Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

5 Hétfő, 1986. december 15. Tetőkálvária - vagy: mindennek a teteje... Marika, a fiatalasszony egészen sürü harisnyát hord megvastagodott, eres lábai miatt. Pihennie kellene — mint mondta —, de két fi­zetést kíván a család. Asz­szonyi kereset nélkül már hó elején üresen ..tátongna a házi kassza. Kádár Sándor­né emiatt jár a városrészi lila óvodába, nap mint nap. Két gyermeket nevelnek a kábelgyárban munkálkodó emberével. Mondandója így rögzítődött: — ... nő a fiunk, a lá­nyunk, kicsi a helyünk, anyukám özvegyen maradt. Annak rendje s módja sze­rint beadtuk lakáscserére a kérelmünket. Kétszer a mi hibánk miatt visszaadták, de harmadszorra elfogadták. Az Inlak előszerződés-félét kö­tött velünk, és később meg­kaptuk a kiutalást Rókusra, a Bálint Sándor utcába. — ... nyolc éve kaptuk a Bimbó utcai legfelső szintű lakásunkat, munkáslakás­akcióban. Április elején megkaptuk az engedélyt a cserére. Csak az alapjai áll­tak az épületnek, de mi igy is elfogadtuk. A lakásbemu­talón szóltak, hogy a papír­jainkat gyűjtsük be gyor­san, egy hónapon belül köl­tözhetünk. összeszedtünk minden szükségeset, hogy a régit eladhassuk. A lakás­szövetkezet Sárosi utcai iro­dájába OTP-nek való igazo­lásért kellett menni. Ott mondták: adnak, de ráírják, hogy peres a ház. ezzel együtt a mi lakásunk is . .. ... már sokadik éve áz­tunk, mindig mj magunk javítottuk a plafont, festet­tük a falakat. Aztán annyira ... *VOrt 3fí91-jA Kt Tnjkl fölemelkedtek az árak, hogy egyszerűen rászorultunk a szövetkezét segítségére. Ak­koriban fizettek a rendbe­tételért, de a tetőt mi nem tudtuk kijavítani és emiatt, amikor csak esett, nekünk új kiadásaink lettek. Az utoLsó beázást a kora ta­vasszal, a szokásos módon bejelentettem, és akkor egy 8 példányos jegyzökönyvet teltek elém, írjam alá. a szövetkezet a tetők miatt bepereli a Délépet. Ki gon­dolta akkor, hogy az OTP épp emiatt nem veszi majd vissza a lakásunkat.. . .. . nyakunkba vettük a várost, a// összes ismeretsé­get megkeresve, az OTP után rengeteg helyen jár­tunk. A szövetkezeti irodá­ban a Délép megbízottja azt állította, csinálják a tetőt. Kértük: írják bele ezt az igazolásba, és majd elintézi egymás között a Délép, a szövetkezet és az OTP, hogy ki fizessen és kinek, mi hadd költözzünk. Ilyet nem állt jogukban belevenni. Folya­mat ide, folyamat oda, az OTP semmiképp nem vesz vissza peres lakásokat. .. . .. egyszer elkaptam az utcán a Délép műszaki ve­zetőjet. mondtam neki, nagy tét forog kockán. Azt felel­te: asszonyom, ez a tető kész van. Hívtam, nézzük meg, mert én úgy látom, csak az egyik részig van meg a szegőléc. Azt mondja erre, ha nem hiszi, akkor nagyon sajnálja, de a tető kész! ... ezután elindultunk, hogy minél hamarébb rend­be tegyék a tetőt. Mint ki­derítettük a Délép több em­berénél, a vállalat fölkérte a nyíregyházi nem tudom én. milyen vállalatot. hogy ők másodállásban iavrtsák meg a házunkat. Hétvégeken jöttek onnét, és sokszor fél­bemaradtak a munkával Sok-sok telefonálás után de­rült ki. hogy nem tudták meg bent a Délépnél, hogy mi van. Egyik azt erőltette, kész, a másik, hogy nem. Egy a lényeg, a férjem be­ment a Csillag téri Délép szolgáltató irodába, mikor js az illető mondta, ne hara­gudjanak : tényleg nincs kész a tető, most már utána jártak . . . ... a férjem kérdezte, mégis, mikorra lesz meg. Az illető a vállát vonogatta. Erre ő kérte a főnökét, az se tudta. Ekkorra már ko­molyra fordult a dolog, és a férjem azt mondta, addig onnét el nem megy, mig konkrét dolgot nem tud. Er­re azután beszéltek telefo­non a nyíregyházi társaság­gal. Onnét végképp megtud­ták, hogy valóban csak fé­lig készült el a tető . .. . . . ekkor sok-sok ismerő­sön, meg a Délép jogtaná­csosán keresztül kértük, mozgassák meg ezt a kis csoportot. A férjem szemé­lyesen kérve kérte őket, fe­jezzék be a munkát. El is hozták hét végére az anya­got, de a Délép nem küldte a darut. .. .. . újabb telefonok, újabb beszélgetések. Úgy tudjuk, átvették, s nem is merünk fölnézni rá. mert a végén minket hibáztatnak az egész kálváriáért. A Délép embere szerint a tető kész van. de a festése hiányzik. Tartunk töle: ha eddig, számunkra apró dolgon huzavonáztak, beleköthet valaki, hogy nem kenték föl a fénytaszító fes­téket. S ha emiatt csúszunk, itt a tél, nyárig ide ember nem jon festeni. Ha ebbe belekapaszkodnak, nekünk végünk . .. . .. közben a férjem, •"pár­huzamosan a tetőjavítással azon fáradozott, hogy ne vesszen el az érvényes la­káskiutalásunk. Ismeretség útján a hivatalban, legvégül már a Timár elvtárshoz ju­tott. Nagyon rendes volt. ö volt a legemberségesebb hoz­zánk. Közbevetem, a többi­ek beköltöztek időközben, a beígért időre, november vé­gére — Timár elvtárs akkor visszaküldött bennünket ah­hoz, akinek először beadtuk az igénylöt. Onnét az Inlak főnökéhez kerültünk, aki szintén nagyon rendes volt velünk, de annyira egyedi­nek tartotta esetünket, hogy többszörösen csak széttárta a karját. Vesznek vissza ők is lakásokat, de a lakáshi­vatal ügye nem tartozik a hatáskörükbe. Üjra Timár elvtársat kerestük, nagy el­keseredésünkben, de a peres lakást ők sem tudták visz­szavenni. Sajnálattal közölte viszont, ha nem vesszük bir­tokba a kiutalt új lakásun­kat, akkor háromszoros la­kásrezsit nyomnak rá. Tel­jesen mindegy, hogy kinek a hibája miatt... ... bújtuk a jogszabályo­kat. forgattuk a papírjain­kat. rátaláltunk az Inlak előszerződésének egyik pont­jára, mely szerint „csak la­kó hibájából" róják ráng a háromszoros rezsit, de sem­miféle utalást nem találtunk arra, ha nem a lakó hibájá­ból marad el a költözés ... A lakásunk nyolc évvel ez­előtt 420 ezer forint volt, a jelenlegi fölötte van az egy­milliónak. Fél szobával lesz több. A régi ilakás remélt árához kértünk vállalati kölcsönt, ami időköziién el­veszett a huzavona miatt, és jóindulattal megkapnánk az OTP-től a legnagyobb hitelt, komoly kamatra persze To­porog az ügy. Próbálkoz­tunk. hogy szabad kézből el­adjuk, de kikötése az Inlak­nak, csak az OTP-nek ad­hatjuk le azt, különben sza­bálytalan . . . ... az egyik hét vé­gén bekopog hozzánk egy fiatal pár, kérték, szeretnék megnézni a mi „régi-mostani" Bimbó utcai lakásunkat. Be is men­tünk az OTP-hez, mondtuk, ne zárkózzanak el a vissza­vételtől, itt az új tulajdono­sa a lakásnak, a tetőt rövi­desen kijavítják: hadd men­jen mindenki az útjára. Azt mondták: «lakást nem utal­hatnak ki. míg az előző tu­lajdonosa benne lakik . . . . . . ezen annyira megle­pődtünk. keresni kezdtük a fiatal párt igazunkra. Csu­pán azt tudtuk, hogy a fele­ség a kettes kórházban dol­gozik. Ismeretség, hosszú te­lefonok útján megtaláltuk végre a házaspárt. Meg is felelne nekik — mondták, de a beázás végett időközben meggondolták magukat.. . ... a Bimbó utcai «lakás kétszobás, amaz egy szobá­val lenne csak több. Ügy tapasztaljuk — nem hiszem, hogy túl sötéten látjuk —, nem foglalkoznak az ember­rel. Mindenütt a jog, a jog, a jog és a jog, és zárul a kör, nincs tovább ... Hol az emberség ? . . . nem mellékes, hogy a iérjem üzemvezető a gyár­ban. és felelős beosztásban dolgozik. Mikor elmegy, bi­zony, helyette a munkát nem csinálja meg senki. Mindig bélyegezni kell, azért, ami nem lenne tulaj­donképpen a feladata, csak az érdeke. Órák, hetek, hó­napok esnek ki a pénzkere­ső munkából. A lermelés nem állhat le, ezért hajnal­ban megy. este hozza haza, éjszaka elvégzi a munká­ját.. . kínunkban már csak nevetünk magunkon. hogy mennyire tehetetlenek va­gyunk .. . Rémesen kósza hír röp­pent az utcán: az OTP nem vesz vissza több lakást. Per­jési László igazgató meg­nyugtató választ adott : ilyen utasítás nem létezik. A Csongrád megyei igazgató­ságnak is érdeke, hogy mi­nél több lakást vásároljon vissza. Természetesen szin­tenként más-más áron . . . Itt tartunk '86 decembe­rében .. . Majoros Tibor A szegedi képzőművészet negyedszázada Szeged képzőművészeti életének jelentős eseménye zajlott tegnap, vasárnap dél­előtt a Móra Ferenc Múze­um Horváth Mihály utcai Képtárában. Megnyílt a Sze­ged képzőművészete 1960— 1985. cimü tárlat, mely a vá­ros negyedszázados művé­szeti áramlatait igyekszik feltérképezni. Mintegy 50 alkotó több mint másfélszáz müve látható a Képtár ter­meiben. A kiállítás tulaj­donképpen visszautal az lí)67-es nagy budapesti se­regszemlére, mely a város művészetének első országos bemutatkozása volt, s amelynek húszéves évfordu­lója nemsokára elkövetke­«Sl:. Tájékoztató és értékfel­mérö tehát ez a kiállítás, minden bizonnyal okulásul szolgál az egyes alkotóknak éppúgy, mint a művészet irányítóinak, szervezőinek. Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató köszöntőjét követően Papp Gyula, a vá­rosi tanács elnöke nyitotta meg a tárlatot. Emlékezte­tett a húsz évvel ezelőtti a Nemzeti Galériában rende­zett tárlatra s arra, hogy néhány alkotás most is lát­ható. Igazolván: idő és ér­tékálló munkák születnek Szegeden. Megállapította, hogy ezek az alkotások egy­szerre szegedi és nemzeti értékek, túlmutatnak a kör­töltésen, a megyehatárokon, s taláp az országhatáron is. Kifejézik korunkat, részei a bennünket körülvevő ál­talános atmoszférának, tük­rözi a XX. sz. végi tár­sadalmi folyamatök ellent­mondásait, életérzésünket. Hangsúlyozta, hogy a szege­di képzőművészet nem egy­séges, minden alkotó saját egyéniség, egyedi arculat, ennék ellenére maradandó értékek gyűltek össze e nagyszabású kiállításon. Az idei utolsó múzeumi tárlat — mely átnyúlik a jövő esztendőre is — min­den bizonnyal elősegíti az új és igazabb értékrend ki­alakulását, felszínre hozza a szegedi képzőművészet problémáit, inspirációkat ad, tanulságokkal szolgál. Szexológus a kávéházban Erről is beszélnünk kell Irodalmi kávéházunk kö­vetkező vendége a Royal Szállóban hétfőn 18 órai kezdettel dr. Veres Pál or­vos-újságíró lesz. Két köny­ve: a Beszélnünk kell róla! és az Erről is beszélnünk RéllT Szegeden is a kará­csonyi könyvvásár legke­resettebb kiadványai közé tartozik. A szerzőnek a hozzá érkezett több mint húszezer levél közül a leg-',' jellegzetesebbekre adott vá­laszai országosan széles körű vitát kavartak. Vannak, akik elitélik nyílt hangvételéért, mások viszont az iskolai családi életre nevelés segéd­könyvének használják a mü­vet. Megkérdeztük vendé­günket, hogyan foglalná össze a lényeget, amire válaszai épülnek? Áz Á-kategóriás Foglalkozása: bárzenész. Hangszere: dob. Minősíté­se: A-kategória. Kora: 30 év. Volt munkahelye: Sze­ged bár. Üj csapata: Sop­ron. Lövér Szálló zeneka­ra. A rövid személyi lap tulajdonosa: Greksa Tibor. Így kezdődött: Berényi Apolló már javában „nyúzta" a zongorát, ami­kor a kiskunhalasi Autós Csárdában odalépett a zon­goristához (Greksa József­hez) és ennyit mondott: Fater, vegyen a fiának egy rossz dobot, mert a srác nagyon lehetséges! Nem sokkal később, 14 évesen már az első dobfelszerelés mögött ült Tibor és őrült tempóban kezdte meg ta­nulmányait. — Az első igazi tanárom Faragó Antal volt — kezdi a beszélgetést, majd így* folytatja: — Az első ideig­lenes működési engedélyt 1973-ban kaptam meg, majd a kategória-vizsgák következtek. 1983-ban megkaptam az A-kategó­riát. — Milyen út vezetett a bárzenélésig? — Az első zenekarom az Apolló író volt. mapd kö­vetkezett a Viktória együt­tes Jánoshalmán. 1983-ban kerültem Szegedre a Ro­yalba és a Tisza presszóba. Közben megalakítottuk a Hóbiárt jazz-együttest. íme a csapat: Mentes Adám, Kovács Gábor, Cserép Ist­ván, Köles István, Fábián Tamás és én. 1984. áprili­sától pedig a Szeged bár lett a munkaadóm. — Most búcsút mond Szegednek. Véglegesen? — Nagyon megszerettem ezt a várost, a lakásom is itt van, a feleségem is Sze­gedon marad. Így termé­szetesen visszatérek. Most Sopronban a Lövér Szálló­ban próbálok szerencsét a Meteor group „színeiben". Erre az elhatározásra a jobb anyagi körülmények és a külföldi szerződés esé­lye késztetett. Greksa Tibor azóta Sop­ronban dobol. Helyét a Szeged bárba újból „visz­szatérő" Kelemen István foglalta el. Berényi Apolló így jellemezte. Öriási a pe­dagógiai érzéke, egy hibá­ja. hogy túl rendes! Ez le­gyen Greksa Tibor legna­gyobb hibája Sopronban is! B. L. — Megalapozott házasság­ból egészséges gyermekek szülessenek! A házasság megalapozását már kora gyermekkorban kell meg­kezdeni céltudatos, embersé­ges neveléssel. Ennek a széxuális vonatkozása ele­nyészően kis része, amely azért válik jelentőssé, mert a kevésről is alig esik szó, és az is főleg az /ijesztgetésen alapul. Nem a fiatalság „bűne" korai ér­deklődésük + szexualitás iránt. A szegedi tudomány­egyetem embertani tanszéke Csongrád megyében végzett felmérései bizonyítják, hogy az első menstruáció jelent-­kezesének ideje átlagosan 12,5 év. A nagylánnyá válás pedig azzal is jár, hogy a gyermek fiatalabban lehet terhes, és bizony korábban lobban fel a nem mindig plátói szerelem lángja. A fiúk első éjszakai spontán magömlése is évekkel ko­rábban következik be, mint ahogy azt apjuk átélte. £s ez a jelenség — erre apuka is emlékszik — a nemi élet gyakorlata felé irányítja az érdeklődésüket. A kész­tetéseknek pedig nem rit­*án tragédia a következmé­nye. — Mit éii ilyenfajta tra­gédián? — Többek között azokat a tényeket, amelyeket dr. farkas Matton a szegedi nőgyógyászati klinikán vég­zett kutatásai alapján A fia­talkorúak terhességmegsza­kitása és fogamzásgátlása című könyvében közölt. Le­írja. hogy a 18 éves kor alatt végzett művi terhesség­megszakítás minden nyolca­dik esetben többnyire súlyos következményekkel járó kismedencei gyulladáshoz vezet. Az esetek mintegy felében végleges meddőség lesz a meggondolatlan nemi kapcsolat következménye! Ez is olyan adat, amelyet ide­jekorán kellene tudatni azokkal, akik megfelelő tá­jékoztatás hiányában csak az ösztöneikre hallgatnak. A fiatalok korai szexuális érése, érdeklődése semmiféle rendelettel, tiltással, fenye­getéssel nem akadályozható meg. Az egyetlen célraveze­tőnek tűnő út az idejében történő tájékoztatás. Nálunk erre gyakorlatilag csak a házasság előtti orvosi ta­nácsadáson kerül sor. Nem kívánok általánosítani, de olykor igencsak hiányosan. Angliában viszont már 9 éves gyermekeknek beszél­nek erről, olyan életkorban, amikor a mondanivalónak nincs erotikus késztetése. — Miért hiányolja a fel­világosítást, hiszen nálunk mindenünnen dől a szex. — Inkább azt mondom, hogy a pornó, amely a vá­gyakat felkorbácsolja, de megoldást nem ad. — Kik adnak megoldást? — Vagyunk néhányan, akik nemcsak szívünkre vesszük a fiatalok gondjait, de konkrétan tanácsoljuk a tennivalókat, az életkori sa­játosságoknak megfelelő vi­selkedést. Persze ez is nagy felháborodást vált ki oly­kor. Nem a sandán vagdal­kozó kritikusokra gondo­lok, akikre nem érdemes odafigyelni, hanem jó szán­dékú vitatkozókra, akik más szellemben nevelkedtek, és akik olykor nem értik jó szándékunk lényegét. Ar­ra is volt már példa, hogy nagy tekintélyű hetilap helyt adott egy ilyen felháboro­dott hangú bírálatnak, ugyanakkor a nekem igazat adó szegedi pedagógusoknak a hozzászólását nem közöl­te le. Pedig a kritika elfoj­tóinak is tudniuk kellene, hogy a felkészületlenségből eredő nem megfelelő sze­xuális élet tönkreteheti a házasságot, de azt is hozzá kell tenni, hogy a legharmo­nikusabb nemi kapcsolat egymagában kevés ahhoz, hogy két embert egy életen át összekössön. —•* Köszönjük a „beveze­tést", a többit az irodalmi kávéház kérdéseire feladott válaszaiban várjuk. Zsoldos Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom