Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-28 / 280. szám

10 Péntek, 1986. november 28. Kutatásfejlesztési eredmények Csütörtökön, a Magyar Tu­dományos Akadémia Számí­tástechnikai és Automatizá­lási Kutató Intézetének szak­emberei tájékoztatták az új­ságírókat munkájukról, ku­tatásfejlesztési eredményeik­ről. Elmondták: a SZTAKI el­sősorban olyan integrált rendszerek kutatásával, fej­lesztésével foglalkozik, ame­lyek lehetővé teszik a terme­lésben korszerű folyamatirá­nyítási rendszerek létrehozá­sát, a tervezés és a gyártás automatizálását. Fejlesztési eredményeiket mind több helyen már a gyakorlatban is hasznosítják. Az intézet­ben .fejlesztették ki a Ma­gyarországon alkalmazott atomerőművi manipulátorok vezérlését. Ehhez hét mikro­számítógépet kapcsoltak ösz­sze egy hálózatba, amely nagy pontossággal irányítja az atomerőmüvi kazettaátra­kó manipulátorok tevékeny­ségét. Az első ilyen berende­zéseket a Paksi Atomerőmű­ben helyezték üzembe. A SZTAKI tervei alapján gyárt ilyen manipulátorokat a Ganz-MÁVAG bolgár és szovjet megrendelésre. A jö­vőben a szovjet gyártmányú 1000 megawattos erőművek­ben is a SZTAKI vezérlő­rendszert alkalmazzák a ka­zettaátrakó manipulátorok­nál. A számítógépies rendszerek hatékonyan alkalmazhatók a környezetvédelemben is, eredményes eszközei lehet­nek az ökológiai ismeretek összegzésének, a folyók, a ta­vak vízminőségét érintő be­avatkozások hatása előzetes felmérésének. A SZTAKI és a Balatoni Limnológiai Ku­tató Intézet által kidolgozott modell segítségével kísérik figyelemmel a Balaton anyagforgalmát, a víz táp­anyagtartalmát és annak változását. A modell révén állapították meg például azt, hogy a Zala-folyón épülő tá­rozórendszer a keszthelyi­öbölnél 2-3 éven belül javít­ja a vízminőséget, ugyanak­kor nincs hatása a tó keleti, siófoki medencéjére. Így az ottani vízminőség javításá­hoz más megoldásra — el­sősorban szennyvíztisztításra — van szükség. A kutatási eredmények hasznosítására az intézet ön­álló műszaki-fejlesztő kisvál­lalatot hozott létre, Cosy né­ven. A kisvállalat az ötlét születésétől annak megvaló­sításáig részt vesz az inno­vációs folyamatban. Megter­vezi, kipróbálja a rendszere­ket. segit kiképezni az üze­meltető szakembereket és gondoskodik a gépek szervi­zéről is. (MTI) Sínbuszok Sikeres próbák után sín­buszokat rendeltek a Ganz­MAVAG-tól a malaysiai vas­utak. A több mint 5 millió dollár értékű szerződés ¡alapján jövőre 5 háromrészű és 5 ötrészű járművet szállít a magyar vállalat a távol­1 keleti országba. A malaysiai megrendelő a Ganz-MÁVAG j—Ikarus sínbusszal egyide­jűleg tesztelte az angol Ley­|land cég hasonló járművét is — jelenleg a világon csak a magyar és az angol vál­lalat készít ilyen járműve­ket —, s végül a magyar ajánlatot tartották kedve­zőbbnek. Ezzel Malaysia az első piaca a magyar sín­buszoknak. Az új járművet a Malaysia—Szingapúr vas­útvonalon állítják majd for­galomba. A sínbuszok karosszériá­ját az Ikarus gyár a 200-as buszcsalád elemeiből szereli össze, a dízelmotorokat és a vasúti szerelvényeket a Ganz-MÁVAG-ban állítják elő. A háromrészű jármű­vek 123 ülő és 108 álló utast számíthatnak, óránként 100 kilométeres sebességgel. Az ötrészűek 198 ülő- és 180 állóhelyesek. A hagyomá­nyos vonatokénál jóval könnyebb és rugalmasabb buszkarosszéria könnyed ha­ladást és jobb gyorsulást biztosít. Módszerváltás II szélhámosság természetrajza Értékelemzés a Cipőipari Szövetkezetnél A szegedi Április 4. Cipő­ipari Szövetkezetnél az el­múlt években rendszeresen elérte az éves árbevétel 8-10 százalékát a nyereség. Nem •kiugró ez a haszon, de a tisztes megélhetéshez elegen­dő. Futotta a legalább 4-5 százalékos bérnövekedésre és lehetőséget adott a szerény technikai fejlesztésre is. Az idén azonban elszokott a nyereség jó része. A nyers­bőr többsége devizáért jön be az országba. A fejlődő országok legelőin hordja a hátán őket az eredeti gaz­dájuk. Ezek az államok rá­jöttek, hogy feldolgozva na­gyobb haszonnal adhatják tovább ezt "az alapianyagot. Ez a felfedezés a szegedi szövetkezetnél is növeli a költségeket. Az idén jelen­tek meg a hazai boltokban az olcsó kínai cipők. Ez a tény pedig a keresletet csök­kentette az Április 4. termé­kei iránt. Ilyen helyzetben az elfekvő készletek felsza­porodása ellen árenged­ménnyel lehet harcolni. Azért, hogy a szövetkezet nyeresége visszatérjen ah­hoz a szinthez, ami a biz­tonságos gazdálkodáshoz megfelelő fejlesztéshez el­engedhetetlen. az értékelem­zés módszerével próbálkoz­nak. Szakképzett értékelem­ző jár le a fővárosból azért, hogy a szövetkezet csoport­ját megtanítsa erre a tevé­kenységre. A csoport de­cember 5-én lát munkához. Minden kedvezményt meg­kapnak feladatuk végzésé­hez azért, hogy jöjjön az eredmény is. Nem kampány­ra gondolnak, hanem folya­matos munkálkodásra. A termékszerkezet egészét vizsgálat alá fogják. A ter­mékeken kezdik, aztán majd az egész gyártási folyamat nagyító alá kerül. Remélik, a folyamatos költségnöveke­dés ellensúlyozható a szer­vezési munkával. Ha a két év viselést elbíró felső bőr alá nem varrnak, vagy ra­gasztanak három évre sza­bott talpat, akkor árban is versenyképesek lehetnek az ázsiai holmival. — Mit vár az értékelem­zéstől? — kérdeztem Farkas Imrétől, a szövetkezet elnö­kétől. — Nagyon bízom az ér­tékelemzésben, ha nem ÍPV lenne, nem fogtam volna ilyen erővel hozzá. Belső tartalékainkat maximálisan szeretnénk feltárni. A gyár­tási folyamat egészének kor­szerűsítése szervezetünk át­alakításához, modernizálásá­hoz is elvezet. Sokkal na­gyobb figyelmet fordítunk ezentúl a piaci és a marke­tingmunkára, a termékeink iránti igények felmérésére. Persze, senki sem hiheti azt, hogy az új módszer egyet jelent a világmegváltással. A szövetkezeti szférában úttörő a szegediek vállalko­zása. Persze, figyelnek más területekre is. Sokan tanul­nak a dolgozók közül, de tanfolyamokra járnak a kö­zépvezetők és vezetők is. Átképzési támogatást kértek új cipőipari szakmunkások képzésére. Komplett (tan)­tüzödét szerelnek fel erre a. célra. Eddig kevesen értet­ték a felsőrész-készítést, pe­dig a tőkés bérmunkánál is jól lehet értékesíteni ezt a tucást. Most majd egy-egy csoportban 35-40 asszonyt és lányt is tudnak tanítani. Számítógépükkel a modelle­zést és a termelésirányítást korszerűsítik hónapokon be­lül. B. I. Táviratot kaptam. Az általam ismeret­len feladó arra hívja fel a figyelmemet, megkezdődik X. bünpere a szegedi bíró­ságon. Hallgassam, és a szememet jól nyissam ki! Két napig az asztalfiókban őriztem a táviratot, és azon töprengtem, miért fontos az illetőnek, hogy a sajtó is ott legyen a tárgyaláson. Nem bízik az ítélkező bíróban? Vagy arra gondol, X. annyira ügyes, hogy kihúzza magát az igazságszolgáltatás szorító fogásából? Végül is nem tudtam eldönteni a szokat­lan figyelemfelkeltés okát. Az is lehet, az egyik Károsult táviratozott, akit felhábo­rít, hogy rászedték, becsapták, kilopták a zsebéből egy meghatározott összeget. Higgye el az ismeretlen, a szélhámosság mindazokat felháborítja, akik nem a csa­lásból, lopásból élnek. Ezt nem megnyug­tatásképpen hangsúlyozom. De térjünk vissza az eredeti témához. Egész évben figyeltem a Szegedi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz érkező leveleket. Az izgatott a legjobban, milyen a csalás természetrajza az építési vállalkozók ese­tében. Csak én adom ezt a titulust nekik, valójában nem is hivatásszerűen, törvé­nyesen, jogosítvánnyal űzik mesterségü­ket. Nincs engedélyük, iparigazolványuk. Bejelentkeznek a házilagos kivitelező csa­ládtagjaként, ugyanis ez a legegyszerűbb módja, hogy elrejtőzzenek a hatóság, a törvény, az adó elől. Egy ideig jól jön a magánépítőknek a segítség, hiszen a „vállalkozó" látszólag olcsón intézi az ügyeket. Beszerzi a téglát,- betongerendát, ablakot, felfogadja a kőműveseket. Mind­ezért megállapodik a magánépítőkkel egy fix összegben, mondjuk, havi 5 ezer fo­rintban. Nem nagy pénz. De nem is rossz pénz, ha egyszerre nyolc építőközösségnek az ügyes-bajos dolgait intézi. Akkor kez­dődnek a gondok, amikor egy idő után hiányozni kezd a pénz. Az addig család­tagként működő, szerző-mozgó ember nemcsak a szemrehányó pillantások cél­táblájává válik, hanem egy érdekes szi­tuáció főszereplője is lesz. Panaszra nem mehetnek a magánépítők az adóhatóság­hoz, a tanács igazgatási szerveihez, mert a „vállalkozót" az építőközösség bújtat­ta, családtagként szerepeltette. De ami­kor ezen is túlteszik magukat, és elhatá­rozzák, jogorvoslatot kérnek, eszükbe jut, mibe is kerül a per. Nagyon sok bajba jutott építtetőnek sem energiája, fő­leg pénze nincs, hogy végigjárja azt a törvényes utat, amely garantálja, hogy az ellopott forintokat egyszer viszontlás­sa. A NEB-nél ezért szaporodnak az ilyen panaszos levelek, mert költségkímélés cí­mén, a derék társadalmi munkásokra ha­gyatkoznak. No persze, a NEB-nek nincs arra kapacitása, hogy minden ügyben nyomozzon, igazságot tegyen. Megérdemli-e a sorsát, akit jégre visz­nek? Könnyen el lehetne útrii a kérdést, igen. Am a becsületes ember alapállása: joggal hiszi, más is tiszta, lelkiismeretes. A szélhámosok ezzel nyernek csatát. Mi a teendő? Félreértés ne legyen, nem a vállalkozásokat szeretném lejáratni. Sok becsületes, adót fizető, pénzét és egzisz­tenciáját mérlegre levő személy ügyködik országunkban. Gazdasági életünknek az a jó, ha a vállalkozó szellemű egyének tábora növekszik. Az indulatokat csak azok ellen fordítanám, akik kihasználva a hiánygazdálkodás lehetőségeit, saját pe­csenyéjüket sütögetik. Jól tudom, indula­tokkal, rájásztva a haragra, nem sokat lehet elérni. Inkább a magánépítők hely­zetét kellene javítani. Jelenleg a lakások több mint 80 szá­zalékát magánépítők húzzák föl. Több­nyire kivitelezőt fogadnak, és az otthonok kisebb hányada készül házilagosan. A la­kótelepi összkomfortok kivitelezése álta­lában megoldott. A házgyáras épitőválla­latok most már azért panaszkodnak, mert nincs elég munkájuk. A kis társas- és családi házaknak azonban nincs gazdá­ja. Hiányoznak a szervezett építőközös­ségek, amelyek profi módon foglalkozná­nak a kérdéssel. Reménykedni lehetett a hatodik ötéves terv elején — amikor a magánerős lakásépítő mozgalom terebé­lyesedni kezdett —, hogy hamarosan lét­rejönnek a kisszövetkezetek, kisvállala­tok. Ahogy múltak az évek, az építők továbbra is vergődtek. Sorra vettem a szegedi kisebb cégeket, miért elenyésző a részvételük a családi és a kis társashá­zak felhúzásában. Találgatni lehet, vajon erejük nagy részét a lakóház-felújítás emészti-e fel, vagy nem éri meg anya­gilag 10-12 lakásos házzal pepecselni. Ma ugyanazt tapasztalom, mint 6-7 évvel ez­előtt. Ha önmagától nem alakul ki a hőn áhított szervezet, talán érdemes lenne ad­minisztratív módon erőlködni. Ezt azért is hangsúlyozom, mert amelyik módszer az egyik helyen célravezető, másutt nem biztos, hogy a siker záloga lesz. Ugyanis adminisztratív eszközökkel lehetetlen fel­venni a kesztyűt az építőipari hiánygaz­dálkodás „emlőin" nevelkedő szélhámo­sokkal. Táboruk csak akkor csappan meg, ha objektív helyzet is segíti a ma­gánépítőket, hogy ne dőljenek be a hi­székenység vámszedőinek. Nehezen vár­ható el, hogy valamennyi felvértezze magát a jog, a könyvelés és egyéb tudnivalók védőpajzsával. Egy részük hiszékeny, gyenge, becsapható marad, mert ilyen az egyénisége. Ismeretlen táviratozómnak pedig azt üzenem, nyugodjon meg. Bízzon a tör­vényben, a jogban és a bíróban, s abban, hogy X.-et biztosan megbüntetik, mert elsikkasztott több millió forintot néhány építőközösségtől. Az én nyugtalanságomat inkább az táplálja, amit a kivitelezés le­hetetlen helyzetéről tudok. Halász Miklós Áruforgalmi jelentós Élelmiszerekből továbbra is bőséges, ruházati termé­kekből és iparcikkekből is javult, bár több területen még hiányos a kínálat — állapítja meg a Belkereske­delmi Minisztérium árufor­galmi jelentése. Az év első 10 hónapjában 457,7 milli­árd forint értékű árut vásá­rolt a lakosság, folyó áron 8,8 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor, változatlan áron számítva 4.2 százalék­kal nőtt a forgalom, jóval meghaladva a népgazdasági tervben számított 1,2 száza­iékos emelkedést. A legnagyobb mértékben a vegyes iparcikkek iránt nőtt a kereslet, de élelmi­szerből és élvezeti cikkek­ből is jóval többet vásárol­tak, mint tavaly ilyenkor. A ruházati boltok 5,9 százalék­kal, a vendéglátó üzemek pedig 3,7 százalékkal növel­ték forgalmukat. A kereslet fokozódása az ország egyes vidékein eltérő. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből például Fejér megyében 2,2, Vas megyé­ben pedig 13 százalékkal nőtt a forgalom. Komárom és Szabolcs-Szatmár megyé­ben a tavalyinál kevesebb, Vas megyében pedig 12,2 százalékkal több ruházati cikket vásároltak. Vegyes iparcikkekből Győr, Hajdú és Nógrád megyében 15-19 százalékkal többet adtak el, mint tavaly ilyenkor, míg Szabolcs-Szatmár, Fejér és Pest megyében ezeknek a termékeknek a forgalma csak 4,5-7,5 százalékkal bő­vült. Az októberi hónap statisz­tikája is arra utal, hogy élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az ellátás kiegyen­súlyozott. sőt, bőséges, de felhívja a figyelmet több hiányra is. Romlott például a bébiételek kínálata, főze­lékkonzervekből sem kielé­gítő a választék. Tőkehúsból ki tudják elégíteni az igé­nyeket, a marhahús válasz­téka azonban szűkült, kevés a füstölt, főtt áru. Néhány megyéből azt jelezték, hogy időnként nem kapható dobo­zos zsír. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a szezonnak megfelelően jó volt a kíná­lat, gyökérzöldségből és fok­hagymából azonban nem volt elegendő. Októberben a burgonya szabadpiaci ára 24, a zöldségféléké 39 százalék­kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a gyümöl­csöt pedig csaknem 10 száza­lékkal olcsóbban adták. Át­meneti hiány volt babérle­vélből, szegfűborsból és ma­zsolából. Ruházati cikkekből a kí­nálat javult, méterárukból, különösen a divatos sely­mekből helyenként szegé­nyesebb a kínálat, mint ko­rábban. Csecsemőruházati cikkekből romlott az ellátás. Már jól érzékelhető, hogy a vas-műszaki kereskedelem felkészült az év végi csúcs­forgalomra, A korábbiaknál több zománcozott és alumí­niumedényből, porszívóból, import hűtőszekrényből, vil­lanybojlerből válogathatnak a vásárlók Jó színvonalú a kínálat zseb- és táskarádiókból, le­mezjátszókból, villanytűz­helyből is. Változatlanul ke­vés a hazai automata mosó­gép. továbbá a hazai mély­hűtő és hűtőszekrény. Szénből, brikettből, és kokszból a tavalyinál jobb a kínálat, a választék azonban területenként eltérő. Néhány megye — például Békés és Szolnok — a hazai darabos szenek hiányát jelezte, má­sutt — például Somogyban — kazánszenekből volt ke­A magánlakás-építés újdonságairól Tartósabb vonalkerekek A MÁV debreceni jármű­javító üzemében egy olyan hegesztőberendezést állíta­nak munkába, amelynek se­gítségével a többszörösére növelhető a vasúti teherko­csik felújított kerékabron­csainak az élettartama. Az NSZK-ban gyártott új gép­sor első része most van pró­baüzemelés alatt. 'A debreceni üzemben el­sősorban négytengelyes tar­tálykocsikat, nyitott és fe­dett teherkocsikat, valamint kéttengelyes teherkocsikat javítanak, s a MÁV kocsi­parkján kívül más vállala­tok járműveit, például a gázszállító kocsikat is kar­bantartják Az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium, va­lamint az Építésügyi Tájé­koztatási Központ december l-jén nyitja meg kiállítását a magánlakás-építés műsza­ki újdonságairól, amelynek anyagát a minisztériumban tartott csütörtöki sajtótájé­koztatón ismertették a szak­emberek. Az évente saját erőből és többnyire kaláká­ban felépített több mint 30 ezer családi ház építőinek bemutatják a kivitelezés gazdaságosságát javító, a munkát egyszerűsítő, kor­szerű építőanyagokat, szer­kezeteket, építési eljáráso­kat. összesen 27 építő-, fa­és építőanyag-ipari, vala­mint vegyipari vállalat állít­ja ki újdonságait a Buda­pesti Műszaki Egyelem K jelű épületében. Csak olyan termékeket mutatnak be, amelyek már beszerezhetők a hazai építőanyag-piacon, illetve a gyártóknál. Bemutatják a korszerű falazóanyagoknak azt a vá­lasztékát, amelyben már minden termék megfelel a legújabb hőtechnikai szab­vány szigorú előírásainak, s a hagyományos falazatokhoz viszonyítva' mintegy 30 szá­zalékos energiamegtakarí­tást tesz lehetővé. A korsze­rű falazóanyagok nagy ré­szét már konténerben, vagy fóliába csomagolva fuvaroz­zák, s így jóval kevesebb a szállítás közben keletkező sérülés, törés, a kárba ve­szett anyag. Ezenkívül a korszerű falazóanyagokhoz habarcsból is csak fele- . vagy negyedannyi szüksé­ges, mint a hagyományos falazathoz. A modern épü­letszerkezetek Között felso­rakoztatják a legújabb, ener­giatakarékos ajtókat, abla­kokat, fűtőberendezéseket, a közelebbről megismerked­hetnek az érdeklődök a bo­toncseréppel, s annak elhe­lyezésével. A kiállításon hat építő­ipari vállalat ismerteti be mintaházait és -lakásait, amelyeknek kivitelezésében az építtetők maguk is részt vehetnek, például az alapo­zásnál. vagy a padló- és fal­burkolatok elkészítésénél, a festésnél, mázolásnál, tapé­tázásnál. A Hajdú megyeiek bemutatják a saját vállalko­zás alapján értékesített la­kásaikat, lakóházaikat is. A kiállításon szakemberek ári­nak tanácsot az új termé­kek, szerkezetek felhaszná­lására, továbbá videófilmek adnak tájékoztatást az űj építési eljárásokról. A kiállítás december 6-ig fogadja a látogatókat, na­ponta reggel 9 órától este 7 óráig, A budapesti tárlatot követően vidéki nagyvá­rosokban is bemutatják a kiállítást (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom