Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

F" Szombat, 1986. november 1. u w 3 r, ''ï IZ '- ytf[f Egy este a képviselővel Hogyan dolgozik a I. Ház? Meghökkentem, amikor a fiatalok közölt felfedeztem egy idős embert. Bemutatkozott a férfi, Lázár Miklós, nyugdíjas cukrász Balástyáról. és azért jött Szegedre, az Apáthy-kollégiumba, mert személyesen szeretne találkozni Király Zoltánnal. Ugyanis a diákotthonban rendezett a népfront rétegtalálkozót, ahol a város 5-ös számú választókörzetének képviselője állt ki az orvosegyetemistók elé. A Belváros déli része benyúlik Király Zoltán válaszlói kerületébe, de ez a találkozó nem a megszokott képviselői összejövetelnek ígérkezett. Várható volt, hogy a leendő orvosok nem a csatorna- vagy a gázépítés gondjaival jelentkeznek szólásra. Amíg gyülekezett a nagyérdemű, a hallgatóság körében érdeklődtem, mire kíváncsi leginkább a t. Ház életéből. Többen felvetették, miért azzal foglalkozik az Országgyűlés, ami a parlament napirendje volt az elmúlt időszakban. •Miért nem vitatkoznak a honatyák többet gazdasági életünkről, a felsőoktatás és az egészségügy színvonalának csökkenéséről? Többek között erre is válaszolni kellett a képviselőnek. Király Zoltán nem jött zavarba a kényes kérdések hallatán. Klőadásában ismertette az Országgyűlés munkarendjét, a honatyák törekvéseit, valójában hogyan dolgozik a t. Ház. Rámutatott arra, az új választójogi törvény hatására élénkebb lett a parlament munkája, vjtatkozóbbak az ülések. Még az is előfordult, hogy a minisztert leszavazták a honatyák. Az ilyen rétegtalálkozó egy szociológiai vizsgálathoz is jó terepet nyújt. Az esti beszélgetésen többek között az is kiderült, a huszonévesek gondja hasonlít a többi korosztályéhoz. Aggódnak a fiatalok a gazdasági élet nehézségeit ismerve. Természetesen azt is tudják, a megoldás valamennyiünk kezeben van, szervezettebb és alkotóképesebb munka a kulcsa a nemzeti felemelkedésnek. Ha a szemléletváltozással együtt nem jár a munkamorálé, akkor nincs sok reményünk, hogy befejeződjenek a szűk esztendők. Meglepődve hallottam, hogy milyen sok információjuk van a diákoknak a gazdasági folyamatokról. Természetesen azért tói jött a képviselő tájékoztatója, végül is kiegészítette az egyetemisták eddigi ismereteit. Az est egyik számlájára ez a tanulság irható. A másik sem meghökkentő. A huszonévesek folytatták a módosított családjogi törvény utólagos vitáját. A család, a válás olyan téma, mint a labdarúgás, mindenki szakértő benne, van hozzáfűznivalója. Természetesen kíváncsiak voltak Király Zoltán véleményére, annál is inkább, mert az őszi ülésszakon felszólalt. A képviselő megismételte a véleményét, nem vár csodát a módosított törvénytől, és szerinte nem csökken majd a válások száma ugrásszerűen. Az új paragrafusok azonban javítják az újra házasod ás esélyeit, hiszen nagyobb lehetőséget biztosítanak annak a talpraállásához, aki a bontóper utón elhagyta a lakást. Végső summázata nagyon sokak véleményével megegyezik, ugyanis a kiegyensúlyozott családi élet nem képzelhető el, ha nem megfelelő a gazdasági háttér, ha a férj arra kenyszerül, hogy a hét végeket is feláldozza a pluszmunkáért, mert csak így tudja a család életszínvonalát megőrizni. A túlhajszoltság megzavarja az otthoni békés életet. Késő estig eltartott a beszélgetés, amikor Király Zoltán megköszönte a diákok vendéglátását. II. >1. A takarékosság világnapja Szegeden Tegnap, pénteken Szegeden, az MTESZ székházában az OTP megyei igazgatósága a takarékosság világnapja alkalmából megemlékezest rendezett. Perjést László, a megyei igazgatóság vezetője tájékoztatta a meghívott intézmények, vállalatok, üzemek vezetőit, és a sajtó munkatársait takarékossági szolgáltatásaikról. Csongrád megyében a betétállomány meghaladja a 11 milliárd forintot. Ebben az esztendőben a növekedés 1 milliárd forint értékű lesz. Jelentős ez a szám, hiszen a betétekből finanszírozzuk a lakásépítést, hogy csak a legfontosabb tételt említsük. Az egy személyre jutó megspórolt összeg szűkebb pátriánkban több mint 20 ezer forint. Nemrég vezették be a nyugdij-elötókarékossági betétel, de rövid idő alatt népszerű lett. Az átutalási betétet 25 ezren veszik igénybe, ami azért is örvendetes, mert így sokan a munkaidőalapot védik, hiszen köztudott, hogy a napközi ügyintézésnél sokszor sorba kel! állni. Nem lelt népszerű a takarékcsekk, ennek a szolgáltatásnak az elterjesztéséhez hiányzik az a komputerrendszer, ami zökkenőmentessé és gyorssá lenné az ilyen pénzforgalmat. Gondot jelent, hogy az áruhitel keretei meghatározottak, pedig a lakosság körében ez az egyik legnépszerűbb szolgáltatás. Az OTP megyei igazgatója ismertette a saját beruházású lakásépítés helyzetét és elmondta, hogy nem kedvezők a körülmények, mert több száz új otthont nem vehet át időben a takarékpénztár. Ennek oka a késedelmes kivitelezés. Nagy erőfeszítéseket tesz az OTP, hogy a minőségi követelmények és a lakosság szempontjai érvényesüljenek a lakásépítésnél. A Délépen kívül más kivitelezőkkel is szerződést kötnek, ezáltal szeretnék a vállalkozók versenyszellemét javítani. Észak-Újszegeden befejeződött a panelos családi sorházak felhúzása a fizetőképes kereslet hiánya mialt. Ez az akció 1980-ban kezdődött, akkor olt; a lakás négyzetmétere 7 ezer forintba került ami most 15 ezer forintra módosult. A takarékpénztár ezen a területen 350 kislársasházat épített hagyományos módon, illetve házgyári elemekkel kombinálva. Az új háztípusok háromszi ntesek, cseréptetősek, és az egy szobástól a két és léi szobásig az általános igényeknek megfelelő otthonok kerülnek tető alá. Megkezdődött az alapozás, az első lakásokat 1988-ban adják át. Végül Perjési László ismertette a valutaszolgáltótás újabb lehetőségét, és szólt az ügyfélszolgálat új vonásairól, nevezetesen; a megyei igazgatóságot hétfőn fél 7-ig, a szegedi fiókokat pedig fél B-ig kereshetik fel. A jelenlévő vállalatvezetők elsősorban az iránt érdeklődtek, hogy az OTP segítségével milyen új akciókat szervezhetnek dolgozóik otthonigényeinek biztosítósára. • a Ünnepség a megyei neb-nél A Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon tegnap, pénteken ünnepségei rendeztek a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója alkalmából. A megyei neb elnöke, Kakuszi László értékelte a népi ellenőrök idei munkáját, s elemezte a feladatokat, majd kitüntetéseket adott át. A KNEB elnöke Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott, Moravszky Sándornénak, a makói neb ügyviteli alkalmazottjának, nyugdíjba vonulása alkalmából. Több éven át kiemelkedő népi ellenőri munkát végzett Fekete Istvánné (megyei neb), Szabó Jenő (megyei neb). Kassai László (Szegedi városi neb). Villányi László (hódmezővásárhelyi neb) és Dudás István (makói neb), s ennek elismeréseként Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kaptak mind az öten. A megyei neb elnöke rendszeres és lelkiismeretes munkája elismeréseképpen emlékplakettet adott át Györkéi Jánosnak (megyei neb). Rátkai Sándornak (megyei neb) és Barna Ferencnek (szentesi neb). űz államigazgatási tevékenység feladatai Az MSZMP megyei tanácsi apparátusának bizottsága tegnap délután Szegeden Szögi Béla titkár elnökletével ülést tartott. A testület elé terjesztett írásos beszámolót Somogyi Ferenc, a megyei tanács vb-titkára szóban kiegészítette, kiemelve a tanácsi államigazgatási hatósági tevékenység értékeléséből adódó legfontosabb politikai feladatokat. Egyik lényeges feladat a bürokrácia visszaszorítása, a célokkal harmonizáló apparátusi szemlélet kialakítása; központi intézkedések és a testületek határozatainak pontos végrehajtása, a tanácsi önkormányzati jelleg erősítése. A beszámoló feletti vitában Gábor Erzsébet a politikai képzettségről szólva hangsúlyozta tudni kell mindig, milyen intézkedést miiyen cél érdekében alkalmaznak. Kovács Zoltán elmondotta: komoly hiányosságok vannak mind a vezetők, mind az állampolgárok jogismeretében Bába Imre arról beszélt, hogy a hatósági tevékenység reflektorfénybe került ugyan, de a szükséges tartalmi változások pem mindig igazodnak a követelményekhez. A testület megvitatta a KB 1973. november 28-i káderpolitikai határozatának helybeli végrehajtását és a tennivalókat. Csernus Ferenc előterjesztésében. E téma vitájában Varga István, Korom Ilona, Lakatos Etelka és Fiileki László fejtette ki veleményét Kádermunka nyíltan és következetesen A partéletben nem csupán egy ügy a kádermunka a sok fontos tennivaló sorában. Mindig megkülönböztetett figyelmet szentelt a párt a vezetők kiválasztására. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a társadalmi, gazdasági fejlődéssel egyenes arányban nőtt a káder- és személyzeti munka jelentősége. Az élet különböző területein dolgozó vezetőknek nagy szerepük van a politikai gyakorlati megvalósításában, a sikerekben vagy kudarcokban, hiszen munkájuknak a tömegekhez való viszony szempontjából is döntő jelentősége van. Az emberek ugyanis a politikát azon keresztül értékelik a legközvetlenebbül, hogy a vezetők milyen módszerekkel valósítják meg törekvéseiket, milyen a munkájuk, magató rtósuk. Mindez magyarázza a feladat különleges rangját és fokozott jelentőségét a pártmunkában. Pártunk Központi Bizottsága márciusi ülésén ismételten hangsúlyozottan szólt a pártszervek, a kommunisták felelősségéről, amikor elemezte és értékelte a káderpolitikai tevékenységet, s szilárd elvi alapot, útmutatást adott e tevékenység továbbfejlesztéséhez. Jelezte azt is, hogv a káderpolitika gyakorlata szükségszerűen fejlődik, igazodnia kell a társadalmi, gazdasági változásokhoz, az új követelményekhez. A megyei pártbizottság a közelmúltban elemezte, értékelte a korábbi káderpolitikai határozatok végrehajtását, az állami személyzeti munka pártellenőrzésének legfontosabb tapasztalatait. Megállapította, hocv a pártés a tömegszervezeti, valamint a gazdasági életben megyénkben is a kádermunka gyakorlatának alapját a politikai és erkölcsi alkalmasság, a szakmai hozzáértés, a vezetői rátermettség követelménye képezi. A választott, a kinevezett vezetők, tisztségviselők nagy többsége odaadással képviseli a párt politikáját, bővíti a politikai, szakmai ismereteit. Jellemző rájuk a közéletben való aktív részvétel, a szocializmus iránti elkötelezettség, magatartásuk, életvitelük általában összhangban van a politika elveivel, a szocialista erkölcs normáival, hosszabb távon is alkalmasak a magasabb követelmények teljesítésére. A párt kádermunkájának elengedhetetlen jellemzője a nyíltság, az őszinteség, az emberek iránti bizalom, de az is, hogy bírálni lehet és kell is a hibákat. Ez nemcsak egyes emberek tevékenységével kapcsolatos, hanem a szélesebb körű gyakorlat is érvényes. Az őszinteség jegyében állítjuk, az egészében valóban pozitív összképen belül a vezetők tevékenységében helyenként ott vannak a politikánktól merőben idegen jelenségek, így például tapasztalható elbizonytalanodás, bátortalanság a politika melletti kiállásban, a népgazdasági érdek érvényesítésében. s ere Ív te lenség a rend és a fegyelem megtartásában. Egyeseknél előfordult az erkölcsi normák megsértése, italozás, rendezetlen magánélet, a hatalommal való visszaélés, jogtalan haszonszerzés is. elveinktől eltérő visszás jelenségekre a pártszervezetek rendszerint felhívják a figyelmet és megteszik a szükséges intézkedéseket, gyakrabban élnek a figyelmeztető jellegű beszélgetésekkel. A pártszervek határozottabban igénylik, hogy a vezetők megfelelő szervező-, irányítókészséggel rendelkezzenek, A káderpolitikái demokratikus stílusban vezessenek. A párttagság is elvárja, hogy minden teren szerezzünK érvényt annak a követeimenynek, nogy a vezetők sehol se eljenek viszsZa a dolgozók bizalmával. Sehol se tűrjek meg a hivalkodást, a hatalmaskodást, az elbizakodottságot, az anyagias szemléletet. A rendet, a fegyelmet megkövetelő vezetőket pedig következetesen védjük meg. A káderpolitika fontos elve, hogy minden jelentős poszton olyan emberek dolgozzanak, akik élvezik a párt, a társadalom, a munkahelyi kollektívák bizalmát. Legyen rájuk jellemző a közérdek szolgálata, a politikai felkészültség, az elvi tisztánlátás, az új típusú kérdések iránti fogékonyság. Ez természetesen azt is jelenti, hogy nem zárhatja el semmilyen sorompó a pártonkívüliek útját a vezető beosztásokban. Minden tisztséget — kivéve a pártfunkciót — pártonkívüliek is betölthetnek, ha elfogadják a szocializmus építésének programját, ha megfelelnek a politikai es erkölcsi alkalmasság, a szakmai hozzáértés követelményeinek, rendelkeznek vezetői készséggel. Továbbra is fontos elv, hogy érvényesüljön a vezetők ésszerű stabilitása, s ezzel együtt az. állandó megújulás is. A feladatok eredményesebb teljesítése igényli az idősebb ós a fiatalabb nemzedékek együttmunkálkodását. Mindezt figyelembe véve, a pártszervek rendszeresen értékeljék a káderhelyzetet, vegyék számba a hatáskörükbe tartozók tevékenységét. Támogassák a párt-, az állami, a társadalmi, és a gazdasági szervek közötti tervszerűbb kádercserét. A vezetők és a vezetői utánpótlás kiválasztásánál továbbra is legyen követelmény a munkás és paraszt indíttatású fiatalok, valamint a nők politikai és szakmai képzése, felkészítése a vezetői feladatok megoldására. Ezért támogatni kell a tehetséges szakmunkások továbbtanulását, azt. hogy mind többen kerüljenek egyetemekre, főiskolákra. Kapjanak nagyobb erkölcsi, politikai támogatást a nők a munkahelyeken, a családban ahhoz, hogy közülük többen pályázzanak és vállaljanak vezető beosztásokat. A tagadhatatlanul kedvező káderkiválasztási motívumok mellett megyénkben is megfigyelhetők elgondolkodtató jelenségek. Mindenekelőtt például a pályázatokat elbíráló bizottságok biztonsági törekvései, amikor is a belső megoldást szorgalmazzák, ami önmagában nem tekinthető hibának, de akkor már igen, ha az alkalmasabb külső pályázó funkcióba kerülését akadályozza meg. Ide tartozó még az a tapasztalat is, hogy az élet természetes rendjeként a generációváltás felgyorsulása következtében több jól képzett fiatal került vezető beosztásba, de minden bizonnyal többen is alkalmasak rá. A megyei állásfoglalásának megfelelően a kádermunka demokratizmusát minden területen és szinten szélesíteni kell, Ennek érdekében szükséges a választott testületek szerepének növelése a személyi kérdések előkészítésében és eldöntésében. A pártszervek és -szervezetek a kádermunka eszközeivel ösztönözzék tovább a pályázati rendszert és a határozott időre szóló vezetői kinevezések körének szélesítését. Segítsék elő, hogy a legalkalmasabb pályázó kerüljön funkcióba. Indokolt, hogy a jövőben növekedjen a pályázatok elbírálásánál a szakszervezet és a KISZ érdemi, részvétele. A kádernevelés fontos eszközének kell tekinteni a jövőben is a minősítést. Sokéves tapasztalataink bizonyítják, hogy a minősítés rendszere és gyakorlata csak ott tölti be igazán a szerepét, ahol ez folyamat es szerves része a káderekkel való foglalkozásnak. Így lehet hatásos segítője annak, amire való: nevezetesen, hogy összegezze azokat a lényeges vonásokat, amelyek a minősített jelenlegi teljesítményében S a vele szemben támasztott követelményekben meghatározható. Felelősséggel állithatjuk,, hogy megyenkben nőtt a testületek szerepe és fejlődött a minősítések demokratizmusa. Általában helyesen ítélik meg a vezetők politikai, szakmai felkészültségét, vezetökészségét, erkölcsi magatartását. Támaszkodnak a párt- és tomegszervezeti vezetőségek véleményére és az érintettel közösen, vele egyetértésben határozzák meg továbbképzésének feladatait. Meg mindig fellelhető azonban a minősítéseknél olyan jelenség, hogy hosszabban fejtegetik a vezetők jó tulajdonságait, mint az olyanokat, amelyek megszüntetésével, leküzdésével eredményesebben tevékenykedhetnének. Az is előfordult már, hogy a hibák elhallgatása miatt a személyi, 'magatartásbeli fogyatékosságok fokozódtak és végül súlyos következményekkel jártak. A párthatáskör és véleményezési jog következetes betartásával kell mindenütt érvényt szerezni a káderpolitikai elveknek. A pártszervek és -szervezetek csak a hatáskörükbe tartozó vezetők személyi ügyeivel foglalkozzanak. Ahol a feltételek biztosítottak, hatásköri jogot kaphatnak az. alapszervezetek önállóságuk növelése, a káderpolitikái munka színvonalának erősítése érdekében. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani és érvényt szerezni annak az elvnek, hogy minden vezető politikailag felelős területen a párt káderpolitikájának megvalósításáért, a megfelelő szakember-utánpótlásért. A pártszerveknél az elmúlt időszakban készült káderpolitikái és -képzési tervek a hatáskörükbe tartozó funkciók betöltésére, a vezető káderek cseréjére, illetve továbbképzésére megfelelő keretet nyújtanak. Egyes területeken azonban indokolt az utánpótlásként számításba vettek körét tovább bővíteni. A megyei pártbizottság állásfoglalása szerint a pártszerveknek és -szervezeteknek a jövőben rendszeresebben kell napirendre tűzniük a káderpolitikai határozat végrehajtásának helyi tapasztalatait és feladatait. Ennek egyik fontos összetevője, hogy tegyék tervszerűbbé a vezetők beszámoltatását a végzett munkáról. Növeljék tovább a kádermunka demokratizmusát, elsősorban a vezetők kiválasztásában. Mind nagyobb figyelmet fordítsanak arra, hogv a vezetőállások betöltésénél számításba vegyék a . nőket, a fiatólokat. A

nófl szerveinek és szereim Vezetetnek feladató mindenütt és minden időszakban, hogy érvényt szerezzenek a pártállasfoglalásokban, az MSZJVIP XIII. kongresszusa határozatóiban foglalt elveknek, segítsék azok gyakorlati megvalósulását. Ilyen módon növekedhet megyénkben is a kádermunka színvonala, nyíltsága, következetessége. Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára /