Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

Szombat, 1986. november 95. 11 MAGAZIN Szabadka a jövő küszöbén ITT SZABADKAIAK BESZÉLNEK BOSKO KOVACEVIC, A KÖZSÉGI PÁRTBIZOTTSÁG ELNÖKE: A kimondott szó kötelez A 160000 lakosú városban a foglalkoztatottak száma meghaladja a hatvanezret — közülük 59 a tudományok doktora, 296 magiszter, illetve specialista,, és 3454 okleveles szakembert tartanak számon az adatfeldolgozó központban — A szabadkaiak 23 százaléka 60 éven felüli — A kelebiai határátjárón évente 800000 ki-és beutazást jegyeznek — Évente 600 korszerű lakást építenek — A Népszínház 21 bemutatóval vonzza főként a fiatalokat — A sporthorgászat a legnépesebb sportág — Telente 23 napig havazik — A vendéglőkben egyszerre 12 265 fizetővendéget tudnak kiszolgálni. A szabadkai átlagpolgár havi keresete valamivel több mint 65 000 dinár. Telente 23 napig havazik, s ennek előnyeit jól ki tudja használni a palicsi parkban vagy a tó jegén. A városban 59 magánvendéglő, valamint a társadalmi szektor összesen 12265 fizetővendéget tud kiszolgálni egyszerre — ami a nyári idényben bizony kevésnek bizonyul, öt moziban hetente váltják a minden igényt kielégítő filmeket, az immár európai hírű Népszínház pedig az új évadra 21 bemutatót készít el. A sportolni vágyók 17 vadászegyesületbe és 112 sportklubba társulhatnak be, a művészetbarátok számára 15 művelődési egyesület, 2 képtár és számos kiállítóterem áll nyitva. A LEGTÖBB A FÉMMUNKÁS Szabadka Észak-Bácska legfőbb közigazgatási központja. Lakosainak száma megközelíti a 160 ezret (ideértve a 18 peremvárosi települést is). A gyengébb nem képviselői ötezerrel többen vannak, mint a férfiak, mert hiszen itt is, mint a világ más tájain, 15 évvel tovább élnek. A városlakók azonban öregszenek és kiöregednek a földművescsaládok is. Jelenleg a lakosság 23 százaléka 60 éven felüli. Szabadkán éppúgy, mint Vajdaság-szerte a lakosság száma nem gyarapodik, de nem is csökken. A 2300 újszülött kjpzül a legtöbben a Kovács, a Kovaiic vagy Kovaievic, a Horvát, illetve a Nagy vezetéknevet viselik. A leggyakoribb utónevek a Dániel, a Jasmina, az Aleksandar... Évente több mint ezer házasságot kötnek meg a messze földön híres Városháza disztermében, azonban minden harmadik válóperrel végződik. Talán ez az oka annak, hogy ma egy átlagos család tagjainak száma statisztikailag 2,8-cal mutatható ki, míg az ötvenes években ennek a kétszerese volt. A hatvenezer foglalkoztatott közül 46 643 dolgozik a gazdasági ágazatokban, 8404 a szolgáltatóiparban és az adminisztrációban, a magánszektor pedig 11 500 mezőgazdasági termelőt, 300 szabad foglalkozásút és 1200 kisiparost tart számon. Több mint 8500 munkás dolgozik a fémipari szakmákban, a Sever Villanymotorgyárban, a Bratsvo Vagongyárban, a Partizan Kerékpárgyárban és a Sigma önműködő elektronikus jelzőberendezéseket gyártó üzemeiben. Az AGROS mezőgazdasági társulás, Jugoszlávia egyik legnagyobb összetett munkaszervezete, amely felöleli a magánszektor kooperánsait és az élelmiszeripar dolgozóit is. A legnagyobb élelmiszergyárak Szabadkán a November 29. Húsárugyár, a Pionir Csokoládé- és Cukorgyár, a Fidelinka Malomipari Kombinát és Tésztagyár, a Mlekara Tejüzem és a PeSíara Kombinát. Szabadka ipari hagyományai jelentősek. Százéves a vagon- és a kerékpárgyártás, 1904-ben alakult a műtrágyagyár előde, illetve a vegyipar. A körzet jövője sokban függ majd a befejezés előtt álló hatalmas Nitrogénműtől. A legnagyobb kincs azonban a föld. összesen 95 000 hektár kiváló minőségű feketeföldet és homokot művelnek Szabadka határában. Jelentős a gyümölcstermesztés, az átlagos búzatermés pedig 5,2 tonna hektáronként. A BÁBSZÍNHÁZ INGYENES A felszabadulás utáni első évben Szabadkán 33 mérnököt, 21 technikust és 8 magasszakképzett munkást tartottak nyilván. Ma az adatbankban 59 tudományos szakmunkatárs (a tudományok doktora), 296 magiszter és specialista (szakorvos stb.), 3454 egyetemet végzett szakember, 3753 főiskolai végzettségű, 5042 magasszakképesítésű, 14339 szakképzett, és 10150 középiskolai végzettségű dolgozó adatait tárolják. A betanított munkások száma 7000, a szakképzetleneké pedig 10 000. A munkanélküliek száma meghaladja a négyezret, és ezeknek több mint a fele nő. A városi gimnáziumot 1747-ben alapították. Ma 7 középiskola működik Szabadkán 562 tagozattal, az általános iskolák száma 32, két főiskolán és két egyetemi karon összesen 4000 hallgató tanul. A rádió- és a tévé-előfizetők száma meghaladja a 44, illetve az 50 ezret. Öt tévéállomás fogható Szabadkán (3 jugoszláv és 2 magyar), de a mozielőadások, évente mintegy 5600, szintén vonzzák a nézőt. A Gyermekszínház mindkét társulata ingyenes előadásokat szervez. A Városi Könyvtárban negyedmillió magyarországi és jugoszláviai könyv áll az olvasók rendelkezésére. Kéthetenként láthat egy-egy újabb bemutatót a színházkedvelő a Népszínházban és sok a vendégszereplés is, amióta LjubiSa Ristic és Nada Kokotovic európai hírűvé tették ezt az évekig válságban lévő intézményt. Formabontásos merész kísérletek jellemzik a Népszínház soknyelvű produkcióit. A palicsi nyári Shakespeare-fesztivál, amely az idén 52 napig tartott, több mint 20000 nézőt vonzott. A nemzetközi alkotóműhely hét Shakespeare-művet állított színre, a jövő nyáron pedig Moliére lesz az ihlető. Szabadka két jelentős európai útvonal kereszteződésén helyezkedik el. Kelet—nyugat irányban itt halad át az áru- és utasforgalom a Bukarest—Temesvár—Zenta—Szabadka—Zombor—Eszék—Maribor—Graz—München—Londonvonalon, észak-dél irányban pedig a Varsó — Budapest — Belgrád—Szkopje—Athén-vonalon. A kelebiai határátkelő helyen évente 800000 ki- és beutazást jegyeznek. A jelentős forgalmi csomópont és a vámövezet Szabadka fejlesztési terveiben a mezőgazdasággal egyenrangú, kiemelt helyet foglal el. Az ipar korszerűsítésével párhuzamosan a város külalakja is változik. A városközpontot védett gyalogosövezetté nyilvánították a szakemberek és nagy hozzáértéssel a század eleji építészeti stílust rekonstruálva újjávarázsolták. A lakások száma évente mindössze hatszázzal gyarapodik, de mintegy 450 családi ház is épül. Szabadkán ma 54958 lakást tartanak számon. SPORT ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Joggal nevezik Szabadkát a sportok városának, hiszen 112 sportklubban összesen mintegy tizenhatezren edzenek. A legtöbb a sporthorgász (összesen 4500), a labdarúgó (3972), a 7 vadászegyesületben több mint ezer vadászt tartanak számon, ezután következnek a jégkorongozók és a cselgáncsozók, valamint a sakkozók (több mint hétszázan vannak). Olimpiai, világ- és európai bajnokok is akadnak bőven városunkban, nem is beszélve a belföldi sikerekről és az első ligás csapatokról. Nemcsak a városmagot nyilvánították védetté a polgárok, de fasorokat, egy-egy botanikai ritkaságot, a Ludasi-tó madárvilágát, a határ menti erdősávot... Az 1971-ben Palicson bekövetkezett halpusztulás volt az első figyelmeztető jele annak, hogy a környezetszennyezés egyre nagyobb méreteket ölt. Példamutató összefogással, pénzt nem sajnálva lecsapolták, megtisztították, majd újra feltöltötték a Palicsi-tavat, amely ökológiai szempontból éppoly jelentős, mint amilyen fontos üdülő- és turisztikai központ. Elkészült a korszerű szennyvíztisztító berendezés, számos, a környezetet nagymértékben szennyező ipari berendezésen szűrőket és ülepítőket szereltek fel. Mindez azonban korántsem kielégítő, sok még a tennivaló. Új tudat van kialakulóban Szabadkán. Egy emberközpontú, jövőformáló gondolkodás nyomaira bukkan az idelátogató lépten-nyomon. Hogy mi az, amiről még emlékezetes marad egy-egy szabadkai kiruccanás? Természetesen a finom falatokról, a spriccerekről és a mérgesi körtepálinkáról. A paprikástól a különféle balkáni ételkülönlegességekig bő a választék. íme egy adat az italfogyasztásról: tavaly például összesen 278 931 liter bor fogyott el, és kétszer ennyi üdítőt ittak meg Szabadkán a felszolgálóhelyeken, nem számítva a gyümölcslékészítményeket. DRAGICA PAVLOVlt és SAVÓ DUVNJAK Az 1912-ben épült női fürdő Palies egyik gyöngyszeme Jugoszlávia kicsiben Szabadkán megtalálható minden Jugoszláviában élő nemzet és nemzetiség. A legutóbbi népszámlálás (1981) adatai szerint e szabadkai polgárok közül 71000 magyar ajkú, 32000 horvát nemzetiségű, a szerbek száma 20000, de például 8900-an buoyevácoknak tekintik magukat és 16 700-an vallják, hogy ők jugoszláv nemzetiségűek. Ez utóbbiak száma az utóbbi években többszörösére nőtt. * — A leírt vagy kimondott szó, a gondolatokkal, ötletekkel telített — kötelez. Azt mondják, nálunk baj van a szavakkal. Sokszor kiforgatjuk, elferdítjük őket. Ezek a visszaélések könnyen felismerhetők a mindennapi életben. A múltban sokszor mellékvágányra jutottak szavaink. Ezért van az, hogy most már senki sem figyel oda, ha valaki frázisokat pufogtat, általánosít, senkire és semmire nem vonatkozó következtetéseket von le, legyen az újságíró vagy éppenséggel politikus... Változáshoz a kezdeményezés, a szervezés, a bírálat vezet. (Az építő jellegű bírálat, a kihivás, hogy felismerjük a valódi társadalmi érdekeket.) S hogy erre képesek legyünk, szembe kell szállnunk azokkal a csoportérdekekkel, amelyeket társadalmi érdekként tálalnak... A változás legyen emberarcú, alkotó jellegű, önzésről, előítéletekről, egyoldalúságról és kizárólagosságról szó sem lehet. Vonatkozik ez a napi politikára és az újságírásra egyaránt... Hangsúlyozom, az embert kell előtérbe helyeznünk! Pedig az ember az élet szinte minden megnyilvánulásában az elidegenedés jeleit észleli. Ilyen körülmények között Pf Ifi? Pr mm $ p : ' ¿Ip;;; Pipi f¡ • % i ¿mm ägmmi SÄ: ' - ";<Jáfe^ III Ifi , AV? ; |.. V W 1¡ jut kifejezésre az a jogunk, hogy hibázzunk. De akkor újra kell kezdenünk, kitartóan, újabb erőbevetéssel — mondotta Bosko Kovacevic, a szabadkai pártbizottság elnöke, politológus és publicista a szabadkai tájékoztatási eszközök napja (október 16.) alkalmából megrendezett ünnepségen. PALENCSÁR JÓZSEF VÁROSELNÖK: » Szabadka nem velünk kezdődött — A pezsgőbbé váló színházi élet csupán egyik tényezője Szabadka nagy hagyományokkal rendelkező művelődésének. Mert legalább annyira, mint a színház, pezseg a képzőművészeti élet, s nem volna szabad megfeledkeznünk a zenéről és az irodalomról sem, vagy a sportról, amely ismét virágkorát éli. Legnagyobb hatású vállalkozásaink azonban természetesen gazdasági téren történnek. Épül az észak-bácskai öntözőrendszer, amely az évszázad legnagyobb beruházása Szabadkán, de fontosságban nem sokkal marad el mögötte a Nitrogénmű közelgő befejezése sem. Jól halad a Beograd Áruház, több üzleti és kisipari központ építése a város külső és belső kerületeiben, valamint utak, iskolák és napközik készülnek a környező településeken. Fontosnak tartom kiemelni: az utóbbi néhány évben 5,2 milliárd dinárt fordítottunk a lakosság életszínvonalának javítására. Mindez nem valamiféle csoda, hanem a község dolgozóinak és polgárainak összefogása, akaratának eredménye. Én, mint városelnök a munkatársaimmal együtt szerencsésnek mondhatom magam. Mi, a község vezetői, akik ezt a közös akaratot segítjük érvényre juttatni, s a megszavazott és összegyűlt pénzt „elköltjük", örülünk annak, hogy tevőleges részei lehetünk többnemzetiségű városunk békés fejlődésének. Ám itt álljunk meg egy pillanatra. Tudatában kell lennünk: Szabadka nem velünk kezdődött. Az utóbbi negyven esztendőben, sőt, még jóval korábban is történt azért itt egy és más. Szerencsére van szilárd, biztos alapozású hagyományunk, amelyre a jelenünket, a jövőnket is tudjuk építeni — mondotta többek között Palencsár József városelnök, a Szabadkán nemrégiben megtartott városközi testület ülése alkalmából adott interjúban. A tanácskozáson közel 300 jugoszláv város képviseltette magát. SZÓRÁD GYÖRGY, A VÁROSFEJLESZTÉSI TANÁCS ELNÖKE A mozgás az élet „Szabadka közepes nagyságú város, és a dolgok mai állása szerint minden esélye megvan arra, hogy jóval többet tudjon nyújtani — kényelmet, boldogságot, nyugalmat —, mint bármelyik nagyváros. A tudósok kimutatták, hogy éppen az ilyen 60—120 ezer lakost számláló városoké a jövő. Minthogy ezt nem mi találtuk ki, nem a mi lokálpatriotizmusunkból ered, azt hiszem, érdemes folytatnunk a megkezdett munkát. Egyesek csodának nevezik azt, ami Szabadkán történik. Szerintem még az sem csoda, hogy a szabadkaiak igyekeznek megszabadulni saját provincializmusuktól. Mert igaz, hogy ez volt Európa legnagyobb faluja." Az idézet Szórád Györgytöl, a városfejlesztési tanács elnökétől származik, a Mérnökök és Technikusok Egyesületének 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen való felszólalásából kölcsönöztük. Egy későbbi nyilatkozatában ezzel kapcsolatban a következőket mondta: — Nem hiszek a szerencsés csillagzat ban. Az ember nem azért ér el valamit, mert szerencsés, hanem mert ott volt éppen, ahol lennie kellett. Minden reális célt el lehet érni, ha az ember akarja... Nem szeretem a lanyha hozzáállást meg a földhözragadottságot. A mozgás az élet. A saját kis lyukából az ember sem sokat lát az égből. A falakon kívül nem lát semmit, s ezeket a falakat egyre magasítja... Viszont utazás közben az ember összehasonlíthat. És toleránssá válik. Elfogadja mások furcsaságait, sőt gyakran tanul is belőlük.