Délmagyarország, 1986. november (76. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-17 / 270. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 270. szám 1986. november 17., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Befejeződött a fogyasztási szövetkezetek kongresszusa Megválasztották a tisztségviselőket A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa szombaton, a Budapesti Kongreszszusi Központban folytatta munkáját. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Marjai József, miniszterelnök-helyettes, a kormány több más tagja, a szövetkezeti mozgalom érdekképviseleti szerveinek, valamint a társadalmi és tömegszervezeteknek számos vezetője. A testület 19 új tagot választott meg, akikkel kiegészült az országos tanács, amely 133-tagű lett. Ezt követően megnyitották a vitát a kongresszus elé terjesztett dokumentumok fölött. A vitában résztvevők — köztük Meszlényi Ferenc, a szöregi takarékszövetkezet elnöke — hangsúlyozták a gazdasági tevékenységet és a mozgalmi munka eredményességét javító kezdeményezések jelentőségét. A küldöttek a szövetkezetek ellátó tevékenységével kapcsolatban szóltak arról, hogy a kisboltok korszerűsítéséhez az áfészeknek további támogatásra van szükségük, mivel különösen a kistelepüléseken amúgyis gondok mutatkoznak jövedelmezőségükkel. A belső érdekeltsegi rendszer korszerűsítését szintén sokan szorgalmazták, ám — mint hangsúlyoztak —: annak alakításánál jobban tekintetbe kell venni a helyi adottságokat. A fejlődés lehetőségét látták a küldöttek az áfészek közötti kapcsolatok elmélyítésében, és abban is, hogy szorosabbá fűzzék az együttműködést az ipari vállalatokkal. Egyfelől kedvezőbb beszerzési forrásokra számítanak, másfelől pedig arra, hogy a kooperációval új termékek gyártását kezdhetik meg. Szorgalmazták, hogy növeljék az iparral közösen fenntartott boltok számát is. Kifejtették: javítani kell a kölcsönös érdekeltséget a tagok és a szövetkezetek kapcsolatrendszerében. A tagoknak nagyobb lehetőséget ke'l biztosítani arra, hogy kölcsönökkel, vagy más módon segítsék a közös fejlesztési alapok feltöltését; ily módon újabb beruházásokat lehetne kezdeményezni. A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentumokat. Az országos tanács megtartotta alakuló ülé.íót, amelyen megválasztották a 17-tagű elnökséget, és a Ptagú felügyelöbizottságot, valamint a Szövosz tisztségviselőit A Szövosz elnöke Hartmann József, az Ajka és Vidéke Afé«z elnöke, alelnöke Diczkó József, a Nyíregyházi Lakásszövetkezet elnöke, és Dobai Gábor. a Siklósi Takarékszövetkezet elnöke lett. A Szövosz főtitkárává Szlamenicky Istvánt, főtitkárhelyettesévé Kovács Sándort és Szilvasán Pált választották. Marjai József délután rövid beszédben köszöntötte t>z újjáválasztott országos tanács tagjait. Tevékenységükhöz sok sikert kívánt, s elmondotta, hogy a kormány továbbra is számit a fogyasztási szövetkezetek munkájára, az egész szövetkezeti mozgalomra, az előttünk álló feladatok elvégzésében. Ünnepség Seregélyesen Szülőfalujában, a Fejér megyei Seregélyesen szombaton ünnepélyesen emlékeztek meg Münnich Ferenc születésének századik évfordulójáról. A nagyközségi ünnepségen részt vett Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Münnich Ferencné, valamint ott voltak a megye és a település vezetői, a megye munkásmozgalmi veteránjai, a Münnich Ferenc nevét viselő intézmények küldöttei, a község és a környező helységek képviselői. A testületek, a család és Seregélyes lakói elhelyezték a megemlékezés és a kegyelet virágait, koszorúit a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének mellszobránál, majd a művelődési házban Münnich-emlékszobát avattak. Magyar—jugoszláv tárgyalások Hetényi István pénzügyminiszternek, a magyar— jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozata elnökének meghívására november 13-tól 15-ig hazánkban tartózkodott Egon Padovan, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja, a bizottság jugoszláv társelnöke. Az elnöki találkozón megvizsgálták a bizottság XII. ülésszakán kitűzött feladatokat. valamint a legutóbbi kormányfői találkozóból eredő közös teendők teljesítését. Értékelték az idei árucsere- és szolgáltatásforgalom alakulását. Úttörővezetők megyei konferenciája Milyen legyen gyermekmozgalom ? A csapatszintű és területi vitákat követően. szombaton rendezték meg Szegeden, a Csongrád Megyei Tanács oktatási központjában megyénk úttörövezetpinek konferenciaját. A tanácskozáson megjelent 150 küldöttet, valamint a meghívott vendégeket — közöttük Kővári Tibort, az MSZMP KB alosztály vezetőjet; Haraszti Istvánt, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának titkárát; Horváth Károlynét, a megyei pártbizottság titkárát; Szabó G. Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét és Germánné Vastag Györgyit, a KISZ mcgvei bizottsága első titkárát — Vónné Feró Mária megyei úttörőtitkár, a tanácskozás elnöke köszöntötte. Ezt követően a küldöttek döntöttek a konferencia munka- és ügyrendjéről, megválasztották a munkabizottságokat, majd Zeleiné Horváth Sára megyei úttörőelnök fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. A plenáris ülés több órás vitával folytatódott, majd a konferencia választással fejeződött be. Engedje meg a kedves olvasó, hogy ezt a tudósítást egy személyes élménnyel kezdjem. Piros nyakkendős korszakomban nekem mairózgallért juttatott a gyermekmozgalom — vízi úttörőként parádéztam a cvrm Tnapon, kenuval utazhattam végig a Tiszán, dunaniun táborokban töllhettem máig emlékezetes heteket. Később, újságíróként gyakrabban Ma : „cigarettaszünet" Semmiféle kampánynak híve nem vagyok. Tudom, hogy az emberek többsége az áradatszerüen rázúduló didaktikus szólamokra daccal felel: engem aztán ne korlátozzon senki személyes szabadságomban. Nem vagyunk mi, nemdohányzók sem oly naiv lelkek, hogy higgyük: az év 364 napján gátlástalanul füstöt eregetők ma, a füstmentes nap alkalmából, rácsapnak saját kezükre, mindahányszor csak cigarettáért nyúlnak. Tudjuk azt is, hogy nehéz lemondani a megszokott mozdulatról, a rágyújtás szertartásáról, még azt is elhisszük, hogy borzasztó kellemetlen elvonási tünetekkel is járhat az efféle önmegtartóztatás. Mégse szeretnénk azonban, ha ennek a próbálkozásnak, az évi egynapi „cigarettaszünetnek", nagyobb lenne a füstje, mint a lángja. Ha a hírharsonák minden erőfeszítése ellenére, elmúlna ez a 24 óra önvizsgálat, az észérvek mérlegelése nélkül, ha ugyanannyi büzrudacska hamvadna el ma is, mint máskor, s ugyanannyi nemdohányzó szenvedne szótlan beletörődéssel mások kellemetlen, mi több — gyilkos szenvedélye miatt. Elnézést se kellene kérnem e valóban sértő jelző miatt, hiszen ez tudományosan bizonyított tény, így csak azt mondom: nem kell mellre szívni... Megtehetik, nem úgy, mint a nemdohányzók. Nekik nincs más választásuk: lélegezniük nekik is kell. Ha mérgezett a levegő? Hát legfeljebb rövidebb ideig élnek. Es ifi kerülnek — le merem Írni — erkölcsi fölénybe a nemdohányzók. Mert — lássuk már be — nem magánügy, nem egyéni szabadságjog, nemcsak anyagi kérdés ez, hanem morális is. A cigarettázó, amikor cinikusan rágyújt a vele egy légtérben levő gyermeke, férje-felesége, munkatársa jelenlétében, vagy füstöt fúj a vele egy járműben utazó, egy étteremben falatozó orra alá, nem csupán udvariatlan, nem csupán önmagát mérgezi. Mihelyt más ellen vét, méghozzá embertársa legnagyobb kincsét, az egészségét károsítja, erkölcstelenül cselekszik. Az ugyanis valóban emberi joga mindenkinek, hogy védje saját egészségét, hogy ragaszkodjon az életéhez; a nemdohányzó azonban az év 364 napján csendes áldozat. Túlzás, hogy ilyen nagy szavakat használok? A tények ismeretében döntsek el önök! A dohányzás nagyban felelős a szív- és érbetegségek, valamint a daganatok keletkezéséért. Infarktusban 12-szer, tüdőrákban 15-25-ször többen halnak meg a dohányzók, mint a nemdohányzók közül. A) fogamzásgátlót szedő nőknél növeli a cigarettázás a trombózis, az infarktus és az agyhártya alatli vérzések kockázatát. A káros anyagok gyengítik a látást, hátráltatják a magzati fejlődést, a nemi mirigyekre gyakorolt hatásuk miatt kedvezőtlenül befolyásolja az utódok számát és egészségét. Megállapították, hogy a passzív dohányosokat még nagyobb veszély fenyegeti; az úgynevezett mellékfüst a főfüsthöz képest 2,5-szer több szén-monoxidot, csaknem 3-szor több nikotint és tízszer több rák kel lő anyagot tartalmaz. A WHO korábbi előrejelzése szerint (1980-tól) 2000-ig 10 millió ember hal meg a dohányzás közvetett hatása miatt. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban, ahol hisznek az emberek a tudománynak, az egészségügynek és a tömegkommunikációnak, sikerrel járnak az efféle kampányok: mára rengetegen leszoktak a dohányzásról, nem divat többé a pöfékelés. Maguk az orvosok jártak példával az élen: néhány év alatt a dohányzók 50 százaléka vált antinikotinistává. Talán lendített az ügyön néhány, zsebre menő intézkedés is. Köztudott, hogy főbb biztosítás fizetésére kötelezik azt, akivel — mert dohányzik — előreláthatóan több dolga lesz az egészségügynek. Aztán újabban az a hír járja, hogy °<j"es vállalatok több fizetéssel alkalmazzák a nemdohányzókat, mert hogy hatékonyabban használják ki a munkaidőt... Lehet, hogy a cigarettaárak emelés;» nálunk is csak a kezdet? Hátha rájövünk: egyszerre több bajunkat is orvosolhatjuk, ha gyakori cigarettaszünetek helyett a clgarettázást szüneteltetjük. Tessék kipróbálni' Chikán Ágnes hallottam a panaszokat — „az a romantika már a múlté, túlszabályozott Jelt a mozgalom, az iskolai zsúfoltság, az anyagiak hiánya gátolja a munkát". Ezek után kíváncsian vártam, hogyan értékelik a „hivataloak" a 80-as évek közepének úttörőmozgalmát. Mivel a szóbeli beszámoló főbb pontjaiból szombati lapszámunkban már idéztünk, következzék most néhány gondolat Zeleiné Horváth Sára felszólalásából: ...a területi konferenciákon megfogalmazták úttörővezetöink, hogy az elmúlt években felerősödtek a problémák a gyermeknevelésben, kritikát kapott a családi élet légköre, sok hozzászóló hiányolta a felnőttek megfelelő példamutatását. A mozgalom belső ügye vei foglalkozva, elmondta a megyei úttörőelnök, hogy a fiatal pedagógusok hiányos mozgalmi ismeretekkel kerülnek ki a főiskoláról, később sem vonzó az úttörővezetői munka, mivel sem erkölcsi, sem anyagi megbecsültségük nem megfelelő. Azt is el kell ismerni, hogy a gyerekek bizonyos körére nincs hatással az úttörőmozgalom. a programok sok közösségben nem veszik figyelembe a gyerekek érdeklődését. vágyait. A romantikát ígérő táborozás lehetőségei sem javultak megfelelően. A szóbeli kiegészítés befejező részében pedig így fogalmazott Zeleiné Horváth Sára: „az úttörőszövetség gyermekszervezet, de sokat kell még tennünk azért, hogy ne csak a gyerekekből álljon, hanem a gyerekekért legyen. Nyissunk az ö világuk felé, segítsük a saját törvényeik szerint élő gyermekközösségeket." Hasonlóan kritikus, a joobitás szándékát bizonyító hozzászólások jellemezték a vitát is. Walcz Gyuláué. (Pusztamérges) hangsúlyozta, csak magasabb követelmények állításával érhető el, hogy a gyerekek jobban kötődjenek a mozgalomhoz, 1;kolájukhoz. Tisza Jánosné (Kistelek) az alkotás örömének megismertetését szorgalmazta, Iványi Józsejaó (Szeged) a klsdobosmozgalom gondjait összegezte, míg Kékes-Szabó Andrea (Szeged), az ifivezetök nagyobb megbecsülését kérte. Gáaer József (Szeged) javasolta: a pedagógusok felkészítése során, fogjon össze a főiskola és az úttörőmozgalom, Maröti László (Szeged) véleménye szerint, úgy kell végezni a pedagógusmunkát, hogy a szaktárgyi nevelés és a mozgalom is élményt jelentsen. Fábián Tibor (Szeged) a diáksportmozgalom nagyobb támogatósát kérte, Bálint András (Szeged), az úttörőmozgalom és az MHSZ együttműködéséről beszélt. Germánné Vastag Györgyi a KISZ-életre történő felkészítés kérdéseivel, a tagfelvétellel foglalkozott. Szabó G. László elmondta: a gazdasági körülmények kevésbé teszik lehetővé, hogy a szülök sokat foglalkozzanak a gyerekekkel, ezért a gyermekek nevelése érdekében a családnak és az iskolának jobban össze kell fognia. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a káros szenvedélyek elcsábítsák a fiatalokat. Michna József a táborozás, a turisztika lehetőségeit elemezte, Papp Sándorné (Maroslele) azt javasolta: magasabb követelmények állításával szerezzék vissza az úttörőmozgalom régi varázsát. Horváth Karolyné a konferenciát jelentós tórsadj(Folytatás a 2. oldalon)