Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-18 / 297. szám
Csütörtök, 198ß. december 18. 3 Több mint egymilliárd forint alaptőkével Megalakult a Mezőbank Rt. A mezőgazdasági szövetkezetek szakosított pénzintézete, a Mezőbank Rt., szerdán a szövetkezetek házában, megtartotta alakuló ülését. A pénzintézetet 1405 gazdaság, vállalat, intézmény, társaság, szövetség stb. hozta létre. Az alapítók csaknem 1,2 milliárd forint értékű részvényt jegyeztek, amely a nyereségérdekeltségü szervezetként működő bank alaptökéje lett. A részvénytársaság 22 tagú igazgatóságot választott, ennek elnöke Gubicza Ferenc, a Csopaktája Tsz elnöke. A bank ügyvezető igazgatója, Kabai Gyula a pénzintézet tevékenységével kapcsolatban elmondta, mindenekelőtt a mezőgazdasági szövetkézetek fejlesztéseit segítik. A tevékenységi kört tekintve azonban a bank nyitott lesz, amennyiben jó üzlet kínálkozik más területen, ott is vállalkozik befektetésekre. A téeszek, amelyek eddig is rendelkeztek pénzalapokkal — a kölcsönös támogatási alapok keretében — ezt a rendszert továbbra is fenntartják. A bank és a támogatási alapok között a jövőben pénzügyi kapcsolatokat létesítenek. (MTI) KBT-iilések Tegnap, szerdán Szegeden ülésezett a Csongrád Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége. A testület előbb Balog Imre őrnagy, ügyvezető elnök beszámolóját vitatta meg és fogadta el a Csongrádi VKBT munkájáról, majd Hódos Lajos titkár tájékoztatóját a megyei értekelő-elemző szakbizottság tevékenységéről, felmérésének tapasztalatairól és következtetéseiről. Végül a testület megvitatta és elfogadta a jövő évi munkaés költségvetési tervet. Tegnap • tartotta évzáró ülését a szegedi közlekedésbiztonsági tanács elnöksége is. A közilekedési felügyelet tevékenységéről, a gépjárművek műszakj állapotának jellemzőiről a felügyelet igazgatója, Faragó Aurél tájékoztatta a kbt elnökségét. Konferencia — d i vatbem uta tóva I A ruha teszi a Volánt (?) Tegnap, kedden délelőtt kezdői ott Szegeden az ország Volán-vállalatainak három napion át tartó anyaggazdálkodási konferenciája. A többéves hagyományra visszatekintő találkozón a/, idei házigazda, a Tisza Volán kollektívája mutatkozott be elsőként a délelőtti megnyitó után. Sebők Imre. a vállalat igazgatóhelyettese tájékoztatta a vendégeket a Tisza Volán tevékenységéről, eredményeiről, gondjairól. Ma és holnap előadásokkal és konzultációkkal folytatja az országos tanácskozás munkáját. A tegnapi-nap legérdeke- * .sebb színtoltja minden bizonnyal az uj Volán+egyenruhák bemutatása volt, Még az elmúlt év végén kérték fel a Volán-vállalatok a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalatot, hogy az eddiginél tetszetősebb, modernebb, de változatlanul kényelmes egyenruhát tervezzenek dolgozóik részére. Répást Lászlóné, az MKV igazgatóhelyettese a bemutató előtt elmondta, hogy elsősorban természetes anyagokból. saját fejlesztő osztályuk készítette el a modelleket. Jövőre már ezekkel találkozhatunk utazásaink alkalmával, Az egyenruha legtöbb darabját a Szegedi Ruhagyár készíti. De lássuk a medvét, azaz az új egyenruhákat. Nem lesz okuk szégyenkezni miatta a benne járóknak. A férfiak világoskék inget, sötétkék zakót és szürke nadrágot kapnak, sötétkék nyakkendővel. Az ing téli és nyári változatban egyaránt készül majd. Ezzel harmonizál a hölgyek öltözete. A három alapszín természetesen náluk is azonos. Szoknyával és nadrággal egyaránt készülnek a kosztümök. A blúzhoz sötétkék selyemmasnit álmodott a tervezője. Újdonságnak számítanak a télikabátok, dzsekik — többféle formában és kivitelben készülnek. A hölgyeknek a legdivatosabb ejtett vállal és köríves sálgallérral. A müizőrme bélés mindkét kabátból kivehető Újfajta sapkákkal is kiegészült a kollekció Férfiaknak és nőknek egyaránt szürke „usánkát" terveztek a hidegebb napokra, de őszre-tavaszra szövetsapka és kalap is tartozik az együtteshez. Lehet, hogy Pierre Carden is megirigyelné? Ki tudja. Már csak egy kérdés ma rad: a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat vállalja-e, hogy a ruhához a szolgáltatásokat is „világszínvonalúra" szabja? R.G. a vonatoknak menni keli... Személyvonat közeledik Szegedhez. A rendező-pályaudvart elhagyva «kissé lassít a Hattyas sor végért levő kanyarban, ahol a reggeli órákban serényen dolgoznak a pályaépítők. A munkacsapat vezetője, Juhász János pályamester fogad, és tájékoztat munkájukról. — Mellékvonalakon 20—25 évet is kibír egy kitérő, de itt olyan nagy a forgalom, annyi kocsi gurul át a keresztezésben, hogy gyorsabban kopnak a sínek. Ezt a váltót eredetileg 1956-ban építették be, azóta az alkatrészeit szinte évente kicserélték, most pedig már megérett a teljes cserére. — Mikor kezdtek a munkához? — Az előkészületeket két nappal ezelőtt kezdtük el. A kitérő alól kiszedtük a szen/nyezett ágyazatot, majd a beépítendő új kitérőt lekötöttük. Ez azt jelenti, hogy a munkapadokra ráhelyeztük az aljakat (talpfákat), erre jött rá a sín, amiket aztán hozzáerősítettünk a talpfákhoz. A mai nap feladata a régi helyére az új „48 XIII. típusú" kitérő becserélése. A pályamunkások már reggel 7 órakor a helyszínen voltak, megtették az előkészületeket. A biztonságos munkavégzés érdekében meghatározott távolságban kitűzték a megállást parancsoló vörös tárcsát, sőt plusz biztosítékként még két talpfát is a sínekre helyeztek. A vágányzár pontosan nyolc órakor kezdődött és délután háromig tart. Ez idő alatt kell elkészülni a munkával. Ez a kitérő kulcsfontosságú a rendező-pályaudvaron, cseréje a nagyállomás felöli oldalon egész napra megbénította a forgalmat. Ezért minden munkamozzanatnak kiszámított menete van. Indul a munka. A leszorítócsavaroktól megszabadított síneket tizennégy ember harapófogóhoz hasonló sínfogóval megfogja, majd: — Egyszerre héj ..., Hadd jöjjön..., Még egyszer héj .. — hangzik fel a vezényszó. A karok megfeszülnek, a sín felemelkedik helyéről, és a pályamunkások a szomszédos vágányon álló kocsikhoz viszik a nehéz vasat. Olvasom a sínen a feliratot: „Diósgyőr 1968", a másikon „Diósgyőr 1979". — Mi lesz a sorsuk? Főzőcske - készből, félkészből Ezüstkalászos gazdatanfolyamok A mezőgazdasági kistermelők oktatásával, képzésével kapcsolatos teendők megbeszélésére rendezett szerdán országos tanácskozást a MEM, a Szövosz és a TIT. Az eszmecserén elhatározták, hogy felelevenítik az egykori ezüstkalászos gazdatanfolyamo'kat, amelyeken a korszerű kisüzemi termelés legfontosabb gyakorlati és elméleti tudnivalóit sajátíthatják el a résztvevők. A télen induló tanfolyamokra a TIT-szervezeteknél lehet jelentkezni (MTI) A felmérések szerint azok a háziasszonyok, akik a főzéshez kizárólag nyers anyagokat használnak, a reggeli és a vacsora készítésére 90-120 percet, az. ebéd főzésére-sütésére 2-3 órát fordítanak. Időt nyerni — márpedig ez létkérdés a dolgozó nő életében — csak úgy lehet, ha a konyhai munkálatokhoz, konzervet, gyorsfagyasztott, félkész vagy kész zöldséget, főzelékfélét hasznainak A Fogyasztók Városi Ta- ételekért. Így van ezzel a nácsa idei utolsó ülésén legtöbb átlagkeresetű, kettő— ahol a nők otthoni mun- nél több tagot számláló csakáját könnyítő élelmiszerkí- Iád asszonya, pláne ha ott nálatról, no és persze e ké- a kisebb-nagyobb mélyhűtő, szitmények árairól volt szó Az a háziasszony, aki — egy gyakorló háziasszony kénytelen-kelletlen fillérre hamarosan meggyőzött min- osztja be a havi kosztpénzt, denkit arról, miért nem se- nem rendszeresítheti a házi git(het) a mai nő főzési munkáját könnyíteni hivagondjain a kész avagy fél- tott kész ételeket. kész étel. A kevés kaszt- Nézzük most sorjában, pénzből maga készít elő a miféle kifogásokkal utasitmaga csa'.ádja számára min- .lak el az asszonyok — akikdent egv-egv konzerváló nek véleményét ezúttal a fomunkára szánt éjszakán. Az gyasztók városi tanácsának adagokat szépen kiparciózza tagjai tolmácsolták — a keés a mélyhűtőben tárolja, «zen kapható étéleket. hogy aztán a rohanós napo- Egy négytagú család mikon legyen hova nyúlnia a nimum 4 doboz csak melegilényegesen olcsóbban ..elöál- tésre váró konzervet eszik lított", házilag gyártott kész meg ebédre avagy vacsorára. Akkora tételben konzervet vásárolni egy étkezésre kész pénzkidobás, pazarlás, hiszen e tetemes összegből lényegesen több. jobb, hazai ízű falat főzhető. Az anyagi megfontolások mellett konzervet a ma asszonya már csak azért sem használ szívesen, mert ahhoz, hogy a pléhdoboz tartalma fo-' gyasztható legyen, még ízesíteni, javítani, tovább főzni szükséges Jóllehet a nagykereskedelem 1 50—180 fajta konzervet kínál, ezek népszerűsége évről évre csökken. A bébiételek és italok viszont igen népszerűek a kisgyerekes anyák — mi több, a sportolók — körében. Keresik és vennék is, ha a gyártott 40 féle bébiétel és 9 féle bébiital közül nemcsak mindig ugyanaz a tíz fajta lenne a boltok polcain, A gyárilag készített házitészták — ki nem tapasztalta már, — bodaggá főnek össze a fazékban. Az§ta kivált nem kellenek senkinek, amióta megjelentek a boltokban a magánkisipar aranysárga és finom száraztésztái. A befőttek túlontúl édesek, a mirelit ételek drágák — ezert nemigen kelnek el. Félnek a vásárlók az előrecsomagolt, szeletelt húsoktól — zsákbamacskát senki sem vesz szívesen. Hiszen nem ritkaság, hogy a fóliába bújtatott húsok közül a látható, a legfelső igazán gusztusos, friss. Az alábújtatott többi szelet már korántsem kifogástalan. A dolgozó nők otthoni főzőcskéjét könnyíteni hivatott kész-, félkészételek egyelőre nem aratnak győzelmet a konyhákban a hagyományos módon készített ételek felett. Pedig e célból is készültek K. K. — Mellékvonalon még hosszú ideig megteszik — válaszol röviden a pályamester. A két sin kiemelése között szusszanásnyi idő van. Többén megindulnak a közeli vizes kanna felé. Az egyik pályamunkás nagyot kortyol a bögréjéből, aztán fúj egyet. Lehelete meglátszik a levegőben. — Hideg? — Nagyon. — Víz, vagy tea? — Viz, mert tea csak akkor jár, ha a napi átlaghőmérséklet plusz négy foknál kevesebb. Igaz, most is közel jár ahhoz, de a szabály, az szabály. Pedig egy forró tea jobban esne. Közben a többiek előbb a talpfákat, majd a síneket fölrakják az univerzális darus járműre, és az ahhoz kapcsolt sínszállítókocsikra. Nézem a pályamunkások arcát, fiatalok és idősebbek egyaránt megtalálhatók közöttük. S, szokatlanul sokan vannak. — A mai munkába a vasútépítő és karbantartó szakmunkástanfolyam 45 hallgatója is besegít — mondja Füle Imre, az igazgatósag pályafenntartási vonalbiztosa. —• Ez a tanfolyam szeptember elsején indult, s most a 120 órás gyakorlatot töltik a hallgatók. Hetente egy alkalommal összehívjuk őket az igazgatóság egész területéről, és olyan munkát végeztetünk velük, amit mindennap csinálnak, s ami egyúttal hasznos a vasútnak is. A gyakorlati képzést 300 órás elméleti oktatás követi, a szakmunkásvizsga után pedig munkavezető, előmunkás munkakör betöltésére kapnak bizonyítványt a jelenlevők. Délelőtt tíz óra. A régi kitérő helye üres, megkezdik az új szerkezet betolását. Közéi hatvan pályarminkás kézbe- veszik a „rukkolófát", amit a talpfák és sín alá tolnak, és ismét' felhangzik az ismerős vezényszó: — Egyszerre héj..., Még egyszer héj . . , Még egyszer héj. Feszülnek az izmok, megmozdul a 16 tonna súlyú kitérő. Centiméterről centiméterre kerül közelebb helyéhez. Rövid pihenő. A pályamunkások megtörlik izzadt homlokukat, majd ismét kézbe veszik a szerszámot. — Egyszerre héj..., Ne himbálódjon ..., Csak a jobb oldalt héj..., Most mindenki héj ... — Allj meg! Jól van emberek, szép munka volt! Aki vezényelt magas, őszülő ember. — Barna János előmunkás vagyok — mutatkozik be. — Harminckét éve dolgozom a vasúton. Pályamunkásnak vettek fel, 1959-ben elömunkás-tanfolyamot végeztem, azóta irányítom a csapatot. — Mit kell tudni egy élőmunkáinak? — Nagyon jól kell ismernie a szakmát, annak minden fortélyát. Aztán érteni kell az emberek nyelvén beszélni, ügy kell összefogni és irányítani a munkát, hogy mindenki egyszerre végezze a műveletet. S, nem utolsósorban szeretni kell azt, amit csinál. — Hány kitérőt cserélt ki eddig? — Soha nem számoltam. De az elmúlt három évDen minden kitérőcserénél itt voltam Szegeden. Most is lizennégy társammal jöttünk Orosházáról segíteni. — Milyen ez a mai csapat? — Ez a legjobb brigád. Lehet velük dolgozni, látszik, hogy válogatott pályamunkásokból áll. — Három évtized nem kis idő egy pályamunkás életében. Van-e különbség az akkori és a mostani munkakörülményekben? — Amikor engemet a vasúthoz felvettek két ember kezeskedett értem. Ma mindenkit felveszünk, csak jelentkezzenek. A munkánk is sokat változott, csak néhány dolgot említek: korábban pályakocsikkal mentünk ki a nyílt vonali munkahelyekre, ma kényelmes autóbuszok szállítanak bennünket. Délben meleg ételt ebédelünk, védőruhát kapunk, és korszerű pályaépítő gépek könynyítik munkánkat. Mégis kevesen vagyunk. A miértre keresem a választ. Vörös Gyula Városföldről így vélekedik: — Nehéz ez a munka. Sok fiatal megijed a körülményektől. Hiszen télen, a zord időben éppúgy kell pályát fenntartani, mint nyáron, a rekkenő hőségben. Ennek ellenére én nem bántam meg, hogy érettségivel ide jöttem dolgozni. A körülöttünk állók között felfedezem a „vizes embert", Beke Mihályt. — Én tizenkettő évig a Füszértnél. dolgoztam, mint rakodómunkás, onnan jöttem a .vasútra, Kiskunfélegyházán lakom, ott is dolgozom, a fizetésem öt és fél, hatezer forint között mozog. Meg vagyok elégedve, jó cserét csináltam. Egy másik fiatalember, Fári András Orosházáról hozzáteszi: — Engem a szabadban való munka és a szabadjegy csábított ide. Ha elvégzem a tanfolyamot, emelkedik az órabérem is. Amíg beszélgetünk lassan közeledik felénk egy M 62-es dízelmozdony. A „Szergej"re drótkötelet kötnek, annak másik végét az új kitérőbe akasztják. Minden tekintet a mozdonyra figyel. A hatalmas gép méltóságteljesen megmozdul, és alig egy perc alatt végleges helyére húzza az új kitérőt. — Mennyivel könnyebb ez — sóhajtanak fel többen. Most már csak a munka legkönnyebb része van hátra. Összekötik az új és régi síneket, a szomszédos vágányon várakozó szerelvényből zúzott kővel töltik fel a talpfák közét, aztán délután a megszabott időben ismét megindul a forgalom. Mert a vonatoknak menni kell... Gellért József Tanácskozott a mórahalmi pártbizottság Tegnap délután az MSZMP Mórahalmi Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága ülést tartott. Szűcs Istvánné, a pártbizottság titkára előterjesztésében a testület tagjai tájékoztatót hallgattak meg a terület idei gazdasági fejlődéséről, valamint a jövő évi gazdaságpolitikai feladatokról. A tájékoztató után e témákkal kapcsolatban felszólalt Ábrahám Vince, a Rúzsai Népszabadság Tsz elnöke, Seller Antal, az öttömösi Magyar László Tsz dolgozója, Dobó Lajos, a mórahalmi Afész elnöke, Bálint Pál, a Mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet üzemi párt vezetőségének titkára. Varga Imre, az Öttömösi Magyar László Tsz elnöke, Szögi Antal, a mórahalmi sütőüzem dolgozója, Huszta Gellért, az Asotthalmi Felszabadulás Tsz elnöke és Horváth Lajos, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának osztályvezetője.