Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

Hétfő, 198G, december 15. 3 Csalócska piac — A zokni? — Egy tízes. — Kicsi. — Nem mondtam, nagy. Majd kinyúlik, ni. Egy ezresből télire is fel ugyan aligha vetekedhet nelehet öltözni. Amit meg ki- ves társaival a szegedi, de nőttek az övéi, azzal maga is színességében nem sokkal hogy beáll a pult mögé. A körfpr- marad el azoktól. A kiszugásban senki sem jár rosszul, perált zsebrádió, a bicikliadja Ahol régi holmi akad, ott lánc épp úgy a technika cso— Ingyen ötszáz, de csak magának. — Háromötvenért elviszem. ide! Ezt a kvarcórát mire egycsapásra megjelennek a dáit képviseli itt, mint az tartja? gyűjtők is. Könyv, bélyeg, elektromos hajszárító, vagy a — Hétszáz. rézmozsár egyre megy. Minél vérnyomásmérő. Alacsony — Nézze már meg a há- kopottabb, annál komolyabb pulzussal ezerkettöért kilam! az alku. mondottan előnyös, mire ki— Nincs azzal semmi — Érmék és régi pénzek fizeti az ember, magától felgond. mindig akadnak — meséli az megy a pumpa. Akad itt óra — Éppen ez az, ha nem öreg tárgyak szerelmese —, kakukkos, ingás, rúgós, hótollas, mért néz madárnak? igazán értékes darab csak ritkán. — Mi volt eddig a legnagyobb fogás? — Egy ezüst interziával — Négy! És meghív ide a berakott rózsafa könyvecske, sarokra egy lélekmelegítőre. Ebbe írták régen a báli dó rongybaba is táncra perKutya hideg van. táncrendet. 1872-ben polkát, dűlne tőle, pedig most félIlt aztán igazán nem jár- csárdást, keringőt táncolt a lábával igencsak szomorúan ja a mondás, hogy aki nem tulajdonosa. kelleti magát, vesz, ne babrálja. Szómba- Kanyarodjunk vissza a — Csalócska piac ez! — ton kora reggeltől árad, mához, hiszen itt is találunk árad a szó kérés nélkül is az hömpölyög a tömeg a Szent érdekességet bőven. Az idős enyhén borostás nézelődőből. István téri használtcikk pia- nénike egy kis üvegben ki- — Megtréfált mindenkit. nálgatja portékáját: Mióta megnyitották, leg— Japán kristály. — Mire jó? — Mindenre! Csodaszer — Mennyibe kerül .ma mok és kvarc — 30 forinttól 3 ezerig. Törött hegedű, amiből legfeljebb Dankó Pista tudna előcsalni valami szépet, szívbe markolót, olyat, hogy még a pulton árválkocon. Gyúrjuk, tapossuk egymást a szűk folyosókon — dugóba kerültünk. Ha akarnánk sem jutnánk előre egy tapodtat sem. A sor közepén alább akkora galom, mint piacon. Ügy a felfedezték itt a fora régi autólátszik, hogy az emberek, egy negyvenes férfi kihasz- csoda? nálva az alkalmat a szokott- — Egy tízes üvegbetéttel nál is hangosabban kelleti együtt. portékáját. Kilométerórát A fiatal szakácsot régóta egy ötvenesért, rozsdás csa- ismerem. Nem esik nehepot, régi könyveket fillére- zünkre szóbaállni: kért, hajasbabát négyszá- • —Hogy megy a bolt? zért. — Hát — Milyen kocsiba való ez is eladni, másnak az is lehet érték, ami nekik már nem az. Azelőtt? Dorozsmára jártunk havonta egyszer. Sok olyan holmi akad itt, ami már a bizományinak sem kell, fél bevenni, mert nincs rá ke. ! Igazából nem reslet. Üzletben én sem veninkább vásárolni ném meg, de itt a piacon Befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa Szombaton az Építők Rózsa Ferenc székházában folytatódott a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa. Megjelent a tanácskozáson Kádár János, az MSZMP főtitkára, továbbá Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Szabó István, a TOT élnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Hetényi István pénzügyminiszter, Kapolyi László ipari miniszter, továbbá a szövetkezeti mozgalom, a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. A küldöttek megválasztották a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának azt a 18 tagját, akikkel 125-re egészült ki a kongresszus előkészítése során a megyei küldöttközgyűléseken megválasztott testületi tagok száma, majd folytatták a vitát a kongresszusi dokumentumok és a szóbeli kiegészítés fölött. Ezután Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében köszöntötte a kongresszust. Szólt arról, hogy az utóbbi öt évben, a nehezüiő gazdasági helyzetben is, erősödött a szövetkezeti mozgalom. A közös gazdaságok mezőgazdasági termelésének értéke már meghaladja az évi 150 milliárd forintot. Termelésünk dinamikája azonban — egyebek között az aszály, a kedvezőtlen külpiaci értékesítési lehetőségek, valamint a növekvő elvonások miatt — az utóbbi két évben megtört. Időközben kedvezőtlenül módosultak a nemzetközi cserearányok is; a magyar agrártermelőknek, közöttük a tsz-eknek, ebben a megváltozott környezetben kéli megújítaniuk önmagukat. Kapolyi László ipari miniszter arról tájékoztatta a kongresszust, hogy az agrárgazdaságban felhasznált gépeknek immár a 60 százaléka a magyar üzemekben készül, A magyar ipar napjainkban már 1650 féle gép folyamatos fejlesztéséről, tökéletesítéséfői gondoskodik. A vegyipar is fokozza az erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelők jobb kiszolgálásáért. A csúcstechnológiák kifejlesztésében az ipar és a mezőgazdaság közös programokat valósit meg. A kongresszus határozatot hozott a termelőszövetkezetek feladatairól, a szövetkezeti mozgalom fejlődésének feltételeiről, és elfogadta az előterjesztett dokumentumokat. Az országos tanács megtartotta alakuló ülését, amelyen megválasztották a 21 tagú elnökséget és az országos tanács bizottságait, valamint a TOT tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke Szabó István lett, alelnökök; Fülöp László, a Bátai November 7. Tsz elnöke és Kéri Lehelné, a Rajkai Egyetértés Tsz elnöke. A TOT főtitkárává Eleki Jánost, főtitkárhelyettesévé, Lehoczki Mihályt és Poden Gyulát választották. (MTI) a mutató? járok ki. Gyűjtöm a régi minden más... Itt elkel a — Wartburgba. könyveket. Ez a két-három rozsdás borotva, a törött tü— Az előbb még Trabant- darab itt a pulton csak alibi, kör, meg a kerék nélküli biba ajánlotta. hogy más könyvbolondokkal cikli is. A vásárnak varázsa — Ha Rolls-Royce-on jár, összeakadjak. van, amellett, hogy spórol az ne itt válogasson! Az asztalon a „Ma sza- ember, itt beszélgetni, alEgy furcsa újság miatt ke- kácskönyve" is több mint 80 kudozni is lehet. Aki egész veredünk szóba: éves, szerényen húzódik meg héten ki se nyitja a száját, — Arabul nyomták a szá- Reizner János Szeged törté- itt az is ölre megy 5 forinzadfordulón, nyolcvanért a netét feltérképező munkája tért, s jót mosolyog magámagúé lehet. mellett. ban, ha sikerült meggyúrni — Aki nem tud arabu- A hét vége igazi slágere a az eladót... sul... minek annak? A dá- karácsonyfa égősor. A legvi- ,,A vásár vonz, vonz, egytumot sem találom meg raj- harvertebbtől a csillogó-vil- re vonz. A többi hasonvállalta, tőlem tegnap is nyom- logó vadonatújig sok aszta- kozás rég a múltté, s ha hatták. Ion kelleti magát. Nyolc kü- nem, jelentősége jócskán —Nézze, ez itt az egyes, lönböző fajtát sikerül- meg- megcsappant. Csak a város ez a kilences... számolni. > szívében kavargó karácsonyi — Honnan ilyen biztos — Felnőttek a gyerekek — piac marad, marad, marad, benne? mentegetőzik az idősebb versenytárs nélkül." Vajon — Próbálkoztam régen a hölgy — kihoztam ezt is. Az az itt hömpölygő vásárosok urammal mi már nemigen közül hányan olvashatták állítunk fát, minek akkor az Egon Erwin Kisch több mint égő? Nem érdekli? Olcsón fél évszázada leírt sorait? két adom — százötvenért elvihe- Pedig a száguldó riporter somaga ti! se látta a szegedi bolhapiamellett éppen arról magya- Akárcsak a párizsi, londo- cot. Lehet, hogy a vásároka ráz, hogy mennyire megéri ni meg megannyi más nagy- világon mindenütt egyforki-kinézni ide. Gyerekpuló- város bolhapiacán, itt is mák? Akár Prágában vanvert ötvenért, farmert mér S2inte lehetetlen leltárt esi- nak, akár Szegeden, egy százasért is lehet kap- nálni. Hírnévben, méretben Rafai Gábor Parasztdiplomaták nyelvükkel. — Meddig jutott? — Eddig. Egy fiatal anyuka' gyereket vonszolva Új KISZ-szervezet alakult Színészek a városért lyen családias légkört alakítunk ki a fiatalok között. — A színház KlSZ-eseitől joggal varja el a váras, hogy ne csak a kulisszák mögött dolgozzon ... — így igaz, s remélem, ennek az elvárásnak meg is felelünk majd. Egyelőre még kapcsolatokat keresünk, ismerkedünk a többi KISZszervezettel, de néhány ötlet azért máris megfogalmazódott. Jgy például — hasonlóan elődeinkhez szeretnénk segíteni lönböző városi Az öregebb — netán csak „volt" — KISZ-esek még emlékeznek arra, hogy egykoron a Szegedi Nemzeti Színházban Is működött KISZ-szervezet. Mozgalmi vezetőtől azt is megtudtam, hogy a nagyobb rendezvények lebonyolításához bármikor kérhették segítségüket, vagy ahogy a mozgalmi zsargon fogalmaz: a fiatal művészek bekapcsolódtak a képzettségüknek és érdeklődésüknek megfelelő ifjúsági munkába. A múlt időt pedig az indokolja, hogy jó néhány nyek lebonyolítását, éve csak emlék volt a szín- «„^hmm házi KISZ. Egészen ez év novemberének végéig, amikor is összeült tizennyolc fiatal, hogy újra megalakítsa a színház KlSZ-szervezetét. A miértről, a jövő terveiről pedig beszéljen Magonyi Zsolt, titkár: — Ahol sok fiatal kerül össze, szerintem természetes törekvés, hogy valamiféle közösség is kialakuljon. Ma erre legjobb szervezeti keretet az ifjúsági szövetség biztosít, hisz így már egy „csapat" nevében léphetünk föl közös érdekeinkért, közös céljainkért. Mivel kezdeményezésünket a színház vezetése, így Nagy László igazgató és Réti Csaba, a pártszervezet titkára messzemenőkig támogatja, csak rajtunk múlik, miegy-egy üzem, iskola kér színészeket ünnepi műsoraihoz, természetesen indulunk. Hasonló segítséget ajánlunk fel színházlátogatás szervezésében is, míg klubunkat szeretnénk nyitottá tenni. Sajnös, nagyobb zenés rendezvények meghirdetésének egyelőre külső akadályai vannak. Ami pedig már házi programnak számít — szeretnénk bemutatni tudásunkat a stúdió - mi is színpadon. A próbák már a kü- megkezdődtek, az eredmény rendezvé- pedig januárra várható, s ha B. Z. Luca-napi pogácsa Számos évszázados hagyomány, babonás népszokás fűződik december tizenharmadikához, Luca napjához. Közülük sok még ma is él. , Csongrád megyé falvaiban, s a Duna—Tisza közi tanyákon december 13-tól karácsonyig Luca-kalendáriumot vezetnek. A néphit szerint ebből következtetni lehet a jövő évi időjárásra. Elsősorban Szegeden divatas a Luca-napi krumplis pogácsa sütése, ebbe a háziasszonyok pénzérméket sütnek Az így kibélelt pogácsák különösen a gyerekek körében népszerűek. A Csongrád megyei városok lakótelepeire is „beköltözött" a Luca-napi népszokás. A Móra által említett lápéi diplomatákra most ne tessék gondolni, sülttökós követjárásuk Hóbajárt basánál igaz se volt. Arra inkább, hogy némely pontosabb számítások szerint ezerhetven diplomatatáska indult Pestre, a termelőszövetkezetek mostani kongresszusára. Az előzőn állítólag volt még népviseletbe öltözött aszszony is, most csizmás embert is csak egyet láttunk. Olyan vágású volt, mint Kardos Pista bácsi Apátfalván, amíg élt. Lehet-e jelképpé emelni egy járulékos kis eszközt, mégha mindenkinek a kezében ott van is? Színre ugyanaz, és ugyanannyira nehezen fér el a centire kimért padokban. Illetve a táska csak elfért, az ember nehezen ülhetett be melléje. Mezei néni Bár a döntő többség most is férfi volt, és igen okos, jól összeszedett gondolatokat hozott szinte valamennyi zakója zsebében — kapásból tán egy-két ember beszélt, a legután nyíltak a nyolcórás munkát követelő ipari üzemek, de akár a gazdasági félreértések helyeiként is számon tarthatnánk öltét: jótiáí kevesebbet fizettek es fizetnek ma is, mint az anyavállalatok. Dolgos kezű embert annyira alábecsülni nem lenne szabad, ahogy a kitelepült üzemek teszik. Hajtják magukat az emberek. „Félek, hogy a megfeszítő munka, az állandó időzavar, a fizikai elhasználódás most is már, de a jövőben még inkább megbosszulja magát. Legyen közös a törekvésünk, hogy az emberek főmunkaidőben', elsődleges munkahelyükön szerezhessenek megfelelő jövedelmet, természetesen megfelelő munkával." Elkezdte sorolni, hogy bár rengeteget dolgozik mindenki, az általa is termelt húsból, mirelitből, csirkéből a legrosszabb az ellátás, a lölvásárlás pedig ennél is tisztességtelenebb. „Kérem, legyen már egyszer pont téve ennek a kényelmességnek a végére, és felvásárló szerveink legyenek azok, akiknek ,, ., . . . . nevezik magukat, mert mi nagyobb s.kert most meg1S csak bonyo?itókn'ak a nők aratták. Amikor Mezei nénit szólították, a leghátsó sorokból indult a szószékre egy picinyke kis aszszony. Mire végigért a te.-- „ , ,, ,, , men, már ráragadt minden t\OSkantyUDOl neZVe résztvevő rokonszenve. Azt tartjuk őket." O kapta az első megkülönböztetett tapsból. mondta többek között, nem azért beszél többet gondjainkról, mert lebecsüli eredményeinket, hanem azért, mert a jó megvan már, dicséret érte az alkotóknak, de a gondok orvosságot kívánnak. Mintha őt is ismételte volna záró szavaiban Szabó István. O is azt mondta, Igaz, ebből a kicsi faluból csak azon az úton lehet kimenni, ami beléje vezet, és összesen csak ezerháromszázán lakják, Hemző Mária mégis arra intette az országot, a lentről jövő jelzésekre is figyeljen. Csonthéjasokból ez a táj adta valamikor a legtöbbet, fölvásárlási hozta példáit. Közel 17 ezer jogszabályunk van — tizenhéteíer! —, gyakran több rendelkezés is szabályozta ugyanazt, ellentétes tartalommal. Némelyik többféleképpen is értelmezhető, ilyenkor a fölöttes szervtől kérnek állásfoglalást. Itt is élőfordulnak homlokegyenest ellentmondó vélemények, a szövetkezeti vezető tehát azt a változatot alkalmazza, amelyiket megfelelőbbnek lát. Jön az ellenőr, számontarta,ni is nehéz, mennyi non már, és kiszabja a büntetést, mert ő a másik értelmezést tartja jónak. A tűréshatáron túl vannak már a szövetkezetek adminisztrációs terhei, noha nem a szövetkezetnek, hanem a följebb levőknek dolgoznak. Kedves lány a fölszólaló, okosakat is mondott, nagyon megtapsolták őt is. Raffai Józsefné arról is beszélt, hogy az 1967. évi III. törvény 142 szakaszából már csak 43 érintetlen. Frissek is voltak ezek a fölszólalások, mert a parasztdiplomáciának nélkülözhetetlen eleme a szellemesség. Raffainé azt is elmondta, átnézte a korábbi kongress.;üfejadagot sok anyagát, mindben volt már szó a túlszabályozásról. Legerősebben Szabó István, az országos tanács elnöke hadakozott ellene. Biztatta, ne adja föl, és ha nem bírja munkaidőben, kapcsoljon út géemkára. Kell mondanom? Zúgott a taps erre is. Nagyobb önállóságot! Horváth Andrea a kongresszus legfiatalabb küldülte volt. Most járja a nyolcadik _ __ osztályt, csupa értelem, nyumit tehetünk, ha most'en- egyszer,' hogy sokan' 'isznak godt okosság, hamvas gyérnem volt talán egyetlen föl- árakkal azonban sikerült szólaló se, aki ne beszélt vol- tönkre tennünk. Jól teremne na a szorító gondokról, de a szőlő, és talán elérhetjük nek van itt az ideje? keveset, teremne a gyümölcs Szatmárból jött, Csenger- is, de a forgalmazási rendből, ahol a hatvanas években szer itt is a termelőt iiti. a gyerekáldás még három- Legeslegnagyobb baj, mondszorosa volt az országos át- ta, hogy a szövetkezeti igémekség sugárzott róla. Iskolaszövetkezetet vezet Gollénházán. Hatalmas harcban választották meg elnöknek, néhány szavazatos többségtagnak. Aki ezt az áldást el- nyekhez igazodó gépek egy- gel csak „Lehet, hogy ezt. vállalta, nem mehetett a általán nincsenek. Panasza szövetkezetbe dolgozni, en- az egész Duna—'Ti sza-köze nélfogva most itt a legtöbb szava volt: gépek kellenének, aprónyugdijas vagy járulékos ember. Gondoltak ugyan később a munkaerő-fölösleg hasznosítására is, egymás Hazaérkezett a párlkilEdöllseg Mint arról korábban beszámoltunk, a testvérmegyei kapcsolatok jegyében kedden a lengyelországi Lódzba utazott az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának küldöttsége. A delegációt Koncz János, a megyei pártbizottság titkára vezette, tagjai Halász Norbert, Hézsö Ferenc és Varga Zsuzsanna voltak. Küldöttségünk, megbeszélést folytatott Lódz megye párt- és állami vezetőivel, majd ezt követően, szombaton délután érkezett haza. de sürgősen! Amit kókányolni tudnak az emberek, csak arra jók, hogy a sürgető igényt közvetítsék. Mintha belemelegedett volna. Rendelettel nem lehet azonnal sertést előállítani, még csirkét se, tejet meg még hoszszabb idő után se. Túlszabályozások Nem beszélhettek össze, de rengetegen szóvá tették a szövetkezelek agyonbonyolított mai rendszerét. Tanács Magdolna a mi megyénkből már jobban Qsináljuk, mint a felnőttek?" Hat hektáron gazdálkodnak csak, 250 sertést adnak "le. Legutóbb három lovat is kaptak. „Most ök a sztárok, csak arra kell vigyáznunk, hogy szereietünknek nehogy áldozatul essenek, mivel mindenki cukorral eteti őket." Néhány mondattal később: aria kérném a jogalkotó néniket és bácsikat, ne féltsenek bennünket a fizikai munkától, a gépek használatától, ás bátran adjanak nekünk nagyobb önállóságot." Kicsi Andrea, tedd el legszebb emlékeid közé azt a viharos tapsot, amit kaptál! Horváth Dezső