Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

F" Szombat, 1986. november 1. u w 3 r, ''ï IZ '- ytf[f Egy este a képviselővel Hogyan dolgozik a I. Ház? Meghökkentem, amikor a fiatalok közölt felfedeztem egy idős embert. Bemutatko­zott a férfi, Lázár Miklós, nyugdíjas cukrász Balástyá­ról. és azért jött Szegedre, az Apáthy-kollégiumba, mert személyesen szeretne talál­kozni Király Zoltánnal. Ugyanis a diákotthonban rendezett a népfront rétegta­lálkozót, ahol a város 5-ös számú választókörzetének képviselője állt ki az orvos­egyetemistók elé. A Belváros déli része benyúlik Király Zoltán válaszlói kerületébe, de ez a találkozó nem a megszokott képviselői össze­jövetelnek ígérkezett. Várha­tó volt, hogy a leendő orvo­sok nem a csatorna- vagy a gázépítés gondjaival jelent­keznek szólásra. Amíg gyü­lekezett a nagyérdemű, a hallgatóság körében érdek­lődtem, mire kíváncsi legin­kább a t. Ház életéből. Töb­ben felvetették, miért azzal foglalkozik az Országgyűlés, ami a parlament napirendje volt az elmúlt időszakban. •Miért nem vitatkoznak a honatyák többet gazdasági életünkről, a felsőoktatás és az egészségügy színvonalá­nak csökkenéséről? Többek között erre is válaszolni kel­lett a képviselőnek. Király Zoltán nem jött zavarba a kényes kérdések hallatán. Klőadásában ismer­tette az Országgyűlés mun­karendjét, a honatyák törek­véseit, valójában hogyan dolgozik a t. Ház. Rámuta­tott arra, az új választójogi törvény hatására élénkebb lett a parlament munkája, vjtatkozóbbak az ülések. Még az is előfordult, hogy a minisztert leszavazták a honatyák. Az ilyen rétegtalálkozó egy szociológiai vizsgálathoz is jó terepet nyújt. Az esti beszélgetésen többek között az is kiderült, a huszonéve­sek gondja hasonlít a többi korosztályéhoz. Aggódnak a fiatalok a gazdasági élet ne­hézségeit ismerve. Természe­tesen azt is tudják, a megol­dás valamennyiünk kezeben van, szervezettebb és alkotó­képesebb munka a kulcsa a nemzeti felemelkedésnek. Ha a szemléletváltozással együtt nem jár a munkamorálé, ak­kor nincs sok reményünk, hogy befejeződjenek a szűk esztendők. Meglepődve hal­lottam, hogy milyen sok in­formációjuk van a diákok­nak a gazdasági folyamatok­ról. Természetesen azért tói jött a képviselő tájékoztató­ja, végül is kiegészítette az egyetemisták eddigi ismere­teit. Az est egyik számlájára ez a tanulság irható. A má­sik sem meghökkentő. A hu­szonévesek folytatták a mó­dosított családjogi törvény utólagos vitáját. A család, a válás olyan téma, mint a lab­darúgás, mindenki szakértő benne, van hozzáfűznivalója. Természetesen kíváncsiak voltak Király Zoltán véle­ményére, annál is inkább, mert az őszi ülésszakon fel­szólalt. A képviselő megis­mételte a véleményét, nem vár csodát a módosított tör­vénytől, és szerinte nem csökken majd a válások szá­ma ugrásszerűen. Az új pa­ragrafusok azonban javítják az újra házasod ás esélyeit, hiszen nagyobb lehetőséget biztosítanak annak a talpra­állásához, aki a bontóper utón elhagyta a lakást. Vég­ső summázata nagyon sokak véleményével megegyezik, ugyanis a kiegyensúlyozott családi élet nem képzelhető el, ha nem megfelelő a gaz­dasági háttér, ha a férj arra kenyszerül, hogy a hét vége­ket is feláldozza a plusz­munkáért, mert csak így tud­ja a család életszínvonalát megőrizni. A túlhajszoltság megzavarja az otthoni békés életet. Késő estig eltartott a be­szélgetés, amikor Király Zol­tán megköszönte a diákok vendéglátását. II. >1. A takarékosság világnapja Szegeden Tegnap, pénteken Szege­den, az MTESZ székházában az OTP megyei igazgatósága a takarékosság világnapja alkalmából megemlékezest rendezett. Perjést László, a megyei igazgatóság vezetője tájékoztatta a meghívott in­tézmények, vállalatok, üze­mek vezetőit, és a sajtó munkatársait takarékossági szolgáltatásaikról. Csong­rád megyében a betétállo­mány meghaladja a 11 mil­liárd forintot. Ebben az esz­tendőben a növekedés 1 milliárd forint értékű lesz. Jelentős ez a szám, hiszen a betétekből finanszírozzuk a lakásépítést, hogy csak a leg­fontosabb tételt említsük. Az egy személyre jutó megspó­rolt összeg szűkebb pátri­ánkban több mint 20 ezer forint. Nemrég vezették be a nyugdij-elötókarékossági be­tétel, de rövid idő alatt nép­szerű lett. Az átutalási beté­tet 25 ezren veszik igénybe, ami azért is örvendetes, mert így sokan a munkaidő­alapot védik, hiszen köztu­dott, hogy a napközi ügyin­tézésnél sokszor sorba kel! állni. Nem lelt népszerű a takarékcsekk, ennek a szol­gáltatásnak az elterjesztésé­hez hiányzik az a komputer­rendszer, ami zökkenőmen­tessé és gyorssá lenné az ilyen pénzforgalmat. Gondot jelent, hogy az áruhitel ke­retei meghatározottak, pe­dig a lakosság körében ez az egyik legnépszerűbb szol­gáltatás. Az OTP megyei igazgatója ismertette a saját beruházá­sú lakásépítés helyzetét és elmondta, hogy nem kedve­zők a körülmények, mert több száz új otthont nem ve­het át időben a takarékpénz­tár. Ennek oka a késedelmes kivitelezés. Nagy erőfeszíté­seket tesz az OTP, hogy a minőségi követelmények és a lakosság szempontjai ér­vényesüljenek a lakásépítés­nél. A Délépen kívül más ki­vitelezőkkel is szerződést kötnek, ezáltal szeretnék a vállalkozók versenyszelle­mét javítani. Észak-Újszege­den befejeződött a panelos családi sorházak felhúzása a fizetőképes kereslet hiánya mialt. Ez az akció 1980-ban kezdődött, akkor olt; a lakás négyzetmétere 7 ezer forint­ba került ami most 15 ezer forintra módosult. A taka­rékpénztár ezen a területen 350 kislársasházat épített hagyományos módon, illetve házgyári elemekkel kombi­nálva. Az új háztípusok há­romszi ntesek, cseréptetősek, és az egy szobástól a két és léi szobásig az általános igé­nyeknek megfelelő otthonok kerülnek tető alá. Megkez­dődött az alapozás, az első lakásokat 1988-ban adják át. Végül Perjési László ismer­tette a valutaszolgáltótás újabb lehetőségét, és szólt az ügyfélszolgálat új vonásai­ról, nevezetesen; a megyei igazgatóságot hétfőn fél 7-ig, a szegedi fiókokat pedig fél B-ig kereshetik fel. A jelen­lévő vállalatvezetők elsősor­ban az iránt érdeklődtek, hogy az OTP segítségével milyen új akciókat szervez­hetnek dolgozóik otthonigé­nyeinek biztosítósára. • a Ünnepség a megyei neb-nél A Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon teg­nap, pénteken ünnepségei rendeztek a nagy októberi szocialista forradalom évfor­dulója alkalmából. A megyei neb elnöke, Kakuszi László értékelte a népi ellenőrök idei munkáját, s elemezte a feladatokat, majd kitünte­téseket adott át. A KNEB elnöke Kiváló Munkáért kitüntetést ado­mányozott, Moravszky Sán­dornénak, a makói neb ügy­viteli alkalmazottjának, nyugdíjba vonulása alkal­mából. Több éven át kiemel­kedő népi ellenőri munkát végzett Fekete Istvánné (megyei neb), Szabó Jenő (megyei neb). Kassai Lász­ló (Szegedi városi neb). Vil­lányi László (hódmezővásár­helyi neb) és Dudás István (makói neb), s ennek elis­meréseként Kiváló Társa­dalmi Munkáért kitüntetést kaptak mind az öten. A me­gyei neb elnöke rendszeres és lelkiismeretes munkája elismeréseképpen emlékpla­kettet adott át Györkéi Já­nosnak (megyei neb). Rátkai Sándornak (megyei neb) és Barna Ferencnek (szentesi neb). űz államigazgatási tevékenység feladatai Az MSZMP megyei tanácsi apparátusának bizottsága tegnap délután Szegeden Szögi Béla titkár elnökleté­vel ülést tartott. A testület elé terjesztett írásos beszá­molót Somogyi Ferenc, a megyei tanács vb-titkára szóban kiegészítette, kiemel­ve a tanácsi államigazgatási hatósági tevékenység érté­keléséből adódó legfontosabb politikai feladatokat. Egyik lényeges feladat a bürokrá­cia visszaszorítása, a célok­kal harmonizáló apparátusi szemlélet kialakítása; köz­ponti intézkedések és a tes­tületek határozatainak pon­tos végrehajtása, a tanácsi önkormányzati jelleg erősí­tése. A beszámoló feletti vitában Gábor Erzsébet a politikai képzettségről szól­va hangsúlyozta tudni kell mindig, milyen intézkedést miiyen cél érdekében alkal­maznak. Kovács Zoltán el­mondotta: komoly hiányos­ságok vannak mind a ve­zetők, mind az állampolgá­rok jogismeretében Bába Imre arról beszélt, hogy a hatósági tevékenység reflek­torfénybe került ugyan, de a szükséges tartalmi válto­zások pem mindig igazod­nak a követelményekhez. A testület megvitatta a KB 1973. november 28-i ká­derpolitikai határozatának helybeli végrehajtását és a tennivalókat. Csernus Ferenc előterjesztésében. E téma vitájában Varga István, Ko­rom Ilona, Lakatos Etelka és Fiileki László fejtette ki veleményét Kádermunka nyíltan és következetesen A partéletben nem csu­pán egy ügy a kádermunka a sok fontos tennivaló sorában. Mindig megkülönböztetett figyelmet szentelt a párt a vezetők kiválasztására. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a társadalmi, gazdasá­gi fejlődéssel egyenes arány­ban nőtt a káder- és sze­mélyzeti munka jelentősége. Az élet különböző területein dolgozó vezetőknek nagy sze­repük van a politikai gya­korlati megvalósításában, a sikerekben vagy kudarcok­ban, hiszen munkájuknak a tömegekhez való viszony szempontjából is döntő je­lentősége van. Az emberek ugyanis a politikát azon ke­resztül értékelik a legköz­vetlenebbül, hogy a vezetők milyen módszerekkel való­sítják meg törekvéseiket, milyen a munkájuk, maga­tó rtósuk. Mindez magyarázza a fel­adat különleges rangját és fokozott jelentőségét a párt­munkában. Pártunk Köz­ponti Bizottsága márciusi ülésén ismételten hangsúlyo­zottan szólt a pártszervek, a kommunisták felelősségéről, amikor elemezte és értékelte a káderpolitikai tevékenysé­get, s szilárd elvi alapot, útmutatást adott e tevékeny­ség továbbfejlesztéséhez. Je­lezte azt is, hogv a káderpo­litika gyakorlata szükségsze­rűen fejlődik, igazodnia kell a társadalmi, gazdasá­gi változásokhoz, az új kö­vetelményekhez. A megyei pártbizottság a közelmúltban elemezte, érté­kelte a korábbi káderpoliti­kai határozatok végrehajtá­sát, az állami személyzeti munka pártellenőrzésének legfontosabb tapasztalatait. Megállapította, hocv a párt­és a tömegszervezeti, vala­mint a gazdasági életben megyénkben is a kádermun­ka gyakorlatának alapját a politikai és erkölcsi alkal­masság, a szakmai hozzáér­tés, a vezetői rátermettség követelménye képezi. A vá­lasztott, a kinevezett veze­tők, tisztségviselők nagy többsége odaadással képvi­seli a párt politikáját, bőví­ti a politikai, szakmai isme­reteit. Jellemző rájuk a köz­életben való aktív részvétel, a szocializmus iránti elköte­lezettség, magatartásuk, élet­vitelük általában összhang­ban van a politika elveivel, a szocialista erkölcs normái­val, hosszabb távon is alkal­masak a magasabb követel­mények teljesítésére. A párt kádermunkájának elengedhetetlen jellemzője a nyíltság, az őszinteség, az emberek iránti bizalom, de az is, hogy bírálni lehet és kell is a hibákat. Ez nem­csak egyes emberek tevé­kenységével kapcsolatos, ha­nem a szélesebb körű gya­korlat is érvényes. Az őszin­teség jegyében állítjuk, az egészében valóban pozitív összképen belül a vezetők tevékenységében helyenként ott vannak a politikánktól merőben idegen jelenségek, így például tapasztalható el­bizonytalanodás, bátortalan­ság a politika melletti kiál­lásban, a népgazdasági ér­dek érvényesítésében. s ere Ív te lenség a rend és a fe­gyelem megtartásában. Egye­seknél előfordult az erkölcsi normák megsértése, italozás, rendezetlen magánélet, a hatalommal való visszaélés, jogtalan haszonszerzés is. el­ve­inktől eltérő visszás jelensé­gekre a pártszervezetek rendszerint felhívják a fi­gyelmet és megteszik a szük­séges intézkedéseket, gyak­rabban élnek a figyelmezte­tő jellegű beszélgetésekkel. A pártszervek határozottab­ban igénylik, hogy a vezetők megfelelő szervező-, irányí­tókészséggel rendelkezzenek, A káderpolitikái demokratikus stílusban ve­zessenek. A párttagság is el­várja, hogy minden teren szerezzünK érvényt annak a követeimenynek, nogy a ve­zetők sehol se eljenek visz­sZa a dolgozók bizalmával. Sehol se tűrjek meg a hi­valkodást, a hatalmaskodást, az elbizakodottságot, az anyagias szemléletet. A ren­det, a fegyelmet megkövete­lő vezetőket pedig követke­zetesen védjük meg. A káderpolitika fontos el­ve, hogy minden jelentős poszton olyan emberek dol­gozzanak, akik élvezik a párt, a társadalom, a mun­kahelyi kollektívák bizal­mát. Legyen rájuk jellemző a közérdek szolgálata, a po­litikai felkészültség, az elvi tisztánlátás, az új típusú kérdések iránti fogékony­ság. Ez természetesen azt is jelenti, hogy nem zárhatja el semmilyen sorompó a pártonkívüliek útját a veze­tő beosztásokban. Minden tisztséget — kivéve a párt­funkciót — pártonkívüliek is betölthetnek, ha elfogad­ják a szocializmus építésé­nek programját, ha megfe­lelnek a politikai es erkölcsi alkalmasság, a szakmai hoz­záértés követelményeinek, rendelkeznek vezetői kész­séggel. Továbbra is fontos elv, hogy érvényesüljön a veze­tők ésszerű stabilitása, s ez­zel együtt az. állandó meg­újulás is. A feladatok ered­ményesebb teljesítése igény­li az idősebb ós a fiatalabb nemzedékek együttmunkál­kodását. Mindezt figyelembe véve, a pártszervek rendsze­resen értékeljék a káder­helyzetet, vegyék számba a hatáskörükbe tartozók tevé­kenységét. Támogassák a párt-, az állami, a társadal­mi, és a gazdasági szervek közötti tervszerűbb káder­cserét. A vezetők és a veze­tői utánpótlás kiválasztásá­nál továbbra is legyen kö­vetelmény a munkás és pa­raszt indíttatású fiatalok, valamint a nők politikai és szakmai képzése, felkészíté­se a vezetői feladatok meg­oldására. Ezért támogatni kell a tehetséges szakmun­kások továbbtanulását, azt. hogy mind többen kerülje­nek egyetemekre, főiskolák­ra. Kapjanak nagyobb er­kölcsi, politikai támogatást a nők a munkahelyeken, a családban ahhoz, hogy közü­lük többen pályázzanak és vállaljanak vezető beosztá­sokat. A tagadhatatlanul kedve­ző káderkiválasztási motívu­mok mellett megyénkben is megfigyelhetők elgondolkod­tató jelenségek. Mindenek­előtt például a pályázatokat elbíráló bizottságok bizton­sági törekvései, amikor is a belső megoldást szorgalmaz­zák, ami önmagában nem tekinthető hibának, de ak­kor már igen, ha az alkal­masabb külső pályázó funk­cióba kerülését akadályozza meg. Ide tartozó még az a tapasztalat is, hogy az élet természetes rendjeként a generációváltás felgyorsulá­sa következtében több jól képzett fiatal került vezető beosztásba, de minden bi­zonnyal többen is alkal­masak rá. A megyei állásfoglalásának megfelelően a káder­munka demokratizmusát minden területen és szin­ten szélesíteni kell, Ennek érdekében szükséges a vá­lasztott testületek szere­pének növelése a személyi kérdések előkészítésében és eldöntésében. A pártszervek és -szervezetek a káder­munka eszközeivel ösztönöz­zék tovább a pályázati rend­szert és a határozott időre szóló vezetői kinevezések körének szélesítését. Segít­sék elő, hogy a legalkalma­sabb pályázó kerüljön funk­cióba. Indokolt, hogy a jö­vőben növekedjen a pályá­zatok elbírálásánál a szak­szervezet és a KISZ érdemi, részvétele. A kádernevelés fontos esz­közének kell tekinteni a jö­vőben is a minősítést. Sok­éves tapasztalataink bizo­nyítják, hogy a minősítés rendszere és gyakorlata csak ott tölti be igazán a szere­pét, ahol ez folyamat es szerves része a káderekkel való foglalkozásnak. Így le­het hatásos segítője annak, amire való: nevezetesen, hogy összegezze azokat a lé­nyeges vonásokat, amelyek a minősített jelenlegi telje­sítményében S a vele szem­ben támasztott követelmé­nyekben meghatározható. Felelősséggel állithatjuk,, hogy megyenkben nőtt a testületek szerepe és fejlő­dött a minősítések demokra­tizmusa. Általában helyesen ítélik meg a vezetők politi­kai, szakmai felkészültségét, vezetökészségét, erkölcsi magatartását. Támaszkodnak a párt- és tomegszervezeti vezetőségek véleményére és az érintettel közösen, vele egyetértésben határozzák meg továbbképzésének fel­adatait. Meg mindig fellel­hető azonban a minősítések­nél olyan jelenség, hogy hosszabban fejtegetik a ve­zetők jó tulajdonságait, mint az olyanokat, amelyek meg­szüntetésével, leküzdésével eredményesebben tevékeny­kedhetnének. Az is előfor­dult már, hogy a hibák el­hallgatása miatt a személyi, 'magatartásbeli fogyatékos­ságok fokozódtak és végül súlyos következményekkel jártak. A párthatáskör és vélemé­nyezési jog következetes be­tartásával kell mindenütt érvényt szerezni a káderpo­litikai elveknek. A pártszer­vek és -szervezetek csak a hatáskörükbe tartozó veze­tők személyi ügyeivel fog­lalkozzanak. Ahol a feltéte­lek biztosítottak, hatásköri jogot kaphatnak az. alapszer­vezetek önállóságuk növelé­se, a káderpolitikái munka színvonalának erősítése ér­dekében. Továbbra is megkülönböz­tetett figyelmet kell fordíta­ni és érvényt szerezni annak az elvnek, hogy minden ve­zető politikailag felelős terü­leten a párt káderpolitiká­jának megvalósításáért, a megfelelő szakember-után­pótlásért. A pártszerveknél az elmúlt időszakban ké­szült káderpolitikái és -kép­zési tervek a hatáskörükbe tartozó funkciók betöltésére, a vezető káderek cseréjére, illetve továbbképzésére meg­felelő keretet nyújtanak. Egyes területeken azonban indokolt az utánpótlásként számításba vettek körét to­vább bővíteni. A megyei pártbizottság ál­lásfoglalása szerint a párt­szerveknek és -szervezetek­nek a jövőben rendszere­sebben kell napirendre tűz­niük a káderpolitikai hatá­rozat végrehajtásának helyi tapasztalatait és feladatait. Ennek egyik fontos összete­vője, hogy tegyék tervsze­rűbbé a vezetők beszámol­tatását a végzett munkáról. Növeljék tovább a káder­munka demokratizmusát, elsősorban a vezetők kivá­lasztásában. Mind nagyobb figyelmet fordítsanak arra, hogv a vezetőállások betölté­sénél számításba vegyék a . nőket, a fiatólokat. A nófl szerveinek és szer­eim Vezetetnek feladató mindenütt és minden idő­szakban, hogy érvényt sze­rezzenek a pártállasfoglalá­sokban, az MSZJVIP XIII. kongresszusa határozatóiban foglalt elveknek, segítsék azok gyakorlati megvalósulá­sát. Ilyen módon növeked­het megyénkben is a káder­munka színvonala, nyíltsága, következetessége. Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára /

Next

/
Oldalképek
Tartalom