Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

10 Szombal, 1986. november 22. Egy este a képviselővel A hitelesség forrásai Ügy képzelem, hogy ha felelős poszton tevékenykedő ember azt mondja egy szakterületébe vágó ügyről, hogy ez meg ez így és így, akkor azt a hozzá nem értő elfogadja, elhiszi, legalábbis bízik a szavak igazságában, őszinteségében. Nem kételkedik, nem sejt „átvágási szándékot", nem válik automatikus gyanakvóvá. S mivel így képzelem, mindig meglep, ha az ellenkezőjét tapasztalom. Ha X. nem hiszi el, hogy szabályosan jár el, ha a félkerékkel a füvön parkoló autóst megbünteti a közterületfelügyelö. Ha a rendeletekben szabályozott normákra (vonatkozzanak azok a szeszesital-árusításra, vagy az energia-felhasználásra akár) egyesek csak legyintenek. rosszabb esetben személyükre szabott sértésnek veszik, ha mások — úgymond — rájuk erőltetik e normákat. Megkérdem ilyenkor magamtól, .mi tekinthető hiteles forrásnak, ki a szavahihető, ha már távfűtési kérdésekben az adott vállalat igazgatója sem, a parkjaink védelméért vívott csatározásban a közterület őre sem, a . .., de nem folytatom, messzire vezetne, elkanyarodnék eredeti mondandómtól. Arról szeretnék írni, milyen benyomásokat szereztem azon az estén, amikor a 2. számú országgyűlési választókerület képviselőié, Csókási Zoltánné találkozott választóival. A legfontosabbról már szóltam: szembetűnő volt, hogy az életünk legkülönfélébb területeit szabályzó szokásokra, előírásokra, törvényszerűségekre milyen furán-érzékenyen reagálunk, ha azok nem felelnek meg nekünk. Vagy nem éppen ügy funkcionálnak, ahogy érdekünk kívánná. Nem tudom, például elfogadta-e a tanácselnökhelyettes érvelését az hozzászóló, aki Pelsővároson szeretne méter- és rövidárut venni. Hogy a Kemes utcai Centrum-üzletet amiatt kellett bezárni, mert nem volt vevője, azon mindenesetre érdemes volna az effajta igények bejelentésekor elmerengeni. Vagy, el kellene hinni, hogy a lakótelepi lakások fűtésproblémái ügyében, igenis „történik valami", s erről lapunkban majd ugyanúgy beszámolunk, mint ahogy hírül adtuk: a fűtéskor ezentúl takarékosabbnak kell lenni a városgazdálkodási vállalatnak. Amelynek egyébként sokszor a nyakába varrják egyebek közt zöldterületeink elhanyagoltságát, pedig hát a parkgondozók annyi négyzetmétert ültetnek be, nyírnak meg, és locsolnak rendszeresen, amennyire megrendelést, amennyiért fizetséget kapnak. Egyáltalán: mintha a gazdagság érzetének rózsaszín ködébe burkolóznánk, aligalig vennénk tudomást róla, hogy hamis fénytörések zavarják látásunkat, ítéleteinket. Ezért is örültem, amikor Csókási Zoltánné képviselői beszámolójának szinte fő témájává tette: mit tehetnek építészeti értelemben lényegében befejezett környezetünk megóvásáért, rendjéért az ott élők. A dolgok reális szemlélésére biztatott, a helyben meglévő erők felszabadítására buzdított, s mert őt választói eddig is „hiteles forrásnak" tekinthették, tán joggal remélhetem: a csütörtöki találkozó résztvevői ezentúl tisztábban látnak, hisznek az okosan politizáló munkásnőképviselő szavainak igazában. 1'. K. Országgyűlési bizottság ülése Az egészségügyi intézmények műszerellátásának helyzetéről tárgyalt pénteken a Parlamentben tartott ülésén az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A téma elemző vitája annak a jelentésnek az alapján bontakozott ki, amelyet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság készített egy országos vizsgálatról, több mint 400 egészségügyi intézmény műszerparkjának megtekintése alapján. A helyzet egyik jellemző tényezőjeként került szóba az ülésen, hogy sokszor az anyagi lehetőségek szűkössége akadályozza a különféle gyógyászati intézményeknél a munkájukhoz alkalmasabb készülékek beszerzését. Ebből adódóan olcsóbb, viszont kevésbé megbízható, rövidebb élettartamú, gyakran meghibásodó műszerekkel és technikai felszereléssel kell dolgozniuk. További következménye ennek a mostoha helyzetnek, hogy egyes intézetek, amikor nem állnak rendelkezésükre a feladatkörükbe tartozó vizsgálatokhoz, gyógyítóeljárásokhoz szükséges berendezések, kénytelenek a beteget tovább küldeni olyan egészségügyi intézménybe, ahol az ilyen technikai feltételek adottak. Ez viszont jelentős betegszállítási költséggel jár, növekszik az ápolási, a táppénzes napok száma, röviden a gyógyítással járó kiadás. A népi ellenőrök megállapították — s ebben egyetértettek velük a vizsgálatba bevont intézmények egészségügyi szakemberei is. A vita során a képviselők közül gyakorló orvosok és más egészségügyi szakemberek is szót kértek. Az egészségesebb erdőkért Az erdőgazdálkodás és a faipar idei teljesítményét értékelték pénteken a MÉMben, országos értekezleten, a szakvállalatok és az intézmények vezetői. Királyi Ernő, a MÉM Erdészeti és Faipari HiVatalának vezetője elmondta, hogy az erdők területe az idén mintegy nyolcezer hektárral növekedett. A fakitermelés mintegy 200 ezer tonnával várhatóan meghaladja a tavalyit. Mindenekelőtt az alföldi területekről jutottak több alapanyaghoz, például feketeíenyöhöz, és nyárhoz, itt ugyanis már vágásra érettek a korábbi telepítések. Jó eredményt értek el az exportban; mintegy egyharmadával növelték az idén — a tavalyihoz képest — a konvertibilis elszámolású kivitelt. Nőtt a kereslet a magyar papírfa és a feldolgozott parketta iránt, s a korábbinál kelendőbb a rétegelt lemez és a farost is. Az erdőgazdaságok az idén a belkereskedelem megrendelésére mintegy 880 ezer tonna tűzifát adnak, összesen ennél lényegesen több, mintegy másfél millió tonna értékesítésével számolnak, a gazdaságok jó része ugyanis onálluan értékesíti a tűzifát, közvetlen kapcsolatot alakítva ki a fogyasztókkal. A készlet, amely valamivel nagyobb a tavalyinál, megfelelő ellátást tesz lehetővé. Az értekezleten a szakemberek nagy figyelmet szenteltek az erdők védelmével kapcsolatos feladatoknak. Mint elmondották, a hazai erdőállomány tiz százalékának, mindenekelőtt a kocsánytalan tölgyeseknek az egészségügyi helyzete egyre romlik. A kedvezőtlen környezeti hatások, a sorozatos aszályok hatására nagy a pusztulás, ám, —, amint a szakértők rámutattak, — a tölgyek pusztulásának igazi okai egyelőre még nem ismeretesek. A kutatók, felhasználva az európai nagy erdöpusztulások során szerzett külföldi tapasztalatokat, nagy erővel dolgoznak a károsító okok feltárásán. A komplex erdővédelmi program megvalósítása során részletesen elemzik majd a faállomány egészségügyi helyzetét. Négy négyzetkilométerenként műszeres állomásokat állítanak fel a nagyobb erdőségekben, itt rendszeresen nyilvántartják a kapott adatokat. E helyeken egyebek között a mezőgazdasági növényvédelemhez hasonló, ám ezúttal erdészeti célú favédelmi mérésekre kerül sor. Tizenhat négyzetkilométerenként csaknem teljes körű biológiai és kémiai méréseket tartanak; az így szerzett adatokat országosan összesítik, keresve az erdöpusztulás okait. Az erdészeti kutatók ezzel egyidőben igyekeznek kiválogatni az ellenálló faállományt, megkeresve a szaporítás iehetöségeit. Munkájuk sürgető, mivel húsz évvel ezelőtt, hasonlóan tisztázatlan körülmények között, a hazai szilfa-állomány pusztult ki, csaknem teljesen. Az erdészeti szakemberek az erdészeti tervek készítésével egyidőben minden évben a hazai erdöállománv tíz százalékát veszik megfigyelés alá; mindenekelőtt a biotikus tényezők alakulását kísérik figyelemmel. üunkavalto Egy zömében mezőgazdasági területen, ahol a nagyipar épp hogy betette a lábát, időt igényel, hogy a három műszakos munka követelményrendszerébe beleszokjon a nagyobb önállósághoz és szabadsághoz szokott ember. Az átállást nehezíti, hogy sokuknak emellett megmarad a tanyán vagy falun levő második gazdasága, kertészkedik, vagy állatokat tart. A döntés mindenki számára tartogat előnyöket és hátrányokat egyaránt, viszont a számvetés elkerülhetetlen. A kettőt együtt a főfoglalkozás szintjén űzni emberfeletti erőfeszítés, s előbbutóbb valamelyikből engedni kell. Simon Józsefék tanyája Kisteleken igen közel esik a kábelgyárhoz. A dülőút két szélén fóliaházak sorakoznak katonás rendben. A kerítés mellett ládák, traktoralkatréíVek. A fiatalembert nem találtam otthon, egy ismerősének tárcsázta épp a földjét. Megállította a traktort, s így nem volt akadálya, hogy elmesélje, miként is próbálgatja a megélhetést. — Hét évig dolgoztam a kábelben, s tavaly márciusban jöttöm el. A paraszti munkát szüleim mellett már gyerekkoromban megtanultam. Most is ezen a portán gazdálkodunk a feleségemmel, az idős szülők mellett. Huszonnyolc éves vagyok, s ezalatt az idő alatt sokféle elképzelésem volt a jövőről. Autószerelő szakmunkás-bizonyítvánnyal a kezemben léptem át a gyár kapuját. Elektromos targoncákat, gépkocsikat, szerszámgépeket javítottam. Számomra lehetetlen munka sohasem volt. Hiába voltam délelőttös. fél kettőkor is nekifogtam egy nagyobb javításnak, tartott, ameddig tartott. A kötöttségeket viszont nem kedveltem. — Gyárban kötöttség nélkül, nem illúzió? — Nem a munkára gondolok, hanem az emberi kapcsolatok túlzott hivatalos voltára. Reggel, műszakkezdés előtt a kapuban megjavítottam egy buszt, hogy az éjszakások időben hazamehessenek. Utána megvettem a reggelit, s a portán nem akartak simán beengedni. hogy elkéstem. Olyan mérges voltam, hogy nem volt kedvem magamat mentegetni. Ezen. és hasonló apró súrlódásokon végül is átléphet az ember, de a fizetéssel se voltam túlzottan elégedett. Három műszakra ötezer pár száz forint nem tudott odakötni. K tízben voltam katona is, megnősültem. Ezalatt több tervem volt valamiféle magánvállalkozásra, de végül nem vágtam bele mégsem. Nem mondom el, mert lehet, hogy egyszer még megpróbálom, s az ötleteit minek adja ki az ember. — Akkor az otthoni gazdálkodás sem végleges? — A hizlalást, a fóliázár.t addig csinálom, amíg megéri. Az idén a primőrrel elég rosszul jöttünk ki. A fői ás paradicsom. karfiol, karaláb- paprika zöme pont egy árzuhanás idejére ért be. A tsz-nek végzek bérhizlalást, most is 14 hi/.ómarha van a portán. Kell a pénz, gyűjtöm az építkezésre, itt a tanyán fogunk maradni. — A felesége? — Egv gyerekünk van, ő a szülés után nem ment vissua dolgozni. Megtalálja itt is a munkát, tsz-tag, a munkaviszonyába beleszámít a hizlalás is. Az anyagi boldogulás, s a nagyobb szabadiság mellett az is egy orv, hogy így többet együtt lehetünk. Kánitz Zoltán, a Kisteleki Kábelgyár igazgatója így látja a munkaerőhelyzetet: — A 480-as lét-¡iámból, háromszázan három műszakban dolgoznak. Rajtunk kívül ez a munkarend ismeretlen ezen a környéken. Az éjszakázástól ódzkodnak i<: emberek. az ötvenszázalékos pótlék ellenére is. Az, hogy mezőgazdasági környezetben vagyunk, abból is látszik, hogy ősszel többen jelentkeznek munkára, mint tavasszal. Sokan csak a tél kibekkelésére szánják a biztos munkalehetőséget. Nekünk nem érdekünk az ilyen „ingázó" létszám, mert 30 ezer forintunkba kerül, mire valaki megtanulja a kábelgyártást. A képzés ideje alatt több a selejt, a hulladék. A kilencvenforintos rézár mellett egy rosfjz gépbeállítás százezres veszteségeket okozhat. így tartjuk magunkat ahhoz, hogy aki pár hónap munka után nem objektív okokból hagy itt bennünket- nem vesszük vissza később. — Mégis, kik ragadnak itt? — Házon belül képzünk kábelkészítő szakmunkásokat, évente körülbelül 20 tőt. Akik erre jelentkeztek, már határoztak, ebből szeretnének megélni. Ez elsősorban a fiatalokra vonatkozik. a létszám 45 százaléka 30 éven aluli. — S a jövedelmek? — A lehetőségeinkhez képest igyekszünk az elfogadnató szintet elérni. Az első féléves 4 ezer 700 forintos jövedelmi szintet az ősszel egy riires.se 1 tornáztuk fel. Emeliett elsősorban hét végén géemkáznak is, körülbelül százan vállalják ezt a pluszt, ebből az első félévben 3 ezer 700 forint esett havonta egy főre. A belső szabályzat kimondja. hogy havonta 88 óránál többet nem lehet géemkázni. A tsz-ben kevesebbet keresnének- csakhogy ott pluszként megvan a háztáji. Különben nem minden ember alkalmas a kötöttségre, van aki azért megy el, mert itt nem engedhetjük meg a kezdés előtti féldecit. Lassan egy éve alkalmazzuk az alkoholtestert. Elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben sokat javult a munkafegyelem, enél•kül nem lenne esély a 630 milliós árbevételi tervünk teljesítésére. — Nem túl szigorúak az elvárások? — Sok kérdésben nem lehetünk merevek. Akinek otthoni kampánymunkája van, a fóliásból kell a /löldséget a piacra vinni, úgy kell megoldanunk a szabadságokat, hogy a termelést ne tegye lehetetlenné. Így is érzünk feszültséget. Mi oka lehet annak, hogy a mezőgazdasági csúcsidőszakban vagy 20 százalékkal megugrik a táppénzen levők száma. A kiskaput keresőkön úgy próbálunk kifogni- hogy egy szál virággal megjelenik a betöglátogató bizottság, s ha munkában találunk valakit, ugrik a táppénz. Végül is évente 80 fő cserélődik. Valamekkora mozgással meg kell békülnünk. Sok olyan szolgáltatást kell bevezetnünk, ami vonzóbbá teheti a gyárat. A szervezett étkezés, orvosi ellátás, a higiénikus öLtökő alapkövetelmény. Nyáron napközit szerveztünk az óvodai, bölcsődei szünet idejére. Füreden u balatoni üdülés mindenki számára elérhető lehetőség, ötéves munka után az építkezőknek 150 ezer forintos kamatmentes kölcsönt nyújtunk. Mi ezt tesíkük a serpenyőbe, embere válogatja, hogy ezt választ ja -e. Tóth Szeles István Ég az Ecsedi-láp Új könyv az agrárszocializmusról Agrárszocializmus Magyarországon címmel tanulmánykötet jelent mee a Békés Megyei Tanács kiadásában. Az 1981-ben Orosházán megtartott tudományos tanácskozás 25 előadását közreadó könyv hozzájárulás a hazai agrárszocialista mozgalom kezdetének közelgő 100. évfordulójára készülő tudományos összegzéshez. A tanulmányok az 1891-es orosházi véres máius elsejével, a május 2—3-i békéscsabai zenduléssel és a június 21 -i battonyai foldmíveslázadással útjára indult mozgalom szinte valamenynyi kérdését érintik. Egyaránt foglalkoznak a viharsarki paraszttársadalom tőkés átalakulásával, a Körös— •Maros közi földmives szocializmus mozgalmi előzményeivel, a magyarországi szociáldemokrata párt és az agrárszocialisták kapcsolataival, valamint az agrárszocializmus elméleti forrásaival és eszmei tartalmával (MTI) Önzetlenül segítenek... Közel másfél százan hallgatták tegnap délután a megyei tanács oktatási és továbbképzési intézetében Rákos Istvánné megyei művelődési osztályvezető szavait. Közöttük éppúgy akadtak brigádvezetők, önkéntes rendőrök, védőnők, mezőőrök, mint tanácsi dolgozók, pedagógusok. Közös mindannyiukban, hogy évek óta önzetlenül segítenek az állami gondozott, nevelőszülőknél levő gyerekeknek. Egyeztetik a fiatalok életét, beilleszkedésüket igyekeznek meggyorsítani. Nem kevés azoknak a gyerekeknek a száma sem, akik imar megjárták a fiatalkorúak börtönét, a javító intézeteket. Az ö kezüket is fogják a társadalmi pártfogók. Ebben a munkában több üzem. intézmény is élenjár. Ilyen a szegedi Munkaügyi Szolgáltató Iroda, a Vasöntöde, a Magas- és Mélyépítő Vállalat, a Patyolat Vállalat és a szegedi Kendergyár. Közel négyszáz fiatal patronálása, segítése fűződik a társadalmi pártfogók nevéhez, A tegnapi ünnepségen százharmincöten részesültek elismerésben Ég az Ecsedi-láp. hazánk legnagyobb méretű, 1500 hektárnyi és eredetiségében is egyedülálló lápmaradványa. A mocsárvidéken általában az aszály kísérőjelenségeként fordul elő a lápégés, a2onban a tözegrétegek ilyen késő őszi és ilyen nagy kiterjedésű begyulladására emberemlékezet óta nem volt példa. Harminc hektárnyi egybefüggő területen izzik, füstöl, .helyenként fel-fellángol az ingovány. Ugyancsak harminc hektárnyit tehetnek ki a foltokban égő, illetve már kiégett és megsüllyedt földdarabok. S ameddig a szem ellát, további 1 hatalmas táblák feketéllenek, jelezve, hogy a felszín alatti mélyben parázslik az évszázadok során felhamozódott szerves anyag, és a forróságtól üszkösödtek el a fűszálak, torzsok. A sok százéves természeti éi ték és a mezőgazdasági művelésbe vont tőzeges talajú legelők, szántóföldek mentésére a Nagyecsedi Rákóczi Tsz nagy teljesítményű gépeket — ekéket, árokásókat, kotrókat — vetett be. A további ezer hektárt veszélyeztető lápi tűz eloltása ugyanis vízzel szinte lehetetlen, csupán a kiadós esőzés, az égő tőzeg teljes mélységéig eljutó csapadék segíthetne. Most nincs más lehetőség, mint Ikörülárkolással megfékezni a tűz továbbterjedését. Egyébként ez a munka sem veszélytelen, csuk a lápvilág ismerői vállalkozhatnak rá, hiszen egy elvétett mozdulattal akár két métert is süllyedhet a nehéz gép alatt a forró talaj. Karácsonyfadíszek Befejeződött az idei karácsonyfadíszek gyártása a Soproni Vegyesipari Vállalatnál, amely a fenyőfára aggatott üvegdiszek legnagyobb hazai előállítója. Ebben az évben tbbb mint félmillió darabot gyártottak a különböző formájú ét» színezesű függőkből a tanácsi vállalat 'üvegtechnikai üzemében. Mint a korábbi években, most is Sopronban készülnek a különleges méretű és színezésű üvegdíszek a parlamenti óriás fenyőfára. A 200 nagyméretű karácsonyfadíszt társadalmi munkában, ajándékkent készíti el a vállalat Petőfi Sándor szocialista brigádja J