Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-18 / 297. szám
Ii lesz a lemaradókkal ? Az idei év — a száraz időjárás miatt — nem tartozik a legsikeresebbek közé. Még nincsenek végleges adatok a terméshozamokról, de annyi máris elmondható: a növénytermesztők nem tudják teljesíteni terveiket. Különösen nehéz helyzetbe került az a 325 üzem, ahol a terméskiesés meghaladja a 20 százalékot. Nagy vámot szedett az aszály. Mi lesz velük? Képesek lesznek-e a termelés zavartalan folytatására? Ezek az üzemek fokozott figyelmet érdemelnek, hiszen a szövetkezetek negyedét alkotják. Zömük Borsod, SzabolcsSzatmár megyében található, de komoly kárt szenvedtek a Fejér és Pest megyei mezőgazdasági üzemek is. E gazdaságok pénzügyi helyzetük javítására, a termelés folyamatossá tételére kedvezményes hitelt vehetnek föl. A kamat egy részét — pontosan 7 százalékát — a költségvetés magára vállalta. Egyes súlyosabb esetekben a teljes kamat összegét megfizetik a megfeneklett gazdaság helyett, s így mód nyílik a szükséges vetőmagok, műtrágyák, s más, égetően fontos anyagok és eszközök megvásárlására. Természetesen — a rossz időjárás ellenére — születtek azért figyelemre méltó eredmények. Búzából például a legmagasabb hozamot a Lippói Béke öre Tsz takarította be, mégpedig 7265 kilogrammot hektáronként. A dobogó második fokára a makói Kossuth Tsz állhat fel: 7234 kiló a teljesítményük. A bronzérem a Szajki Béke Tsz-t illeti meg, ők 7207 kilogramm kenyérgabonát vittek a magtárba. A 6 tonna felett teljesítő gazdaságok száma Tolna megyében volt a legnagyobb, ökel a baranyaiak, majd a békésiek követték. Feltűnő, hogy az idén több területen — például Heves, Nógrád, Vas, Veszprém és Zala megyében — nem akadt egyetlen olyan gazdaság sem, amely a vízválasztónak számító szintet túlszárnyalta volna. Ebből js kitűnik, hogy a mezőgazdasági üzemek körében egyre erőteljesebb mértékű a differenciálódás, e tendencia különösen felerősödött az utóbbi két-három évben. 1980-ban 30 százalékot ért el az alacsony hatékonyságú üzemek száma, 1985-ben már csaknem kétszerese volt ennek. Ugyanakkor a 100 forint költségbefektetéssel 12 forint feletti eredményt elérő, magas hatékonysággal termelő gazdaságok aránya 40 százalékról a felére esett vissza. A differenciálódás fölerősödése a mezőgazdasági nagyüzemekben együtt járt azzal, hogy a gazdaságokban a korábbinál nagyobb hányaddal bomlott meg a pénzügyi egyensúly, állandósultak a fizetési zavarok, végeredményként pedig nagyobb mértékű pénzügyi hiány keletkezett. Mindez a kedvezőtlen adottságú térségekbe volt a legerőteljesebb. Tavaly a Borsod-AbaújZemplén megyei termelőszövetkezetek pénzügyi hiánya volt a legmagasabb: 440 millió forint, Hajdú-Biharban 234 millió, SzabolcsSzatmár megyében pedig 211 Közeleg az év vége, ilyenkor mind több nagyüzemben latolgatják már a várható eredményt, s kovácsolnak terveket a jövő esztendőre. fgy van ez a mezőgazdasági nagyüzemekben is, ahol finiséhez érkeztek a határban végzett munkák: a termények zöme már biztonságban van, de járnak még a traktorok, helyenként a vetőgépek is. S miközben szinte mindenki a jövő évi termés megalapozásán, az idei elképzelések végrehajtásán fáradozik, egyre többször lehet hallani a kátyúba jutott üzemekről. Menynyien vannak valójában? Milyen gondokkal küszködnek? Számíthatnak-e külső segítségre? millió hiányt „hoztak össze" a közös gazdaságok. Egyedül csak Veszprém megye büszkélkedhet azzal, hogy az utóbbi években nem volt egyetlen veszteséges gazdaságuk sem. Ha több év eredményét rakjuk a mérlegre, akkor megállapítható, hogy a pénzügyi hiány évről évre szinte azonos térségekre koncentrálódik. Elsősorban .Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Békés megye gazdaságainak egy jelentős része nem képes ötről hatra jutni. « Az okok többnyire a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal, elemi károkkal, egyes ágazatok eleve alacsony jövedelmezőségével függnek össze. De növekvő számban vannak olyan gazdaságok, ahol a vezetési, munkaszervezési hiányosságok, a termelési, tenyésztési hozzáértés alacsony szintje, az ipari — szolgáltató tevékenység — nem eléggé körültekintő vállalkozásai okozzák a növekvő pénzügyi hiányokat. Egyes becslések szerint 400-500-ra tehető a nehéz helyzetbe jutott üzemek száma, közülük soknak az egyszerű újratermelés is gondot okoz. A világpiac változásai, a szabályozók, szigorodása, az évek óta tartó aszály különösen a gazdaságilag elmaradott térségekben idéztek elő nehéz helyzetet. Ezek a területek 7 megyében találhatók, a már említettek mellett ide tartozik még Baranya, Somogy, Zala és Vas megye egyes vidékei. A kormány nemrég határozatot hozott e területek fejlesztéséről. A program szerint mind a népgazdasági, mind a tanácsi tervezőmunkában kiemelten kell kezelni e térségek fejlesztésének kérdését, s el kell érni. hogy már a mostani tervidőszakban mutatkozzanak bizonyos eredmények. Az erőfeszítéseket kezdetben a leghátrányosabb helyzetű térségekre összpontosítják, így főként Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére. A program célja a gazdasági kibontakozás megvalósítása, amely a gazdasági szerkezet átalakításával és korszerűsítésével valósítható meg. Az elmaradott térségek fejlesztéséhez, az ott gazdálkodók megerősítéséhez szükséges pénzt a tanácsoknak, az államnak és a gazdálkodóknak kell együttesen előteremteniük. De mozgósítani kell ehhez a lakosság erőforrásait is. A mezőgazdaságban mindenekelőtt a meliorációt kell fokozni, de nagyobb figyelmet szükséges fordítani a kistermelés növelésére is. A fejlesztés konkrét, térségenkénti feladataira a megyei tanácsok legkésőbb 1987 első negyedévének végéig készítenek saját intézkedési programot. Ám átütő erejű változás csak akkor remélhető, ha a feladatok végrehajtásába bekapcsolódnak a társadalmi és érdekképviseleti szervek, a tudományos egyesületek és intézetek, valamint a lakosság is. Cs. J. találkozója Dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság volt szövetségi kancellárja, mint a bécsi világkiállítást előkészítő bizottság elnöke — dr. Haus Mayer, Bécs város polgármestere társaságában — szerdán Budapestre érkezett. Megbeszélést folytatott Marjai József miniszterelnök-helyettessel a nemzetközi kiállítások és bemutatók területén való magyar—osztrák együttműködés kérdéseiről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délelőtt a Parlamentben fogadta Bruno Kreisky politikust, az Osztrák Szocialista Párt tiszteletbeli elnökét. Bruno Kreisky délután elutazott' Budapestről. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói szerdán budapesti központjukban, munkásgyűlést tartottak, amelyen a bányászok és a bányaüzemekben dolgozó nők cselekvő szolidaritásáról biztosították a hazájuk boldogulásáért és függetlenségéért küzdő nicaraguai népet. A munkásgyülésen részt vett Kapolyi László ipari miniszter és Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára. atomerőmű-épílésl együttműködés Az Ipari Minisztériumban szerdán nemzetközi sajtótájékoztatót rendeztek abból az alkalomból, hogy Pakson ma, csütörtökön felavatták az atomerőmű harmadik, 440 megawattos reaktorblokkját. A hazai és a külföldi újságírókat Anatolij Jeliszejev. a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanáe-i«*, Láczai Szabó Tibor, az Ipari Minisztérium touanacs<»a. a Paksi Atomerőmű Állami Indító és Ellenőrző Átvételi Bizottságának titkára és Simon Péter, a Paksi Atomerőmű Vállalat üzemviteli igazgatója tájékoztatta a magyar—szovjet, valamint a KGST-országok közötti atomerőmű-építési és atomenergetikai együttműködésről, továbbá a paksi nukleáris energiabázis működéséről és fejlesztési terveiről. Hangszerek Szegedről Nagy László felvételei Zömében tőkés exportra készítenek vonós hangszereket a Szegedi Hangszergyárban. Az ország egyetlen Ilyen üzeméből 18 millió forint értékű hangszer kerül ki az idén. A nyugatnémet és amerikai megrendelők kérésére kiváló minőségű koncert- és zenekari hangszereket Is készítenek. Januártól a gyár a Konsumcx Külkereskedelmi Vállalat kebelén belül dolgozik tovább. Anatolij Jeliszejev utalt arra, hogy immár 35 éve nyújt segítséget a Szovjetunió jelentős magyar ipari beruházások létrehozásához. A Dunai Vasmű építéséről kötötték az első együttműködési szerződést, s azóta több mint 100 nagy ipari objektum kivitelezésében működtek közre a szovjet partnerek, fgy épült meg egyebek között a százhalombattai kőolajfinomító, a 750 kilovoltos távvezeték és Szeged térségében két nagy földgázfeldolgozó üzem. Az atomenergia békés felhasználásában kialakított együttműködés a csillebérci kutatóreaktor felállításával kezdődött és a paksi atomerőmű építése során teljesedett ki. Ehhez a Szovjetunió szállított egyebek közölt turbinákat, gőzgenerátorokat, információs-számítástechnikai rendszert, sugárellenőrzési és -védelmi berendezéseket és más korszerű termékeket. Az atomenergetikai berendezések gyártásának szakosításáról kötött egyezmény és a kétoldalú megállapodások alapján a szovjet partnerek mellett Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország éikaz NDK Is szállított korszerű berendezéseket Paksra. így ez az első atomerőmű, amely a KGST-tagországok, továbbá Jugoszlávia sokoldalú kooperációja alapján épült. A további program szerint u jövő évben helyezik üzembe a paksi IV. számú blokkot, s a néhány hónappal ezelőtt kötött új egyezmény szerint 1994-ben, majd 1996-ban adnak át egy-egy 1000 megawattos reaktort. Láczai Szabó Tibor arról szólt, hogy a nagy, 1000 megawattos blokkok már a műszaki fejlesztés új eredményeit testesítik meg; hatékonyabban hasznosítják a nukleáris üzemanyagot, a korábbinál fejlettebb biztonságtechnikai berendezésekkel rendelkeznek, és építésük is gazdaságosabb az eddigieknél. Simon Péter bejelentette: a szeptember óta működő ifi. számú blokk egyébként eddig több mint 500 millió kilowattóra villamos energiát adott az országnak. Ez is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az atomerőmű már a múlt héten teljesítette idei tervét, — a 6,9 milliárd kilowattórás áramtermelés! előirányzatot, — s az év végéig várhatóan 400 millió kilowattórával túlteljesíti tervét. 76. évfolyam, 297. szám 1986. december 18., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Minden A. tsz Kádár János és Bruno Kreisky Szolidaritás