Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

Szombat, 1986. november 91. 11 Elme és psziché Harmincéves a felnőtt ideggondozó „Az emberek még ma is úgy gondolják, őrült, vagy bolond — aki idejön. Ügy hiszik, olyan emberek keresik fel a felnőtt-ideggondozót, akikre az egészséges ember rávetítheti szorongó fantáziáját, abban a hitben, hogy a tébolyult befolyásolhatatlan agresszív és kiszámíthatatlan." Nem véletlen, hogy a most harmincéves fennállását ünneplő szegedi felnőtt-ideggondozó intézet vezető főorvosa Önody Sarolta ezekkel a mondatokkal kezdte beszélgetésünket. Ki ne tudná jobban a pszichiátereknél, hogy hihetetlen előítéletek, misztikum lengi körül még ma is az elmegyógyaszatot. Az emberek többsége valóban úgy hiszi, aki belép a Hunyadi János sugárútra néző gondozó mindig zsúfolt várójába, biztos félkegyelmű. Három évtizeddel ezelőtt még csakugyan így volt. Akkor az elmegyógyászat feladatát így hirdették: a társadalom normális embereit védje meg a megháborodottaktól, szeparálja az őrülteket a normálisnak mondott emberektől. Harminc esztendővel még így gondolták, így volt természetes. No, meg nem is volt ennyi lelkibajjal küszködő ember, mint manapság. Az évek múltával — számtalan ok miatt — megsokszorozódott a lelki betegek száma, és ezzel párhuzamosan nyitott a gondozó a szociálpszichiátria és a terápiák felé. Az elmebajban szenvedők maroknyi csoportja mellé felsorakoztak a neurotikusok, az alkoholisták és a narkománok. A gyógyításnak, a módszereknek is ehhez a beteganyaghoz kellett igazodni. A gyógyszeres terápiát alkalmazzák az elmebetegeknél. Ma már olyan tartós hatású injekciók segítenek, amelyek hosszú időn keresztül egyensúlyban tartják a megbomlott elméjű embert. A felnőtt ideggondozóban kisebbségben vannak ők, a döntő többség lelki problémákkal küszködő beteg. Közöttük, — korunk egyik népbetegségével - , (megáldott" — sok neurotikus. Idekerülnek — legtöbbször hosszú hónapok belgyógyászati kivizsgálásai után —, és itt kiderül, a testi panaszoknak, fájdalmaknak nem egyéb oka van, minthogy önmagukhoz és a környező világhoz alkalmazkodni képtelenek. Testi tüneteik hátterében lelki okok keresendők. Mit segíthet az itt gyógyító pszichiátergárda akkor, amikor percekben számolható az egy emberre jutó átlagidő. A szűkre szabott időben is tud mankót adni az élethez. Megmutatva a betegnek önmagát, hogy aztán egy egészséges és reális ön értékeléssel képes legyen elviselni a mindennapok terheit. A felnőtt-ideggondozó dolga az önként, és kényszerrel érkező alkoholisták kezelése is. Nekik éppúgy szükségük van a lelkiterápiára, mint a neurotikusoknak, hiszen közülük sok a szorongásait próbálja „elinni". Ezért hát az alkohol rabságából megszabadulni majdan csak úgy lesz képes, ha orvosa segítségével gyógyírt talál lelkének feszültségeire. A testi gyógyításra, a gyógyszerekre akkor van szükség, ha a szervezet már képtelen elviselni az alkohol hiányát, ha kialakul — orvosi nyelven szólva — az alkoholfüggőség. A felnőtt-ideggondozóban évente hat-hétszáz alkoholista közel 5 ezer alkalommal fordul meg, és sajnos, egyre több a narkomán. Az itt dolgozó orvosok és gondozónők gyógyító terápiája sokszor egy életen át kíséri a beteget. Látványos és azonnali sikereket nem hozó — néha teljesen reménytelen —, sokszor életet mentő munka ez. Lehet, hogy ünneprontás, de a gyógyítás a Hunyadi János sugárúton szánalmas körülmények között folyik, pedig az ide „pályázó" betegek száma évről évre döbbenetes gyorsasággal nő. Kalocsai Katalin Folyószabályozás Megerősített gátszakasz a Marosnál A keleti és a déli országrészben legalább négy hónap óta nem hullott 6zátmottevő csapadék, ezért egész nyáron és az ősszel is alacsony volt a Tiszának és a Marosnak a szintje. Szegednél például sok héten keresztül száz centiméter alatti értékeket mértek. Az ilyen kis vízállásnál jól látszik, valósággal kirajzolódik a meder, ami kedvező lehetőséget nyújt a folyószabályozási, a töltéserősítési és a partvédelmi munkák folyamatos végzésére. Az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint az ez évre tervezett folyószabályozási munkákat november elejére befejezték, A Tisza saséri szakaszán a víz áramlását szabályozó vezetőművet építettek. A kövekből kiképzett kis védőmű megváltoztatja a víz sodrását és arra kényszeríti a Tiszát, hogy a korábban megrongált kivájt partszakaszt ezután építse, ott lerakott iszapjával feltöltse. A lúdvári szivattyútelepnél pedig 30 ezer tonna terméskövet szórtak részben a mederbe, részben pedig a parti rézsűre. A terméskövek alá előbb úgynevezett vízi pokrócot, vagyis rőzsefonattal merevített műanyag szövetet terítettek. Így egyenletes megterhelés nehezedik az érintett területre, ahol a kövek majd fokozatosan beágyazódnak a mederbe. Mint ismeretes, ezzel a terméskő szórásos módszerrel erősítették meg annak idején a Tisza szegedi mederszakaszát. A Maros jobb partján Maroslele községnél jelentós töltéserősítési munkákat végeztek. Az ehhez szükséges óriási mennyiségű földanyagot a Maros medréből nyerték különböző technológiával. Mintegy 90 ezer köbméter földet mozgattak meg és körülbelül ötkilométer hosszúságban helyenkint magasították, illetve a mentett oldalon a gátrézsűre terített földtömeggel erősítették a folyó védvonalát. zlönösen ? Kísérleti év tanulópénz nélkül Hungarohemp Magyar Kenderipari Tröszt néven a KSZV eddigi hat gyárából január elsejével önálló tröszti vállalatok alakulnak. Az eddigi közvetlen irányítást felváltja az a szervezet, amelyben a központhoz lazább kötelékkel fűzött vállalatok — egyéves próbaidő után — közvetlen költségvetési kapcsolatba kerülnek. Az új nagyvállalat gyakorlatilag egyesíti és szervezi, ¡rányitja az egész hazai kenderipart. Az Ipari Minisztérium által felkínált lehetőségek közül egyelőre két hazai vállalat döntött így. Az új szervezeti forma bevezetésére azonban leghamarabb itt kerül sor, így a KSZV „modellként" is működik majd a következő esztendőben. Érthető hát a megkülönböztetett figyelem. A szervezeti váltásig mindössze egy hónap van hátra. Berta István vezérigazgatótól az előkészületekről érdeklődtünk. — Mi indokolta a változást? — A kenderipar mindig is szoros egymásrautaltságot igényelt a résztvevő vállalatoktól Jelenleg is a KSZV gesztorsága alatt működik a szegedi kendertermesztési rendszer, amelynek „kézbentartása" az alapanyag biztosítása miatt fontos. Most hat gyár, gyáregységek és telephelyek tartoznak a vállalathoz. A termelés szervezése, a hatékonyság növelése érdekében a jelenleginél korszerűbb szervezeti formát kellett keresni. Olyat, amelyik biztosítani tudja az alapanyag feldolgozását, ugyanakkor az eddigieknél rugalmasabban képes alkabnazkodkodni a piac elvárásaihoz. Indokként említhető az is, hogy nagyfokú exporttevékenységet folytat a vállalat. Az idén 520 millió forintos rubel-exportot és 270 milliós tőkés exportot bonyolítunk. A szervezeti váltás itt is együtt hogy járjon a termelés növekedésével. — Volt időszak, amikor szinte mindent trösztösítettünk. Azt hittük, ami nagy, az egyúttal jó is. Az utóbbi években azonban éppen ezeket kezdtük darabjaira szedni. Milyen választási lehetőségek közül döntöttek mégis emellett? — Két forma közül választtattunk. A vállalati tanács bevezetésével azonban a gyárak önállósága lényegesen nem változott volna. A dolgozók véleménye is az volt, hogy a második variánst, a tröszti formát válaszszuk, amelyben bizonyos fontos kérdések központi Új díjtételek A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közzétette az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési szolgáltatások rögzített hatósági formába tartozó díjtételeit és azok alkalmazásának feltételeit. Az országban — a MÉM felügyeletével — 26 intézmény foglalkozik ilyen ellenőrző vizsgálatokkal. Évente átlagosan 100 ezer 'nagyobb, összefüggő ellenőrzésre kerül sor, ezek egy része átfogó, területi jellegű. Szabályozták az állatszállításoknál teljesített állatorvos szakértői működéséért felszámolható dijakat. Megállapították a magángyakorlatot folytató állatorvosok által felszámolt díjakat is; ezek a legutóbb 1962ben megállapított összegekhez képest átlagosan 25—30 százalékkal emelkedtek. Nem változnak a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos díj tételei; ezeket ugyanis 1981-ben, a többi állattól elkülönítetten, szabályozták. Közzétették a szolgáltatások térítési öszszegét a munkaszüneti napokra, valamint az este 9 és reggel 5 óra közötti időszakokra is. A díjakat a MÉM Értesítő 20. száma közli (MTI) Próbaterhelés mozdonyokkal A Szentes—Csongrád között elkészült vasúti híd próbaterheléses vizsgálatát tegnap, pénteken tartották. Hat mozdony gördült a vágányokra. Először a híd különböző pontjain álltak meg, majd közvetlen egymás után. A szakemberek múEnyedl Zoltán felvétele szerekkel mérték a híd rezgését, elhajlását, különféle műszaki paramétereit. Az új acélszerkezet állta a próbát — miközben a fővállalkozó mérnöke, a szokásokhoz híven, a hatalmas monstrum alatt állt. irányítás alatt maradnak, egyéb ügyekben pedig teljes hatáskörrel és felelősséggel maguk a termelőegységek döntenek. Arra számítunk, hogy így jobban felszabadul az alkotókedv, javul az eredményesség és a hatékonyság. — Milyen döntési jogok maradnak továbbra is központi kézben? — A kendertermesztési rendszer irányítása, a külkereskedelmi munka, a stratégiai beruházások feletti döntések és természetesen a személyzeti munka irányítása. A tröszti vállalatok Igazgatóinak kinevezése továbbra is a vezérigazgató jogköre marad. A jövő esztendő tanulóév lesz, igy átmenetileg a tröszti központ tartja a kapcsolatot a költségvetéssel is. Egy évünk van rá, hogy a vállalatoknál megteremtsük a személyi és technikai feltételéket, hogy felvehessék a kapcsolatot a költségvetéssel. — A vállalatok' milyen szabadságot élveznek majd a szervezeten belül? — A mostani gyári formához képest lényegesen megnő az önállóságuk — éppen ez a vonzó az új formában. Sok döntési jogkör „lekerül" a vállalatokhoz. A tröszti tervkoncepció figyelembevételével maguk határozhatnak saját éves tervükről, bizonyos fejlesztési lehetőségekben is dönthetnek, a belföldi értékesítés és a vevőkkel való kapcsolattartás viszont kizárólagos joguk lesz. — Milyen új irányító, koordináló szervezeteket, fórumokat kell majd létrehozni? — Az eddig is jól funkcionáló demokratikus fórumok megtartása mellett, a legfőbb testület az igazgatótanács lesz, melynek mind a hat vállalat igazgatója és én leszek a tagja. Az új testületben mindenki egy szavazati joggal bír, döntéseinket szótöbbséggel hozzuk. Továbbra is megmarad a szocialista brigádvezetők tanácskozása és a koordináló funkciókat betöltő egyéb szervezetek. Vállalati tanács nem alakul. A döntések előkészítésében azonban a bizalmitestületek mellé egy új formát is szeretnénk meghonosítani. Neve még nincs. A Szegedi Kenderfonógyárban már működik ilyesféle fórum, amit az itteniek műszaki-gazdasági tanácsnak hívnak. Valami hasonlóra gondoltunk. — A vállalatok közötti kapcsolat megváltoztatásával hogyan alakul majd az elszámolási rendszer? — Az új érdekek azt diktálják, hogy a belső elszámolási árat megszüntessük. Januártól egymás között is termelői áron számolunk, így tisztább képet kapunk, hiszen minden költséget ott számolunk el, ahol felmerült, az eredményt pedig ott könyvelhetjük el, ahol megszületett. Valójában úgy tekintjük majd a mai gyárainkat, mintha azok „külső" szállítók lennének. Ugyanak. kor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy az exportfeladatok teljesítése mindnyájunk közös érdeke, így a külkereskedelmi forgalomba kerülő áruk nyersanyagait, félkész termékeit mindenképpen biztosítani kell egymás számára. — Egy nagyarányú szervezeti változásnál óhatatlan, hogy létszámot kell átcsoportosítani, leépíteni, máshol újakat bevonni a munkába. Nő-e, vagy csökken a dolgozók száma jövőre? — A tröszti központban mindenképpen csökken. Hiszen a leadott funkciók miatt felszabadulnak, feleslegessé válnak emberek. Harmincnyolccal csökken a központ létszáma, folyamatosan, ahogyan a funkciókat sikerül leadni. Ezek döntő többsége természetesen a nem termelő, adminisztratív szférából keTül ki, s más területen helyezzük el őket. Ugyanakkor a leendő vállalatoknál, a feladatok átvállalásának ütemében, valamelyest nő majd a létszám, összességében azonban ez nem lehet irreális, hiszen saját magunk alatt vágnánk el a fát, miután 1987-től a központi keresetszint-szabályozásból átsorolunk a keresettömegszabályozási formába. Bért tehát csak úgy növelhetünk, ha a létszámmal is sikerül jól gazdálkodnunk. — A bérpolitikai döntések kinél maradnak? — Az elvek kialakítása központi hatáskörben történik majd, de a fedezetet minden gyárnak magának kell előteremtenie — a termelés bővítésével, a termelékenység növelésével. — összességében milyen növekedést terveznek jövőre? — Az idei 2 milliárd 766, milliós árbevételt 147 millióval szeretnénk növelni, a tőkésexportot pedig 19 millió forinttal bővíteni. A tröszt nyereségét az idei 160 millióval szemben feltornázni 200 millióra. — Ehhez gondolom fejlesztések is társulnak. Miből? — Az idei eredményt figyelembe véve 80-85 millió forintos érdekeltségi alapból gazdálkodhatunk majd. Közös fejlesztési alapot hozunk létre, amelyből minden vállalat pályázat útján részesülhet. Az elbírálásnál két döntő érv lesz, hol tudják leggazdaságosabban felhasználni, hol segíti legjobban a külpiaci munkát. Határozni azonban így sem lesz könynyű, hiszen a vállalatok nem azonos műszaki színvonalról rajtolnak. Lényegesen elmaradni, vagy kiugrani azonban nem lehet, hiszen az az egész termelési rendszert felborítaná. A saját fejlesztési alapok mellett jelentós 6egítség, hogy az idén két télmában is részt vettünk a tőkés exportot bővítő pályázati rendszerben. Egy importkiváltó pályázatunkat pedig a napokban fogadták el: 47,5 milliós beruházással jövő év végén lép üzembe az a gépsor, amelyen a Taurus Gumiipari Vállalatnak hevederszöveteket gyártunk. Ezeket a lehetőségeket az űj igazgatótanács útravalóul kapja. — Milyen lesz a tröszt számára a jövő esztendő? — Nagyon kemény! A formaváltás ellenére a termelés nem eshet vissza, sőt, növekeiést tervezünk. Azt is említettem már, hogy a jövő év, tanulóév lesz. de mindenképpen „tanulópénz" nélkül akarjuk végigcsinálni. Az 1987-es tervjavaslat már elkészült. December elején a leendő igazgatótanács elékerül — mondjanak róla ők véleményt, hiszen elsősorban rajtuk múlik maid a megvalósítás. Az átállást ugyanis körültekintő, szívós munka előzte meg. semmit sem akarunk a véletlenbe bízni. Rafai 'Gábor