Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

Hétio, 1986. november 24. 5 „Maradjon a nő a fakanálnál" Napok óta fontolgatom, hogy írjak vagy ne írjak. De ma reggel a Kpssuth rádió­ban a következődet hallot­tam: „... a gyárban a nők, gyerekesek reggel 8—2-ig dolgoznak." Nagyon örülök az ilyen kezdeményezésnek, de ezt már 15 évvel ezelőtt kellett volna megpróbálni. Talán a fiatalság nem jutott volna ide. ahova jutott. Ennyi kulcsos és szédelgő gyerek nem „termelődött" volna ki. Majd később. 16— 18 évesen a csavargó, serdü­lőkorú, kocsmázó ifjúság ... A munkám olyan, hogy néha reggel fél 7-re kell ki­mennem egy peremterületre, és ilyenkor busszal, trolival utazom. Érdemes 6 és 7 kö­zött egyszer felszállni ezek­re a jármüvekre és megnéz­ni, hogy mennyi fiatal anyu­ka cipel a karján cumizó gyereket, és fogja a kezét az 1 évvel idősebbnek. A hűvös ködös reggelen várják a trq­lit, a buszt, a villamost. Ide­ges a mama. mert biztos ké­sőbb keltek fel a gyerekek, s türelmetlen velük. Egyik reggel tanúja voltam, hogy olyan aranyosan kérdezett a pici lélek (aki nem tehet ró­la. hogy a világra jött) az anyukától valamit. A mama idegesen, kapkodva vála­szolt. És még rántott is a gyereken egyet az éjszaká­tól elcsigázott kedves anyu­ka. Én odaléptem, és csak annyit mondtam: „drágám, nincs rossz gyerek, csak ide­ges felnőtt". Itt az első nagy baj. hogy akinek gyereke van. az ne menjen ki 6—7 órakor az utcára a gyerekek­Vita Lapunk november 1-jei számában Csa'áJ­cpítés és társadalom címmel vitaindító cik­ket közöltünk napjaink egyik legégetőbb, mind­annyiunkat érintő kér­déséről. Folyamatosan közöljük a témával kapcsolatos hozzászólá­sokat. s továbbra is várjuk olvasóink írá­sait. * A vitához eddig hoz­zászóltak: Szabó Lász­lónc (november 12.), Ábrahám Illésné (no­vember 12.), Laczkóné Albcrtus Margit (no­vember 19.), Szüts Péter (november 19.). kel. Aludjanak fél 7—7-ig és a kedves anyuka dolgozzon 8—2-ig. Ha ez nem megy, felnő egy ideges korosztály. Nagyon jó a gyes és gyed, ami most van, de a gyerek­nek később, 6—15 évesen, is­kolás korban is nagyon nagy szüksége van az anyára, mert a legborzasztóbb az, hogy a kulcsos gyerekek üres lakásba mennek haza. Mi hárman voltunk testvé­rek és délután mindig ott­hon volt edesanyánk. Csodá­latos volt az. amikor haza érkeztünk, a táskánkat le­dobtuk, és elmeséltük a fél­napi eletet, hogy mi történt, hogy feleltünk, mit mondott a tanító néni. A gyerekek­nek ki kell beszélniük ma­gukat. De ma nincs kivel be­szélgessenek otthon. Este megjön apu, vele beszél az anyu, és a gyerekeket a tv­maci után zavarják az ágy­ba. Gyorsan, mert reggel új­ra kezdődik elölről minden. Maradjanak otthon a nők a fakanálnál, és a férfiak fize­tését emeljék fel! Kint jártam 1 hónapja Bécsben ismerősömnél, aki operaénekesnő. Két csodála­tos szép gyereke van, szép lakása és otthona már 8 éve, és játssza az anya sze­repét. Kiegyensúlyozott, nyu­godt, szép cspládi életet él­nek. Nincs hajnali kelés, az ebéd 1 fél 2-kor az asztalon gőzölög, délután viszi a gye­rekeket különórákra, este beszélgetés, rövid tv-nézés és alvás 8-kor. Férje dolgozik, és egyedül keres. Eltartia a családját. Igaz, ő is késő dél­után megy a pénz után, de mikor hazaér, semmit nem kell csinálnia a szép lakás­ban, és csinos, nyugodt fele­ség, békés légkör várja ott­hon. Ez hiányzik nálunk. Itt fáradt a férj, ha hazaérke­zik, ideges, kimerült a fele­ség. Nem csoda, hogy meg­unja, mert mindig a kony­hában, kötényben látja. Kénytelen szegény teremtés koronája másfelé nézni, ahol csinos, kikozmetikázott, nem korán kelő, pihent nőt kap. Sürgősen tenni kéne vala­mit, menteni a családot, a gyerekeket. De lehet, hogy már késő. B. A. Házasság, nevelés, válás A felszabadulás után a gazdasági, társadalmi, poli­likai élettel azonosan válto­zott a család. A változás okai részben oda vézettek, hogy ma a'házasság intéz­ményének „tiszteletben tar­tása" sok gondot, okoz a tár­sadalomnak, különösen az önálló életvitelre alkalmat­lat gyermekeknek, mikor a családi élet bármilyen ok miatt megromlott, amikor a különélés vagy a házasság felbontása bekövetkezett. A családi élet megromlása a gyermekek fejlődését sok irányban, hátrányosan befo­lyásolja. A rendezetlen csa­ládban, vagy a válás után kialakult környezetben élő gyermekek képtelenek gyak­ran az általános iskola nyolc osztályát elvégezni, más részük elvégzi, de felsőbb is­kolai végzettségre, szakkép­zettségre mar a kellő alapok hiánya miatt a megbomlott család nem nyújt segítséget. A 35 ezer állami gondozott gyermek közül a legtöbb ilyen megbomlott család­ból kerül ki. A 8-9 ezer kis­korú bűnelkövető családi háltere is igen laza. A kis­korú nem tudott beillesz­kedni a nagyközösségbe, az elsődleges kisközösség nem tette képessé erre. A házasság és a család in­tézményének javítását előse­gíthetik a különböző jog­szabályok, azonban ezek vég­ső soron nem oldják meg a kérdést. Elősegíthetik, ami­kor a házasság intézményét praktikus lakásügyi rendele­tekkel támogatják, vagy amikor a tulajdonviszonyo­kát a családi viszonyokhoz szabják. Az iskolarendszer, az egészségügyi rendszer tö­kéletesítése is kiegészíti a családi együttélést. A családjogi törvény is erősíti a család intézményét, Helyes szabályozni a házas­ságkötés, a házasság felbontá­sának feltételeit. A gondokat azonban egy ilyen törvény önmagában nem oldhatja meg. Hiába tilt, hiába nem ad lehetőséget házasságkö­tésre. ha a szocialista er­kölcs, a jog tiszteletét. az ember tiszteletét nem tették a fiatalok magukévá Házasságkötés nélkül te­hát együttelést kezdemenyez­nek, ami végül is lazább, mint az a helyzet, amikor házasságot kötnél;. A u/ei­mekek születése, a családban való nevelesük, az egész kér­dés jogi rendezése is gondot jelent. A válást is lehet szigoríta­ni, de nem megoldás ott, ahol az egyetertes hiányzik. A különélés így is bekövet­kezik, s ez az alapvető kér­dések rendezetlensége miatt a házastársakra es a gyer­mekekre kedvezőtlenebb kö­vetkezményekkel jar, mintha a házasság felbontására ke­rülne sor. A házasságkötésnél a korábbi családi közös­ségekben szerzeit tapasz­talatok, a házasság fel­oomasanái a „józan ész", a családi életre nevelés segít. A családon belül kelIoKep­pen megtanulja a gyermek, a szülök, a felnőttek, a nok, a férfiak tiszteletét. A szere­tet jegyében, a helyes szo­cializálás útján szerzett örö­möket más embernek is át tudja adni, s hasonló ,,szol­gatiatasra var", ezeket saját gyermekeinek is átadja. A válási eljárásoknál a jogszabály ismerete mellett indokolt az ezzel foglalkozó szakemberek egyéb irányú szakismeretét is magasabb szintre emelni. Az eddigiek­nél sokkal nagyobb pedagó­giai, pszichológiai ismeretek­re van szükségük, hogy fel­ismerjék az addig együttélő emberekben kialakult ellen­szenv okát, hogy képesek le­gyenek a megszüntetési le­hetőségeket is felismerni, nem feltétlenül a válás ki­mondásával. Nem szigorítás­ra. hanem körültekintőbb elemzésre van tehát szükség. Ez kétségtelen, időigényes. Csak a magasabb szakisme­ret birtokában meghozott válási döntések, az ezt köve­tő megfontolt intézkedések képesek a válást szenvedő gyermekek részére elvisel­hetőbbé tenni a helyzetet. Igen fontosnak tartom a szociálpolitikai kérdések jobb megoldását, különös fi­gyelemmel a fiatal házasok -«.kashoz juttatására. A gya­•.orlati tapasztalatok szerint gazolt ugyanis az a tény, iogy sok házasság felbomlá­sához vezét az is, högy több generáció kénytelen egy la­kásban élni. A megoldatlan lakáskérdés miatt gyakran nem tudják gyermekeiket megfelelő szinten nevelni, és a házastársak zavartalan együttélését is befolyásolja a kényelmetlen, zsúfolt ott­hon. A fejlődő szociálpolitikai in'ézkedések naavban előse­gíthetik a család együttma­radását. a gyermekek kielé­gítő nevelését és e meg­oldások csökkenthetik a vá­lások számát, valamint a be­illeszkedési zavarokkal küz­dő fiatalok gondjait. Tóth Péter Ma este a kávéházban Beszélgetés az ö-zésről Hosszú a sora a szegedi ne­vezetességeknek, lett légye­nek azok tárgyiak (mint pél­dául paprika, papucs, szalá­mi, Anna-víz, a hajdani Szi­ráky-bicska), vagy szellemi­ek (matematikai, grafikai, bibliográfiai iskola, Szent­Györgyi Nobel-díja stb.), ám mintha szemérmesen hall gatnánk az ö-zésről. Bezzeg nem hallgatnak róla a más nyelvjárást beszélők, ha csú­folódó kedvükben vannak: ögyé könyeret möggye / ha nem öszöd tödd e / majd mögös-öd röggé. Mi hát az igazság az ö-zés körül? Kitűnő nyelvészünk, Bár­czi Géza azt írja A magyar nyelv életrajza című munká­jában (1963),' hogy a honfog­lalástól a mohácsi vészig terjedő kor végére két nyelv­változat alakult ki. Az egyik a kolostori nyelv, mely kó­dexeinkben rögzült. FöltúnG az ö-ző kódexek nagy száma, annak ellenére, hogy épp e nyelvjárási területek kerül­tek török uralom alá, tehát itt pusztulhatott el a legtöbb írott forrás. Bárczi lehetsé­gesnek tartja, hogy a kolos­tori nyelvből kifejlődhetett volna az ö-ző normájú iro­dalmi nyelv. Az első ránk­maradt szegedi ö-ző ü-ré«- re városunkban született Körösi Fraxinus Gáspárnak 1555. jú­lius 4-én kelt levele Nádasdi Tamáshoz. Körösi latinul ír­ta episztoláját, ám az együ­gyű szegediről és az alsóvá­rosi cseri falábú barátról szóló anekdotát csak anya­nyelvén tudta ízesen megje­leníteni. Kár, hogy a levelet mai átiratban közlő Szmol­lény Nándor (A középkori Szeged műveltsége, 1910.) az ö-zést (embör, megyön, igön­is) nem jelzi, ö-zőtt — rend­szertelenül — már Tatár Be nedek is (Házasságrul való dí­csiret. 1541.), de ő nem volt szegedi, müvében í-zö alakok is előfordulnak. Diótorta helyett.. ... mert ugyebár egy énekesnek vigyáznia kell a hangjára, a dió pedig — legalábbis fellépés eJőtt — tilos. És születésnapot ünnepelni másképp is le­het. Például — stílusosan — hangversennyel. Kamasz­korába lépett a szegedi Ifjú Zenebarátok Kórusa. Tizenöt évvel ezelőtt ala­kult a gyakorló iskola ének-zenei tagozatáról ki­került diákokból, hogy tovább is együtt muzsikál­hassanak a maguk és mások örömére. Növekedő létszámmal, egyre nagyobb sikerekkel büszkélkedhet­nek, oi$zágo.s rendezvé­nyeken, 1982 óta külföl­dön is fellépnek. A leg­utóbbi minősítésen Hang­versenykórus fokozatot ér­tek el. Karnagyqk másfél évti­zede Erdős János, aki hu­szonhat éven át a főiskola 1. számú gyakorló iskolá­jában volt ének szakve­zető tanár és ma is vezeti az iskola Bartók gyermek­kórusát Erdösné Fagler Erikával együtt. Nagy idő egy ifjúsági kórus életében 15 év. Ennyi, idő alatt többször kicserélődik, hiszen „ki­öregszenek" tagjai, más városokba hívja őket a tanulás, vagy éppen — prózai ok — mutálnak a fiúk. De — úgy tűnik — mindig jönnek .újak. A szombati születésnapi hang­versenynek ezért is kell nagyon örülnünk. Boldog születésnapot! R. É. Jellemző nyelvjárásunk erejére, hogy a török elöl el­menekült szegediek ö-zése ráragadt — többek között — a debreceni civisekre is. E jelenség érdemes búvára, Papp László kimutatta, hogy a debreceni tanácsi jegyző­könyveket 1547 és 1556 kö­zött részben, 1564 és 1569 kö­zött teljes egészében a sze­gedi tájnyelv jellemzi! Ugyanez elmondható a kál­vinista Róma céhiratairól is. E jelenség akkor kezd meg­kopni, amikor a bevándorlók második nemzedéke a több­ségi nyelv hatására kezdi el­veszíteni az ö-zés.színéit. Az 1570-es évektől egyre inkább fölismerhető az egy­séges nyelvre való törekvés. Az írástudók mindjobban ke­rülik a nyelvjárási alakokat. Szegedi Lőrinc a leveleiben erősen ö-zik, ám nyomtatott drámájában (Theovhania. 1575.) már alig lelhető föl az ö-zés. Vagy ő kerülte, vagy a nvomdász javította ki az ö-ző alakokat. Az ö-zés a hó­doltság után szorult vissza, amikor az újratelepítések tarka nyelvjárási képeket alakítottak ki. őriznünk kell az ö-zés ízét. zamatát. Bátran kell élnünk a szóváltozatok ö magánhangzós alakjaival (per-pór, seper-söpör). Ady. Tömörkény, Juhász, József Attila, Illyés csak a föl igekötöt használta. A ma­gyar nyelvmüvészet egyik bravúrja, amint Babits a visszhang érzékeltetésére az e és ö magánhangzós szóala­kok ütköztetését alkalmazza: csodálatos csillogó csengők csilingelnek csöndesen, / csendesen ... Erről az érdekes, nekünk, bennszülötteknek kedves té­máról beszélget a Royal ká­véházban ma, hétfőn este 6 .órakor., az. est előadója, az ö-zés titkainak egyik legki­tűnőbb ismerője, Péter Lász­ló, és.a házigazda, aki hívja és várja a szögedieket: Apró Ferenc Házmestersirató A számitógép megjelenése kinek hasznos, kinek nem. Az alábbi eset legalábbis ezt példázza. Történt, hogy az Ingatlan­kezelő Vállalatnál bevezet­ték a számitógépes lakbér­nyilvántartást. Miután az adatokat gépre vitték, az év végi záráskor több lakónál hátralékot mutattak ki. Ter­mészetesen levelet írtak az illetőknek: rendezzék hátra­lékukat. Ezek után csodálko-, zó emberek állítottak be az IKV-hoz: ők bizony befizet­ték a lakbért. A vizsgálat az­tán kiderítette: valóban be­fizették, csak a házfelügyelő nem továbbította a pénzt a Tinédzser-levé! Kedves Télapó! Nekem semmi sem kell, inkább anyunak hozzál valamit. Hogy mit? Azt én nem tudom, Te vagy a Télapó, legy szíves találd ki. Még idejében írok, hogy legyen időd gondolkodni a dolgon. Anyu mostanában szo­morú, pedig szerintem semmi oka nincs rá. Igaz. vannak adósságai, de hát manapság kinek nincse­nek, hát nem igaz? Aztán, én is megértő vagyok, pél­dául már régen lemond­tam arról a játékról, amit névnapomra kértem volna. Igaz, ő még nem tud a döntésemről, de idejében közölni fogom vele, nehogy fölösleges költségbe verje magát. Már előre látom, hogy fog örülni. A piros csillagoknak is örülni szo­kott, amiket az isiből vi­szek haza. Mondom, nincs oka a szomorúságra. Anyu szép, fiatal, ha nagy le­szek, elveszem feleségül. Fersze, fölösleges, hisz így is együtt alhatok vele, 'amikor ccak akarok. Ő ugyan mindig elmondja, hogy ez nem helyes, de azért gyakran enged az erőszaknak. Szerintem' a íelnölt fiúk is ilyen ön­zők, legfeljebb mesét nem olvastatnak maguknak es­ténként. Persze, lehet, hogy túlságosan kisajátítom magamnak? Nem, én iga­zán nagyvonalú vagyok, tegnap is elengedtem szín­házba. (Ágiéknál aludtam. Agi majdnem olyan jó nő, mint anyu, de őt nem ve­hetem feleségül, neki ugyanis van férje). Vagy mit gondolsz, a munkahelyén lehetnek gondjai? Nem létezik,-. Anyu egy gyönyörű, nagy tornyos épületben dolgo­zik. Csupa ablak és léDcső. telistele van sok-sok jó emberrel. Lujzi néni — a kolleganője — roppant csinos és kedves. Igaz,, folyton a harmonikus há­zasságról mesél — ettől egy kicsit fárasztó), de különben klassz nö. Tu­lajdonképpen nem érdemli meg, hogy úgy bánion ve­le a férje, ahogy Klári néni meséli. Pista bácsi is ara­nyos, vicces pofa. A múlt­kor ugyan bemószerolta anyut a főnöknél, de aztán másnap csokit vitt neki, finom konyakmeggyet. Alapjában véve mégis rendesek vele, legutóbb is megszavazták neki a szak­szervezeti gyorssegélyt. Erről jut eszembe, a fel­nőttek azt állítják, hogy a pénz nagyon fontos do­log az élethez. Hát, nem tudom. Az isiben is van egy srác, akinek sok pénze van. Minden piros csil­lagért kap egy tizest ott­hon. Már ki is nézte, me­lyik match-boxot veszi meg, ha összejön a pénze. Egyébként, nem is olyan szép az a Porsche, amit megmutatott a kirakatban. Az a fenyőgally, ami mel­lette volt, sokkal szebb. Olyan nekem is van ott­hon. Ha feldíszítem, min­dig úgy érzem, karácsony van. Jó lenne, ha mindig karácsony lenne. Akkor mindenki örül az ünnep­nek és az ajándékoknak. Apu is eljön hozzánk és játszik velem. Ö erős, okos és magabiztos. Ha nagy leszek, én is ilyen leszek majd. Most még néha sok mindent nem ér­tek, pedig már olvasni és számolni is tudok. Most is számolok. Számolgatom, hány nap van még Mi­kulásig. Ugye kitalálod addig, mit teszel majd anyu cipőjébe? Nehogy sokat költs, anyu nem szereti a pazarlást! Vagy tudod mit? 'Ne is hozzál semmit, csak gyere el hozzánk és maradj ve­lünk. De örökre! Oké? P. E. hivatalnak. Kétségtelen, nem túl magas a házmesleri fize­tés, azonban ez semmi esetre sem szolgálhat annak igazo­lásául, hogy jövedelmüket néhányan a lakbérekből egé­szítették ki. így a 39 éves Molnár Istvánné (Szeged, Murányi utca 20.) 10 ezer 394 forintot fordított az IKV pénzéből saját céljaira, a 48 éves Erdősi Nándorné (Sze­ged, Kereszttöltés utca 28/A) 9 ezer 286, a 32 éves Bese­nyei Ferencné (Szeged, Pet­resi utca 9'A) 28 ezer 132, a 31 éves Szekeres Antalné (Szeged, Csongrádi sgt. 104.) 51 ezer 385 forintot tulajdo­nított el a hivatali pénzből. Szekeres Antalné ügyéhez még egy érdekes eset járul. Az egyik lakó, a 38 éves Karsai Istvánné (Szeged, Csongrádi sugárút 104.) több havi lakbérrel volt elmarad­va. Amikor a házfelügyelő ellen az elszámolási hiány miatt megindult a fegyelmi eljárás, valamennyi lakó lakbérkönyvét beszedték. Ekkor Karsainé a saját könyvébe — Szekeresné alá­írását meghamisítva —, va­lótlanul tüntetett fel 2 ezer 85 forint lakbérbefizetést. A Szeged Városi Bíróság Bálint Gyula, illetve Hege­dűs István tanácsa fentie­kért Molnár Istvánnét és Erdősi Nándornét egyaránt 8 ezer 400 forint pénzbüntetés­re ítélte. Besenyei Ferencné büntetését 1 évi szabadság­vesztés, 3 évre fölfüggeszt­ve. Ugyanilyen ítéletet hoz­tak Szekeres Antalné eseté­ben is, 6 ezer forint pénz­mellékbüntetéssel kiegé­szítve. Karsai Istvánnét 6 hónap, 2 évre fölfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Az ítélet valamennyi vád­lott esetében jogerős. B. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom