Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

76. évfolyam, 300. szám 1986. december 22., hétfő VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint £ J| • mm m m Minőségi megújulás? A z Országgyűlésre utazva, már a Széchenyi léri villamosmegállóban összetalálkoztam az cgvik szegedi képviselővel. Nagyokat ásított, erősen dörzsölte a szemét, hogy a fáradtságot kitörölje. Egész héten túlórázott, gecmkázott. Azt tette, mit sok ezer dolgozótársa, s a plusz munkát is azért vállalja, hogy ne csökkenjen életszínvonala. A vonat kupéjá­ban egy család költségvetést csinált. Hangosan, min­denki előtt tárgyalták, két hónapja nem volt szabad hét végéjük. Keményen hajtottak, hogy az ünnepekre legyen egy kis pénzük. A Parlament folyosóján igaz­gató ismerősöm úgy köszönt: alig várja, egyszer jól kialudja magát. 6 is fáradt. Dolgozunk, dolgozunk, de valamit nem úgy csinálunk, ahogy kellene. Ezért is utaztam nagy kíváncsisággal az Országgyűlés téli ülésszakára, remélve, valami titkot megtudok arról, mi az oka, hogy társadalmunk kétharmad részének az életszínvonala már évek óta nem emelkedik. Sok az ismerősöm, de köztük *gy sincs, aki szabadidejének nagy részét ne a munkával töltené el. A jövő évi állami költségvetés tervjavaslatának parlamenti vitája jó alkalom volt, hogy munkánk gyenge oldalait a honatyákkal együtt valamennyien megismerjük. Felvillanyozó, kritikus és önkritikus fel­szólalások hangzottak el. Számomra az egyik nagy élményt Bognár József akadémikus beszéde jelentet­te. Előadása gyújtó erejű volt. Még a VII. ötéves tervidőszak elején született a döntés, egy speciális bi­zottság határozza meg az export növelésének felté­telrendszerét. Gazdaságunk rendkívül nyitott, sorsa attól is függ. miképp kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba. Így aztán nagyon fontos a spe­ciális testületnek — neve furcsán cseng —, az Ad Hoc Bizottságnak a megállapítása. A T. Ház előtt felolvasott tanulmány egyik alap­gondolata: a világgazdaságban piaci helyzetünk, an­nuk megítélése és áraink napról napra romlanak. De­vizabevételeink csökkennek, külkereskedelmi es fize­tési mérlegünk nem javul, és a lakosság életszínvona­la potenciálisan csökken. A világgazdasági kr.szak­váltás után a gyengülő gazdaságok könnyen az elma­radottak között találhatják magukat. Ezért a bizott­ság teljes határozottsággal a magyar gazdaság szelek­tív alapon megvalósuló dinamizálása mellett tör lán­dzsát. Ennek következménye, elkerülhetetlenek az olyan korlátozó lépések, mint a szanálás, a gazdaságtalan tevé­kenységek megszüntetése, vagy az állami kiadások csökkentése. Napjainkban elsősorban nem a mennyi­sé"i fejlesztés, hanem a minőségi megújulás szüksé­ges, ami egyebek közt jelentheti a szerkezetváltást, a technikai előrelépést, a ráfordítások csökkentését. Ilyen értelemben a dinamizálás új belső és külső erő­forrásokat igényel. A bizottság meggyőződése szerint adottságaink mellett a gazdaságpolitikát az export­orientációra kell összpontosítani. Sok olvasó átfutva e sorokat, talán önmagában azon méltatlankodik, ezek már régi gondolatok. Ter­mészetesen nem az Ad Hoc Bizottság találja fel a spanyolviaszt, de a T. Ház előtt nagyon hatásosan tálalta a tanulmány a legsürgetőbb teendőket, figyel­meztetve, az utolsó órában vagyunk, hogy változtas­sunk. Elhangzott az is, fordulat szükséges a gazdasági munkában (nem a gazdaságpolitikában). Folytatni kell a reformot, ez a javulás előfeltétele. Olyan irá­nyítási rendszer kiteljesedését várjuk, amiben az „Érdek" a mozgatórugó. Ugyanakkor a kormányzati munkában és a vállalati vezetésben is új követelmé­nyek érlelődlek meg. Korunk parancsa a gyorsabb cselekvés. Kritikaként lehet elfogadni: a kockázatot vállaló, tehetséges igazgatók mellett még nagy szám­ban akadnak olyanok, akik stabil feltételeket kövelel­nek a maguk számára egy dinamikus világgazdaság­ban. Állami védelmet kérnek vállalatoknak a kemé­nyedő körülmények között. Régóta ismerem Juratovics Aladárt, tudom, nem olyan főnök, aki megijed saját árnyékától. Az ország­gyűlési képviselő egyben nagyvállalat vezetője. Ezért is kérdeztem tőle: mi a véleménye a cselekvési gyor­saságról? Sok vállalatvezetővel beszélgettem erről a kérdésről, és ilyenkor a legtöbb a szabályozók mi­att kesergett, mert ügy érzi, „gúzsba kötve táncol­nak". Juratovics Aladár nem kárhoztatta a szabá­lyozókat. Annyit viszont megjegyzett, a legfelsőbb irányításnak olyan helyzetet kell teremtenie, hogy a vállalatvezetők teljes szabadságot élvezzenek a cse­lekvési sebesség gyorsításához. Természetes, hogy a világ gazdaságához való felzárkózáshoz pénzre, új technikára lenne szükség. Am a hiányzó tőkét részben agytekervényeink „mozgatásával" pótolhatjuk. A kép­viselő mondott egy kitűnő példát, ami bizonyítja. ;i vállalkozókedvet soha nem szabad feladni. Az algyői gáz különböző értékes anyagokat tartalmaz. E vekkel ezelőtt felajánlották a magyar vegyipar­nak, dolgozzák fel ezeket az anyagokat. Nem mozdult az ágazat. Ekkor kerestek egy kiske­reskedelmi céget, amely fantáziát látott a szegedi öt­letben. Az idén 15 ezer tonna, gázból nyert vegyipari alapanyagot exportáltak. Tonnánként 120 dollárt ke­restek a világpiacon. Sorsunk kovácsai mi vagyunk. Halász Miklós Befejezte munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka Elfogadták a jövő évi költségvetést — Beszámoló külpolitikánkról — Kérdés a belügyminiszterhez Szombaton a jövő évi végén az Országgyűlés, fejtették, hogv az ágazat és falufejlesztés, valamint a állami költségvetés ter- amelynek az előirányzatait céljai reálisak és leljesithe- kistelepülések szerepköre az téli vezetének vitájával foly- mégsem tudtuk teljesíteni, tök. Ezek tehát megerősítő tatódott és befejeződött Véleménye szerint a gazdái- jellegű, a leendőkre rámuta­kodás és a szabályozás je- tó hozzászólások voltak — lenlegi rendszere továbbra állapította meg. A vasút sem garantálja az 1987. évi gondjaival foglalkozó fel­célok maradéktalan végre- szólnlásra reagálva elmond­az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke. * A vitában elsőként Kárpá­ti András (Pest m. 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipa­ri Vállalat igazgatóhelyette­se kapott szót. Az 1987. évi népgazdasági terv és költ­ségvetés előirányzatait reá­lisnak mondotta. Ugyanak­hajtását, a már feltárt hi­bák kijavítását. Técsi László (Szabolcs­Szatmár m. 19. vk.), a Nyir­tnssi Dózsa Termelőszövet­kezet elnöke hangsúlyozta: a költségvetés nagymértékű hiányának, az egyensúly biz­tosításához szükséges jelen­tós hitelfelvételnek az el­következendő években szabad tendenciává válnia. A törvényjavaslathoz hoz­zászólásra többen nem je­lentkeztek; a vitában el­ta, hogy e témát a közleke­dési miniszter beszámolója utóbbi évek politikájának megfelelően már átértékelő­dött. A falu és a város kö­zötti különbségek csökkenté­se jó irányban halad, érzé­kelhető a felzárkózási folya­mat. Nagy szerepe van eb­ben a lakosságnak. A taná­nlapján 1988-ban tervezi tár- csok VII. ötéves tervében ja­gyalni az Országgyűlés, s vul a megyeközpontok és a ennek során minden bizony- kisebb települések közötti nyal kitérnek a MAV prob- erőforrások elosztása. lémáira is. Viszonylag nagy teret ka­pott a vitában a területfej­lesztés ügye. Hetényi István nem annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a város­Felmerült több hozzászó­lásban egy fontos gazdaság­politikai probléma, a defi­cit kérdése — folytatta a miniszter. Annak ellenére, (Folytatás a 2. oldalon.) kor emlékeztetett arra, hogy hnngz.ott észrevételekre He­hasonlóan megalapozottnak tényi István pénzügymlnisz­vélt tervet fogadott el 1985 ter válaszolt. Válasz és szavazás Bevezetőben a kormány nevében köszönetet mondott az értékes, cselekvési egysé­get, tettrekészséget, felelős­séget tükröző hozzászóláso­kért. Köszönetet mondott azért is, hogy a hozzászólók a költségvetés elfogadását ja­vasolták. A vitát felidézve rámuta­tott, hogy többen foglalkoz­tak a könnyűipar kérdésé­vel. Ezt a témát az Állami Tervbizottság jövő év első negyedében napirendre tűzi, az előterjesztés már kidol­gozás alatt áll. Áz agrárga/ daság kérdéseiről szólók ki­Településfejlesztés és verseny Csongrád megyében ör­vendetesen tovább növeke­dett az önkéntes, település­fejlesztési társadalmi munka ered menye. A VI. ötéves lervben a közvagyont gyara­pító. és a költségvetést ki­A félkész pálya is jégpálya... mélö közhasznú összefogás mértéké megközelítette a két es fél milliárd forintot. A lakosság ilyen tevékeny­sége a varos- es közsoglej­lesztes kiegészítő forrása lett. Figyelemreméltó, hogy bővült azoknak a rétegek­nek a köre, amelyek a taná­csok. népfront bizottságok, a szakszervezet es a KISZ szervezesében reszt veitek a társadalmi munkaban. A szocialista brigádok és a la­kosság mellett az összefogás részesei lettek a kisiparosok is. A megyei tanács legutóbbi ülésén megállapította, hogy a helybeliek a társadalmi munkával elsősorban utat. járdát, vizvezeteket epitet­tek, gázcsöveket fektettek le. de jelentősen hozzájárul­tak a szolgáltatás, a keres­kedelem és az. egeszsegügy fej lesz tejhez. Kü lönbi >/.ö társulások, jöttek létre, és az akciók keretében saját zseb­ből nagyobb összegekkel is hozzájárultak, hogy a szű­kebb pátriájuk összkomfor­tosabb legyen. A tanács összegzése sze­rint ot esztendő alatt társa­dalmi összefogással 300 hely­lyel bővült a bölcsődei. 425­tel az óvodai hálózat. (10-nal gyarapodott az iskolai tan­termek száma, elkészült 58 kilométer hosszú. szilárd burkolatú út és 165 kilomé­ter járda. 347 kilométer gáz­vezeték, hogy csak a leg­fontosabb tételeket ismertes­sük. A megyei tanács, a Haza­fias Népfront, a KISZ me­gyei bizottsága, a szakszer­vezetek megyei tanácsa kö­zös felhívással fordul a me­gye Lakosságához, vállalatok­hoz. szövetkezetekhez, intéz­ményekhez, hogy a VII. öt­éves tervidőszakban is akti­van vegyenek részt a köz­vagyont gyarapító, és költ­ségvetést kímélő társadalmi­munka-akciókban. A tanács felhatalmazta a településfej­lesztési versenyt szervező bi­zottságot, hogy segítse és ér­„Fróbaüzcmben" ugyan, dc megnyílt a szegedi műjég- tékelje a társadalmi, telepü­pálya. Méghozzá január 4-ig belépőjegy nélkül kereshetik léstisztasági munka eredmé­fel gyerekek és felnőttek. Munkatársaink is kivánesiak l nyeit. A versenyben legjobb voltak a pálya első napjára. Nagy László képriportban; eredményt elért városok, számol be élményeiről. Bátyi Zoltán pedig négy tételben j községek jutalmazására Ián. i- » ev |dí ditanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom