Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-28 / 280. szám

Péntek, 1986. november 28. Szovjet-indiai okmányok # Űj-Dclhi (MTI) Az új-delhi elnöki palotá­ban csütörtökön több szovjet —indiai dokumentumot ír­tak alá. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB titkára és Radzsiv Gandhi indiai kormányfő aláírta az új-delhi nyilatko­zatot, amely az atomfegyve­rektől és erőszaktól mentes világ megteremtésének alap­elveit tartalmazza. Eduárd Sevardnadze, nz SZKP KB PB tagja, külügy­miniszter és Naraszimha Rao, az emberi erőforrások­kal foglalkozó miniszter jegyzőkönyvet írt aló, amely szerint a két fél fesztivált tart 198?—8B-ban a másik országban. A jegyzőkönyv e rendezvények programjait és feltételeit rögzíti. Eduárd Sevardnadze és Narajaft Datt Tivari kül­ügyminiszter konzuli megál­lapodást írt alá. A Szovjetunió és az Indiai Köztársaság közötti gazdasá­gi és műszaki együttműkö­désről szóló megállapodást Vlagyimir Kamencev, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese és Narajan Datt Tivari írta alá. Ap. SZKP KB főtitkára pénteken fejezi be négyna­pos indiai látogatását. Tár­gyalásainak eredményeiről Radzsiv Gandhi kormányfő­vel együtt sajtóértekezleten számol majd be. Befejeződlek a regionális tanácskozások Befejeződtek a DÍVSZ XII. közgyűlésének részeként rendezett regionális tanács? kozások. Az eszmecserék alapgondolata az volt, hogy a világ nagy térségeiben élők legfőbb problémáinak meg­oldását az ifjúság összefogá­sával is közelebb lehet és kell hozni. Csütörtök este a Parla­mentben az Elnöki Tanács fo­gadást adott a DÍVSZ XII. közgyűlésén részt vevő kül­döttségek vezetői, illetve a nemzeti és regionális szerve­zetek vezetői tiszteletére. A jelenlevőket Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke üdvözölte. Munkatalálkozó £ Moszkva (MTI) A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszter­helyettesei szerdán és csü­törtökön munkatalálkozót tartottak Moszkvában. A ta­lálkozón néhány időszerű kérdést vitattak meg. Viktor Karpov, a riukleáris és űr­fegyverekről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője tájékoz­tatót adott a miniszterhe­lyetteseknek. A találkozón magyar részről Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes vett részt. Lengyel szakszervezeti kongresszus D Varsó (MTI) Varsóban csütörtökön ün­nepélyesen megnyílt az előző napon 7 millió len­gyel szakszervezeti tag kongresszusává nyilvánított országos szakszervezeti ta­nácskozás. Az állásfoglalás azt jelenti, hogy a 133 or­szágos szakszervezeti szö­vetsége minden kétséget ki­záróan a most kezdődött fórumot ismeri el az újjá­született lengyel szakszer­vezeti mozgalom tényleges képviselőjének. A 131. B—52-es hadrendbe állításával Uz USA megszegi a SALT-II. szerződést A Washington (MTI) Pénteken hivatalosan is hadrendbe állítják a 131., olyan amerikai hadászati bombázót, amelyet átalakítottak manőverező robotrepülőgépek indítására. A B—52-es tí­pusú bombázó átalakítása már napokkal ezelőtt befeje­ződött, de a hivatalos amerikai álláspont szerint csak ak­kor állítják formálisan hadrendbe, amikor pénteken át­kerül a texasi Carswell légitámaszpontra. Ezzel az Egye­sült Államok túllépi a SALT—II. szerződésben a hadá­szati nukleáris fegyverek számára megállapított keretet. A különböző fegyverfajtákra Vonatkozó megállapodás ere­detileg 130 ilyen bombázó átalakítását engedélyezte. A bombázó hadrendbe állítására Weinberger had­ügyminiszter adott utasítást, de erre, a Pentagon közlé­se szerint, közvetlenül Reagan amerikai elnök hatalmazta fel kedden. Az utolsó csepp II kormányszóvivő tájékoztatója — A fehabHitációs alap létesítésétől a kormányzat azt reméli, hogy Javul a megváltozott munkaképessé­gű dolgozók helyzete — hangsúlyozta (a Magyar Rá­dió kérdésére). — A rende­let ugyanis egyebek között azt írja elő, hogy az egyes gazdasági ágazatokban hány csökkent munkaképességű dolgozónak kell munkát ad­ni, vagyis, hogy egy-egy vál­lalatnak hány ilyen dolgozót kell foglalkoztatnia. Ha va­lamely vállalat ezt nem ven­né figyelembe, vagy nem ké­pes a foglalkoztatásukra, ak­kor úgynevezett rehabilitá­ciós foglalkoztatási hozzájá­rulást kell fizetnie, mégpe­dig annyiszor évi 2000 fo­rintot, amennyivel kevesebb dolgozót foglalkoztatnak az előírtnál. A befolyó össze­gekből létrehozzák az úgy­nevezett rehabilitációs ala­pot — ennek várható nagy­sága több százmillió forint­ra tehető —, s az alapot az egészségügyi miniszter keze­li. Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnökével egyetértésben dönt azokról a támogatásokról, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egyes vállalatok — amelyek készek és képesek erre -— munkaköröket létesítsenek csökkent, vagy megváltozott munkaképességű dolgozók részére. A kormányülés másik té­májára utalva Bányász Re­zső szólt a hosszú távú né­pesedéspolitikai koncepció, s az azzal összhangban két éve született középtávú in­tézkedési terv megvalósításé­nak eddigi tapasztalatairól (a Magyar Nemzet érdeklő­désére). Emlékeztetett arra hogy az elmúlt esztendőkben számos fontos intézkedés született; jelentősen növe­kedett a gyermekes családok támogatása, bevezették, majd kiterjesztették a gyermek­gondozási díjat. A családok helyzetének javítását célozta az is, hogy az Országgyűlés legutóbb módosította a csa­ládjogi törvényt. Vannak már biztató jelek — állapította meg —, így például az 1984-es demográ­fiai mélypontot követően ta­valy ötezerrel több gyerek született, idén a népesség csökkenésének lassulása ész* lelhető. A szóvivő kijelentette: már a jelenlegi tervidőszak­Kormányszóvivői ér­tekezletén Bányász Re­zső a Minisztertanács ülésének. napirendjén szereplő témák mellett — az újságírók érdek­lődésére — több más, a kormányzati munkával is összefüggő, s közér­deklődésre ls számot tartó kérdésre válaszolt. bah Is bővül a gyermekgon­dozási díjra jogosultak kö­re, s remélhetőleg mód lesz a családi pótlék emelésére is. A kormány szóvivője (a Magyar Rádió kérdésére) tá­jékoztatást adott gépkocsi­behozatali lehetőségeink ala­kulásáról. Mint mondotta, a személygépkocsi-állomány helyzetét és a távlati szük­ségleteket a kormányszervek alaposan felmérték, s sokol­dalúan vizsgálják az import növelésének lehetőségeit. — Gyakorlatilag két vá­lasztásunk van: vagy alkat­részekkel, részegységekkel, más gépipari termékekkel fizetünk a többletgépkocsi­kért, vagy technológia át­vételével magunk állítunk elő személyautót. Szocialis­ta partnereink mellett más viszonylatokban is Vizsgál­juk a gazdaságos megoldá­sok lehetőségét. A munkaerőhelyzet alaku­lásáról, ezen belül a ha­zánkban dolgozó külföldi munkavállalókról elhangzott kérdésre (Népszava) kifej­tette: az a probléma, hogy helyenként munkaerő-fölös­leg, másutt pedig -hiány van, csak úgy oldható fel, hogy hozzálátunk a termék­szerkezet ftlost már elenged­hetetlen, sürgős átalakításé­hoz. Ehhez ésszerű átcsopor­tosításokra Van és lesz szük­ség. Az országos adatok sze­rint egyébként a tanácsok jelenleg 75 ezer munkahely­re keresnek dolgozókat, eny­nyien hiányoznak tehát a termelésből. — A bányászat, a kohá­szat, a textil- vagy az épí­tőipar egyes speciális mun­kaerőigényeit hazai munka­vállalók hiányában yagyunk kénytelenek egy ideje kül­földi dolgozókkal kielégíte­ni. összesen 13 ezer vendég­munkást foglalkoztatunk Magyarországon, számukat a jövőben sem kívánjuk nö­velni. Üj munkaerőigények esetén a leghatározottabban azt tanácsoljuk a vállalatok­nak, intézményeknek, hogy előbb gondosan nézzenek körül itthon —« hangsúlyoz­ta a szóvivő. A továbbiakban kitért ar­ra: egyes vállalatok kifogá­solják, hogy a karácsony kö­rüli munkarehd értelmében december 28-án, vasárnap dolgozni kell. Rámutatott, hogy idén valamennyi ün­nepünk munkanapra esik, s ezért — a népgazdasági terv teljesítésére figyelemmel — döntött úgy korábban a kor­mány, hogy két vasárnapot munkanappá nyilvánít. Sem­mi nem indokolja a korábbi intézkedés megváltoztatását, Az, e napon végzett mun­káért szabadnap jár, ame­lyet még idén ki kell adni, Ez az intézkedés megfelel annak az elvnek, hogy egyetlen termelőhelyen se legyen egybefüggően három­nál több munkaszüneti nap — hangsúlyozta, s hozzáfűz­te: „Jó lenne, ha végre min­denki és mindenhol megér­tené, hogy ez az ország csak­is a saját munkájából és a szerint tud megélni." ' Ítfpíj Kommentár A Világot nem érte várat­lanul a hír. Egyrészt az ese­fnények logikája is sejtetni engedte, hogy az Egyesült Államoknak előbb-utóbb út­jában lesz a SALT—II. szer­ződés, másrészt Reagan el­nök már májusban bejelen­tette: Washington nem tart­ja kötelezőnek az 1979-ben kötött, de sosem ratifikált megállapodást. A most hadrendbe állított B—52-es a maga tizenkét manőverező robotrepüió­gépével természetesen nem változtatja meg alapjaiban a Szovjetunió és az Egyesült Államok közt fennálló stra­tégiai erőegyensúlyt. Mégsem lehet egy kézlegyintéssel el­intézhi ezt a lépést, hiszen a 131. bombázó átalakítása mi­nőségileg különbözik az előző 130-tól. Ez az a bizonyos csepp, amelytől már kicsor­dul a víz a pohárból, ez az a pillanat, amikor a Fehér Ház előre megfontolt módori, Szántszándékkal fölrúg egy mindeddig érvényben lévő fegyverzetkorlátozási megál­lapodást, nyilvánosan új sza­kaszt kezdve a fegyverkezési Versenyben. Az Egyesült Államok nyolcvanas években folyta­tott politikája egyenes úton vezetett ehhez a „történel­mi" momentumhoz: egyik fegyverkezési program a másikat követte, egyszerre folytak a csillagháborús ter­vek, a hadászati nukleáris csapásmérő eszközök és a hagyományos fegyverfajták fejlesztési munkálatai. A SALT—II. már korábban is akadályozta ezeknek az el­képzeléseknek a valóra vál­tását, ezért a Ronald Reagan mögött álló üzleti körök -— a katonai ipari komplexu­mok zsíros megrendeléseket kaptak már eddig is — min­denképpen túl akartak lépni rajta. A kocka el van vetve: a SALT—II. nem létezik többé. Legalábbis januárig, amikor az új összetételű demokrata többségű kongresszus és sze­nátus még megvétózhatja Reagan döntését, és visszaál­líthatja a november 27-i ál­lapotot. Ez azonban csak le­hetőség, hiszen a demokrata honatyák sem egységesek az ügy megítélésében. Moszkvában már jóelőre leszögezték, hogy a Szovjet­unió csak addig tartja be a SALT—Il.-ben foglalt korlá­tozásokat, ameddig az Egye­sült Államok meg nem szegi azokat. Mivel korábban az újonnan handrendbe állított amerikai fegyverekért cseré­be régebbi típusokat lesze­reltek, és így nem lépték tűi a számszerű határokat, szov­jet részről is ragaszkodtak a szerződés szövegéhez. Most azonban nyilvánvalóan mi­nőségileg más helyzet ala­kult ki, s ez más döntéseket kényszerit a moszkvai veze­tésre is. Nem véletlen a washing­toni bejelentés időzítése sem, hiszen a már átalakított, te­hát gyakorlatilag harcra kész B—52-esnek a texasi Carls­well légitámaszpontra, állan­dó állomáshelyére vezénylése még várhatott volna. Reagan azonban még január l-jén lejáró, szovjet részről egyol­dalúan vállalt nukleáris fegyverkezési moratórium meghosszabbításáról vagy felfüggesztéséről szóló dön­tés előtt jelezni kívánta: az Egyesült Államok a fegyver­kezési hajsza folytatását óhajtja. Horváth Gábor IlUn 1 IM ! 8Í: ?I RAOIDTELEX IVAN SZILAJEV LÁTOGATÁSA Maróthy Lászlónak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására csü­törtökön Magyarországra ér­kezett Ivan Szilajev, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese. A nap fo­lyamán a miniszterelnök-he­lyettesek megbeszélésüköh a KGST komplek program­jához csatlakozva — megál­lapodtak az atomerőművek új, korszerű folyamatirányí­tó és -védelmi rendszereinek létrehozásáról. A miniszter­elnök-helyettesek délután látogatást tettek a paksi atomerőműben. FOGADÁS Milovan Zidar, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követe hazája nemzeti ünne­pe alkalmából fogadást adott csütörtökön a nagykövetsé­gen. A fogadáson részt vett Szabó István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke, Pál Lénárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, valamint a politikai, társa­dalmi és kulturális élet szá­mos vezetője. TŰZSZÜNET A Fülöp-szigetek kormá­hya és a gerillaháborüt foly-« tató új népi hadsereg képvi­selői csütörtökön Manilában tüzszüneti egyezményt írtak alá. A tűzszünet december 10-én lép hatályba, két hó­napra szól, és a felek kölcsö­nös egyetértésével meghosz­szabbítható. MAGYAR—KÍNÁI MEGÁLLAPODÁS Kapolyi László ipari mi­niszter meghívására Li Tie­jing miniszter vezetésével november 21. és 27. között kínai elektronikai ipari dele­gáció tartózkodott hazánk­ban. A tárgyalásokon a mi­niszterek áttekintették a két­oldalú együttműködés jelen­legi helyzetét. A kölcsönös előnyök alapján megállapod­tak a gazdasági, kereskedel­mi és műszaki kapcsolatok bővítésében. Li Tie-jinget fogadta Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. A kínai delegáció csü­törtökön elutazott hazánk­ból. Bagaméry László Fütty az éjszakában.. i fi.,1,,,1,1... 9. öt kéz emelkedett a magasba. Az első pályázó 1 milliónál kiszállt, a második 1 millió 300 ezernél. A har­madik másfél milliónál állt fel az asztal mellől, A két nagy ellenfél egymásra nézett. Giulió minden té­tet tartott, majd új összeget mon­dott. Szálka szemtelenül, egyfolytá­ban a magasba tartotta a kezét. Giulió 1 millió 800 ezernél kért elő­ször szünetet. A cSgpat felállt, és követte a mellékhelyiségbe a főnö­köt. Amikor Szálkáék mellett halad­tak el, az egyik odaszólt Giuliónak: — Lefogytál, olasz! A többiek röhögtek. Giulió válasz­ra« sem méltatta őket, nyugalmat és közömbösséget erőltetett. De ahogy becsapta maga mögött a vécéajtót, kifakadt: — Kinyírom ezt a tetűt! — Nagyon figyelj, mert lehet, hogy meg akar szívatni. Plafonra ve­ri az árat, aztán kiszáll a buliból! — aggodalmaskodott Karló. — Ahogy megbeszéltük, 2 millióig jó a buli. Akkor kérem a követke­ző szünetet. Dzsozé, te most ne gyere vissza, zárkózz be a pénzzel a budi­ba. Amikor Szálka bedobta hanyagul a 2 milliót, Giulió ismét szünetet kért. Odalépett Szálkához: — Beszélnünk kéne ... — Úgy gondolod? Gyerünk ... — és szemével intett a társaknak. A két banda egyszerre állt fel az asztalok­tól. Giulió és Szálka beléptek a mel­lékhelyiségbe, a többiek kint marad­tak az ajtó előtt: — No, miről von szó! — fölényes­kedett Szálka. — Kopj le a boltról! — Ü .,. ü ... — intett nemet a fe­jével. — Van egy jó ötletem. Ne verjük fel ezt a kócerájt. Kapsz kápéban száz lepedőt, és a következő licitnél kiszállsz! — Én sem most kezdtem a szak­mát, olasz. — A falusi kocsmád is ellátom Pé­csi! szalonnal. Oké? — Ez már csábítóbb, Nekem még­is a City kell! Szálka ezzel befejezettnek vette a beszélgetést, és éppen távozni ké­szült, amikor Dzsözé kilépett a fül­kéből. — A, te is itt vagy? Ez nem volt fair dobás, Giulió — szólalt meg Szálka, és az ajtó felé pislogott. — Légy okos, fogadd el a dohányt, öreg! — kérlelte Dzsozé, miközben Szálka felé nyújtotta a százezret. Már két órája tartott a verseny­tárgyalás, és csak percek voltak hát­ra a szünetből. Szálka tétován gon­dolkozott. Az egyik öblítőtartályból állandóan folyt a víz. Idegesítette a csobogása. Aztán szó nélkül átvette a pénzt, gyakorlott mozdulattal át­pörgette ujjai közt a köteget, majd belső zsebébe sülyesztette. — Kétmilliónál hagytuk abba — szólalt meg rekedten a tárgyalásve­zető. — Kétmillió először... másod­szor ... — Kétmillió-ötvenezer! — licitált Giulió. — Kétmillió-ötvenezer először... másodszor... — kis szünetet tartott, aztán a fakalapácsot helyettesítő húsklopfolóval nagyot koppantott asztalán a tárgyalás vezetője. Giulió csapata szinte egyszerre ug­rott fel a hátsó asztaloktól, és a fő­nök elé nyomakodtak, — Bravó, főnök! — Nyertünk! — Jól csináltad! — Berezeltek Szálkáék! —• DzSoZé nagyot kurjantott, (Folytatjuk,) V

Next

/
Oldalképek
Tartalom