Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-25 / 277. szám

3 Varázslat nélkül - varázsszavakkal? Megsúgták, ha kimegyek a tület erejével sikerült meg- Sajnos, ez az ágazat sajátos­a Szegedi Ruhagyárba, szem- találni munkánkban a kriti- sága. Azt várjuk az ágazati be találom magamat a koz- kus pontokat. A vállalati szb szakszervezetünktől, hogy metikázatlan élettel. A kori- felül kívánja vizsgálni a ennek figyelembevételével fekcióipar ugyanis gyürközik gyárban folyó kereskedelmi, döntsön a bérünkről, a sor­a piac kihívásával. Á város- piackutatói és anvagbeszer- sunkról. Azt is jobban elvi­ban szóbeszéd tárgya, hogy zői tevékenységet. Azt is seljük, ha megmondják, sokan elmentek a Kossuth megkérdőjeleztük, hogy a nincs ránk szükség, mintha Lajos sugárúti csarnokokból, jelenlegi stáb el tudja-e látni struccpolitikát folytatva nem és többször került sor kény- a feladatát. Konzekvenciák vesznek tudomást a gondja­szerszabadságolásra. levonására is szeretnénk inkról. Mi, fizikaiak úgy * késztetni a gyár vezetőit. érzem, megértettük a felada­Juhász Péterné, a vállalati — Mi múlik még az idei tunkat szakszervezeti bizottság tit- év utolsó hetein? * kára nem köntörfalaz. — Rengeteg. És a fentiek Makhajda Jánosné patni­— Mintha összecsaptak ellenére 1986. nem lesz ered- készítő holtfáradtan áll az volna a fejünk felett a hul- ménytelen. A továbblépéshez asztal mellett. Huszonöt év lámok. Hosszú hónapokat azonban kevés. Most már alatt mt'S ilyen nehéz évet késett az idei szovjet és tő- nem csak mondani, de végre nem éltünk itt meg. Hol kés megrendelésünk. így az is kellene hajtani a termék- anyag nem volt, hol túlóráz­első félév többnyire munkát- váltást. Az egysíkú profil ni kellett. Sok szombaton lanságban telt el. Nehezítet- helyett kénytelenek vagyunk ugyancsak dolgoztunk. Ren­te a helyzetet az is, hogy vállalni a kisszériás terme- geteget kibír az ember. A rossz volt az alapanyag- és lést is. Szeretnénk, ha nem végén már egymást néztük, kellékellátás. Júliustól pedig a külső piaci kényszer igaz- Én hiába jövök be dolgozni, megkezdődött a feszitett gatna bennünket, hanem az ha a másik otthon marad, tempójú munka. igényeket felmérve tervezni Egymásba kapcsolódik a — Gondolom, ez idő tájt tudnánk a munkánkat. munkánk, mint a láncsze­mozgalmas élet folyt a szán- * mek. ötvenéves vagyok, ho­Molnár Sándorné főbizal- vá mehetnék innen el. Bár mi-helyettessel lenn az már nagyon fáradt vagyok, üzemben a varrógép mellett Azt szoktam magamnak beszélgetünk. mondogatni, ide hallgass Ju­— Most mar talán túl va- liska, itt élned, halnod kell. gyünk a nehezén. Itt lenn Mindannyian dolgozni, ke­mindenki érti, miért kell resni akarunk. Nem bennünk Iák, a megbeszélések. Öszin- ennyit dolgoznunk. Nincs van a hiba. lén meg kellett magyaráz- már kiabálás. elégedetlen- * nunk az okokat. Ha a vevő ség. Beletörődtünk a helyze- Mit mondott a vszb-tit­most kéri az árut, nekünk tünkbe. De azt is tudjuk, kár? Jó háttéripar kell, nem most kell termelni. Negyven hogy a szervezetlenség, a ve- szabad figyelmen kívül hagy­zetői hiányosságokat nem le- ni a kereskedelmi munkát, a het a körülményekre fogni, piackutatást, és rugalmas Nem túrjuk el, ha valaki a anyagbeszerzésre van szük­kibúvót keresi a megoldás ség. Ezeket a varázsszava­helyeit. Nézzen körül, itt kut azonban nem elég csak több száz nő dolgozik. Öriási mormolni .. szervezeti irodán. — Lent az üzemekben is. A bizonytalanság, az ütemte­len terhelés miatt sokan megváltak a gyártól. Mi az, amit mi tenni tudtunk? Mindennaposak voltak a vi fokban tizenkétóráztunk. — Egyedüli módszerük a meggyőzés volt? — A szegedi gyárban het­venhárom bizalmi van. Kér­tük az ő vé'eményüket is a kiút megtalálásához. A tes- az élőmunka-ráfordítás. Bodzsár Erzsébet Irányelv a munkafegyelemről A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, dr. Szil­bereky Jenő elnökletével hétfőn teljes ülést tartott Markó utcai székházában. A legmagasabb bírói fórum bí­ráinak tanácskozó testülele — az alkotmányban megha­tározott jogkörében — irány­elvet hozott a munkafegye­lemmel kapcsolatos ítélkezési feladatokról. Az egyhangúlag elfogadott irányelv abból indul ki, hogy társadalmunk alapvető érde­ke a hatékony munka, ennek pedig nélkülözhetetlen felté­tele a fegyelmezett munka­végzés. A munkafegyelmet védő. illetve a gazdálkodás rendjét biztosító jogszabá­lyok megfelelő érvényesíté­se elsőrendű társadalmi, gazdasági, egyúttal jogpoli­tika, nevelési és igazságszol­gáltatási feladat. Mindezek érdekében hasznosítani lehet és kell a munkaügyi bírósá­gok ítélkezési gyakorlatának tapasztalatait is. Arra ad ösztönzést az irányelv, hogv a bíróságok következetesen segítsék a munkaidőalap jobb kihasz­nálását. a fegyelmezett mun­kavégzést, végső soron a munka hatékonyságát szol­gáló jogszabályi rendelkezé­kedő, illetőleg tartósan jó Külön foglalkozik az irány­munkáért adható. elv a munkaidő alatti italo­Az irányelv rámutat arra zás, illetve a munkahelyen is, hogy növekedett a fontos- italos állapotban való meg­sága a vállalat, a szövetkezet, jelenés miatti felelősségre a munkáltató munkaszerve- vonással. Szól a munka so­zési és -irányítási tevékeny­ségének. Az eredményes gaz­dálkodás megkövetelheti azt is, hogy a dolgozókat a ko­rábbihoz képest más munka­körbe, más munkahelyre, il­letve más munkáltatóhoz szervezetten átcsoportosít­sák. A munkáltató fel is mond­hatja a dolgozó munkaviszo­nyát. A munkáltatói felmon­dásnak a törvényes rendelke­zések keretei között bármely valóságos indokolás mellett helye lehet. A jogos munkáltatói fel­mondást sem méltányosság­ból, sem olyan körülmények­re tekintettel nem lehet ha­tálytalanítani, amelyek a munkaügyi vita keretein kí­vül esnek. Olyan felmondás esetén például, amelynek in­dokolása — a munkáltatónál történt átszervezés miatt — a dolgozó munkakörének meg­szűnésére hivatkozik: a mun­kaügyi vitában nem lehet vizsgálni, hogy a megtörtént átszervezés célszerű volt-e, illetve, hogy a vállalat miért az érintett dolgozó munka­rán a közvagyonban okozott kár megtérítése iránti igé­nyekről. Végezetül foglalko­zik a vezetők felelősségével. Az. irányelv teljes szövege rövidesen megjelenik a Ma­gyar Közlönyben. (MTI) Kézenfekvő, s mégis költséges Hulladékból tüzelő Régen természetes volt, hogy falun vagy tanyán nem és csigás prések alkalmazá­a tüzépről vették a téli tüzelőt. A kemencébe az utakat öve- sara egyaránt akad példa, ző olajfák rőzséje, a konyhai tűzhelybe a kukoricacsutka £ aTyag'^edvessSrSma nagyon megfelelt, s a szobában a fürészporos kályha on- a döntő, 12-14 százalék viz­totta a meleget. A szőlővessző és a fatuskó sem maradt tartalom mellett a kötést a kint a földeken. Változtak az idők, s a nagyüzemben már sejtfalban levő pekílnfélék , .. ...... , .... . végzik, miközben a sejtek­nem jutott energia ezek osszegyujtesere, hasznos,tasara. A bpn megkötött víz a nyJomás szalma, a kukoricaszár a kisgazdaságokban nélkülözhetet- hatására gőzzé alakul, szer­len, alomnak, takarmánynak a legkézenfekvőbb. A közös- ves kötés jön létre, gazdaságok állattenyésztő telepei használják ugyan. de Az úttörő munkában a nem a teljes mennyiséget, egy része kint marad a tarlón, békéscsabai székhelyű FLR­Nagy tömegben ezek a maradványok nehezítik a föld meg- Proteinvest Agrárfejlesztő ...... , , ... .... . Kozos Vallalat is tevekenven muveleset, s ha sort keriteneK az egetesre, faj az ember r(;szt ves? Qk a &vájci ÁTS szíve a füstté vált energiáért. csigásprések alkalmazásának feltételrendszerét próbálják Egv hosszan tartó, s úgy tüzelés újbóli fokozása sem kialakítani a vállalkozó me­látszik, nálunk állandósuló járható üt. Az elektromos zőgazdasági üzemek bevoná­energiaválságnak kellett ah- hőtárolós kályhák többlet- sával. Ennek a gépnek ta­hoz jönni, hogy az új körül- enegia-szükségletét import- ián az a legnagyobb előnye, mények közötti hasznosítás ból kellene fedezni, de ez hogy alkalmas 15-30 száza­napirendre kerüljön. A bio- sem áll rendelkezésre. Ma- lékos nedvességtartalmú massza gyűjtőnéven emiege- rad a szilárd tüzelés, de új, anyagok egy menetű briket­ten szerves energiaforrások mély művelésű bányák nyi- tálasára külön szárítóberen­már az elmúlt ötéves terv tusa túlzott befektetésekkel dezés nélkül, s az aprított­energiuprogramjúban is he- jár. A szénbányászat lehe­lyet kaptak, de a hasznosí- tőségei végesek, a gazdasá­tás nem a kívánt mértékű. g0San kitermelhető lignit vi­A továbblépés viszont elke- szont nem alkalmas laUos_ rulhetetlen, a tervek sze­rint a VII. ötéves terv vé- sagl célokra. A szenbehoza­gére 1 millió tonna biomasz- tal fokozása csak tőkés im­sza felhasználása reális le- portból menne, ha ehhez elő hetőség. Ennek egyik felet ,udnank teremteni a devi­kozvetlenul, a masikat szen­pótló anyagként, brikettül- zat- Belathato, hogy a kor­va lehetne eltüzelni. Jelen- nyezetünkben meglevő bio­leg 380" ezer tonna hulládé- massza hasznosítása „égető" kot mentünk meg közvetlen szükség8zerüség. formaban, amely százezer tonna fűtőolajjal egyenérté- Felmérések szerint ha­kű. A brikettálás meg a ki- zánkban évente 54 millió sérleti szakasznál tart, tíz- tonna növényi eredetű bio­ezer tonnányi kerülhet mu- massza képződik, s er.nek tatóba a Tüzép-telepekre, s egy r(isze alkalmak energia hasonló mennyiség exportra. A leggazdaságosabb eljárá­termelésre. A műszaki íei lesztést azonban közgazdasá­gi elemzésnek kell megelöz­ság mértekére sem érzékeny. A gépeket a Lignimpex Kül­kereskedelmi Vállalat szerzi be, a behozatalt és a lízin­get kész brikettel ellentéte­lezi. Az agrárfejlesztő közös vállalat beruházási javasla­tokat, terveket készít, de vállalja a teljes lebonyolítást is. Az első kísérleteket 1984­ban végezték. Az eddig be­hozott gépek közül 5 folya­matosan üzemel, ebből 4 az erdőgazdaságban, egy a kenderfonó vállalat kornádi kendergyárában. Az FLR-gó­pet a Békéscsabai Szabadság Tsz-ben eddig kísérleti cé­lokra használták. A gép tel­sok tömeges elterjedésén van nie, mert könnyen eshetünk jesítménye most a sor. A kényszerítő sor. erő igen nagy. A lakossági és kommunális 900 kilogramm abba a hibába, hogy többe óránként, s a késztermék kerül a leves, mint a hús. fűl6értéke a hazai szenek­azonos. A felhasználók sek érvényesítését. A mun- viszonyát mondta fel, s miért kafegyelmet jelentő kötele­zettségek teljesítésének el­mulasztása ugyanis minden esetben a munkafolyamatot zavaró hátrányt vagy ve­szélyt okoz a munkáltató­nak, a dolgozónak, illetve a társadalomnak. A fegyelmezett és eredmé­nyes munka érdekében elő kell mozdítani, és nyomaté­kosan számon kell kérni a dolgozók kötelezettségeinek teljesítését Ugyanakkor a munkáltatóknak, szövetkeze­teknek is teljesíteniük kell a munkaviszonyból, illetve a tagsági viszonyból származó kötelezettségeiket. Gondos­kodniuk kell a fegyelmezett és hatékony munkához szük­séges feltételekről, ideértve a más vállalatokkal, szövetke­zetekkel való együttműkö­déshez és a lakossági igé­nyek teljesítéséhez szüksé­ges munkafeltételeket is. A munkával kapcsolatos jogoknak és kötelezettségek­nek együttesen kell érvény­re jutniuk. Elismerés, ked­vezmény, jutalom a kiemel­nem valamely azonos mun kakört betöltő munkatársá­nak a munkaviszonyát szün­tette meg. Hatálytalanítani kell a munkáltatói felmondást, ha indokolása valótlan. Jogta­lan a felmondás egyebek kö­zött abban az esetben, ha az nem a megszabott módon, például nem írásban történt. A munkafegyelmet sértő vétségek között különös gonddal kell elbírálni az iga­zolatlan késést, mulasztást, a munkaidőben való munka­végzés elmulasztását, a mun­kahely engedély nélküli el­hagyását, szeszesital-fógyasz­tást a munkahelyen, a tár­sadalmi tulajdont károsító cselekmény munkahelyi el­követését, a munkavégzés, illetve az utasítás teljesítésé­nek megtagadását, a hanyag, selejtes munkavégzést, a munkavédelemre vonatko­zó-szabályok megsértését, to­vábbá a más dolgozók mun­kafeltételei megteremtésé­nek, illetve munkájuk meg­szervezésének elmulasztását. Számolni kell a meglevő . . energiafel- korlátokkal is. A jelenleg Kcl használás napjainkban is működő betakarító rendsze- számára könnyebbséget je­emelkedik s ezek forrása rek korszerűsítésre szorul- lent az 5-8 százalék körüli, ieen szűkös nak" s ezek komoIy be,r"" alacsony hamutartalom, igen SZŰKÖS. házást igényelnek. A sokféle A központi források apa- anyagot változatlan forrná- A szén köztudottan dotált dásával a lakások zömétön- ban eltüzelni csak speciális termék, így a versenyképes­erőből építik, jórészt vidé- berendezésekkel lehet, s ez ség alapfeltétele, hogy ez a ken. A növekvő alapterület is .¡ókora befektetés. A tö- , ' . több tüzelőt kíván, s a kis möritett anyag, a brikett tcrmék ,s hasonl° ^tamoga­kazános központi fűtés is használható a jelenlegi kály- tást kap. Így lehetseges igen elterjedt. A földgáz hákban, kazánokban ví­r.em minden területen elér- szont a brikettáló célgépek be­hető lehetőség, a drága olaj- szerzése a gond. Dugattyús 'kén~u "önköltség által Nyit a Víztorony téri ABC Fiók-Zöldért december elsejétől Jó hír a Turjánban lakók­nak: december l-jén újból megnyílik a Víztorony téri ABC-áruház, melyet koráb­ban — az átadástól, 1970-töl fiókáruházaként funkcionál. A Zöldért 3 ezer példányban 1985-ig — a Zöldért üzemel- Mint Mágori Imre, a kettős szórólapokat nyomtatott ki tetett, majd (nagyjából egy üzlet vezetője elmondta: épp az újonnan megnyíló üzlet évig) az Éliker raktáráruhá- a területi közelség adta az áruválasztékának és szolgál­zaként működött. S miután ötletet a két bolt közös üze- tatásának ismertetésére. A ez utóbbi forma sem hozta melésére. amire ma még ke- népfront III-as számú kör­meg a várt sikert, az idén vés példa akad. E társulás zeti bizottsága aktivistáinak októberben ismét a Zöldért előnyökkel is jar. Mivel vette át,az üzletet. Egy hónap alatt elkészül­tek a mintegy 500 ezer forin­tos költségű felújítással, nagyrészt a vállalati mun­kaerőkre támaszkodva, üzlet leendő dolgozói és ve zetői is kivették részüket a „fiók" — a tökehúson kí­vül — ugyanazokat az áru­féleségeket kínálja (hentes­áru, tej és tejtermékek, pék­áru, zöldség-gyümölcs, koz­Az metikai cikkek, papír- és vegyi áru), mint az „anya"­üzlet, így a rendelés egy­segítségével ezeket már a napokban eljuttatják a kör­nyék lakóihoz. Cs. M. csak, hogy az kettőezer-öt­száz forint körüli tonnán­és a lakos­ság által elfogadható 1200­1300 forint körüli fogyasztói ár mellett gazdaságos le­gyen a gyártónak. A jelen­legi árkiegészítéssel elérhe­tő jövedelmezőséget ala­csonynak tartják az üzemek, s ezért vállalkoznak nehe­zen egy 4-5 ezer tonnát adó létesítmény 12-15 milliós be­ruházására. Az alapanyag megvan, a fejlesztések, kísérletek, a gépi háttér kialakítása fo­lyamatban. A fokozottabb érdekeltség megteremtésével nem lehetetlen a szénlelő­helytől távol eső, alföldi te­lepülések jobb tüzelőanyag­ellátása. Tóth Szeles István i, l • i .a,, szerúbbé válik. A munka­munkabo , nem egv esetben . ,. , . .. ... . '. ., .„, • ero-gazdalkodasban is kony­a het veg. pihenőnapokat is nv_£bsée ,„sz ho2v _ ¿, feláldozták. A vízvezeték-sze- "y, useg iesz' nogy pe relés, a fűtés-korszerűsítés, a daul h,'anyzaf. e'eílen~ a I frelreW ¿s nvilásznró szerkeze- Csoportos.thatjak a két bolt falak és nyílászáró szerkeze tek festése, mázolása, a hű­tő- és tárolóhelyiségek fel­újítása mellett — falburko­latok kialakításával, lámpák beszerelésével és különféle személyzetét, összesen 21 új és kizárólag szakképzett munkaerőt vettek fel, eloszt­va őket a két helyen. Ugyan­is a tapasztaltabbak, a szak­dekorációk felhasználásával mában régóta jól dolgozók -— a vásárlótér esztétikus egy része a 30-asból — fő­megjelenítésére is töreked- ieg vezető beosztásba — át­tek. A teljesen újjávarázsolt kerü, Ü2,etbe presszoreszben állopultos fo­gyasztásra lesz Cukrászsüteményeken, üdí­tőn és kávén kívül főtt virs­lit és hot dogot is árusíta­nak a későbbiekben. A felújított, ü közel 500 . . .. . Az áruház mintegy 4 mil­tenetoseg. ,jó forintos nyitókészlettel indul. A 30-as bolt évi átla­gos, 85 millió forintos for­galmával együtt szeretnénk elérni a 120-130 millió forin­tos évi bevételt. A Víz­torony téri ABC télen reggel négyzetméter alapterületű fél héttől este fél hétig, a üzlet a 30/1-es számot viseli nyári időszámítás kezdetétől majd, ami azt jelenti, hogy pedig reggel 6.30-tól este fél a szomszédos, Csongor téri, nyolcig tart nyitva, szom­30-as számú Zöldért-ABC baton pedig 6.30-tól 13.30-ig. Ünnepség a kiegészítő parancsnokságon A Csongrád Megyei Had- Ünnepi beszédet Schmidt kiegészítési és Területvédel- József mondott. Megemléke­mi Parancsnokság pártszer- zett a KMP megalakulásá­vezete és Ladvánszky Jó- nak körülményeiről, méltatta zsef KlSZ-alapszervezete a a párt tevekenységét. A Kommunisták Magyarországi KMP programjára, kezdeti Pártja megalakulásának 68. cselekedeteinek eredményes­évfordulója alkalmából teg- ségére utalva, megállapitót­nap hétfőn délután ünnep- ta; egy párt akkor ]ehet fieget rendezett Szégeden, a , , megyei bíróság dísztermé- eredményes, akkor lehet tő­ben. Az ünnepségen részt megbázisa, és válik társada­vett Horváth Károlyné, a lomalakító erővé, ha a mar­megyei pártbizottság titká­ra, Schmidt József, a Sze­ged városi pártbizottság tit­kára is. Sinyi Imre őrnagy meg­xizmus—leninizmus elméle­tét és a konkrét valóságot össze tudja egyeztetni. A beszédet követően Dani emlékezett a KISZ-alapszer- Mihály veterán a felszaba­vezet névadójáról. Lad- dúlás előtti kommunista vánszky Józsefről, aki a munkásmozgalom jelentösé­KMP szegedi csoportjának géről szólt, alapítótagja volt. V. F. S. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom