Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

Szombat, 1986. november 91. 11 Elme és psziché Harmincéves a felnőtt ideggondozó „Az emberek még ma is úgy gondolják, őrült, vagy bolond — aki idejön. Ügy hiszik, olyan emberek ke­resik fel a felnőtt-ideggon­dozót, akikre az egészséges ember rávetítheti szorongó fantáziáját, abban a hitben, hogy a tébolyult befolyásol­hatatlan agresszív és kiszá­míthatatlan." Nem vélet­len, hogy a most harminc­éves fennállását ünneplő szegedi felnőtt-ideggondozó intézet vezető főorvosa Önody Sarolta ezekkel a mondatokkal kezdte beszél­getésünket. Ki ne tudná jobban a pszichiátereknél, hogy hihetetlen előítéletek, misztikum lengi körül még ma is az elmegyógya­szatot. Az emberek többsége valóban úgy hiszi, aki belép a Hunyadi János sugárútra néző gondozó mindig zsúfolt várójába, biztos félkegyel­mű. Három évtizeddel ezelőtt még csakugyan így volt. Ak­kor az elmegyógyászat fel­adatát így hirdették: a tár­sadalom normális embereit védje meg a megháborodot­taktól, szeparálja az őrül­teket a normálisnak mon­dott emberektől. Harminc esztendővel még így gondol­ták, így volt természetes. No, meg nem is volt ennyi lelkibajjal küszködő ember, mint manapság. Az évek múltával — számtalan ok miatt — meg­sokszorozódott a lelki bete­gek száma, és ezzel párhu­zamosan nyitott a gondozó a szociálpszichiátria és a te­rápiák felé. Az elmebajban szenvedők maroknyi cso­portja mellé felsorakoztak a neurotikusok, az alkoholis­ták és a narkománok. A gyógyításnak, a módszerek­nek is ehhez a beteganyag­hoz kellett igazodni. A gyógyszeres terápiát al­kalmazzák az elmebete­geknél. Ma már olyan tartós hatású injekciók segítenek, amelyek hosszú időn keresz­tül egyensúlyban tartják a megbomlott elméjű embert. A felnőtt ideggondozóban kisebbségben vannak ők, a döntő többség lelki problé­mákkal küszködő beteg. Kö­zöttük, — korunk egyik népbetegségével - , (megál­dott" — sok neurotikus. Ide­kerülnek — legtöbbször hosszú hónapok belgyógyá­szati kivizsgálásai után —, és itt kiderül, a testi pana­szoknak, fájdalmaknak nem egyéb oka van, minthogy önmagukhoz és a környező világhoz alkalmazkodni kép­telenek. Testi tüneteik hát­terében lelki okok keresen­dők. Mit segíthet az itt gyógyí­tó pszichiátergárda akkor, amikor percekben számol­ható az egy emberre jutó át­lagidő. A szűkre szabott idő­ben is tud mankót adni az élethez. Megmutatva a be­tegnek önmagát, hogy aztán egy egészséges és reális ön értékeléssel képes legyen el­viselni a mindennapok ter­heit. A felnőtt-ideggondozó dol­ga az önként, és kényszerrel érkező alkoholisták kezelése is. Nekik éppúgy szükségük van a lelkiterápiára, mint a neurotikusoknak, hiszen kö­zülük sok a szorongásait pró­bálja „elinni". Ezért hát az alkohol rabságából megsza­badulni majdan csak úgy lesz képes, ha orvosa segít­ségével gyógyírt talál lel­kének feszültségeire. A testi gyógyításra, a gyógy­szerekre akkor van szükség, ha a szervezet már képtelen elviselni az alkohol hiányát, ha kialakul — orvosi nyel­ven szólva — az alkohol­függőség. A felnőtt-ideggon­dozóban évente hat-hétszáz alkoholista közel 5 ezer al­kalommal fordul meg, és sajnos, egyre több a nar­komán. Az itt dolgozó orvosok és gondozónők gyógyító terá­piája sokszor egy életen át kíséri a beteget. Látványos és azonnali sikereket nem hozó — néha teljesen re­ménytelen —, sokszor életet mentő munka ez. Lehet, hogy ünneprontás, de a gyó­gyítás a Hunyadi János su­gárúton szánalmas körülmé­nyek között folyik, pedig az ide „pályázó" betegek száma évről évre döbbenetes gyor­sasággal nő. Kalocsai Katalin Folyószabályozás Megerősített gátszakasz a Marosnál A keleti és a déli ország­részben legalább négy hó­nap óta nem hullott 6zá­tmottevő csapadék, ezért egész nyáron és az ősszel is alacsony volt a Tiszának és a Marosnak a szintje. Szegednél például sok hé­ten keresztül száz centimé­ter alatti értékeket mértek. Az ilyen kis vízállásnál jól látszik, valósággal kirajzo­lódik a meder, ami kedvező lehetőséget nyújt a folyó­szabályozási, a töltéserősí­tési és a partvédelmi mun­kák folyamatos végzésére. Az Alsó-Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint az ez évre tervezett folyószabályo­zási munkákat november elejére befejezték, A Tisza saséri szakaszán a víz áram­lását szabályozó vezetőművet építettek. A kövekből kikép­zett kis védőmű megváltoz­tatja a víz sodrását és arra kényszeríti a Tiszát, hogy a korábban megrongált ki­vájt partszakaszt ezután építse, ott lerakott iszapjá­val feltöltse. A lúdvári szi­vattyútelepnél pedig 30 ezer tonna terméskövet szórtak részben a mederbe, részben pedig a parti rézsűre. A terméskövek alá előbb úgy­nevezett vízi pokrócot, va­gyis rőzsefonattal mereví­tett műanyag szövetet terí­tettek. Így egyenletes meg­terhelés nehezedik az érin­tett területre, ahol a kövek majd fokozatosan beágya­zódnak a mederbe. Mint ismeretes, ezzel a terméskő szórásos módszerrel erősí­tették meg annak idején a Tisza szegedi mederszaka­szát. A Maros jobb partján Maroslele községnél jelen­tós töltéserősítési munkákat végeztek. Az ehhez szüksé­ges óriási mennyiségű föld­anyagot a Maros medréből nyerték különböző techno­lógiával. Mintegy 90 ezer köbméter földet mozgattak meg és körülbelül ötkilo­méter hosszúságban helyen­kint magasították, illetve a mentett oldalon a gátrézsű­re terített földtömeggel erő­sítették a folyó védvonalát. zlönösen ? Kísérleti év tanulópénz nélkül Hungarohemp Magyar Kenderipari Tröszt néven a KSZV eddigi hat gyárából január elsejével önálló trösz­ti vállalatok alakulnak. Az eddigi közvetlen irányítást fel­váltja az a szervezet, amelyben a központhoz lazább kö­telékkel fűzött vállalatok — egyéves próbaidő után — közvetlen költségvetési kapcsolatba kerülnek. Az új nagyvállalat gyakorlatilag egyesíti és szervezi, ¡rányitja az egész hazai kenderipart. Az Ipari Minisztérium által felkínált lehetőségek közül egyelőre két hazai vállalat döntött így. Az új szervezeti forma bevezetésére azonban leghamarabb itt kerül sor, így a KSZV „modellként" is működik majd a következő esztendőben. Érthető hát a megkülönböztetett figyelem. A szervezeti váltásig mind­össze egy hónap van hátra. Berta István vezérigazgatótól az előkészületekről érdeklődtünk. — Mi indokolta a válto­zást? — A kenderipar mindig is szoros egymásrautaltságot igényelt a résztvevő vállala­toktól Jelenleg is a KSZV gesztorsága alatt működik a szegedi kendertermesztési rendszer, amelynek „kézben­tartása" az alapanyag bizto­sítása miatt fontos. Most hat gyár, gyáregységek és telep­helyek tartoznak a vállalat­hoz. A termelés szervezése, a hatékonyság növelése érde­kében a jelenleginél korsze­rűbb szervezeti formát kel­lett keresni. Olyat, amelyik biztosítani tudja az alap­anyag feldolgozását, ugyan­akkor az eddigieknél rugal­masabban képes alkabnaz­kodkodni a piac elvárásai­hoz. Indokként említhető az is, hogy nagyfokú exportte­vékenységet folytat a válla­lat. Az idén 520 millió forin­tos rubel-exportot és 270 mil­liós tőkés exportot bonyolí­tunk. A szervezeti váltás itt is együtt hogy járjon a termelés növekedésével. — Volt időszak, amikor szinte mindent trösztösítet­tünk. Azt hittük, ami nagy, az egyúttal jó is. Az utóbbi években azonban éppen eze­ket kezdtük darabjaira szed­ni. Milyen választási lehető­ségek közül döntöttek még­is emellett? — Két forma közül vá­laszttattunk. A vállalati ta­nács bevezetésével azonban a gyárak önállósága lényege­sen nem változott volna. A dolgozók véleménye is az volt, hogy a második vari­ánst, a tröszti formát válasz­szuk, amelyben bizonyos fontos kérdések központi Új díjtételek A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium közzétette az állategészség­ügyi és élelmiszer-ellenőr­zési szolgáltatások rögzí­tett hatósági formába tarto­zó díjtételeit és azok alkal­mazásának feltételeit. Az országban — a MÉM felügyeletével — 26 intéz­mény foglalkozik ilyen el­lenőrző vizsgálatokkal. Évente átlagosan 100 ezer 'nagyobb, összefüggő ellen­őrzésre kerül sor, ezek egy része átfogó, területi jelle­gű. Szabályozták az állat­szállításoknál teljesített ál­latorvos szakértői műkö­déséért felszámolható dija­kat. Megállapították a magán­gyakorlatot folytató állator­vosok által felszámolt díja­kat is; ezek a legutóbb 1962­ben megállapított összegek­hez képest átlagosan 25—30 százalékkal emelkedtek. Nem változnak a kedvtelés­ből tartott állatokkal kap­csolatos díj tételei; ezeket ugyanis 1981-ben, a többi ál­lattól elkülönítetten, szabá­lyozták. Közzétették a szolgáltatások térítési ösz­szegét a munkaszüneti na­pokra, valamint az este 9 és reggel 5 óra közötti idő­szakokra is. A díjakat a MÉM Értesítő 20. száma közli (MTI) Próbaterhelés mozdonyokkal A Szentes—Csongrád között elkészült vasúti híd próbaterheléses vizsgálatát teg­nap, pénteken tartották. Hat mozdony gördült a vágányokra. Először a híd kü­lönböző pontjain álltak meg, majd köz­vetlen egymás után. A szakemberek mú­Enyedl Zoltán felvétele szerekkel mérték a híd rezgését, elhajlá­sát, különféle műszaki paramétereit. Az új acélszerkezet állta a próbát — miköz­ben a fővállalkozó mérnöke, a szokások­hoz híven, a hatalmas monstrum alatt állt. irányítás alatt maradnak, egyéb ügyekben pedig teljes hatáskörrel és felelősséggel maguk a termelőegységek döntenek. Arra számítunk, hogy így jobban felszabadul az alkotókedv, javul az ered­ményesség és a hatékonyság. — Milyen döntési jogok maradnak továbbra is köz­ponti kézben? — A kendertermesztési rendszer irányítása, a kül­kereskedelmi munka, a stratégiai beruházások feletti döntések és természetesen a személyzeti munka irányítá­sa. A tröszti vállalatok Igaz­gatóinak kinevezése tovább­ra is a vezérigazgató jogköre marad. A jövő esztendő ta­nulóév lesz, igy átmenetileg a tröszti központ tartja a kapcsolatot a költségvetéssel is. Egy évünk van rá, hogy a vállalatoknál megteremtsük a személyi és technikai felté­teléket, hogy felvehessék a kapcsolatot a költségvetéssel. — A vállalatok' milyen szabadságot élveznek majd a szervezeten belül? — A mostani gyári formá­hoz képest lényegesen meg­nő az önállóságuk — éppen ez a vonzó az új formában. Sok döntési jogkör „lekerül" a vállalatokhoz. A tröszti tervkoncepció figyelembe­vételével maguk határozhat­nak saját éves tervükről, bi­zonyos fejlesztési lehetősé­gekben is dönthetnek, a bel­földi értékesítés és a vevők­kel való kapcsolattartás vi­szont kizárólagos joguk lesz. — Milyen új irányító, koordináló szervezeteket, fó­rumokat kell majd létrehoz­ni? — Az eddig is jól funkci­onáló demokratikus fórumok megtartása mellett, a leg­főbb testület az igazgatóta­nács lesz, melynek mind a hat vállalat igazgatója és én leszek a tagja. Az új testü­letben mindenki egy szava­zati joggal bír, döntéseinket szótöbbséggel hozzuk. To­vábbra is megmarad a szo­cialista brigádvezetők ta­nácskozása és a koordináló funkciókat betöltő egyéb szervezetek. Vállalati tanács nem alakul. A döntések elő­készítésében azonban a bi­zalmitestületek mellé egy új formát is szeretnénk meghonosítani. Neve még nincs. A Szegedi Kenderfo­nógyárban már működik ilyesféle fórum, amit az itte­niek műszaki-gazdasági ta­nácsnak hívnak. Valami ha­sonlóra gondoltunk. — A vállalatok közötti kapcsolat megváltoztatásával hogyan alakul majd az el­számolási rendszer? — Az új érdekek azt dik­tálják, hogy a belső elszá­molási árat megszüntessük. Januártól egymás között is termelői áron számolunk, így tisztább képet kapunk, hiszen minden költséget ott számolunk el, ahol felmerült, az eredményt pedig ott könyvelhetjük el, ahol meg­született. Valójában úgy te­kintjük majd a mai gyárain­kat, mintha azok „külső" szállítók lennének. Ugyanak. kor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy az ex­portfeladatok teljesítése mindnyájunk közös érdeke, így a külkereskedelmi for­galomba kerülő áruk nyers­anyagait, félkész termékeit mindenképpen biztosítani kell egymás számára. — Egy nagyarányú szerve­zeti változásnál óhatatlan, hogy létszámot kell átcsopor­tosítani, leépíteni, máshol újakat bevonni a munkába. Nő-e, vagy csökken a dol­gozók száma jövőre? — A tröszti központban mindenképpen csökken. Hi­szen a leadott funkciók miatt felszabadulnak, feles­legessé válnak emberek. Harmincnyolccal csökken a központ létszáma, folyama­tosan, ahogyan a funkciókat sikerül leadni. Ezek döntő többsége természetesen a nem termelő, adminisztratív szférából keTül ki, s más te­rületen helyezzük el őket. Ugyanakkor a leendő válla­latoknál, a feladatok átválla­lásának ütemében, valame­lyest nő majd a létszám, összességében azonban ez nem lehet irreális, hiszen sa­ját magunk alatt vágnánk el a fát, miután 1987-től a köz­ponti keresetszint-szabályo­zásból átsorolunk a kereset­tömegszabályozási formába. Bért tehát csak úgy növelhe­tünk, ha a létszámmal is si­kerül jól gazdálkodnunk. — A bérpolitikai döntések kinél maradnak? — Az elvek kialakítása központi hatáskörben törté­nik majd, de a fedezetet minden gyárnak magának kell előteremtenie — a ter­melés bővítésével, a terme­lékenység növelésével. — összességében milyen növekedést terveznek jövő­re? — Az idei 2 milliárd 766, milliós árbevételt 147 millió­val szeretnénk növelni, a tő­késexportot pedig 19 millió forinttal bővíteni. A tröszt nyereségét az idei 160 millió­val szemben feltornázni 200 millióra. — Ehhez gondolom fej­lesztések is társulnak. Mi­ből? — Az idei eredményt fi­gyelembe véve 80-85 millió forintos érdekeltségi alapból gazdálkodhatunk majd. Kö­zös fejlesztési alapot hozunk létre, amelyből minden vál­lalat pályázat útján részesül­het. Az elbírálásnál két dön­tő érv lesz, hol tudják leg­gazdaságosabban felhasznál­ni, hol segíti legjobban a külpiaci munkát. Határozni azonban így sem lesz köny­nyű, hiszen a vállalatok nem azonos műszaki színvonalról rajtolnak. Lényegesen elma­radni, vagy kiugrani azon­ban nem lehet, hiszen az az egész termelési rendszert felborítaná. A saját fejlesz­tési alapok mellett jelentós 6egítség, hogy az idén két té­lmában is részt vettünk a tő­kés exportot bővítő pályázati rendszerben. Egy importki­váltó pályázatunkat pedig a napokban fogadták el: 47,5 milliós beruházással jövő év végén lép üzembe az a gép­sor, amelyen a Taurus Gu­miipari Vállalatnak heveder­szöveteket gyártunk. Ezeket a lehetőségeket az űj igazga­tótanács útravalóul kapja. — Milyen lesz a tröszt számára a jövő esztendő? — Nagyon kemény! A for­maváltás ellenére a termelés nem eshet vissza, sőt, növe­keiést tervezünk. Azt is em­lítettem már, hogy a jövő év, tanulóév lesz. de min­denképpen „tanulópénz" nél­kül akarjuk végigcsinálni. Az 1987-es tervjavaslat már elkészült. December elején a leendő igazgatótanács elé­kerül — mondjanak róla ők véleményt, hiszen elsősorban rajtuk múlik maid a megva­lósítás. Az átállást ugyanis körültekintő, szívós munka előzte meg. semmit sem aka­runk a véletlenbe bízni. Rafai 'Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom