmény* Az ADN az NDK hírügynöksége beszá­molójában kiemelte, hogy a drezdai hangversenysorozat János vezényelte. IA drezdai filharmónia hangversenysorozatának ré­„kesztyűs" bábokról magával jóvátehetetlenül egy Francia Intézet főtitkára. budapesti széként tartott koncerten a ragyogó csúcspontja volt a (ilyen a brüsszeli Toone olyan elet, melynek akarva­vagy a liége-i Csancsesz) és akaratlanul ö is részesévé Jean-Paul Pagliano Fordította: A. S, szopránt Ardo Mária, az al- magyar művészek köz,remii­től Bokor Julin, a tenort ködésével I Korondy György, a basszust előadás. tartott kiváló

Next

/
Oldalképek
Tartalom