Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-19 / 272. szám
13 1 Szerda, 1986. november 19. Kiállítási napló „Öt dicsérjük" Az írás címét egy rekeszzománc műtől kölcsönöztem a Képtár friss tárlatán, a pedagógus képzőművészek országos kiállításán. Készítője, a szabolcsi Acs Lászlóné, aki közel száz pedagógustársával mintegy 200 alkotást mutat be — reprezentálva képzőművészetünk e sajátos rétegét. Azt is el kell mondani, hogy ez a mű nem a legkvalitásosabbak a legeredetibbek és a legérdekesebbek közül való, mégis ez segít kifejezni leginkább mondandóm lényegét. Tudniillik a pedagógusok megtépázott presztízsének korában a kreativitásról, az alkotótevékenységről, a képességeit magas színvonalon kibontó pedagógusról, a csak ,,fehér hollóként" föllelhető tudós tanárokról, a kísérletezésben, újat akarásban példaadó nevelőkről is szerelnék szólni e tárlat kapcsán. P. Laci bácsiról, aki azon túl, hogy belénk verte a biológia törvényeit, nemzetközi hírű solymász volt, s nem lehetett nagyobb elismerés, mint hogy futhattunk egy-egy jó felelet érdemeként biciklije után röptetni; S. tanár úrról, aki úgy el túdott mélyedni filozófiai fejtegetéseibe hogy a legkeményebb koponyákat is magával rántotta; B. Józsi bácsiról, aki nemcsak a latin szöveget skandáltatla velünk, de megismerletett a színjátszás gyönyörűségével is; I. tanárnőről, akire azért is büszkék voltunk, mert képeit kiállításon láthattuk. Nemcsak reformok, de a társadalom és a közélet követeli ki az új pedagóguseszmény formálódását. Azét a pedagógusét, akinek válláról egyszer csak levesszük a méltatlanul ráaggatott terheket, s végre joggal várhatjuk majd el, hogy szakmáját, hivatását alkotó módon teljesítse ki. Belső indíttatásból. önmegvalósító szándékból. Ehhez a bizonyára hosszú távú. és még sok idegsejtet fölemésztő munkához jelentós hozzájárulás ez a szegedi seregszemle is. Minden esetlegessége, hullámzó színvonala, értékfeszültségei és viszonylagos egyhangúsága ellenére is. Olyan tárlat ez, ahol együtt szerepelnek a hazai kortárs képzőművészet jelentős alakjai és fiatal, szárnypróbálgató, pályakezdő alkotók. Az előbbiek nemes gesztusa az utóbbiak hitét erősítheti. Az országos kiállításokon gyakran szereplő, nemzedékeket útjára bocsátó művészek között találhatjuk két csodálatos „gondolati építményével" Fischer Ernőt, a kiforrott, eredeti úton járó l'app Györgyöt, a hazai éremművészet realista ágát képviselő Sz. Egyed Emmát, a megbízható színvonalú grafikust. Takács Dezsőt, és a posztimpresszionista tájképfestés képviselőjét. Áron Nagy Lajost. Mellettük a legerőteljesebb egy harmincas nemzedék, amelynek tagjai éppen a szegedi tanárképző főiskolán Fischerés Vinkler-növendékként kaptak életre szóló útravalót Csákig Lajos leheletfinom ceruzarajzai a szürrealitás felé hajlanak, Lonovics László „fénvgrafikái" a szitanyomat lehetőségeit kutatják. Várkonyi János egy Pedagógus képzőművészek országos kiállítása pasztelles, nosztalgikus világ körvonalait keresi az álmok ködében, Bakacsi Lajos képi szintézisei sokféle asszociáció eredményei. Mellettük igen magas művészi színvonalon mutatkozik be Szappanos István, érdekes népdalparafrázisokat készít ritka papírmetszettechnikával Sándor Zsuzsa, a színek intenzív hatásait kutatja Szegedi Zoltán, emelkedett pa-sztelltechnikát mutat be Török Anikó, népi ízek gazdagítják Szunyogh Ferenc linómetszeteit, régi meséket mond Kertész Sándor, arcokat hív elő a múltból és a jelenből Takács Zoltán, párás balatoni tájélményeit festi Kovács Ferenc, s talán az egész tárlat legszínvonalasabb műveivel rukkol ki Somogyi György. Több pedagógusalkotónál túlságosan erős a választott mester befolyása. Tornyai máig élő alföldi drámaisága több. mint meghatározó Lukács Gábor és Veintrager Adolf festményein; Tóth Menyhért stílusában fest VaIkovits Zoltán; Csohány Kálmán energikus vonalvezetését próbálgatja Kiss János; Nagy Gábor Tiszamenti történetei erősen hatottak Somodi Ferencre; Udvarai Erzsébet szinte motívum nélküli Balaton-képeit szeretné megismételni M. Tóth István; Szász Endre modorában dolgozik Svenda István; Zombori László egyéni festőiségét szeretné magáévá tenni Slezák Lajos. Döntő többségében festményeket és grafikákat láthatunk a tárlaton, néhány szpbor és érem, alkalmazott grafikai munka és zománc jelzi, hogy többfelé tájékozódhatnának, próbálkozhatnának a pedagógus képzőművészek. Ez tán visszavezethető a régebbi pedagógusképzési gyakorlatra, a meglehetősen egyirányú képzésre. A kifejezésmódok viszont változatosak: a plain aire-től (néhány kép a giccs határát is súrolja), a „fénygrafikáig". a stilizált linómetszettől a geometrikus jelekig, az érzékeny felülethatásoktól a finom rajzosságig színes a skála. Jó lenne tudni, vajon a Zala megyei képzőművészek miért hiányoznak erről az országos találkozóról. És jó volna hinni, hogy ez a tárlat nemcsak országos vonzású, de legalább akkora kisugárzású is. hiszen ezek a művek az alkotó pedagógust, és rajta keresztül azt a munkát dicsérik, amely záloga a felnövekvő generációk emberi minőségének. Tandi Lajos A levegő tisztaságáért Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke kedden a MUOSZ székházában sajtótájékoztatón elemezte a hazai környezetgazdálkodás időszerű kérdéseit, leladatait. Elmondta, hogy a levegő tisztaságának védelmében számottevő eredményeket értek el. ennek ellenére évente hozzávetőlegesen 800 ezer tonna por, 1,4 millió tonna kéndioxid, 400 ezer tonna nitrogénoxid és 2,4 millió tonna szénmonoxid kerül a légtérbe. Mindez évi mintegy 15 milliárd forintos kárt okoz a népgazdaságnak. Az elmúlt tíz év során — az erőművi, a cementipari és a_ kohászati filteresítési programnak köszönhetően — több. erősen szennyezett levegőjű területen javult a helyzet, a porkibocsátás például országosan 20 százalékkal csökkent. A távhőellátási és gázprogram megvalósításával egyes térségekben mérséklődött a kéndioxid és koromszennyezettség. A jelenlegi feladatok között kiemelt cél a környezetszennyezés növekedésének megakadályozása, a romlás megfékezése. A levegőtisztaság-védelmi célok végrehajtására a VII. ötéves tervidőszakban 4.5 milliárd forintot költenek, a tennivalókat a közelmúltban jóváhagyott akcióprogram hangolja össze. Fel kell készülni a légszenynvezö anyagok felhalmozódását előidéző időjárási helyzetekre is. Ilyen esetekre jövőre elkészítik a főváros szmogriadó-tervét, később hasonló terv készül Miskolc és Tatabánya' térségére. Az erdők egészségének megvédésére illetve a káros hatások mérséklésére erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer kiépítését kezdték meg, ágazatközi akcióprogram keretében. A veszélyes hulladékokat ártalmatlanító hálózat kiépítésére 4 milliárd forintot fordítanak ebben a tervidőszakban. A program teljes végrehajtása — amely során 3 égető, 6 lerakó és 1!) megyei átmeneti tároló létesül — átnyúlik a következő ötéves tervidőszakra, teljes költségigénye meghaladja a 10 milliárd forintot. (MTI) ítéletet hirdettek a László-perben Sikkasztás miatt három év nyolc hónap Tegnap reggel a megyei bíróságon ismét összeült Exterde Tibor bíró tanácsa, hogy folytassa az október elején elnapolt, László-per címen ismeretessé vált bűncselekmény tárgyalását. Az utóbbi évek, sőt — túlzás nélkül mondhatjuk — évtizedek, a tudományos életben, s a közvéleményben legnagyobb port fölvert bírósági ügyében a következő a rövid tényállás: László Ferenc professzor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem endokrinológiai osztáv-inik ielenlegi vezetője, az egyetem fölfüggesztett rektorhelyettese hosszú éveken át humán hipofízist (emberi agyalapi mirigyet) juttatott illegálisan külföldre. Az ügyészség sikkasztás és más bűncselekmények miatt emelt vádat ellene. Az október elején megtartott tárgyaláson László Ferenc vallomásában úgy nyilatkozott, a hipofízisek külföldre juttatásával kapcsolatban nem érzi magát bűnösnek. A tárgyalást néhány héttel ezelőtt azért napolták el, mert a bíróság újabb szakértői vélemények begyűjtését rendelte el. Ezenkívül pontosítani akarták a Serono olasz cégtől az endokrinosztályra érkezett küldemények értékét. A vádlott ugyanis azzal védekezett, hogy a kiszállított hipofízisek ellenértékét a klinika a betegek gyógyítása érdekében fölhasznált gyógyszerek, alapanyagok formájában kapta meg. Fölvetődött az a kérdés is, szokúsos-e klinikák megajándékozása, gyógyszerekkel való ellátása ilyen formában, s mennyi ennek az elfogadott mértéke. A tegnapi tárgyalás első szakaszában a bíróság újaDb tanúkat hallgatott meg. Köztük a kórbonctani intézet vezetőjét is, aki elmondta: László Ferenc mintegy 15 éve kereste meg őket azzal, hogy szükségük van a holttestekből kivehető agyalapi mirigyre. A kórbonctani intézet vezetőjének kihallgatása során a bíróság etikai kérdésekre is kitért. Nevezetesen arra, ki lehet-e venni, s ha igen, milyen célból a holttestekből ezt az aprócska szervet, s hogy ezután kinek a tulajdona az agyalapi mirigy, ki rendelkezhet vele. A tanú mindezekre a kérdésekre nem tudott határozott választ adni. Vallomásának további részében azonban elmondta, a hipofízisek hazai begyűjtésével kizárólagosan foglalkozó, gödöllői székhelyű Humán Oltóanyag Termelő Vállalat megkeresése után is — a vádlott kérésére — a teljes kivett mennyiséget az endokrinosztálynak adták át. Egy másik, már korábban is meghallgatott tanú ismételt idézésére azért került sor, mert kétségek merültek föl az általa, mint kutatóorvos által tudományos cél.-a fölhasznált agyalapi mirigyek mennyiségét illetően. A szakértői -vélemény megállapította. hogy az illető orvos „nagy marhaprogram" fedőnévvel illetett tevékenysége során kizárólag szarvasmarhából származó agyalapi mirigyeket használt föl. A tanú azonban kijelentette: az emberi mirigyek fölhasználásakor azért nem vezetett kutatási naplót, mert munkájának folyamata megegyezett az előbb említett program során bevált renddel. A szakértő meghallgatása során az egyik gyógyszerész úgy nyilatkozott, az ajándékozási könyvben a klinika számára beérkezett gyógyszereket, alapanyagokat ligyelembe véve mintegy kétmillió 135 ezer forintra tehető az az összeg, amely az olasz cég ajándékainak értékét jelzi. Ezzel kapcsolatban a szakértő megjegyezte azt is, hogy a mintejjy 10 éves intervallumot figyelembe véve a körülbelül évi 200 ezer forintot kitevő ajándékösszeg nem több, mint ami más hasonló intézmények esetében is elfogadható. Ez tehát egyúttal azt is jelenti, hogy az olasz cégtől beérkezett ajándékcsomagok nem feltétlenül a László Ferenc által kijuttatott agyalapi mirigyek ellenértékét képezték Ezt támasztotta alá az is, hogy a küldemények azokban az időszakokban is érkeztek a klinikára, amelyekben — a vádlott és védőié állítása szerint — a hipofízisek kiszállítása szünetelt. A szakértő vallomásának további részében azt is elmondta, hogy a Seronótól érkezett gyógyszerek egy része itthon is beszerezhető, másik része pedig az Egészségügyi Minisztériumtól igényelhető lett volna. A tanúvallomások és a szakértői vélemények elhangzása után a tárgyalás további részében a bíró az ügy iratait ismertette. Egyebek közt felolvasta László Ferenc munkahelyi véleményezését is, amely tartalmazta kiemelkedő szakmai munkájának értékelését, tudományos tevékenységének, ideológiai eltökéltségének, Torta kígyó Cukrászbravúrral kezdődött kedden a hajdúsági gasztronómiai napok rendezvénysorozata: a debreceni Arany Bikában óriási tortakigyót kínáltak a megnyitóra összegyűlt vendégseregnek. A meghökkentő süteménykolusszus hossza 29 méter 60 centi volt — de nem sokáig, mert az édes szájú publikum egykettőre megvette és megette. Elkészítéséhez Sipos Árpád mestercukrász 50 kiló vajat, ugyanennyi lisztet, 1 mázsa cukrot. 20 kiló mandulát használ! fel. És 1300 tojást is; sárgaját a tésztához, a fehérjét habnak, amiből az óriáskígyó 50 ezer puszedlipikkelyét csinálták Mi történt a molekuláris biológiában? Évente rendszeresek a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában azok a tudományos előadássorozatok, melyek SZBK-napok néven váltak a molekuláris biológia kutatóinak legrarigosabb hazai fórumaivá. Az idei, háromnapos konferencia ma, szerdán kezdődik, az újszegedi székházban. A kutatóközpont intézeteiben — a biokémiaiban, a biofizikaiban, a genetikaiban, a növényélettaniban és a Budapesten működő enzimológiaiban — dolgozó munkacsoportok elmúlt évi tevékenységéről, eredményeikről alkothatnak képet, akik végighallgatják a három napra tervezett 40 előadást. Az SZBK-napok előadásai, bemutatói, vitái nem egyszerűen arra valók, hogy az intézetek kutatói egymás munkájáról nyerjenek információkat. tájékozódjanak, „töltekezzenek", okuljanak — bár természetesen ennek is nagy a jelentősége. Rendszerint meghívják a konferenciára mindazoknak a gazdasági szervezeteknek a képviselőit is, ahol már használják, vagy majd használják az SZBK-beli kutatások erre való eredményeit. Egyáltalán: aki a molekuláris biológiai kutatások jelenéről tudni akar — az SZBK-napokón lehetősége van erre. A tudományos ülésszak egyszersmind a kutatói utánpótlás nevelésének dolgában is nagy jelentőségre tett szert az évek során: külön figyelem övezi azukat a fiatal kutatókat, első. pályakezdő éveiket az intézetben töltő szakembereke, vagy a szakdolgozatukat készítő egyetemistákat, akik a rangos konferencián előadást tartanak. Viszonylag népes, szaktekintélyekből álló „zsűri" értékeli is az SZBK-napok előadásait. A kutatási témájukban legeredményesebben előrehaladókat, tulajdonképpen az év leginkább produktiv emberét vagy csoportját •kézzelfoghatóan, vagyis — nem is kis összegű — pénzzel jutalmazzák. Az ilyenfajta egészséges teljesítményelvüség általában is jellemző az SZBK-ban; az évenkénti konferenciákon pedig érezhetően növeli a versenyszellemet, hogy az erkölcsi elismerés, a tudományos életben való szereplés rangja mellé a legfiatalabbaknak a legnagyobb szaktekintélyekkel egyenlő esélyük van arra, hogy valódi teljesítményükért közvetlen elismerést kapjanak. Aligha járunk távol az igazságtól, ha azt mondjuk: a kutatóközpontban honos demokrácia. amelyben kivétel nélkül mindenkinek a produktivitás mérése alapján jár az elismerés, egyik — nem lényegtelen — mozgatója, serkentője lehetett a tudományos munkának, amely hazai és nemzetközi összehasonlításban egyaránt kiemelkedően eredményes. Az SZBK-napokon az idei 40 előadás közül tízet fiatal kutató, egyet egyetemi hallgató tart, négyen külföldön végzett munka eredményéről számolnak be. A dijakat pénteken délután adják át. S. E. vezetői posztra való rátermettségének taglalását is. Ugyanakkor az iratok tartalmazták azt az egyetemi vezetői véleményt is. miszerint, az endokrinosztály és a Serono kapcsolata csak föhatósagi engedéllyel volt elképzelhető, s azt az 1984-es egészségügyi minisztériumi államtitkári levelet, melyben László Ferencet a Humán vállalat fontos népgazdasági érdeket szolgáló tevékenységének támogatására szólítják föl. Az iratokból az is kiderült, hogy az a román partneri kapcsolat, melyre a vádlott vallomása során több ízben hivatkozott, emberi hipofízisek kiszállítását nem tartalmazta. A zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben ezután a perbeszédekre került sor. Az ügyész leszögezte: rendkívüli bűncselekményről van szó, mind annak tárgya, mind az elkövető személye, mind a cselekmény jellege miatt. A tárgyalás során elhangzottak alapján kérte a bíróságot, hogy kétmillió 747 ezer forint összegben állapítsa meg a vádlott bűnösségét. Az ügyész kijelentette az agyalapi mirigyeknek a világpiaci ára megállapítható, tehát van értékük; ellentétben a vádlott védekezésével. Azt, hogy László Ferenc tudta, szabálytalan akciót csinál, az ügyész azzal támasztotta alá, hogy az értékesebb hűlve szállított hipofízis helyett a vámkezelést könynyebben megkerülhető célzattal. acetonos eljárással tartósította. Megállapította továbbá, hogy cselekedetével László Ferenc több ezer dollárnyi anyagi előnyhöz jutott, amit súlyosbít: 1975— 1 «984-ig az egyetem pártbizottságának titkáraként cselekedett! A vádlott védője beszédének bevezető részében a folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és a különösen nagy kárt okozó devizabűntett vádja alóli fölmentést kérte. Továbbra is hangoztatta a tárgyalás során már többször előadott álláspontját: a hipofízisnek nincs értéke, így védence azok kiviteléért nem vonható felelősségre. Fölolvasott egy jogi szakértői véleményt is, miszerint az emberekből kivett agyalapi mirieyek nem tekinthetők társadalmi vagyonnak, mivel az emberi test sem lehet tulajdon. A védő úgy nyilatkozott: a vádlott hírnevet szerzett magának, s a szegedi klinikának, s ezek után perbe fogását méltánytalannak tartja. Csupán devizabüntett miatti pénzbüntetésbeni elmarasztalását vélte indokoltnak. Ezután szót kapott a vádlott is, aki kijelentette, cselekedeteiben a betegek iránti ió szándék vezette. Ügy nyilatkozott: csupán érdemként fogható föl, ha valaki a betegek érdekében cselekszik, még ha az nem is teljesen szabályos. A bíróság délután meghozta ítéletét. E szerint László Ferenc professzort sikkasztás és különösen nagy kárt okozó deviza-bűncselekmény miatt három év nyolc hónap, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, és négyévi, közügyektől való eltiltásra ítélte. Kötelezte továbbá másfél millió forint. elkobzás alá eső érték megfizetésére. A bíróság — ítéletének indokolásában — kiemelte: László Ferenc tettének súlyát nem csökkenti, hogy a gödöllői állami cég is törvényellenesen cselekedett. Az ítélet után az ügyész a szabadságvesztés büntetés súlyosbításáért és foglalkozástól való eltiltás mellékbüntetésért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság dönt. B.T.