Délmagyarország, 1986. december (76. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

Kedd, 1986. december 2. 3 0 Malév és a nagyvilág A Malév a közelmúltbán lókártya-program kidolgo­csatlakozott a brüsszeli zása, vagy az adatfeldolgo­szék helyű Európai Légitár- zás számitógépes módszerei­saságok Szövetségéhez nek továbbfejlesztése. A <AEA). A nemzetközi szer- szövetség egyfajta érdekvé­vezetnek a Malév lett a 19. delmi szervezet is: közös teljes jogú tagja. Az AEA- európai marketingrendszer tagság feltétele egyébként, kialakításával igyekszik az hogy a csatlakozni szándéko- Európán kívüli fuvarozók­zó légitársaság tagja legyen a kai szemben védeni a tag­Nemzetközi Légiforgalmi légitársaságok üzleti érde­Társulásnak (IATA), és eu- keit. Feladata még a szer­rópai országban működjék, vezetnek, hogy egyeztesse a A nemzetközi szövetség részt vevő légitársaságok á« széles lehetőségeket nyújt a láspontjait bizonyos nem­szakmai együttműködések- zetközi ilégiközlekedési kér­hez, a különböző fejlesztési désekben. és kutatási programok kö- A Malévnak elsősorban zös kidolgozásához. A részt- azért előnyös e szakmai szö­vevö tagok konkrét munka- vetségben való részvétel, programok alapján foglal- mert így közvetlenül részese koznak a légiforgalomban lehet egy sor technikai, végbemenő gyors technoló- technológiai kérdés kidolgo­giai és technikai fejlődés zásának, gyorsan hozzájut­különböző kérdéseivel. Je- hat a szakmát érintő leg­lenteg egyebek között olyan frissebb információkhoz, feladatok kimunkálását vég- részt vehet a műszaki, kuta­zik, mint a legkorszerűbb tási-fejlesztési programok­utas- és poggyászfelvételi ban, és a közös kereskedel­technológiák kifejlesztése, az mi kérdések megoldásában, automatikus jegy- és beszál- (MTI) Magyar-kubai árucsere Hazaérkezett Havannából Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter, aki Manuel Vila Sosa kubai belkeres­kedelmi miniszterrel foly­tatott tágyalásokat. A meg­beszélések végén aláírták az 1987-re szóló magyar—ku­bai választékcsere-egyez­ményt. A megállapodás ér­telmében a két ország kö­zötti belkereskedelmi vá­lasztékcsere-forgalom érté­ke 1987-ben megközelíti a 400 millió forintot. Az együttműködés keretében Kubából többek között kon­fekcióárut, munkaruhákat, primőr paradicsomot, pap­rikát és különféle déligyü­mölcsöt importálunk. A ma­gyar fél elsősorban ruházati >és lakásfelszerelési cikke­ket, valamint zöldség- és gyümölcskonzerveket szállít. Amit az átlag eltakar Az Asotthalmi Egyetértés Szakszövetkezet azon keve­sek közé tartozik, amelyet hivatalosan is aszálykáros­nak minősítettek az idén. A szélsőséges időjárás, a csa­padékhiány halmozódó hatá­sa a korábbi alacsony átla­ezer sertést forgalmaznak, a 320 szakszövetkezeti taghoz képest ez jó arány, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tagok fele nyugdíjas. S ez nem véletlen, mivel a téli foglalkoztatást a nagy­özem nehezen tudja megol­munkák nem itt helyben vannak, zömmel szegedieket foglalkoztatnak. A városi környezetben magasabb ke­resetekkel lehet csak meg­tartani őket. ök jogosnak érzik a többet is, hisz meg­termelték a rávalót. A szö­gökhöz képest is jelentős, 25 dani. Vagyis a tanyán ez egy vetkezetben azonban, hogy százalékot meghaladó ter- kényszerű megélhetési fo; méskiesést okozott. Ennek rás. Tervek azért a közös­ellenére ezt az esztendőt is beni állattenyésztésre is némi nyereséggel zárhatják, vannak. Egy vásárolt épüle­Ha csak ezt néznénk, elsik- tet átalakítva jövőre 7 ezer kadna néhány, az időjárástól tojótyúkot állítanak be. Ez független tényező, s létező egy kísérleti mennyiség ellentmondás. csak, a továbbiakat a jövo­Szomorú tény, hogy a ha- delmezőség fogja meghatá­társzéli gyenge homokon a rozni. növénytermesztés hosszabb időszak átlagában vesztesé­ges. Mivel itt nagyüzemi ál­lattenyésztés nem alakult-kí, csak úgy sikerült a csődöt elkerülni, hogy 1982-ben egy jövedelmező ipari mellék­üzemágat hoztak létre. Lát­Létező gond, a környezet­hez képest alacsony kereset, amely most évi 53 ezer' fó­rint átlagban. Ha azt néz­zük, hogy 80-ban még 30 ezer volt, érzékelhető a fej­lődés, de még így is távolo­dás tapasztalható az élvo­ják azt az itteniek is, hogy nalbeli gazdaságoktól. Talán az átlag kijöjjön, s elkerül­jék a büntető adózásokat, saját tagjaikon kell ezt a pluszt megspórolni. Arra már van egy figyelmeztető, méghozzá saját példájuk, hogy a szankciók alól nincs kibúvó. Büntetéssel együtt 3 év alatt 6 millió forint ilyen adót kellett pótlólag befi­zetniük, szerencsére 1987 már nem hordoz ilyen ter­heket. Kása István 1979 óta elnók itt, s azt mindenképp siker­nek értékeli, hogy a koráb­bi veszteségek után ez nz időszak minden évben pár milliós nyereséggel záruit, tüneti kezelésnek nem rossz ennek is betudható, hogy mé& ha ellentmondások V V 6 ciílCTűr »1»-» ore nln nrt/Mre #4/\!r ' ' «1 * -C _ _ : T i A.. 3 - .. _ f 11 1 " módszer, de az alapgondok Gátsorról évente 4—5 csi­mégis élnek. Hisz nem le- iád elköltözik, s helyükre het torvenyszerű a vesztesé- már csak városi hobbitanyá­ges mezőgazdasági termelés. sok jönnek. No meg az sem A múltban elmulasztott lé- erősíthette az itteniek kötő­pések azonban hirtelen nem dését, hogy a több min tíz pótolhatók. A szántóföldön gabonater­melés mellett a napraforgó­val és kisebb területen a do­hánnyal kísérleteznek. A fű­szerpaprika-termesztés „z alacsony jövedelmezőség mi­att oly mértékben lecsök­év előtti tanyaközponti el­képzelések meghiúsultak. Akkor esetleg még többen vállalkoztak volna az épít­kezésekre, ha a bírságok ré­me nem lebegett volna a fe­jük felett. Előfordul, hogy az idők korrigálják a dón­ként, hogy az emelkedő fel- tést. csak sokaknak ez már vásárlási árak is mérsékelt későn jön. fellendüléssel biztatnak csak. A paradicsom ezen a tájon nem volt eddig divat­ban, jövőre már a közösben is lesz belőle. Nem mond­hatjuk tehát, hogy minden változatlan, de ez még ke­vés. Valószínű, hogy a szőlő és gyümölcs jelenthetne biz­tosabb megélhetést, csak­hogy a telepítés igen költsé­ges. A meglevő szőlőültetvé­nyeik zöme huszonéves, fagyra érzékeny, alacsony művelésű, kivágásra érett. Mivel a kevés nyereségből szűkösek a fejlesztési forrá­sok, a VII. ötéves terv cél­kitűzése is esetleges. így, feltételes módban, vagyis a fejlesztési támogatások meg­nyerése esetén lehet csak 1988-tól az űj szóló- és őszi­barack-telepítésekre építeni. Ha ebből valóság lesz, jövőre már kezdenék az ehhez szükséges meliorációs mun­kákat. Az állattenyésztés mellő­zése sem elfogadható hosz­szabb távon. A növényter­mesztésben a biztonságos termelésnek nélkülözhetet­len feltétele a szerves trá­gya Mivel megfelelő épület nincs, így a csak felújítások­ra igénybe vehető támoga­táshoz nem tudnak hozzá­jutni. Marad a háztáji állat­tartás, amelyet a jövedelme­zőségi gondok sem ingattak meg számottevően Évente 4 Ha a bérekről beszélünk, újra előbukkan a mellék­üzemág, de már nem a jöve­delemtermelő előnyös olda­lával. Ugyanis a hőszigetelő, fém- és fémlemezburkoló árán is. Látványos fellendü lést a jövő sem ígér, de a csüggedés rossz tanácsadó lenne. A kis lépések sikeré­ben kell bízniuk az itteni­eknek, s ebben az is egy ál­lomás, hogy jövőre felvásár­lótelepet nyitnak, s az ásott­halmi konzervüzembe be­társulva biztosabb értékesí­tési lehetőségre számíthat­nak, ha olyan zöldségféléket és gyümölcsöt termesztenek, amelyet itt feldolgozhatnak. Az azonban még figyelmez­tető valóság, hogy egyelőre nem tudnak megélni a föld­ből és javaiból, vagyis a melléküzemágat egyáltalán nem tekinthetik mellékes­nek. T. Sz. I. A bérgazdálkodásról A Minisztertanács — a kell fizetni a kollektív szer­szakszervezetekkel, a szövet- ződés (munkaügyi szabály­kezetek érdekképviseleti zat) szerint első negyedév­szerveivel és a Magyar Ke- ben esedékes év végi része­reskedelmi Kamarával sedéseket is. ' egyetértésben — állást fog- Az állásfoglalásról a mi­lalt egyes bérgazdálkodási niszterek, országos hatáskö­kérdésekben. rü szervek vezetői és az ér­Az állásfoglalás felhívja a dekképviseleti szervek kőz­vállalatokat, szövetkezeteket vetlenül tájékoztatják terü­és intézményeket,'hogy 1986. leti és helyi szerveiket, va­december 2. és 1987. április lamint a gazdálkodó szerve­1. között — munkáltatói zeteket. (MTI) döntéstől függő — alapbér- HMMMMHMMHMMI emelést ne hajtsanak végre. A munkáltatók gondos­kodjanak róla, hogy az év további részében is csak olyan bér, kereset kifizetésé­re kerüljön sor, amely ará­nyos mind a vállalati, mind az egyéni teljesítményekkel. A teljesítménybérek a tel­jesítménytől függően 1986. december 2. és 1987. április 1. között is növekedhetnek, az előző évben kitűzött és az 1987. év elején esedékes pré­miumok kifizethetők, s ki Mindannyiunk természete A magyar mezőgazdaság az elmúlt gazdaság mellett a termelőszövetkezetek évtizedekben szép termelési sikere­ket ért meg. Kezdetben a mennyisé­gi növekedésnek volt minden más körül­mény alárendelve. A műtrágya-felhaszná­lás ugrásszerűen megnövekedett, a nagy terméshozamű növényfajták sokszor a minőségi jellemzőikben kevesebbet tud­tak, mint a köztermesztésböl kiszorult vetélytársaik. Manapság érezhetően meg­fordult ez a folyamat, ehhez azonban fokozatosan változnia kellett az érdekelt­ségi rendszernek. A termelő csak akkor figyel a minőségre, ha ezt megfizetik ne­ki. Érzékletes példa erre a cukorrépa: ahogy nőtt a hozam, úgy csökkent a cu­kortartalma. Mióta a cukortartalom hatá­rozza meg az árat, a jobb beltartalmi ér­téket produkáló fajtáké ismét a pálma. Nincs ez másként a gabonánál vagy más ipari növénynél sem. A vírusmentes, me­risztémás szaporításon alapuló vetőgumó térhódításával örvendetes látni, hogy di­vatja múltnak hitt, elfeledett magyar faj­ták kelnek újra versenyre a holland krumplik egyeduralmával. Vagyis, színe­sedik termesztett növényeink palettája. Ezek az eredmények azonban még csak morzsák, ahhoz képest, amekkora szemlé­letváltozásra van szükség környezetünk megóvása érdekében. A mezőgazdaságnak létérdeke, hogy a termelés során ne ká­rosítsa az amúgy is csökkenő területű és a környezeti hatások miatt amúgy is rom­ló minőségű termőföldet. Magyarország teljes területének 70 szá­zaléka mezőgazdaságilag művelt. Ha a kémiai talajjavítás jelenlegi ütemén, ará­nyán nem változtatunk, akkor a csökkent termőképességű savanyú talajok a mostani egyharmad résszel szem­ben az ezredfordulóra a felére terjednek ki. • Ebben a fo lyamatban jelentős szerepe van a műtrá­gyázásnak. A szerves trágya az összes ki­juttatott hatóanyagnak még a 20 száza­lékát sem éri el, igy a természetes talaj­élet fokozatosan csökken. A növények, az egyoldalú, s ennél fogva szűkösebb tápanyagválaszték hatására kevésbé el­lenállóak, s egyre több növényvédő szert igényel a termés megvédése. A kémiai anyagok halmozódásának tehát ideje gá­tat vetni. A felismerés nem új, hisz már környezetvédelmi törvényünk is van. Azt, hogy hol tartunk a megvalósításban, a gyakorló szakemberek látják leginkább. Szabó Ferenc környezetvédelmi szak­mérnök és Jenei Ferenc biológus, aki ta­laj-biotechnológiával foglalkozik munka­helyén, a Békés és Csongrád Megyei' Ál­lami Gazdaságok Szakszolgálati Állomá­sán, úgy érzi, hogy a környezetvédelem nálunk még gyerekcipőben jár. A tájé­koztatásban is egy-egy téma divatba jön, elhangzanak mérési eredményekkel alá nem támasztott vélemények. Ezekről tán még vitatkozunk is, így kialakulhat ben­nünk egy olyan téves megnyugvás, hogy ha már beszélünk róla, akkor már tet­tünk is valamit az ügy érdekében. A problémák fokozatosan alakultak ki, így azonnali megoldás sincs. Az üzemek sokszor tanácstalanok, azt a jogszabály­ís adhatnak megbízást, kérhetnek szak­tanácsot. Csak egy pár példa a napi feladatokra. Kimarad egy vegyszer, mit tegyenek ve­le? Az első lépés, hogy a növényvédelmi állomással bevizsgáltatják, hogy felhasz­nálható-e még, ha igen, milyen megköté­sekkel. Ha nem, akkor lesz csak belőle veszélyes hulladék. A növényvédő szer csomagolóanyaga mindenképp az. Elkülö­nített helyen kell tárolni. Hogy mikor, hol és ki fogja ártalmatlanítani, még nyi­tott kérdés, mivel a központi hulladék­égető költséges beruházás. Az olajos rongy az más, de azért a szemétbe nem mehet, kézenfekvő, hogy el kell tüzelni. De a tanácstól kell rá engedélyt kérni, mivel a levegőszennyezés elbírálása az ő hatásköre. S rnár itt is vagyunk a szakha­tóságok dzsungelénéi. Annak ellenére, hogy a természetben minden összefügg, egyes hatások elvá­laszthatatlanok, ezekre egymástól függet­len jogszabályok léteznek. Egy tiltott hul­ladékégetésért 3-féle büntetés is kiszab­ható, attól függően, hogy ki veszi észre. Minősíthető helytelen hulladékkezelésnek, de talajszennyezésnek vagy levegőszeny­nyezésnek is. Az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatalra tartoznak a veszélyes hulladékok, a zajártalmak és a területrendezési témák. A víztisztaság őre az Országos Vízügyi Hivatal, a leve­gőtisztaság védelme a tanácsok feladata. De konkrét esetekben még beleszólhat a növényvédelmi és agrokémiai állomás, a köjál, a földhivatal és a tűzoltóság is. így könnyen előfordulnak átfedések vagy el­lenőrizetlen területek. Talán egy hatékony eszközökkel felszerelt, független ellenőrző terület szervezet létrehozása áttekinthetőbbé te­szi a helyzetet. A szakszolgálati állomáson számos, a talajélettel összefüggő kísérletet végeznek, a pár hektáros kísérleti parcellák csak apró modelljei a megoldásnak. A mérhe­tő eredmények azonban meggyőzőek. A talajbaktériumok, mikroorganizmusok, ha élni hagyjuk őket, olyan talajszerkezetet produkálnak, amit egy nehéz traktorral vontatott mélylazító még utánozni sem tud. A természetesebb környezetben el­lenállóbb a növény, még az aszályt is jobban bírja. Azonban a „csodaszerek­kel" is csínján kell bánni. Az ásványi anyagokkal dúsitott humuszkészítmények igencsak elszaporodtak, egy részük mél­tán, más részük nem. Mert hiába van bennük az „egész periódusos rendszer", ha a növény képtelen hasznosítani. Más a növény, más a laboreredmény, ezt az ellentmondást jövőre már kötelező vizs­gálatokkal fogják feloldani. legősibb „biotechnológiai" készít­mény maga a szerves trágya, sze­rencsére, az utóbbi időben újra visszaszerezte a becsületét, leginkább a homoki gazdaságokban tűnik ki a nélkü­lözhetetlensége. Azt senki sem gondolja komolyan, hogy a mezőgazdaság lépjen vissza egy történelmileg meghaladott kor­szakba, a kémiai szerektől való függőség S ™ ból kiolvashatták, mit nem szabad, de csökkentése fokozatosan lehetseges. A hogy például mit kezdjenek a veszélyes termeszetes anyagok, módszerek hasznala­hulladékaikkal, arra még nincs ott a kész ta csak a lenyegi folyamatok megismerese recept. Ezt a hiányzó láncszemet igyek­szik pótolni a szakszolgálat. A 13 állami után, egy magasabb szinten képzelhető el. Tóth Szeles István Önmaga is vállalkozik Tanácsadás vállalatoknak A Magyar Kereskedelmi A Kaposplast és a Signode vállalkozó bankokkal is. Kamara által alapított Vál- nagy szilárdságú pántoló­lalkozói Tanácsadó Válla- szalagokat előállító vegyes­lat szolgáltatásait — vállal­kozások előkészítését, jöve­delmezőségük felmérését, vegyes vállalatok szervezését — a hazaiak mellett mind több külföldi cég is igény­be veszi. . Gergely László, a vállalat igazgatója elmondotta: el­sősorban a hazai vállalatok külföldi partnerei keresik meg az országhatárokon túl Business Consulting Co. néven ismert céget. Például a magyar Kaposplast révén Ikerültek kapcsolatba az NSZK-beli Signode céggel. Közgazdász-tanácskozás Magyar—amerikai köz- szág neves közgazdászai, gazdasági kerekasztal-ta- hogy megvitassák a magyar nácskozás kezdődött hétfőn és az amerikai gazdaság idő­Budapesten. A Nemzetközi szerű kérdéseit. Simái Mi­Kulturális Intézet és az hály akadémikus, a magyar amerikai IREX — a nemzet- delegáció vezetője tartott vi­közi ösztöndíjas cseréket iró- , - J - » a nyitó alap - közötti megál- ta,nd,t0 eloadast "A mai lapodás keretében ezúttal ti- magyar gazdaság" címmel, 'zedszer találkoznak a kétor- (MTI) vállalat előkészítésével bízta meg a vállalatot. Azóta a Signode önállóan is megke­reste a Vállalkozói Tanács­adó Vállalatot, hogy mérje fel, milyen lehetőség kínál­kozik csomagológépeinek magyarországi értékesítésére. A Business Consulting üz­letfelei közé tartozik az NSZK-beli építőgép- és jár­műgyártó cég, a Hanomag js, amely magyarországi műszaki bemutatkozásának megszervézéséhez kért segít­séget. A Vállalkozói Tanácsadó Vállalat az ENSZ iparfej­lesztési szervezetétől, az UNIDO-tói speciális számí­tógépes programot vásárolt. A COMFAR rendszer alkal­mazásával a magyar expor­török, komplett berendezé­seket, kulcsra kész üzemeket szállító fővállalkozók aján­lataikhoz nemzetközi mód­szer alapján kidolgozott részletes gazdaságossági és pénzügyi értékelést csatol­hatnak. A részletes gazda­ságossági számítások alapján a megrendelő tárgyalásokat kezdhet a finanszírozásra Mindez nagy mértékben ja­vítja a magyar exportőrök versenyképességét. Többek között az Industrialexport és az Aluterv már a szá­mitógépes módszer alapján készített értékeléseket is mellékeli ajánlataihoz. Az UNIDO is igénybe ve­szi a szervezet szolgáltatása­it Az iparfejlesztési szerve­zet megbízásából a magyar szakemberek a számítógépes programmal elemezték egy szovjet vállalat indiai tim­földgyár bővítésére, egy csehszlovák vállalat csádi cementgyár építésére tett ajánlatát. A Vállalkozói Tanácsadó Vállalat'önmaga is vállalko­zik. A közelmúltban vegyes vállalatot is alakított. Az in­diai Chinar Export céggel létrehozta az Indiai—Ma­gyar Kereskedelemfejlesziő Kft.-t, amely tanácsadással segíti a kc-t ország közötti kereskedelmi, kooperációs kapcsolatok fejlesztését. Az új vállalat létrehozásához a Közép-európai Nemzetközi Banktól devizahitelt vettek fel. A vegyes vállalat már megkezdte működését, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom