Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-17 / 245. szám

2 Csütörtök, 1986. október 35. 4 • Húsba vágó A közelmúltban a kereskedelmi osztály megbízásából 38 társadalmi ellenőr járta a város élelmiszerboltjait. A ki­szemelt 88 üzletben mindenekelőtt a húskészítmények vá­lasztékát, az előre csomagolt húsáruk minőségét, tárolását, illetve a mérések-számolésok pontosságát ellenőrizték. A vizsgálat tapasztalatairól kértünk összefoglalót Harmos Istvánnétól, a városi tanács kereskedelmi osztályának fő­előadójától. — Kezdjük a vizsgálati szempontok sorrendjében: milyennek látja az ellen­őrző hivatal a húsféleségek kínálatai? — A nyári hónapokban sok panasz érkezett hozzánk, kifogásolván a húsáruk kis választékát. Többek között avagy az egyedi árjelzőt. A ezért is végeztük az ellen- boltoknak sokkal kényei­őrzést. A mostani — szép- mesebb az előbbit kiakasz­temberi kínálat már lényege* sen jobb volt. mint a nyá­ron. A vizsgált 88 bolt közül egyet sem találtunk, ahol hentesáru ne lett volna. A kisebb boltodban 4-12­féle, az ABC-áruházakban és a nagyobb élelmiszerüz­letekben 15-35 fajtát kínál- mert sok esetben Az én magánvéleményem is az, hogy külön-külön — le­hetőleg tíz dekagrammra számítva — az árat minde­nütt ki kellene írni. De az lerre vonatkozó jogszabály az árfeltüntetes kétféle mód­ját kínálja az üzleteknek: a csoportos árjegyzéket, tani a faira, gondolván, ha a vevőt érdekli, onnan ki­keresheti a maga vásárolta felvágott árát. Csak hát min­den gyakorló vevő tudja, ez már csak azért, is nehéz, nem is tak. Nem a boltok hibáz­tathatok azért, hogy főtt, füstólt húsból nem tudják a vásárlók igényeit keiégí­tcni még ma sem. A gép­sonkából, füstölt (fehérpe­csenyéből, kötözött sonká­ból bizony nincs annyi, amennyi kellene, a húsipar ugyanis nem képes a kívá­nalmaknak megfelelő meg­ismeri a kért áru pontos, szakszerű elnevezését. A szabály szerint azonban ki­fogásolható a kis árcédula hiánya ott, ahol jól látható helyen kifüggesztik a cso­portos árjegyzéket. — Ha már a vevőnek nem, legalább az ellenőrök­nek lehetőségük nyílt a mért nyiséget készíteni, gyártani, súly és az ennek megfelelő A boltok abban hibásak, ár ellenőrzésére. hogy ha már ismerik a hús­ipar „füstölt" hiánylistáját, akkor ne a mindig hiányzó hatom árukat rendelgessék, hanem — A próbavásárlások ta­pasztalata szerint azt mond­a fogyasztók meg­károsításának aránya javult , . ... ... .... az előző vizsgálatunk óta. inkább abból többet, amiből Ellenőreink mindössze négy biztoa kapnak. esetben találkoztak jelentős - Egyéb húsféleségek vá- 'többlet,számolással. Gyara­., . , ... podott azonban azoknak a lasztekaval, mennytsegevel 5oItoknak a száma .,ho] a I elégedettek voltak-e? filléres többlet, illetve a ke­- Sertés- és maVhahúsból vesebb számolás egymást ki­... ., . egyenlíti. Mondani se kell, eIeg' A mélyhűtött ba- aKár felfelé aká]. ,efelé romfi egesz héten át kap- csúszik az összeg, szabály­ható, az előhűtött friss pe- talan. dig a nagyobb élelmiszer­üzletekben a hét második felében, a szakboltokban pedig keddtől kezdve min­dennap megfelelő mennyi­ségben van. K. K. — Ügy hiszem, a legtöbb vásárlót bosszantja: nincs feltüntetve az ár a felvá­gottak mellett, így hát el­lenőrizni sem tudja becsap­ják-c vagy sem.— — Egyedi árjelzönek ne­vezzük amit hiányol és jo­gosan nehezményezi eltűné­süket a felvágottak mellől. 80 ezredik A Szovjetunió budapesti műszaki központjában csü­törtökön átadták a hazánk­ba szállított 80 ezredik MTZ típusú traktort. Szerafin Gyedkovtól, a minszki trak­torgyár vezérigazgató-he­lyettesétől Kárpáti József, az Agrotek vezérigazgatója vette ót az MTZ—80-as von­tatót, amely a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-be kerül. Hatodik alkalommal A világ népei —, magyar javaslatra — idén 6. alka­lommal emlékeztek meg az élelmezés világnapjáról, ok­tóber 16-ról, amely egyúttal a FAO. az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete alapításának napja is. Az esemény ezúttal is arra fi­gyelmeztet: a világ élelme­zésének gondjai, az erőfeszí­tések és az eredmények el­lenére az elmúlt fél évtized­ben lényegesen nem változ­tak. A naphoz kapcsolódó ese­mények során ezúttal első­sorban a halászatnak az élel­mezés javításában, betöltött szerepéről esik majd a leg­több szó. A világ szinte va­lamennyi országban mind többet tesznek azért, hogy a tengerek, tavak, folyók és a mesterségesen kialakított vízterületek az eddiginél na­gyobb szerepet játszanak az élelmezési gondok megoldá­sában A táplálkozásunkban nélkülözhetetlen állati fe­hérje termelését a vizekben lehet leggyorsabban növelni, viszonylag alacsony költsé­gekkel. Hazánk a belvízi halászat fejlesztesében nemzetközi tekintélynek örvend. Kuta­tóink és gyakorlati szakem­bereink az elmúlt években korszerű hal tenyésztési tech­nológiákat dolgoztak ki. Szakembereink sikeréhez tartozik, hogy a FAO a Szarvasi Haltenyésztési Ku­tatóintézetben alakította ki az állatfaj kutatási központ­ját. Uj módszerrel Csütörtökön Békésszent­andráson országos búzaveté­si tanácskozást rendezett a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola. A tanácskozáson az új életre kelt vetési mód, a szórva ve­tés eddigi tapasztalatait ér­tékelték. Az országban je­lenleg már 200 ezer hektáron élnek az új szórva vetési módszerrel. A kecskeméti Mezőgép által gyártott szór­va vető gépekből 80 dolgozik az országban, A tapasztalatok szerint szórva vetéskor a nagyobb hozamok eléréséhez hektá­ronként jó fél mázsával ke­vesebb búzaszemet kell a termőföldre juttani. Az új módszer előnyét bizonyít­ja az is, hogy a „Tornádó" műtrágyaszóróval végzett ve­tés termelékenységi muta­tója még a legjobb és leg­drágább sorba vető gépekét is másfélszeresére felülmúl­ja. Tisztújítás, küldöttválasztás, kitüntetések Közgyűlést tartott aTeszöv Tegnap, csütörtökön, a Tisza Szálló koncerttermében ni arra, hogy a hatékony­tartotta küldöttválasztó és tisztújító közgyűlését a Csöng- ságpal, a jövedelmezőséggel rád Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége. A párhuzamosan alakuljanak termelőszövetkezetek közelgő, V. kongresszusára való fel- a berek, ne fordulhasson elő készülést megelőző utolsó megyei fórumon megjelentek és az, hogy a gyengébben gaz­részt vettek a tanácskozás munkájában: Poden Gyula, a dálkodó szövetkezet többet Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkár-he- tudjon fizetni az ott dolgo­lyettese; Vörös István, az MSZMP KB gazdaságpolitikai zóknak. mint az élenjárók, osztályának munkatársa; Rartha László, a megyei pártbi- Vöröó István, az MSZMP zottság titkára; Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhe- KB munkatársa hozzászólá­lyettese és Fraknóy Gábor, a városi pártbizottság titkára. Az ügyrendi feladatok megvitatása és a jelölőbi­zottság jelentésének meg­hallgatása után Molnár La­jos, a szövetség elnöke szá­molt be a mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt öt esz­csülésük hiányosságairól is. Á fiatalokkal kapcsolatban kitért arra is, hogy ez a munkaterület ma már na­gyon kevés vonzerőt képes felmutatni, így közülük ke­vesen jönnek erre a terület­tendejének eredményeiről, re. Sajátos kedvezmények gondjairól, valamint a kö­zelgő V. kongresszus irány­bevezetését javasolta, azok­nak akik hosszú távon el­elveiről. Szóbeli kiegészítő- kötelezik magukat a mező­jében számokkal is érzékel- gazdaságnak. tette azt a mérsékelt növe­kedést, amit a megye terme­lőszövetkezetei az elmúlt időszakban elértek. Felvetet­te, hogy a jövőben javítani kell a tsz-ekben is az érde­keltségi viszonyokat, növel­ni a tulajdonosi szemléle­tet, a hatékonyság és ered­ményesség érdekében be kell vonni a tudományos kutatómunka eredményeit a mindennapi munkába. (A kongresszusra készített számvetést lapunkban né­hány napja részletesen is is­mertettük.) A felszólalók közül töb­ben is észrevételezték, hogy a gazdasági szabályozórend­szer sűrű változtatása sok Abraham Vince, a Rúzsai Népszabadság Tsz elnöke a sában azt emelte ki, hogy még ma is felfedezhetők a megyék, a régiók között in­dokolatlan különbségek, ameilyek nem a természeti tényezők mostohaságából, hanem a szakmai munka hiányosságaiból fakadnak. Bartha László, a megyei pártbizottság titkára felszó­lalásában úgy értékelte a megye termelőszövetkezetei­nek elmúlt ötéves munkáját, hogy az eredmények eJlené­re tsem tudott minden tsz homoki gazdaságok sajátos megfelelően igazodm a meg­problémáival, gondjaival ya>t°zott kn,zgazdasá«' ft'1U>" foglalkozott A víz hiánya e'ekbez- fokszor az adott hatványozottan sújtja az ^he ősegeket sem hasznai­ilyen területeken gazdálko- *ak ki megfelelően. A jovo­dókat, iRV kiemelt feladat a be" J°BBAN KEL1 A víztározók építése, üzembe vá'tozo P'«'. igényekhez us. állítása. Hasonlóan sok gon- Összesen t.zennyolc ­dot okoz a szétverés is. Ép­pen ezért a homoki terüle­tek tudományos felmérésére a jövőben nagyobb gondot kellene fordítanunk — ja­vasolta hoz­zászóló mondott véleményt az előterjesztéssel kapcso­latban. Mivel a teszöv elnökségé­nek mandátuma most járt de, tegnap sor került a tes­A vitában felszólalt Poden tulet tisztségviselőinek újra­valasztasara is. A 15 tagu Gyula, a TOT főtitkárhe­lyettese is. Hangsúlyozta, hogy a megyei szervezet leg­fontosabb feladata az orszá­testület elnöke ismét Molnár Lajos lett. helyetteseinek Molnár Imrét és Kiss Ist­vánt választotta meg a köz­gyűlés. A titkári beosztást jogtanácsos szólt arról, hogy reális helyzetértékelés. Egy- [°vábbra Ha*kó pál 1 - * re sürgetőbb gond a mező ' gondot okoz a szövetkeze- gos és helyi programok ősz­ieknek. Tanács Magdolna szehangolása, a pontos és a meglevő jogszabályok gya­korlati alkalmazása sokszor gazdaságban is a műszaki nehézkes, olykor ellentétes megújulás, amit eddig je­álláisfoglalások is nehezítik a tisztánlátást. Szólt a tsz­ekben dolgozó nők hplyzefé­lentősen hátráltatott a beru­házási alapok szűkössége. Szólt arról is, hogy a jövő­ről. erkölcsi-anyagi megbe- ben jobban oda kell figyel­Gáspár Sándor és Hámori Csaba a DIVSZ-nél Gáspár Sándor, a Szak- moltak arról, hogy az ifjú­szervezeti Világszövetség el- sági szervezet legfelsőbb po­nöke csütörtökön látogatást litikai döntéfíhozatali íóru­tett a Demokratikus Ifjúsá- mának előkészítését széles gi Világszövetségnél. A lá- nemzetközi érdeklődés kisé­togatásra elkísérte Hámori ri. A DÍVSZ tagszervezetei Csaba, a KISZ KB első tit- aktívan készülnek a buda­kára. pesti rendezvényre. Olyan A vendégeket a DÍVSZ határozatokat szeretnének székházában Valid Maszri, a ott javasolni és elfogadtatni, DÍVSZ elnöke és Cservény amelyek megfelelően tükrö­Vilmos, az ifjúsági világszö- zik a 270 tagszervezet elvá­vetség főtitkára fogadta, rásait a DÍVSZ munkájá­akik tájékoztatást adtak a nak javításáról, és hozzájá­DIVSZ novemberi, Buda- rulnak az ifjúsági világszer­pesten tartandó közgyűlésé- vezet tartalmi és formai nek előkészületeiről. Beszá- megújításához. Ez utóbbihoz, a döntés előkészítésének, nem könnyű feladatához kívánunk hozzájárulni a javaslatban megfogalmazott gondolatok közre­adásával. A további gondolatébresztés céljából emlékeztettünk az ez év februárjában rende­zett országos tanácskozáson elhangzottakra. Mint ismeretes, az agrártermelés feladatait vet­ték számba és Maróthy László miniszterelnök­helyettes a- többi között hangsúlyozta: A ha­nyományos módszerekkel, a zöldségellátást nem tudják a fogyasztók teljes megelégedésére ja­vítani. E megállapításhoz kapcsolódik a javas­lat, mely szerint a termelők és a forgalmazók elkülönültségét olyan szervezeti formák szün­tethetik meg, amelyben az érdekeltség hangol­ja össze a zöldség- és a gyümölcsfélék termelé­sét, értékesítését, feldolgozását és exportját. Eddig megyénkben sem sikerült létrehozni mindezek vertikális integrációját. Eredményes azonban a Szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszer működése. A piaci tevékenységet mérlegelve, rendszer szinten születnek a dön­tések a termelési struktúrákról, a termeles üte­mezéséről, a fajták kiválasztásáról. A konzerv­ipar is felismerte, hogy a termelő gazdaságokat érdekeltté kell tenni a minőség javításában, a feldolgozás, szállítás, szervezés koordinálásában. Így valósultak meg a termelő gazdaságokban kisebb kapacitású konzervüzemek, paradicsom­feldolgozó vonalak. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat gesztorságával pedig a Fűszerpaprika Termelő és Feldolgozó Társulás. Sajnos a Zöl­nek önkéntes alapyn jelenlegi eszközeikkel a nagyüzemi termelő- és a kistermelést integrá­ló gazdaságok u Zöldért kirendeltségek — jö­vedelemérdekeltségű üzemeltetésre történő át­szervezésük alapján — a Szegedi Konzervgyár és az áfészek. Az export áruforgalom indokolja a Hungarofruct Vállalat részvételét is. A társa­ság igazgatótanácsa határozná meg az irányítás formáit, módozatait. Az áruforgalmazás szerve­zése a felhasználástól és az áru tulajdonságá­tól függően többféle formában történne. A tagok eddigi üzleti kapcsolataikat a továbbiakban döntően a gazdasági társaság keretein belül tarthatnák fenn azoknál a termékeknél, ame­lyekre a társulást a résztvevők létrehozták. Az anyagi, pénzügyi feltételeket az érdekelt­ségi rendszer körültekintő kialakításával teremt­hetők meg úgy, hogy az elszámolóár az inga­dozó termelési költségeket fedezze. A forgalma­zás és a tárolás költségeit pedig az elszámoló és az értékesítési ár közötti különbség. A nye­reség felosztását javasolják áruféleségenként és a felhasználástól függően megvalósítani. A- ja­vaslat kitér az önkéntesség alapján alakítható gazdasági társaság működésének több _ részleté­re, a megyében történő elhelyezkedésükre is. Négy helyet jelölnek meg a javaslattevők, így például Szentest, ahol gesztorgazdaság lehet­ne az Árpád Termelőszövetkezet és a KZR kezdeményezésével jöhetne létre egyszerű gaz­dasági társaság, a Zöldért szentesi kirendeltsé­ge, a Hungarofruct részvételével. Indokoltnak dért Vállalat nem tudott kialakítani szorosabb tartják a Szegedi Konzervgyár bevonását is. együttműködést a termelőgazdaságokkal. A megyei vertikális integráció létrehozására a közös érdekeltség, kockázatvállalás, az árufe­leslegek hasznosítása, az értékesítés biztonsága, a piacszabályozás és a hatékonyabb gazdálkodás jegyében célszerűnek tartja a javaslat a gazda­sági társaság létrehozását. Ennek tagjai lenné­Makón a teljes hagymavertikumot, tovább a fokhagyma, gyökér és sárgarépatermelést, a belföldi és export értékesítést átfogó végtermék­érdekeltség megteremtését javasolják a termelő gazdaságok, a Hungarofruct bevonásával a Ma­kói Kossuth Termelőszövetkezet és a Zöldért helyi kirendeltsége gesztorságával A szegedi térség áruköre a legszélesebb. A gazdasági társaság létrehozása a Szegedi Kon­zervgyár, a Zöldért kirendeltség, a termelőgaz­daságok és a Hungarofruct részvételével indo­kolt. A tevékenység bővíthető, a hideg-meleg tartósítás és a forgalmazás területén és a tár­saság gesztora a Szegedi Konzervgyár lehetne. Szatymazon a Forráskúti Haladás Tsz és az áfészek részvételével indokolt a gazdasági tár­saság létrehozása, a Zöldért kirendeltség gesz­torságával. A térségi integráció eredményes működése alapján a javaslat szerint a későbbiekben szin­tén önkéntességi alapon közös vállalati, szer­vezeti forma is kialakítható. Ennek tagjai le­hetnének a már fentebb említett vállalatokon, szövetkezeteken túl például a szakszövetkeze­tek. szakcsoportok s mindazon üzemek, gazda­ságok. melyek a zöldség-gyümölcstermeléssel, forgalmazással, feldolgozással kapcsolatban van­nak. A közös vállalat biztosítaná a Szövosz tu­lajdonosi-felügyeleti jogát. A vállalati szerző­désnek természetesen lehetővé-kell tennie, hogy a társult tagok csoportosulásai egyes — saját tevékenységi körükben meghatározó — fejlesz­tési célokat megfelelő érdekeltség alapján a társuláson belül is megvalósíthassanak. Az éveleji országos agrártermelési tanács­kozáson hangsúlyozták: gondolkodnunk kell azon, hogy jövőbeni feladataink ellátásához elegen­dő-e a múltban bevált módszerek ismétlése, fi­nomítása vagy netán a korábbiaktól eltérő megoldásokra is szükség van-e? Csongrád me­gyében ebben a szellemben a pártszervek kez­deményezésére tettek javaslatot szakemberek, remélve, hogy nem szorítja majd háttérbe a „mit miért nem lehet megoldani" kibúvója a „mit kell ma tennünk kérdésben való elmélyü­lést és ezt követően a cselekvést. Nagy Pál A TOT V. kongresszusára Szegedről 14, Szentesről 5, Makóról és Hódmezővásár­helyről 3—3, Csongrádról pedig 2 küldöttet delegált a közgyűlés. A TOT tagjainak sórába választották Ábra­hám Vincét, üertus Pált, Király Istvánt, Molnár La­jost, Kiss Lászlónét és An­tal Jánosnét. Végül a szövetkezeti moz­galomban kifejtett kiemel­kedő tevékenységükért töb­ben kitüntetésben, elisme­résben részesültek. A MÉM Kiváló Munkáért kitünteté­sét négyen vehették át. Töb­bek között Maróli Antal, a Zsombói. Gyümölcsös Mg. Szakszövetkezet elnöke. A TOT Kiváló Termelő­szövetkezeti Munkáért ki­tüntetésben hét szövetkezeti tagot részesített. Többek kö­zött Szegedről és környéké­ről Huszta Lászlónét. a Sző­regi Tisza—Maros Szög Mg. Tsz dolgozóját, Nagy Mátét, a szegedi Tánsadalombizto­sílási Igazgatóság igazgató­ját, Varga Lászlót, a Szege­di Felszabadulás Tsz ága­zatvezetőjét. A megyei szövetség által alapított Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szövetkezeti Mozgalomért emlékplakettet tizennyolcan vehették át. Közöttük Gazsovits Józssf, a Csengelei Arany Homok Mg. Tsz elnöke, Nagy Sán­dor, a Balástyai Mg. Tsz nyugdíjas elnöke, Halápi Ferenc, a MAE nyugdíjas szervezőtitkára. Szabó Já­nosné, a megyei tanács el­nökhelyettese, Szilágyi Ernő, a Csongrád Megyei Tanács nyugdíjas osztályvezetője, Horváth Adél, a szegedi kórház és rendelőintézet fő­orvosa. Jt. G. Falazóelem Korszerű falazóanyag-gyár­tó gépsor szerelését kezdték meg a Debreceni Építőipari Szövetkezet poligonüzemé­ben. Az osztrák gépsorhoz lízingszerződéssel jutottak hozzá, s a tervek szerint no­vember végén indul az üzemszerű termelés. Az új, Habisol—3d nevű falazó­blokk minden tekintetben megfelel a január elsejetői érvény ben levő hütechnikaí előírásoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom